Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-03-22

mint az állatok légzése, fölemészti a légkör élenyét i oxigén; s helyette szénsavat és vizet áraszt a. levegőbe, s igy a gázgyertya- vagy olajláng éppen úgy meg-^ változtatja, megrontja a levegőt, mint az állatok légzése. A villamvilág ellenben nein élvén a levegőből, annak élenyét nem fogyasztja, mérgező szénsavat sem termel, tehát a környező levegőt nem rontja. A gázvilágnak nemcsak az a hátránya, hogy a környező levegőt szénsavval és szónóleggel fertőzi meg, hanem életveszélyessé válhatik, majd szétrobbanás (explosio), majd mérgezés által. Ha a köszéngáz zárt területen kiömlik s 6 ... 10 ... 15 százalékával a köri levegőt megtölti, kész a robbanó anyag, mely láng közeledtével eldurran és rombol. Ha lakásunkba a kőszéngáznak csak 3 százaléka ömlik ki, a gáznak e csekély mennyisége már igen mérgező; mérgező főleg a szóngázban létező szénéleg (oxydoncarbona) miatt. Ha valaki oly levegőt, mely a szénélegnek (GO) */,„„„ részét tartalmazza, csak 10—15 perczig szí be, az a halál fia. A mérgező szónéleget a kőszéngáztól' elválasztani máig nem tudja. Okozhat a villamvilág is veszélyeket; habár nem is mérgezhet meg senkit, de villámmódra agyonütheti az embert, meggyújthatja a házat s az efféle veszélyek szaporodnak a villamvilágítás elterjedésével. Azonban a veszélyek gyérülni fognak, ha a villamvilágítást szakértő phyzikusok és technikusok veszik kezökbe. Az electricitas veszélyei eddig tudtomra nem a szakembereket, hanem az ügyetlen munkásokat érték. Nem akarom elhallgatni, hogy a gázvilágításnak is vannak előnyei a villamvilágítás fölött, különösen az előállításnál. Tudjuk, hogy a köszéngázt előállítása alkalmával roppant kazánokba gyűjtik össze, s e gyűjtésen éjjel-nappal dolgoznak. Nappal folyvást szaporodik a gáz, éjjel meg fogy és szaporodik, s ha az üzem rövid időre fönnakad is, van tartalék, mely a szükséget pótolja a világítás fenakadása nélkül: — ellenben a villamvilágításnál a villám-erőgép csupán a világítás ideje alatt — éjjel — zakatol, nappal pedig pihen, ha nincsen más czélja a világításon kívül. Ez az oka, hogy a villamvilágítás drágább, mint a gázvilágítás. Ha pedig zavar állana be az üzletvitelbe, a villamvilágítás is, pótszere nem levén, fönnakad, mig akadálya el nincs hárítva. A mondottak szerint a villamvilág fölülmúlja a gáz világot a) a látás élességére s a tökélyesb szinérzékre nézve, — b; a hőfejlesztés kisebbségére nézve, a mí főleg a nyár hevében előnyös, — c) a környező levegőnek tiszta, élenydús fentartására, mivel az electricus világítás sem szénsavval, sem szénéleggel nem fertőzi meg a levegőt; végre d) a fényáram nagyszerű, úgy szólván napszem intensitásására nézve fölülmúl minden egyéb világítást. Az árra, azaz a költségre nézve, melybe mindenféle világítás kerül, a villamvilágításnak éppen úgy kell küzdenie a gáz világítással, mint ennek kell küzdenie az olcsóbb kőolaj (petróleum) világítással. A kő olaj-világítás ma legkevesebbe kerül. A gázvilágítás két annyiba kerül, mint a kő olaj-világítás, Edison electricus lámpája háromannyiba kerül, mint a kőolaj-lámpa; — az olaj-lámpa, melyet mi szoktunk otthon használni, kétannyiba kerül, mint a kőolaj-lámpa; stearin-gyertyáink 27 annyi költséget rónak ránk, mint a kőolaj-lámpa; a viaszgyertya világítása, pedig ugyanazon, fényvilág előidézésére 60—70 annyiba kerül, mint a kő olaj világítás. Igy állván a dolog, nem csoda, ha ma már minden város és község azon törekszik, hogy a legfényesebb ós legegészségesebb villamvilágítást köz- és magánczélokra behozza és alkalmazza: Budapesten a Ganz ós tái-sa czég, a magyar kormány és főváros az utóbbi orsz. kiállításon — a nemzeti színháznál, — magánosok a* Petőfi-téri kávéháznál, Hirsch váczi utczai kereskedésében meg is foganatosították. A vidéken pedig Temesvár, Karánsebes, Tolna, Szentes és Rába-Keresztur kezdték meg a villamvilágítást.