Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891
1891-03-22
& Megjelenik . jn ind en vasáru a p. Közérdekű sürgős közlésekre kunmkiut r e n d k.i \ ü I i s z á m o k is adatnak ki. iJónneatetlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap <\) ~>í szerk. hivatalába küldendők. . r ,^ * A * Előfizetési díjak. VL Egy évre 6 frt - Péí évre 3 frfc. Negyed évre 1 frt 50 krajezár. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyüttérben 30 kr. A díj előre fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számitatik. Az előfizetési dijak s hirdetések alap kiadó hivatalaim (Goldberg Gyula 2^ papirkereskedése, főtér) küldendők, " Pápa város hatóságának és több pápai, s p ápa-vitl éki egy esőiéinek m egválasztott közlönye. Vármegyénk és Siófok jövője. Természeti szépségekkel oly gazdagon megáldott hazánknak egyik kiváló gyöngyét képezi a Balaton, melynek idegerősitő és testedző hullámait már jó ideje keresi fel magyar és idegen egyaránt; de mig a füredi részen kényelmes jó ellátásban részesül, addig a tónak különösen a fővárosból legkönnyebben megközelíthető oldalán, Siófokon, a beteg- vendég- a gondos ápolást, az üdülni vágyó a szórakozást s mindkettő a kényelmes ellátást kénytelen nélkülözni. Pedig: valamint B. Fürednek meg van jó, hasznos oldala, Siófok is bír ilyenekkel, még pedig fokozottabb mértékben, csakhogy e helyek előnyei eltérők egymástól, mert mig Fürednek hírnevét kitűnő gyógyvize alapította meg, Siófoknak a Balaton máshol nem található, a nagy északi öböl viharai által előidézett és ott összpontosuló hatalmas hullámverése, mely a fürdést oly hatályossá teszi, vizének a hínártól, nádtól, kagylóktól, iszaptól terjes mentessége, finom szemcsés, de szilárd homoktalaja valamint a fővároshoz való nagy közelsége szerzett jó nevet, és összevéve ezen kiváló előnyei csábítottak oda eddig is óvenkint százakra menő fürdővendóget nemcsak a fővárosból, hanem messze vidékekről is. Ha az onnan jövőktől véleményt kérünk e helyről, mindenki oda nyilatkozik, hogy a mily rendkívüli hatása van a fürdőnek, ép oly nagy hiány mutatkozik a kellő tisztességes, a mai kor igényeinek megfelelő ellátásban s magában a fürdői berendezésben is. Lépten nyomon hallatszik ezen panasz és általános a meggyőződés, hogy egy nagyobb szabású vállalat, mely ezen bajokon segítene, nemcsak a betegek helyzetét tenné tűrhetőbbé, sőt kellemessé, de a mellett, hogy az üdülést keresőknek már ma is tetemes számát jelentékenyen szaporítaná, saját magának is megszerezné a befektetendő tőke tisztességes- kamatjait. Saját tapasztalásból ismerve Siófoknak, mint fürdőhelynek napy előnyeit, tekintélyes orvosok által is biztatva és áthatva azon meggyőződéstől, hogy a szép czól és közjó előmozdítása mellett a résztvevők tőkéjük fokozatosan emelkedő gyümölcsöztetésére is tarthatnak számot, több fővárosi polgár Siófokon ^Balaton fürdő és szálloda részvénytársaság" létesítését kezdeményezte az alább kifejtett tervvel és szándékkal. Az alapítandó telep Siófokon a Balaton partja s a vasúti állomás között, ez utóbbi szomszédságában, a főtisztelendő veszprémi káptalantól e ezélra az egyik kedvezményező által örökáron megvásárolt mintegy 60 holdnyi területen létesíttetnék, mely a fölmerült költségek hozzáadásával az eredeti vételáron adatnék át a részvénytársaságnak, a mint egyátalában a kezdeményezők előmunkálataikért minden kedvezményről, megváltási díjról, alapitói előnyökről vagy más haszonról már eleve határozottan lemondanak. A fürdőtartási jog Siófokon a főtisztelendő veszprémi káptalan tulajdonát képezi, és ez idő szerint 1892. végéig bérbe van adva. Ezen fürdőtartási jog azonban a telket megvásárolt kezdeményező s a főtisztelendő káptalan között már létrejött szerződós értelmében, a most érvényes bérszerződés lejártával, tehát 1892. végétől számitolt husz évre az említett kezdeményezőt