Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892
1892-04-17
melléklet a „Pátoai I^fio H" Aprtll , <y . thi sgsálliahft3! állandó viz, annál jobban kell óvni a csatornákat oly szilárd anyagoktól, melyek kis víz mellett a csatornákban könnyen visszamaradnak. Ep ezért ezen csatornarendszernek fö elöfoltétele, hogy a város^vizvezetókkel el legyen látva, mi által a házi szennyvizek a bővebb vízfogyasztás mellett nagyobb mennyiségben jutnak a csatornákba, de ép-mivel az úsztató csatornarendszer oly városokban is nyert alkalmazást, a hol a lakosság nem volt elég stirü sók házi szennyvizet előállítani, mesterséges öblitésekről kellett gondoskodni, hogy a kézi tisztogatás lehetőleg elkerültessek. Miután azonban hazánkban a fővároson kivül igen kevés van, a hol egy hektárra legalább 2—-300 lakos esnek, mindenütt kell öblítésről gondoskodni, a mi vízvezeték nélkül czélszerüen nem eszközölhető. Annál kevésbbé hagyható ezen körülmény figyelmen kivül, mert ha a házakban vízvezeték van, úgy a házi csatornáknál sok költséget lehet megkímélni az által, hogy azok aránylag kis mérettel építhetők «ki és a dugulások könnyen eltávolíthatók. Igy a vízvezeték és csatornázás egymás Segélyére van, mindegyik feltételezi a másikat, ha kellő berendezésről van szó. Az usztfttó csatornarendszer gyüjtőés niellékesatornák elrendezéséből áll, melyek elhelyezése következtében több elnevezés jött szokásba, igy a felfogó és sugárrendszer a városok fekvéséhez képest alkalmazható. Továbbá czélszerü, ha a város terepviszonyai megkívánják, az egyes csatorna-rendszereket zónák szerint helyezni el, annál is inkább, mert ha a város netán oly folyó mellett fekszik, . melynek magas állásánál az alsó zónacsatorna vizét emelni kell, ugy a felső zóna vize még mindig természetes eséssel juthat a recipiensbe. Egyébként is czélszerü, különösen a főgyűjtőknél lehetőleg egyforma esést adni, hogy a rögtöni esósyáltozásokból előálló lerakodások elkerültessenek. Miután az úsztató csatornáknak az esővizet is fel kell venni, a csatornák nagyságára nézve a rövid tartalmú heves esők vízmennyisége irányadó. A záporvizek mennyisége .vidékenkint változik, és körülbelül a tengerszin feletti fekvéssel egyenes arányban van, azzal pl. a magyar Alföldön tetemesen kisebbek, mint fent a Tátra mentén." De pozitív adatok nem állnak elég számban rendelkezésre, mert ha a csapadék sok helyen merve lesz is, az időtartam ritkán jegyeztetik; Budapest csatornázásánál 25 milliméter maximális órai csapadék lett a balpartva megállapítva, de ezen mennyiség kisebb Városokra nagyobbra vehető fej. (Folyt, köv.) Városi közgyűlésből. (Knrcz.) Sok beszéd kevés tartalommal. Ez volna minden a mit a mult közgyűlésről jó lélekkel elmondhatnánk. A városi atyák rendszerint azon gondolkoznak és tanácskoznak, bogy tulajdonképen mit tévők legyenek, — de a sok gondolkozás- és tanácskozástól ritkán jutnak hozzá, hogy valóban tegyenek is valamit. Hallgatni arany. Ezt a közmondást azonban nem igen tartják szemeik előtt a város atyái és ezért haragszik reájuk Dani bácsi leginkább, mondván: gyerekek ne beszéljetek annyit, mert látjátok, hogy kívülem az ördög sem hallgat meg benneteket, s