Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-06-07

Megjelenik # t J5JjLÍ5>ivJ a s á r n a p. Közérdekű sürgős közlésekre köronkint rend kívüli számok is adatnak ki. Bérmentetlen levelek, csalt ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatpak vissza. lapnak szánt közlemények a lap ij^szerk. hivatalába küldendők.^ * Előfizetési díjak. Egy évire 6 frt •— Fél évre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajezár. —* Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos'petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 30 kr. A, díj előre fizetendő. Bólyegdij mindig külön számitatik. Az előfizetési dijak s hirdetések a laft kiadó hivatalába (Goldberg Gyula , 2% papirkereskedése, fb'tér) küldendők. >^ P á p a város ha lóságán ak és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválaszt ott k ö zlöny e. Pápa város a számok világánál. (Folyt, és vége.) (H. Z.) Nem minden érdeknélküli az a nagy ingadozás sem, mit a fenntebb elso­rolt születési és halálozási többletek elénk tárnak, mert a mig 1889 évben a szüle­tések 95 multák felül a halálozásokat, ad­dig a közvetlen előtte való évben (1888.) 69-el, az utánna következő évben (1890.) pedig 25-el volt nagyobb az elhaltak száma a születettekénél. Nem csekélyebb érdek­kel fordul a statisztikus szeme a felé az eltérések felé sem, a mik a születések és halálozási átlagoknál jelentkeznek. A szü­letések átlagos száma volt 1881—1890. években 551, ezen az átlagos számon alul maradt az L8S1. óv 31-el, az 1888-ik óv 48-al, az 1890. óv pedig 52-vel. A halá­lozások átlagos száma volt 1881—1890. évben 533; e számon felülemelkedett az 1882-ik 8-al, az 1884. év 12-vel az 1885­óv 9-el, az 1886. év 26-tal, az 1S87. év 23-al, az 1888. óv 39-el. Yógül felemli­tendönek tartom még, hogy az alapul vett tíz évben a születésekre nézve legkedve­zőbb volt az 1887. év 590 esettel, legked­vezőtlenebb az 1890. óv 499 esettel, elté­rés e kettő között 91; a halálozások leg­nagyobb számot mutatnak 1888-ban 572, legkisebbet 1889. évben 475, eltérés 97. Igen hálás tér volna kutatása azok­nak az okoknak, melyek a fentebb elso­rolt ingadozásokat előidézték; mennyi öröm. bánat, gyönyör és nyomor, mennyi kétségbeesés ós korán felhantolt sir mel­lett kellene elhaladni a kutatónak, ha rá­lépne az emiitett okok ösvényére! De én nem lépek arra az útra, hanem folytatom számbeli adataim felsorolását, még pedi£ a különböző .vallásfelekezetek szerint*). Katholikus. Zsidó. Beform. Evang. -53 . 1881. 1882. 1883­1884. 1885. 1886. 1887. 1888. 1889. 1890. 337 385 347 353 344 356 364 303 355 301 © IS 359 334 325 345 371 355 369 351 306 358 2 Is •«3 S 115 88 106 105 113 99 134 95* 108 72 109 99 118 77 102 101 103 74 92 72 -S eS £3 tD •ÍJ aj w S 40 40 64 65 53 40 52 70 62 62 60 66 55 69 61 72 78 . 61 67 59 •a 28 41 33 37 37 24 36 35 40 37 34 39 53 41 37 48 34 34 39 35 Össz. 3445 3473 1100 882 592 604 373 371 Ezeknél a számoszlopoknál meg ál­lapodok egy kissé. — Egy futó pillanat ezekre, szembeötlővé teszi a nagy eltérést, mi a különböző felekezetek halálozási szá­*) Ez adatokat a négy hitfelekezet lelkészei voltak szívesek rendelkezésre bocsátani, miért is köszönetünket fejezzük ki. Szerk. mainál mutatkozik. A halálozások száma a születések számánál nagyobb a katholi­kusoknál 2 8-al, a reformátusoknál 12-vel; a születések száma a halálesetek számánál magasabb az evangélikusoknál 2-vel, a zsi­dóknál 218-el. Összéft^gonlitva a halálese­tek számát az egyes ^f'e^kezefcek lélekszá­mával, azt látjuk, Hegr a katholikusok­nál (8523 1. sz.) 4.3%f r gt reformátusoknál (1526 1. szám) 4%, -az) evangélikusoknál (1039 1. sz.) 3.7%, a%Íxlóknál (35661. sz.) 2.5%-ja hal el az