Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-07-24

> -^x a Megjelenik ^ min d e \\ v a sá V n ít p. Közérdekű sürgős közlésekre koronkiní rendkívüli szúmok is adatnak ki. Bérmentetlen levelek, ismert kezektől fogadtatnak el Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap szövk. hivatalába küldendők.^,V?Q> '. £>~ I PÁPAI LAPOKi K Előfizetési díjak. # Egy évre G frt Fél évre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajezár. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor téri'igata titán 5 kr, nyílt térben 30 kr. A díj előre lizetetidő. Bélyegdíj mindig külön száiuitatik. Az előfizetési dijak s hirdetesek a lap kiadó hivaialáha ((iíoldberg uynia ^ papirkereskedése, főtér, küldendők. ^ u Pápa város halóságának és több.pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Kövezetünk. Évek előtt sürgettük és pedig ismételten, a kövezet s különösen ?, gyalogjárdák javítását, mig végre a mult évben nagy örömünkre városunk néhány utczája új kövezetet kapott, mely lia nem felei is meg az igényeknek minden tekintetben, tagadhatlanul haladást jelent az előző évekhez viszonyítva. Az új kövezet ellen is emelkedtek hangok ismételten a városi közgyűlésen, sürgetve különösen a modernebb aszfalt alkalmazását, vagy a mennyiben ez drágának mutatkoznék, legalább a Sopronban jónak bizonyult czementlapok használatát. Ennek a hangulatnak kifolyásaképen tekinthetjük azt az ajánlatot, melyet Kohn József helybeli czementgyáros nyújtott be márczius lió 28-án s mely az április 11-iki gyűlésen tárgy altatván, határozatba ment. hogy a város saját költségén csináltasson néhány • méter próbakövezóst s ha ez jónak bizonyulna, akkor hirdessen árlejtést az utczáknak ezementlapokkal való kövezésére. A helybeli czementgyáros erre saját költségén csináltatott a Főtér egyik háza előtt néhány • méter járdát s igy a városi képviselőtestületnek jövőre már lesz alkalma látni, hogy a czement hasznosnak bizonyul-e? Az aszfalt is lett ugyan hangoztatva az április 11-iki közgyűlésen, de a régi ajánlatok árai oly magasak voltak, hogy a czementkövezés olcsóbbnak látszott s igy ez érdemben határozat nem hozatott. E tekintetben azon bau, mint azt már mult számunk hírrovatában is említettük, fordulat állt be, s aszfalt járdák készítése a czement ajánlatnál jóval olcsóbba kerülne s bár a különbség a mostani kövezés ára s az aszfalt ára közt jelentékeny, még sein oly nagy többé, hogy azt kibírni ne lehetne. A kövezés jelenleg • ölenként 10 írtba s igy • méterenként 2 frt 70 krba kerül. Kohn József ajánlata szerint 25 • cm. nagy és 7 cm. vastag koczka czementlapokbói; • méter kerülne- 3 frt 40 krba s ehez a öKementszegély futóméterenként 1 frt £a krba, a mi mellett még a koczkákftí a gyárból magának a károsnak kéöene szállítani; az aszfalt társaság ajánlata szerint kerülne az aszfaltolás Q méterenként 3 frt 50 krba s csak a kapuk bejáratánál emelkednék az ár 5 frt 50 krra. Vagyis ha a Kohn József-féle ajánlatnál eltekintünk attól, hogy a város fogatai használatba lennének véve, kerülne (a járdákat egy méter szélesnek véve) a mostani kövezés 2 frt 70 kr. Kohn József ajánlata 5 > 15 » az aszfalttársaságé 3 > 50 » Már most ha a járdákat szélesebbnek vesszük egy méternél s három • méterre számítunk 2 futó