Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-05-01

TZ • méltó legyen is az különben, jogos akadályt soha sem képezhet a közérdek, a haladás követelményei .érvényesülésének útjában. (Ugy van!) ' Sajnálom, bogy izr. polgártársaink közül bár többen meghivattak, senkit ez értekezleten nem látok. De ugy hiszem, más ütőn az itt történtekről ők is tndomást fognak venni. Különben én izr. polgártársaink praktikus felfogásától s józan belá* tásától bizton remélem és várom, hogy , ezen városuuk és vidéke mlyeltebb közönsége igényeinek kielégítését czélzó, s városunknak is emelésére szolgáló közérdekű vállalat létesítésétől vissza vonulni ' nem fognak. Valamire való dolgot csak az összes társadalmi tényezők össze hozásával lehet létre, hozni. A mi helyi társadalmunk ereje, kisvárosi viszonyainknál fogva még egységében is szerény. Ha pedig az osztály vagy felekezeti érdekek felül kerekedésével még e gyenge társadalmi egységet is megbontjuk; ennek mindnyájunkra nézve végzetes következményei lehetnek, melyeket az összeséggel együtt a részek is megfognának sinleui. Isten őrizzen meg tehát bennünket attól, bogy társadalmunk egységét még a társadalmi téren is megbontsuk! Ezek után már a tervezett uj fürdőház ügyében többek nevében a következő indítványt terjesztem a közgyűlés elé: Mondja ki az értekezlet, hogy: 1. Városunkban a Tapolcza folyó mellett, a belváros központjához közel eső alkalmas helyen, és pedig első sorban egy városunk közügyei iránt buzgón érdeklődő lakostársuük által épen egy uj fürdő-ház építésére a Polgári köri és Dreiszigerféle kerti helyiségek között levő megvásárolt telken állítandó, a miveltebb közönség igényeinek is megfelelő, gőzfürdővel összekötött meleg kád fürdő-intézet eszméjét, nemcsak az egyesek egészségi s kényelmi viszonyainak szempontjából, hanem ezenfölül városunk közegészségügyi érdekeinek tekintetéből is örömmel üdvözli, s magáévá teszi; 2. A czélba vett fürdő-intézet létesítésére az értekezlet kebeléből egy bizottságot küld ki, azon utasítással, hogy a létesítés összes módozatairól készítsen javaslatot: a fürdőház építésének s berendezésének költségelőirányzatát dolgozza ki; s ezen előmunkálatok elkészülte után az összes városi érdekeltség mellett a vidéki érdekeltségnek" is bevonásával, hívjon össze egy nagyobb körű értekezletet, melyen a betérj esztendő előmunkálatok s tervezetekj alapos megvitatás után, véglegesen megállapitassanak, és a további lópésekrehatározatok hozassanak. (Helyeslés) Gyurátz Ferenez. Tisztelt értekezlet! Készemről, de ugy hiszem, az igen tisztelt értekezleti tagok részéről is csak az őszinte elismerés s bizalom nyilvánulhat az igen t. elnök ur iránt, a ki igazán melegen karolta lel a dolgot és a mint előadásából megérthettük, komoly megfontolás eredményeképpen tárta elő ezeu fürdő intézet természetét, a mely hivatva leencl városunk közügyét szolgálni és a mely városunk elő haladása egyik factorának ígérkezik. Mi. részünkről csak melegen üdvözölhetjük ezen ügyet és őszinte elismeréssel adózhatunk jelenleg eluöklő igen tisztelt Szilágyi igazgató ur iránt, a kinek beszédéből is kisugárzik az ügy iránti meleg érdeklődés. (Ugy van!; Itt'majd csak azon tényező eszközökön fordul meg a megvalósítás; a melyekkel még a véglét: a sárga gázlángok csak nehezen hatottak át a sűrű ködön s gyér lángjukkal alig világiták meg a járda felét. Az öreg rókus órája mélyen kongva nyolcat ütött. Siettem haza felé, barátságos meleg fészkembe. . . . Üresnek találtam! Ez meglepett; nyugtalanul néztem az órára: negyed kilencz; máskor már rég itt volt s theámat főzte. Felakasztani nedves felöltömet, mert nem szeretem a. nedves ruha átható szagát, leültem a kandalló mellé zsöiyémre, de nem volt nyugton. Apró léptekkel jártam