Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892

1892-06-26

a jogi térre kidobni. 'Ugy van.)'Kívánom, bogy nyerjen az ügy megoldást, oly módon a mely mindnyájunk kielégítésére szolgáljon." iElénk helyeslés.). Horváth Lajos. Kijelenti, hogy nem tartja ezélszerünek ez ügyben a felebbezés útját követni. Kimutatja, hogy csak október :5-án lesz megyei gyűlés, s igy magunk körében cz ügyben előbb hozhatunk érdemleges határozatot. (Ugy van.) Fischer Adolf. ,.Mélyen tisztelt közgyűlés! Csodálkozásomnak kell kifejezést adni azon nézet felett, hogy itt csakugyan törzsvagyon elidegenítéséről lehet szó. En mint laikus ember azt hiszem, ha e város közgyűlésének múltkori határozata fogajiatosittatik, akkor senki sem ad, de senki som vesz. tehát elidegenítésről szó sem lehet. Átadatik e város közönsége által, tagosztály alkalmával temetőnek kihasított területből az izraelitáknak lélek-szá- \ arányban, egy reájuk eső terület rendeltefése >"zéljániiic: temetőnek, hogy lehet tehát itt elidegenítésről szó ? Hiszen nem a noszlopi izraelita hitközségnek adunk Temetkezési helyet! De, mert a vármegye e közgyűlés határozatába még akkor is bele szeret kötni, ha ez. — mint a jelenlegi esetben is — helyesen ós méltányosan határoz, azért melegen pártolom dr. Koritsohoner nr indítványát.-' (Helyeslés.; Szózat a magyar iionizothez. Több. mint uegyveu éve mult már dicső szabadságharezuukiiak. A harcz már a történeté, keserűsége, haragja nem tölti már el azok szivét, a kiket a végzet akkor nehéz mérkőzésre késztetett. Az elfogulatlan ítélet előtt világos immár, hogy hosszú, majd három százados félreértések és lappangó tusák nagy, viharos válsága volt a harcz. Karmi véget ért is. lezajlása után majdnem két évtizeddel meghozta a teljes békét, a teljes bizalmat s a teljes magyar nemzeti öntudatot, mely a szent korona felséges viselője iránt érzett rendíthetetlen hűséggel és hódolattal párosul. Sok és nagy oka vau tehát a magyarnak kegyelettel emlékezni viszsza 1848 -49-iki szabadságharczára. Minél jobban meg tudja becsülni a nemzeti fejlődésre annyira áldásos jelent. - annál mélyebb hálával kell visszagondolnia azokra a hősökre, a kik életüket, vérüket és minden földi javukat bátran koczkára tették, csakhogy kivívják -• nem is önmaguk, hanem az utánuk következő nemzedékek részére a ..jobb kort. mely után buzgó imádság epedt százezrek ajakán". A kegyeletes visszaemlékezés tolkelT

A.sére « a hálaérzet ápolására mi sem alkalmasabb, mint. ha összegyűjtjük s a •omlástól megóva nyilvános múzeumban örökös közszemlére teszszük ki mindazon ereklyetárgyakat, melyek a szabadságharcából fennmaradtak. Az aradi ..Ivülcsey-Egyesület" fölvette hazafias czéljai közé egy ilyen országos jellegű szabadságharczi ereklye..luzeuni létesítését s ezen czélja elérésére "'-Cy külön bizottságot alakított, AZ ereklyemúzeum helyéül a tervezők Aradot választották, mely várost a sors a szabadsághaiTz annyi hőse vértanúhalálának szinterévé tett. Biztat a remény, hogy itt idővel a szabadságharczi ereklye-múzeum részére külön épület is fog emelkedni. A szabadságharczi ereklye-muzeum bizottsága saját tagjai s az ezek összeköttetéseivel uieguverhető hazafiak és honleányok kisebb körében már is megkezdte az ereklyék gyűjtését; hogy azonban a múzeum méltóvá lehessen az ügyhöz, melynek emléket emelni kíván, — a bizottság ezennel a haza minden fiát és leányát fölkéri, bogy a szabadságharczi ereklyék megmentésének s nemzeti közkincscsé tételének ügyét fölkarolni s a múzeum részére való ereklyegyűjtésben résztvenni szíveskedjék. Gyűjtsünk egybe minden emléktárgyat: zászlókat. lobogó-maradványokat, fegyvereket, ruhaneműt, a katonai fölszerelés egyes tárgyait, arczképeket. csataképeket, kéziratokat, nyomtatványokat, — szóval minden még teljesen szét nem omlott csekély darabját annak a harczias és politikai világuak, melyet 18-18—19-ben ért meg nemzetünk. Az ereklyék Aradra az alább irt bizottsághoz küldhetők be, mely azokat levélileg és hirlapilag is nyugtázza, hivatalos katalógusába fölveszi s az adományozó neve alatt örök időkre az ereklye-múzeumba helyezi el. Kezdje meg munkáját a hazafias kegyelet! Őrizzük meg dicső szabadságharczunk emlékét! Kelt Aradon, a „Kölesey-Egyesület" múzeum-bizottságának 1892-ik évi május hó 18-án tartott üléséből. Kisteleki Léray Henrik s. k., védnök. Várjam), írpád s. k. Dömötör László s. b Aradmegyei kir. tanfeliigy. ffíreáliskolai tanár, biz. elnök. l)iz. jegyző. Lendvaif Sándor s, h. biz. pénztárnok. Nemzeti adakozási felhívás Klapka György koszorújára. Ki érdemelte meg jobban a magyar honfiaktól és honleányoktól a koszorút, mint Klapka (1 yörgy? Milyen legyen a koszorú? olyan, mely nem hervad el. nem hullatja el levelát; — addig él. mig a hős neve magyar szivekben élni fog. olyan koszorú, mely még a nomos erczlml készültnél is maradandói)]) legyen. Felhívjuk hazánk hü fiait és hölgyeit, hogy veszendő zöld ágak helyett fonjanak olyan koszorút a h ő s ö k hősének emléke körül, melyet el nem enyésztet az idő. Gyűjtsünk össze egy alapítványt > K1 a p k a koszorú j á n a k« cziine alatt, olyan gyorsan, a mint a hazafi fajdalom szétterjed minden szivekben, mely alapítványnak czélja legyen magyar ifjak kiképeztetése a Lud ovik a Akadémiában arra a pályára, melyen az elhunyt hűs nevét halhatatlanná tette. Fóuynyel, ne gyá-szszal kisérjük hősünket sírjába. Igy örökítsük meg omlákezetét. A ki felhívásunkat megérti, átérzi, cselekedjék velünk együtt szive szeriut: gyorsan és habozás nélkül. A legkisebb összeg is, mint a nemzet hálájának kifejezése fogja szaporítani Klapka koszorújának leveleit. Vajha az egész nemzet lenne belefoglalva ez örökzöld koszorúba! Budapesten, 1.S92. június hóban. A gyűjtő-bizottság nevében: át. íJiázo-tifri oiylván. elnök. cot, cöóiij'|tj. <$oti]océ-na^ elnök. •x?r. 2)lcűHH-ÍDÍI. diliéi-, jegyző és pénztárnok. Adományok M ü n n i c h Aurél, a 3Klapka koszorúja^ pénztárnokához (Budapest, IV. Vámház-körűt 12. sz. czim j alatt) küldendők. ' Adományokat a ..Pápai Lapok" szerkesztősége is elfogad és rendeltetésük helyére juttatja. Vidéki levelezés. 