Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-04-17

Q jük a vállalkozó költségeit, csináltasson a város saját maga költségén járdát. Mi meg­csináltatunk egy darabot, s ha neki tet­szik, tessék ott a hol akar saját költségén kövezni. Ez a méltányosság, tisztelt köz-­gyűlés, s nem illenék hozzánk, hogy egy kezdő vállalatot olyasmire kényszeritsünk, a minek káros hatását az még évek mnlva is megérezze. (Helyeslés.) Szilágyi József: Bocsánatot kérek, tisztelt közgyűlés, egy perezre én is bátor lennék becses figyelmüket igénybe venni. Ha jól értettem, Barthalos István tagtár­samat, felszólalásának az az értelme, hogy a város nevezett helybeli vállalkozóval oly egyezkedésbe, ne bocsátkozzon, a mely azu­tán kezét megköti. Mertmindenesetre helyes ; méltányos, hogy a város helybeli vállal­kozónak adjon előnyt,' de azt mindenki be­látja, hogy ha mi ilyen áldozatot követelünk egy kezdő vállalattól, városunk már előre is mint egy erkölcsileg kötelezve, van an­nak idejében a kövezést azon vállalkozóra bizni, a ki hajlandó volt saját költségén megkészíttetni a város részére a próba kövezetet. Tehát indítványozom, hogy fo­gadjuk el Hanauer Béla urnák ez ügyben tett indítványát. (Élőnk helyeslés.) Áz ez ügyben korábban folytatott tárgyalások meglehetősen tisztába hozták a járda kövezet kérdését s azon általános kívánalmat fejezték ki. hogy valami más. czélszerübb anyag használtassék fel ut­czáink kövezésére. (Helyeslés.) Mert, ha nem ez volna a tényállás, akkor a gazda­sági tanácsos úr nem kapott volna utasí­tást, hogy ez ügyben a szomszéd városokhoz átírjon, kérdezősködjön, szóval nem történ­tek volna ilyen megkeresések. Én tehát beszédemben oda megyek vissza, hogy a trachit kő helyett valami más, ennél czélszerübb anyag használtas­sék utcza kövezésre. Mivel gondolom, hogy az anyag még nincsen megrendelve, mert ellenkező esetben természetesen kényszer helyzetben volnánk, igy tehát ajánlom, hogy tracbittal csak is azon utczák kövez­tessenek ki, a melyeknek kikövezése már munkálatba van véve. Ennélfogva indítvá­nyozom, hogy az állandó választmány ja­vaslata csak is azon utczákra vonatkozó­lag mondassák érvényben lövőnek, a me­lyeknek kövezése már megkezdetett. P. o. a Deák és Szél utczákon, a többi kijelölt utczák pedig tartassanak fenn, mig a város ez ügygyei egészen tisztába nem jön. (Élénk helyeslés.) Szvbooda Yenvzel szerint még alinak is őrülhetünk ha anyagot-kapliátuuk s meg —írem- késtütrkrKevesebbet, mint egy hajó­val, nem szállítanak s igy meg kell ren­delni az egész hajó rakományt s ezzel a kővel a félreeső utczákat kikövezni. A do­log másik részét illetőleg, ő is csatlakozik Hanauer Béla, Barthalos István és Szilá­gyi József urak által . előadott indítvány­hoz. Martonfalvay Elek azt hiszi, hogy esetleg valamivel drágábban, mintha egész hajórakományt rendelnénk, mégis lehetne annyi követ kapui, a mennyi a két meg­kezdett utcza kikövezésére szükséges, ha t. i. Ott-nál Győrött véletlenül volna kész­letben trachit kő vagy ha Szobról a hajó­rakomány egyik részét máshová rendelt kö képezné. Ozélszerünek tartja épen ezért azt, hogy kérdés intéztessék ez iránt a szállítóhoz. (Helyeslés.) A czementtel kí­sérletet ő is pártolja, de csak a koczka­czemettel, mert a táblák igen