Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892
1892-06-26
XIX. évfolyam. 26. szám. 'S* Megjelenik > in i ii d e ii v a sá r it a p. Közérdekű sürgős közlésekre kiirniiUnl re ml ki vilii s/.iimok is adatnak kí. Benn enteilen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap , ,/ s *erk. hivatalába küldendők. v ^ u PÁPAI LAPOK. r%a,rÓ92. június 26, ^ Előfizetési díjak. #\ Egj* évre (> írt Fél évre S 1 Ut Negyed évre 1 írt ö" krajezár. Egy szám ái a 1 f> kr. Papa város Ii ^tós"á g á n^k és lóbb pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasz Hirdetések Egyhasábos petitsor tért'i <4uta után '> kr, nyilttérben 3(> kr. A díj előre fizetendő. Bélyegdíj mindig kulim szániitatik. Az előfizetési dijak s hirdetések alap kiadó hivnlalábii ((ínlillifi'.íi (Jvula rr\ Ty pajiirkereskedése. t'őlér i küldendők. „ , j> ^ ^ lot t k özl öny e. A zálogházakról. II. A kamatlábnak az utóbbi másfél évtizedben történt rohamos apadása már a hetvenes évek végén arra indította városunk képviselőtestületét, hogy a zálogházakban, melyek száma akkor Pápán négy vult, — uralkodó magas kamatlábat leszállítsa, különös tekintettel azon körülményre, hogy a zálogházakat épen a legszegényebb osztály használja kölcsönzési forrásul. ftpen ezért megbízta Szenté János városi ügyészt egy, a helyi viszonyokhoz alkalmazott kézizálogkölcsön szabályrendelet elkészítésével. A városi ügyész megbízatásának meg is felelt s az általa készített jelzálogüzlet-szabályrendelet a képviselőtestület 1880 május 15-én tartott ülésén helybenhagyatott azon változtatással miszerint kamat í'ejébeu B°/ 0-nál, mindennemű dijak fejében pedig 16"j 0 , és igy összesen 24 ü | 0-nál. vagyis minden forint után havonként 2 krajczárnál több /tr/n szedethetik. A vármegye, a mely elé ezen szabályrendelet megerősítés végett fölterjesztetett, azon év deczember hó 6-án tartott közgyűlésén azon okból, hogy a zálogüzletröl már jogerejű — 1875-beu alkotott - szabályrendelet intézkedik, helyt nem adott rendezett tanácsit Pápa váms azon kérelmének, hogy szabályrendelete törvényhatóságilag helyben hagy assék.f Alig néhány nap múlva városunk képviselőtestülete tartott azon év deczember 11-én közgyűlést, melyen a jegyzőkönyv tanúsága szeriut >,>H o r v áth Lajos emelt kérdést az iránt, hogy miután arról van értesülve, hogy az általunk alkotott zálogüzleti szabályrendelet jóváhagyását a törvényhatóság — az általa alkotott hasonló szabályrendeletre, utalva - megtagadta, ű pedig ebben a város önkormányzati jogát sértve látja; szándékozik-e a képviselőtestület ennek orvoslása végett lépéseket tenni? Ez órdembeni határozat végett a jóváhagyást megtagadó, de még meg nem érkezett határozat megérkeztével a képviselőtestületet egybehívni polgármester ur utasíttatott^ . Ezen, a következő év januárjában tartott közgyűlésen azután egyhangúlag kimondatott, hogy Pápa városa megfölebbezi a reá uézve sérelmes határozatot s a fölebbezés elkészítésével Szenté János városi ügyészt bízta meg, ki fölebbezésébeu hangsúlyozta, hogy a várost a zálogházi szabályrendelet megalkotásával mem a dilettantismus vezette, hauem a helyi szükség?, hangsúlyozta, hogy a város ezen szabályrendelettel »a már existáló 4 zálogüzlet üzelmeiwk határt vetni kiván« s »Papa városának szegény és szorult helyzetben élő áldozatait kivonja pártfogásába vnun< ; hangsúlyozta, hogy >a törvényhatóságnak elvetés helyett elismeréssel kellett volua adóznia akkor, midőn egy, a helyi szokásoknak jobban megfelelő s a kizsarolt népnek krajcárjait jobban megvédd szabályzat jut hozzá elbírálás alá.