Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-07-10

'Ä Megjelenik ;

.»V m í M <J e ti v ;

( sá r ti a u i-Ltizérde.kü sürgős közlésekre koron kim r »• n il k i \ ii 1 i s i. á ni tt k is adatnak ki. 1'tíi-mentetlen levelek, c-iak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok ne.m adatunk vissfa. A lapnak szánt kö z l e in é n v e k a lap \ v íz«rk. hivatalába küldendők.., •• -VT *5i V/ íATAl K Klőíizeíési díjak. E<jy évre 6 írt - Pél évre 3 f-it Negyed évre 1 Irt 5<i krajezár. Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos- pelitsor térfegata után 5 kr, nyilt térben 30 kr. A díj előre lr/etendő. Bélyegdíj mindig külön számit sitiit. Az előfizetési dijak s hirdetései; a lap kiadó hivatalába (GoldbiTíi'lAula papirkereskedése, főtér) küldendők. ^ Pápa város hatóságának és lóbb pápai, s pápa-vidéki eg v rs ii 1 e In e k megválasztott közlönye. .Városunk kérvénye. Mint Lapunk legközelebbi számának hiiniViitában közöltük, városunknak az országgyűléshez Pápa megye alkotása, várnsiink és Bakonyószak nagy vidékének Veszprém megye alól kiszabadítása és Pipának közigazgatási székhelyiyé tétele iránti kérvénye a közel mult uapokbau titrgyaltatott a képviselőházban, s a k-nény kiadatott a belügyminiszteri .1111 vezetésével megbízott ministereliicik urnák. Krkülcsi elégtétel számunkra, hogy .-. kérvény előadója tanulságra és figye.rjare méltónak jelenté ki kérvényünket •-•i a közigazgatás rendezése és állaino•itasanál a belügyim nister, illetve minisf'i'elnok részéről figyelembe veendőnek j.t\asidta. s hogy a ház is ily értelem<»-ÍI határozott. Hogy mi lesz végsorsa kérvényünknek >. nem tudjuk, de meg vagyunk győ,.d\e, hogy álláspontunk előbb-utóbb diadalra jut. Az lK70-es években rendeztettek és szét.választattak a megyei közigazgatás — és törvénykezés, de kevés í-ruleli rendezéssel, noha a haladó kor, ^\es városok vidékén rendszeres uj he^/.tást és területi rendezést igényelt Annyi mégis történt, hogy -az akt i.ri igazságügyi minister, a tarthatatlan alfáéi területekből kiszabadította a tőr• mj kezest megyei székhelyeit kivül is í.[ vény.székeknek életképes városokban l> hiílitásával. Sajnos azonban,-a régi megyei köz;.-uti szellemek ós a segélyükre jött t.iszagos súlyos pénzügyi viszonyok visz-./.aszuritották az 1870-es években meg-zaporitott tőrvényszékeket a megyei vzékhelynkre. Bekövetkezett ugyan az is, hogy egy par megyeszékhely, mint például AlörM.iuy és Esztergom elveszítette törvényszékét, de másutt meg Dunáutnl ósdi viszonyai, melyek pedig tarthatatlanok, maradtak a régiek. Azt hiszszük mi, hogy a mult évben beterjesztett, szerencsétlen véget ért közigazgatás rendezési javaslatnak legnagyobb haja az volt, hogy a létező területi bajokon segítést, a szükséges rendezéseket és aráuyosifásokat nem loglalta magában. A mely törvényjavaslat pedig nem orvosolja azt például Dunántúl, hogy Balaton-Füred vidéke Veszprém mellett a 10 mértföldnyi Zala-Egerszeghez tartozik közigazgatás dolgában. Bakouyészak Pápa vidéke pedig a kocsin és vasúton hozzáférhettem Veszprémhez, a mely törvényjavaslat nem veszi figyelembe, hogy Dunántúl ha egy Mosouy, Zala-Egerszeg, Veszprém, Szegszárd, Kaposvár, északon Ipolyság, Balassa-üyarmat és más városok lehetnek megyei székhelyek: ezek mellett Kanizsa és Pápa pedig nem azok, s általában a mely törvényjavaslat a haza mindegyik életképes városát nem iparkodik x körüle levő terület közigazgatási és törvénykezési központjává tenni úgy, miként azon városok a vidéknek f irgalnii, piaczi, közmivelődési és társadalmi központjai, az nlyan