Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-04-17

Q jük a vállalkozó költségeit, csináltasson a város saját maga költségén járdát. Mi megcsináltatunk egy darabot, s ha neki tetszik, tessék ott a hol akar saját költségén kövezni. Ez a méltányosság, tisztelt köz-gyűlés, s nem illenék hozzánk, hogy egy kezdő vállalatot olyasmire kényszeritsünk, a minek káros hatását az még évek mnlva is megérezze. (Helyeslés.) Szilágyi József: Bocsánatot kérek, tisztelt közgyűlés, egy perezre én is bátor lennék becses figyelmüket igénybe venni. Ha jól értettem, Barthalos István tagtársamat, felszólalásának az az értelme, hogy a város nevezett helybeli vállalkozóval oly egyezkedésbe, ne bocsátkozzon, a mely azután kezét megköti. Mertmindenesetre helyes

; méltányos, hogy a város helybeli vállalkozónak adjon előnyt,' de azt mindenki belátja, hogy ha mi ilyen áldozatot követelünk egy kezdő vállalattól, városunk már előre is mint egy erkölcsileg kötelezve, van annak idejében a kövezést azon vállalkozóra bizni, a ki hajlandó volt saját költségén megkészíttetni a város részére a próba kövezetet. Tehát indítványozom, hogy fogadjuk el Hanauer Béla urnák ez ügyben tett indítványát. (Élőnk helyeslés.) Áz ez ügyben korábban folytatott tárgyalások meglehetősen tisztába hozták a járda kövezet kérdését s azon általános kívánalmat fejezték ki. hogy valami más. czélszerübb anyag használtassék fel utczáink kövezésére. (Helyeslés.) Mert, ha nem ez volna a tényállás, akkor a gazdasági tanácsos úr nem kapott volna utasítást, hogy ez ügyben a szomszéd városokhoz átírjon, kérdezősködjön, szóval nem történtek volna ilyen megkeresések. Én tehát beszédemben oda megyek vissza, hogy a trachit kő helyett valami más, ennél czélszerübb anyag használtassék utcza kövezésre. Mivel gondolom, hogy az anyag még nincsen megrendelve, mert ellenkező esetben természetesen kényszer helyzetben volnánk, igy tehát ajánlom, hogy tracbittal csak is azon utczák köveztessenek ki, a melyeknek kikövezése már munkálatba van véve. Ennélfogva indítványozom, hogy az állandó választmány javaslata csak is azon utczákra vonatkozólag mondassák érvényben lövőnek, a melyeknek kövezése már megkezdetett. P. o. a Deák és Szél utczákon, a többi kijelölt utczák pedig tartassanak fenn, mig a város ez ügygyei egészen tisztába nem jön. (Élénk helyeslés.) Szvbooda Yenvzel szerint még alinak is őrülhetünk ha anyagot-kapliátuuk s meg —írem- késtütrkrKevesebbet, mint egy hajóval, nem szállítanak s igy meg kell rendelni az egész hajó rakományt s ezzel a kővel a félreeső utczákat kikövezni. A dolog másik részét illetőleg, ő is csatlakozik Hanauer Béla, Barthalos István és Szilágyi József urak által . előadott indítványhoz. Martonfalvay Elek azt hiszi, hogy esetleg valamivel drágábban, mintha egész hajórakományt rendelnénk, mégis lehetne annyi követ kapui, a mennyi a két megkezdett utcza kikövezésére szükséges, ha t. i. Ott-nál Győrött véletlenül volna készletben trachit kő vagy ha Szobról a hajórakomány egyik részét máshová rendelt kö képezné. Ozélszerünek tartja épen ezért azt, hogy kérdés intéztessék ez iránt a szállítóhoz. (Helyeslés.) A czementtel kísérletet ő is pártolja, de csak a koczkaczemettel, mert a táblák igen nagyok, síkosak és könnyebben kopnak. (Élénk helyeslés.) Szilágyi József: Részemről nem bánom, ha már csakugyan drágábba kerülne egy hajó szállítmánynál kisebb menynyiségü kő, hozassuk meg az egész szállítmányt. Bátor volnék azonban indítványozni, hogy a már eddig kijelölt ntezák közül a Graf kávéház előtt lévő nt, valamint a Széchenyi tér hagyassék ki, és a mi onnét fennmarad, más mellék utczák kövezésére fordittassék. Hanauer Béla: Ajánlja, miszerint kisebb mennyiségű cementtelkell próbát tenni, hogy meggyőződhessék