Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-07-10

kólában az ismételt osztálynak megfelelő osztályába, sőt amennyiben az illető tárgyakból sikeres felvételi vizsgálatot tesz, a következő felső osztályba is felvehető. Átlépés szakiskolákba. Apolgári iskola 4-ik osztályát bevégzett tanuló, a középiskolákon kivül, ha szakiskolákba akar átlépni, átmebet a) tanitóképzöintézetbe, b) kereskedelmi középiskolába, c) küzépipartanodába, d) az országos niintarajztanodába. Ha pedig a polgári iskola t>-ik év folyamának bevégzése után még tovább is tanulni akar, átléphet a kesztheÍ3

r

i vagy más gazdasági hasonfoku tanintézetbe, erdészeti s állatorvosi középtanintézetbe. JViinü pályákra készít elő a polgári fiúiskola? Aki a polgári fiúiskola 6 osztályát bevégezte, annak a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak 1879-ik évi szept. 12-én 2509. sz. a. kelt rendelete értelmében a következő pályák állanak nyitva: •a-j Alkalmaztathatja magát kisebb állami hivatalokra: postai, távirdai kezelői szolgálatra, vasúti gyakornokságra, számtiszti hivatalokra a minisztériumoknál, váuii, pénzügyőri, fogj-asztási, adói, pénzes adúürségi, doliánybeváltási, gyártási és eladási, lottó, bélyegző és sókivataloknál, a megyéknél és városoknál segéd és kezelői állomásokra s külön szakvizsga letétele mellett községi és körjegyzői állásukra : bi ipari, kereskedelmi s biztositótársulatoknúl és pénzintézeteknél. A veszprémi állami középkereskedelmi iskola. Az iskola cz élj a és szervezete. A veszprémi állami polgári fiúiskola, mint sok más városban, össze lesz kapcsolva középkereskedelmi iskolával is. A középkereskedelmi iskola három évfolyamból áll. A középkereskedelmi iskola I-sö osztályáfa a polgári iskola, vag}' középtanoda IV-ik osztályát sikeiív 1 elvégzett, növendék vétetik fel. A középkereskedelmi iskola rendes tantárgyai: magyar nyelv ós irodalom, német nyelv és irodalom, mennyiségtan és mértan, kereskedelmi számtan, világtörténet, Magyarország története, kereskedelmi történet, földrajz, természetrajz, »parin ütan, mechanikai ipartan, vegytan és vegyi mütan, természettan, kereskedelmi ismeretek és kereskedelmi levelezés, áruisme, könyvvitel, nemzetgazdaságtan s a kereskedelmi történet alapvonalai, pénzügytan, kereskedelmi jogtan, váltójog. Rendkívüli tantárgyak: franczianyelv, angolnyelv, olasznyelv, gyorsírás, rajz, testgyakorlás. A három évfolyam bevégzése után érettségi vizsgálat teendő. Minő pályákra koszit elő a köz épkeresked elnii iskola? A tisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. törvény czikk értelmében a polgári iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskolát sikerrel elvégzett és érettségi vizsgálatot sikerrel kiállott növendékek, akik egy évi önkéntességi kedvezményben is részesülnek, — minősülteknek és illetékeseknek vannak nyilvánítva a következő életpályáknál: a) postai szaknál; mint posta-főtiszti, tiszti és gyakornoki tisztviselő; b) pénztári szaknál: mint központi állampénztári és adóhivatali tisztviselő, köztörvényhatósági pénztárnok, alpénztárnok, ellenőr; ei dohánykezelési szaknál: dohányárulási, raktári, lottóigazgatósági hivatalnok; d) telekkönyvvezető; e) zálogházaknál: mint igazgatósági ellenőr, könyvelő pénztárnok, ellenőrzési tzámtiszt; f; vasutaknál: igazgatói, forgalmi, számtiszti, ellenőrzési, pénzügyi és anyagszerkezelósi szolgálati ágaknál hivatalnokokul ós gyakornokokul g) a mezőgazdasági szakpályára nézve a középkereskedelmi iskolát jó sikerrel elvégzett