végig a szobát s jól emlékszem, hallgatództam a szomszédék falán s bámulatomra barátságos szavakat hallottam. Nem birtam magamnak megfejteni a dolgot! Leültem, újra olvasni próbáltam. Erős lógvonat támadt, nyiUk az ajtó, éreztem, hogy a leány jött be. Valóban a Lóri volt. viaszsárga arczczal s vörös, aláfntotfe szemekkel, egyenesen a kandalló elé rohant s ott levetette magát a medvebőrre, hogy csak ugy porzott tőle a hó; a lángok sisteregve húzódtak össze. Megzavarodva szöktem fel helyemről s húzódtam vissza az ablakfülkébe s ott keresztbe font karokkal vártam a történendöket. Néhány pillanatig mozdulatlanul feküdt, azután görcsös zokogásba tört ki. ugy hogy szinte látni véltem, mint emelkedik el teste a földtől. Engedtem sírni, jól tudtam, hogy a fájdalom s bú nagyon enyhül, ha, azt könnyekkel lerehajtás előtt, de különösen annak folyamata alatt számolnunk kell. A mint magam is hallottam, az izraeliták fezt mint egy ellenök irányult concurrentiát s ellenségeskedés jelét látják. Én részemről kijelentem, bár ha ez ügyet melegen pártolom is és óhajom,, hogy a czélba vett fürdő intézet létesüljön, — a lehető legmesszebb állok minden ellenségeskedés gondolatától, sőt bárhol tapasztalnám, hogy ilyen ellenségeskedési törekvés üti fel fejét, szent köteleségemnek tartanám ezzel ellenkező álláspontot foglalni el. (Elénk helyeslés!) Teljesen osztom igen tisztelt elnök urnák véleméuyét, és én is kijelenthetem^ hogyha ezen intézet' felállítása a közérdekkel megegyező, a közérdekre, nézve, hasznos, a város közügyi érdekének zászlaját előbbre, vivő. a közönség s igy természetesen az izraelitákra nézve, sem lehet káros hatású sőt, minthogy elvitázhatlan tény, hogy a verseny az ilyen téren éleszti a közkeresetet, — azokra nézve is hasznos s a már létező fürdő- intézetnek semmi esetre sem lehet kárára. — (Ugy van!.) Mi mindannyian ugy ismerjük a fürdőt, mint a tisztaság és egészség fenntartásának egyik fontos tényezőjét., tehát szolgálja városunk közérdekét, s mint ilyen mindnyájunk meleg pártfogásával kell, hogy találkozzék, és ugy hiszem, hogy nézet eltérés akkor, midőn a város jólétének előmozdításáról van szó, nem foroghat fenn. (Helyeslés.) A kivitelre nézve még csak azon szerény nézetemet bátorkodom nyilvánítani, hogyha ugy sikerül ezen eszmének megvalósítása, hogy az a nyári fürdővel is egybe légyen kapcsolva, ugy a nehézségeknek nevezetes j részét elhárítottuk. Mert a hol most vau a J nyári fürdő, ha más tekintetben alkalmas volna is, de a központtól meglehetősen távol esik (felkiáltások:,az a kivitel dolga.) Természetesen, itt csak felvetem a kérdést annak kivitele majd az ügy előbb haladott stádiumában lesz tárgyalható. Készemről még egyszer kijelentem, hogy ez ügyben semmiféle felekezeti sérelmet nem látok sőt mint városunk érdekeiuek szolgálatában álló factort, melegen üdvözlöm, valamint a ni. t. elnök urat is, ki közügyeinknek valóban követésre méltó istápolója. (Élénk helyeslés.) llan-incr Béla. (Halljuk! Halijuk az elnököt!) „Tisztelt értekezlet! Köszönöm a belém helyezett bizalmat, ha komolyan akarják az urak, én előre is mondhatom, hogy az uj fürdőintézei létre fog jönni.. Nem tudom, hogy miért van az, ha mi itt valamit csiuáltatni akaruuk, az mindjárt kidobott pénz volna. Igy voltunk a villanyvilágitással, asphalttal, most félek, hogy úgy ne járjunk a fürdővel is. De ne csüggedjünk! (Szvoboda Venczel: Az eluök jár majd elől példával") Én példával fogok előmenui, nem egy részvényt fogok aláírni. (Éljenzés) hanem többet, hanem aztán kérem a t. urakat, hogy a ki kettőt írhat alá, ne írjon alá egy részvényt. A takarékpénztárba elhelyezzük pénzüuket 4%-ra, ezen vállalat talán b, fi, vagy taán 77„-ot is fog hozni. Ne tessék azou ideával aláírni a részvényeket. Isten neki, itt vau 100 frt, vigye a mauó, mert ha igy akaruuk tenni, akkor előre is mondhatom? hogy kár elkezdeni. Ha szilárd meggyőződésük az uraknak, hogy ezeu fürdőiutézet felállítása szükséges, elfogadom az elnökséget és kéezen. mondhatnám verne gyökeret biztj nagyobb életre pezs rem Önöket, hogy fazon ideával távozzanak. - hogy ezen fürdőintézetet felállítani szilárd akaratuk, (Élénk helyeslés.) 