nagyok, sí­kosak és könnyebben kopnak. (Élénk he­lyeslés.) Szilágyi József: Részemről nem bá­nom, ha már csakugyan drágábba ke­rülne egy hajó szállítmánynál kisebb meny­nyiségü kő, hozassuk meg az egész szál­lítmányt. Bátor volnék azonban indítvá­nyozni, hogy a már eddig kijelölt ntezák közül a Graf kávéház előtt lévő nt, vala­mint a Széchenyi tér hagyassék ki, és a mi onnét fennmarad, más mellék utczák kövezésére fordittassék. Hanauer Béla: Ajánlja, miszerint ki­sebb mennyiségű cementtelkell próbát tenni, hogy meggyőződhessék a városi tanács, vájjon megfelel-e az anyag qnalitása vagy sem. Maga Sopron városa is két vállalko­zóval készíttette el utczája kövezetét, hogy láthassa melyik felel meg leginkább a czéluak. (Általános helyeslés.) Öntöttvas hirdető .oszlopok felállí­tása iránti kérvénye Károlyi János budapesti lakosnak. A kérvény felelvasása után elnök rö­viden előterjeszti az ügyet a képviselő testület elé. ismertetvén a fizetési feltéte­leket. Lazányi Béla: „Nem fizetünk" (de­rültség) Elnök: Csak is azok fizetnek, kérem, a kik az esetlegesen felállítandó hirdetési oszlopokon hirdetni akarnak. Az állandó választmány véleménye:a szépészeti bizottságnak kiadandó. Barthalos István: A priori elvetendő­nek indítványozza Károlyi János kérvé­nyét, daczára hogy „ázsiai állapotok" ural­koduak ebben a ^szegény városban." Ezen nem ugy kell segíteni, hogy vasoszlopokat állítson fel a város, hanem igen is jelöl­jön ki bizon3'os helyeket, a hova táblák lennének kitéve s igy megszabadulna né­hány sarok ház tulajdonosa attól a boszu­ságtól, hogy háza csupa, néha illetlen, hir­detéssel legyen tele. Elfogadja egyébként az állandó választmány javaslatát. Horváth Lajos: Én azt hiszem t. köz­gyűlés, ezen kérdéssel ne mókázzunk sem­mit. Ha egyszer bebizonyított tény, hogy abból teher háramlik városunkra, minek fogadjuk el ezen ajánlatot. A mi a. dolog másik részét illeti: a hirdetések közzété­telének szabályozását annyival is inkább szükségesnek látom, amennyiben . van a vármegyének egy olyan rendelete, a mely szerint a hirdetések hatósági védelem alatt állanak, s a ki azokat megrongálja, szigorúan megbüntettetik. Nem tudom, megfigyelte-e valaki a mult télen, igen mulatságos volt, midőn kőszén eladási hirdetéseket raggattak ki, s az egyik egy krral olcsóbban hirdette mint a másik s hirdetését rendesen a má­sik hirdetése fölé ragasztotta. (Derült­ség/) Igen üdvösnek látom, hogy a szépi­tészeti bizottság bizassék meg javaslatté­telre, s hogy ebben az irányban intézke­dés tétessék. Már bocsánatot kérek, nem állhatom meg, hogy a gazdasági tanácsos úrra rá ne süssek valami hibát. (Szvoboda Y.: Már megint én! Derültség.) A legcsu­nyább módon a középületek vannak agyon raggatva, a mi ellen bizony jó lenne gon­doskodni az igen tisztelt tanácsos urnák. Méltóztatik talán emlékezni, miszerint né­hány évvel ezelőtt a vármegye háza volt ennyire beraggatva. Én hát két évvel ez­előtt egy táblát csináltattam és most, igaz hogy a tábla elég nagy, de egyetlen egy tenyérnyi hely .mellette sincsen bera­gasztva. Nagyon kérném tehát a tanácsos urat, hogy legyen szives a városházára meg a czédula házra csináltasson ilyen táblákat. (Helyeslés.) Lazánj/i Béla: Inditványozzá, hogy a kereskedők kérdeztessenek