én is csak azért, mert muszáj. A pénzügyi bizottság jelentését örvendetes tudomásul vették, — hízott is belé a képviselőtestület mikor meghallotta, hogy a mult évről csaknem 8000 frt plusz áll rendelkezésre. Lazányi Béla képviselő nyomban indítványozta, hogy ezen fényes eredmény a lapokban is tétessék közzé, de az óvatos városi atyák leszavazták, ugy gondolkozván, hogy nem jó lesz azzal dicsekedni, mert hátha senki sem fizetne, ezekntán községi pótadót. Uj hivatal is lesz nemsokára a városházán, még pedig az úgynevezett nyilvántartási hivatal. Ennek a hivatalnak az lesz a tulajdonsága, hogy minden pápai embernek fogja tudni a nevét és lakását, — do a komoly tudakozódóknak azért mégsem fogja tudni megmondani, bogy ki — hol lakik. Igy van ez minden városban, hát miért ne lenne nálunk is igy. De hát tegyük fel, bogy pontos lesz ez a hivatal, hanem azt már mégis szeretném látni, hogy a Bóczi rh'tczinák a lakását miként fogja tudni megmondani, mikor arra még nem volt eset, hogy a Náczi bógés két éjszaka egy helyen hált volna. Például tegnapelőtt, a Náczi az alsó-városi temető déli árkában keresett és talált éjjeli nyugalmat. • A gyalogjárdákra nézve kijelentette a képviselőtestület, hogy a szobi „macskákkal" nincs megelégedve, miért is utasította a városi tanácsot, hogy czementtéglaburkolattal tegyen kísérletet, jövőre pedig szakítson a „macskákkal" teljesen. Szegény macskafejü járda, tésred is merészelnek bántani, mikor te vagy a pápai változó kövezeteknek a királya! — Szilágyi József képviselő kelt ki különösen a jámbor macskák ellen, — anathemát mondott valamennyire, — de a Gráf kávéháztól — a Lázár közle sarkáig tartaná leginkább elhibázott lépésuek a macskafejek lerakását (Szvoboda közbeszól •. „Aha, baza beszél.") Barthalos István képviselő is czementbarát. A czementtéglagyáros zsenge üzletét veszi pártfogásába, ajánlja, hogy ezentúl minden czemehtiroztassék. Beléptünk a történelmi társulatba is alapító tagnak. Nem adunk ugyan 100 frtot készpénzben, hanem megfizetjük annak 5%-os kamatját évenként rendesen. Történelmi nevezetességű várossá lettünk ugyan, de annak a kontónak kiegyenlítését, a mennyiért ehhez hozzájuthattunk, — az utókorra hagytuk. — Kern rosz. Tehát a vámszedést is házilag gyakoroljuk ezentúl. Torkig elvagyunk telve a legszebb reményekkel, a legszebb jövő iránt. Num csoda tehát, ha néhány városi képviselő a közgyűlés alatt, azon is tanakodott a folyosókon, hogy az aranynyal telt zacskók számára nem volna-e jó Bognár Gábor képviselőnek házában üresen maradt lakrészeket reserv-pénztárakká átalakítani. Nem lettek ugyan ez irányban inditványt, hanem areznkról leolvasható volt, hogy amint az első zsákot tele Uimik a vámjövedelemmel, •— röglöu nyilvánosság elé lépnek. Mayer köuyvkötő boltbérletét sem hosszabbították meg, hanem leakarják a helyiséget foglalni a fogyasztási hivatal számára. Nem hiszem, hogy nem czélzatosau történt ez a dolog. A városházánál nem szeretik a könyveket, irtóznak mindentől a mit ugy neveznek, hogy ,.betü", lélekölő munkával nem akarnak 5 foglalkozni és ez lehet az oka, hogy még könyvkötőt sem tűrnek meg a városházán, mert hátha az euyv-szag a