törvényjavaslat másnak mint egyoldalúnak és hiányosnak uenv nevezhető. Azt hiszszük, ha a belügyminister úr a létez' közigazgatási bajok közül nem csak a személyi, de a .terület rendezési kérdést is magába foglaló közigazgatási reformmal lép föl egy törvényjavaslatban, akkor győzelme szebb ás üdvösebb leend, mint fél munkával, csak ne hallgasson a sok helyen tarthatatlan megyei székhely városoknak hatalmi érdekeiket féltő fontoskodó vezérférfiaira. Meg kell szüntetni édes hazánkban úgy a közigazgatás mint a törvénykezés terén végre valahára azt az aránytalanságot, mely a közigazgatás javulását lehetetlenné teszi, s létesiteui kell a közigazgatás terén is egy ép oly nagyszabású teljes reformot, a milyet létesítettek t ö r v é n y j a v a s 1 a t a i k k a 1 a pénzügyi, közlekedési és a többi ministerek is, a pénzügyet, közlekedést, kereskedelmet, közoktatást s közgazdaságot illető nagyszabású tetteikkel! Ezekben tehát megmondtuk, hogy Pápa város kérvényének sorsa mitől függ, győzni fog-e l vagv pedig a kislelkűség a feledékenység tengerébe dobja s agyon hallgatja ügyünket, avagy a fontoskodó bölcsesség idöelóttinek, sőt egyátalán kivihetetlen ábrándnak tartja. Bízzunk ügyünkben, küzdjünk jogainkért, vegyünk példát mi ós vegyen példát Veszpréuimegye is Pestvármegye határozatáról, melynek 'vezérfórfiai önmaguk léptek már fel javaslattal, hogy Kecskemét székhelyivel külön megye alakittassók ! Pápa, 1S

(

«)2. július 8. 3. közegészségügyi szempontból — bezáratni leszek kénytelen. Az egj-es hitfelekezetek minden irányb n gondoskodtak már megfeleli") iskolákról. A r. kath. palotaszerü iskolaépület már szintén be van rendezve. Már esak annál fogva sem tűrhető, bogjoly iskola, mely egyébként is legnagyobb részben az államkincstár terhére tartatik fenn. minden bírálaton alul álló helyiségekben legyen elhelyezve. A következményekért most már a tek. képviselőtestület lesz a felelős. Veszprém, 1892. július 6-án. veszprú'iiunefíyei kir. tanfelügyelő. Ellenőr. Városunk képviselőtestülete sok fontos és nem fontos dologgal szokott foglalkozni és pedig a nem fontosokkal rendesen behatóbban, mint a fontosokkal, a marhajáró úttal tovább mint a költségvetéssel. Ennek a szeretetve méltó eljárásnak tulajdoníthatjuk a kővetkező levelet, melyet nagyobb okulás czéljából egész terjedelmében ideiktatunk: Fúpá i: t. ráros tek. Képrinplötestüleléiwl: Vápa. Pápa város területén teljesített legutóbbi hivatalo-i iskolalátogatásaim alkalmával ismét sajnosán tapasztaltam, hogy az államilag segélyezett pápai községi polgári leányiskolái helyiség sem az egészségügyi, sem a modern paedagogiai követelményeknek meg nem felel. Elegendő jó levegő s világosság levén a fő kelléke

1 az iskoláknak, ezzel a követelménynyel szemben a nevezett iskola tantermei szűkek, alacsonyak s általán elégtelenek. A padok czélszerütlenek s a test fejlődésére nézve kártékony hatásnak. Mindezeknél az okiknál fogva felhívom a tek. képviselőtestületet arra, hogy a bajokon czélszerübb iskolaépület létesítése által annál is inkább segitsen, mert ha most már egy évi záros határidő leforgása alatt gyökeres intézkedés nem történik, az iskolát Az új veszprémi iskolák. Orömhir gyanánt tudatta Vargyas Endre kir. tanfelügyelő Veszprémváros ós vidéke közönségével, bog}' gróf (5sáky Albin vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter f. évi június hó 2t)-án kelt 24.1 ß2. sz. a. kelt magas intézkedése értelmében. Veszprém városában már a legközelebbi lö92|93-iki tanévben, illetőleg f. év szep. tember havában állami polgári fiúiskola fog