Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-07-31

számosabb turista-csoport özönölje el, mert o.-íak a barátságos érintkezés által remélb tjük kiegyeztethetni azokat az el­lentéb ..et, mik országrészünkben közna­piak. Az Alföld, illetve a Királyhágón túli erős, szilárd, hajthatatlan magyar­ságnak idevouzásával az egymás tűzhe­lyeinél találkozó társadalmi rétegek és népfajok közeledése és összesimulása a legádázabb politikai izgatás közepette is be fog következni. Ezeknek megvalósítása oly szent ós hazafias- ezél, hogy egész bizalommal és reménységgel teszünk eleget választmá­nyunk határozatának, hogy a Királyhá­gón túlra felhívást bocsássunk, melyben a fenti czélok érdekében tavaly megala­kult egyesületünkbe, a tagul való belépést és törekvéseinknek támogatását kérjük. Alapszabályaink immár miniszterileg jó­váhagyattak, az erdélyrészi vármegyék­ben osztályaink alakulnak, a menedékhá­zak építését megkezd ettük, az utak nyi­tása napirenden, a kirándulósok rendezé­sével már sikereket értünk el, fürdőinket egy, alapos, képekkel gazdagon illusztrált könyvben leírtuk, az uti kalauz megjele­nését, elősegítettük, a tagokkal való foly­tonos érintkezés végett közkedveltségnek örvendő ingyenes lapot adunk ki, utjel­zéseket csinálunk, a külföldi sajtóban is­mertetéseket teszünk közzé, egyszóval a mozgalmat a ezél érdekében minden vo­nalon megindítottuk. Nincs kétségünk benne, hogy czéljaink haszna, nemzeti sürgőssége megtalálja az utat a nagy kö­zönséghez és eme felhívásunk alapján nieguyerendjük azt a támogatást, melyre szükségünk van. hogy a szépen megkez­dett hazafias munkát tovább folytathas­suk. Ezért tehát tisztelettel kérünk min­denkit, kit felhívásunk megtalál, hogy egyesületünkbe tagul belépni és arra má­sokat is buzdítani szíveskedjék. A rendes tagság évi dija 2 frt, az alapító tagságé 30 frt. Ezzel szemben egyesületünk ingyen küldi meg Erdély czimmel f. év január 1-én megindított turistasági. néprajzi ós fürdőügyi fényes kiállítású, illusztrált lapját; ingyen küldi meg nem vállalatszerű kiadványait, a mint­hogy tavaly már kiosztottuk tagjaink kö­zött ä á-l ives térképekkel ellátott uti kalauzt és fürdő leírást. Keclvezmén3 T eket szereztünk és adunk tagjainknak a cso­portos vasúti utazásoknál, az erdélyrészi fürdőkben való tartózkodásoknál. Kirán­dulások alkalmával tagjaink a földmive­L'si és pénzügyi miniszter urak engedélye következtében az erdő- és bányatiszti la­kokban megszánhatnak és az altiszti sze­mélyzet útbaigazításait igénybe vehetik. Magyarország jobb kezének, Erdély­résznek közgazdasági fejlődése, kulturális elókaladása egyik nemzeti nagy kérdését tesszük le a hazafias közönség kezébe, remélve és bízva abban, hogy áldozat­készségével azt a legrövidebb idő alatt es soha nem rozsdá­ból valók sódnak. A savanyokkal és erjedményekkel dolgozó iparoknál, festés, eczetgyártás, k dmenyomtatásnál egy idő óta nagy elfmynyel használnak aluminiumból ké­szült műszereket és szerszámokat. —- Ütt, a hol könnyüségröl van szó, az alumínium a lehető legalkalmasb anyagnak bizo­nyult, s igy látcsövekhez, sebészi eszkö­zükre, valamint a hajózásnál és csillagá­szatnál használt műszerekre, mérlegka­rokra, finom