illeti meg, és teljes eredetiségében fog az alakítandó részvénytársaságra átruháztatni. A két főtényező, t. i. telek és fürdőjog ily módon biztosítva levén, a telep alakítása következőleg terveztetik: 1891. év tavaszán egyelőre a telek egyik kiszemelt része parkirozlatnék, befásíttatnók, esetleg annak bizonyos részei feltöltetnének; az 1891. év folyamán építtetnék továbbá: a kor igényéhez mért berendezésű 50—00 szobás s a mellékhelyiségeket magában foglaló két emeletes szálloda, s az ezzel összeköttetésben levő, de külön álló étkezőterein és kávéház, toldalékkal a személyzet részérei 5—6 csinos, egyenkint 4—5 lakosztályt magában foglaló nyaraló teljes berendezéssel családok számára. Mindezen építkezések tervezése, illetve csoportosítása akként történnék, hogy a később szükségessé válandó nagyobbitás minden nehézség nélkül foganatosítható legyen. Magának a fürdőnek berendezése a körülmények szerint 1891. vag3' 1892-ben fogna eszközöltetni. Tervbe van véve továbbá: a parton esti üdülésre szánt hosszabb sétány létesítése ; a Sió csatorna túlsó partján fekvő fenyveserdőhöz való könnyebb közlekedés czóljából a Siónak áthidalása, az ivóvíz szolgáltatása végett egy nagyobb kútmedencze ásatása, melynek emelőgépe arra lesz egyúttal hivatva, hogy az étkező helyiségeket (esetleg más lakrészeket is) villamos világítással ellássa. A. rendelkezésre álló terület, ha csak a telep idővel nagyon ki nem terjesztetnék, a társaság czóljaira alig szükségeltetvén, annak egy része nyaralók építésére felosztható, esetleg áruba bocsátható volna. Tekintve a közeli jó ellátást, a könnyű közlekedést és azon körülményt, hogy a szomszédságban már is vannak nyaralók, föltehető, hogy ezen telekrészekre számos vevő jelentkeznék. A társaság sem a szállodát, sem a vendéglöt nem fogja bérbe adni, hanem az igazgatóság ellenőrzése mellett (a budapesti Grand Hotel kitűnőnek bizonyult mintáj ára), saját személyzet által házilag kezeltetnél. TÁ ECU BÚ ÉS ÖRÖM, Letűnt időkön lelkem elmélázott . . . S búbánat sötét éje szállt reám, Arczom égető könyzáportól ázott: Te rád gondoltam szegény, jó atyám! Lelkedre, a mely bátran küzdte végig A j óbi küzdés nehéz harczait, — S most csüggedten a porba hullva mégis Elszállt belőle a remény, a hit.— Le bánatomnak borús éjjelébe Fölmosolygott .egy nyájas kép reám; Vigasztalódás szelíd — édes képe: Te rád gondoltam jó anyám! Nemes lelkedre, s a biztató szóra, Mely ajakadról hangzott édesen Ha, j ött a bús, a megpróbáló óra: ,,Megsegit majd a Kegyelmes Isten!" ... Szivembe így, majd a fájó búbánat Küldi sebező, éles nyilait; Majd á vigasznak szent öröme támad S zöldelő ágat növel ben" a hit. Mint kicsiny csillag a magas égbolton, — Örök ború s derű közt úgy vagyok,— Melyre, a felleg sötét, bus fátyolt von, S a mely a holddal újra fölragyog... Reményi Ede. Kis városban mindig eseményszámba megy, ha egy-egy hangverseny esik s valóságos ünnep az, ha országos vagy éppen világhírű művész produkálja magát. Reményi Edének ki nem hallotta hírét Magyarországon? Alig van ember ki előtt ismeretlen volna e név a hazában, szegény, gazdag, főúr, vagy egyszerű paraszt ismeri e nevet, mely már-már történeti érdekűvé válandott, mint a szomorú napok édes szavú vigasztalója, mint az elfojtott honfibánatnak mesés hangokban kifejezője. Ilyen s ehhez hasonló jelzők tették mintegy legendaszerüvó Reményi művészetét s a mai nemzedék, mely azokat a szép napokat híréből legalább ismeri, kapva kap az alkalmon, hogy színről-színre láthassa az embert, kinek nevét azokkal a napokkal együtt szokták emlegetni. — Igy törtónt, hogy a folyó hó 17-iki hangversenyen a színháznak minden zuga megtelt előkelő, intelligens közönséggel; a vidékről is sokan jöttek e nem mindennapi esemény alkalmából, ugy hogy a színház igazán ünnepi alakot ölte. , A műsor számaiból Mendelsohn, Schubert, Bizet, Sarasete