város atyákat arra találuá emlékeztetni, hogy tanulni is kéne. olykorolykor és hébe-koiba jó volna elővenni azokat a §§-os könyveket is. Legutóbbi karczolatomra megneheztelt néhány városi képviselő, - • pedig Isten látja lelkemet sine ira írom karczolalaimat mindenkor. Azért, hogy néha el jártatom a tollamat, — azokért az ártatlan tréfákért nem szabad megharagudni, mert karczolataimba sem azelőtt sem most epét önteni nem volt szándékom. Csakis oly feltétel alatt mondhatom ki e szót: viszontlátásig,— ha sikerülni fog az aggályokat jelen közleményemmel eloszlatni, máskép pedig átadom a tollat Beretva kollegámnak. íromíjo^tó. Irodalom és művészet. — A Kézi Lexikon tizenharmadik füzete. Az Athenaeum Kézi Lexikona. Szerkeszti Dr. Acsády Ignácz, Tizenharmadik füzet. A népszerű s igazán nagy aránya elterjedésnek örvendő vállalat ez új füzete az F. betiit foglalja magában s a Faragó-Folytonosság hiány közti dús anyagot közli. Két igen szép melléklet is van hozzá csatolva az egyik az Építészeti st.ylek harmadik és negyedik tábláját adja 44 rajzzal, a másik, tisztán magyar érdekű, pedig a hazáukba legutóbb viszszakeriilt Corvin-Godexnek -egy lapját mutatja be. Melegen ajánljuk a közhasznú vállalatot a magyar közönség támogatásába. Valóban nélkülözhetetlen irodalmi segédeszközt nyer benne, mely útbaigazítást ad á közélet és tudomány miuden ágában. Megjelenik negyven kétheti, három íves füzetben s ára 30 kr. A legczólszerübb 10 — 10 füzetre 3 írtjával előfizetni, s a pénz az Athenaeum kiadóhivatalához Budapestre küldendő. De megrendelhető minden könyvkereskedésben is. — A legtartalmasabb legelterjedtebb imakönyv. „Üdvözlégy Mária!" imakönyv különösen a szt. Szűz tiszteletére. Irta: Dr. Walter Gyula. Ötödik, újból átnézett és bővített kiadás. Az esztergomi ftdö főegyházmegyei hatóság jóváhagyásával. Esz- j tergom, -^jM^rét, 53G lap. — A szerző tulajdona. A köny^tartalma három részre oszlilr. Az első rész nyoícsi^rtekezésszerü, nagy gonddal készült olvasmányWoglal magában. A második rész hat fejezetben a különféle imákat artalmazza. A harmadik rész az énekeket foglalja magában. Külső kiállításra nézve a legfokozottabb igényeknek is megfelel. Árai a legjutányosabbak. Finom angol-vászon kötésben, egyszerűbb díszítéssel yt) kr: gazdag táblaaranyozással és aranymetszéssel 1 frt 20 kr; franczia minták után készült egyszerűbb bőrkötésben vörös metszéssel '2 frt; rendkívül gazdag díszítéssel és aranymetszettel 2 frt 50 kr; a legelőkelőbb, eredeti franczia kötésben 3 frt. Valódi bagaria borben tokkal 8 frt. Ezek után a könyv különösen mint karácsonyi, iijóvi, első áldozás!, névnapi, bérmáláai, vizsgálati stb. ajándék és íőleg mint májushavi imakönyv a legmelegebben ajánlható. — Megjelent a valódi „Magyar Szakácskönyv"-hek második bővített kiadása. Irta: Zilahy Ágnes Ára 1 frt. 20 kr. Megrendelhető a „Magyar Nők Lapjának" kiadóhivatalában (Budapest, kishid-utoza 9.) Azon előfizetők, kik a „Magyar Nők Lapjára" félévre avagy egész évre egyszerre előfizetnek, s az előfizetési összeget 10 kr csomagolási és postaszállítási díjjal együtt, beküldik, a valódi „Magyar Szakácskönyvet" ingyért kapjak. A „Magyar Nők