növendékek felvétetnek a magyaróvári gazdasági akadémiába; aki pedig a kereskedelmi iskolai tanári pályára óhajt lépni, az folytathatja kereskedelmi szaktanulmányait az egyetemen. A középkereskedelmi iskolát bevégzett ifjak a vasúti magasabb szaktanfolyamra felvételi vizsgálat nélkül vétetnek fel. Ha a középkereskedelmi iskolát elvégzett növendék az állam-számviteltani vizsgálatot is leteszi, mire a kinevezéstől számítandó két évi idő engedélyeztetik, alkalmazást találhat a számvevőségi szaknál, mint számvevőségi és ellenőrző hivatalnok minden állami hivatalnál és intézetnél. Akik még tovább akarják folytatni szaktudományos kiképeztetésüket, beléphetnek a budapesti kereskedelmi akadémiával összekötött és két osztályból álló „keleti kereskedelemi tanfol yum"-ba, hol a keleti kereskedelem és konzulságra képezhetik ki magukat. Veszprémi női kereskedelmi tanfolyam. A tanfolyam czélja. A veszprémi polgári iskola össze lesz kapcsolva ,,női kereskedelmi tanfolyam"-mal is. A kereskedelmi szakismerettel biró nők már jelenleg is keresett munkaerők hazánkban. Szerényebb igényeik, megbízhatóságuk, a vevő közönséggel tapasztalt előzékeny modoruk, helyet biztosítottak Mtankn mmdenfttt, &Jwi a.z ftatteti fcßlfc» ségek szerényebb mértéke, az ellenőrzés korlátolt volta, a drágább segédszemélyzet alkalmazását kizárja, kiválóan pedig oly üzletekben, melyekben nők, mint vevök fordulnak elő. Ezen szükséglet kielégítésén kivül jó szolgálatot fognak tenni a női kereskedelmi tanfolyamok o]y nőknek is, kik valamikor talán maguk is reáutaltatnak ai'ra, hogy egy üzletet vezessenek. Most is számos nőt látunk önálló ipari foglalkozásban és vállalkozásban ós bizonyos iparágak majdnem kizárólag nők kezében vannak, köztük otyanok, melyek üzleti szellemet, megfontolt számítást, pontos könyvvitelt, egyszóval szakismeretet kivannak. A tanfolyam szervezete. A női kereskedelmi tanfolyam két évfotyainból áll. A tanitás ideje éveukiut teljes 8 hónap. Tárgya: kereskedelmi és váltóisme, kereskedelmi számtan, könyvvitel, irodai munkálatok és levelezés, áruisme és kereskedelmi földrajz. Az oktatás minden nap d. e. 11 -12-ig s d. u. 4—5-ig eszközölhető. Tehát a tanfolyam növendékei körrynyen látogathatják a tanfolyamot. A tanfolyamba oly leánynövendékek vétetnek fel, akik a polgári leányiskola 4 osztályát elvégezték és 18 évesnél nem idősebbek. Felvehetők olyan IS évesnél nem idősebb leánynövendékek is, kik a felvételi vizsgálaton igazolják, hogy van kellő előképzettségük a tanfolyam sikeres elvégzéséhez. I E szerint a veszprémi állami polgári fiúiskola, középkereskedelmi iskolával és j női kereskedelmi tanfolyammal egybekapj csolva, a gyakorlati életre kiható, igen fontos intézmény, melyet a legmelegebben ajánlok a szülök kiváló figyelmébe, amely iskolának állami költségen való felállítása és fentartásával gróf C s á k y Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter ur őnagyméltósága örök hálára kötelezte le Veszprémváros és környékének lakosságát. Lebegjen Isten áldása alkotásán! veszprémmegyei kir. tanfelügyelő. nem czélszerü is. ha a szülők gondot fordítanak arra, hogj

r leányaik a női kézimunka különféle ágazatában ismereteket szerezzenek maguknak, melyeknek bármely időben és viszonyok közt való értékesítése azokra kiváló előnnyel jár és a mely ismeretek nélkül jó és gondos háziI asszonyt nem képzelhetünk. Női kézimunka. Gyakran találkozunk az iskolaév végével ugy a fővárosi, mint a A'idéki lapok hasábjain olynemü fejtegetésekkel, melyek irányadóul szolgálnak — vagj

