Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-10-30

ban szabadon futkosván, gyermekek, de felnőtt cselédek is csipkedés s más incselkedésel. által elvadítják és a kis, gyenge állat rúgás és harapás által igyekszik ina2:át, ezen. csak játékból eredő iucselkeclések ellen védeni. A leszoktatást pedig ütés, vagy rnás kínzás által soha se reméljük, mert csupán csak a fenut emiitett módok koszszas alkalmazásai talán eredményre fognak vezetni. A jászolrágá.-., ökrondözés. vagy levegünyelés nem csak azért van az illető lovak tulajdonosainak kárára, hogy a ló értékéből ezeu rossz szokás által sokat vészit, hanem azért is. hogy a takarmányt és abrakot nagy fokban pocsékolják, anélkül azonban, hogy meglátszanék rajtuk. Ezen rosz szokást eltanulják többi körülötte levő társai is és lesz oktatásukhoz ilyenkor már nagy türelem kell, de ezt ajánljuk, mert nagy anyagi károk kikerülésére vezet. Ezen rossz szokás abban áll tulajdonképen, hogy az állat levegőt sziv bárzsingjába és azt. a fejét a jászolhoz vagy más kemény tárgyakhoz, ilyen hiányában saját szügyéhez, térdéhez támasztva, újra kibocsátja. Némelyik ló csak az istálóban végzi, más ló mindenütt, még munka közben is. Ezen levegő-nyelés miatt szélkólikák is keletkeznek, a melyek sokszor az állat elpusztulására is vezethetnek. Hozzá szokhatnak e rossz tulajdonhoz az által, hogy alkalma van a jászolon elhelyezett kapcsokkal, karikákkal játszadozni, vagy uualümból, különösen katona lovak, a melyek naj)oiita háromszor lesznek etetve és sokszor egész nap az istállóban állanak. Fontos dolog tehát, ezen rossz hibáról leszoktatni állatainkat, a mely leszoktatási mód a rossz szokás előhaladási fokához ké]>est különböző lesz. Ha a szervezeti sóhiány miatt nyalogatják a falat, jászolt, akkor könnyen elejét vehetjük az által e szokásnak, hogy sóadagot, vagy más étvágy-javítókat adagolunk az állatnak. Ha a játszadozás lett szokásává, akkor eltüntetjük az alkalmi okokat, vagy szájkosarat alkalmazunk. Ha már kifejlődött képét látjuk a jászolrágásnak, akkor czélszerü zabos-zsákból, vagy egy földre elhelyezett zablóból etetni; ha ez sem s^git, akkor kikötjük az állatot ugy, hogy feje magasan állván, ne érhessen kemény tárgyakhoz. Leghathatósabb módja azonban az n. ii. torokszij (Koppriemen) alkalmazása. Ez egy H —7 czentiinéter széles, posztóval vagy bőrrel kipárnázott szij, a melynek a toroktájra eső részén egy csúcsos kiemelkedés vau. E szijat oldalcsattal a toroktájra alkalmazván, mikor az állat b'V-'göt akar nyelni, a csúcsos kiemelkedés a garatot a torokban benyomja. Ha nem szorítjuk meg túlságosan, akkor sem a vérkeringést, sem az evést-ivást nem fogja zavarni. Óvatosak legyünk tehát lovaiuk véredénél. Kifejlődött jászolrágó lovaknál a felső metsző fogak külső szélei többókevésbbé el lesznek kopva. Vétel előtt pedig ügyeljük meg a lovat az evés közben óvatosan, hogy észre ne vegye, mert ha észreveszi, hogy nézik, abban hagyja szokását. •'Folytatása következik.) Nagy Antal megyei h. állatorvos. Történelmi naptár. A Pápai Lapok számára irta TIPOLD ÖZSÉB. Hatodik évfolyam. Október Hü. — 1793. A franczia forradalmi törvényszék kimondja a halálos ítéletet a girondistákra, a legjelesebb tehetségű mérsékelt köztársasági pártra. Október Hl. — 475. Romulus Augustubis, az utolsó nyugot-római császár, atyja Orestes által a római császári trónra ültettetik. November 1. — 1539. II. Joachim, brandenburgi választó-fejedelem, egész udvarával együtt Spandauban a protestáns vallásra áttér. November 2. — 1772. A magyarok Bukovinában letelepedtek. November li. — HUtí. Daniiettét a keresztesek