mutatókra alkalmazható, úgy hogy külföldön ma már alig van ímgyobb város, a hol a kirakatokban ne volnának kitéve alumínium kapukulcsok, melyek <>ty könnyűek, hogy a zsebben alig érezhetők. — Igy, ékszernemüeken kivül legutóbb nyakkendőket is árulnak alu­nuniumból, a melyek selyemfényűk s könnyen tisztitható voltuknál fogva igen aj .'tnlat osaknak mutatkoznak. Miután az alumíniumnak az ezüsté­nél szebb és teljesebb zengése van. a harangöütésnél nagy szerepet játszik; nagy sikerről használják továbbá nagyobb iuvóhangszerek, — trombiták, puzónok, boinbardónok stb. készítésére ; mig ezelőtt • gy ily nagy hangszer 6—7 fontot nyo­mott s az azt használó zenészt ugyan­csak megfcerhelé, most már aluminiumból oly puzónok és boinbardónok készülnek, a melyek alig nyomnak fél fontot. Készítenek most már alumíniumból csónakokat, bycikliket, konzervek és se­bészi kötöző szerek eltartásához való do­bozokat, a könnyen rozsdásodó s e miatt veszélyes staniol helyett vékony lemeze­ket csokoládé, tea, sajt stb. becsomagolá­sához; sőt megkísértették lándzsanyelek­nek, úgy sisak- és csákódiszitmónyeknek is. •— Nagy sikerrel helyettesitik vele a fát, elefántcsontot, szarut s más eféle anyagot. — Igy p. o. az alumíniumból készült fésű azon elönynyel bír, hogy nemcsak jóval könnyebb mint a szárúból való, hanem hogy fogai csak ritkán s nagy nehezen törnek ki. Arról is van szó, hogy aluminium énzt. verjenek, különben a. niokel és megoldandja. A támogatásban van az erő, és mi ezt az erőt kérjük, hogy munkánk hasznos legyen az országra és annak nem­zeti eró'sbitésére. Kolozsvár, 1892. jul. 15. ától <$xXMe.n cBá^i-ntj elnök. cRa3nóti S)csdő, titkár. Irodalmi esemény. "Valósággal az, még pedig olyan, a milyen nálunk vajmi ritkán fordul elő. Irói nemzedékünk termel mindenfélét, az elbeszélő műfajok terén szépet, jót is produkálunk, — a verselés sem pang, — de oly tudományos művek, melyek tudo­mányos színvonaluk daczára is szóles el­terjedésnek örvendenének, melyek általá­nos érdeklődést keltenének, melyek olva­sásával szívesen foglalkozik az is, kinek szellemi igényei a •regényolvasáson nem terjednek tul, — oly ritkák, mint a fe­hér holló. Ep ez okból helyesen irtuk czikkünk élére, hogy ..irodalmi esemény", —• mert oly könyv fekszik előttünk, melyet örömmel, élvezettel lapozunk végig és melyre örömmel, lelkesedéssel hívjuk fel annak a nagy közönségnek figyelmét, mely a sajtóban szokott útmutatást ke­resni arra nézve, hogy a napi kritikának niucsenek-e maradandóbb becsű mozzana­tai is. Marczali Henrik nagy történelmi müvéről: ..A legújabb kor tört é n"*e­tórök' van szó. Már a mikor az első fü­zeteket kaptuk a nagyszabású munkából, akkor is megírtuk, hogy oly könyvvel szaporodik irodalmunk, melyre, a külföld bármely országa is büszke lehetne. — A legújabb korról épenséggel nincs sehol­sem ily munka, mely a semleges álláspon­tot elfoglaló kritikus igazságszeretetével mutatna rá azokra az időkre és esemé­nyekre, melyek --bár a multak következ­ményei — a mai államalakulásokra döntő befolyással bírtak. Az előttünk fekvő nagy­szabású munka írója erre a nehéz és ké­nyes feladatra vállalkozik. Dicséretére le­gyen mondva, ugy oldta meg feladatát, mint a hogy