r szolgálni akarnak — a szülőknek abban, hogy figyermekeik további kiképeztetésében, tekintettel azok tehetségére, minő pályát válasszanak, mellyel rokonszenvezzenek és melyet mellőzzenek; de éppen nem, vagy nagyon is ritkán halljuk ama kérdést felvetni, mi történjék leányainkkal akkor, ha a kis városokban számukra fennálló intézetekből kilépnek. Vájjon be van-e már ekkor kiképeztetésük fejezve avagy nem? Városaink között nagyon kevés van olyan, melyben leányainknak alkalmuk volna felsőbb leányiskolában további kikópeztetést nyerni és igy a városok legnagyobb része e tekintetben csakis a polgári leányiskolára van szorulva. Ha a 14—15 éves leányok ezt absolválták, akkor azok túlnyomó részénél nevelésüket és kiképeztetósüket egyéb leányiskolák hiányában — akarva nem akarva — befejezettnek kell tekintenünk. De hát befejezett-e? korántsem az; mert van még egy irány, melyben leányaink csekély áldozatok árán is tovább képezhetik magukat, ós ez: a női kézimunkák gondos és alapos müvelése. Ez a tér az, mely előttünk teljesen nyitva áll; ez a tér az, melyen a háztartásra nézve sok szépet, hasznosat és szükségeset teremthetünk. És mit tapasztalunk e tekintetben ? Valamint sok másban, ugy itt is a szülök óriási közönyével találkozunk, kik a helyett, hogy arra törekednének, hogy leányaik az iskolában nyert ismereteik alapján, a női kézimunka különféle ágazataiban további kikópeztetést nyerjenek és igy ismereteiket növeljék és fejlesszék, ezt nem teszik, hanem elhanyagolják leányaik ismeretkörének ily irányban fejlesztését és megelégesznek azzal, ha leányaik ízléstelenül és gondtalanul valamit összeállítani képesek. Pedig valamint megkívánják tőlünk nőktől, hogy a fozőkanállal elbánni tudjunk, ép ugy megkövetelik — még pedig joggal — azt is, hogy a szükséges fehérnemüeket esetleg magunk is elkészíteni tudjuk, hogy lakásunknak ízléssel való berendezéséhez szükséges luxus tárgyakat magunk is megcsinálhassuk. Szükséges ez és czélszerü reánk nőkre nézve nemcsak gazdasági szempontból, hanem ajánlatos a nöi kézimunkákban való további kiképeztetós szép érzékünk fejlesztése czéljából is. Mert hogy szépérzéküket fejlesztik leányaink akkor, midőn arra törekesznek, hogy kézimunkáikban valami stylszerüt, mintaszerűt készítsenek, hogy az adott eszközökkel számolva, a feldolgozandó anyagnak megfelelő szépet, czélszerüt előállítsanak, nyilvánvaló dolog. JOz.éjrt teMt uexACsak észszerű, haPápa rendezett tanácsú város tiizrendészeti szabályrendelete. (Folytatás és vége.) III. FEJEZET. T ü z j e. 1 z é s. 26. §. A tűzvész hollétét a városban levő összes tornyokban a harangok kongatása jelzi és pedig: egyes kongatás: belvárosi; kettős kongatás: felsővárosi; hármas kongatás: alsóvárosi; négyes kongatás: a város kültelkein levő tűzvészt jelez. A tűzvészt jelzi továbbá a tűzoltóság, rendőrség, s 'az éjjeli és boltörök által kürt és dobszóval az e részben fennálló szabályok ázerint adott riadó. IV. FEJEZET. Tűzoltás. 27. §. Tűzvész eloltását a következők tartoznak eszközölni: ].. A fennálló önkéntes tűzoltóság saját szolgálati szabáiyai értelmében. 2. A köteles tűzoltóság, mely a város területén lakó, vagy tartózkodó 20— 40 éves férfi egyénekből az önkéntes tűzoltóság tartalékául s annak vezetése alatt az alábbi szervezettel állandóan fennáll. 3. Az önkéntes tűzoltóság tagjait kivéve, minden fogattulajdonos előfogatával, hacsak ezen kötelezettséget az alábbi összeggel meg nem váltotta. 4. Az 1879. 