'J'el; intet es Szer koszi ö nr! A „szergényi önk. tűzoltó-egylet" május 29-én az uro dal mi Lovász erdőben ez évben is jó] sikerült majálist rendezett. — A felhőtlen ragyogó égboltozat.a kifogástalan kedvező idő. igen szép társaságot vonzolt egybe. - A tikkasztó hőségben, az erdő árnyas fái alatt kellemes üdülőhely kínálkozott: a fiatalság a jó zenére csakhamar tánezra kerekedett, és szilaj kedvvel járta kivilágos kivirradtig a ropogó csárdást. J)e különösen megörvendeztetett bennünket sziv-s megjelenésével méltóságos gróf Erdődy Sándor kir. kamarás ur, helybeli nagy birtokos és tiszteletbeli főparancsnokunk, a ki leereszkedő nyáj»ssága ós szeretetreméltósága által az egész vendégkoszoru rokonszenvét és tiszteletét megnyerte magának. Gróf ur ö méltósága rendeletére a tánezhelyiség közelében este í) órakor 4 méter tűzifa máglyába rakatván, meggyújtatott. - Xagyszerü hitvány volt, midiin a széleseidben az égi'elé emelkedő lángok oly kísérteties fényt árasztottak a venrlégkoszorura. Magasztos és lélekemelő jelenet volt. midőn a mulatság közepette ezen nagyszerű kivilágításon s a zene hívogató szavára megjelent körünkben a falombok között az erdők csalogánya, a fülemile s a czigány muzsikájával versenyt dalolt és csattogott, örülve a természet szépségének, a szokatlan kivilágításnak és a jó zenének. Ez alkalommal az egyletet anyagilag felülíizeléseikkel a következők támogatták : mélt. gróf Erdődy Sándor ur 20 frttal, ifjú Sipkovics József 5 forinttal. Gömbös Eb k nrodalmi ispán s tűzoltó főparancsnok 3 frt öokr, Bárdossy József 2 frt 80 kr.. X. X. 2 frt 50 kr, Giay Károly titkár. Lövy Ignácz 2—2 frt, Kleissl Károly nrodalmi erdész, Király János 1 frt HO 1 frt 80 kr. Remete Dénes urodalmi felügyelő X. X., X. X. X. X. 1 frt Ő0--1 frt 50 kr. Tóth István 1 frt 20 kr, GriinlVId Jenő, Fejér Lajos, tiszt. Szily Lénárd. Boda József, Kiss Mihál Nunkovics Dénes 1—1 frt. Döbröutei Imre, Hannos Zoltán 80—80 kr, X. X.. X. X.. X. X., Berzsenyi Gábor, Tompa László, Horváth István urodalmi ellenőr, Tompa Sándor 50—50 kr. tiszt. Dubovay Béla 30 krral, Szabó István 25 krral, Vörös János 15 kr, és Xagy Lajos 10 krral. Fogadják nagybecsű ajándékaikért a „szergényi önk. tűzoltó-egylet" hálás köszönetét. egyl. jegyző. — A pápai nonvédszoborra ujabban adakoztak: Borsodi Latinovits Béláné ő nagysága gyűjtése folytán, . . 9,'ä irt 16 kr Lovász-Patonai martius 15. ünnepély alkalmából .... 4 frt 8 2 kr Összesen 07 frt 98 kr Ehhez a mult számban kimutatott 2(532 írt 43 kr Főösszeg 2730 frt 41 kr 1 dollár és 3 piaszter. Fant elősorolt nemes szivü adományokat a bizottság nevében köszönettel nyugtatja Pápa-,Teszér 1892. jnnius 19-én. Gerstner Ignác, pénztáros. TÖRTÉNELMI NAPTÁR., — A Pápai Lapok számára irta TIPOLD ÖZSÉB. Hatodik évfolyam. Jnnhis 2H. — Kr. sz. e. 403. A 30 zsarnok Athénből elűzetik s Euclides az arclionságot elfoglalja s a Solon-féle alkotmányt viszszaállitja. Június 2/. — 1192. I. László királyunk a szentek sorába igtattatik (700-ados évfordulója az idén.) Június 2ü- — 1801. Kazinczy Perencz magyar költő fogságából kiszabadul, melyet Brünnben, Kufsteinban és Munkácson töltött. Június 2!). --- 833. Jámbor Lajos frank császár seregei által elhagyatván, lázadó fiaival Lothar-, Kopasz Káról — és Bajor Lajossal kibékül. Június HO. — 7ij3. Constantinus Oopronyinus keletrómai császár megveri és megszalasztja Telesis bolgár királyt, ki a keletrómai birodalomba elbizakodottan betört. A bolgárok roppant veszteségük fölötti elkeseredésekben királyukat megölik. Julius 1. — 1310. Aptv László erdélyi vajda a magyar szent koronát Tamás érsek kezébe átadja, mint magyar nemzeti ereklyét. Julius 2. -- 1800. Xagy Britannia és Irhon ni a ak?