meg, miszerint óhajtják-e. a vasoszlopok felállítását vagy sem. í)r. Koritschoner Lipót: Ellenzi a kér­vény elfogadását, minthogy Károlyi János 30 évre monopóliumot akar magának kikötni a várostól ós semmiféle kézzel fogható előnyt nem szándékozik nyújtani. Egysze­rűen elutasitandónak véli a kérvényt, (élénk helyeslés.) Elnök záró szavai után a képviselő testület kimondja, hogy a kérvény elve­tendő. A városi hulladékanyagok eltávolítása. (Folytatás.l Eontos hátrányuk még a pöczegöd­röknek, hogy a kihordást kellőleg nehéz eszközölni. A nagyobb német városokban gőzszivattyuk, légüres hengerít kocsik vannak használatban, melyekkel a kiszi­vattyúzás éjjel szokott történni, de mind­ezen gépek kisebb városok czóljaira drá­gák ós költséges fentartást igényelnek. Nevezetesen jobb a pöezegödröknél a tonnarendszer, mely legelsőbben Hollan­diában a tözegtalaju vidékeken használ­tatott, hol a városok ezen hulladékanyaga a hollandi tözegkulturához okvetlen szük­séges volt. Hollandia után Németország­ban is több városban talált a tonnarend­szer alkalmazást, igy többek közt Heidel­berg város is igen rationalis eredménye­ket tud felmutatni közel két évtizedről. Legegyszerűbb alakban a tonnák pctroleumhordókból készíthetők olyképen hogy azok kissé rövidebbre vágatnak és az- egyik fenékben 20 centiméteres lyuk lesz bevágva, melyre egy vasöntvény lesz erősítve a czélból, hogy abban a fedő lég­mentesen alkalmazható avagy használat­kor az árnyékszék vascsöve hozzáilleszt­hető legyen. Több helyen a tonnák vas­lemezből is készíttetnek, de ezek súlya nagy,- pedig midőn ily tonnát évente 50—100-szer kell kihordani, úgy a tonna súlya igen fontos tényező és még hozzá a vastonnák igen költségesek is. A tonnákat igen könnyű a régi pö­czegödrökbe hozzáférhetöleg beállítani, avagy igen szükhelyeken czólszerü áz árnyókszéket l'/ 2 méterrel a föld színe felett helyezni el, hogy alul még a tonna elrendezhető legyen. A tonnák elhelyezé­sénél három dologra kell figyelemmel lenni: 1-ször, hogy jól elzárható helyen legyen; 2-or, könynyen hozzá lehessen férni; 3-or, ha lehet, fagymentes helyre tótessenek. Eontos továbbá a tonnahelyi­ség kellő szellőztetése. Mint már említve volt, a tonna közvetlen az árnyékszék csövével van egy u. u. bajonettezárral összekötve, mely emeletes épületeknél le­hetőleg függélyesen helyezendő el és egyenesen kivezet a tető fölé. Ha csak lehet, czélszerü ezen csővet a kémény mellett vinni fel, hogy a felmelegedés által erélyesebb ventiláczió álljon elő a csőben, ha ez nem lenne lehetséges, úgy egy kis égő mécs is jó szolgálatot tesz. Iskolákban és kaszárnyákbán ár­nyékszékeket legalább a félemeleten kell berendezni, hogy földszint nagyobb ton­nákat lehessen elhelyezni, avagy czélsze­rübben egy fekvő hengérű tonnakoosit beállítani, melybe a transportnál a lovak egyszerűen be lesznek fogva és helyette az üres kocsi beállítva. A tonnákat czél­szerü mentül gyakrakban hordani ki; a nagyobb német városokban átlag minden három napban kihordatnak, sőt Gráczban — hol a closettek alkalmazása is meg van engedve — minden nap kihordják a ton­nákat. Minthogy azonban a gyakori ki­bordás igen költséges, ha kisebb városokra évenkint 50—70 ki ordast számítunk, úgy nem fog ezen rendszer mellett