Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-10-30

m i ii il i' ii v a Má r u a p. > >~... Közérdekű sürgős közlésekre korimkiut rendkívüli számok is adatuak ki. Bérmentetlen levelek, • csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap , <j\ ^ szerk. hivatalába küldendők. ^ PAPAI Előfizetési díjak. % Egy évre 6 írt • - Eél évre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajezár. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 30 kr. A díj el őr e fizetendő. Bólyegdíj mindig külön számitatik. Az előfizetési díjak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (Röhn Mór fiai lrírlapközvetitő iroda) küldendők, ^ Pápa város hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztó! közlönye. 1 Felhívás a hazai közönséghez' Baross Gábor emléksjrobrára leendő adakozásra. Ércz-szobrot annak, a ki életében is érez volt! Mintája az igaz férfinak, a hazafinak, a kormányférfinak. Kinek alkotásaithirdeti a vas és arany. A ki Magyarországot önmagához közel hozta. A ki a honi ipart és kereskedelmet saját piedestáljára állította. A ki vaskaput tört Dunánknak, arany kapnt épített Fium ónknak. Baross Gábor szobra legyen az utókor előtt látható jelvénye a munka megdicsöitésének. A nép filléreiből gyűljön össze az éraztömeg, mely szobrát alkotni fogja. A hatalmas alak, ki éltében, mint Atlasz, hordozta vállán hazáját, hordozza azt ez ércz-szobor alakjában is az idők végtelenjéig! E felhívással fordulunk a nemzethez, Baross Gábor emlékének méltó megörökithetése végett. A nemzethez, mely életében annyi ragaszkodással viseltetett iránta, halálában mélyen gyászolta, hogy állithassuk fel lehetőleg mielőbb a fő- és székváros keleti vaspályaháza előtti diszes téren azon férfiú ércz-szobrát, kinek nagy alkotásai között legnagyobb mégis csak a hazai kózlekedésügy ujjáteremtése vala. A szoborra szánt adományok, a győri kereskedelmi és iparkamarához küldendők, mely kezelésüket magára vállalni szives volt. Budapest, 1892. október hó 15-én. Vaszary Kolos Magyarország herczegprirnása, mint a Baross-szobor bizottság védnöke. Báró Podmaniczky Frigyes a szobor-bizottság elnöke. Brázay Kálmán a szobor-bizottság alelnöke. Wahrmann Mór a. szobor-bizottság alelnöke. J. Virág Béla a szobor-bizottság jegyzője. Szterényi József a szobor-bizottság-jegyzője. Tordai Kádár Kálmán a szobor-bizottság jegyzője. Egy magyar iparos Bécsben. Mult hóban a kíváncsiság engem is Bécsbe vezetett, megnézendő a zene- és színház kiállítást. Bajos tehát ily óriási anyagról kritikát írni, avagy csak móltánylólag is szólani. Ez nem is szándékom. En mást kerestem ; nekem minden porszemecske, melyen hazám s fiainak egy-egy kilövellő fényét pillantom meg, még parányiságában is drágább s kedvesebb, akár mily más, idegen ós nagyobb alkotásnál. Ilyen magyar kiállítást kerestem ón s mégis találtam Néhr Sándor kirakatában. Megvallom, szivem jó nagyot dobbant örömében a gyönyörű müvek láttára, melyek a maguk nemében unikumok és utolórhetlenek, a mennyiben az illető veszprómmegyei földink, még senki által nemcsak tul nem szárnyaltatott, de még meg sem közelittetett. De szóljanak a tények. Mindenek előtt ö csinálta 10 évvel ezelőtt a bécsi uj városházát s megerősítette az óriási vaslovagot, melylyel hirét örökre megalapitá. — A kiállítási tárgyak közül nagy feltűnést kelt egy kovácsolt vaslépcsö-rácsozat; egy óriási oroszlán Bulgária czimeróvel, mely dúsan tüzaranyozva van. Ilyen lópcsö-rácsozatot készített tavaly Nehr ur, Nándor bolgár fejedelem ő fenségének is, Szandrovába, a Feketetenger félszigeti palotájába, Várna mellett. Látható itt egy nagyszerű pánczólos lovag, mely II. Lajos magyar királyt ábrázolja. Továbbá különféle sisakok, vértek, pajzsok