összeségnek. Mint előbb kimutattam Pápán, évenként, minden 27­dik lakost ragadja el a halál; ha e kul­csot a vallásfelekezetek szerint alkalma­zom, azt kapom eredményül, hogy a katho­likusoknál minden 24-ik, (az átlagnál 3-al több), a reformátusoknál minden 25-ik (az átlagnál 2-vel több), az evangélikusoknál minden 28-ik (az átlagnál 1-el kevesebb), a zsidóknál minden 40-ik (az átlagnál 13­mal kevesebb) ember hal el. Az általános egészségügyi viszonyok tehát legsúlyo­sabban nehezednek a katholikusokra, leg­kevésbé sújtják a zsidókat, vagyis, azok­nak kártékony hatását legkevésbé tudják elhárítani a katholikusok ós legjobban tudnak velük megküzdeni a zsidók. A halálesetek száma egy vallásfele­kezetnél sem áll egyenes arányban a szüle­tések számával, hanem megfordított arány­ban, bizonyítja ezt az a körülmény, hogy a katholikusoknál a születési esetek 4,2% a halálesetek 4,3"',,, a zsidóknál a szüle­tések száma: 3,1%, a halál esetek száma 2.5%; a katholikusoknál tehát a születé­sek száma 1,1"|„ nagyobb mint a zsidók­nál s igy az egyenes arány megkívánná, hogy a halálesetek száma is kevesebb le­gyen, a minek azonban az ellenkezőjét látjuk. Ha Pápa várost csupán keresztény felekezetek laknák, ugy elnéptelenedése nyilván való volna; de ha tisztán zsidó­ság lakná is, a népesség szaporodása még akkor sem éri el az egész ország szapo­rodási %-át, mert a mig Magyarország népessége a lefolyt tiz évben több mint 10% szaporodott, addig Pápán a zsidóság csak 6,2%-al. Ezt a tényt, ismét az egész­ségügyi viszonyok számlájára kell irni. — A felekezetek halálozási szám adataiból egy igen tanulságos következtetést von­hatunk le, mely abból áll, hogy: a zsidó­ság leginkább méltányolja az élet becsét, vagy . közgazdasági kifejezéssel élve, legjobban tudatával bir annak, hogy az ember élet a legnagyobb jó; az egészség ügyi viszonyok, épp oly ónsulylyal nehezednek a zsidó­ságra, mint Pápa bár mily más felekeze­tére, s fenntebbi adatok mégis azt bizonyít­ják, hogy a halálozási arány a zsidóknál legkedvezőbb, hogy a mig a zsidók közül, f ARCÚ BEGÉHYEM. i. Az első csókot ah, Pirulva kértem én, S te kedves kis leány — Mily különös talány — Azt játszi könyedén, Nevetve szívesen Adád meg énnekem . . . S most annyi év után, — Ki tudja hányadik? — Mit játszi könnyedén Nevetve 'kérek én; S te kedves kis leány • — Mily különös talány — Egy csókot is csak ah, Sok könyörgés után Pirulva adsz csupán! n. adőn 'úgy egyszer régen tréfaképen "enyasszonyul kínált nekem anyád, evettem rajta s büszkén azt feleltem: Kicsiny vagy még, nem várhatok te rád!" « • s most, pár év után meg attól félek, Jogy visszavonja akkori szavát; hogy ő citálja rám büszkén s nevetve: Kicsiny vagy még, nem várhatok te rád!" HL Bűvös pacsirta-dalt ha hallok: Eszembe jtrt hangjának a zenéje, Vakitó napsugárfc ha látok: Rágondolok a« q tüzes szemére, S e napsugaras légbe' hangzó Pacsirta dalban annyi a remény — Egy ábránd visszhangzik szivemben: Hogy ő enyém lesz, egyedül enyém ! . . . IV. Elzengtem im a dalt ... A lantot Azért még félre nem teszem; Eelajzom újra S örömbe' búba' Ezentúl is előveszem. f Eelajzom újra S ha vágyam sólyma Merészen ég felé repül Hirdetve azt Mi forr belül Dalom büszkén utána szárnyal, A költészet, e tiszta szárnynyal Azt messze útján így kisérve —. Bár lelkem sejti már előre; Hogy — e magas remények vágyak, Tündéri képek édes álmák Eloszlanak majd Mint a köd, A fényben égő Nap előtt. ., .3fc A házasságról. Résriet egy felolvasásból. Az emberek legnagyobb része külö­nös előszeretettel töri 'a fejét más embe­rek dolgain.