'Ha most elkezdjük az j ügyet és ismét abba hagyjuk, szegénységi bizonyítványt adunk magunkról. A fő ésí legnagyobb hiba a lemondás, hogy előre felteszszük. miszerint a betett összeg, úgjy is elvész, holott ha betegség csirája nem iiiyos uraknál, minden [dűlne s nem vallanánk annyi kudarezot, aniennyit bizony el kell ismernünk, eddig vallottunk. Első ésj fő dolog, hogy az ember bizalommal viseltessék azon ügy iránt, amelybe belefogi: a melyben érdekelve van. (Ugy van!) Örömmel üdvözlöm az ügyet s ha mint előbb mondtam, szilárd az .akarat az uraknál, köszönettel elfogadom az elnökséget. (Éljenzés.) A tárgyhoz szóltak még Barthalos István, Galamb József némileg a részleteket érintve, mire a közgyűlés a Szilágyi József által előterjesztett indítványt egyhangúlag elfogadja. — A fürdőügyi bizottság következőleg alakíttatott meg: Elnök Hanauer'Béla, alelnök: Bermüller Alajos, t'tkár Galamb József; bizottsági tagok: Antal Géza, Barthalos István, Fenyvessy Ferenez, Horváth Lajos, Dr. Kövi József, Dr. Lövi László, ifj. Martonfal vay Elek, Mészáros Károly. Mikovinyi Ödön, Osváld Dániel, Saáry Lajos, Somody József,'Steinberger Lipót, Dr. Mathia János, Dr. Steiner József, Sült József, Szilágyi József, Szvoboda Venczel, Török János, Véber Kezső. Elnök köszönő s az ügyet buzgó pártolásba ajánló szavai után az értekezlet véget ért. 334. Veszprém vármegye alispánjától. X. 1892. Folytatólagos tárgysorozat Az 1892. évi május hó 2-án tartandó tőrvényhatósági rendes közgyűlésre. 97. Bars várraegye közönségének az alsó ausztriai helytartóság sérelmes rendeletével szemben követendő eljárás, országos állatvásáí'ok szervezése és országos kártalanítási alap létesitése tárgj'ában a képviselőházhoz intézett felirata. 08. Kenessey Károly m. biz. tagnak és Paál Dénes kir. főmérnöknek jelentése a Veszprém-dombóvári vasut-vonal közigazgatási bejárására történt, kiküldetésükről illetve ez ügyben követett eljárásukról. 99. A várraegye alispánjának előterjesztése az enyingi járás területén két utász-lakás építése iránt, ]OQ. A vármegye alispánjának előterjesztése a Zircz-csetényi útvonalnak a törvényhatósági utak hálózatába valc felvétele és a esetén}' szt-királyi szakasznak a törvényhatósági utak sorából való kihagyása és a vicinal utak közé leendő sorozása iránt. 101. A várraegye alispánjának előteljesítése az Enying-M.-Komárom ozorai útnak a vicinal utak közé leendő sorozása iránt. 102. A vármegye ali-pánjának előterjesztése a községek részére Wertheim szekrények beszerzését érdeklőleg. 103. A vármegye alispánjának előterjesztése az iránt, hogy a zirczi járás — szolgabirája hatalinaztassck fel a kihágási ügyekben való önálló bíráskodásra azon esetekben á mikor a főszolgabíró az eljárásban rokoni kötelékből folyó érdekeltség miatt akadályozva van. csapolták. Hirtelen összeszedve magát, fölegyenesedett s támolygó léptekkel közeledett felém, szemeit merően reám függesztve. — Te Dávid (akkor tegezett először) beszélnem kell veled. Anyám, a nő, ki szült, kinek -véréből lettem, el akar adni, mint egy kutyát. Hetek óta üldöz ocsmány ajánlataival, hogy majd ez, majd az veté reám szemét; hízelgő szavakkal festi le előttem a jövőt, mily jó dolgunk lesz, ha elfogadom valamelyik ur barátságát. Gyűlölöm, utálom ez asszonyt, ki képes gyermekét eladni, hogy kényelmésebben élhessen. Ments meg! vigyél