megnyittatni s fokozatosan szerveztetni. Hogy mily alapon és mily czólból arra szolgáljanak a kir tanfelügyelő által kibocsátott következő sorok: .1 reszprémi állami fiúiskola. Az iskola czélja és szervez et e. A polgári fiúiskolának czélja az, hogy a gyakorlati élet szempontjából szakszerű kiképzésben részesítse az ifjakat s igy azok minél előnyösebben s gyorsabban állást foglalhassanak. A polgári iskolában tehát a közéletre tartozó azon műveltség adatik me-r, amelyre, tudományos pályára nem törekvő, minden jobbmódti magyar állampolgárnak szüksége van. A polgári fiúiskola 6, a vele kapcsolatos középkereskedehni iskola 3, a női kereskedelmi szaktanfolyam 2 évfolyamból áll. Belépés a polgári fiúiskolába. A polgári iskola I-sö osztályába oly tanuló léphet, aki az elemi iskola 4-dik osztályát sikerrel elvégezte, illetőleg akinek az elemi negyedik osztály számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassága van és ebbeli ismere'teit felvételi vizsga utján igazolja. A felvételi vizsga díjmentes. Átlépés a polgári iskolából közóptanodába. A polgári iskola négj' első osztályából átléphet a tanuló osztáljdsmétlés nélkül, a középtanoda megfelelő felsőbb osztályába. Vagyis ha valamely tanuló elvégzi a polgári iskola IV-dik osztályát. -- az átléphet a gimnáziumunk, vagy reáliskolának V-dik osztályába. A középtanodába átlépő polgári iskolai tanuló azonban a< ha gimnáziumba kívánja magát felvétetni, köteles a latinuyelvböl az illető osztályban megkívántató jártasságit vizsgálat utján bebizonyítani. Megjegyeztetik azonban, hogy a veszprémi polgári iskolában a latinnyelv, mint rendkívüli tantárgy szintén elöadatik oly tanulók kedvéért, kik későbben netalán a gimnáziumban óhajtják tanulmányaikat folytatni ; b) ha a polgári iskolai növendék a reáliskolába akar időközben átlépni, ez is szabadságában áll s csupán franczia nyelvbeli megfelelő jártasságáról kell vizsgálatot tennie. A polgári iskolában a franczia nyelv, mint rendkívüli tantárgy szintén elöadatik. Átlépés a közé]i iskolákból a p o 1 g á r i i s k o 1 á b a. Nemcsak a polgári iskolából a közóptanodába, hanem a középiskolából a polgári iskolába is átléphet a növendék. A gimnáziumból. vagy reáliskolából a polgári iskolába átlépni kívánó tanulót fel lehet venni: ai elsőrendű bizonyítványa alapján, ha az illető tanuló a gimnáziumban csupán latin, vagy -görög nyelvből, reáliskolában pedig a franczia nyelvből kapott elégtelen osztályzatot; de a többi tantárgyból legalább elégséges érdemjegye van. A növendék azonban a polgári iskola megelőző o.sztálj'aibúii előforduló azon tananyagból, melyet a középiskolában nem tanult és anieh' a. polgári iskola későbbi osztályaiban sem fog pótoltatni, felvételi vizsgálatot köteles tenni; hj oly tanuló, aki a középiskolában a latin, görög, illetőleg franczia nyelveket leszámítva, egy vagy legfclebb két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, szintén felvehető a polgári iskola megfelelő magasabb osztályába, ha azon tantárgyakból, melyekből elégtelen osztályzata van, a polgári iskolában a felvételt megelőzőleg, sikeres felvételi vizsgálatot tesz; c) oly tanuló, aki a középiskola valamelyik osztályát eredménytelenül ismételte s ennélfogva tanulmányait a középiskolában nem folytathatja, a polgári isTÁHCZ.A. A fiatal anya. It.c. BOJLK BTRLY EMMA. Gyönyörű, meleg tavaszi nap van. A íőváros utcáin csak ugy özönlik a kedvtöltök egész serege. Mindenki örül az t-i.redő tavasznak s élvezettel szívja az < de. enyhe levegőt; szinte meglátszik a -•éfálókon. mily örömmel néznek a közelgő, meleg