elfoglalják. November 4. — 1825. Széchenyi István gróf a magyar tudományos akadémia megalapítására egy évi jövedelmét (6U,U00 pengő forintot) fölajánlja. — Széchenyi István azoknak, kik azt kérdezték, miből fog azon 1 év alatt élni? azt felelte: hogy majd elf ártják barátai. November •'). — 1861. Császári rendelettel Magyarországban a magyar nemzeti hatóságok működése megszüntettetik; Gróf Pálfiy Móricz Magyarország helytartójává kineveztetik és pedig dictátori hatalommal. KÜLÖNFÉLÉK. - Mindazok, kik lapunk irányában hátralékkal vannak, kérjük hátralékaik szíves lefizetésére. — Tisztelettel a „Pápai Lapok" kiadóhivatala— Halottak napján felújítja a kegyelet elhunyt kedveseinek emlékét s kizarándokol a sírokhoz, hogy koszorúkkal hintse be azokat. A mulandóság és az öröklét gondolata tölti be a kebleket, a bervaclás és az ébredés eszméivel foglalkozik az agy, míg a sziv sóhajtja az elhunytak fölött: „Legyen könnyű a hant skótokon!" — Ä ref. főiskolának RévKomáromba áthelyezése ellen mint azt lapunk mult számában jeleztük, a képviselő-testület körében mogzgalom indult meg arra nézve, hogy a város, mint ilyen, lépjen akczióba a Komárom város és megye által nyilvánított törekvések ellen. A város nem tokintheti tisztán magáénak az ügyet, hanem a megye ügyének Ls nézi azt s épen ezért a"képviselő-testület egyhangúlag elfogadta azon inditványt, hogy a megyéhez kérvény intéztessék arra nézve, hogy mivel a komáromi akczió az építési s különösen a telekszerzési nehézségeket akarja Pápa ellen fölhasználni, a vármegye telekszerzési czélra 20,000 frtot szavazzon meg a nemesi l'ölkelési (most nevelési) alapból. — Egyhangalag elhatároztatott továbbá, hogy a város polgármestere utján kérvényileg kérje meg vármegyénk főispánját, gr. Esterházy Móriczot, hogy a »Fehérló «• telkét méltányos árért átengedni kegyeskedjék. Ez után reméljük, hogy a mint Komáromnak 1801-ben s 1840-ben nem sikerűit a főiskolát átvinni, ugy hiába való lesz most is minden erre irányzott törekvés. — A győri kereskedelmi és iparkamara f. évi október hó 31-éu délután 3 órakor hív. helyiségében (Király-utcza 8. sz. II. erneletj rendes közgyűlése tart. Tárgysorozat: I. Elnöki jelentések. II. Titkári jelentés az ügyforgalomról. III. Jelentés a Baross-szobor felállítása tárgyában Győrött megtartott országos kamarai értekezletről. IV. A kereskedelemügyi ni. kir. minister 39323'VI sz. leirata a téglák méreteinek és a cserepek normális alakjának megállapítása tárgyában. V. TJ. a. minister ur 54416'VI. sz. leirata az osztrák-magyar bank által fizetendő kamarai illeték felosztása tárgyában. VI. 17. a. minister tu- 59837/VI. sz. leirata az idegen kamarák területén adózó iparvállalatok kamarai illetékének lerovása tárgyában. VII.' U. a. minister ur (iloUé/VI. sz. leirata a cs. és kir. közös hadsereg termény beli szükséglete beszerzése tárgyában. VIII. U. a. minister ur 1:5899 VI. sz leirata a vásárok tartása és engedélyezése tárgyában. IX. U. a. minister ur 62779/VI. sz. leirata Esztergonirtzt.-Tamás község piaczi helypénz-dijszabályzatának véleményezése tárgyában. X. U. a. minister ur (50180. sz. leirata a kézi lőfegyverek hitelesítése tárgyában. XI. Az 1893. évi költségelőirányzat előterjesztése. XII. A soproni társkamara megkeresése a vasárnapi munkaszüneti rendelet módosítása tárgyában. XIII. Az aradi társkamara megkeresése az uj vasúti üzletszabályzat tárgyában. XIV. Az osztr.