azt a „II. József császár és kora" írójától vártuk. — Nehéz volt a munkája, mert korunk tartalmas történe­téből szakavatott átnézettél kellett azon eseményeket és változásokat csoportosí­tania, melyek az emberiség és az egyes államok mai állapotának megteremtésére a legnagyobb, sőt döntő befolyással bír­tak. A legújabb kor története nyújtja hü képét annak, mint nőtte ki magát 1793­ból 1848, mint keletkezett az a mai napig eltartó forradalom, mely nélkül a mai Liberalismus csak festett bálvány lenne. A nemzeti öntudat mind jobban kidom­borodik és egységre, függetlenségre töre­kednek a népek, —• megszületik az olasz, a német egység, — keletkezik a tisztele­tet parancsoló független Magyarország, melynek ma már irigyei vannak, mig az­előtt csak kiaknázói akadtak. — Az ujabb kor történetében ismerkedünk meg az ujabb honalapító nemzedékkel, Széche­nyivel, Kossuthtal, Deákkal, bennük ós általuk emelkedtünk oda, hogy ma mo­dern ország vagyunk és hogy viszonyaink rendezvék mindenfelé, még ott is, a hol a kréta körül mindig hibát szerettek ke­resni. Ezzel vázoltuk nagyjában azt, a mit Marczali munkája felölel. Vázlatunk az érdem feltótlen elismerése. Csak még azt tesszük hozzá, hogy a könyvnek min­den része vonzó, zamatos irályu és mél­tán sorakozik a legkiválóbb történészek munkáihoz. Hogy a kiállításról is mond­junk valamit, hát elég annyit megjegyez­nünk, hogy Révai testvérek a tartalom­hoz méltó külső mezt adtak a könyvnek, mely disze, ékessége lesz könyvtáraink­nak ós a kifogyhatatlan élvezet forrása mindazok számára, kik a hasznost a kel­lemessel egyesíteni tudják és akarják. A diszes mű ára, fűzve 7 frt, diszkötésben 8 frt 50 kr. Vidéki levelezés. Csátit, 1892. jul. 29. Tekintetes Szerkesztő ur! A mult hét egyik napján egy csön­des, de kegyeletes ünnepély folyt le a csóthi temetőben, néhány hü barát s há­lás lélek jelenlétében, ájtatos fohászok s forró köuyek között, egy szerény, de minden jóravaló s az erkölcsöt szerető egyénektől áldott férfiú Sarlay Ignác, volt csóthi plébános emlékénél. E napon (jul. 16-án karmelhegyi szt.-szüz napján) állította fel ugyanis Nehr Sándor az ön­készitette gyönyörű, 600 forint értékű vasrácsozatot, (niely a legremekebb kivi­telű] Sarlay Ignác hamvai fölé, mig a gránit alapzatot özvegy Arkovicsné asz­szonyság lOi) frfcért emeltette fel. Nehr Sándor megyénkbeli születésű, jelenleg bé­csi polgár s háztulajdonos, ugyanaz, ki a bécsi ívj városházra a hires páncélos vi­tézt, mint kifcüuö műlakatos készítette, melyért nemcsak a hires város, de még 0 Felsége elismerését is kiérdemelte, „Bravó Nehr!" szavak közt veregetvén meg vál­lait. Öt Sarlayhoz semmi más nem köti, minthogy általa szívesen fogadtatott, mi­dőn sógorasszonyát, Arkovicsné. asszony­ságot meglátogatta. S mégis mily fénye­sen rótta le háláját a néhányszor kapott mosolyért, s kedves magyarvendégszere­tetérfc. Csak az idegenek és. semmi kegy­ben nem részesültek emlékeztek meg a boldogultról. Sarlay nemes lélek volt, le­gyen hát áldo'tt emlékezete, s diszes sír­emléke szolgáljon a hűség oltárául, hon­nét az ájtatos lelkek imái s fohászai, mint illatos tömjénfüst szállnak az ég felé, hogy legyen álma csöndes s örök! —a nagyobbféle