a levegő megrontatni, mert a nyári nagy melegek­ben 4—5 nap jutna egy kihordásra, télen pedig nagy hidegek idejében 8—10 nap alatt sem menne az ürülék felbomlásba. Németországban a • 100 literes ton­nák kihordási dija darabonkint 10—12 krba kerül, mely ár mellett némely város a tonnatartalom kedvező értékesítése mel­lett semmit sem fizet reá, mégis átlagban a legtöbb városban fejenkint 60—90 kr, a tonna-rendszer évi deficitje. A tonnák kihordását vagy a város maga eszközölheti vagy pedig vállalkozó­nak adja ki, mely esetben legczólszerübb a vállalkozóval oly szerződést kötni, hogy a kihordott tonnák után nyeri nemcsak a háztulajdonosok kihordási diját, hanem még a város által fizetendő deficzitet is, mert igy érdekében áll a vállalkozónak mentül gyakrabban cserélni ki a tonná­kat, és ezen törekvése kiegyenlitőleg hat a lakók hanyagságával szemben. Mint már fentebb megjegyeztetett hazánk provincziális városainak nagy ré­szében a város külső része egészen falu­sias jellegű, az utczák burkolva nincse­nek és a lakosság aránylag szegény tehát hiányozik minden alapfeltétel valamely csatornázási rendszert alkalmazni. Hy he­lyeken a tonna-rendszer behozatala igen indokolt, mert aránylag igen kevésbe kerül és mégis közegészségi tekintetben nagyon fontos, ha ezen anyagok rende­sen el fognak távolitatni és igy a talaj tiszta marad. Természetesen azonban ép oly gond­dal kell megszüntetni, a hol a telken ál­lattartás vau, a trágyatelepeket; szolgál­jon ezen czólra minden udvarban egy kis falazott gödör ajtóval, de a gödör oly kicsiny legyen, hogy azt az illető gazdá­nak gyakran kelljen kihordani. A német­országi városokban ezen ügyek szabály­rendeletekkel vannak rendezve és a visz­szaólés szigorúan büntetve lesz. Végül mindenütt a hol ily városrészekben a ta­lajvíz magasan áll, czélszerü lesz azokat alagcsövezóssel szárazzá tenni, mert a közegészségre ezen körülménynek igen nagy befolyása van. Az alagcsövezést nagyobb méretű alagcsövekkel kell eszközölni legalább is 15 méter mélyen, és a hol az épületek falai is nedvesek, xigy azokat egy alag­csövonallal körülfogni. Természetesen az alagcsővonalok kellő kitorkolhatása szem­pontjából egy rendszeres árokbálózatot szükséges készíteni, mely egyszersmind az esővizek elvezetésére is szolgál. A mennyire czélszerü -azonban & tonna-rendszer a falusi jellegű városré­szekre, ép oly hiba lenne azt a középré­szekre avagy egészen rendezett városókba behozni. Tömörebb lakosság mellett a ton­nák kihordására a hajnali órákban rövid az" 7 idő és igy a nagyobb .aémet városok­ban a kihordás egész r-*p tárt, a mi nem épen kellemes a járó-kelőre, de a levegőt is nagyban rontja, mert a tonnahelyisé­gek levegője ilyen kicserélés alkalmával egyenesen az udvarokba tódul ki és a nyitott ablakokon át a szobákba is beha­tol. De továbbá az árnyékszékek igazán tisztán nem tarthatók, ha pedig vizclo­sette alkalmaztatik, úgy a gyakori kihor­dás folytán drágább ez a rendszer min­den másnál. Ujabban Németországban a tonna-rendszert tőzegliszt desinficziálás­sal hozták kapcsolatba olyképen, hogy a viz-closettek mintájára minden használat­nál tözegliszt hull a csőbe. A tőzegliszt­nek ugyan nagy előnye, hogy nagy ab­sorbeálló képessége mellett igen könnyű anyag, mégis