stb. századokról-századokra a legnagyobb történeti hűséggel, e tekintetben kiváló műtörténész lóvén. Az idén is a bulgáriai fejedelemnek egy gálakocsit csinált kovácsolt vasból, melynek tetején, közepén, jobbról ós balról korona van, a négy sarkán pedig ugyanannyi oroszlán áll, mint — pajzstartó. E műnek miniatureja csókolni való. A fejedelem a legnagyobb dicséret és elismeréssel vette át a kocsit, ezen járván rendesen Szófiába. Nehr urnák kiállítási szekrényénél legtöbben állapodtak meg, maga Ö Felsége is gyönyörrel nézte a historikus vasembereket, legmagasabb elismerését fejezvén ki e szavakkal: „Önnek mindig ilyen szép kiállítása van!" Nevezetes még Sándor czár szobra és Ranzov Henrik, dániai'tábornoké 1599böl. Egy bronzból készült mosdószekrény, tetején szinte bronzlovaggal (2000 frt) s egy bronz-óra, szinte 2000 frt értékű stb. Ezeken kivül tömérdek gyűjtött s önkószitette mütárgygyal rendelkezik, melyek a legmagasabb igényeken is túltesznek. TÁRCZA. Uti napló. Irta: GIZELLA. Erdély. >Ki áll amott a szirt tetőn, Hunyad magas falánál.* (Gzuczor.) Újra a bérezés hazába, — ott a Királyhágón tul, — vettük utunkat. Velünk tartott, rendes uti társainkon kivül, az itteni káptalan egyik kiváló tudós tagja, ki ifjúkori barátjának, a petrozsóni föesperesnek látogatására kapott kedvet velünk utazni. Június 30-án este a központi pályaházban, rózsákkal kedveskedve vártak budapesti barátaink, hogy még egy „Isten hozzád"-ot mondjanak. — Roppant sok Utas zsongott mindenhol, szinte megzavarodik az ember, annyi vonat jön, megy, — végre „Arad felé" s reánk is került a sor. — Társaink „"Wagon Lits" hálócoupéba mentek, magunk pedig meglehetős zsúfolt helyet kaptunk. — Ez a zóna előnytelensége, hogy a H-od osztályok is többnyire annyira elvannak foglalva, nem Valami ékes közönség által, hogy az embernek önkénytelenül eszébe jut az osztrák pálya, hol a ffl-ad osztályokon is intelligens utasok vannak és a konduktorok annyira figyelmesek, hogy a néposztálybfclieket egészen külön helyezik ól. Az éj mélyébe robogott vonatunk, néha szikrák rebbentek, mint tüz-esillagok ft sötétbe, körülöttem már mind álomba voltak, — az egyforma zakatolás végre az ón fáradt szempilláimra is hatott. — Hajnalodott, — nem valami kellemes érzés az, midőn uton ébredezünk s fáradt tagjainkat nem frissíthetjük, mint otthonunkban, hanem csak ugy félig meddig végeztünk kis toilettet. Aradnál kiszállottak az alkalmatlan utasok s mi zavartalanul lehettünk ezután. Szép a vidék itt folyton, — a gyoroki pompás szőlők, ugy látszik még filloxera mentesek. Radna-Lippa, — hires búcsújáró hely, — két-tornyu nagy teploma ós kolostora igen szép helyet foglalnak. — Távolabb hegy-csucson a süveg-alaku Solymos-vár romja, — a pompás Marosvölgye, tutajosok, nagy fausztatásokkal. — Oldal bevágásnál egész dunajeczi kép, oly festői kanyargással fodroz a Maros, mérsékelt hegyláncz, kitűnő termő földdel, — Állomásokon hárs ós egyéb fák virág díszben, dolgozó oláhok, a vászon fehérneműn kivül, tarka, dúsan hímzett bőr ujatlanban s szalma-kalappal. — Soborsinnál, Nádasdy gr. kastélya, nagy parkkal. — Zámnál már a határszélre jutottunk. Távolról az erdélyi hegyláncz tűnik fel, — itt-ott kastélyok, az erdélyi nemesség fészkei. — Déva vár-romja, gyönyörű üde zöld kerek hegy-csucson, rendes utak vezetnek fel. Szép városka terül el alatta s a Maros csillog körülötte. Folyton igen érdekes ós változatos a vidék. — Piskibe értünk, itt az állomáson reggeliztünk, mig megérkezett a kis szárny-vonat, melyen Vajda-Hunyadra mentünk. Több oláh .falut láttunk, erkélyes, tornyos templomokkal, oláh asszonyokat, turbánosan bekötve feA chicagói kiállításra is erősen készül s ott is ki akar tenni a