el e szörnyű környezetből, mert csak benned bízom, csak téged szeretlek. A szenvedélyesen kiejtett szavak erejétől fosztották meg, az asztalba kellett kapaszkodnia, hogy el ne essék. Ugy éreztem, mintha valami tompa eszközzel ütögetnék fejemet, elkábultam. Forró homlokomat a fagyos ablaktáblára szorítám, melyen a természet keze bizar virágokat hintett. Tehát el kellene vennem e leányt, de, hisz erre sohasem gondoltam, hisz nem is szeretem s egy szóval sem mondtam, hogy szerettem. Megszoktam őt, de azt nem hittem volna, hogy baráti viszonyunknak, mert tisztán baráti volt, ily szörnyű következményei lehetnének. Most, mikor pályám kezdetén vagyok; most, mikor minden eszközt fel kell haszuáluom, hógy előre jöjjek, hogy névre tegyek szert, most kössem le magamat, most hagyjam itt a fővárost, hói oly bö alkalom nyíük uk emelkedésre B J vonuljak vidékre, városról-városra, falnj ról falura, nyomorúságosan tengetve az j életet, nem eeryedül, hanem ketten, egy i koldustarisznya helyett kettőt akaszszak j a nyakamba. Nem! az nem lehet, a mi • utunk ketté válik, együtt maradva, mindketten szerencsétlenek leszünk: váljunk el, haladjon mindegyik a saját kitűzött célja felé. Hévvel s meggyőződéssel adtam elő érveimet, s a leány hallgatta fakó arczczal, keze idegesen játszott az asztalon álló pohárral, mely végre csengve, széttörött, megsértett ujjain a piros vér kis csöppekben szivárgott ki s permetezett alá. Erőm megtörött, összecsuklottam egy I széken, tompa kábulásba esve. Nem hallottam, nem láttam. Mikor hagyta el a leány szobámat, nem tudom. Azóta nem láttam. Mi lett belőle? Emelkedett fokról-fokra, mikor utoljára hallottam felöle, — egy gazdag bankár kedvese volt. » Es ón is emelkedtem fokról-fokra, ma a „felsőbb tízezrek" hideg ceremoniás körében forgolódom keresve, de nem lelve a valódi, odaadó szereimet, melyet egyszer felajánlottak nekem s én bárgyún, i elutasitám. . Emelkedem kiélt kedélylyel, elfásulva szállok — a magasba. : 104. A vármegye alispánjának előterjesztése Balogh József beteg hivatalszolgának gyógykezelés czéljából leendő segélyezését illetőleg. 105. A m, építészeti hivatalnak előterjesztése a szélestalpu kocsikerekek használására vonatkozó Í84/8778. 880. sz. határozatunk megújítása illetve ily irányú szabályrendelet alkotása tárgyában. 106. A ni; jÁrvaszéknek a^agydémi árvaértékekre vonatkozó előterjesztése. 107. A m. Árvaszóknek a kenései árvaértékekre vonatkozó előterjesztése. 108. A m. Árvaszéknek a gyiróthi árvaértékekre vonatkozó előterjesztése. 109. A m. Árvaszéknek a csatkai árvaértékekre vonatkozó előterjesztése. 110. A m. Árvaszéknek a gyámpénztári kamatkulcs megállapítására vonatkozó előterjesztése. 111. Az enyingi járás főszolgabirájának jelentése az Enying székhelylyel rendszeresíteni szándékolt közállatorvosi állást érdeklőleg. 112. Pápa városának nyugdíj szabályrendelete. 113. Pápa városának a honvéd ezredirodai helyiség bérlete iránt hozott határozata. 114. Veszprém városának határozata, melylyel a Veszprémben Kopácsy Árpád által építendő honvédségi laktanya bérdijainak fedezésére évi 1000 forintot szavazott meg, s melylyel kéri, hogy ez6n bérdij fedezéséhez a vármegye közönsége is megfelelő összeggel járuljon. 115. Veszprém városának a közvágóhíd és husvágáaról alkotott szabályrendelete. 116. veszprém városának a házaló keres kedés megtiltásáról alkotott szabályrendelete. 117. Veszprém város és Bauer Károly és neje között kötött adás vevési szerződés. 118. 2íagy-Dém községnek, az italmérési kártalanításért járó összeg felhasználása tárgyában hozott határozata. 119. Gsóth községnek a köztemetői térület kibővítése tárgyában hozott határozata. 