-magyar bank győri hók-intézetének megkeresése váltó bírálók kijelölése iránt. XV. Törvényhatósági ipartanácsok megalakítása. XVI. Indítványok. — Az uj koronák. Ma már minden nagyobb fővárosi pénzintézet kirakatában lehetett látni busz koronás aranyakat. Tetszetős külsejük sok nézőt vonz az ilyen kirakatok elé. A pénzügyminiszter gondoskodott arról, hogy november elsején necsak a képviselők napidijait fizessék ki arany koronákban, hanem az állami hivatalnokok is vihessenek haza mutatóba az első busz koronásokból. Ezért minden állami tisztviselő havi 50 frtnyi fizetése után tiz forintot beválthat egy darab busz koronásért a központi állampénztárnál. Uj koronák különben kisebb számbau már a mult hét elején városunkban is voltak láthatók. — Óriási hetivásárunk volt mult pénteken. A városnak csaknem minden utozája megtelt kocsival, a közlekedést csakis a rendőrségnek erélyes fellépésével lehetett némileg fenntartani. — A gyufa drágitása. A cseh, morva és sziléziai gyufagyárosok e hó 16és 17-én Prágában értekezletet tartottak, melyen elhatározták, hogy kar télre lépve, gyártmányaik eladását egy központi irodára bizzák. Egyuttai elhatározták, hogy a többi osztrák tartományok és Magyarország gyufagyárosait csatlakozásra szólítják föl. A gyárosok eme egyedárusitási hajlamával szemben, legjobb felelet volna ugy a magyar, mint az osztrák kormány részéről, vármegyénk által máihónapok előtt indítványba hozott gyufamonopolium behozatala. Mert ha a fogyasztó igy is ugy is drágán vesz, maradjon meg legalább ama vigasza, hogy e túlköltekezés az állam révén az adózók összeségének megkönnyítésére más irányban szolgálhat. — Az uj göz és kádfürdő rohamosan épül, agy hogy e hét végére a falak föl lesznek rakva s a jövő hét elején az épület eleje valószínűleg tető alá kerül. Hogy

4 a viz tiszta legyen, s ne a Tapolcza vizét kelljen bevezettetni, az elnökség egy kutat fúratott, melyben már eddig másfél ölnyi viz van. Természetesen, a fúrással, ha azt akarják, hogy a kitt teljesen elegendő vizet adjon, még lejebb kell menni. — Előléptetések. A novemberi előléptetések alkalmával a 7-ik honvéd huszárezred tisztikarában a következők lóptettettek elő: Gyertyánffy Kálmán őrnagyból alezredessé. Kacskovics Benő, Szegfy István hadnagyok s Ernust József tartalékos hadnagy főhadnagyokká. Török Géza, Gr. OsákyKarolj', Lányi Géza tiszthelyettesek hadnagygyá. Gratulálunk. — Áthelyezés. Oberhoffer József vesjzprémi kir. állami állatorvos Győrbe, Szabó Antal győri ker. állami állatorvos pedig Veszprémbe helyeztetett át. — Uj pénzek. A huszkoronás aranyok kiverése a körniöozi pénzverdében már egész erővel megkezdetett. A pénzügyminiszterhez mintákul beküldött husz koronások kitűnően sikerültek, a feliratok ós rajzok, valamint azoknak az órezre átvitele semmi kívánni valót nem engednek. Feltűnő az uj aranypénzek szine is, mely eddig szokásos halvány szin helyett fénylő aranysárga és e pénzeket egyéb orsiágok aranypénzeitől a szin tekintetében is könnyen megkülönböztethetövé teszi. A gyártás eddig példátlan gyorsasággal lesz eszközölhető. E czélra Berlinből egy uj szerkezetű másoló, illetve áthelyező gép szereztetett be, melynek segélyévél az eredeti matricze-ok a sokkal kisebb aranylemezekre oly rövid idő alatt átvezethetök, hogy ennek segélyével pár nap alatt sikerült oly munkát elvégezni, mely azelőtt heteket igényelt. Az eredeti vésetek kitűnően sikerültek és heraldikai szempontból is kifogástalanok. A bécsi pénzverdében szintén megkezdték a husz koronás aranyok kiverésót. Az osztrák aranyok egyik oldalon Ö Felsége kitűnően előállított fejképét, a másik oldalon a kétfejű sast tüntetik fel. A bécsi pénzverdében mindenekelőtt az osztrák-magyar bank által már átadott arany rudakat dolgozzák fel, melyekből mintegy 30 millió frt arany pénz kerül ki. E pénznek az év