magyar név becsületéért. íme egy önerejéből felvergödött s a legmagasabb helyeken is kitüntetéssel — 10 darab kitüntetési aranyéremmel bír — fogadott magyar iparos, ki ezenkívül Philippopolisban is, minfc kiállító, kiváló feltűnést keltett. Lelkünkből ajánljuk öt a földi javakkal megáldott magyar hazafiak figyelmébe. Lukácsok János. Látogatás aszent-gáli cseppkőbarlangban.. Vidékünk nevezetességei egy ujabbal s mondhatni a legnevezetesebbel szaporodtak, az ujonan felfedezett szent-gáli cseppkő-barlanggal. Ennek elhíresztelt nagyszerűsége által vonzatva, elhatároztuk, hogy legközelebb meglátogatjuk a csakhamar nagy hirre vergődött barlangot. Tudva azt, hogy köznapon a barlang környékén folyó munkálatok által a bemenet veszélyes, vasárnap indultunk el. Délután 4 órakor érkeztünk Szent-Grálra, a barlang bejáratához, illetőleg a mészégető telephez, melynek megtekintése után mentünk el a barlang bejáratához, kellő számú lámpákkal felfegyverkezve. A barlang nyilasa a Bakony hegység tövében, egy meredek sziklafalban fekszik. Tulajdonképen nem is bejárat ez, hanem egy körülbelül 50 czentiméter átmérőjű lyuk. Miután a vezető leszállt a barlangba, s a lámpákat, mécseket meggyújtotta, utána mentünk, illetőleg csúsztunk mi is. A barlang nyilasa egy körülbelül 1V„ méter hosszú és 80 czentiméter magas girbegörbe csatornába vezet s csak ennek elhagyása után érkeztünk be a tulajdonkópeni barlangba. A barlang, a lámpák által megvilágítva, tündéri képet nyújtott. A lezuhanással fenyegető óriási kőtömbök, a lámpák fényében csillogó cseppkövek, a különböző alakú kövekről gyémántként lecsepegő viz, a földön vásári rendetlenségben heverő kisebb-nagyobb kövek valóban meglepő képet nyújtanakEz az első üreg. Itt mindjárt szemünkbe ötlik egy, a tetőzetről lenyúló csillár alakú nyúlvány, mely a hatást azzal is nagyobbítja, hogy egész felszíne márvány sima csillogó réteggel van bevonva. Oldalt számos mellóküreg ágazik el, melyeknek végét tőrmelók kőzet, vagy sima sziklafal zárja el. Ezek mind cseppkövei vannak bevonva s általában a barlang ezen részében legnagyobb a cseppkő képződós és még most is tart s ha csend áll be, lehet a lehulló cseppek zaját hallani. Ezután egy szűkebb alagút vezet a legnagyobb terembe. Ez méltán nevezhető teremnek, mert van 15 méter magas és rendkívül nagy. A tetejéről lelógó s az oldalt álló kőtömbök a szinházra emlékeztetnek ^ hogy az illúzió teljes legyen, hátsó részéből egy szük alagút vezet el, ennek végét pedig hatalmas kőtömb zárja el. E nagy terem padozatát óriási tömbök fedik s a legkülönbözőbb alakú képződményekkel van telve. Itt találtak egy hosszú gömbölyű rudat, továbbá egy négyszögletes kőtömböt, melynek teteje rózsákkal van behintve, továbbá egy szép cseppkőben még szebb kristályokat. Találtunk itt egy óriási kalapot, persze köböl, melyre a vezetöj álmélkodva jegyezte meg: „das ist Teufels Hut." E nagy teremben végződik a barlang, de a folytonos légáramlat bizonyítja, hogy a barlangnak még folytatása és más kijárata is van, mely nélkül a barlangban lévő, nagyszerű levegő nem is képzelhető. Maga a barlang óriási aránya mutatja, hogy itt még egy, gazdagabb folytatással kell bírnia a bányának. A barlang végéről visszatérve, ásványokat és kőzeteket keresve haladtunk kifelé s mire a különféle mellék- és főbarlangok labyrintjóből kijöttünk, a hold már szépen sütött be a barlang szük nyilasán. Az állatok rossz szokásairól. A kik a házi állatok tenyésztésével és tartásával foglalkoznak, azok igen gyak ran észlelnek s saját kárukra tapasztalnak állataiknál olyan hibákat, rossz szokásokat, a melyek keletkezésére nézve ök soha sem önmagukat fogják okozni, hanem azokat az állatban vagy átöröklött, vagy saját