— Bécsben a nemzetközi villamos társulat által berendezett nagyszabású villamtelep is a mult hóban megkezdte működését, s már ma 9000 villamlámpával diszíti az osztrák birodalmi fővárost, kezdve a villamvilágítást felséges királyunk udvari palotáján. — A külföldön pedig világszerte már több, mint 50 város van villám által megvilágítva. — Biztat bennünket a remény, hogy Budapest fővárosunk is, ha nem előbb, mindenesetre 1891. év végével, midőn a gáztársulat szerződési elöluga lejár, a villamvilágítás előnyeit fel fogja használni. Mert a villamvilág „non plus ultrá"-ja a világításnak, és közegészségi előnyeire nézve is fölülmúl minden egyéb világítást. Fővárosi levél*> Petőfi társaság. Tavaszi divat. Legyező kiállítás. Megbocsát a t. férfisereg, de j'elenleg leginkább a kedves hölgyvilágról kell szólnunk, e hét krónikájában a kedves mademoisellek és madameok viszik 'a főszerepet. Valóban e hetet bátran keresztelhetjük el a hölgyvilág hetének. Bármi történt, ők vitték a főszerepet, még a Petőfi-társaság gyűlésén is. Mert Komócsy József ós tiszteletre méltó társai azt hiszik, jó a közönségnek bármilyen is, csak novella vagy költemény legyen, s ujabb időben olyan novellákat, költeményeket olvasnak fel, hogy a szebbnél-szebb kisasszonyok, meg mamáik csak egy kis toilettmutogatás kedvéért jelennek meg, no meg, hogy egy kicsit az ifjabb irodalmi notabilásokkal kacsintgassanak. Mert mellékesen legyen megjegyezve, habár az elnöki széken ülő Komócsy szakálla s hajaszálai már fehérlenek, azért a tagok nagy része még kacsintgató legények .... S a fiatal uracsok, a t. gymnazista urak sem azért jöttek el, hogy Palágyi Menyhért „Ujabb áramlatok irodalmunkban" cz. tanulmányát meghallgassák, mely különösen a naturalisinussal foglalkozik, vagy hogy Abonyi Árpád elkoptatott viczczekkel telt novelláját (A komédia vége) élvezzék, mely az ügyvédeket állítja pellengére. Ők is csak a Rembrandt kalapos kisasszonyok kedvéért látogattak el. Tehát joggal mondhatjuk, hogy a nők vitték itt a főszerepet, nem a t. poéta urak. S most, hogy az akadémiától tovább megyünk, a Váczi-atczán, az Andrássy uton mindenütt a hölgyek viszik a főszerepet. A fólhosszu paletot, mely XV. özönlötték volna az országot, törték volna magukat a magyar nyelv elsajátításában, Magyarország ós Ausztria közt nyeh i tekintetben beállt volna a paritás, a ministerelnök se volna kénytelen többé német nyelven telegrafálni az udvarhoz s talántalán a közös hadsereg is kezdett volna magyarosodni ? De háb mind ez elmaradt! Azóta a „Néptanítók Lapjának" tudományossága is lesoványkoclott, kultúrállam, kultur nyelv maradt a német. Ujabban az alkotmány tant sürgetik a népiskolákban. Nos hát ebből arra a kérdésre, hogy mi a magyar alkotmány? gyönyörűen s egész alapossággal meg is felelt egy paraszt nebuló imigyen: „A magyar alkotmány az, hogy ezután, csak minden ötödik évben lesz követválasztás, mikor az egész község egy