ez esak halvány árnyéka egy jó angol closettenek. De nem tulaj­donitható ezen javításnak hazánkban nagy előny, mert már magát a tonna-rendszert is csak szegényebb módban levő lakos­ságnak lehet ajánlani, kik sokkal indolen­sebbek, sem hogy ily komplikáltabb szer­kezetet fenn is tartanának, avagy a tő­zeglisztről gondoskodnának. Ily lakosság­nak csak a legegyszerűbb tonna-rendszert kell behozni, melynek költsége vagyoni állapotukkal arányban ál]. Az intelligen­sebb ós vagyonosabb városrészekben pe­dig tekintettel a kor haladására okvetlen valamely czélszerü csatornázási rendszert kell ajánlani, mely mellett a lakások el­láthatók mindazon kényéimi dolgokkal, a mi az intelligensebb osztálynak innen­onnan életszükséglete lesz. Ilyen kényelmi dolgok a viz-closette, fürdőszoba és gőz­vagy melegfütós, melyhez; ha hozzá vesz­szük, • hogy a vagyonosabb, háztartás szennyvize is sok, úgy aztf egyébbel, mint csatornával elvezetni nem lehet. Legáltalánosabban .az "úsztató -csa­torna-rendszer van elterjedve,' mely mel­lett nem csak az említett kényelmi dol­gokat lehet könnyen aplikálni, de a vá­rosok sürü lakossága, nagy forgalma és nagy kiterjedése mellett is a legjobban megfelel. Sőt mondhatni, mentül inkább meg vannak ezen alapfeltételek, annál jobban megfelel az úsztató csatorna-rend­szer, mert magas költségét csak ilyen vá­rosok birják meg és üzeme is annál biz­tosabb, minél nagyobb az állandóan elve­zetendő szennyvíz mennyisége. Ép ezért nem minden városnak ajánlható annak behozatala vagy legalább a városnak csak egy csekély középrészére terjeszthető kí, a hol már az alapfeltetelek biztosítják annak könnyű keresztülvitelét és üzemet. Az úsztató csatorna-rendszer főjellege az összes hnlladékanyagoknak egy csator­nában való levezetésében rejlik, mely né­mely nagy városban már annyira, kiter­jesztetett, mint Parisban, hogy meg az utczai szemetet is a csatornák vezetik el. De ez már csak ott vihető ki, a hol az állandó csatorna-vízmennyiség oly nagy, hogy csakugyan képes ezen anyagokat úsztatni; mentül kevesebb azonban a Pápa keletkezéséről. Elfogadva tehát, hogy Pápa egy a beköltözött német Popo családtól vette nevét, keressük annak okát, hogy ha már e család e tájon Sz. Istvántól birtokot kapott, miért épen ezen a helyen épült városunk, hol sajátságos, az idegenek előtt feltűnő hosszú alakjával ma is elterül. E kérdés megmagyarázásánál elő­ször is tisztában kell lennünk azon tudo­mányos állásponttal, hogy a városoknak keletkezése nem a véletlen müve, hanem mindég bizonyos földrajzi tényezők hat­nak közre arra nézve, ha valamely kisebb és nagyobb város avagy átalában város keletkezzék. Ha már most Pápa földrajzi viszo­nyait vizsgáljuk, csakhamar szemünké tű­nik, hogy mig délről az erdős Bakony hegység koszorúzza a város határát, észak felöl terjedelmes sikság terül el, az úgy­nevezett kis magyar sikság. Fekszik te­hát e város a bakony ós a kis magyar sikság találkozásánál. (Ha csak egy fi­gyelmes pillantást vetünk hazánk térké­pére, azt fogjuk látni, hogy jelentősebb városaink nagy része a hegyek ós a sik­fpld találkozásánál esik, mint: Pozsoáy, Eger, Miskolcz, Kassa, Sátoralj a-TJjhely, N.-Várad, stb.