rosszra való hajlamának kifolyásakópen fogják tekinteni. Ha azonban okszerű, gondos és kiváló türelemmel párosult ápolást tartják szem előtt, ugy házi állataik értékét sokszor nagy fokban csökkentő rossz tulajdonok, gonosz szokások fellépését ki fogják kerülhetni. Igaz ugyan, hogy a szülőkben már meggyökerezett rossz tulajdonokra való hajlam az utódban is megvan, de ilyen esetben könnyebben elejét lehet ezeknek venni a gondos ápolás, mint a durva bánásmód által. Ha azonban az utódban veleszületett hajlamot nem tételezhetünk fel, akkor is csak a nevelés mikéntisége fogja megmutatni azt, hogy az utódban egyenlő mórtékben lappangó jó és rossz tulajdonoki közül melyik fog túlsúlyra emelkedni, j Nem akarok ezúttal a fiatal állatok nevelésére kiterjeszkedni, hanem házi állatainknál gyakrabban észlelt rossz szokásokat és némi utasításokat akarok alább felemlíteni, a melyekkel rajtok többé-kevésbé segíthetünk. A lovak rossz szokásai közül megemlíthetők első sorban a hátsó lábakkal való rúgás és első lábakkal való kivágás. Ezen rossz szokásuk nemcsak a velük bánó emberre, hanem állattársaikra nézve is sokszor veszélyes. Hány esetet tudunk ugj'anis, hogy a lónak egy rúgása által a kocsis szörnyet halt; vagy ismerünk olyan eseteket, midőn a ló mellette álló társát ugy megrúgja, hogy szárcsont, vagy ezombcsont tökéletes törése miatt teljesen használhatatlanná válván, kiirtandó. Ez tehát oly rossz szokás, a rnely nem játókból, hanem rosszakaratból történik. Nem elég tehát ilyen lónál óvatosnak lenni, hanem igyekeznünk kell azt ha lehet leszoktatni, nem pedig a lovon egyszerűen túladni, hogy a másik gazdája, a ló ezen tulajdonát nem ismervén, áldozatul essék az eladó lelkiismeretlen fogásának. A leszoktatásra nézve több módot ismerünk. A legegyszerűbb az. ha az állás oszlopai közé egy, szalmával jól kitömött zsákot kötünk ugy, hogy a ló ezt rúgván ingaszerü mozgásba jő és a ló farát megüti, minél erősebb a rúgás, annál erősebb természetesen a farra való ütés is; erre persze figyelmessé lesz a ló és az erős ütéseket kikerülendő, a rúgások is ritkábbak lesznek, úgyannyira, hogy idővel egészen leszokik. Hathatósabb, de drastikusabb mód a Keller gróf módszere. Ez ugyanis abban áll, hogy a ló fejére kapiczán teendő, a két hátsó csüdre csüdszij és ezekre egyegy kötél erősíttetik ; a kötelék végei a ló hevederének felső karikáin keresztül a kapiczán karikáihoz köttetnek meg. A ló rúgásakor tehát önmaga okoz magának fájdalmat, a mit, gyakori rúgás miatt gyakrabban szenvedvén, lassanként leszokik a rúgásról. A kötelek persze nem alkalmazandók feszesen, nehogy rúgáskor a kapiczán tulerős ütése által esetleg az orrcsontok törése álljon be. Az első lábakkal való kivágás kevés elővigyázattal kikerülhető ugyan, de leszoktatása, ha megrögzött, igen nehéz. Alkalmazhatunk bókot a két első lábra, vagy pedig hevederéhez kötünk egy-egy szijat, a melyeknek másik végét a felkarhoz alkalmazzuk oly feszesen, hogy a kivágáshoz ne emelhesse lábait. Mindkét neme a rúgásnak csakis gondatlan, rosz bánásmódnak köszönhető, a melyben az illető lovakat csikó korukban részesitik. Sokszor láttam ugyanis, hogy a kis csikókat állásban, vagy az udvarjük, kaftánszerü hosszú kabátban, vagy egy darab pokrócz rájuk akasztva. Férfiak mind borotválva, csak bajuszt viselnek. — Megérkeztünk, — az állomáson csak két bérkocsi, melyeket mások már elfoglaltak, s mi csak porukat nézhettük. A kocsisok bár visszatéréssel biztattak, de nem sok idővel rendelkezhettünk, igy gyalog indultunk a városka felé. — Országút mentén, egész halmaz zöldes, kékes kőzet hever, mit a bányából hordanak ide. A kis városka 2300, nagyobbrészt oláh lakossal, igen csinos, barátságos házsorai a hegy