a városi tanács, vájjon megfelel-e az anyag qnalitása vagy sem. Maga Sopron városa is két vállalkozóval készíttette el utczája kövezetét, hogy láthassa melyik felel meg leginkább a czéluak. (Általános helyeslés.) Öntöttvas hirdető .oszlopok felállítása iránti kérvénye Károlyi János budapesti lakosnak. A kérvény felelvasása után elnök röviden előterjeszti az ügyet a képviselő testület elé. ismertetvén a fizetési feltételeket. Lazányi Béla: „Nem fizetünk" (derültség) Elnök: Csak is azok fizetnek, kérem, a kik az esetlegesen felállítandó hirdetési oszlopokon hirdetni akarnak. Az állandó választmány véleménye:a szépészeti bizottságnak kiadandó. Barthalos István: A priori elvetendőnek indítványozza Károlyi János kérvényét, daczára hogy „ázsiai állapotok" uralkoduak ebben a ^szegény városban." Ezen nem ugy kell segíteni, hogy vasoszlopokat állítson fel a város, hanem igen is jelöljön ki bizon3'os helyeket, a hova táblák lennének kitéve s igy megszabadulna néhány sarok ház tulajdonosa attól a boszuságtól, hogy háza csupa, néha illetlen, hirdetéssel legyen tele. Elfogadja egyébként az állandó választmány javaslatát. Horváth Lajos: Én azt hiszem t. közgyűlés, ezen kérdéssel ne mókázzunk semmit. Ha egyszer bebizonyított tény, hogy abból teher háramlik városunkra, minek fogadjuk el ezen ajánlatot. A mi a. dolog másik részét illeti: a hirdetések közzétételének szabályozását annyival is inkább szükségesnek látom, amennyiben . van a vármegyének egy olyan rendelete, a mely szerint a hirdetések hatósági védelem alatt állanak, s a ki azokat megrongálja, szigorúan megbüntettetik. Nem tudom, megfigyelte-e valaki a mult télen, igen mulatságos volt, midőn kőszén eladási hirdetéseket raggattak ki, s az egyik egy krral olcsóbban hirdette mint a másik s hirdetését rendesen a másik hirdetése fölé ragasztotta. (Derültség/) Igen üdvösnek látom, hogy a szépitészeti bizottság bizassék meg javaslattételre, s hogy ebben az irányban intézkedés tétessék. Már bocsánatot kérek, nem állhatom meg, hogy a gazdasági tanácsos úrra rá ne süssek valami hibát. (Szvoboda Y.: Már megint én! Derültség.) A legcsunyább módon a középületek vannak agyon raggatva, a mi ellen bizony jó lenne gondoskodni az igen tisztelt tanácsos urnák. Méltóztatik talán emlékezni, miszerint néhány évvel ezelőtt a vármegye háza volt ennyire beraggatva. Én hát két évvel ezelőtt egy táblát csináltattam és most, igaz hogy a tábla elég nagy, de egyetlen egy tenyérnyi hely .mellette sincsen beragasztva. Nagyon kérném tehát a tanácsos urat, hogy legyen szives a városházára meg a czédula házra csináltasson ilyen táblákat. (Helyeslés.) Lazánj/i Béla: Inditványozzá, hogy a kereskedők kérdeztessenek meg, miszerint óhajtják-e. a vasoszlopok felállítását vagy sem. í)r. Koritschoner Lipót: Ellenzi a kérvény elfogadását, minthogy Károlyi János 30 évre monopóliumot akar magának kikötni a várostól ós semmiféle kézzel fogható előnyt nem szándékozik nyújtani. Egyszerűen elutasitandónak véli a kérvényt, (élénk helyeslés.) Elnök záró szavai után a képviselő testület kimondja, hogy a kérvény elvetendő. A városi hulladékanyagok eltávolítása. (Folytatás.l Eontos hátrányuk még a pöczegödröknek, hogy a kihordást kellőleg nehéz eszközölni. A nagyobb német városokban gőzszivattyuk, légüres hengerít kocsik vannak használatban, melyekkel a kiszivattyúzás éjjel szokott történni, de mindezen gépek kisebb városok czóljaira drágák ós költséges fentartást igényelnek. Nevezetesen jobb a pöezegödröknél a tonnarendszer, mely legelsőbben Hollandiában a tözegtalaju vidékeken használtatott, hol a városok ezen hulladékanyaga a hollandi tözegkulturához okvetlen szükséges volt. Hollandia után Németországban is több városban talált a tonnarendszer alkalmazást, igy