évad elé. Mindenfelé mosolygó, vidám kedélyű embereket látunk, mintha az újra ébredő természet varázserővel elűzött volna a világról minden bajt, minden gondot. De ez csak ugy rémlik a naptól elvakított szemeinknek. A keserves bánatot, a szenvedést nem birja elűzni sem a verőfényes napsugár, sem az ébredő tavaszi gyönyör. A hol a bánat felütötte bátorát, ott nem, uralkodik sem öröm, •s^-in vidámság." Ezt tapasztaljuk egy előkelő külsejű ház egyik lakában. Itt nem halljuk a víg nevetés, az öröm nyilvánítását. Még tegnap kedves gyermek csevegés élénkítette a kedélyes lakhelyet; bájos g}>-ermek szaladt végig piciny kis lábacskáival a szőnyegen s édesen csengő hangjával csevegett a fiatal anya örömére azon a nyelven, mit csak ő, a, szép marná cska képes megérteni. Ma azonban komor, bús hangulat váltotta fel a tegnapi vidámságot. A szőke, kék szemű kis G-iza nagy beteg. Erős láza van. A gondos szülék aggódva ülnek a beteg leányka ágya mellett. Néhány óra telt el azóta, hogy a kis leányka rosszul lett, de a szerető anyának e néhány óra'örökkévalóságnak tetszik. Ah mennyire szeretné enyhíteni kicsikéjének szenvedéseit. Edes szavakkal igyekszik megnyugtatni a kis szenvedőt s habár szemei könyben úsznak, mégis enyelgő hangon játszik kis C-fizájával. Előhozza neki kedvencz babáját, a szép, kékmázos főzőedényeket, miket a kis Giza úgy szeret. A fiatal nő oly kedvesen játszik velök. mintha a legnagj^obb öröme telnék bennük, pedig fájdalom hasogatja szivét s alig birja elfojtani könyeit. Azonban a kicsikét szórakoztatni kell, hogy ne sírjon, mert ez árthatna rekedt kis torkának, tehát az anyának lékeli győznie fájdalmát. Igy telik el néhány óra, mialatt a szülék leirhatlan kinnal várják az orvos megérkezését. Az apa gondteljesen fogja kezébe kis kedvencének forró kezecskéjét s halavány arcza még komorabb még aggodalmasabb kifejezést ölt. Végre csengetnek. A szülék összerezzennek. Eljött a sóvárogva várt orvos, kinek megérkezése uj reménynyel tölti el az ifjú anya sajgó szivét. Az orvos nyájasan- szólítja meg a mindenki által annyira szeretett kis Gizát. és rövid idő alatt megismeri a bajt. Azonban a tudós orvosnak arcza mindinkább komorabb lesz. s végre mély részvéttel nyilatkoztatja véleményét: a kis Gázánál diphteritis fejlődik s e borzasztó betegségnél mindig kétes kimenetelre lehet elkészülve az ember. A fiatal anya az orvosi véleménj

7, nyilvánításánál halk, de kimondhatlan fájdalmas zokogásba tör ki. Szeretett kis Gizájának élete veszélyeztetve van, ez világos előtte, és földi hatalom tán máinem mentheti meg drága kincsét. Csak Isten segíthet. Ah uram, teremtőm,—rebegi a fiatal nő görcsösen összekulcsolt kezekkel — óvd meg egyetlen kis Gizámat az öt környező veszélytől. Tartsd meg életét. Hisz nem bírom elviselni a gondolatot sem, hogy öt elveszíthetném. Ah Istenem adj neki erőt a borzasztó betegség legyőzésére s enyhítsd fájdalmait! Ezt rebesgeti az anya, mig hulló könyeit törölgeti s édes szókkal halmozza el drága kicsikéjének pici, forró kezeit. Enyhítő italt, készit számára, keserű orvosság van bele vegjútve, melyet a kis beteg csak az anya biztatására nyel íe. Az orvos távozik s a gond ólomsulylyal nehezedik a szegény szülék kedélyére. Három éjszakát virasztanak, mialatt a mámoros álomban fekvő gyermek szaggatott feljajdulására ügyelnek, mert e feljajdulásnak minél ritkábban való ismétlése a javulást jelezi. Kimondhatlan lelki kínokat áll ki ez idő alatt a szegény anya, kinek szemeiből már nem hullnak a könyek sem. Száraz, égő tekintettel tapad szeme a szenvedő gyermek