40. t. cz. 142. §-a alapján szükség esetén segélyre felhívott öszszes lakosság, mely általános segély külön felhívással rendeltetik ki. 28. §. A 27. §. 2. pontja alatti tarlalékba beosztástól mentesek: 1. Kik az önkéntes tüzoltótestülefcnek 10 éven át folyton működő tagjai voltak. 2. A testileg alkalmatlanok. 3. Minden hivatal főnöke. 4. Lelkészek. 5. Vasúti, — posta- és távíró hivatal személyzete. 6. Állami, városi ós pénzintézeti pénztárosok s ellenörök. 7. Középületek és foglyok felügyeletére vagy örizetére kirendelt hivatalszolgák és örök. 8. Magánházaknál nélkülözhetetlen cselédség. A 2—8. pont alatt felsoroltak a mennyiben háztulajdonosok évenként 1 frt váltságdijat fizetnek. 9. Azok, kik kötelezettségüket évről évre az alább meghatározott összeggel A mentesség fölött a 2. pontban foglaltakra nézve a rendőrkapitány, tűzoltóparancsnok és tüzoltóorvos, a többi esetekben a rendőrkapitány határoz. 29. §. A tartalékba sorozás a következő összeggel váltható meg minden óv január folyamán teljesített lefizetés feltétele alatt. 1. Kik 15 frton alul fizetnek évi egyenes állami adót évenként egy írttal, azon felül fizetők két írttal. 2. Kereskedő és iparos segédek földművesek és egyéb munkások évenként 50 krral. 30. §. A fogatokkal való segédkezés megváltása czimén minden év január havában fizetendő: 1. Egy lófogat után évenként 2 forint. 2. Szarvasmarha fogat után 50 kr. Bérkocsik, lajtosok és vasúti fuvarozók a segédkezést nem válthatják meg. Két pár fogaton felül a megváltási összeg elmarad. 31. §. Minden önkéntes és tartalékos tűzoltó jogosult, szolgálatban pedig köteles egyenruhát vagy legalább tűzoltói karjelvényt viselni, mely a tartalékos tűzoltónál T. T. betűt ábrázol, s ilyen jelvényt másnak, mint tűzoltónak viselni 10 frtig terjedő pénzbüntetés terhe alatt tilos. 32. §. Minden szolgálatban levő tűzoltó közhatósági személynek tekintendő. 33. §. A tartalékos tűzoltóság kötelezettségei : 1. Őrszolgálat teljesítése. 2. Evenként 2 téli elméleti tanitás és nyári 4 gyakorlatban részvétel. 3. Tűznél közreműködés. 34. §. A tüzőrség létszáma naponként 10 tagban állapittatik meg, ós csak rendkívüli tűzveszélyes időszakban a rendőrkapitány és tűzoltóparancsnok által emelhető magasabbra. 35. §. Az őrszolgálat marc. 1-töl szeptember végéig este 9 órától reggeli 4 óráig, október l-től február végóig t-sti 8 órától reggeli 5 óráig tart. 36. §. Az őrség a tüzoltó-őrtanyán gyülekezik és teendőire ott lesz kitanítva. 37. § Az őrszolgálat teljesítésében a kirendelt köteles tűzoltó magát más tűzoltóval is helyettesitheti, de ennek előállításáról ő felelős, az igy jelentkező helyettes a szolgálatban már saját felelősségére működik. 38. §. Az őrségre kirendelt, de igazolatlanul elmaradó tüzőr mulasztásáért, el késés vagy korai távozás, az őrségi teendő hanyag vagy rendellenes teljesítése, engedetlenség va-gy makacsságért büntettetik. 39. §. A gj^akorló szolgálat az. oltásnál /aló segédkezés rendszeres elsajátításában áll. — E végből a kötelesek tűzoltók a kijelelt helyen és időben télen 2 elméleti előadásra, tavaszszal ós nyáron pedig négy gj'akorlatnál megjelenni, osztályokba sorakozni s a vezénylők parancsainak hiven engedelmeskedni. 40. §. Az elméleti előadás vagy gyakorlatról elmaradók, vagy ott rendetlen magaviseletet tanúsítók, ugy szintén a későn jövők s korán távozók büntetés alá esnek. 