méter szegélyt, viszont az aszfalttársaságnál minden öt • méterre egy • méter kettős burkolatot, akkor az árak a következőkép alakulnak egy Q méterre számítva: mostani kövezés 2 frt 70 kr. Kohn József ajánlata 4 » 56 * az aszfalttársaságó 4 > — Igy az aszfalt-árt tekintve, előnyösebb a czementénéi, vagyis az olcsóbba kerül. Kérdés azonban, mit csak szakértők képesek megbírálni, vagy a tapasztalat mutathat meg, hogy ép oly tartós és használható-e — különösen nagy melegben, — mint a czement koczka? Épen ezért azt hiszszük, legczélszorübb lesz, ha a város egyelőre csak a Főteret és Föutczát aszfaltoztatja ki, még pedig lehetőleg ez évben, s a többi utczák kövezését vagy aszfaltozását elhalasztja jövőre, mikor már úgy a czemeut mint az aszfalt használhatóságáról mindenki saját tapasztalatból győződhetik meg. Az ajáulat ismertetése czéljából a következőkbeu adjuk annak szövegét. Tekintetes Városi Tanácsi Midőn ezennel asz/alt burkolatú járdák fektetésére tett ajánlatunkat megújítani bátorkodunk, teszszük ezt azon biztos feltevésben, hogy az alábbi feltételek által sikerülni fog azon nehézségeket eltávolítani, melyek eddig ajánlatunk elfogadásának útjában állottak; másrészt pedig a TÁRCSA. AZ EMBER. -Mutatvány a napokban megjelenő kötetből. — Te vagy a sorsa önmagadnak, Jajongó, gyönge ember! Az istenek semmit sem adnak, Szivednek a mi nem kell. De vágyad, — az a telhetetlen, Bár nagy az üdvbe' részed! Csak az kell a mi lehetetlen, S a mid van, azt lenézed. Az élet tele van gyönyörrel, •Átkod hiába tombol! Örömmel nyúlj hozzá, ne pörrel S ment léssz a fájdalomtól. Bölcsen van itt minden beosztva, Rajtad kivül s te benned; Té bontod fel csak jóra, rosszra, Te mondod csak ilyennek! Isten, ínidőn porbúi teremtett, Sorsod' kezedbe adta; Te szabsz magad elébe rendet, Felelj hát te miatta! Ha üdvödet rossz helyt kerested S forrását néni találtad: Té zuditod fejédr'e véssíted', Mely üdv helyett halált ad. OÍí nézi körül csak tiszta szemmel, . Söj-sodnak meghajolva: Szemed egyetlen zugot nem lel, Hol rózsa s fény ne volna, Előtted áll minden kitárva És téged hiv mosolygón — Mégis te volnál hát az árva Ezen a földi bolygón? Te vagy, te vagy! Mert életednek Se ezélja nincs, se elve; Bajod forrási itt erednek, Bút, pusztulást lehelve. Csak ösztönöd diktálja tenned S a muló perez hatalma; Nincs egy sziporka láng, mi benned A legfőbb lényre vallna! Vágyad virágot tépni kerget S vakon indulsz az útra; Kikerülöd a rózsaberket, „Önkényt kopárra jutva. S mohón ha tépsz is rózsaszálat Bolyongásodban itt-ott: Ingert nem ez ébreszt te nálad, Hanem — mit más szakított. Oh légy szilárdabb! Czélnak, elvnek Juss tiszta birtokába; A perczek, évek futva telnék S ki elszalasztja, kába. Egyetlen üdvünk van: az élet Édes, de gyors folyása — S ha ezt, ember, méltón nem éled, Magadra vess, ne másra! ®e-n<ji efái/too. tek. Tanács is meg van győződve arról, hogy ezen egész Európában legjobb, legszebb, legtartósabb és legezélszeriibbnek elismert burkolat az egyedüli járdaburkolat, mely a korral haladó városok igényeit minden tekintetben kielégíteni képes. Tudva azt, hogy a tek. Tanács csupán azért nem határozhatta el eddig az aszfaltjárda burkolat fektetést, mivel a keramit tégla szegélyezés költségei ezen burkolat