áj' i" kiadatik, mply szerint a protestáns irek egyenlő jogokat nyernek a protestáns angolokkal és skótokkal, azonban a katholikus íreknek a parlamentbe való választhatósága megtagadtatik. rovat 2605. ikt. 7o. kgy. 892" Hirdetmény. A városi nyugdíjintézet alapszabályainak felsőbb helyen kívánt akkénti módosítását, hogy a varos részéről való hozzájárulásra a költségvetésbe évenként egy határozott összeg (500 forint) vétessék fel: — a nyugdíj részesek által való évenkénti hozzájárulás pedig a fizetések 4%val történjék, a városi,kép viselőtestület f. é. június 18-án tartott ^közgyűlésében elfogadta, az alapszabályoknak 1891-ik év kezdetétől fogva életbeléptetését kimondotta, s az ez időtől számítandó hozzájamakkor, ha komolyan gondolkoznak. Rendesen komoly, nevetni csak akkor szokott, ha ..muszáj." A kassza .,támasztói.at- kik csak időtöltésből foglalkoznak vele. hallgatag komolysággal „dreiselrritt'* élteti el, ajánlva nekik jobb szórakozást: egy parthie carambolt. Boldog a ki beéri vele. A pezsgőig csak a komoly udvarló megy fel. ele a kisasszony a világért sem kóstolná meg. Fogadása tiltja . . . Annál jobban kedveli a zenét. Ha zenét hall, mosolyog, a hangászok már ösmerik a nótát: „Boldogtalan csak ón vagyok egyedül." Még valamit. A hírlapírók részére is van fentartva egy kis szórakozó hely. Hivatalos asztaluk a kassza mellett van. Ilyen alkalommal a principális is a társaságba vegyül. Életrevaló egy ember, utálja a vizet, annál jobban szereti a pezsgőt. Hangos a beszéd, folytonos a kacagás, fővárosi élményeiről és egyegy régi ..hecz"-röl folyik a társalgás, diseretiót kér, mert mint szokása mondani „szereti a journalistákat, de fél tőlök." Már oszladó félben van a társaság, midőn a rouék, jobban mondva a kávéházi habítouék érkeznek meg a rendes tarokkparthiera. Lassan járnak, de biztosan. Xappal a casinóban. Este itt játszanak, mert ilyenkor nem zavarják őket a piaci legyek „gibicek." 2 óra felé már „mester"-eket mondanak, ilyenkor kezdődik a „rámolás", de a három mesterből kifogyva .,tour"-okat állapit-tauak meg, A szőke „Louizácska" ösmerve a tourok határát, nem várja be a „feuerabend"-ot, hanem ott hagyja őket mint „szent Pál az oláhokat." A pincérek bóbiskolva ugyan, de azért helyt állnak, míg le nem fújnak. ,,A gárda meghal, de meg nem adja magát." A drága kalap. — Egy férj panasza. — Békés polgárember vagyok, tisztességesen jövedelmező üzletnek ura és három neveletlen gyermeknek gondos és szerető atyja. Kifogástalanul szolid vagyok, amit azzal is igazolok, hogy a most panaszkép előadandó esetemig összesen három ízben voltam kávéházban. Első ízben szalmaözvegységem vitt oda, másodszor a látogatásunkra jött apósom kedveért tévedtem be, harmadszor pedig, egy külföldről hazavetödött barátom csalt el. Ez az utolsó látogatás nagyon szerencsétlenül ütött ki rám nézve. Féltve őrzött, drága pénzen, 7 írtért vett vadonatúj Habig kalapomat valamelyik gézengúz tévedésből elvitte, helyette egy ócska zsibvásáron szerzett s monogrammal ellátott kalap maradt rám. Igaz, hogy dühömben olyan lármát csaptam a kávéházban, mint egy törzsvendég, hanem » kalapnak nem tudtunk nyomára jönni, sőt a nagy keresgélésben egyik pinczér is konstatálta az ö kalapjának eltűnését. Egy csa.ta.yesztett hadvezér keserűségével bandukoltam haza s a lehangoltság lassankint nudancholiává 