végéig készen kell lenni, egyidejűleg ugy az állam, mint magánosok számlájára is vernek aranyakat. A nickel pénzek mintái is készen vannak ós Ö Felsége jóváhagyása után ezek ki veretése is megkezdetik, valamint kezdetét veszi november hó közepén az ezüst pénzek előállítása és igy a korona értéknek megfelelő arany-, nickel- és ezüstpénzek jóval előbb forgalamba hozatnak, mint hittük. A bronz váltópénzek kiverésének megkezdése azonban minden esetre a jövő évre marad. N — Az aszfaltozásnak az utóbbi napok nagyon kedveztek, s igy u fötUczánuk egyik oldala már teljesen kész. A tegnap tartott városi képviselő testületi ülés elrendelte a másik oldalnak a szt. benedekrendiek székházától egész az uj r. cuth. iskoláig leendő asz' fdtozását is. (Jsak sajnálnák, ha ez abban a I szélességben történnék, a miben tervezve van néhol több mint négy méter! — mert az a hoesiforgalmaf fogja akadályozni. Most még lehet segíteni. Halálozás. Joó Károly körjegyző a maga, valamint az összes rokonság nevében fájdalommal megtelt szívvel jelenti, kedves felejthetetlen nejének Joó Károlynő szül. Tamássy Júliának, mihályházai körj egyzőnének folyó hó 25-ón déli 12 órakor a halotti szentségek felvétele s hosszas szenvedés után, élte40-ik s boldog bázasságának 18-ik évében törtónt gyászos kimultát. A megboldogultnak hűlt tetemei folyó hó 26-án délután 4 órakor tétettek a mihályházai köztemetőben örök nyugalomra, az engesztelő szt.-miseáldozat pedig folyó hó 27-én reggel 8 órakor Nyaradon a róm. kath. plébánia templomban mutattatott be. Üdv és béke legyen sokat szenvedett lelkének! — Az állandó színház ügye ugy látszik a deezemberi megyegyűlésen lesz véglet/ elintézve, ugy hogy Januarius elsejével a ráros az intenduturától átveszi a színházat. A sok bizottság mellé kell választani még egy színház felügyelő bizottságot, melynek teendője rossz nyelvek szerint az lesz, a mi a többi bizottságoké, hogy t. i. — semmit se tegyen. — A filloxera ellen védekező nagy-somlói egyesület őszi közgyűlését f. okt. hó 18-án tartotta meg S.-Vásárhelyen Gróf Esterházy Ferencz elnöklete alatt, ki is elnöki jelentésében részletesen rajzolta azon szomorú képet, melyet egész országunk szőlőszete a filloxera, peronospora ós egyéb paraziták pusztítása folytán nyújt. A régi szüretekről — moüdá jelentésében — már maholnap csak a költők müvei és a szájhagyomány által értesülünk. De hagyján ha csak a költőiség tűnnék el, azonban megélhetésünk anyagi eszközei mennek veszendőbe és egyik főj övédelmi forrásunk kiapadó félben. Élénk színekkel raj zolta a jelentós azon közönyt, fásultságot, melyben szőlőniűvelö osztályunk tesped, a mit nem lehet csupán a keleti népfaj jellegét képező fatalizmusb ól megérteni és magyarázatot abban lelhet, hogy a reánk rakott teher súlya alatt összeroskadunk. A mit keservesen szerzünk, az állam minden kis jövedelmünket erősen megvámolja és adóztatja, a szölőszet érdekében semmit és nagyon keveset tesz, sőt a megváltott italmérósi jogot saját czéljaira kiaknázza. A fogyasztási adót Összekapcsolva az italmérési adóval s ennek a községekre és egyénekre való kivetése és behajtása a legvexaroriusabb, a gyakorlati elj árás egy útvesztő stb. Szóval szőlőbirtokos osztályunk helyzete a lehető legrosszabb, mit a külföldi bor versenye még csak súlyosabbá tesz. Ily viszonyok között sikerre kilátás nem lévén, elnöki állásáról lemond, mit azonban, a közgyűlés ismételten kifejezett bizalma és ragaszkodása folytán ideiglenesen, mig a legközelebbi tavaszi közgyűlés végleg határozna az egyesület sorsa felett, kész megtartani. Alelnöknek megválasztatott Gróf Brdődy Sándor