árát tetemesen drágítják, ezen nehézséget a következőképen véljük eloszlatni : Az eddig ajánlott keramit szegély helyett az aszfalt járdákat cement beton szegélylyel fogjuk ellátni, a nélkül, hogy ezen szegélyért külön árt követelnénk, hanem ezen szegélyt is mint járdaterületet fogjuk tekinteni és számítani, s igy minden • méter egyszerű járdateriilet 3 frt ö(J krba, és a kapuk előtti kettős burkolat 5 frt 50 krba fog kerülni betonalappal és szegélylyel együtt. Ekként az aszfalt és más burkolat költségei közt többé semmi lényeges árkülönbség nem áll fenn és azért nem is kételkedüuk abban, bogy a tek. Tanács ezen ajánlatunkat elfogadni méltóztatik, annál inkább, mert ezen járdaburkolatokért nemcsak ő évi ingyenes jótállást vállalunk, de azok további feutartását is elvállaljuk évi 5 kr. • méterenkénti fentartási díjátalányért tiz éven át. Nem tartjuk szükségesnek felsorolni mindazon hazai városokac, hol már roppant terjedelmű munkáiuk sikere a legfényesebb bizonyítékot szolgáltatják a mellett, hogy egyedül az aszjult járdák képesek a vátosok modern igéuyeit kielégíted, de arra nézve, hogy ezeu burkolatok valóban a legtartósabbak és azért legolcsóbbak is, hivatkozunk a Pápa szoniszéclságábau fekvő Győr és Szombathely városokra, hol ezen burkolatok már használatban vannak. Nevezetesen Győrött már az 5-ik évben szolgálnak a forgalomnak az általunk készített járdák és kocsitttak a nélkül, hogy az egyik vagy a másik még csak a legkisebb javítást is igényelte volna, vagy a legcsekélyebb hibát is feltüntetne. De felemiitjük azt is, hogy Budapest fővárosában ezelőtt Ki évvel készített járdákért a feu tartást akkor az 5 évi jótállást követő lü évre, 10 kr. • méterenkénti fentartási díjért vállaltuk el, és most ugyanazon járdák feutartását a 15-ik évtől a 25-dik évig vagyis további lü évre 8 kr. dij mellett, tehát olcsóbbau vállaltuk el. A miből világos, hogy az aszfalt a feutartással járó csekély javítások folytán mintegy magától megújul, a nélkül, hogy szépségéből veszitene. A javítás t. i. mindig némi anyagpótlással jár. mi által a járda folyton épségben marad é.s csekély fentartási költséggel — az ajánlott 5 kr. mellett — 10,000 • méter csak 500 írtba kerülne évenként — emberéletet meghaladó időn át jó karban tartható. Ezen tulajdonsággal semmiféle más burkolat nem bir. Ezek után késznek nyilatkozunk még a 1". évben a föutczáknak aszfaltjárda burkolatát oly feltétel mellett elkészíteni, hogy a város azok árát csak az elkészítéstől számítandó egy év múlva és azou esetben fizetendi, ha a burkolat jónak bizonyul, miről külöben teljeseu meg vagyunk győződve. Nagyobb terjedelmű burkolatok készítése esetében fentartjuk korábbi ajánlatunk ama feltételeit is, bogy a fizetés 5 év alatt 10 részletben 5%-os kamattal történhetik, és azon reményben, hogy ezen kedvezmény valamint nagy részvénytőkével és tartalék alappal rendelkező részvénytársaságunk eddigi működése is megerősíti az ajánlatunkhoz való bizalmat, tisztelettel kérjük, mikép azt elfogadni és minket értesíteni méltóztassék, hogy a szerződés megkötése és az ügylet teljes véglegezése czéljából titkárunkat kiküldhessük. Budapest, 1892. julius hó. Kiváló tisztelettel Mnyijar Asphalt részvénytársaság. Az uj göz- és melegfiirdö. Vasárnap folyó