hónapig nem józanodik ki." A faluhoz közel egy kis völgyben egy szerény patakocska csergedez. „A pataknál ült egy ifjú Rózsa koszorút fűzött." Azaz, hogy most nem ült, miként Schiller fordítója énekli, mert a patak 9-—10 fok hideg mellett be volt fagyva, rózsa helyett az egerfa bokrok fehér, jégvirágokkal voltak tele s a fülemüle dalát szomorú varjukárogás váltotta föl. Huszonöt, harmincz ember dolgozott ott csákánynyal, kapával s keményen igyekeztek a patak vizét eltorlaszolni. Mit csinálnak atyafiak! kordém, az. egyiket, a ki palléroskodni látszott. Jégkorcsolyapályát, nagy Uram! volt a felelet. . Hát van más korcsolya is, mint jégitofcsolya! Van bizony! borkorcsolya, csakhogy az férfiaknak való tudomány, vagy pálya, ezt pedig itten fehórnépeknek csináljuk. Ugyan hogyan! Csak úgy instállom, hogy rendeletet kaptunk a magas ministertöl,, hogy az iskolás leányoknak muszájn megtanulni a korcsolyán való csúszkálást. Talán van is már korcsoly áj uk? Hozattunk egyet mustrának, a többit most kalapálgatja a kovács, lígy sincs egyébb dolga. Egy rosz csipövasból két pár is kikerül. Hát azután ki tanítja majd a korcsolyatudományt ? Hát kérem a bábasszonyra esett a sor. Ebben a hideg időben nem igen születik gyerek, azután meg az úgyis ingyen lakik a falu házában, fizetésképen "pedig kap minden leánytól egy libatojást, vagy pedig két tyúktojást. Már be is küldtük Pápára a kurzusra tanulni. Melyik órában járnak ki majd a leányok a jégre! Hát majd az isteni szolgálat alatt, mert tetszik tudni, az a parancsolat is megjött, hogy az iskolásoknak nem szabad templomba járni, mert ott könnyen meghűlhetnének. Már az igaz! No Isten áldja meg kend tekét! sók szerencsét a munkájukhoz! Behúztam magamat a bundámba, s csakúgy félig meddig hallottam már a távolból egy jókedvű legény kurjantását. Elesik a lud a jégen, Jíajd fölkel a jövő héten. Lajos korára emlékeztet, a rövid, galambszürke kabátok, a könnyű tavaszi kalapkák, a lila és galambszürke ruhák, melyek dúsan vannak aranynyal hímezve, s a fehér napernyők, a művészi kivitelű legyezők napvilágra kerültek, és a hölgyek ismét folytatják a gyönyörködtetést, mit az unalmas böjt eltemetve a kedves Oarneválfc, egyidöre elrabolt tőlük. Hála Isten, csakhogy nem sokáig hagynak magukon diadalmaskodni s a ragyogó báli töilettek helyett megnyerő tavaszi toilettekkel gyönyörködtetnek .... Megbocsássanak t. hölgyeim, hogy a divat leírását megszakítjuk, hisz ennek úgy sem tudnók kimeritö kópét adni.... de meg előbb valami oly szót találunk irni, mely úgyis sokszor viszhangzik előttünk. Mi is volt csak, no? . . . Hjah igen, legyező, legyező! . . . E kis szerszám most a beszéd tárgya az egész fővárosban, s a műcsarnokba sietnek, hogy e tetszetős fegyverek kiállítását megtekintsék .... Tehát itt is a nők szerepelnek, kaczórságuk s hóditásvágyuk tetszetős fegyvereit szemlélhetjük, melyeket a magyar hölgyaristokracia állított ki. De nem azérfc^ hogy megmutassák, milyen gyönyörű legyezőkkel fokozzák a női kaczérságot; nem azért, hogy közszemlére tegyék, milyen művészi festményekkel- ellátott legyezők árnyékában enyelegnek a íőuri salonok illatárjában, hanem, hogy előmozdítsák hazánkban a legyezöfestészetet és minél több jeles képirónk foglalkozzék vele. Szép és nemes czél, melyért elismeréssel kell adóznunk a tekintélyes hölgyeknek, s ezért Graf Theodor uram 2000 éves képei mellett ide is ellátogatunk .... Igen, az ókorból átmegyünk egy kicsit az újkorba s az ismeretleu egyptomi photographus képei mellett megnézzük a legyezőkön Moreau, Gravelot, Gillott, Frayonard s Leloir nrűvészi kivitelű festményeit; melyek rendesen kis amoretteket, tündéreket, manókat ábrázolnak. Persze ilyen aniorettek, tündérek valók a női fegyverkékre, nem valami szomorú alak vagy jelenet.. . .§. a. Vidéki levelezés. Adúsz-Tevel 1891. márcz. 18. Márczius 15-ét, mint a sajtó szabadság dicső napjának, emlékezetes évfordulóját méltó kegyelettel és hazafias lelkesedéssel ünnepelte az a.-teveli „Olvasó-kör" a következő programmal.!. A megnyitó beszédet tartotta Zubek Lénárd. 2. E napra vonatkozó alkalmi felolvasást tartotta Kovács József. 3. Jakab Pál, Petőfi Sándor jeles költőnk „Talpra-Magyarját" igazi tűzzel, szép csengő hangon szavalta el. 4. Költemény márczius 15-ére szavalta Zubek Lénárd. 5. A „Szózat" „Hymnus" és több hazafias dal eléneklése. Végül a záró beszédet Kovács József tartotta, dicsőén emlékezett meg a márczius 15-ik eseményekről mely beszédet zajos éljen követett. Ezután társas vacsora következett, melyen nem hiányoztak a leglelkesebb felköszöntök, e napra ós személyekre vonatkozólag. Igy ünnepelte meg az a.-teveli „Olvasó-kör" ezt a dicső napot, melynek köszönhetjük mai szabadságunkat. Engedje a Magyarok Istene, hogy ezen dicső napnak emlékére, minden párt és vallás különbség nélkül széles e hazában, nemzeti ünnepély tartassák. Adja a Magyarok Istene, hogy ugy le

gyen! A fekete rothadás (black-rot) nevű süölöbetegség rövid ismertetése. A fekete rothadás, angolul „black-rot" *) amerikai .eredetű szó'lőbetegság, melyet az Oczeánon át Erancziaországba is beburczoltak, a hol most már erősen terjed és viszonylag igen nagy károkat okoz. Ezt a betegséget a Phoma uvicola. Berk et Curt. **) nevű élősdi gomba idézi elő. A bálck-rot jelei legfeltűnőbben a szőlőleveleken és a szőlőbogyókon mutatkoznak,' kisebb mértékben a szőlőtőke többi meg nem fasodott részein is. 1. A leveleken. A fiatal leveleken, ritkábban az idősebbeken, apró, többnyire 2—3 milliméter átmérőjű perzselt foltok keletkeznek, melyek igen gyorsan az egészen kiszáradt szőlőlevél barna szinét veszik föl. Egyes foltok azonban jóval kisebbek is lehetnek, —~ egy, vagy két tizedrész milliméternyi átmérőjűek. A szőlőlevél szélén több folt egyesülése folytán jóval nagyobkak is keletkezhetnek, melyeknek átmérője szélességben 2 czentiméter, hosszasságban pedig 3—4 czentiméter is lehet. Ezek a perzselt foltok sohasem teszik tönkre az egész levelet, legfölebb csak egy harmadát lepik el a levél lemeznek. Néha a perzselt íolt egészen leválik a levél ép szövetétől, úgy, hogy a helyén lyuk marad vissza; *) Angolul igy ejtik ki blek rot. **) A Phoma uvicola más nevek alatt is szerepel a tudományos munkákban; legismertebbek: Laestadia Bigwelli. Yiala és Rasor; Physalospora BidwelU SacQ».PüyUQBÜ<;ta viücola Xhümen, ez azonban a ritkább esetek közé tartozik. A perzselt foltok minden átmenet nélkül azonnal barna szint vesznek, föl, nem úgy, mint a peronosporánál, hói ^megtámadott folt elébb sárga és csak többjeié árnyalat után kapja meg a száraz barna szint. Rövid idő múlva a black-rot által megtámadott folton apró fekete pontok mutatkoznak, melyek 'kisebbek egy gombostű fejénél és ennek a betegségnek legszembeötlőbb ismertető jelét képezik. Ezek a fekete pontok a levéllemez alsó felén ép úgy léphetnek fel, mint felső felén ^s a