Somlóvárott, titkárnak Györü'y Géza, pénztárosnak Mentler Lajos. — Jóváhagyott alapszabályok. A kereskedelemügyi magy. kir. miniszter a >Pápai ipartestületi betegsegély ző-pénztár« alapszabályait jóváhagyta. nyezését az alkotmányos kormánynál ki m-m eszközlé, hogy aztán, mint királyi mulató hely, vagy vadászlak szerepeljen. Vajda-Hunyad igy megújítva, megifjulva, ott ékeskedik, külsőleg egészen régi lényében, de belölről - még sok, sok hiányzik! A legszebb s legérdekesebb a lovagterem, — meglep ennek szépsége. Két sor *5—5.1 karcsú vörös-márvány oszlopsoron nyugszik a művészien készített főlap, mig a padozaton a Hunyady, Szilágyi stb. czimerek vannak remekül mozaikba rakva. V. László királytól, Hunyady János hősi erényei elismeréséül kapta czimerébe arany gyürüt csőrében tartó hollója mellé) koronát tartó 2 vörös oroszlánt, — annak jelvényéül, hogy a világ akkori első bajnoka, oroszlánként védte királya számára a hazát, mit ha elmulaszt, a félhold uralma alatt nyög Európának kétharmada. Azért mai nap is említi Németország Hunyady Jánost kegyelettel ós pedig „Huniad'' név alatt. („Der Held mit der eisernen Mannesfaust" stb.) Itt látjuk e czimert, szürke kőből, szürke mozaikból; — az íves szines ablakokon átszűrődik a napsugár, oly élénk, derült fényben ragyog a terem, az ablak mélyedésekbe lépcsőzet vezet, bol a magaslaton két oldalt márvány ülőbelyek vannak elhelyezve. Bizonyára be voltak egykor vonva keleti szőnyegekkel, értékes szövetekkel, az úrnők itt leselkedtek egykoron a vár udvaron levő lovagokra, — vagy repeső szívvel várakoztak hősies férjeikre, midőn a csata zaja után ide tértek pihenni. Mert Vajda-Hanyad mkább mulató helynek, mint védelmi várnak volt építve, Mátyás király a szép Beatrixszal is itt mulatott, Bethlen István nejével, a hires Murányi Venussal, Széchy Máriával is itt éltek, bár rövid boldogságban. — Tinódy Sebestyén, Magyarország legrégibb hegedűse is itt nevelkedett. Hosszú sorozatát nem is leket leírnom mind azon történelmi alakoknak, érdekes eseményeknek, melyek Vajda-Hunyadhoz fűződnek. De vezetőnk int s mi tovább megyünk a felső regióba. Az „arany ház

14 volt Mátyás király lakosztálya, több egymásba nyiló jszoba, melyekből gyönyörű a kilátás, fa-burkolattal, faragványok kedves loggiákkal, mind csak a berendezést várják. Csinos kályhák, tűzhelyek fölállítva, vájjon mikor jutnak használatba ? Talán jó királyunk is megszánja egyszer Vajda-Hunyaclot és ide is ellátogat, mint Visegrádra, vadászatokra — ós akkor újra megriad a vad, megszólalnak a kürtök. Hosszú íves folyosókon, lépcsőzeten megyünk keresztül a vár túlsó részére. A magas, tágas, hosszú ablaktalan „tanács teremben," kiálhatlan esiripeléssel töltik a levegőt a denevérek ezrei, s megfélemlítik a látogatókat, mert alig birjnk kikerülni a guanó halmokat. Nem lehetne kiirtani innen ez undok állatokat? Kordém vezetőnket. Megkisóreltük, de nagy ós folytonos munkát igényelne, feleié, — mit el is hiszek, mert_a tátongó ablaküregeken kényelmesen ki, besurrannak önfészkeikbe. A túlsó részen a lángok, s idő rombolás* Mthfttój leomlott h*t»iöws. geren. dák, füstös falak, melyek mind javításra várnak?! A híres, iró, szónok és félhold uralmat üzö hős, Kapisztrán János lakához szük töredezett kőlépcső vezet, nem nagy szoba, telve vas tárgyakkal, keskeny ablakkal, ajtajával szemben kis fali fülke (csak egyes álló egyénre), — melyből állítólag titkon ügyelte meg a nagy tanácskozásokat, miután a szük nyilason, ép az előbb említett terembe látott, (miről magunk is meggyőződtünk) de egyik társunk alaptalannak monda e vádat, „mert Kapisztrán nem szorult a