hó 17-én d. e. 11 órakor tartatott meg az uj göz- és melegfürdö létesítése ügyében a bizottsági ülés, melyen *a bizottsági tagok majdnem teljes számban megjelentek. Ezen ülésen bemutatta Knoblauch nürnbergi fürdőópitö az általa készített tervezetet, rnefy beható tanácskozás után általánosságban elfogadtatott s csak egyes részletekre nézve történtek módosítások, melyeknek a tervbe fölvételével s igy egy végleges terv és költségvetés elkészítésével nevezett fürdöépitö bízatott meg. Az időközben elkészített tervek szerint az uj göz- és melegfiirdö képe a következő lenne: 1. A kényelmesen berendezett 140 • méter nagy gőz fürdő berendezését képeznék két 15, illetve 10 • méter nagyságú bassin, 10 különbözökép szabályozható douche, váró és pihenő terem (36 • méter) gőz-szoba, frottirozásra másságéra és lehűlésre szolgáló szoba s egy fodrász helyiség. 2. A meleg fürdőben lenne négy első osztályú fürdő szoba. 5 fehér eniailürozott porozellán bassimial s szabályozható zuhanyokkal. 3. Három másodosztályt! fürdő szol.a két czement bassimial s két fehér eiuaiilirozott vaskáddal. 4. A melegfiirdö rész számára lenne e

gy 16 • méter nagy váró terem. Ezeken kivül lennének még a köv. helyiségek: pénztár helyiség, az üzlet vezetőnek s fürdömesternek egy-egy szobája, a gépész számára lakás s végül a gőzkazán- és mosóház. A berendezés, gépek s vizemelő készülékek a mai kor vívmányainak megfelelők lesznek, az egész fürdő-intézet központi gőzfűtéssel lesz ellátva s tekintetbe lesznek véve az egészségügyi követelmények, igy pl. a ventiláczió, a legiukozottabb mértékben. Az összes költségek, a terület árának, az inventáriumnak. bútorzatnak s fürdőruhának beleszámításával ltí,0oo forintra rúgnak, a részvénytöke azonban 20,000 írtban lesz megállapítva. mhnb*n eshetőségre való tekintetből s a nem szükségelt összeg mint tartalékalap kezeltetnék, hogy esetleg később orvosi pl. villamos fürdők berendezésénél kéznél légy^Fölösleges volna hangsúlyoznunk, mennyire érdekében fekszik városunk és vidékének ezen új intézet létesítése, mert az egészségügy iránt érzék leghatalmasabb fejlesztői a iúrdök. S a mire az első értekezlet alkalmával a szónokok mindnyájan utaltak, az bekövetkezik, hogy t. i. az alkalom fokozza a szükségletet. S mi hiszszük, hogy a már meglevő melegfiirdö látogatói számának csökkentése nélkül, oly nagy közönsége lesz az uj fürdőnek, hogy a részvényesek, kiknek tökéjük után a takarékpénztári -1% helyett az 5% minden körülmények közt biztosítva lesz, tisztességes haszonra számíthatnak.] A közegészségügy és városunk haladása szempontjából örömmel üdvözüljük a tervet s kívánjuk sikerét, mert ez csak ujabb kapocs lenne városunk és a körülte lekvö nagy vidék lakossága között. Futó felhő. A leány a malomfőben a korhadt zsilip gerendán támaszkodott. Nézegette, hogy himbálják vízbe rajzolódott képét a fürge hullámok; hogy nyúlik hosszúvá, hogy törpül el bennük /alódi alakja; a déli nap vissza vert sugarai fényes foltokban rezegtek arczán, ruháján. Alatta forrott, örvénylett a folyóvíz, a mint a megnyitott zsilipen nekivágott az otromba malomkeréknek, és forgatta, hogy csikorgott belé az egész alkotmány; bent a malomban fülsiketítő zakatolással működött a garat. A legény meg ott járkált kedvetlenül a