*, maga az ország íövárjösa is Budapest.) ji Mi az oka, hogy két ily vidék talál­kozása oly jelentős befolyással van a vi­rosok keletkezésére ? A válasz igen egy­szerű, s, a mi városunkban, mondhatjuk, mindennap tapasztalható. A hegyvidék lakóinak a sikság terményeire, s emezek tulajdQüQ3»Í£*k a, hegységek terménye­ire van kölcsönösen szükségük, s ezen termények kicserélése végett mindketten á reájuk nézve legalkalmasakb helyre jön­nek össze, s összejövetelük okozza ott 'egy helység, majd város 'keletkezését. Mig a hegyvidék lakói fában bővelkednek, a sikság gabonát termel, s ha ennek lakói fában, amazok viszont gabonában érez­nek szükséget, azért már rég időtől fogva, mikor még pénz sem szolgált a kereske­delem eszközéül, vásárra jártak egymás­hoz e két vidék lakói, hogy áruikat egy­más közt kicserélhessék, s létrejött az ily vidékek közt a cserekereskedós. Tudva van, hogy hazánkban I. Béla volt az első, ki póíizt veretett királyaink közül, de a cserekereskedés már előtte folyt a magyarok közt, a kereskedés ré­gibb az emberek közt mint maga a pénz. Már most ha ily cserekereskedós folyt a vidék lakói közt, ugyan mily nagy fá­radsággal vitte volna fel a marczalmenti ember búzáját a Bakony hegyei közé; nem ment tehát odáig, hanem megállott a Bakony tövénél, s mivel mint tudjuk hajdan a Bakony erdő a pápai szőlőhe­gyekig terjedtek, megállt e szőlőhegyek tövénél vagyis városunk mai helyén, s viszont a Bakony fáját az ott lakó nép könnyen szállította lefelé a lejtőn Pápáig, de meggyült volna lovaival a baja, ha azt még tovább is, a fáradt lovakkal a sik vidéken húzatni kényszerült volna. Az is szívesen megállott tehát a Bakony lej­tőjének tövénél, vagyis a mi városunk helyén, hogy itt fáját gabonáért, vagy az itt már malmok hajtására alkalmas Ta­polcza segélye folytán egyszerre lisztért, s viszont társa a gabonáját fáért vagy fa­esaküzért kicserélhesse, igy lett tehát Pápa jelentős kereskedelmi hely már ab­ban az időben, a midőn történelmének még csak kezdetén volt, és igy e városban a kereskedelem a város keletkezésével egyenlő régi, azzal egészen egyidejű. A Bakony ós a kis magyar sikság találkozása képezi tehát a föokot arra nézve, hogy e helyen város keletkezett, de kell lenni még más tisztán helyi ok­nak is, a miért e város a nevezett két vidéknek épen ezen találkozó pontján keletkezett, szóljunk tehát e közelebbi okról is. Ha figyelemmel nézzük városunk fekvését, azt találjuk, hogy ez aránylag hosszú, de hem szélesen épült város. E körülmény okát mindnyájan tudjuk, hogy a Tapolcza képezi, a melynek partján igyekeztek a város első lakói helyet kapni részint ivóvízül, részint ipari célokra hasz­nálhatása végett. A Bakony ós a kis ma­gyar sikság Nóráp, Tevel ós Gyimót szom­szédos községeknél is találkoznak e tájon közvetlen közelünkben, azonban, hogy mégis ezek felett Pápa emelkedett várossá ennek oka abban rejlik, hogy itt egy oly forrás volt található, a melynek vize iható, a mely soha ki nem szárad, s aránylag csekély partot emelve számára, soha ki se önt, soha a felmelegedés miatt élvez­hetlenné nem válik és viszont soha befa­gyás által az ipart, a molnárok, festők, tímárok stb. jelentős iparát nem akadá­lyozza, s a múltban sem akadályozhatta. A Tapolcza folyója, tehát jelentékenyen hozzájárult ahhoz, hogy a szomszédos helyek felett Pápa