Lapjának" előfizetési ára: a „Lugas" czimü gyermeklappal, „Tükör előtt" czimü divatlappal s a „líegényinelléklettel" együtt egész évre ü frt, félévre 3 fit, negyedévre 1 frt 50kr. Mutatványszámot ingyen és bérmentve küld a kiadóhivatal. — Olcsó könyvek a gyermekeknek. Berger Miksa máramarosszigeti könyvkereskedő egy olcsó gyermekkönyvtár kiadására vállalkozott s ennek a szerkesztésére Benedek Eleket nyerte meg. A vállalat czime „Kis Könyvtár" lesz, április közepén indul meg, egyszerre négy füzettel. Minden hónapban négy-négy füzet jelen meg s egy füzet ára 12 kr lesz. A fűzetek terjedelme 4—5 ívre, tehát 60—80 oldalra van tervezve s fölváltva jönnek egész füzetet betöltő nagyobb elbeszélések, mesék és kisebb elbeszélések, történeti korrajzok stb. Az első négy füzetet Jókai Mór, Benedek Elek, Gaál Mózes, Bársony István és Abonyi Ái-pád irták s már több jeles iró adott kéziratot; a szerkesztő rendelkezésére. Egy évben összesen 48 füzet jelen meg a tiz füzet előfizetési ára 1 frt. Négynégy füzethez a kiadó 20 krért díszes bekötési táblát is fog adni, ugy hogy a szegényebb sorsn gyermekek is egy könyvtárt gyűjthetnek össze. TÖRTÉNELMI NAPTÁR., - A Pápai Lapok számára irta TIPOLD ÖZSÉB. Hatodik évfolyam. Ápril 7«. — 1506. A római Szent Péter templomának, a legnagyobbszerü és legszebb épületnek alapköve letétetik. Ápril 19. — 1521. Luther Márton a wormsi gyűlés által törvónyeukivülinek nyilvánittatik. Ápril 20. — 1782. Az inquisitio a siciliaí királyságban eltöröltetik. April 21. — 1849. Az osztrák seregek Budapestről való kivonulásukat megkezdik. Ápril 22. — 1698. I. Lipót német császár pénzszüksógből a szeretni herczegséget zálogba adja Odescalchi Livius római nemesnek. Ápril 23. — 1829. 0' Connel Dániel az angol parlament első katholikus tagja lesz. Ápril 24. — 1848. A robot és dézma az állam részéről leendő kármentesítés föltétele mellett eltörültetik a magyar nemzeti leormány által. Hivatalos rorat. ad 826. 1892. ik. Meghívó. Az iparhatóság támogatására, az iskolák műhelyek vizsgálására hivatott iparhatósági megbizottak újból választása végett az összes iparosok és kereskedők folyó hó 24-én délután 2 órái'a a városházához meghivatnak. Választandó lesz a városi tauác;* mellé 20, ugy a járási szolgabiróság mellé, 1 20 megbiaott. Választható olj' iparos vagy kereskedő, ki legalább 10 frt 50 kr III. osztályú kereseti adót fizet. Pápán, 1892. ápril 16-án. A városi, tanács, mint iparhatóság. KÜLÖN FELEI — Ä húsvét a béke, szeretet és megnyugvás ünnepe; emléknapja a feltámadásnak, az újra ébredésnek. Kinek gyásza, bánata van, annak adjon ez ünnep reményt és vigasztalást, hiszen a sir éjjele sem örökkévaló. Boldog ünnepeket kívánunk ! — Megyei közgyűlés. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága folyó évi május hó 2-án és következő napjain tartja tavaszi rendes közgyűlését, — ezt megelőzőleg május -hó 1-én fogja az állandó választmány ülését megtartani. A közgyűlési tárgymutató szerint, 100 tárgynál több lesz elintézendő. A tárgysorozat tot — tekintve annak nagyságát — jövő számunk fogja hozni. — A győri püspök jubileuma. Dr. Zalka János megyés püspök győri püspökségének 25-ik évfordulója alkalmából rendezendő jubileumi ünnepségek nagy arányokat öltenek. A rendezést a győri kath. iskolai autonómia vállalta magára.' A jubileumon részt vesznek mint halljuk az egyházmegyéhez tartozó összes vármegyék és városok törvényhatóságai is. A jubileum napja május hó 5-éu lesz, az ezt megelőző este azonban a jubiláns főpapot katona-zenekar kísérete mellett lampionos menettel tisztelik meg, a mikor Kiss Ferenez városi főjegyző tartja az üdvözlő beszédet. — Megnivó. A „Veszprémmegyei Gazdasági Egyesület" szeretett Elnökének Gróf Esterházy Móricz cs. ós kir. kamarás főispán irr ö * méltóságának 10 éves elnöksége, valamint a gazdasági egyesület 10 éves újjáalakulása alkalmából, folyó 1892. évi május bó 1-ső napján délután 3 órakor Veszprémben, a gazdasági egyesület helyiségeiben díszközgyűlést tart, mely díszközgyűlésre a gazdasági egyesület összes t. tagjait tisztelettel meghívjuk, s a megjelenésre felkérjük. A díszközgyűlés tárgyai: 1. Gróf Elnök úr ö móltóságának üdvözlése. 2. Altalános jelentés a gatsdasági egyesület 10 évi működéséről. Veszprém, 1892. ápril hóban. támadásai ellen. Északról és keletről a tóvá szélesített Tapolcza és a vár szolgáltak védelmére, délről és nyugot felől pedig egy elegendő mély árok húzódott el a mai Árok-utca táján a czincza árkát követve mindenütt a bástya mellett egészen a borsosgyöri kapuig a melyen át vitt ki az egyetlen ut a városból a külvilággal való közlekedésre a törökök háborúskodásai idején, mint ezt Istvánfynak „Kegní Hungarici História" czimü müvében olvashatjuk az 1597-dik évről. Midőn 1597-ben Semender pasa birtokában állott a vár, ö még növelte Pápa ellenállási képességét az által, hogy a vár és város közé a pápaikkal még egy tiz láb mély s csaknem mégegyszer oly széles árkot vonatott, hogy e szerint a város esetleges elvesztésével, még a vár eléggé biztos menedéket nyújthasson a védőknek. Az előadottakból is észrevehetjük, hogy » város, daczára a köritő víároknak s az ennek partján emelt bástyafalnak, sokkal inkább volt bevehető a sík mezőre néző nyugoti és déli oldalról, mint a tó által védett, s hozzá még lejtősen emelkedő ész. és keleti oldalakról. Azért azt látjuk Pápa történelmében, hogy valahányszor a város ostrom alatt állott, mint az 1543, 1555, 1594,1597, 1000,1683, 1707, éá 1809-ik .években, az ostromlók mindig a déli és nyugoti oldalakon hatoltak be a városba. Meg kell még itt emlékeznünk városunk azon részéről, mélyek sokáig egészen a legujabbb időkig also városi és j felsővárosi majorok nevet viseltek. Ezek eleinte a város védelmi gyűrűjén kivül k^e^kezett falut képeztek, s első birtokosaikul pápai György és Pápai Balázs íestyérekertn.djttk félemlíteni I. Mátyás király idejéből. Ő ugyanis a nevezett testvéreket esendhá'boritásák és hűtlenségük miatt e birtokaiktól megfosztotta n javaikat főljpyájzmestewnék &WJm$ j László nak adományozta. Mátyás király j ezen 14G4. évben kelt oklevelében Pápa falut emliti, s ugyancsak előfordul Pápa j falu 1390. ós 1401. évi oklevelekben is, S holott tudjuk, bogy ugyanez évben Zsig• mond fentirt közbocsánatot hirdető oklevelében Pápa várost émlit. Lehetetlen tehát, hogy ne külön terület képezte volna azt, a mit akkor még falunak neveztek, s színtigy külön területet ne képezett volna •Pápa városa. Azonban később a város lakosainak szaporulta és ide a külső részekbe, a faluba, kitelepülte után, falu és város összeolvadtak, vagyis e város privilégiumai a védfalon és árkon kivül eső részekre is kiterjesztettek, bár tudjuk, hogy pl. a bormérés joga egészen a legújabb időkig csakis a belvárosi háztulajdonosok kiváltságát képezte. Igy alakult az idők folyamán városunk 3 egymástól megkülönböztetendő részből; u. m. a várból, a- tulajdonképeni vároöból és a 2 külvárosból, vagyis az alsó városból és felsőyárosból. Ezen külvárosi területeket már sem bástya sem árok nem védte az ellenség támadásai ellen, hanem roham idején ezek lakói is a belvárosba menekülve segédkeztek a város védelmében. Befejezésül, mint már Pápa régibb történelmében ismeretes utczaneveket említhetem* Sz.-László-utczát, Corvin-ntczát, Bástyát, Viz-ütczáít és a'Gerencsér-utezát. Legrégibb házunk a Corvinhaz. 5C-b &cnő. Az utolsó terminus. Csendes volt az udvar, csak a félemelet egyik nyitott ablakán hangzott ki a varrógép egyhangú zörgése, s a földszinten számlálta egy boltossegéd álmos hangon a nyersbőr csomókat, melyeket az izzadó munkások gyorsan dobáltak a piaczeraiktárakba. A déli nap rátüzelt a piszkos udvar kövezetére; oly meleg volt a levegő, mint va"Jauirdcemencze meleg .párái. Az első emeleti kifőzés nyitott ajtaján süni gomolyban tódult ki a gőz. Az ebédlőben néhány fiatal ember ült az asztal körül, a kifőzés törzsvendégei. Nagyobbára medikusok voltak. A kopott díványon nesztorként egy öreg szigorló ült.' Meggörnyedt háttal hajolt tányérja fölé.; homloka két oldalt mélyen benyúlt gyérülő haja közé, sovány arczát a süni fekete szakái majdnem egészen benőtte, csak a szemeiből kisugárzó eleven tüz volt ellentétje szánalmás voltának. Vele szemben egy ragyásképű szemüveges medikus olyan óvatosan vagdalta szét a tányérján fekvő húsdarabot, mintha valami izmot preparálna ki. Nem pillantott fel tányérjáról,-mikor a díványon ülő szomszédjához szólt: — Kapott e már terqiinust Barna kollega ? — Csak holnap kérek, felelt kiegyenesedve lassú, önérzetes hangon a vén szigorló. Utolsó szigorlat terminusa volt. Elfogta a lelkét az öröm, ha reá gondolt. Régóta vágyódott e napra, tanult, magolt reá, el is volt készülve még a mult nyáron, de hiányzott a szigorlati dija. Azóta a sovány kondicziókból krajezárt krajezárra tett s nagy nehezen elérte, hogy együtt láthatta a kín-keservesen összekapargatott hetven forintot. Az ebéd véget ért. Az asztaltársaság lassanként széjjel oszlott, csak iBaraa Lajos maradt az asztalnál Zsebéből gyűrődött jsgyzetet vett ki s aztán rágyújtott egy olcsó szivarra. Meglátszott az arczán, hogy régóta áem volt része ebből az élvezetből. Hosszn, szinte kéjes szippantásokkal szívta a lustán égő szivar füstjét.. Bele nézegetett az előtte fekvő füzetbe, nekí-neki szánta magát az olvasásnak, hanem a tanulás most sehogy sem sikerült. Hátra dőlve a pamlag 'keretjére ás .révedezve fújta -» tfffstk'áijifcakát, Gondolatai nagy, kusza, járóntakon kalandozlak. Végigjártak az utolsó nyolez óv küzdelmein, szenvedésein. S hogy a sok sötét kép egymás nyakára hágott, elkomorodott,, izgatottá lett. Szabadulni akart tőlük, a jövőre kezdett gondolni. Neki bocsájtotta képzeletét a nagy ismeretlenségnek és bizgatta, hogy fesse, le neki verőfényes képeit. Valami nyugalmas kis városkának körorvosa. Szeretik, tisztelik, nagy a tekintélye. Az élet csupa gondatlanság, megelégedettség. El, él, vége a tengődésnek, a uyomorgatásnak. Hauem a babra tépelődés nem marad sokáig a verőféuyes képeknél, elkalandozik a tapasztott padlóju szobába, hol két öreg ember már évek hosszú során várja egyetlen reményük beteljesedését. A fiuk doktor legyen, vége kerül a szegénységüknek s rájuk köszönt a pihenés. Két éve, hogy nem látta őket; levelet csak félesztendőnkét irnak, az is tele van panasszal. Jobb is, hogy ők nem írnak, ő maga _sem ír, minek is szomoritsák egymást. Lent az udvaron bánatosan sípolva, megszólalt egy kintorna. A konyhából a szakácsné harsány hangja hallatszott. — Parancsolgat a konyhaleányokra, hogy tisztogassák az edényeket. Valami ismerős hang ütötte meg fülét: — Barna Lajos urat keresem. — Barna doktor ur, — igazította helyre a kifőzőnő, még benn van, tessék beljebb kerülni. Kopott, szegényes külsejű öreg ember lépett be. Barna örömmel szorongatta meg az öreg kezét, majd meg* leültette a díványra. — kii jó hozta fel Jakab bácsit. Szép, hogy felkeresett. — iMnak nem jó hozott, fiam. Nem a •magam jó szántából jöttem Budapestre. A itööfcgég jfitt mi* ííag-yon odáig vagyunk. A szenzálság'már nem fizet semmit, a földesurak maguk adják el a búzát, sajnálják a szegény embertől azt a pár keserves garast. Feljöttem, hogy hátha a nagyvilágban valami keresethez juthatok. Nem sikerült, s mehetek megint haza. — Bizony nehéz sorban vagyunk, bácsi. Egész családunkban egyetlen olyan ember sem akad, a kiről azt mondhatnók, hogy boldog. Hát apámék hogy vaunak ? — Bosszul fiam, nagyon rosszul. A kis csengetyüs bolt is dobra kerül, ha az elmaradt negyedet meg nem fizetik. Barna Lajos az asztalra könyökölve, szomorúan hallgatta a bőbeszédű öreget. Ugy érezte, mintha valami vaskéz facsarná össze torkát. — Mikor utazik haza bátyám? — Még ma este, az olcsó vonattal. Mit is keresnék még itt ? Hiszen mindenütt visszautasítottak, fiatal erő kell nekik, nem ilyen törődött vén ember. Barna nem is hallotta már az öreg panaszkodását. Megint eléje áll a kegyetlen végzet s lelöki álmodott útjáról. Eóinha dől a képzelt világ'. S ezek a romok szaporítják a mult düledókét. Kigombolta lassan fényessé kopott kabátját s kivette belőle szurtos jegyzőkönyvét. Lapjai közül reszkető kézzel, egyenként szedegette ki a nehezen gyüit tízeseket. Hogy átvándoltak az öreg kezébe, 'ugy érezte, hogy egy-egy darabja válik a boldogságának. Valami kétségbeesett nyugalom uralkodott el rajta, valami vad bumf>r szinte gúnyolni akarta magát, a mért álmodni mert arról, ami nincs — a jövőről. — Adja át nekik odahaza. Mondja nékik, hogy csókolom őket; többet küldtem volna, de nincs . . uiiics. Isten áldja meg bátyám. Jó utazást. Kezet szorított az öreggel, felugrott helyéről és kirohant a szobából. Odakint a szabadban több a levegő, ott nem kell félnie a megfúl adástól.