és Reményi szerzeményeit játszotta Reményi, s ráadásul a „Repülj Fecském"et. Ha művészetéről őszintén akarunk szólni, -ugy e sorok elejón mondottakkal kissé elKntótbe jövünk, mert nem estünk extasic/világhiroi, ha* A vállalat kezdeményezői és leendő nagyobb részvényesei minden irányban a takarékosságot tartván szem előtt, s a vállalat iránt a legjobb intentiókkal eltelve, az ulukulást követő első érékben a társaságvezetését (igazgatóságát és felügyelő bizottságát) tiszteletben foglalkozásnak óhajtják tekinteni. A társulati alaptöke 400,000 ftra van tervezve és pedig felosztva 4000 darab egyenként 100 frtos bemutatóra szóló részvényre, mely tőkéből tefijíive, hogy az építkezések nem azonnal és nem is egyszerre készítetnének, egyelőn csak 6Ü", 0-ék vagyis: minden 1.00 frtos részvényre 00 frt lenne befizetendő és illetőleg ezen (50 o /„-ók is (eltekintve azon résztől, mely a kereskedelmi törvény szerint a megalakulás alkalmával befizetendő; a munkálatok elő haladásának arányában megszabandó részletekben fog bekivántatni. Az 1891. február 13-iki értekezleten, mely közkívánatra Burchard Konrád főrendiházi tag és id. Batthiányi Géza gróf úr 0 Méltóságaik elnöklete alatt számos résztvevő jelenlétébrntartatott meg, igazoltatott : hogy a részvénytársulat megalapítására mayában a fővárosban, kisebb nagyobb összegekben (100—20,000 frtig) az alább felsoroltak máris 160,000 frtot (egyszázhatvanezer forintot), tehát a nagyobb méretű berendezések összszükségletének mintegy felét írták alá; továbbá biztos kilátásba helyeztetett: a) hogy az étkezőterem és a szállodák közvetlenül a Balaton mellett felemelendő és parkírozandó területen fognak építtetni és ezen terület előtt megfelelő hosszúságban két méter magas, kőburkolattal biztosított sséles corsó fog létesíttetni úgy hogy a fürdőközönség a tó üditő, pompompás légáramlatát különösen este a legközvetlenebbül ós legkényelmesebben élvezhesse ; b) hogy a déli vasút tisztelt igazgatósága nemcsak az összes. épitési anyagokat, szereket és eszközöket, valamint a szállodák élelmezési szükségleteit önköltségen fogja Siófokra szállítani, hanem a személyszállításnál is a lehetőség határáig kedvezmétiyekct fog engedélyezni és vonatait a részvénytársulat részéről kimutatott szükséghez képest szaporítani és gyorsítani fogja. Mondanunk sem kell, hogy ha — — mint most már — biztos kilátás van, e nagyszabású vállalat sikerülni fog — vármegyénk egy európai hírre érdemes gyönyörű fürdő helyéről lesz híressé. Siófok és vidéke gazdagodni fog; de Siófok emelkedése magával vonja a többi veszprémmegyebeli kisebb fürdők emelkedését is. A vállalat ólén a legtekintélyeseb pénz ós szakemberek állanak, köztük Glatz Henrik, a budapesti „Hungária" szálloda előkelő igazgatósági tagja, ki egymaga egyelőre 20,000 írttal állott be a vállalatba; Dr.Mahdélló a Pester Lloyd közgazdasági szerkesztője; Thék Endre nagyiparos; a budapesti Escompte bank, Walkó Lajos e bank czég vezetője; Ray Rezső építész stb. Megyénkből eddig Fenyvessy Ferencz orsz. képv. lépett be 3000 írttal a részvényesek közé, kinek példáját bizonyára vármegyénkből mások is követni fogják, mert a részvények aláírásával nemcsak tisztességes jó tökebefektetést eszközölnek , de hazafias tényt is gyakorolnak, teremtvén egy magyar, egy megyebeli előkelő szép fürdőhelyet. A villamvilágítás előnyei. Dr. POOR IMRE kir. tanácsos egyetemi tanártól. A városi tanács mint lapunk hírrovatában olvasható a villanyvilágítás iránt megkeresést intézett Karánsebes városához, s mivel előnyös föltételek meliett ennek megvalósítása nem lehetetlen a magánosok is azon kórdós elé lesznek állítva, hogy lakásaikat villanyvilágításra rendezók-e "be vagy nem. Czólszerünek találtuk azért ezen felolvasást, mely minden á villamvilágitásnál kapcsolatos kérdést felölel, laptársunk a „Veszprémi megyei Közlöny" legutóbbi