41. §. A meg nem váltott fogatok évenként egy gyakorlat alkalmával előzetes kirendelés szerint tartoznak a kijelelt helyen és időben megjelenni, s a kiknek lajtjuk van, abban, mások más vízhordó edényekben vagy a városi és tűzoltósági lajtokban mindaddig vizet hordani, ha rendelve lesz, mig a gyakorlattól el nem bocsáttatnak. 42. §. Az ily gyakorlatnál a vízszállítást megtagadó, vagy késedelmeskedő, vagy egyébként rendetlenkedő fogattulajdonos vagy cselédje büntetés alá esik. 43. Tüzjel adása után az önkéntes és köteles tűzoltók gyorsan a vész helyére sietnek s ott osztályokba sorakozva várják, mig a vezényletre jogosultak által működésre szólítva lesznek; s a vezénylők parancsainak híven engedelmeskedni kötelesek. — A szerházakhoz közel lakók megfelelő része az ottani szereket a tűzhöz szállítja. 44. §. Tüzjel adása után a meg nem váltott fogatokkal bírók fogataikkal, vízszállító edényekkel minden felhívás bevárása nélkül, a tüz színhelyére sietni s a vizet mindaddig szállítani kötelesek, mig a szállítást a parancsnokság meg nem szünteti. E kötelesség teljesítését alapos ok nélkül elmulasztók szigorúan büntetendők. — A szerházakhoz közel lakók fogatai a szállításhoz osztandók be. — Valamint kijelelendök azon fogatok is, melyek a tűzhöz vizet nem szállítanak, hanem vészjel után azonnal az utczákban ügetésben menve, a vószhelyre siető egyenruhás vagy jelvényes tűzoltókat szállítják. 45. §. A köteles tűzoltók polgári foglalkozásuk és lehetőleg kivánatukhoz képest az önkéntes tűzoltóság szervezetének megfelelően a mászó, szivattyús és rendfentartó osztály tartalékául szolgálnak, s ennek megfelelően gyakorlaudók be és tűzvésznél is eként alkalmazadók. A tűzvésznél magát kitüntetett köteles tűzoltó vagy lajttulajdonos jutalmazandó. — A működésben önhibáján kivül károsult vagy szerencsétlenül járt tűzoltó a kár és munkaképtelenség mérvéhez képest illő módon a lehetőségig segélyt nyer a tüzrendészeti segélyalapból. — A segély az illető körülményeihez képest eg3

7

szer mindenkori kielégítés, vagy állandóan húzandó évi segélyöszszegböl, teljes munkaképtelenség s vagyonhiány esetében pedig városi ápolás és ellátásból állhat. 46. §. A tűzvészhez kivonuló tűzoltósági, valamint tűzoltókat ós tűzhöz vizet szállító fogatok elöl egyéb fogatok kitérni kötelesek. 47. §. A fennálló önkéntes tűzoltóság, mely a város pártfogása de ellenőrzése alatt is áll, saját szabályai értelmében szolgál, de ha a méltányos követelményeknek s a tüzrendészeti kormányrendelet, ugy ezen helyhatósági szabályrendelet szabványainak fegyelem és szakszerű kiképzés tekintetében meg nem felel, a képviselőtestület által feloszlatandó és mintájára a köteles tűzoltóság tiszti szervezettel is kiegészítendő. V. FEJEZET. A tűzvész tartamára és azutánra vonat-' kozó intézkedések. 48. §. A vész színhelyén a rendfentartás kivételével a fövezénylet ós az oltási technika vezetése a tűzoltó parancsnok jogkörébe tartozik, azonban intézkedéseiért felelős. 49. §. A vész színhelyén, ha több tűzoltóság jelenne meg, a műszaki vezérlet a helyi parancsnokot illeti meg. 50. §. A tűzoltás czéljából magántulajdonba avatkozás, igy a kihurczolás, épületrészek s tetők bontása stb. csakis indokolt szükség esetén s akkor is csak a vezénylő parancsnok egyenes rendeletére történhetik. 51. §. A kik a tűzoltóság kötelékébe nem tartoznak, ennek gépei és szerelvényeitől távolabb tartózkodni, de ha felírhatnak a szerelésben segíteni tartoznak. 52. §. A kivonult rendőri személyzet saját vezénylete alatt, a munkaerő előállítása és a rend fentartása érdekében fellépni és a tűzoltóságot támogatni tartozik, — mi végből a vezénylő kivánatát esetenkint kikéri, a ki e részben a legfelsőbb jelenlevő rendőri tisztviselővel egy értelemben határoz. 