levél szélén lévő. nagyobb perzselt foltokon sűrűbben vannak elhelyezkedve, mint az apróbb foltokon. A black-rot által a levélen okozott kóros elváltozások tehát különböznek azoktól, a melyeket a peronospora és az authraknosis is okoznak; a peronosporánál ugyanis a perzselt foltok általában nagyobbak és előrehaladottabb stádiumban az egész levelet megölhetik; a levél az alsó lapján fehér, dérszerű kivirágzás (törött ezukorhoz hasonló) ütüdik ki fekete pontok nélkül. Az anthraknosisnál pedig a perzselt foltok közül feketés szegély mutatkozik, mely a block-rotnál mindig hiányzik. II. A vesszöhajtásokon és a levélnyeleken A fekete rothadás megtámadhatja a fiatal ága-, kat és a levelek nyelét is és ha ezeken a részeken lép föl, egészen másforma 'kóros jelenségeket idéz elő, mint a leveleken. A hajtások végén, a levelek nyelén, a fürtök kocsánján s a kocsánok elágozásain feketés, hosszúkás foltok keletkeznek, melyek kissé be vannak a szövetbe mélyedve. Ezek a foltok behatolnak a szövet belsejébe és felületükön kis idő múlva szintén olyan fekete pontok mutatkoznak, mint a leveleken. III. A bogyókon, A black-rot a szőlőfürtöt támadja meg a legerősebben. A. szőlőbogyón kezdetben egy kicsi, alig néhány milliméternyi átmérőjű, halvány; kerek folt jelentkezik. Ez a folt aztán gyorsan nagyobbodik és kékesvörös szint Ölt, mely sötétebb a folt közepén, mint a szélén. Rövid idő múlva 24—48 óra alatt kiterjed az az egész bogyóra, melynek ekkor kékesbe hajló vörösbarna sziue van. Kezdetben a bogyó héja még sima, de a busa már lágyul. Csakhamar azonban a bogyó ráuezosodni kezd és egyre sötétebb színűvé válik. Három-négy nap alatt tökéletesen összeszárad a bogyó és igon sötét fekete szint vesz föl, kissé kékesbe játszó árnyalatokkal. A bogyóknak ettől a megfeketedésétől kapta a betegség elnevezését. Mihelyt a bogyó ránezosodní kezd, a héj felületén itt is föllépnek a jellemző, kissé kiemelkedő fekete pontok, még pedig egyre nagyobb számmal, úgy, hogy mire a bogyó teljesen összeaszik, akkor már úgyszólván érinti egyik a másikat, a mitől az összeaszott fekete héj némileg chagrinbőrszerűvé válik. Ezek a kóros jelenségek nem léqnek fel egyszerre az egész fürtön, hanem először csak egyik-másik bogyó esik a bajnak áldozatául és csak aránylag lassankint terjed át a kór a többi bogyóra, úgy, hogy ugyanazon a fürtön a betegség minden fokozatait egymás mellett lehet látni ép bogyók szomszédságában. Az összeszáradt fekete szőlőszem nem esik le rögtör, hanem egy ideig még a fürtön marad; később aztán vagy az egész fürt leválik a tőkéről, vagy csak egyes gerezdjei, vagy pedig csuk egy-egy bogyó hull le a fürtről a maga kocsánjával együtt. A black-rot a tőkét nem öli meg, mert a leveleket és vesszőket aránylag gyengén támadja meg. Annál végzetesebb azonban a szőlőfürtre nézve, és az élősdi gombára nézve kedvező időjárás mellett egy hónap alatt a termésnek 80—90 —95%-át ís tönkreteheti. Nem ismernek eddig szőlőfajt, vagy fajtát, melyen — ha mindjárt kis mértékben is — a Phoma uvicola meg ne élhetne. Egyes vad alanyfajoknák, pé dául a Vitis rupestris-, Berlandieri, cinerea, Lincecumií ós monticolának csak a levelein látták kis mértékben, a fürtjei u azonban sohasem. A Vitis riparia, cordifolia és rotundifoliának is csak igen kis mértékben és ritkán bántja a bogyóját. Általában véve azt tartják, hogy minél nagyobb és levesebb valamelyik szőlőfajtának a bogyója, annál