emelkedett a vidék központjává, a vidék legfőbb lakhelyévé* városává. Hogy mily jelentős szerepe van «, Tapolcaanak Pápa történelmében, kitű­nik abból, hogy a város történelmének folyamán legvirágzóbb iparágaink is ösz­szefüggósben állanak a Tapolcza vizé\ r el, a malomipar, festő és timár ipar nemcsak ma, de ősidők óta képezik Pápa legvi­rágzóbb iparágát, s ezek felvirágzása vi­szont előmozdította városunk kereskedel­mét a mik együtt véve szolgáltak fő­okául Pápa várossá emelkedésének. Az alkalmas területen kivül szüksé­ges még a kellő építési anyag is egy vá­ros keletkezéséhez, s városunk határa tég­laógetéshez avagy vályogvetéshez mint a jelenben ugy a múltban is alkalmas anya­got szolgáltatott, mely körülmény szintén igen megkönnyítette itt egy város kelet­kezését. A városok keletkezésére a múlt­ban nagy befolyással birt a mondottakon kivül azon körülmény, hogy azok az el­lenséges támadás ellen könnyen védhetők. Ezért őseinek különös előszeretettel ke­resték fél az oly helyeket, a hol legalább a hirtelen meglepetések ellen csekély erő­vel könnyen biztositható vódfal emelhető. Városunk helyzete e tekintetben is meg­felelt a kor igényeinek, a mennyiben az a domb, a melyen a mai várkastély áll, már az ős időkben alkalmas helyül kínál­kozott egy várnak emelésére annyival in­kább, mivel a Tapolcza vize azt kelet és északfelé körülfolyva mesterséges bástyára csakis a másik két oldalon volt szükség. A területviszonyok ily kedvező ala­kulása okozta, hogy bár e városnak ös idők óta erős versenytársa volt a politi­kai tekintetben jfej edeimi kegy által fö­lötte elsőbbé vagyis megyeszékhelylyé emelt Veszprém, mégis Pápa é vármegyé­nek népességre nézve legelső városa már scásadok óta a mennyire történelmi isme­réteink a mult időkbe viszonyulni ké­pesek. A város kitűnő helyzetének tulajdo­nítandó, hogy alig négy századdal kelet­kezése után városunk már oly jelentékeny hely volt, hogy Zsigmond királyunk itt országgyűlést tarthatott — irja Gyuriko-. vits György. A király a.siklósi börtönből kiszabadulása után föhivéhez Gara Mik­lóshoz Pápára jött 1401-ben; s akkor a Gara család volt Pápa birtokosa, és több heti itt tartózkodása alatt Bubek Detrót a nádorságból okt. 7. letette, helyébe Ga­rat emelte nádorrá, ugyanitt kelt rende­letében Kanizsai János érseket is a kan­cellárságtól megfosztotta, és' helyébe Já­nos pécsi püspököt tette kanczellárrá. Itt hirdette ki okt. 27-én a teljes bűnbocsá­natot a főurak által történt elfogatásáért, s végül itt adta ki írásban a rendeknek, hogy ezután az ország törvényei szerint fog uralkodni, mely okmánynak aláírása a következő: „Datum in oppido Papa vo­cato stb. 1401. L. Kováchich Yestigiá Co­mitiorum 194. 1. De nem bocsátkozunk most Pápa" város történelmi eseményeinek tárgyalá­sába, hanem szólunk még néhány szót: A régi Pápa alakjáról. Sajátságos képet nyújt Pápa a régi időben. A tókertek és a várkert helyén'' szélesen elterülve valóságos tavat képe­zett a Tapolcza, s hozzáférhetlenné tette a várat, melyet 1408 után építtetett fel a Gara Miklós nádor délkelet, kelet és észak felől. A vártól dóinyugoti irányban terült el a város, a mai belváros terüle­tén, s ez szintén erődítve volt az ellenség (Folyt, a mellékleten.)

Next

/
Thumbnails
Contents