53. §. Ha a tűz eloltatott, a tűzoltó szerelvények összeszedése és rendbe hozatala, visszaszállítása és figj'elő őrségben maradásban a köteles tűzoltók is résztveuni tartoznak. 54. §. A tüz színhelyét elhagyni csak a vezénylők engedelmével, vagy az oszlató jel fúvása után szabad. 55. §. A tűz eloltása után a rendőrség a szükségesnek mutatkozó figyelő őrséget a közelebbi házakból kirendeli, mely rendeletnek engedelmeskedni az illetők kötelesek. 56. §. A jelenlevő rendőrtisztviselő a vezénylő parancsnok, nemkülönben a szükséges tanuk és szakértők közreműködésével azonnal köteles a tűzvész okaira nézve a legbehatóbb kutatásokat eszközölni, a tűzvész okát lehetőleg biztosan kinyomozni s figyelemmel lenni, nem történt-e oly cselekmény, vagy mulasztás, mely a törvénybe ütközik s kit terhel az? Végre, hogy a tűzoltó és mentő intézkedések megfeleltek-e rendeltetésüknek? Ha valaki ellen alapos gyanú támad, a bűnt. törvény által tiltott cselekmény vagy mulasztás miatt, a jelentés az illetékes bírósághoz azonnal beadandó. A tüz eredetének megállapítása iránt eszközölt vizsgálatról azonnal jegyzőkönyv veendő fel, mely a vizsgálatot eszközlők által aláírandó. Ezen jegyzőkönyv mintája a 47281' 879. számú b. ü. ministeri rendelettel van megállapítva. 57. Valamely biztosított részéra ártatlansági bizonyitváuy az 1882. évi 32706 sz. belügyminiszteri rendelet intézkedéseinek betartása mellett csak akkor állitható ki, ha a vizsgálat által meg lett állapítva, hogy sem a büntető törvénybe ütköző cselekmény vagy mulasztás, sem a helyi szabályzatok elleni kihágis vagy egyéb vétség a biztosítottat nem terheli. 58. §. A tűztől történt elmaradás indokait 8 nap alatt a tüzoltó-örtanyán bejelenteni kötelesség. 59. §. A kártalanítások, jutalmazások, segélyezések felett a tűzoltótestület választmánya határoz, s az összegeket az általa kezelt tüzrendészeti pénztárból utalvá.nyozza. A pénztár kezeléséről többi számadásával együtt évenként a városi tanácsnak számot ad. 60. §. Tüzrendészeti tekintetben kiki önmagáért, gazda cselédeiért, - a családfő családja tagjaiért felelős. VI. FEJEZET. Büntető határozatok. 61. §. Ezen szabályrendelet intézkedéseinek, valamint tüzrendészeti ügyekben a hatóság által kiadott egyes rendeleteknek áthágói kihágást követnek el, s a mennyiben csele kvéuyük vagy. mulasztásuk a kihágási büntető törvénj^ határozmányai alá nem esik, 50 krtól 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetén 3 órától 5 napig terjedhető elzárással büntettetnek. A befolyt pénzbüntetések a tüzrendészeti pénztárba adandók, hol azokat az önk. tűzoltóság választmánya számadás mellett kezelteti. 62. §. E szabályrendelet 11. §-ban foglalt kihágás a kbtk. 115. §-a, a 14. §. foglalt kihágás azon törvény 109. §-a, a 15. 16. 17. 18. 19. 55. §-ban foglalt kihágás azon törvény 141. §-a értelméb-'-u bírálandó el s a befolyt pénzbüntetések az 1887. VIII. t. cz. 2. §-ához képest a közigazgatási fogoly ós tolonczházi alap javára esnek. 63. §. A többi szakaszokban foglaltak megszegése a 61. § értelmében büntetendő. 64. §. Kihágási ügyekben bíráskodnak : Első fokban a rendőrkapitány, kinek határozatai csak birtokon kivül feiebbezhetök. Másodfokban az alispán. Harmadfokban a belügyminister. 65. §. Azon hatósági közeg, a ki ezen szabályrendeletben foglalt kötelezettséget nem teljesiti, a fennálló fegyelmi törvény értelmében büntetendő.