többek közt Heidelberg város is igen rationalis eredményeket tud felmutatni közel két évtizedről. Legegyszerűbb alakban a tonnák pctroleumhordókból készíthetők olyképen hogy azok kissé rövidebbre vágatnak és az- egyik fenékben 20 centiméteres lyuk lesz bevágva, melyre egy vasöntvény lesz erősítve a czélból, hogy abban a fedő légmentesen alkalmazható avagy használatkor az árnyékszék vascsöve hozzáilleszthető legyen. Több helyen a tonnák vaslemezből is készíttetnek, de ezek súlya nagy,- pedig midőn ily tonnát évente 50—100-szer kell kihordani, úgy a tonna súlya igen fontos tényező és még hozzá a vastonnák igen költségesek is. A tonnákat igen könnyű a régi pöczegödrökbe hozzáférhetöleg beállítani, avagy igen szükhelyeken czólszerü áz árnyókszéket l'/

2 méterrel a föld színe felett helyezni el, hogy alul még a tonna elrendezhető legyen. A tonnák elhelyezésénél három dologra kell figyelemmel lenni: 1-ször, hogy jól elzárható helyen legyen; 2-or, könynyen hozzá lehessen férni; 3-or, ha lehet, fagymentes helyre tótessenek. Eontos továbbá a tonnahelyiség kellő szellőztetése. Mint már említve volt, a tonna közvetlen az árnyékszék csövével van egy u. u. bajonettezárral összekötve, mely emeletes épületeknél lehetőleg függélyesen helyezendő el és egyenesen kivezet a tető fölé. Ha csak lehet, czélszerü ezen csővet a kémény mellett vinni fel, hogy a felmelegedés által erélyesebb ventiláczió álljon elő a csőben, ha ez nem lenne lehetséges, úgy egy kis égő mécs is jó szolgálatot tesz. Iskolákban és kaszárnyákbán árnyékszékeket legalább a félemeleten kell berendezni, hogy földszint nagyobb tonnákat lehessen elhelyezni, avagy czélszerübben egy fekvő hengérű tonnakoosit beállítani, melybe a transportnál a lovak egyszerűen be lesznek fogva és helyette az üres kocsi beállítva. A tonnákat czélszerü mentül gyakrakban hordani ki; a nagyobb német városokban átlag minden három napban kihordatnak, sőt Gráczban — hol a closettek alkalmazása is meg van engedve — minden nap kihordják a tonnákat. Minthogy azonban a gyakori kibordás igen költséges, ha kisebb városokra évenkint 50—70 ki ordast számítunk, úgy nem fog ezen rendszer mellett a levegő megrontatni, mert a nyári nagy melegekben 4—5 nap jutna egy kihordásra, télen pedig nagy hidegek idejében 8—10 nap alatt sem menne az ürülék felbomlásba. Németországban a • 100 literes tonnák kihordási dija darabonkint 10—12 krba kerül, mely ár mellett némely város a tonnatartalom kedvező értékesítése mellett semmit sem fizet reá, mégis átlagban a legtöbb városban fejenkint 60—90 kr, a tonna-rendszer évi deficitje. A tonnák kihordását vagy a város maga eszközölheti vagy pedig vállalkozónak adja ki, mely esetben legczólszerübb a vállalkozóval oly szerződést kötni, hogy a kihordott tonnák után nyeri nemcsak a háztulajdonosok kihordási diját, hanem még a város által fizetendő deficzitet is, mert igy érdekében áll a vállalkozónak mentül gyakrabban cserélni ki a tonnákat, és ezen törekvése kiegyenlitőleg hat a lakók hanyagságával szemben. Mint már fentebb megjegyeztetett hazánk provincziális városainak nagy részében a város külső része egészen falusias jellegű, az utczák burkolva nincsenek és a lakosság aránylag szegény tehát hiányozik minden alapfeltétel valamely csatornázási rendszert alkalmazni. Hy helyeken a tonna-rendszer behozatala igen indokolt, mert aránylag igen kevésbe kerül és mégis közegészségi tekintetben nagyon fontos, ha ezen anyagok rendesen el fognak távolitatni és igy a talaj tiszta marad. Természetesen azonban ép oly gonddal kell megszüntetni, a hol a telken állattartás vau, a trágyatelepeket; szolgáljon ezen czólra minden udvarban egy kis falazott gödör ajtóval, de a gödör oly kicsiny legyen, hogy azt az illető gazdának gyakran