« A íolebbezésnek nem lett sikere, mert — közbejött a zálogüzletet szabályozó 1881. évi XIV. tvezikk s ezért a í'öldmivelés, ipar és kereskedelemügyi m. kir miniszter 1S81. évi augusztus hó i)-én nevezett törvényczikkre való hivatkozással a szabályrendeletet miut feleslegeset visszaküldte, fölhiva ezen leiratában a vármegyét, hogy az azon évi július hó 25-én kibocsátott rendelet értelmében a zálog intézetek által szedhető kölcsöndij maximumát négy hét alatt állapítsa meg s jóváhagyás végett hozzá jelentést tegyen. Intézkedett-e a vármegye ez ügyben, megtette-e a miniszterhez a kölcsöndij maximumára vonatkozólag jelentését s ha igen — érkezett-e a minisztertől a fölterjesztésre válasz — mind oly kérdések, a melyekre adósak maradunk a felelettel, mert a tanács s közgyűlési jegyzőkönyvekben nincs semmi nyom oly átiratról, melyben a kölcsöndij maximuj máról, vagy egyáltalán a zálogüzletről j csak egy szó is volna.*) I Igy maradt minden a régiben s daj czára az előbb ismertetett ismételt följ terjesztéseknek, daczára a kamatláb roj hámos csökkenésének. Pápa városának I legszegényebb lakossága fizeti azóta is a — 867 0-ot, Ellenőr. Országos vásárunJk ü g y ében, mint az olvasóink előtt tudva van, a képviselőtestület utolsóelőtti közgyűlésén úgy határozott, hogy ha már a minisztérium a vásárok szaporítását nem engedélyezi, legalább a meglevők osztassanak be szabályosabban, s különösen úgy, hogy őszszel és tavaszszal is legyen vásárunk. A változtatás első sorban a gazdák értlekében történnék ugyan, de az iparosok is éreznék hatását. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy -t egymásután oly gyorsan következő vásár, mint a juuius, július, augusztus és szeptemberi, melyek közt alig van háromnégy hét időköz, egymást rontja meg s az iparosoknak is kevesebb hasznuk vau igy mint akkor volna, ha ezen vásárok közül kettő a szeptember-deezemberi teljes három hónapot felölelő időközre s a márczius júniusi szintén majdnem három hónapos időközre tétetnék át. Azonban a képviselőtestület tervez és határoz s a tanács — végezne, de nem végez, mert ez ügyben még az ehő lépés t. i. a gazdák és iparosok meghallgatása sem történt meg. Ha már igy az alkalmat elmulasztottuk, hogy a vásárváltoztatás már a jövő évre. életbe lépjen, legalább annyit meg lehetne tenni, hogy ] 894-ben legyen egy őszi és egy tavaszi vásárunk. A jelenleg fennálló zálogintézet tulajdonosa ifj. Schlesinger Mór. hivatkozással a „Pápai Lapok" mult számának vezérczikkére. a tanácshoz egy bej *) Csak magán uton értesültünk arról, ' hogy a vármegye tényleg intézett a földmive\ lés ipar és kereskedelemügyi miniszterhez fölterjesztést s a miniszter azután a kölcsöndij maximumát ideiglenesen egy érre 20%-ban állapította meg, tekintet nélkül az elzálogosított tárgy minőségére. Hogy ez az ideiglenes kölcsöndij véglegesen meg lett-e később erősítve s egyáltalán lett-e foganatosítva a vármegye területén ez az intézkedés, arról mit sem tudunk. T A R C Z A. AZ IFJ. KÉPZŐTÁRSULAT ALAPÍTÓIHOZ. — 2 aranynyal jutalmazott pályamű. — írta: LAMPÉRTH GÉZA. Félszázad éve kettős tüzes nyelvek Ihletének egy kisded csapatot, Az ihletettek küzdelemre keltek A láng lélekből lélekbe csapott: S egy szebb jövendő hajnali sugara Diadallal tőré át a borút! . . A küzdők verejtékes homlokára Géniuszunk font myrtusz-koszorút. Az első pünköst csudás titku napja Az lehetett ily lélekemelő: Lelkesült ifjak tettrekész csapatja •Szent buzgalommal küzdni állt elő! Nzavok piinkösti ihletéstől zönge. Csaknem a bibliai nyelveken, De mely