rézpénzek helyett. Végre hi­szik, hogy rendkívüli könnyűsége, miatt alkalmas lesz a léghajók kormányzására szolgáló gépek szerkesztésére. (Kiuek ne jutna itt eszébe Jókai „ichor"-ja ?; A mint már emiitóm, gyakorlati szempontból az alumíniummal való ve­gyítés majdnem jelentékenyebb, mint an­nak tiszta állapotban való alkalmazása. Ha réz ós aluminium keverttstik össze, az úgynevezett aluminiumbronz áll elő, mely minden más bronzot, mint ágyú-, fosz­for- és manganbronzot, deltaérczet stb. felülmúl szilárdság, hajlékonyság, nynjt­hatóság és szívósság tekintetében. Csak arra kell vigyázni az ily vegyítésnél, hogy a czélok különbözősége szerint az aluminium kellő hányada el legyen ta­lálva ; a mi (gyébként könnyű is, mert az aluininium rendkivül gyorsan és hígra olvad, s a vele vegyitett rezet s vasat is nagyon hamar olvadóvá teszi. Az aluminiumbronz különös elönj 1 "­nyel alkalmazható a legkülönbözőbb gép­alkatrészekre, ii. m. köldökrudak, haj tó­kerekek, szelepek, szivatyurészek, gőz- és légkazánok, csövek és sodronykötelekre, mely utóbbiak sokkal erősebbek, mint az aczóldrótból valók. — Végre készítettek már hajócsavarokat, borításokat, sőt egész hajó old alokat is aluminiumbronzból, mi­veihog3 r ez sokkal kevésbé szenved a ten­gervíz hatása alatt, mint bármely más bronz vagy vegyitek. — Valószínű, hogy nem sokára egész hajókat is építenek alu­miniumbronzból, mert az alumínium sok­kal könnyebb levén mint a vas. vagy a réz, feltehető, hogy az ily haj ók ugyanoly gépekkel, mint az aczélgözösökéi, sokkal gyorsabban fognak haladhatni. Hihetőleg már legközelebb a puska­és ágyúcsövek csakis aluminiumbronzból .' fognak készülni, mert hisz az előny, me­lyet e fém ezeknél nyújt, oly jelenté­keny! Az ilyen puska- és ágyúcsövek nem rozsdásulnak, kevésbé kopnak mint az aezólesövek, 3V ;-szer könnyebbek, mint a bronz vagy aezóilö vegek, s végre móg hosszasabb gyorstüzelésnél is kevésbé me­legesznek át, miután az/ ahiminiqmbroiiz, igen nagy meleget képes fölvenni ma­gába. Ha a rézhez 7"/„ alumínium hever­tetik, egy aranysárga bronznem áll elő, mely müipari tárgyak, — csészék, szob­rok, gombok, — készítésére különösen alkalmas. Épen ily kedvező eredményt mutat az alumínium sárgaréz, a melyet megint más czélokra használhatni, mint az alu­miniumbronzot, s a mely ma már azon fémek közt, melyek a technikában sze­repelnek, a legolcsóbb. Kitűnt, hogy az alumínium-sárgaréz soha meg nem rozsdásodik, már vörös izzásnál oly iágygyá válik, hogy minden alakba kovácsolható, hengerezhető és saj­tolható, mig hideg állapotban a legkemé­nyebb foszíorbronz keménységével és a legjobb öntött aczól szilárdságával bir. íá ba ebez még számításba veszszük az alumínium-sárgaréz könnyű és olcsó vol­tát: azt kell mondanunk, hogy ebben végre megtaláltuk azon fémet, a mely megfelel az eszménynek, melyet ezelőtt a tiszta alumíniumban véltek feltalálhatni, mig azonban ez utóbbinak alkalmazása mindenha csak korlátolt marad. Ez az „agyagezüst", a minek Fran­cziaországban egy kis nagyítással az uj fémet elnevezték, ugy látszik egykor be­csesebb lesz mint az arany, gyakorlatibb mint a vas, s igy minden habozás nélkül mondható a „jövő jenijének", mely hasz­nálhatóság tekintetében napról-napra uj meg uj tért foglal. Alig egy éve, hogy az uj fém nagy­ban került a vásárra, s már is, noha ná­lunk móg alig ismeretes, mintegy meg­hódította az egész világot. S már a leg­közelebbi évek bizonyosan óriási megle­petésekben fognak bennünket részesíteni az alumininmipar terén, s könnyen meg­lehet, hogy az elektrotechnika rohamos haladásánál nem kisebb jelentőségűnek fog ítéltetni az aluminiumnak és keveré­keinek felfedezése. ÖV). 