kelljen kihordani. A németországi városokban ezen ügyek szabályrendeletekkel vannak rendezve és a viszszaólés szigorúan büntetve lesz. Végül mindenütt a hol ily városrészekben a talajvíz magasan áll, czélszerü lesz azokat alagcsövezóssel szárazzá tenni, mert a közegészségre ezen körülménynek igen nagy befolyása van. Az alagcsövezést nagyobb méretű alagcsövekkel kell eszközölni legalább is 15 méter mélyen, és a hol az épületek falai is nedvesek, xigy azokat egy alagcsövonallal körülfogni. Természetesen az alagcsővonalok kellő kitorkolhatása szempontjából egy rendszeres árokbálózatot szükséges készíteni, mely egyszersmind az esővizek elvezetésére is szolgál. A mennyire czélszerü -azonban & tonna-rendszer a falusi jellegű városrészekre, ép oly hiba lenne azt a középrészekre avagy egészen rendezett városókba behozni. Tömörebb lakosság mellett a tonnák kihordására a hajnali órákban rövid az"

7 idő és igy a nagyobb .aémet városokban a kihordás egész r-*p tárt, a mi nem épen kellemes a járó-kelőre, de a levegőt is nagyban rontja, mert a tonnahelyiségek levegője ilyen kicserélés alkalmával egyenesen az udvarokba tódul ki és a nyitott ablakokon át a szobákba is behatol. De továbbá az árnyékszékek igazán tisztán nem tarthatók, ha pedig vizclosette alkalmaztatik, úgy a gyakori kihordás folytán drágább ez a rendszer minden másnál. Ujabban Németországban a tonna-rendszert tőzegliszt desinficziálással hozták kapcsolatba olyképen, hogy a viz-closettek mintájára minden használatnál tözegliszt hull a csőbe. A tőzeglisztnek ugyan nagy előnye, hogy nagy absorbeálló képessége mellett igen könnyű anyag, mégis ez esak halvány árnyéka egy jó angol closettenek. De nem tulajdonitható ezen javításnak hazánkban nagy előny, mert már magát a tonna-rendszert is csak szegényebb módban levő lakosságnak lehet ajánlani, kik sokkal indolensebbek, sem hogy ily komplikáltabb szerkezetet fenn is tartanának, avagy a tőzeglisztről gondoskodnának. Ily lakosságnak csak a legegyszerűbb tonna-rendszert kell behozni, melynek költsége vagyoni állapotukkal arányban ál]. Az intelligensebb ós vagyonosabb városrészekben pedig tekintettel a kor haladására okvetlen valamely czélszerü csatornázási rendszert kell ajánlani, mely mellett a lakások elláthatók mindazon kényéimi dolgokkal, a mi az intelligensebb osztálynak innenonnan életszükséglete lesz. Ilyen kényelmi dolgok a viz-closette, fürdőszoba és gőzvagy melegfütós, melyhez; ha hozzá veszszük, • hogy a vagyonosabb, háztartás szennyvize is sok, úgy aztf egyébbel, mint csatornával elvezetni nem lehet. Legáltalánosabban .az "úsztató -csatorna-rendszer van elterjedve,' mely mellett nem csak az említett kényelmi dolgokat lehet könnyen aplikálni, de a városok sürü lakossága, nagy forgalma és nagy kiterjedése mellett is a legjobban megfelel. Sőt mondhatni, mentül inkább meg vannak ezen alapfeltételek, annál jobban megfelel az úsztató csatorna-rendszer, mert magas költségét csak ilyen városok birják meg és üzeme is annál biztosabb, minél nagyobb az állandóan elvezetendő szennyvíz mennyisége. Ép ezért nem minden városnak ajánlható annak behozatala vagy legalább a városnak csak egy csekély középrészére terjeszthető kí, a hol már az alapfeltetelek biztosítják annak könnyű keresztülvitelét és üzemet. Az úsztató csatorna-rendszer főjellege az összes hnlladékanyagoknak egy csatornában való levezetésében rejlik, mely némely nagy városban már annyira, kiterjesztetett, mint Parisban, hogy meg az utczai szemetet is a csatornák vezetik el. De ez már csak ott vihető ki, a hol az állandó csatorna-vízmennyiség oly nagy, hogy csakugyan képes ezen anyagokat úsztatni; mentül kevesebb azonban a Pápa keletkezéséről. Elfogadva tehát, hogy Pápa egy a beköltözött német Popo családtól