viharzó, majd enyelgő, zönge: A te nyelveden drága nemzetem! — Tudjátok-e. mi volt bűbájos nyelvünk? — Száműzött! — el sem hiszitek talán? Idegenre pazaroltuk szerelmünk Mig ez úgy sirt a furulya dalán . . . Ezer éves vád zokogott e dalban! Szivök legmélyét általjáría az: Szent joga mellett küzdtek szakadatlan 8 küzdelmükre enyhült a bús panasz! rí Ok megértették titkos ezer báját Az ős nyelvnek, mit rejteget vala: Gyüjteüi kincsét, csiszolni hibáját ' Zászlójuknak ez volt a jelszava! — Szent küzdelemnek előharczolói. j Kiket ily dicső, szép eszme ragadt i Hálaadónkat e napon leróni j Oh! hol találok méltó szavakat? I ! Ti gyújtatok fel a bűvös világot. Melynek hevétől bő áldás fakadt S magas dicsőség bérczfbkára hágott Annyi jelesünk ötven év alatt! Szép, szép idők! . . a nemzet pacsirtája Itt csicsergé el reggeli dalát! — Yarázshangja ma a világot járja S hírünk is véle messze szárnyal át! Az ecset hőse lelketek hevétől Hevülni, lelkesedni itt tanult! — Oh! hogy közöny dermesztő hidegétől Fényes egéből kora sírba hullt! — S a költő, kit ma ünnepel a nemzet — Testben aggot, lélekben fiatalt — Szárnyat itt bonta, repülni itt kezdett, Itt aratá az első diadalt! — Hosszú ötven év dőlt azóta sírba, Közületek is hajh! sok oda tért! , . De a nevetek szivünkbe van irva És él a bála buzgalmatokért! Él tisztán, ifjan, félszázad év múlva S híí nemzedékről nemzedékre száll, S fölmelegszik a szivünk megújulva A ti lelketek forró lánginál! Babért nyújt im ma hálánk hő jeléül Szent félelemtől reszkető kezünk! S tiszteletet, mely soha el nem évül Nagy nevetekre mig emlékezünk; S mig ifjú szivek lelkesedni tudnak, Mig nagyfa sarkal sziv és akarat: Kik megkezdői voltatok az útnak, A ti nevetek addig fönnmarad-! Fönnmarad, él és ott ragyog fölöttünk Miként áldó nap a magas egen! S ha kísértésbe, csüggedésbe. jöttünk. Intőnk, biztatónk példátok leszen! Nem haszon s rút önérdek lesz vezérünk. De a szennytelen, tiszta Ideál! S barczolva. küzdve igy ha mit elérünk: Édes hazánk az oltárodra száll! A „Máday" kávéház. (Karcolat.) Kávéház a Szél-utcában. A. régi gazdája után titulálják. Ha bemennek akkor a .,Pollák u-ba mennek, ha emlegetik akkor , v Máday"-nak mondják. — A kor igényeinek minden tekintetben megfelel. Állandó törzsvendégei vannak. Ugyanazok mindennap, mindennap" ugyanazon asztalnál. A reggeli órákban üres. Tiz órakor a biliárd asztal körül csoportosulnak. Társalgásuk nagyobbrészt a politika és a börze hirek körül forog. Ministereket buktatnak, ujakat állittanak fel, ba reájuk volna bizva ugy Tisza István már rég elfoglalta volna a bársony széket. Palotákról nem beszélnek, a börze épületénél alább egy sem adja, de azon alul se ad el egyik sem, a mint azon belül adnak. Újra átböngészik az esti lapot. Hirek. Atzél báró mellbe lőtte Karsayt. Ugy kell neki, miért engedte magát. A buza ára esett 5 krajcárral. Ez már t.agy baj. No majd holnap emelkedik. Múlik az idö. Beszállingóznak lassankint a délelőtti vendégek. Sok a ki délután is ott van, néhány a ki délután soha sincs ott. Hozat kettőért vizet, aztán elterjesztést intézett, melyben kijelenti, hogy folyó év augusztus hó 1-töl kezdve 30% helyett arany és ezüstnemüeknél 18%-ot. egyéb ingóságoknál pedig; 24%-ot fog szedni. Első sorban is önkéntelenül azon kérdés merült föl: miért csak most és miért nem már évekkel ezelőtt V De hagyjuk e kérdést nyugodni: a kölcsöndij százalékának ilyetén leszállítását örömmel yeszszük tudomásul: a beadványnyal lapunk jövő számábau bővebben foglalkozunk. Városi közgyűlés. — Juuius hú ÍR. — A nemit