pirosra gyúlt arcára; s ha a kisleány olykor nehezebben lélek, zik, rémes rázkódás futja végig egész testét. Ah, hisz e borzasztó betegség egy perc alatt oly rosszra fordulhat, hogy véget vet kedvence életének. Ezt tudja a bánkódó anya s e tudat majdnem megfosztja eszétől. Mereven néz folyton a kis betegre, mig az óra lassan éjfélt üt. A kis Giza hirtelen felül ágyában, égszinkék szemeivel mosolyogva körülnéz, fölé hajló anyjának nyaka köré fonja apró karjait shalkan suttogja: Édes mamácska! De alig ejti ki e két szót a kis beteg, midőn kimerülten hanyatlik hátra a vánkosok közé. — Vége! kiáltja a kétségbeesett anya. Egyet zuhan, s eszméletlenül terül el a Szőnyegen. Azonbau az, ki mindenek ura, máskép intézkedett. Megkönyörült a szenvedőn, meghallgatta a szivből jövő fohászt: nem vette el a legdrágább kincsét A forró láz megszűnt, s a kimerültség után jótékony, enyhítő álomnak adott helyet. A kór által előidézett torzvonások kisimultak s édes mosoly lebegett a gyermek arczán, méltó Correggio ecsetére. — Meg van mentve! — ihondja vidáman más nap az orvos, ki szintén apa volt, ki érezte már azt a kint, melyet egy szeretett gyermek elvesztése idéz előA bájos gyermek felépülése visszaadta az egész családnak a lelki nyugalmat, megelégedést s boldogságot. Karczolat egy karczolatra. (A hiúságában sértett póttartalékos fiatalság válasza.) Mindenekelőtt köszönetet szavazok igen tisztelt luirczoló-barátomnak, hogy a póttartalékos fiatalságnak ilyen tekintélyt szerez a pápai „bevehetetlen (ő szerinte) várak" előtt, a kiknek szinte jól esik, ha a rendes pápai fiatalság (?) penészes bókjai után egy kis fő- és székvárosi hizelgést kapnak. . . Most pediglen térjünk a dologra. . . Nunc vero veuio ad altissimuni . . Bocsánatotkérek

; kedves ,,Aranyos"(?) barátom, Pápán, köztudomás szerint nemcsak nyáron sok a por és szúnyog, elég bőven van mindez nálunk bármelyik időszakban is. Egy ilyen karczolat egymagában felér egy egész szúnyog hadsereggel — csak az a kára. hogy csinrii nem igen tud. — S mig a valódi szúnyogot miuden ember szivarfüsttel űzi el, addig az ilyen nem valódi szúnyogot egyáltalán semmiféle irtószerrel sem lehet elűzni ... De hiszen a találmányok századát éljük, feltalál még valami csodadoktor valami újdonsült ,,Zacherlin" históriát. Ha már nem menekülhetünk nekünk ártani akaró ilyen karczolattól, siessünk legalább az „ártatlan" höigyecskék segítségére. Ilyen sértés! kérem alássan. Vérig sérti a kacsintgató — galambocskákat. Már minthogy ők a fővárosi gavalléroktól óvakodjanak! (Quelle idee! Ilyen ajánlat! Hiszen mindig az ,.állaudósitott" pápai fiatalságot gáncsolják, hogy egy batkát sem ér, asszonyoknak udvarol, sört iszik (és nem a karfában sétál). Egy cseppet sem ideális, nem tud udvarolni, csak bukdácsol a holdnak árnyékában. Tánczteremben lanyha, feleséget áhít . . . vagy pediglen csapodár és unalmas, s a karfa porondján mindig más-más mademoiselle oldalán bandukol. .. Bajuszába mosolyog s Hári János vitéz históriáját dúdolgatja . . . ő a dicső ... az egetverő. . . Uram, uram, dicső költő uram, tönkresujtva szilárd hadsereged ! A póttartalékos hadnak rendesen csak pótolnak, kiegészítenek, mig az állandó hadsereg folyton a harcz tüzében áll, vezényel, igazgat. És itt Pápa városában nem igy áll a dolog. Hiába minden túlfeszített satyra, hiába minden „Herr Doktor" ,,Juliska". állandó hadsereg! lassú tengődésed könynyen legyőzhető. Kaczag a női had — és ti verve vagytok,. . . hjah! mert előttetek minden vár bevehetetlen — még ha czukorból van is összetákolva. Saljai. GUadáv.