vette nevét, keressük annak okát, hogy ha már e család e tájon Sz. Istvántól birtokot kapott, miért épen ezen a helyen épült városunk, hol sajátságos, az idegenek előtt feltűnő hosszú alakjával ma is elterül. E kérdés megmagyarázásánál először is tisztában kell lennünk azon tudományos állásponttal, hogy a városoknak keletkezése nem a véletlen müve, hanem mindég bizonyos földrajzi tényezők hatnak közre arra nézve, ha valamely kisebb és nagyobb város avagy átalában város keletkezzék. Ha már most Pápa földrajzi viszonyait vizsgáljuk, csakhamar szemünké tűnik, hogy mig délről az erdős Bakony hegység koszorúzza a város határát, észak felöl terjedelmes sikság terül el, az úgynevezett kis magyar sikság. Fekszik tehát e város a bakony ós a kis magyar sikság találkozásánál. (Ha csak egy figyelmes pillantást vetünk hazánk térképére, azt fogjuk látni, hogy jelentősebb városaink nagy része a hegyek ós a sikfpld találkozásánál esik, mint: Pozsoáy, Eger, Miskolcz, Kassa, Sátoralj a-TJjhely, N.-Várad, stb.*, maga az ország íövárjösa is Budapest.) ji Mi az oka, hogy két ily vidék találkozása oly jelentős befolyással van a virosok keletkezésére ? A válasz igen egyszerű, s, a mi városunkban, mondhatjuk, mindennap tapasztalható. A hegyvidék lakóinak a sikság terményeire, s emezek tulajdQüQ3»Í£*k a, hegységek terményeire van kölcsönösen szükségük, s ezen termények kicserélése végett mindketten á reájuk nézve legalkalmasakb helyre jönnek össze, s összejövetelük okozza ott 'egy helység, majd város 'keletkezését. Mig a hegyvidék lakói fában bővelkednek, a sikság gabonát termel, s ha ennek lakói fában, amazok viszont gabonában éreznek szükséget, azért már rég időtől fogva, mikor még pénz sem szolgált a kereskedelem eszközéül, vásárra jártak egymáshoz e két vidék lakói, hogy áruikat egymás közt kicserélhessék, s létrejött az ily vidékek közt a cserekereskedós. Tudva van, hogy hazánkban I. Béla volt az első, ki póíizt veretett királyaink közül, de a cserekereskedés már előtte folyt a magyarok közt, a kereskedés régibb az emberek közt mint maga a pénz. Már most ha ily cserekereskedós folyt a vidék lakói közt, ugyan mily nagy fáradsággal vitte volna fel a marczalmenti ember búzáját a Bakony hegyei közé; nem ment tehát odáig, hanem megállott a Bakony tövénél, s mivel mint tudjuk hajdan a Bakony erdő a pápai szőlőhegyekig terjedtek, megállt e szőlőhegyek tövénél vagyis városunk mai helyén, s viszont a Bakony fáját az ott lakó nép könnyen szállította lefelé a lejtőn Pápáig, de meggyült volna lovaival a baja, ha azt még tovább is, a fáradt lovakkal a sik vidéken húzatni kényszerült volna. Az is szívesen megállott tehát a Bakony lejtőjének tövénél, vagyis a mi városunk helyén, hogy itt fáját gabonáért, vagy az itt már malmok hajtására alkalmas Tapolcza segélye folytán egyszerre lisztért, s viszont társa a gabonáját fáért vagy faesaküzért kicserélhesse, igy lett tehát Pápa jelentős kereskedelmi hely már abban az időben, a midőn történelmének még csak kezdetén volt, és igy e városban a kereskedelem a város keletkezésével egyenlő régi, azzal egészen egyidejű. A Bakony ós a kis magyar sikság találkozása képezi tehát a föokot arra nézve, hogy e helyen város keletkezett, de kell lenni még más tisztán helyi oknak is, a miért e város a nevezett két vidéknek épen ezen találkozó pontján keletkezett, szóljunk tehát e közelebbi okról is. Ha figyelemmel nézzük városunk fekvését, azt találjuk, hogy ez aránylag hosszú, de hem szélesen épült város. E körülmény okát mindnyájan tudjuk, hogy a Tapolcza képezi, a melynek partján igyekeztek a város első lakói helyet kapni részint ivóvízül, részint ipari célokra használhatása végett. A Bakony ós a kis magyar sikság Nóráp, Tevel ós Gyimót szomszédos községeknél