31. fatalos rovat 3499. 892. ikt. Hirdetmény. Erdőőri szakiskolákba, melyekben a tanfolyam október havában fog megkez­detni, részint állami ellátás mellett, részint saját költségen több tanuló fog felvétetni. A felvétel tárgyában kibocsátott pá­lyázati hirdetménj', melyből kellő tájékoz­hatás és felvilágosítás nyerhető, a jegyzői hivataluál mindenkor és mindenki által betekinthető. Kelt Pápa, 1892. július 24-én. A városi hatóság. íróiak és mbtaL — Vértesi Gyula ismert jónevü írónktól „Sebek­' czim alatt a jövő hó elején egy kötet elbeszélés fog megjelenni. Öt hoszszabb elbeszélés lesz a kötetben: Megolt lélek. Becsületes ember. Az idea­lista. Lajos ur hangulatai. Egy gyönge pillanat. A kötet 15 sűrűn nyomott iven fog megjelenni s megrendelési ára fűzve 1 frt 50 kr, diszkötésben 2 frt 50 ki 1 , bolti ára pedig fűzve 2 frt, diszkötésben 3 frt lesz. Megrendelhető a szerzőnél Debre­czenben. Tisztelettel Vértesi Gyula, a „Debreezeni Ellenőr", politikai napilap felelős szerkesztője. — „Magyar Genius." Már több ízben méltattuk e kitűnően szerkesztett ós fényesen kiállitott képes hetilapot s a legujabb-szám is megerősíti azon elismerő véleményünket, melyet a ,.MagyarGenius"­ról elmondottunk. A czimkóp királynén­kat ábrázolja, a mint a Karlsbad mellett levő „Hirscbensprung" nevü magaslatról szemléli a regényes vidéket. Igen érdekes a „Magyar Géniusz"-nak a „Kényszerhá­zasságáról szóló közleménye, melyben felhívja a közönséget, hogy nyilatkozzék: üdvösnek, jónak, ezóiszerünek tartja-e a behozandó kényszerházasságot, vagy nem? Dóczy Lajos „Szakítás" czimü remek no­vellája már magában véve is érdekessé tenné a számot, melyben még legkitűnőbb íróink: Karczag Vilmos, Gonda Dezső, Sajó Aladár, Szomaházy István, Szeredai Leó neveivel találkozunk. Pesti Fabula Gábor „Vasárnapi mesék" czimü közked­veltségüvé vált rovatában a Xanteni vér­váddal foglalkozik igen érdekes, satyrikus tollal. Keleti Ö. Lajos — tehetséges fiatal irónk — a „Képviselőház" első felvoná­sáról irt érdekes karczolatot. A „Magyar Géniusz" készséggel küld mutatványszá­mokat. Előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt. negyedévre 2 frt 50 kr. Az újonnan belépő előfizetők a „Kenyér" czimü emléklapot ingyen kapják. — „Kalászok az életnek ke­nyeréhez" czimmel mindenféle szertar­tásra vonatkozó egyházi beszédek gyűjte­ménye fog évnegyedenként megjelenni Könyves Tóth Kálmán és Papn Károly ref. lelkészek szerkesztésében. Közremű­ködésüket felajánlották eddig: Kun Ber­talan, Kiss Áron, Szász Károly, Szász Do­mokos, Zelenka Pál püspök íirak. To­vábbá Fejes István, Antal Gábor, Szász Gerö, Lukács Ödön, Doteschall Sándor Ede, Bachat Dániel, Horváth Sándor, Vargha József, Scholz Gusztáv, Poszvék Sándor, Vargha