'íövokodott, mire lakásomra, érti m. Mit fog szólni a feleségem? C<i\.k legalább ez is fekete volna, ez a cs'-urpészett jószág, Jiogj no tűnnék fel az én figyelmes öregem vizsga szemeinek. Vájjon fog-e rám haragudni? Bizonyosan, mert ugy sem szívesen eresztett a kávéhízba, most még éppen neki lesz igazsága. Hányszor fogom hallani ezfc a szemrehányást: „ugy-e megmondtam," Isten a megmondhatója. Az első attakon szerencsésen túlestem, elég zajos volt ugyan, de egyóbb koirolyabb következménye nem lett, minthogy kimondatott az ige: „gyáva, mamlasz leszessz mindaddig, mig azt a drága kalapot vissza nem szerzed!" Szegény feleségem, ha tudta volna, hogy ezen önérzetemen ejtett sebbel milyen bonyodalmakba taszít bele, bizonyosan és ünnepélyesen visszavouta volna. Másnaptól kezdve mindennapos vendége lettem annak a végzetes jelentőségű kávéháznak, finoman kieszelt tervvel akartam a kópét kezeim közé keríteni. Rendeltem egy picolot, markomba szorítottam az M. S-es kalapot s végig szimatoltam minden fogast, minden kalapot és minden gyanús arezot szemügyre vettem. A gyanuszálak már kezeim közt is volj tak, egy impertinens arczu ember zavart hirtelenséggel csapta fejébe a kalapot, midőn kimenet megakartam a bélését tekinteni. Ez lesz bizonyosan — gondolám s azóta hűségesen leskelődöm a megjeleaésére. Kögbe, mintán a hosszas várako* zás véghetlenül unalmasnak tetszett, egyik barátom szívességi' folytán megtanultam billiárdozui. azután dominózni, később már makkaózni is tudtam kissé, de csak kibiczkedtem. Xem mondom, hogy kellemetlenül teltek el az esték, de hát voltak a dolognak aggasztó tünetei is- Az asszony most már kezdett becsületbe vágó titulusokkal illetni, mint „bitang

1- stb. s amellett kénytelen voltam vele együtt konstatálni, hogy az ón Habig kalapom nem akar megkerülni. — Magános óráimban, mint rendszerető ember, szorgalmasan jegyezgettem a kávéházi kiadásokat is. Két hónap óta hajhászom a kalajjot s már 27 ft 80 krt költöttem el érdekében. Hm, ezért tán vehettem 'volna néhány uj kalapot is. Tán mégis igazsága lesz az asszonynak némileg, hogy ez könynyelmüség. De hát hol marad a megsértett becsület ? Xem, azért sem hagyom magam, még ha az egész vagyonomat ráköltöni is. Meg kell kerülnie a gyávának, aki ilyen aljas módon jutott jó kalaphoz. Egy napi tépelődés után folytattam a hadjáratot ós végre-valahára — a harmadik hónap közepe felé — megcsíphettem azt a különös urat, aki a múltkor ideges viseletével felköltötte gyanúmat. Éppen csaj ázott, amikor egy elszánt emj bor bátorságával hozzá leptem és az orra í elé tartv. az M. S.-os kalapot, erélyes hangon kérdeztem tőle: „ismeri az ivr ezt . a kalapot?" Szemtelen vigyorgással kaI pott utánna s még neki állt feljebb, még ö ' kezdett valauii szemrehányás félébe, hogy lási hátralék kiegyenlítése iránt is intézkedett. Mi azzal tétetik közhírré, hogy ez ellen netáni fölebbezését a mai naptól számítandó 30 nap alatt minden adózó beadhatja. Pápán 1892. június 20-án. Osváld Dániel polgármester. 2354. 