szombati városi közgyűlésen, mint azt lapunk mult számában is jeleztük, esak két tárgy provokált hosszas, és túlzás nélkül mondhatjuk, fárasztó vitát t. i. Dr. Löwy László indítványa sétatér létesítése ügyében, mely fölött a közgyűlés azon okból, bogy nem volt konkrét alakba öntve, napirendre tért s az izr. temető ismeretes ügye. Mi térhiány miatt, csak az utóbbiról közlünk hézagos tudósítást, hézagosat azért, mert a nagy zajban lehetetlen volt az egyes beszédeket correete stenografálni s igy a nagy publikumnak alig lesz homályos sejtelme arról, mennyi vitatkozásba került mire az ügy szavazattal Dr. Koritsokoner indítványa értelmében elöntetett el. Az állandó választmány azon javaslata ellenében, bogy* a temetökérdés lln nap közbevetésével .ujabb határozathozatal végett tűzessék ki, elleninditványt tesz Dr. Koritscluiner Lipót. T. Közgyűlés! Arra názve akarok röviden nyilatkozni, hogy szükséges-e ez ügyben 30 napos közgyűlésnek kitűzése vagy nem'? A megyének most kihirdetett határozatát én tévesnek tartom, s igy nem járulhatok hozzá az indítványhoz, a melyben ezen ügynek elintézésére ujabb 30 nap kitűzése van indítványozva. A tévedés nézetem szerint ott rejlik, hogy a megyei határozat azt látja, bogy a városi törzsvagyon eltulajdonításáról van szó. — Ez, kérem, téves feltogás. Én legalább úgy tanultam, hogy törzs vagyon alatt értjük azon dolgokat, javakat, a melyek a forgalom alól kivéve nincsenek, a melyek terhelhetők. De vannak olyanok, melyek a közforgalomból ki vannak véve; ilyenek: a templomok, temetők, séta helyek, ezek el nem idegeníthetők és terhelve nem lehetnek. A város i-ószére a tagosítás alkalmával lentartott temető terület nézetem szerint nem képezhet törzsvagyon!, olyant a melyet elidegeníteni, eladni lehetne. A város elhatározta, bogy a zsidólakosság számarányának niegielelöen kijelöli a temetőterület egyrészét a zsidó hitközség részére. En tehát azt gondolom, h'.gy a törzsvagyon oly természetű, bogy ennek eltulajdonításáról, elidegenítéséről szó sein lebet. En jelen alkalommal, t. közgyűlés nem akarok, a dolog ez érdemébe mélyebben beboesátkozni, csak azt vagyok bátor ismételten kijelenteni, bogy az állandó választmány javaslatától eltérőiig indítványoznám, bogy a városi képviselő testület ügyésze utján ezen téves határozatot felebbezze meg. Azt hiszem, hogy nézetünknek hely fog adatni, és nem le-z szükséges e tárgyat újra disenssió 1árgyává tenni, mikor ezen képviselőtestület már oly szellemben határozott, a nndy legjobbau megtelel a közjog és méltányosság elveinek." i Elénk helyeslés.) Szilágyi Józstj _T. Közgyűlés! Nem a dolog érdeméhez, hanem esak annak formájához kívánok pár szót szólani. Jogi éles ítélet, jogi képzettség tekintetében nem kívánok versenyezni előttem szólott igen tisztelt doktor úrral, mert én e tárgyban szakember nem vagyok. Különben az általános jogelvek nem is szorítkoznak ezen szakképzettség körére. E rövid bevezetés után a fenforgó tái'gyra nézve azon nézetemnek adok kitejezést. lmgy a törvényhatóság nem tévedett, midi ín kimonda, hogy itt törzsvagyon elidegenítéséről van szó. A köztemető Pápa városának közös vagyonát képezi, ba ezen közös vagj'onnak egy része valamely más felekezet részére kibasittatik: ezen kihasított rész. ama felekezetnek kizárólag mayán tulajdonává lesz; ezzel tehát a közvagy.m esorbittatik. illetve a közvagyon e része privát tulajdonba menvén át, ez által a közvagyon egy része elidegenittetik. Egyébként is én azt gondolom, hogy ezen dolgot nagyon jól meg kell fontolni. Távol van tőlem, hogy e