József, Takács József, Weber Sámuel, Molnár Albert, Szylvesz­ter Domokos, Garzó Gyula, Petry Eek, Lévay Lajos stb. Előfizetési feltótelek: Egész évre 4 írt; félévre 2 frt; negyed­évre 1 frt. Bolti ára füzetenkint 1 forint 40 kr lesz. Az első füzet f. óv október havában fog megjelenni. Az előfizetési pénzek, vagy a megrendelések Hor­nyánszky Viktor (Budapest, Akadémia épület) czimzendök. — „A peronospora vitieola és a black-rot" czimü miire, melyet Pá­ter Béla, a kassai gazdasági tanintézet tanára irt, hirdet előfizetést Maurer János a „Szőlőszeti és borászati lap" szerkesz­tője. A műhöz van csatolva a „White rot" nevü szőlőbetegsóg leírása is, mely az elmúlt évben Magyarország több helyén már pusztított. A mű tartalma a követ­kező: Bevezetés. A peronospora élete: annak tenyészése, szaporodása, gyors el­terjedése. A peronospora hatása a szőlőre; a peronospora pusztító hatása a levélre, a hajtásokra, virágokra s a rügyekre. A különféle szölőfajok viselkedése a pero­nospora iránt. A peronosporás szőlők bora és annak kezelése. A peronospora elleni védekezés. A permetezés ozólja. Mikor ós hán'yszor permetezzünk? A permetezés szüksége és hatása. A permetező szerek. A szerek használata. A permetező készü­lékek. A permetezett szőlők bora. A Black rot és White rot. Hatósági intézkedés. A művecske e hó folyamán jelent meg Kas­sán, szines táblával ós számos, a szö­veg közé illesztett ábrával. Ára 1 frt 20 kr. Megrendelhető: Maurer Jánosnál, Kassán, (Maurer udvar). TÖRTÉNELMI NAPTÁR, — A Pápai Lapok számára irta TIPOLD ÖZSÉB. Hatodik évfolyam. Julius 31. — G26. Az avarok Kons­tantinápolynak több napi ostromlását- meg­kezdik. Augusztus 1. — Kr. sz. e. 1827. Áron, Mózes testvére az Egiptomból törtónt kiköl­tözködés után 40 évre 123 éves korában meghal. Augusztus 2. — 1762. A jezsuita rend Franciaországban eltöröltetik. Aitgimtw 3. — 18218. Sucre köztársa­sági elnök után Santa Crue lesz Bolivia-köz­társaság elnöke. . Augusztus 4. — 1563. IX. Káról fran­cia király elrendeli, hogy az év kezdete ja­nuár l-től számittassék. Augusztus 5. — -K. sz. e. 57. Cicero a száműzetésből visszatérvén, Brundusumba jön s a szomszéd városok polgársága által nagy ünnepélylyel fogadtatik. Augusztus 6. — 1623. Tilly liga-vezér Stadtloónál, a münsteri kerületben, Keresztély braunschweigi herceget mégveri. KÜLÖNFÉLÉK. — Tisza Kálmán dunánmii ev. ref. egyházkerületi főgondnok 25 éves főgond­noksága jubileuma R.-Romáromban 1892­dik évi szeptember 4. és 5-dikén a követ­kező ünnepélyességekkel lesz egybekötve : Szeptember 4-dikén: 1. Az ünnepelt főgond­nok a komárom-ujszőnyi vasútállomáshoz folyó év szeptember 4-dikén délután 4 óra­kor érkezik. 2. Érkezésekor a komáromi ev. ref. egyházmegye küldöttsége fogadja s annak nevében az egyházmegye gond­noka üdvözli. 3. A főgondnok disztbga­ton, a nevezett egyházmegye gondnoka kí­séretében a diszmenettel együtt a várme­gyeház főispáni lakára vonul. 