számából átvenni, s olvasóinkkal megismertetni. Azon természettudósok, kik a természettannal (szakszerüleg foglalkoznak, tüdják, hogy gálván-féle erős villám-árammal szemkápráztató láng-ivet (Flammenbogen) lehet létrehozni. Ezt már 77 óv előtt Davy angol természettudós feltalálta ugyan, de sokáig nem tudták a nagy láng-ívet kisebb részekre elosztani, a nagy láng-ív pedig csak igen nagy termekben volt alkalmazható. Végre Edison és Swaunak sikerült a tüzesedő lámpák (Incandescenzlampen) feltalálásával a villam-világosságot tetszés szerint elosztani. Ezen idő óta jöhetett a villamfóny az átalános világítás szolgálatába s méltó pályatársa Ion a kőszénben rejlő világító légnek, melyet hibásan légszesz-világításnak szoktunk nevezni. j A villamvilágítás a fényáram nagyszerűségére s a világítás intensitására, fo kára nézve nagyban fölülmúlja minden eddig'igénybe vett világító eszközeink és anyagaink fényhatását; most a döntő kérdés nem az, melyik világítás kerül többe, vagy kevesebbe: az eddigi gázvilágítás-e, vagy a villamvilágítás, — hanem inkább az, hogy melyik világítás felel meg inkább a közegészség követelményeinek ? Ezen kérdésre nézve már Hannoverben Fischer tnr., Boroszlóban Kohn tnr., Münchenben pedig a jeles Pettenkofer tnr. nyilatkoztak. E tudós szakférfiak véleményét akarom dióhéjban szorítva közleni. A napvilág, gázvilág ós villamvilág közt egészségi tekintetben különbségek vannak. A világosság minősége hathatós bebefolyást gyakorol a látás élességére (Sehschärfe!. A látás élessége a gázvilág mellett tompul, azaz alábbszáll % 0-nyivel; a villamvilág mellett pedig nemcsak nem tompul, hanem még a napvilággal szemben is bizonyos elönynyel bír. Még nagyobb a különböző világosság befolyása szemünk szinórzékére (Farbensinn.) A villamvilág, nevezetesen a láng-ív, összehasonlítva a napvilággal, lényegesen javítja a vörösnek, a zöldnek, kéknek ós sárgának érzését. Ha e tekintetben a villamvilágosság fölülmúlja a napvilágot, annálinkább fölülmúlja a gázvilágot. Valamint a ragyogó napnak közvetlen sugarai, xígy a villamvilág közvetlen fényé, mint vakító fény, szemkáprázást (Blendu. g) idéznek elő. V E tekintetben a gázvilág bir elönynyel a villamvilág fölött. Ha a villam-lángba közvetlenül beletekintünk, ennek fénye természetesen sokkal inkább izgatja, elkápráztatja szemeinket, mint a gázláng, mely szélesebb góczból indul ki. Azonban a káprázás ellenében óvhatjuk szemeinket ernyők által, melyek elzárják a villamvilág közvetlen sugarait szemeink elől s csak a szótszórt világosságot látjuk. Ha pedig ernyővel korlátoljuk a villám világot, akkor megint előnyösebb a gázviláguál, mivel a villamvilágot ekként sokkal közelebb hozhatjuk nézés, olvasás, vagy irásközbeh magunkhoz, mint a forró gázlángot.) Vegyük tekintetbe azon hőmennyiséget, meleget, melyet egyfelől a villamvilág, másfelől a gázvilág áraszt és terjeszt;— kettő között nagy a különbség. Ennek szembetűnő bebizonyítása végett a természetvizsgálók egyenlő világosságú villamlánghoz ós gázlánghoz korommal befeketített hőmérőt ugyanazon közelségben helyeztek el, — kitűnt, .hogy a kormos hőmérő higanyoszlopa a gázláng közelében mégegyszer oly magasra emelkedett, mint a villamláng közelében. Még nagyobb az átalános hőkülönbség. Egy Edison-féle villamlámpa, mely 17 gyertyavilágot képvisel, fejleszt minden órában 46 calori-menynyisóget; — szintén egy ugyanakkora fényerejű gázlámpa óránkint 908 calori-mennyiséget fejleszt. Azonban a villamvilág nemcsak azon előnynyel bir a gáz világ fölött, hogy nem hevíti föl annyira a környező levegőt, hanem még inkább azon előnynyel, hogy a villamvilág nem rontja meg, nem szenynyczibc a levegőt, mert nem fejleszt magából ártalmas légnemeket. A mi gázlángjaink, gyertyáink és olaj lámpáink égve épen rigy élnek a környező levegőből, mint mi emberek. A gázláng szintén, zánk fia