1892" Hirdetmény. A fogadó, vendéglő, kávéház és kávémérésekre alkotott szabályrendelet fölsőbb helyen kívánt némi módosítások végett viszszaküldetvén. a városi képviselő testület f évi június 18-án tartott közgyűlésében a kívánt módosításokat elfogadta ; a mi azzal tétetik közhírré, hogy az ekkép eszközlendő módosítások iráni az érdekeltek a jegyzői hivatalnál felvilágosítást nyerhetnek, s ezek ellen netáni felebbezéseiket mai naptól számítandó 30 nap alatt beadhatják. Pápán 1892 jnnius 20-án. Osráld Dániel polgármester. KÜLÖNFÉLÉK. — Stefánia Főherczegasszony Bi'üredeu igen jól érzi magát. A magas vendég tiszteletére rendezett tűzijáték gyönyörűen sikerült. Veszprémből és vidékéről is igen sokan látogatják most Füredet. Mint hírlik Ó Fensége hosszabb ideig szándékozik itt tartózkodni é;; állitólag a Dőry villában fog lakni. — Személyi hirek. Pap Gábor, a dunántúli ref. egyházkerület püspöke, a főiskolai vizsgálatokra városunkba érkezett. — Dr. Ilosvay Lajos, műegyetemi tanár, mint a közoktatási kormány megbízottja, ma érkezik városunkba, hogy jelen legyen az érettségi vizsgálaton. — Usenkey Géza, kir. törvszéki elnök tegnapelőtt városunkba érkezett. A bírói és ügyvédi kar tegnap tisztelgett az uj elnöknél. Kinek tiszteletére tegnap este szűkebb körű bankett, volt. — A főiskolai ifj. képzőtársulat vasárnap ünnepelte meg fennállásának 5o éves évfordulóját, mely ünnepélyre a társulat alapitó és későbbi tagjai közül számosan megjelelitek, köztük Tuba dános országgyűlési képviselő. Többen, igy dókái Mór és Domanoviszy Endre egészségi állapotukra való hivatkozással levélileg vettek részt az ünneplök sorában. — Vasárnap délután 4 órakor a zsúfolásig megtelt színházban folyt le az ünnepély első része: a hangverseny, melynek pontjai közül kettő Jókai ünneplésére volt szánva, ki ez előtt 50 évvel a képzőtársulatnál nyerte az első pályadijat, .lókai irodalmi működésének ismertetése volt az egyik pont s a felolvasás közben a függöny a színpad hátsó részéhen fel húzatott s Jókainak koszorúkkal övezefr arczképe tűnt elő. mire a közönség a koszorús irót lelkesen megéljenezte. Esie bankett volt. a melyeu a felköszöntők sorát Szilágyi József főgimnáziumi igazgató nyitotta meg. éltetve a társulat alapi tóit s különösen Jókait. Baranyay Zsigmond a hölgyekre. Gyurátz Ferenez Tóth Dániel és Szilágyi Józsefre, Antal Gábor a reáliát hogy s miként jutottam én az ö kalapjához. Xem oda Buda, jó uraeskám. mutassa csak micsoda kalapot hord magár Mogmutatta, de az nem volt az enyém. Képzelhető felindulásomban olyan hu mát csaptain, hogy az egész személyzet öszszeszaladt. Es uram bocsánat, az előmutatott kalapban az a bizou3'Os pinczér felismerte a magáét. De hát akkor mi lesz én velem? hát most már nekem semmiféle kalapom se lesz ? Hát látott már valaki ilyen bolond esetet? Kérdeztem még sok ilj^en érthetetlen dolgot a felháborodás legmagasabb hangján, de feleletet nem kaptam, ahelyett láttam gúnyos mosolyokat, a melyek gyilkossá tudtak volna tenni. És most itt állok gondolat, tanács és kalap nélkül, 33 frt 75 kr, kávéházi költség, 7 frt egy uj kalapra, összesen 40 frt 75 kr, és — az asszony haragja. Kölcsönkért kalapban botorkáltam haza. szerencse, hogy a Tapolcza nem esett közbe, különben valószínűleg öngyilkosságot követtem volna el rómitö elkeseredésemben. Azóta begyógyult a seb, az asszonj" is csak néha emlegeti az esetet, csak az én lelkemben képződött egy eddig felelethez nem jutott kérdőjel: „Milyen ürügygyel tudnék megint kávéházba járni ?" Erre szeretnék én tanácsot kapni. í \