folyóparton, a sürü füzesben. Nekineki indult, majd megállt; fura, képtelen alakokat böködött ki botjával a nyirkos földben. Ez idö szerint — ugy látszott — minden inkább foglalkoztatta, mint a gondjaira bizott urasági gulya, a mely köröskörül tarka-barka egyvelegben legelészett a réten. . Az a leány ott amalomfőnél, az volt az eszében. Már három napja nem beszélt vele. Azelőtt mindig együtt hajtottak ki; a leány a Bogár tehenüket, a kis borjújával, ö meg a gulyát. A Bogár tehén elvegyült a gulyában, a lány meg belekapaszkodott a legénybe, s ugy hajtották kettesben a nyájat. I Mióta azonban összeharagudtak, á Bogár tehén nem jár a gulyával, kinn is csak magánosan legelész a gazdája keslkeny rótföldjén; a lány meg é|pen feléje se néz. Pedig ha tudná, mennyire fáj neki ez a szótalanság! Meg is bánta már százszor, hogy avval a léha ispánfiuval talán alaptalanul gyanúsította. Szemeire húzott kalapja alól sürün tekintgetett a malomfö felé, csak egy biztató, bátorító pillantásért. De hiába. A lány háttal fordult feléje, és még csak megfordulni sem látszott hajlandónak. Önérzete visszatartotta, valami belső érzés pedig annál jobban sarkalta a lány felé. Végre is győzött a belső valami. Lassan, önmagával küzködve, oda sompolygott az egy szál deszkából álló bürünek a legvégéhez, melynek közepén a lány állott. Es a lány még mindig nem akarta észrevenni. Még közelebb ment: rálépett a deszkára, ós megszólította a lányt. Böske, te! Volt hangjában valami mesterkéletlen, természetes megbánás, kérés és megalázkodás. A lány nem mozdult. A zsilipgerendáról apró fadarabkákat morzsolt a rohanó vizbe, s látható szórakozottsággal nézegette, mint kapják el azokat a habok. A legény egy lépéssel közelebb ment. Haragszol, Böske? A lány egészen elfordult. Ne haragudjál, no, — folytatta a legény — felejtsd el, ha megbántottalak; az az ispánfiu tehet róla — hogy maradt volna ott, a hol volt — minek ólálkodik utánad. De megbántam már azóta. Istenemre meg! Hosszú csend következett, csak a viz suhogott, és a malom zakatolt irgalmatlanul. A lány néma maradt; a legény gyengéden megfogta karját. Hát mégis haragszol? A lány odább húzódott. De erre már boszus lett a legény is. Böske — folytatta megmakacsodva — én szeles ember vagyok, ne ingerelj. Az öreg béres megmondja, bogy már három napja se nyugtom, se keltem, a harmadnapos ebédemet még most is a tarisznyámban hordom: nem kell nekem azóta semmi sem: a faluban már bolondnak kezdenek tartani, és bizony Isten nem is sok bija van; ha aztán igazán megbolondulok, nem tudom, ki bir majd velem. A lány hirtelen visszatekintett, a Bogárt nézte, merre jár. A Bogár jó helyen járt, hanem a gulya, az ugyancsak belelegelt a szomszéd táblába. A gulya a luczemásban van—szólt aztán Melegen, ós visszafordult. Törődött is ö most a gulyával, ba mindjárt a püspök búzájában legelne is. Egészen a lányhoz lépett, megfogta a kezét. Hát csak ennyi szavad van hozzám, több nincs? No gyerünk, Linda! Füttyentett a bozontos kutyának, és megindult abban az irányban, a merre a nyáj téved. A lány megijedve tekintett utána. Ez az ember még valami rosszat tesz. Miska te, Miska! — kiáltott a legény után — de az nem hallotta szavát. Miska! Miska! Várj csak! én is megyek a Bogár után, együtt mehetünk te3Q