művészetétől, de sőt kissé csalódva éreztük magunkat, mert nem találtuk azokat a menyei hangokat, miktől atyáink megittasodtak, sőt ugy tetszék nekünk, hogy játékában több volt a mesterség mint' a művészet, több a számítás mint az ihlet. Legsajuosabban nélkülöztük azonban a nemzeti elemet, a magyar szellemet, minek révén Reményi országos hirüvó vált. Igaz, hogy voltak u. n. magyar nemzeti népdalok, de ezek kevésbé sikerült pontját képezték a műsornak, enynyit minden idegen művész elkövet, ha Magyarországon jár csupa udvariasságból is. A repülj fecském meg tulajdonképpen nem magyar hanem török népdal, mely Rákóczy idejében került hazánkba. Pedig hát a magyar dal oly szép oly nemes, hogy bármily elsőrangú művészt sem alacsonyít le, ha velo szakszerűen foglalkozik. Folyton sóhajtozunk, hogy „magyarzene jöjjön el a te országod" s legjobbaink kiket a gondviselés megáldott erővel, fegyverrel, nem állanak ki a küzdtórre annak kivivására. Igy aztán hiában fogjuk rá egyik másik hazánkfiára, hogy becsületet szerzett a magyar névnek világ szerte, ha itthon nem egyengetjük a tökéletesedésnek útját csak olyan emberevő zuávoknak tartanak bennünket ezután is miként eddig. A műsor többi száma Chopin, Paderevszky, Huber Károly, C. M. Weber és Liszt szerzeményeiből állott, ezeket Bodó Alajos fiatal zongora művész adta elő értelmesen! nemes ízléssel, Készültségén meglátszik a Budapesti nemzeti zenedének gondos alapvetése, miből azt a megnyugtató tudomást vehetjük, hogy immár nem kell elhagyni hazánkat azért, hogy mtivószszó képezzük magunkat! %o í tán. Egy modern népiskola. X. községen szánkáztam keresztül.*) Az iskola előtti téren még -áll egy pár düledező, akasztófa forma fenyőszál, szomorú romjai az egy évtized előtt annyira sürgetett gymnastikának. Az iskola hangzott az ürességtől. A nyolez napos karácsonyi ünnepek után a tanító tiz napra népszámláló ügynökké lóptettetett elő, azután meg tetszett az úristennek heteken át Szibériává varázsolni a vidéket. A pókok már bevonták volna szép, selyemszövetekkel a terem falait, de oly hideg van a Múzsák falai közt, hogy megfagyott bögyükben a szövet anyaga, igy hát meghúzódnak csendesen a szögletekben s a gerendázat repedéseiben; várnak mig elolvad a hó, ráérnek dolgozni áprilistői novemberig. Akkor is egyedül lesznek, de nem lesz [ily hideg. Ezelőtt néhány esztendővel olvas-. *) Persze nem hiost, hnnem ezelőtt három hónappal, a mikor e tárczaczikknek meg kellett Volna jelennie, ba tárgyhalmaz miatt ezt tehette volna a, i Saerkv gattam a „Néptanítók Lapját" Sok ember azt sem tudja, hogy existál a lap. Pedig ezt is a kormány adja ki, mint a „Nemzet"-et az ország pénzén. Az a képviselőknek, ez a tanítóknak jár ingyen. A „Nemzet"-nek még vannak előfizetői: a kaszinók és kávéházak, ennek egy sincsen. Nos hát ebben a lapban bámulatos dolgokat olvastam abban az időben. Olvastam egy czíkket, melynek írója azt fejtegette, hogy a népiskolákban a növénytant Linné, vagy Decandolle rendszere szerint tanitsák-e? Egy másik paedagogus arról czjikkezett, hogy egyik tantárgynak a lélektannak kell lennie, s hogy nem is érdemli meg a tanító nevet az a ki nem ismeri az arczkoponyatant, s nem jár el Lavaterileg egyedenkint a gyermekekkel. Egy zenész meg arról értekezett, hogy a népiskolákban az énektanításnál mügelégedjünk-e a violon kulcscsal, vagy pedig a gregoriánus O kulcsot is megismertessük. Ha a kormány a „Néptanítók Lapjának" e czikkeit franczia nyelven megküldötte volna a külföldnek, nemcsak ón bámultam volna, hanem bámult volna a külföld is, hogy milyen egyetemi műveltséggel bírhatnak a mi néptanítóink, s milyen niveaun állnak a mi népiskoláink. Ha pedig ilyenek népiskoláink, milyen -lehet egyetemünk? Magyarország egyszerre kultúrállam lett volna, mi meg kulturnemzet! A bécsi, berlini, párizsi, londoni egyetemekről & tudomány aspiránsai el12 *