4. A főgond­nok tiszteletére a helybeli prot. nőegylet jótékony czélu tánczvigalmi estélyt rendez. Szeptember 5-dikén: 5. A "komáromi ref. templomban reggel 9 órakor, három harau­gozás előrebocsátásával, nyilvános isteni tisztelet, mely karénekből és szószéki imá­ból áll. Az istenitisztelet végeztével a du­nántúli ev. ref. egyházkerület rendes köz­gyűlését ugyancsak a templomban Pap Gábor püspök, a hivatalára, nézve leg­iűősb egyházmegyei gondnok társelnökkel együtt megnyitja s az ünnepelt főgondnok meghívására küldöttséget nevez. Ameghivó küldöttség kíséretében megjelenő főgond­nokot az egyházkerület püspöke üdvözlő beszéddel fogadja s beszéde közben az ünnepeltnek átadja emlékül az egyházke­rület vil. főjegyzője által szerkesztett üd­vözlő iratot s az egyházkerületi tisztvise­lők arczképeit magában foglaló egyházkerü­leti diszalbumot. Ennek végeztével a fő- 11 gondnok az egyházi, katonai és polgári hatóságok s testületek jelentkező üdvözlő küldöttségeit fogadja. 6. Az ünnepélyt dél­után 2 órakor díszebéd fejezi be. Az ünne­pély egyéb részleteit a komáromi ev. ref. egyházközség szükebbkörü rendező bizott­ságának elnöke Konkoly Thege Béla fogja nyilvánossá tenni, aki egyszersmind a? üdvözlésre jelentkező küldöttségeket a fel­vonulás sorrendjéről értesitendi. — Requiem. Boldogult gróf Ester­házy Pál lelkiüdvéért július hó 30-án a szokásos évfordulati engesztelő szent mise Ganuán megtartatott. Jelen vol­tak azon a pápai, devecseri és mezölak­kemenesi urodalomuak tisztikarai, Néger Ágoston apát, Horváth Lajos, pápa-járási főszolgabiró és többen. — Pulszky Ferencz, a nemzeti múzeum igazgatója hosszasabb tartózko­dásra a mut héten városunkba érkezett. — Szivargyár. Rónay, J. dohány­gyári tiszt a mult hét folyamán váro­sunkba érkezett és nyomban hozzálátott |. az ovoda-helyiség berendezéséhez. A mint az asztalosok a megrendelt asztalokkai' elkészülnek, a tanitás is nyomban kezde­tét veszi. ÍVZ átengedett helyiségben egye­lőre 150 munkás fog kikópeztetni, a kik a tanítási idő befejeztével már mint ál­landó munkások fognak alkalmaztatni. — Osváld Dániel polgárin estei­holnap kezdi meg szabadság idejét. He­lyette Martónfalvay Elek- végzi a polgár­mesteri teendőket, ki a napokban érkezett meg hosszabb külföldi útjáról. — Nagy Boldizsár v. főjegyző mult héten kezdte meg szabadság idejét. —A zálogházban, holnaptól kezdve ez eddig uralkodott 36% helyett 18"' 0 , il­letve 24% mellett kapnak az elzálogosí­tásra szorultak kölcsönt. A városi tanács különben ezt hirdetniényileg adja tudtára a közönséguek, elfogadván több városi képviselőnek lapuukban is közlött indítvá­nyát. A tanács gondoskodott egyúttal arról is, hogy az azon indítványban említett tábla, melyén a dij százai ék hónapokra s krajezárokra lett átszámítva, augusztus első napjaiban a zálogintézet kapujára ki­függesztessék. — Az uj gőz- és melegfürdő létesítése tárgyában a lefolyt héten két alapitói gyűlés is tartatott, szerdán ós szombaton. Az első ülésen bemutattatott a módosított terv ós költségvetés, melynek alapján a kötelező fölhívás ki lett bo­csátva. Ez a fölhívás'lett tegnap fölol­vasva s azonnal megkezdődtek az aláírá­sok, melyekkel ott nyomban 12 aláiró az összes részvénytőkének — 20000 frfc — több mint negyedet jegyezte. A hangulat után ítélve, melylyel az uj vállalat iránt a város és vidéke viseltetik, túljegyzés lesz, annyival is inkább, mert az igazga­tóság igen. praktikus megoldást talált,

Next

/
Thumbnails
Contents