is találkoznak e tájon közvetlen közelünkben, azonban, hogy mégis ezek felett Pápa emelkedett várossá ennek oka abban rejlik, hogy itt egy oly forrás volt található, a melynek vize iható, a mely soha ki nem szárad, s aránylag csekély partot emelve számára, soha ki se önt, soha a felmelegedés miatt élvezhetlenné nem válik és viszont soha befagyás által az ipart, a molnárok, festők, tímárok stb. jelentős iparát nem akadályozza, s a múltban sem akadályozhatta. A Tapolcza folyója, tehát jelentékenyen hozzájárult ahhoz, hogy a szomszédos helyek felett Pápa emelkedett a vidék központjává, a vidék legfőbb lakhelyévé* városává. Hogy mily jelentős szerepe van «, Tapolcaanak Pápa történelmében, kitűnik abból, hogy a város történelmének folyamán legvirágzóbb iparágaink is öszszefüggósben állanak a Tapolcza vizé\

r

el, a malomipar, festő és timár ipar nemcsak ma, de ősidők óta képezik Pápa legvirágzóbb iparágát, s ezek felvirágzása viszont előmozdította városunk kereskedelmét a mik együtt véve szolgáltak főokául Pápa várossá emelkedésének. Az alkalmas területen kivül szükséges még a kellő építési anyag is egy város keletkezéséhez, s városunk határa téglaógetéshez avagy vályogvetéshez mint a jelenben ugy a múltban is alkalmas anyagot szolgáltatott, mely körülmény szintén igen megkönnyítette itt egy város keletkezését. A városok keletkezésére a múltban nagy befolyással birt a mondottakon kivül azon körülmény, hogy azok az ellenséges támadás ellen könnyen védhetők. Ezért őseinek különös előszeretettel keresték fél az oly helyeket, a hol legalább a hirtelen meglepetések ellen csekély erővel könnyen biztositható vódfal emelhető. Városunk helyzete e tekintetben is megfelelt a kor igényeinek, a mennyiben az a domb, a melyen a mai várkastély áll, már az ős időkben alkalmas helyül kínálkozott egy várnak emelésére annyival inkább, mivel a Tapolcza vize azt kelet és északfelé körülfolyva mesterséges bástyára csakis a másik két oldalon volt szükség. A területviszonyok ily kedvező alakulása okozta, hogy bár e városnak ös idők óta erős versenytársa volt a politikai tekintetben jfej edeimi kegy által fölötte elsőbbé vagyis megyeszékhelylyé emelt Veszprém, mégis Pápa é vármegyének népességre nézve legelső városa már scásadok óta a mennyire történelmi ismeréteink a mult időkbe viszonyulni képesek. A város kitűnő helyzetének tulajdonítandó, hogy alig négy századdal keletkezése után városunk már oly jelentékeny hely volt, hogy Zsigmond királyunk itt országgyűlést tarthatott — irja Gyuriko-. vits György. A király a.siklósi börtönből kiszabadulása után föhivéhez Gara Miklóshoz Pápára jött 1401-ben; s akkor a Gara család volt Pápa birtokosa, és több heti itt tartózkodása alatt Bubek Detrót a nádorságból okt. 7. letette, helyébe Garat emelte nádorrá, ugyanitt kelt rendeletében Kanizsai János érseket is a kancellárságtól megfosztotta, és' helyébe János pécsi püspököt tette kanczellárrá. Itt hirdette ki okt. 27-én a teljes bűnbocsánatot a főurak által történt elfogatásáért, s végül itt adta ki írásban a rendeknek, hogy ezután az ország törvényei szerint fog uralkodni, mely okmánynak aláírása a következő: „Datum in oppido Papa vocato stb. 1401. L. Kováchich Yestigiá Comitiorum 194. 1. De nem bocsátkozunk most Pápa" város történelmi eseményeinek tárgyalásába, hanem szólunk még néhány szót: A régi Pápa alakjáról. Sajátságos képet nyújt Pápa a régi időben. A tókertek és a várkert helyén'' szélesen elterülve valóságos tavat képezett a Tapolcza, s hozzáférhetlenné tette a várat, melyet 1408 után építtetett fel a Gara Miklós nádor délkelet, kelet és észak felől. A vártól dóinyugoti irányban terült el a város, a mai belváros területén, s ez szintén erődítve volt az ellenség (Folyt, a mellékleten.)