* Kétszeres buzgalommal ós odaadással űzik ezen sportot — különösen a nők — ha oly házasság létesítéséről \m sző, mely bármely okból csudáikozá>. mint már előbb emiitettem, évenkint csak minden 40-ik embert ragadja el a halál, addig az favafrgelikusok közül minden 28-ik, a reformátusok közül, minden 25-dik, a katholikusok közül minden 24-ik tér meg apáihoz. Bármily mérvben járuljanak is azon­ban a kedvezőtlen, egészségügyi viszo­nyok Pápa város népességének hanyatlá­sához, e banyatlás egy ig^-n fontos ténye­zőjének az elköltözködést is tartom. Az elköltözködés kópét, következő számokban állítom össze : az 1881. évi népszámlálás adatai sze­rint Pápán volt kafcb.: 8523, zsidó: 3566, ref. Í 1526, ev.: 1039, egyéb — 1891. évi népszámlálás szerint talál­tatott: kath.: 8249, zsidó: 3139, ref.: 1642, evang. 1215, egyéb 7; tehát 1891-ben több ref. 116, evang. 176; kevesebb kafch. 274, zsidó 427, egyéb 7, ellenben 1881—1890. volt természe­tes *) apadás: kabh. 128, ref, 12, egyéb 7; szaporodás zsidó 218, evang. 2. Ha az 1Ö81. évi népszámlálás ada­taihoz: kath. 8523, zsidó 3566, ref. 1526, evang. 1039, egyéb — hozzá adjuk, illetve levonjuk az 1881 — 1890. évi természetes szaporodást zsidó 218, evang. 2; az apadást kath. 28, ref. 12. Megkapjuk azt a lélekszámot a mi­ket 1891-ik évi népszámlálásnak találni kellett volna kath. 8495, zsidó 3784, ref. 1514. evang. 1041; találtatott pedig tény­leg: kath. 8249, zsidó 3139, ref. 1642, evang. 1215, egyéb 7; tehát több ref. 128, evang. 174; kevesebb kath. 246, zsidó 645. Az itt kimutatott többlet ós kevesbb­let nem származhatott másból, mint a be, illetve elköltözködésböl. Az 1881—1890. években elköltözkö­dött tehát összesen 891, mi a lakosság 6,1%-nak, beköltözködött 362, mi a la­kosság 2,1%-nak felel meg. Legnagyobb hajlamot mutatnak (ha ugyan hajlamról és nem kényszerűségről lehet szó) a kiköltözködésre, a zsidók; (645); elég erős a hajlam a katholiku­soknál (246). Legerősebb vonzó erőt az evangélikusok gyakoroltak a vidékre, mert 174 uj lakossal szaporodtak; cseké­lyebb, de még mindig elég tekintélyes a reformátusok vonzó ereje, mit a 138 sza­porodás fejez ki. Most pedig leteszem a tollat; rámu­tattam Pápa város népessége hanyatlásá­nak okaira; vonják le ezekből a követ­keztetéseket a kik akarják, és segítsenek a városon — ha tudnak. *) Lásd a felekezetek szerint kimutatott szü­letési és haláleseteket. A közigazg. bizottság június havi ülése. A folyó évi június havi közigazga­tási bizottság alkalmával, a szokásos havi jelentések, egyrészt miután azok emlí­tésre méltót nem tartalmaztak, egyszerűen tudomásul vétetnek. Ugyanezen ülés alkal­mával a még függőben levő pápai ós zir­"czi járás fedanyag szállításra nézve is té­tetett intézkedés a mennyiben a pápai já­rás Bókás-hŐgyószi útvonalra szükséges fedanyag szállítása Békássy Károlynénak, a Pápa-jánosházi útvonal Koller János­nak, —• a járás többi útszakaszai pedig Szalatkay Istvánnak engedtettek át. A zirczi járásra nézve a beérkezett ajánlatok elfogadhatóknak nem találtat­tak ós igy, ha utólagosan elfogadbató aján­latok be nem érkeznének, a közigazgatási bizottság megbízza a vármegye alispán­ját, hogy ezen útvonalra az elkerülhetlen szükséges fedanyag szállítását házilag esz­közölje. A pápai róm. kath. hitközség által építendő elemi iskolára vonatkozó terv­rajzot a közigazgatási bizottság paedago­giai .szempontból elfogadja ugyan, de mi­előtt jóváhagyását megadná, felhívja a ne­vezett hitközséget, hogy az ezen iskolára vonatkozó műszaki leírást ós költségve­tést pótlólag terjessze be, megbízza egy­úttal a vármegye alispánját, hogy a be­terjesztendő iratokat vizsgáltassa át ós ha azok ellen műszaki szempontból kifogás nem tétetnék, a közigazgatási bizottság­nevében az építési engedélyt adja ki. A főorvosi jelentós szerint a