inkább alá van vetve a fekete rothadásnak. Erancziaországban. például az európai fajták közöl az Aramont látták legei ősnbbee megtámadva, de azért a Bouchet-fólék és az amerikai főbb direkttermők, mint a Jacquez és a Herbemont szintén nagyon szenvednek. A fentebbiekből látható, hogy még azokkal az alanyfajokkal is, melyeknek bogyóján magán nem él a black-rot, szintén be lehet hurczolni a betegséget, mert erre elég egy-két spóra. Sőt P. Viala és Scribner Amerikában még a felfutó vadszőlőn, az Ampelopsis qnincpiefolián it feltalálták a black-rot jellemző perzseléseit. A fekete rothadás nem terjed oly gyorsan, mint a Peronospora viticola. Erancziaországban 1885-ben Héraült megyében először egy 35"hektárnyi területen mutatkozott: 1886-ban ött még nem terjeszkedett nagyobb -területre, mint 70 hektárra. Ma már azonban Erancziaórszág déli részében nagy teret hódított magának. A Phöma uvicola, ügy mint a Peronospora, nedves és meleg időben pusztít a legrohamo8abban. Erancziaországban július közepén szoktak a leveleken a black-rot első jelei mutatkozni és száraz időben mintegy szünetelve, nedves és meleg időben ujabb erőre kapva,pnaitíUmeddig ^ f

art vaa átokén, Irodalom és Mészéi — „Közmondások könyve.^ SU risaka Andor pécsi tanító, — „A babonáról" és az „Anyósok könyve'

1 czimü művek szerzője, megküldte szerkesztőségünknek a „Magyar közmondások könyve" czimü tavai megjelent jeles munkájáról megjelent-ismartetéseket és birálatokat. Ezek szerint a sajtó legkedvezőbben ítélt a.szerző utóbbi művéről, amennyiben az 1890. évben magyar nyelven ^megjelent 636 hírlap ós folyóirat közül 200 fővárosi és 300 vidéki lap közölt tárgyilagos ismertetést vagy kedvező bírálatot a „A Magyar közmondások könyvéről". A magunk részéről is ajánljuk a mulattató ós tanulságos., olvasmányt. — Shakspere életéről és, drámáiról. A világirodalom első rangú •óriásának életéról és műveiről Bebest/'Alajos premontrei oki. főgymn. tanár fordításában megjelent Campbell Tamásnak müve. Mi' örömmel üdvözöljük e fordítást, mely kiválólag "alkalmasnak látszik arra, hogy a Shakspere müveit nemismerők e szeílemóriás nagyságáról k'épet s Ösztönt nyerjenek á velők* való .'közelebbi megismerkedésre s azok, kik Shaksperet'már ismerik, mint „Nachschlagebuchot" használhassák, melyben könyen megtalálhatnak minden olyast, miről talán megfeledkeztek volna. — Szerencsésnek. tartjuk fordító választását • is, mert Campbell Tamás (1777—1844)' egyike azon íróknak, kiknek irálya gondosan válogatott, a nélkül, hogy keresett volna, s ki e gondos irály mellett, meleg érzülettel s mély erkölcsi érzéssel is bir. Az eredetiből közlött fordítás általában igen sikerültnek mondható, a legtöbb helyen egyáltalán nem érezzük, hogy fordítással van dolgunk, mert a tőről metszett magyaros kifejezések eltörlik az ' idegenszerűségnek még látszatát is. Meglátszik, hogy fordító gonddal dolgozott művén s nem tett úgy mint az Akadémia könyvkiadó vállalatának sok fordítója, a kiknek fordítását sokkal nehezebb megérteni, mint az eredetit. A mű ára 1 frt 50 kr, kapható szerzőnél Csornán s szívesen ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. — Az „Ország Világ" mult heti száma rendkívül gazdag és érdekes tartalommal jelent meg, "körülbelül harmincz prózai és verses közlemény olvasható a 20 oldalon, igy; A vér, 'Beniczky né regénye, A sajtóhiba, Kozma Andor novellája, Prielle és Csiky Gergely (arcz^ képpel), Jiakodezay Páltól, Egy pohárköszöntő, Horváth Boldizsártól, Vallomás, Rákosi Jenőtől, Kossuth és Görgey utolsó találkozása, Hentaller Lajostól. A kakasülőn, Atrójpostól, Heti tárcza, Székely Huszártól, Az 1838-iki árviz (két képpel), A szabadságszobór pályázat (Stróbl, Zala, Küllő és Róna szobrainak fényképei másolatával), franczia regény, továbbá költemények Torkos Lászlótól, Budnyánszky Gyulától, Koróda Páltól, Badó Antaltól stb. több apró czikk és vers, a Nők világa mellékleten s a különféle rovatok.— Az „OrszágVilág" előfizetési ára 1 évre 10 frt, lelkészek, tanítók és tanítónőknek 8 frt. — „Két élű bárd" czíminel egy igen érdekes s társadalmi köreinkben feltűnést keltő regényt irt Tolnai Lajos a „Képes Családi Lapok" számára. E kitűnő szépirodalmi lapunk ezen regénynyel fogja Dr. Várady Antal-nak a „Hazajáró lelkek". czimű és Dr. Prém József-nek a „Váratlan vendég" czimű elbeszélésével együtt f. ó. áprilisi negyedét megkezdeni. — A háromneves irónak nagj*becsü művére ezennel felhívjuk az olvasó közönség figyelmét. — Megrendelési felhívás Bollanden Konrádnak legújabb „Die Ultramontanen" czimü regényére. „A könyv a regények szokott alakjában 40 nyolezadrét íven fog megjelenni. Árát 2 frt 50 krra szabtam, a mennyi az eredeti német kiadásé, de bolti ára 3 ft 20 kr leend. Az előfizetési összeg csak az első kötet átvétele után lesz alulírotthoz (Ravázd, u. p Győr Sz. Márton) beküldendő. De hogy a nyomatandó példányok száma iránt tájékozhassam magamat, felkérem mélyen tisztélt előfizetőimet, hogy becses megrendeléseiket alulírotthoz legkésőbb folyó év ápril 20-áig beküldeni szíveskedjenek, mivel fölös példányokat nem nyomathatok. Szűkebb ellátású paptársaim 15 intentió elvállalása mellett is megszerezhetik e jeles regényt, de szíveskedjenek ezon szándékukat a kitett határidőig velem tudatni. A könyv bérmentve fog szétküldetni. A gyűjtőknek minden 10 megrendelő után egy tiszteletpéldánynyal fogok szolgálni. Ravazd, 1891. márczius 1. Jagícza Lajos ravazdi lelkész, fordító és Jdadó." — „Mátyás Diák". Ez a czime annak az általános közkedveltségben részesülő, tartalmas élczlapnak, amely .nemcsak a legmagyarabb, nemcsak a leggazdagabban szerkesztett, hanem a legolcsóbb illusztrált élezlap is. Előfizetési ára egy évre 4 forint, negyadévre pedig egy forint,, tehát éppen felényi, mint a többi hasontartalmu lapoké. A „Mátyás Diák" ugy szövege, mint rajzai tekintetében nem hagy fenn semmi kívánnivalót s teljesen arra való, hogy kiszorítsa az országból a német ólczlapokat. Az a nagy közönség, a mely a „Mátyás Diák'f-ot támogatjaj legilletékesebb kritikáját képezi a lap életrevalóságának. Valóban örömmel konstatáljuk a „Mátyás Diák" nagy elterjedtségét és azzal ajánljuk olvasóink figyelmébe, hogy e lap kiadóhivatala (Budapest, Sarkantyús-utca 3) ingyen és bérmentve küld mutatványszámot bárkinek, ha e végblő egy levelező lapon hozzá fordul. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hírek. Véghely Dezső kir. tanácsos alispán a sorozásra városunkba érkezett. Megérkeztek ugyancsak az ujjonezozásra a közös hadsereg részéről Kalen Ernő őrnagy, Boldogi Aurel főhadnagy, Linardics Domonkos ezred-orvos; a honvédség részéről: Lajtos Géza őrnagy, Dr. Kenessey Károly ezred-orvos. f Simon Zsigmond A pannonhalmi szent-benedekrend egyik érdemekben gazdag tagját vesztette el. Simond Zsigmond szt. Ányos hitvalló püspökíöl aov eaett tiUanyi apát, a vxul\