kérdésben felekezeti tekintetek illetve ellenszenvek által vezettessem magamat. E feltevésnek ellent mond egész, különben szerény, nyilvános működésem. Mert én mindig az általános jogegyenlőség híve voltam, valamint vallási ligy politikai téren is. Azt tartom, hogy ezen kontrovers kérdésnek czélszerü elintézése csak itt Pápa város közönségének körében, hogy ugy mondjam, domestice történhetik meg minden oldalra megnyugtatóan, a méltányosság alapján. Véleményein szerint helytelen lenne ez ügyet olvassa az összes lapokat. A „yizíiu" köszön neki, de a ^fizetőpincér" tőle várja a „jó reggelt". Ha megkérdik tőle ,.parancsol''-e, illő szerénységgel mondja, hogy parancsolni sohsem szokott. Később megszokják. Úgyszólván „Inventár"-a lesz a délelőtti kávéházi publicumnak. Mindenki csak látásból ismeri. Jön, olvas és elmegy. A déli harangszótól báromnegyed e gyig a kávéház a pincéreké. A kávéház nagy termétől jobbra egy sarokban van a gyülbelyök. El nem tudom gondolni miről foly a discursus, talán nagy terven törhetik a fejőket. Inkább én beszélek rólok valamit. A főpincérnek „Max" a neve. Igen csinos, érdekes ember, üeggel jaquetteban jár-kel, délután már frakkban serviroz. .Gavallér a szó teljes értelmében, máskülönben „lengyel gróf." A vendégek, de sőt a kávéház tulajdonosa is „Herr Graf" cimen szóllitja. A grófi címet a nyári fürdőhelyekről adoptálta magának, mert csakis aristokratákat szolgált ki, minthogy pedig születési helye Krakó városa, igy tehát a lengyel gróf elnevezés reális bázison alapszik, ßobasem fárasztja a fizetőt azzal, hogy a! visszaadott pénzből még borravalót adjanak neki. A maga két krajcárját bölcs biztosítással levonja, ez nála „Macherlohn'" cimen levonásba jön. Fel se tűnik,! megszokta mindenki. Előzékenységnek veszik, sőt némely vendég szerencsének tartja ha adós maradhat a piccolóval. Állandó kísérője „a kis Picolló", ez mindig mosolyog, lépten nyomon kíséri, egész „Mungó" szerepét játsza. Büszke reá „az ö iskolája". A másik pincér komoly embe|, akar egy pbiloxera biztos. Megy, lát és szolgál. Ha Julius Caesar pincérnek születik, szakasztott ilj'en lett volua. Még ketten vannak, ezek csak a „lengyel gróf" udvartartásához tartoznak, s csak hűsítő vizek hozatalában segédkeznek. Kezdik az ajtókat csapkodni. Telik a kávéház. Jáija a „piccolo." A „fekete" gyérebben. Prózai a megoldása. A pimdo két krajcárral olcsóbb s ,ez adja hozzá a commentárt. Az asztalok benépesülnek. A kép kezd érdekes lenni. Itt is mint mindenütt a kasztrendszer az uralkodó. A kávéház „extra' szobájába az utca felől járnak be. A másik oldalon a kereskedő fiatalság gárdája foglal helyet. A kávéház elkülönített felmagasió pódiumán a kereskedők csoportosulnak. A többi asztaloknál szerteszét a reggeli vendégek folytatják pipafüst mellett, a félbeszakadt társalgást. Két óráig száll a füst, csattognak a biliárdgolyók, s űzetnek a királynők a sakktáblán, mígnem minden lassanként lecsöndesedik. A esti „Pollák"-ot nem igen ismerem. Ezzel nem a szolidságomat akarom bizonyítani. Ilyenkor másutt vagyok. Különben este mint ballom a legérdekesebb és alegdistingváltabb pjiblikum látogatja; A „jeunesse d* orée"' találkozási belye. Ha a Szél-utcán sétáló bakfisek társalgásától már eléggé felhevültek, ugy egy dózis fagylalttal jönnek be lehűteni átmelegült vérmérsékletüket. Különben is a 9 órai harangszó az udvarlásé. Ez a becsöngetós. Nem sokan vannak, csak „párosan bármosan." Olyan a társalgás, mint a limonádé. A szőke „Louizácska" prototipje a kaszirnőknek. Udvarlókat szívesen elfogad, de csak 26
