Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-02-28

^ Megjelenik ini «de ii v HS ár na\u Közérdekű sürgős köziésebre kftronkint rendkívüli számok is adatnak ki. Bérmentetrlen lfevelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt köziemé-nyék a lap '^2^*2ftrfc. hivatalába küldendők. ^ PAPAI * Előfizetési díjak. * Egy évre 6 frt — Fél évre 3 fr. Negyed évre 1 frt 50 krajezár. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 30 kr. A díj el őr e fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számitatik. Az előfizetési dijak s hirdetések a lap kiadó hivatalába- (Goldberg Gyula rr-j ^ papirkereskedése, főtér) küldendők, Pápa, \^áros ha ^ágának és (öbb pápai, s pápa-vidéki eg A vállalkozói szellem hiánya. Nem ismételhetünk mást, mint azt az országszerte hangoztatott panaszt, j hogy népünkben hiányzik a vállalkozói ! szellem. A magyart elnevezték túlköltekező- ; nek, pazarlónak, a ki nem tudja megbecsülni a pénz értékét és siet túladni azon a mije van. Az ország takarékintézeteinek kimutatásai mást mutatnak. A betétek mindenütt évről-évreemelkednek és pedig a legtöbb pénzintézetnél a »kis betevők* pénzeiből, a mi arra enged következtetni, hogy igen is megvan a magyar népben a takarékossági hajlam s összegyűjtött filléreit igyekszik biztos helyre vinni, hogy a jövőnek annál bizalomteljesebben nézhessen elébe. De van ezen tüneménynek egy más tanúsága is. A vállalkozói szellem, úgy szólva, teljesen hiányzik népünkből. Nem is csodálkozunk rajta. Hazánk földmivelő állam, s egész a legutóbbi időkig még ezen a téren sem űzött intenzív gazdálkodást. Csak az utóbbi évtizedek hatása alatt változtatta meg földmivelési irányát, s fejlesztette azt belterjessé. Már pedig a földművelés fokáról átmenni a kereskedés és vállalkozás fokára, ahhoz nem elég egy vagy két évtized, oda évek hosszú sora s különösen annak belátása kívántatik, hogy gazdálkodás magasabb fokú ipar nélkül a szo igazi értelmében intenzív nem lehet. De ha nem csodálhatjuk is, hogy különösen a vidék visszaretten minden nagyobb szabású ipari vállalkozástól, azon még is kell csodálkoznunk, hogy városok s köztük épen a mi városunk is, még mindig nem tudják legyőzni azt az idegenkedést, mely leginkább útjában áll jövedelmező iparvállalatok létrehozásának. Tegyük csak saját pénzintézeteinket. Á »Papai takarékpénztári és a >Pápa városi és vidéki takarékpénztár« bevételei évről-évre emelkednek. Az utóbbi hároihXóv alatt a betétek emelkedése a két intézetnél 520,000 frtot tesz ki s az összeg, mely 4 illetve 4'|

2

"j

0 melletti kamatozásra az intézeteknél letéve van két és fél millió forint. Hát hiszen igaz az, hogy a takarékpénztári pénzelhelyezós igen kellemes pénzelhelyezési mód, mert az illető könynyen hozzáférhet pénzéhez s ez a legtöbb esetben nincs veszélyeztetve. Hanem az is igaz, hogy nemzetgazdaságilag a tőkének kizárólag ily módon gyümölcsöztetése nem előnyös. Mert vegyük csak a »Pesti takarékpénztárt « a maga 90 millió forint betétjével. Ez a betét több, mint a menynyi a hitelszükségletek kielégítésére szükséges. Mi történik tehát? A takarékpénztár elhelyez 40 milliót értékpapírokban. Tulajdonképen szerepe tehát nem egyéb mint értékpapír vétel közvetítés. Nem világos bizonyitéka-e ez, az üzleti vállalkozói szellem hiányának ? nem arra mutat-e ez, hogy a betevő fél valami vállalatba fektetni pénzét, mely igaz ugyan, hogy mindig némi koczkázattal jár, de másrészt többet is hozhat a takarékpénztári 4—5°|

0 kétszeresénél is? A vállalkozási szellem hiányát dokumentálják ezek a számok. És ezen alig is segit bármiféle buzdítás, bátorítás. Ezen csak egy segíthet és az bizonyosan segíteni is fog; az ujabb kamatláb leszállítás. Akkor majd lesznek elegen, a kik 3—3 'j, % helyett inkább fektetik tőkéjüket valami vállalatba, s inkább koczkáztatnak valamit, hogysem ily alacsony kamatláb mellett hevertessék pénzüket Pedig ez az idő nem messze van, mert mihelyt az állampapírok százaléka csökkenik, a takarékpénztárak is kénytelenek lesznek leszállítani a kainatlábot. De hát nem jobb volna-e, ha az akkor bekövetkezendő általános »gründolásk megelőznénk s már most megpróbálnánk létesíteni valami jó, szolid, koezkázat nélküli ipari vállalatot? — A kamarai közgyűlés. A győri keresk. és iparkamara f. évi febr29-én hétfőn d. u. 2 órakor rendes közgyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő : I. Elnöki 'előterjesztések. II. Titkári jelentés az ügyforgalomról. Hl. A kereskedelemügyi m. kir. minister ur f. é. 2705ÄV. sz. leirata a philippopoli kiállítás tárgyában. IV. Ugyanezen minister ur 77524/891 VI. és 2342/VI. sz. leirata a kerületi betegsegélyzö pénztárak ügyében. V. Ugyanazon minister ur f. é. 817/TV. sz. leirata a németországi gabonaforgalomnál követelt származási bizonylatokról. VI. A kamara 1891. évi zárszámadásai, a felülvizsgáló bizottság jelentésével. VII. A marosvásárhelyi társkamara megkeresése kamarai illetékügyben. VIII. Ugyanazon kamara megkeresése a kereskedő tanonezok felvétele ós szabadítása tárgyában. IX. A létesítendő ipari szakiskolák ügye. X. Az Esztergomnál összeépült községek ipartestületalakitási ügye. XI. Győr sz. kir. város helypénzszabályrendeletének ügye. XII. Alsófoku ipar- és alsófoku kereskedelmi iskolák segélyeztetésére vonatkozó kérelmek. XIII. Esetleges indítványok. Takarékpénztári közgyűlések. A „pápai takarókpénztár" f. hó 24-én tartotta a városház nagytermében évi rendes közgyűlését, melyen a részvényesek szép számmal voltak jelen. A közgyűlés az 1891. évi zárszámadást és mérleget, továbbá az igazgatósági s felügyelő bizottsági jelentéseket helyeslőleg tudomásul vette, az igazgatóságnak és felügyelőbizottságnak afeímentvényt megadta s nekik ügybuzgó működésükért köszönetet szavazott. A tiszta jövedelem felosztására vonatkozó igazgatósági javaslat is egyhangúlag elfogadtatott, s a 32008 frt 16 kr. tiszta jövedelemből a részvényeseknek 300 drb részvény után 50 írtjával 15000 frt rendeltetett kiosztatni, 930 frt a tisztviselők ós szolga jutalmazására, 750 frt jótékony czélokra, 1545 frt 40 kr. elnöki tiszti és ügyészi jutalékra fordittatik, 5000 frt a tartalékalaphoz, 8000 frt a különtartalókalaphoz csatoltatik, 782 frt 76 kr. pedig a jövő évi számlára áttétetik. Ezen rendelkezés folytán a részvényesek vagyona a következő : 1. Részvénytőkében 30000 f. 2. Tartalékalapban 60000 f. 3. Kül. tart. alapban 33000 f. 4. Nyugdijalapban 25127 f. 40 kr. Összesen 148127 f. 49 kr. Elhatároztatott, hogy az intézeti helyiségeket magában foglaló föutczai ház hátulsó része is emeletre építtessék, mely által az intézet egy díszes nagytermet is nyer, melyben közgyűléseit megtarthatja. Megszavaztatott továbbá a „Pápacsornai" vasútra törzsrészvények vételére 5000 frt. Kimondatott, hogy az intézet a „magyar ipar és kereskedelmi bank" által kezdeményezett „vidéki pénzintézetek jelzálogbankja" megalakításában rósztvesz, s részvényeiből 15000 frt erejéig jegyez. Ezután következtek a választások. Hanauer Béla elnök és Berniüller Alajos alelnök ezúttal választás alá nem esvén, megválasztattak az igazgatóság tagjaiul: Báron Jakab, Gyurátz Ferenez, Hannig Antal, Kopácsi Antal, Dr. Kluge Endre, Kluge Károly, Kosztka Lajos, Kis Gábor, Krausz József N., Matus György, Martonfalvay Elek, Saáry Lajos, Steiner Antal, Dr. Steiner József, Szilágyi József, Somody József, Steinberger Lipót, Eöri Szabó Sándor, Szvoboda Venczel, Tauber Sándor és "Woita József; a felügyelő bizottság tagjaiul pedig: Baráth Ferenez, Galamb József, Beguly Nándor és Steiner Ignácz, mindnyájan ugyanazok, a kik a mult évben is tagjai voltak az igazgatóságnak és felügyelő bizottságnak. A közgyűlést társas ebéd követte, mely a legjobb hangulatban folyt le. * ' * A „Pápa városi és vidéki takarókpénztár" rószvónytársulat közgyűlését vasárnap d. e. 9 órakor tartotta saját helyiségében. A részvényesek szép számmal jelentek meg, amennyiben 180 szavazat volt jelen. Bock Jutván vezérigazgató a közgyűlést megnyitván, megalakítja a jegyzökönyvhitelesitő s szavazatszedő bizottságokat, mire a takarókpénztár ügyésze Dr. Koritschoner Lipót olvassa fel az igazgatóság ós felügyelő választmány jelentésót. Az igazgatóságnak javaslatai a nyeremény miként felosztására nézve minden változtatás nélkül elfogadtattak, határozatba ment, hogy az intézet részvényenként ez évben 6 frt 50 krt fog kifizetni, a tartalékalap pedig 1250O írtra emelkedik. Dr. Lőwi László részvényes az igazgatóságnak köszönetet szavaz eredmónydiís működéséért, mit a közgyűlés általános helyesléssel fogadott. Dr. L5wi Lászlónak a pápai-csornai vasúti törzsrészvényeknek jegyzésére vonatkozó indítványa, minthogy az későn adatott be, az alapszabályok értelmében tárgyalható nem volt. A kisorsolt három igazgatósági tag: Fischer Adolf, Kreisler Manó, Steiner Manó, mint szinte az eddigi felügyelő bizottság újra megválasztattak. A nőkről a férfiaknak. — Farsangi prédikáczió — A társadalmi élet sok viszásságának okait, nézetem szerint, igen gyakran nem a megfelelő számlára irják. Az „erős" nem erejének és hatalmának jogán áthárítja az ő mérlegére eső bűnt a „gyenge" nemre. Hol néma, hol meg hangos vádak hangzanak fel a nők ellen. Igy azt mondjuk mi „erősek", a nő nyomában jár a szegénység sápadt alakja, nyomán a koldusbot, melyet az esztelen divat által provokált küzdelmekben kifáradt férfi, kezébe nyom az ö sorsa, a nő; ő teszi az életét kietlenné, sivárrá, mert üres szivével megfosztja az életet legszebb zománczától, az ideálizmustól, stb. Hát annyi bizonyos, a vádaskodás kényelmesebb az igazságszeretetnél. Ha az igazat kereken kimondjuk, főleg saját rovásunkra, oda bizonyos fokú lelkierő szükséges, amivel pedig a mai kor szelleme nem igen siet fiait felvértezni. S a nők ? Ok tűrik e vádakat, mint a virág is eltűri, ba szirmait tépik, s apró leveleire fojtó pipafüstöt fújnak, hogy megszabadítsák az apró élősdiektől. Azonban fordítsuk meg az érmet, s elfogulatlan szemmel vizsgáljuk, mit mutat a másik fele. Egy bátor nő e kérdésre igy felelt: „A mai kóros társadalmi állapotokat a nők idézik elő, de a férfiak segítségével". S e vádban sok az alaposság. Mert lássuk csak, milyen általán aa „erős" nem? Nem szereti azt a nőt, ki megjelenésében, tetteiben, viselkedésében tiszteletet parancsoló; a kaczér hölgyeknek nagyobb az ágiója-, a nemes szelídség nem imponál neki; bezzeg bomlik azon nőalakokért, kik piaezra, közszemlére viszik bájaikat, melyeket a szerénység elT i IC Z A. Uti napló. Irta: GIZELLA. II. Erdély. (Vége.) Kolozsvár nevezetességeit, a mennyire időnk engedi felkerestük. Az „Erdélyi múzeumban" mennyi érdekes tárgy köti le figyelmünket, elősorolni nem lehet, látni kell! Az egész gyűjtemény Erdély terméke, Erdély históriájával van egybe fűzve. Eemek ásványok, természettani tünemények, a „meteor"nak talán párja nincs nagyságban, kövületek, szép kagylók, állat s növény világbői, — mind termeket töltenek. — Eitka szépek az „erdélyi leletek" arany fibulák, s karék, melyek már súlyuknál fogva is igen értékesek, úgyszinte az ezüst kancsó, — urnák, némák (cserép persely), régi pénzek. — Fejedelmek serlegei, ékszerei, fegyverek, sisakok, arczképek, irományok, mind külön értékesek s érdekesek. A. foszlányos zászlók, mennyi harczi diadalt láttak? Ott Hikó Imre gróf a jótékony főúr arczképe, ki alapitója e múzeumnak, ki tetemes vagyonának nagy részét jótékony czélotora* történelmi kutatásokra áldozá. Az ő ajándéka a botanikus, kert, melyben olasz stylben épült villaszerű múzeum telve általa adott értékes gyüjteméaynyel. — Milyen szép Mikes Keléínén az ifjú iró, H. Eákóczy hü kísérőjének képe, kinek „Törökországi levelei" a magyar irodalom legérdekesebb emlékei közé tartoznak. Több idő kellene a