felé emelkednek, a Cserna folydogál keresztül, mely fölött több hid vezet. Egyszerre, mint varázs ütésre, előtűnik hazánk legszebb középkori műemléke, a hires Vajda-Hunyadi lovag-vár! Szemünket nem tudjuk levenni, oly bűvös kép az egykori királyi lak, az ő kiszökellö erkélyeivel, góth stylü építkezésével, remek tornyaival, melyek egyike merészen az ég felé tör, csúcsán vas-pánczélos lovag büszkélkedve kaczérkodik a fellegekkel, avagy ragyog a napfényben. Hazánk aranykorának ez egyetlen elég jól megtartott műemléke, nem jcsak a történelem búvárt vagy régészt órdjekli, hanem az egész magyar nemzetet, j Bár nem magas mész-szikla hegyoldalra van ópitve, mégis igen kiemelkedik, (noha impozánsabb lenne az ellenkező) de igy is annyi festői szépséggel bir, hogy alig várjuk, miszerint közelebbről szemlélhessük. Széles, hosszú, magas kőoszlopokra épített vonó hidon, a Zalasd és Csorna folyók össze folyása felett megyünk a várkapuhoz ésl belépünk a 40 méter hosszú és 24 méter szóles várudvarba, melynek kövezetét a természetes szikla képezi. — Szinte lehangol a csend, mely itt honol, hol egykor királyi családok tölték fényben napjaikat. — Az élő virágokkal s folyondárral felfuttatott kis lépcsőzet sejteti, hogy itt a vár-őr lakosztálya, kit felkeresve, készséggel szedi kulcsait s érdekesen kalauzol. Ha az ember egy történelmi nevezetességű helyre ér, melynek nagy múltja van, — szinte elfogulttá lesz, — kevésnek, kicsinynek érzi a jelent, bizonyos szomorúság vesz erőt rajtunk, mert látjuk, hogy minden, minden mulandó. Erős szikla-falak, fény, pompa, fejedelmek, nem daczolhatnak az idő, lót és nem lét ellen! Hunyady János 1442-ben mint buzgó keresztény, a templommal kezdé építeni a várat. >Mészkö-s2 iklának tetejére tette, Talpkövém bátor herosi kezekkel, Azt akarván, hogy neve bennem éljen stb. (1823-ból.) Hunyady János !< A Zalaüd feletti góth stylü főépület, a vár-palota, bástya falakkal, tornyokkal, lovag termével, melyben az egyik oszlopon az eredeti latin felirat is ezt bizonyítja, csak utóbb készült. 1 Corvin Mátyás király 1480-ban atyja ópitményót a íidfőnél a renaissance keresztszárny nyal toldotta meg. — 1613-ban Bethlen Gfábor erdélyi fejedelem, a művészetnek buzgó pártfogója^ sok szép ópitménynyel gazdagította, külföldről hozatva iparosokat. - Zólyomi Dávid négyszögre egészítette és igy tovább; a Tökölyek is bírták, kik mind építettek, toldottak a várhoz, azért is nem egyöntetű stylü. 1724-ben a kincstárra szállott ós a tiszti lakká degradált kastély pusztulásnak indult. 1817-ben dicső emlékezetű I-sö Ferencz koronás fejedelmünk felséges hitvesével Erdélyt beutazván, Vajda-Hunyadon három napot töltvén, a várnak mind történelmi, mind művészeti jellege által meghatva, 30,000 pengő forintot szánt a vár javítására, mely összegből azon időben többet lehetett végezni, minfc mai náp 130,000 írtból. — E kegyeletes látogatást arany betűs márvány tábla hirdeti. — 1854-ben ápril 13-án éjjel az ide helyezet, Bezirkerek gondatlansága miatt, ismét a lángok martaléka lett s most már hatodszor indult pusztulásnak, ostrom, villámt lángok, idő s avatatlan kezek által sújtva. >S igy kiégve Hunyad éke, Vad viharok durva fészke, Ablakok korhadt öblében Kémek laknak, S ég és felhő néz a mélybe, A fedetlen bús üregbe.* Soká állott szomorúan, elhagyatva, füstös, gyászos falaival a vár, mignem Schmidt bécsi müépitész-tanár ós Arányi Lajos budapesti egyetemi-tanár (Akadémiai levelező tag, ki a régészet terén is jelesen működött) fáradozott legjobban Vajda-Hunyad várának restaurálása érdekében, melyről nagyobb müvet is irt 1867-ben. — Ott időzve, szenvedélylyel tanulmányozta, fáradhatlanul utána járt, mig a renoválási munkálatok kezdemó*