köz­egészségi viszonyok május hóban is azon kedvező állapotban maradtak meg, minta hogy az előző ápril hóban alakultak, be­tegedések gyéren fordultak elő, ós a jár­ványok is mindenütt megszűntek. Külö­nös figyelemre méltó esemény nem for­dult elő, a köztisztaság általában kielé­gítő volt. Dajkaságba adott gyermek be­jegyezve van Veszprémben 70, Pápán 34, Enyingen 8, ezekre rendszeres hatósági felügyelet gyakoroltatik. Magyar zsidó tanítók árva alapja. Az Orsz. Magy. Izr. Tanítóegyesület­től ez alap megteremtése érdekében a követ­kező felhívást vettük: Elhalt tanítók gyászba borult özve­gyei és árvái érdekében fordulunk a ma­gyar zsidóság ezreihez. Gyertyalángként elhamvadt, magasz­tos nemzeti ós felekezeti ügy szolgálatá­ban kidűlt szellemi munkások nevében kérünk meghallgatást. ( Az élők a' holtakért-, a munkabírók a lankadt-kezűekért, az eszményi czólok­ért küzdők, az eszményi küzdelemben el­hullottak árváiért. A zsidó tanügy érdekét, ezer zsidó tanítói óhaját tolmácsoljuk. Mint országos izr. tanítóegyesület, mint a magyar-zsidó tanítóság anyagi, erkölcsi .ós szellemi ér­dekeinek képviselői fordulunk a magyar zsidóság jobbjaihoz. A munka terhe alatt leroskadt beteg és ügyefogyott tanitók gyámolitására, a mindenkitől elhagyott tanitók özvegyei és árvái támogatására, felekezeti tan­ügyünk emelésére 25 pv óta áldásosán működő országos egyesületünk megbízá­sából, fordulunk földi javakkal megáldott magyar hitrokonaink nemesebbjeihez. Egyesületi működésünk negyedszá­zados évfordulóját, felekezeti méltóságunk alapfeltételét képező iskolaügyünk felvi­rágoztatását jelző emlékkővel akarjuk megörökíteni. Ez az emlékkő: „Magyar­Zsidó Tanitók Árva-Alapja" feliratot visel. Adakozzatok árva-alapunk javára! Huszonöt óv óta dolgozunk nemzeti alapon nyugvó valláserkölcsi nevelés- és oktatásügyünk diszes építményén, negyed­századon át lelkiismeretesen végzett lelki­és testi erőt elhamvasztó munka után, nemesebb érzéstől áthatott jóakaróinkhoz, felekezeti intézményeinket gyámolító hit- * rokonainkhoz fordulunk segítségért. Hozzád fordulunk felekezetünk if­jabb nemzedéke, kinek szivébe oltottuk a/ minden szép jó és nemes iránt való lel­kesedést! Megosztottuk veletek lelkünket, oszszátok meg árváinkkal falat kenyere­teket! Adakozzatok a magyar zsidó tani­tó k árva-al apj a j avara! Hozzátok fordulunk Izrael asszonyai, nőegyesületeink leikés vezetői! Grondoljás­tok azoknak árváira, kik szeretetre taní­tották gyermekeiteket! Az atyák nemesebb érzületére," az anyák érző szivére, a tanítványok kegye­letes érzelmeire, felekezetünk áldozatkész ezreire, iskolaügyünk felvirágoztatásáért áldozó hitközségeink százaira biztosan számit a magyar-zsidó tanítóság, negyed­százados egyesületi működésének öröm­napján. Az erkölcsi elismerésnek szép, de üres szavait oly sűrűen hallottuk: anyagi támogatásban nyilvánuló elismerést ké­rünk! Iskolaügyünk felvirágoztatására hór­zandó áldozataitok által nemcsak az élő nemzedéknek tesztek szolgálatot, hanem lelketek legnemesebb érzelmeit öröksége képen hagyjátok a jövendő századoknak, kegyeletes emlékteket évkönyveink meg­sukat, bámulatukat hivja ki. Ily esetek­ben a legközönségesebb pletyka a köz­vélemény szószólójává tolja fel magát ós oly dolgokba avatkozik, mely nekik — Hekuba. Nem akarnók hölgyeinkről kedve­zőtlenül nyilatkozni, de az tény, hogy eljegyzések ós házasságok kritikai szem­lélésében sajátságos ügyességet fejtenek ki. Akárhányszor nyilvánossá lesz egy uj frigy kötése, csudálkozásuknak adnak ki­fejezést: tulajdonképpen mi indíthatta a férfit, hogy éppen „őt" választotta ós nem egy mást? Sok kutatás után sem találják magyarázatát e hihetetlen dolognak. Igaz — ós ezt ők is