! tüzetes megtekintésre, főkép midőn olyan tudományos szíves kalauzunk Van miutfFinályi az ismert nevft filológus egyetewi tanár J Elszomorodunk midőn Mátyás király szülőházának küszöbét át lépjük, — kaszárnyának mosókonyhája.' — Hát ilyen a magyar nemzet, e nagy fejedelemnek szülőhelyét igy kegyeli? Ott van Salzburgban Mozart minden irata, gombja egybe gyűjtve, hol bölcsője ringott szobra áll pálmák között, — és itt ez a profanizálás! — Ez egyszerű meszelt boltíves alacsony falak között, ki gondolná, hogy koronás fő látott napvilágot? Csak egy márvány tábla jelöli meg a kül falon a helyet. Bár az ő korából fenn maradt emlékek gyűjteményét „Mátyás muzeumot" rendeznének ez épületben. És szobra? de hisz már gyűjtenek erre is! Báthory István emeletes lakháza, több átalakítást nyert ugyan, de az ablak és ajtódiszek, kandalló, érdekes vallásos latba, feliratokkal, mindaz eredeti építkezésből maradtak meg. Most csendes polgárok lakják e történelmi nevű fészket, kik szívesen megmutatják idegeneknek lakosztályaikat, honnan a mult századokban Báthory nézé az elitéltek kivégeztetését. A goth stylben épült (1419) kath. főtemplom, kimagasló érez tetejű tornyával, szürke falaival a főtéren, Kolozsvár legszebb temploma, a csendes misén ép ugy ájtatoskodnak a szentelt falak között, mint századokkal az előtt. A körülötte levő épületeket, melyek egykor Kirchburgot képezének. már lebontogatták, csak még a régi főkapu, és egy ház ékteleniti, mit szinte eltávolítanak, s akkor egész szabadon fog állani. A fellegvárat 1715-ben Steinville tábornok épiteté, „Hidelve" külvároson keresztül, majd lépcsőzeten jutunk fel. Igen szép az áttekintés egész Kolozsvárra s vidékére, szép épületeivel, számos templomával, a kanyargó Szamos hídjaival, uszodával, együttesen szép ponorama. A külvárosban még több helyen látni az idő által feketített bástya falakat, melyeket itt is lassankint eltávolítanak. A belváros szép tágas utczákkal, nagy épületekkel, egyetem, kir. tábla, piaristák gymnásiuma, szinháza második az országban, tüzőrtorony, paloták stb. mind azt bizonyítja, milyen intelligens város. Érdekes szép a mult században épült Bánffy palota, oszlopos hosszú corridorokkal, udvarával, erkélyével, egész fejedelmi lak. Az „Emke" nagy épületére szinte büszke tudattal tekintettem, hogy e nagyszerű intézménynek magam is alapító tagja lehetek. Igen szép hosszú árnyas fasoron megyünk ki a ligetbe, hol kis pavillon, Szamosból vezetett tavon igen kedves kis sziget nagy fákkal, a vizén hattyúk úszkálnak, csónakázók versenyeznek, több nő sandolinon ügyesen kezelve evezőjét. Olyan csábító a kép, hogy örömest részt veszünk mi is kalauzunk szíves felhívására, s csakhamar csónakot foglalunk, egy kis idylU vizi utat téve. Többször van itt katona zene, télen pedig korcsolyázók pályáját képezi, villamos fénynyel világítva a szigeti zúzos fü. Kedves barátunk vendégszerető házánál milyen jól esett pihenni, a kedves családi körben, a vidám szép kis lánykák, a jóságos Néni, és a házi ur (ki megírta „a közigazgatási reformokat" „a magyar faj hegemóniáját" stb.) — mind igyekeztek feledtetni, hogy milyen messze vagyunk otthonunktól! — A diszebédből nem hiányzott a hires „Kolozsvári káposzta" sem; a finom erdélyi borok, s » viszont látás öröme, csak hamar jó kedvet idézett elő, s miután a magyar nem tud tószt nélkül lenni, a felköszöntö sorra ment; beszélt még ö is, a kolozsváriak büszkesége, az agg tudós „Brassay Samu bácsi." Csodálattal figyeltük ámult siáwd Mttlöttjét, ki wemüveg nélkül olvas, ki most is élénk részt vesz a tudományos dolgokban, kritikus a nyelvezetben, (jaj nekünk, dunántúbaknak). A zene egyletnek vezetője egyedül felutazik 93 éve daczára Bpestre, hogy Pattit, vagy más ritka conzertet végig hallgathasson. Ismeri is a klasszikus zenét ép iigy mint Lavotta búsongó dalait; a lánykáknak sorra be is kellett zongora tudományukat mutatni, mihez az urak éneke is vegyült. Miután tudja, monda nekem, „Brassay bácsi", hogy érdeklődöm az erdélyi nép munka iránt, mutat nekem egy gyűjteményt. S elkisért jó ismerőseihez, gazdag előkelő unitárius családhoz, köves rosz utaknál lovagiasan karját ajánlva. Az egész lakás mind Thoroczkó és kalotaszegi hímzésekkel van berendezve, egyik tágas lakosztály a másik után, mind más színben; függönyzet, teritők, bútorok, egész kis ipar kiállítás. A házi asszony igen szívesen mutatott még több remek varrotj&st, melyeknek terjesztésével ő is foglalkozik. Felkerestük még Telepy művész szép menyecske leányát, (Budapesti kis barátnémat), ki fiatal ügyvéd neje, székely collegánknak ugyan csak jó izlése volt, a művészi véna át lengi az egész kis családi fészket, erdélyi nj otthonában. Még másik régi barátunkat Felvincz volt képviselőjót, ki a deczentrabzáció óta kir. tábl. biró, — a véletlen Szegedről is elhozta „vándor utas képében" ügyvéd jő pajtást. Igy az estét, az uj berendezésű szép hotel Hungáriában, kedves baráti körben, vidám zene mellett, rózsákkal ékesítve tölténk, míg nem az idő búcsúzásra intett, mert hisz holnap újra útra kelünk. Meglehetős „lagymatagon" (erdélyi mondás, megfelel a bágyadt, fáradtnak) tértünk az elég jó és csinos Erzsébet szállóba. A reggeli harangok méla kongása ébresztett, siettünk még a térre, hol heti vásárosok asongtak, sok nép; sátrakban különös fez alakú hímzett fejkötőket, szövöttest, füstölt pisztrángot stb. különlegességet árultak, kocsink már vártak, még egy búcsúzás „Mentorunktól", s a vonathoz indultunk. Kolozsvártól a vidék nem valami érdekes. Jegenye nem messze az állomástól fa csoportok között, igen látogatott fürdőhely, hol most is többen szállottak ki. Ismét hegyesebb a táj, még néhány állomás, ós Bánffy-Hunyadon vagyunk. Megdobbant a szivem nem tagadom, mert magam ia alig hihettem, hogy itt vagyok, hova lelkem annyira vonzott, hova annyi kedves meghívás hozott! Rögtön megismertem, bár pár éve nem láttam Gyarmathy Zsigát, ki fürkészte a coüpékat, s bennünket meglátva, olyan igazi kedves vendég szeretettel fogadott. Elhelyezkedve a fogatokon, indultunk. Bánffy-Hunyadon is orsz. vásár volt, bár második nap, de még most is igen élénk, különböző nép viselet, román, magyar,, kalotaszegi menyecskék az ő festői öltönyükben, piros hegyesorrú csizmával, sátrak, sütők. Mindezeken keresztül haladva, a csínos város szóles utczáin, az ódon templomnál, még egy fordulat, s megérkeztünk. Azt hiszem a művelt osztályban kevesen vannak, kik ne ismernék e nevet, „Gyarmathy Zsigánó!" Nem csak mint kedvelt irónő lett neve ismeretes, hanem az a nemes buzgólkodás, melylyel felkarolta a nép ügyét, nem kiméivé fáradtságot, nem kiméivé . áldozató^ ismertté tette e szép nép „munkát" a „Kalotaszegi varrottast". Nem csak hazánkban, tle az Oczeánon tul, még Amerikában is nagy hódítást tett. Mária-Valéria főherczegnő kelen- , gyéjéhez három termet rendeztetett be värrottassal, a brüsseli kiállítás után a királyné maga irta elismerését, és még irták még József és Klotild főherczegi pár is méltó elisme-. résüket. Ott arczképeik saját kéziratukkal^ és 9