120. Borzavár községnek határozata, melylyel a Győr-veszprémi vasútvonal kiépítésére törzsrészvényekben 1000 frtot szavazott meg. ' 121. Porva községnek határozata, melylyel a Győr-veszprémi vasútvonal kiépítésére törzsrészvényekben 3000 frtot szavazott meg. ! 122. Esztergár községnek határozata, melylyel a Győr-veszprémi vasútvonal kiépitétésére törzsrészvényekben 10,000 frtot szava.zottmeg. 123. Ajka községnek új „községház" építése tárgyában hozott határozata. 134. Pápa-Teszér községnek határozata a harangláb helyéért felajánlott vételár hova fordítása tárgyában. 125. Német-Barnag község és Ersching György és Scher Rozália között adásvevési szerződés. 126. p.-M.-Szt.-Király község és Lajcsik Károly között kötött adásvevési szerződés, 127. Kis Jenő, S.- Vásárhely és Borszörcsök községeknek kérvénye a kéményseprésről alkotott szabályrendeletünknek módosítása tárgyában. 128. Több megyei tisztviselőnek szabadság engedélyezése iránti kérvénye. 129- Eácz Gyula m. bia. tagnak a községi háztartási ügyek ellenőrzéséről való lemondása. 130. Augustin Gyula állatorvosnak kérvénye, melyben állatorvosi oklevelét kihirdettetni kéri. 9559. _ X. 1892." ^ Az ezen tárgysorozatban — mely a m. székház hirdetési tábláján kifüggeszretik — felsorolt ügyek a mai naptól kezdve a közgyűlésig hivatalos helyiségemben az érdekeltek által a hivatalos órák alatt betekinthető^. Veszprém, 1892. évi ápril hó 23-án.\ kir. tanácsos alispák Dani bácsihoz. 1 (1892. május 1.) A virágfakasztó má)us elérkezett. Örömre költé az egész természetet, J ig dal, virágillat tölti a levegőt, Dúzs remény táplálja a téli éhezőt.— Hegyen, völgyön, mezőn virul a zöld pázsit, Én-pedig köszöntöm kedves Dani bácsit. Lesz-e több májusunk?bizony nem tudható Egy bizonyos csupán, a sokfélé adó, Melyet Dani bácsi nagy serényen behajt, Okozván mi nékünk nagy gondot és sok hajt. Örüljünk-e váljon ? hogy ezt >s megértül Mi. kik ezernijólczszázhusz körül születtihu^, Mikor nemzetünknek hajnala fölhasadt: Mikor lépten,' nyomon házqfyág fakadt. A mikor Széchényi, Kölcsey megszóUalt

w Vörösmárthy, Bajza zengek a 1w>ißda,U.\i A két Kisfaludy hirdeté a tavaszt. A nemzet Májusát... Oh mi még láttuk aht! Nem volt akkor stempli, jináncz, végrehajtó, Ezerféle görhe és egypnes adó. i Szalma colt a fegyver, étel, ital, dohány \ És nem uralkodott annyifíte járnáwj. </ Akkor Magyarország Lengyel, Cseh, Németnek Boldogság földje volt, ide menekültek, Most az idevaló, itt Származott nép is. El' kivándorolnak, habár könnyezve is. Lefogytak az urak, a földbirtokosok, A mesteremberek, az ezüst-lánczosok. A nyalka nép helyett vannak iparosok, Vasúti bakterok, rendőrök, tolonezok. Milliókra menő toll- s fegykrforgató, Mi lesé ennek vége? az csak gyanítható, Látszik már a jele, éhezik már a Tót, Á ki hátul marad, tegye be az ajtót. Sok mindent megértünk, szépet, dicsőt, nagyot Mely kehiünkben édes emlékeket hagyott. Most már csak gond, teher, mi vallódat [nyomja A polgármesterség nehéz dolga, gondja. Töhh ezer embernek okossá, bolondja, Bajját, kívánságát neked mind elmondja Tégy róla, különben Golgota lesz sorsod Es törnek untalan orrod alá borsot* De hagyd őket futni bogaraik után, Felejtsük a gondot május első napján, Igyunk egy pohár bort az egészségedre. Kettőt a városra, hármat a nemzetre. Szivemhői: kívánom, hogy mind a hármatok Az Ítéletnapján is talpon álljatok!! TÖRTÉNELMI NAPTÁR, — A Pápai Lapok számára irta TIPOLD ÖZSÉB. Hatodik évfolyam. Május 2. — 1287. Zsidóüldözés égési Angol országban. '• - -Május 3. — 1481. TI. Mohamed zultán meghal Skutari és Lybissa közt Hanuibál sírja közelében. ', ; • Májusa. — 1521. Luther Márton Wormsból visszantaztában két nemes által színleges erőszakkal elfogatik, s hogy élte biztosságba helyeztfsíjék: Wartburg-várba vitetik, hol a szeniirá* íurdítását megkezdi. .Május 5. — 70.

iV

Titus-római vezér Jezsálem • első' falát beveszi. Május 0. — 33. Antiochiában az első keresztény község megalakul. Május 7. — 1190. I, B,ötszakáliu Erigyes német császár a keresztes hadakkal a törököket Philomeliumnál megveri. KÜLÖNFÉLÉK. — Hornig Károly báró, megyés püspök, Rada István dr. titkára kíséretében Kómába utazott, hogy átadja a pápának a gyűjtött Péter-filléreket. — Az uj pannonhalmi főapát Fehér Ipoly, pannonhalmi főapát, április 28-dikán tartotta bevonulását székhelyére, Pannonhalmára. A főapát délelőtt fél 11 órakor érkezett meg gyorsvonattal Győrbe, a hol a pályaudvaron Győr város küldöttsége, Laszberg gróf főispán, a benczesek győri székházának a tagjai, Erdélyi Sándor kir. táblai elnök, a győri székeskáptalan részéről Tóth István kanonok, a város minden notabilifeása és nagyszámú közönség várta. A benczesek nevében Franesics gimnáziumi igazgató üdvözölte, mire a. főapát { megköszönve rendtársainak figj^lmét, biz• tositotta őket atyai jóindulatáról. Győr város részéről Zechmeister polgármester, mint a hazafias szeretetet és a tudomá-'., nyosságot terjesztő Benedek-rend fejét, üdvözölte a főapátot, a ki meghatva mondott köszönetet a város figyelmeért, miközben hangsúlyozta, hogy öt Győr városához nemcsak gyermekkori emlékei hanem az a szívélyes fogadtatás és támogatás is fűzi, melyben 18 év előtt, őt a közönség, mint a természetvizsgálók nagygyűlésének titkárát, részesítette". A bemutatások után a város küldöttsége hosszú kocsisorban egészen-Kis-Megyerig kisért

1 a főapátot, kit itt Györmegye küldőttségi bandériummal fogadott. A megye nevében Lippay Géza helyettes-alispán üdvözölte Fehér Ipolyt. Pannonhalmáig minden község fel volt lobogózva s mindenütt nagy lelkesültséggel fogadták az uj főapátot. Györ-Szentmártonban a; község küldöttsége, Pannonhalmán pedig a rendtagok ólén Halbik üziprián perjel üdvözölte Fehér Ipolyt. A beigtatáá napját később állapítják meg, Esterházy Andor gr. magyar athletikai klub' alelnöke Sárosdon hirtelen elhunyt. Halálát szívszélhűdés, okozta, mely az élet javakorában levő férfiút vadászat közben érté,- a mint épen puskájával a vállán járt-kelt. birtokain. Kögtön szörnyet halt. — Fehérmegye főúri családjainak egyik kiváló tagja veszett el Esterházy Andor grófban, ki szorgalmasmunkássága és kiváló magyarsága által tűnt ki. Vármegyénk főispánja gróf Est©£házy Móricz tegnap utazott el te

j ^tésére.^ s a megyegyülésre a temetésül fog menni. — Várogunk nyugdiJBzabálysattervesete, mint örömmel látjuk,' csakugyan felvétetett a póttárgysorozatb*. Tekintve, hogy jelenlegi helyén csak má*