hallgatódzásra. Másik kisebbszerü terembejutunk, — ismét tágas fali fülke (ülőhelynek alkalmazva), melyhez nagy esemény fűződik. Szilágyi Erzsébet hirtelen rosszul érezvén magát, ide ült pihenni, — és fia, a szomorú véget ért Hunyady László itt látott napvilágot. Más helyiségben, egész múzeum, elhelyezve több érdekes tárgy, kőből faragott gyönyörű czimerek, Bethlen Gábor vas szélkakasa, — Kinizsi (Mátyás király bizalmas hős vezérének) hatalmas czimere. Külön üreg alatt: szekrénykében női csontváz, melyhez tragédia füzöclik. Ugyanis Török János 1550-ben Hunyad ura, a törököket hősiesen leveri Dévánál, — míg ö az ellenséggel küzködik, addig felesége, a szépséges Balassa Borbála,! hűtlenségbe keveredik, — miért is öt aj várudvaron lefejeztette, és azon helyen jl is ásatja, még pedig a főt külön a testtől. Későbbi korban megtalálták a csontokat, (bár néhány rész hiányzik), — de e'gy irgalmat ismerő sziv, külön ládába tótette s beóljnostajit*, A bástya udvaron levő 30 metr. mély kutat erősen körül kövezve, s széles köpárkányzattal, Haszán bég ásatta török foglyokkal, — körülötte szikla falakon, több eredeti török feliratú tábla látható. A nem épen nagy kápolna üres falaival, szomorúan hat, a tömjén füst, szent ének elhalt, elszált talán örökre! „Ne boisza" (ne félj) torony négy emeletes hatalmas kő építmény, mely felül alaktalanul kiszélesedik, hol körül erkély vezet. Itt érezték magukat biztonságban, ha a veszély komolyodott, ide menekülve a „né boisza" bástyák falairól öntötték le az ostromlókat forró vizzel, szurokkal. Most békésen áll ott ódon szürke falával, uj tetővel. Láttunk még régi érdekes freskókat is, melyeket vandál kezek meszeltek be, és a mai század kegyelete tett újra láthatóvá. Annyi fülke, erkély, terem, torony, lépcsőzet, — hogy hosszabb időzés és tanulmányozás kellene mind erre, hogy kellően beszámolhassak. Gyönyörűek a vas munkálatok a restaurált részekben, még a kilincsek, zárak is mind stylszerüen kidolgozva. Roppant nagy kiterjedéssel bir a vár, menynyi részét nem láthattuk még? Hatalmas vas ajtók néhol, melyek egyike a „kasza börtönre nyilik. Rémes sötétség, mélység ez itt omladásokkal egy részt. Csak ledobták ide éles kaszák közé az elitéltet, ki ott borzasztó véget ért. Állítólag a vár alfttfc sok emberi qsont van, össze halmozva, miután több ilyen rémes „kasza börtön" volt. Mennyivel szelídebb a jelen kor V! A várkertből gyönyörű a kilátás, a távoli hegyekre, alant elterülő városokra, bányatelep- és csillogó folyókra. A bástyafal alatt mély árok vonul, - most vadul össze vissza kuszált növényzettel telve, mig hajdan, dúvadakat tartottak benne. „De milyen nagy za

j az ottan ? a por felhőből egy hosszú menet bontakozik, hatalmas kürtök szólalnak, délezeg lovagok vágtatnak pompás paripákon, csatlósok, vadászok fegyverei csillognak. Felgalyazott szarvasokat, vaddisznókat vontatnak társzekereken, melyek bő zsákmányról tesznek tanúságot. A vár ablakaiból, erkélyekről arany csipkés fejkötős asszonyok, gyöngy pártás leányok integetnek a j övevények felé, a vár tornyain lobogók lengenek, tárogatók szólalnak s vidám zajjal készülnek a fejedelmi vadász torra!" Ah a csalfa képzelet űzi csak Velem szeszélyes játékát, — hisz olyan csend van körülöttem, a szellők susognak rég mult időkről, rég mult eseményekről ! Isten veled Hunyad, — búcsúztunk e szép lovag vár szomorú falaitól, melyek a mult s jelent érdekesen egyesitik, — megköszönve a vár-őr Sándor József ..ur szívességét, a látogatók könyvébe irva nevünket, — s jó fényképeket választva, ~ elhagyunk Hunyadyak ősi fészkét, mely még "tán Erdély büszkeségét képezi!