beismerik — hogy „ö u róla még a roszakarat sem mondhat mást mint, hogy fiatal, szép, szellemes, szerény, de azért mégis mást is választhatott volna. Ha fiatal embereink a világ Ítéletét tekintetbe vennék, egyik sem választaná azt, kit tényleg nőül vesz, mert ezek a jó urak mindig találnak hibákat. A fris­sen hullott hóban is fekete pontokat ke­resnek. Azfc hinné az ember, líogy a házas­ság csupán két lény dolga, kiket a pap összeköt ós ha szivük vágya ekkép telje­sedésbe megy, a világnak édes kevés a beleszólása. Tényleg pedig á legidegenebbek oly magatartást tanúsítanak mintha nekik kel­lene az ilfetö férfival vagy növel életüket megosztaniuk ós a házasságot a nagy ál­talánosság, ügyének tekintik. De — mint már emlitém T~ különö-. sen a nök fáradhatatlanok ily esetekben. habár a férfiak is kiveszik részüket e ke­resetnélküli foglalkozásból. Kivételt képez, ha két egyenlő nagy­ságú pénzeszsák ütődik össze. Ha létre jön az igazi modern házasság. Világosság fény nélkül, tűz meleg nélkül. Ilyenkor a század legifjabb gyermekei oly örömmel fogadják ezt, mintha a hozományból vagy annak kamataiból részt kapnának. Az ellenzék, mely alig tudná felmu­tatni megválasztatásának megbízó levelét, leghevesebben opponál, ha vagyonos em­ber szegény leányt vezet, oltárhoz. — Legjobb, vagyonosabb családok­ból való fiatal szép leányt is kaphatott volna! —igy fakadnak ki a jó emberek. Es havalaki azt feleli — Nagyon helyes, de ha mást szeret! — akkor oly csudál­kozással néznek az emberre, mint ama bizonyos bankár a fiára, ki határtalan aze­relmével mentegető nősülési szándékát egy csinos színésznővel. —• Szerelmes vagy? — tör ki az apából az indigná­czio — hisz nem vagy te a nemzeti szín­háznál hős szerelmesnek szerződve! És ha a fiu mégis szembeszáll, az apa sokkal hamarabb belenyugszik a vál­tozhatatlanba, mint a mi t. hölgyeink. Még megbocsátható volna ezen gon­dolkozási mód oly esetekben, ha az ille­tők saját vagy közelálló leányrokomik sorsát szeretnék eképpen biztosítani. De mit mondjunk, ha a karba olya­nok, is beállnak, kik már nem szabadok ós eladó leányrokonuk sincs. Mit akarnák eíek? Semmit.mást, mint a velük szüle­tett szolidaritást hangoztatni a női nem. Összes tagjai vak Testvériesen megosztják mindazok fájdalmát, kik a „jó parthie" szerencséjében nem részesülhettek és elfe­ledik)- hogy nem Törökországban vagyunk és nálunk utóbbvógre még a leggazda­gabb ember is csak egy nőt boldogíthat. Némelyek a jóslás mesterségével is foglalkoznak. Meg vannak győződve, hogy az' ily egyesülésnek nem lehet jó vége. Az egész paradicsomi élet tartamát nem becsülik néhány hónapnál többre és azzal vigasztalódnak, hogy a férjnek is megjön lassanként az esze, kihűl a szerelme. Hisz köztudomás szerint a házasság a szerelem halála vagy legalább is jégverme, mely­ben nagyon hűvös a levegő. A nőre nézve, ki az emanczipáczió minden haladása daczára is csak akarat­nélküli játóktárgya a szeszélyes véletlen­nek, a házasság lutrijátékot képez. Fődo­log, hogy ama bizonyos három vagy négy számot rakta-e meg; A többiek, kik nem nyertek, soha­sem tudjak megbocsátani a szerencse gyermekének szerencséjét és zúgolódva panaszkodnak, vájjon mily joggal része­sült éppen ö előnyben felettük. Elfeledik azonban, hogy a játékkal szemben vége minden filozófiának és a nyertesek száma sajnos, nagyon csekély. Száz és száz polgári leány közül alig van egy ki a hétágú koronát hímez­heti a zsebkendője csücskéjébe, ami bi­zony nem a legnagyobb baj, mert az-egye­düli biztos szer a boldog házasság eléré­sére nem más, mint a szerelem. Ez pedig, napjainkban inkább divik a kunyhóban, mint a palotákban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents