Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-12-20

dóknak véli, mi mellett megjegyzem, hogy jelentése beérkezte után saját szakköze­geim utján is meggyőződést fogok ma­gamnak szerezni arról, hogy tényleg a megjelelt iparágak-e azok, melyek legin­kább fejlesztendők. Önként értetik, hogy javaslata meg­tételénél figyelembe lesznek veendők azon ipari szakiskolák és tanműhelyek is, melyek már ez idő szerint fenn állanak s pedig különbség nélkül, hogy mely alap­ból, illetve mely tárcza terhére tartatnak fenn, vagy segélyeztetnek. Azon rendkívül nagy fontosságnál fogva, melylyel a gyakorlati irányú ipari szakoktatás az ország iparának fejlődé­sére és emelésére bir, remélem,' hogy jel­zett szándékom mennél teljesebb megva­lósításában a hazai kereskedelmi és ipar­kamarák teljes mértékben és legjobb te­hetségük szerint fognak közremunkálni s ennélfogva elvárom, hogy a fentebbiek­ben jelzett előkészítő tanulmányt, illetve javaslatokat kerületük ipari viszonyainak s iparfejlesztési érdekeinek kellő megfon­tolása után terjesszék elém." Irodalom és művészet. — Tábory Róbert „Átalakulások" czimü legújabb regénye jelent meg a napok­ban a „Képes Családi Lapok" kiadóhivatalá­nak kiadásában. Nem szorul Tábori e regénye dicséretre, megjegyezzük azonban, hogy jelen müve a legsikerültebb alkotásai közé tartozik. A mű a „Képe3 Gsaládi Lapok" szokásos di­szes kiadásában jelent meg, minden könyvke­reskedésbea és a „Képes Családi Lápok" kiadó­hivatalában i frtórt kapható. Ha hozzátesszük még azt, hogy a „Képes Családi Lapok"-ban évenként négy ily regény jelenik meg, továbbá azt, hogy a „Képes Családi Lapok" előfizetője a félévi 3 frfcnyi előfizetési összeget 30 kr cso­magolás ós posta díjjal együtt egyszerre be­küldi ugy ugyanolyan 2 regényt kap jutalmul ingyen következőkép be kell látnunk azt, hogy a „Képes Cseládi Lapok" oly kedvezményben részeriti előfizetőit, mely kedvezményben még egy külföldi lap sem részesíti előfizetőit, holott annak nagyon küzdenie kell, hogy utat törjön egy magyar család asztalához. Részünkről ugy a kitűnően szerkesztett „Képes Családi Lapo"-kat, valamint a kiadásában megjelenő regényeket a legjobb lelkiismerettel ajánljuk olvasóink figyelmébe. Előfizetési ára: Egész­évre ö frt; félévre 3 frt. Kiadóhivatal Buda­pest, Korona-utcza 20. sz. — Napilapjaink közt valóban leg­többre vitte a Pesti Hírlap. Munkatársainak névsorában a legjobb neveket egyesíti; nap­jaink két legjelesebb irója: Jókai Mór és Mik­száth Kálmán rendes dolgozótársai; tartalma laggazdagabb (ma már naponkint 20, s vasár­napokon 32 oldalon jelenik meg); előfizetőinek rendkívüli kedvezményeket nyújt, mint egy más lap sem s az ára mégis igen mérsékelt­nek mondható. (Egy hóra 1 frt 20 kr, negyed­évre 3 frt 50 kr). Legfőbb rendkívüli kedvez­ménye a Pesti Hirlap nagy képes Naptára, melyet épen most karácsonyi ajándékul kap minden előfizető, sőt megkaphatják azok is, akik <sak újévkor fizetnek elő, mint eddig más lapot járató, új előfizetők, a Pesti Hírlapra. Ha meggondoljuk hogy a Naptár, mely gazdag szépirodalmi részen ós vagy ötven képen ki­vül a legteljesebb naptári szöveget és tudni­valókat tartalmazza, egész éven át haszonnal forgatható könyv: ugy be kell ismernünk, hogy a Pesti Hirlap karácsonyi ajándéka felülmúl minden egyéb rendkívüli karácsonyi mellék­letet. Hogy a Pesti Hirlap egyébként is a leg­változatosabb tartalmú, élénk, kedélyderitő ol­vasmányokban bővelkedő, leggazdagabb hir- és távirat-rovattal dicsekedhető újság: azt rend­kívüli elterjedtsége mellett fölösleges bizonyít­gatni. Csak azt kívánjuk még megjegyezni, hogy — mint a szerkesztőség velünk közli — újév után ismét Jókaitól fog a Pesti Hirlap regémjt közleni, Mikszáth Kálmántól pedig le­hetőleg még ez évben meg egy nagyobb elbe­szélést. Ajánljuk hát t. olvasóink figyelmébe. — Jó egészség-naptára. Az or­szágos közegészsógi egyesület az egészségtani ismereteknek a nép között való terjesztése vé­gett szerkesztette a „Jó egészség naptára" cimű népies kiadványt,, mely kiválóan alkal­mas arra, hogy népszerű modorban irt elbe­széléseivel, verseivel, tanácsaival az egészsé­ges építkezés, életmód, gyermekápolás stb. te­kintetében szükséges tudnivalókat a nép kö­zött terjessze. Az egyesület a naptárt terjesz­tőknek a következő kedvezményeket biztosítja: aki 10 példányért 3 frtot küld, bérmentve kap 13 példányt, 7 frt 50 krért 34 példányt, 15 frtórt ad 68 példányt, 22 frt 50 krért 102, 30 frtórt 136 példányt. Ezenkívül aki 10, 25 vagy 50 példány árát küldi be, kapja az „Egész­ség" folyóirat egy, ha 75 példány árát küldi, a folyóirat két, ha 100 példány árát küldi be, a folyóirat három évfolyamát. — Az „Ország-Világ" kará­csonyfája. Az „Ország-Világ" szerkesztője Benedek Elek, ki tavaly karácsonykor száz lapszerkesztő arczkópót ós dolgozatát adta ki egy rendkívül diszes számban, az idén is kel­lemes meglepetésben részesítette olvasóit. Az e héten megjelent ünnepi számban ugyanis a Petőfi-társaság tagjainak arczkópót, azok dol­gozatát s nevük aláírásának hasonmását közli, ezenkívül több érdekes Petőfi-reliijuiát, neve­zetesen Petőfi leghitelesebb arczképét a Petőfi­társaság ereklyegyüjteményéből, Petőfinó arcz­kópót Roskovics rajzában, mely a szines borí­tékot díszíti, Petőfi egy költeményét (a költő kezeirása), Petőfinó nyilatkozatát, melyben ki­jelenti az egyház előtt, hogy férje minden két­séget kizárólag meghalt. A PetŐfí-társaságnak csaknem minden tagjától van érdekesnél érde­kesebb dolgozat: novella, tárcza, visszaemlé­kezés, költemény, aforizma stb., de e mellett a 40 oldalra terjedő számban a Petőfi-társaság. tagjain kivül még több jeles iró adott dolgo-' zatot. Képek tekiutetóben is igen becses e szám. Mintegy tizenöt magyar művész festmé­nyének találjuk sikerült másolatát, s műmel­lóldetül Benczúr G-yula „XIV. Lajos és Du­barry grófnő" cz. bájos festményének Kozmata által készített fénynyomatu másolata van csa­tolva, az „Ország-Világ" kétszeres nagyságában. A rendkívül becses számot ingyen kapják az újévkor belépő előfizetők, a kik ingyen kapják meg az ez évi hat mumellékletet is. Az „Or­szág-Világ" uj évtől kezdve állandóan diszes borítékban jelen meg, mindazonáltal két fo­rinttal olcsóbb lesz az előfizetési ára, mint ed­dig volt, vagyis egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt, egy hóra 70 kr. Mint az e íi >ri szám jelenti, uj évkor Beniczkyné Bajza Leukétől kezdődik regény „Delila" czimmel és ugyanakkor egy olasz regényirónőtől: Sedao Matildtól. Olvasóinknak melegen ajánljuk a kitűnően szerkesztett képes lapot, melynek nép­szerűségét különösen emelik Székely Huszár heti tárczái is. Hivatalos rovat. 26077. sz. Veszprém vármegye alispánjától. 1891. Hirdetmény. A Pápa városi I. alválasztó kerületből megválasztott, de időközben lemondott Stein­berger Lipót törvényhatósági bizottsági tag helyének betöltése végett a törvényhatósági bizottság 1107/1891. szám alatt kelt határo­zatával új választást rendelt el, és a válasz­tás határnapjául 1891. évi deczember hó 28-ik napját tűzte ki, — felhivatnak mindazok kik az országgyűlési képviselő választók 1891. évre órvónynyel biró névjegyzékébe felvétet­tek és mint ilyenek igazoltattak, s kiknek névjegyzéke a Pápa városi I. alválasztó kerü­letre felkórt Galamb József választási elnök urnái megtekinthető, hogy folyó évi deczem­ber hó 28-án reggeli 9 órakor Pápán mint választási szókhelyen választási jogosultságuk érvényesítése végett megjelenni szíveskedjenek. Eigyelmeztetnek egyidejűleg a választók, hogy a választás az 1886: XXI. t. cz. 39. §-ának rendelkezéséhez képest este 4 órakor végződik. Veszprém, 1891. évi deczember hó 11-én az alispán távol Kolossvári József, megyei főjegyző. Az ellenséget több izben elriasztá, különösen egyszer a Mátrában 'Bodony körül (midőn már a magyar seregek több diadalaik után előre nyomulni kezdenek) oly módon, hogy egy faluba bement, s ott a bírónak rnegsugá, hogy másnap oda 300 huszár fog beszállani, de keményen megtiltá neki a hirnek tovább adását, gondolván, hogy minél jobban meg van tiltva, köztapasztalat szerint annál inkább el szokott terjedni a hir, s eljut majd a szomszéd faluban tanyázó osztrák katona­sághoz is, — és csakugyan úgy lett, az osztrákok ugyan is már akkor többszöri vereségeik után önbizalmukat elvesztvén, felültek a koholt hirnek, másnap odább állottak, s igy kiürült a szomszéd falu, pedig egy fia-huszár sem volt ott a közé­leten. Ennyit Vajda Gábor ténykedéseid­nek általános jellemzésére. Midőn az osztrák sereg 1848. decem­ber havában a magyar hadsereg szélső balszárnyát visszanyomva Sopront elfog­lalá, Vajda, ki akkoriban az emiitett bal­szárnynál működött és Sopronban tartóz­kodott, véletlenül benn szorult a város­ban. Megtudván ezt utóbb a helyőrség parancsnoka, el akará öt, mint kalandjai­ról általa jól ismert veszedelmes egyént fogatni, azonban némi kímélettel s feltű­nés nélkül; mivel egykor vele — a had­seregben szolgálata alatt, — jó viszony­ban állt, azért csak egy Őrmestert külde hozzá azon izenettel, hogy tisztelteti a fő­hadnagy Urat (a hadseregből ö ugyanis piikt íeatebb íwlity© v*a, fötadajgyi minőségben lépett ki) s kéreti, hogy láto­gassa meg öt, az őrmester majd elvezeti szál­lására. Ezen izenetet Vajda ebédelés köz­ben kapta, s az őrmester előtt örömteljes készségét nyilvánitá a helyőrségi parancs­noknak mint egykori igen jó barátjának meglátogatására, csak azt kivánta az Őr­mestertől, hogy várakozzék addig az elő­szobában, mig ebédjót elkölti. E kívánság igen móltányosnak látszott az Őrmester előtt, s arra annál inkább reá állott; mi­Vei, hogy el ne unja magát, pecsenyét ós bort tett elébe. Felismervén Vajda Gábor azt, hogy a barátságos izenet voltakép mit rejt ma­gában, villámgyorsan határozott. Kisebb gondja is nagyobb volt ebédje folytatásá­nál, hanem összeszedve hamarjában azt a mire leginkább szüksége lehotett, össze­kötözött lepedőkön leereszkedett emeleti lakásának kertre nyiló egyik ablakán, s helyszíni ismeretének segélyével szeren­csésen elmenekült. Egy ideig azután a Rábaközben lappangott jó ismerőseinél, midőn pedig az osztrák had Sopron fe­lül előre nyomulva közeledett, Marczal­töre jött több menekülő társával, ha jól emlékszem, deczember 25-ón, hol mint a czikk elején emiitóm, vele megismer­kedtem. (Vege köv.) 33» &Lattonfyxlva\fy &le>$i. KÜLÖNFÉLÉK. — Báró Hornig Károly megyés püspök e hó 2 L-én érkezik Veszprémbe és a karácsonyi ünnepeket ott fogja töl­teni. — Xiáng Lajos államtitkár, váro­sunk orsz. képviselője hétfőn délben vá­rosunkba érkezett, s szerdán reggel uta­zott el. — Városi közgyűlés. Látogatott volt a tegnapi városi közgyűlés, melyen, Martonfalvay Elek városi tanácsos elnö­költ, s melyet a 25 pontból álló tárgyso­rozat több pontja rendkívül fontossá tett. A tárgysoiozat 25-ik pontja a városi köz­munkáról s annak megváltásáról Horváth Lajos főbiró által tett inditvány tárgyal­tatott először, mely kérdésben Bognár Gá­bor, Baráth Ferencz, Vágó László, Per­laky Géza, Barthalos István,s mások hozzá­szólásai után elhatároztatott, hogy a város a közmunkánál a minimális kötelezettsé­get akarja alkalmaztatni, a közmunka meg­váltásánál pedig a kézi napszám 40 kr, az igás napszám 1 forint 20krban leszen megállapítandó. A háztulajdonosok két napot, a kik házzal nem birnak azok pe­dig csak egy napot tartoznak szolgálni, illetve az ennek megfelelő váltság dijat lefizetni. A kötelezettség csak 1892-dik évre lép életbe. Az első tárgyak t. i. a földmives iskolára szóló 2 alapítványi le­vél bemutatása, a városi tanácsnak az út­hálózat megállapítására tett fölebbezóse, a pótvásár tarthatását megtagadó minisz­teri leirat tudomásul vétettek. Az alispán­nak a rendőri intézmény intenzivebbé té­telére felhivó leiratára nézve Mészáros Károly és Barthalos István felszólalása után elfogadtatott az állandó választmány javaslata s ez űgy tanulmányozásával, s a szükségelt szabály tervezetek elkészitósóvel a tanács bízatott meg. A városi virilisek­nek lapunk mult számában közölt név­jegyzéke tudomásul vétetett. Epen igy az utczakövezósre vonatkozó előterjesztés is. A három szabályrendelet felolvasottnak te­kintetett, s a közgyűlés sietett, hogy a gyűlés legérdekesebb pontjához a fogyasz­tási és italmérési adók kezelésének kérdésé­hez minél előbb eljuthasson. Szvoboda vá­rosi tanácsos ez évre még a "Weiss czég által tett ajánlatot tartja clfogadandónak, de a kövezetvám és helypénzszedést már jövő áprilisban házilag kezelendőnek véli. Szvoboda után egymásután állottak fel a házikezelós harczosai Hanauer Béla, Barthalos István, Bermüller Alajos, Ba­ráth Ferencz, Fischer Adolf, Baranyay Zsigmond; s Dr. Löwi László is, ki uj­jabban is aggódásainak adott kifejezést, szinte belenyugodott a házi kezelésbe. — Végre kimondatott, hogy a házi kezelés már a jövő év január elsején óletbelópte­tendő lesz, illetve a kövezetvám ós hely­pónzszedós áprilisban fog házilag kezel­tetni. — Erről különben mai vezórczik­künk szól. — A következő ügyek gyor­san letárgyaltattak; Blau Adolf kórvénye a vasutivám leszállítása ügyében a gaz­dasági bizottsághoz utasíttatott; a Lloyd fölterjesztése a vasúti vonalszakaszok le­szállítása s a mostani méltatlan helyzet megváltoztatása iránt a keresk. minisz­terhez pártolólag felterjesztetett. Több ap­róbb ügy letárgyalásával a közgyűlés, este 7 órakor ért véget. — A hercegprímás prekonizá­lása. A római szentszék keddi gyűlésé­ben prekonizálta Magyarország herceg­prímását, Vaszary Kolost. A felszente­lés ennek folytán a pápai okmányok meg­érkezése után meg fog történni. Vaszary Kolos hercegprímás Budapestről hétfőn Pannonhalmára utazott, a hol valószínű­leg e hó végéig marad. — Hirek a keresk. és ipar­kamarából. A kamara közgyűlése. A győri kereskedelmi ós iparkamara deczem­beri rendes közgyűlését f. hó 22-ón, ked­den délután 3 órakor tartja hivatalos he­lyiségében. — Osztályülés. Az ipari szak­osztály f. hó 18-án, pénteken d. e. 10 óra­kor tartott ülést, mely alkalommal jelen­tős iparügyek kerültek tárgyalás alá. — Szakórtekezlet. A tervezett győri nyilvá­nos tárházak ügyében hétfőn f. hó 14-én értekezlet volt a kamaránál s ez alkalom­mal alapos megvitatás alá került a kér­dés minden részlete. A tanácskozást a jövő héten folytatják. — Dr. Fenyvessy Ferenc, la<­punk tulajdonos szerkesztője ma délben városunkba érkezik. — A korcsolya-egylet folyó hó 19-iki választmányi ülésén elhatároztatott, nogy az egylet javára a farsangon 1892. január hó 30-án korcsolya-bál rendeztes­sék, miután azonban az egylet jelenleg pénztári állapota folytán a rendezésbe közvetlen nem bocsátkozhatik, javasolta­tott, hogy a bál „Pápa s vidéke fiatalsága által rendezendő M-nek czimeztessék és hogy a rendező bizottság elnökeiül báró Bothmer Béla százados és Körmendy Béla, alelnökükül Vaszary Béla és Hanauer Zol­iin, titkárul Bfl^u^g Ljjo| V p^itír. nokul Krancsák József ós ellenörül Szűcs Gyula urak kéressenek fel, kik által len­nének aztán a javaslatba hozott rendező bizottsági tagok e tisztre felkérendők. — Továbbá inditványoztatott 1892. február végére az egylet javára rendezendő kós­toló, melynek létrehozatala végett, a ne­messzivü, áldozatkész, pápai hölgykoszo­runak a legmélyebb tisztelettel ós ünne­pélyességgel leendő felkérésére és óhajtott részvétele megnyerésére a bálbizottsági elnökség kéretett fel, — A községek háztartási ügyei­nek ellenőrzésére az 1886. XXII. t. cz. 142. §.-a értelmében az 1892. évre a pápai járásban a következők választattak meg: Lovászpatonára, Nagy-Dómre dr. Feny­vessy Ferencz, — Bakony-Tamásira, Pápa­Teszórre Szabadhegyi Kálmán, — Bakony­szt. Ivánra, Bakony-Ságra "Walla Gyula, — Fenyőfőre Horváth János, — Csóthra, Szűcsre Berger Emil, — Koppányra, Bébre Lukacsek János, — Ugodra dr. Rechnitz Ede, — Adáz-Tevelre, N.-Tevelre, Homok­Bögödére Barthalos István, — Német-Bá­nyára, Farkas-Gyepüre Koller János, — Jákóra, Hiarkutra Pollák Ferencz, — Ta­polczafőre, Pápa-Kovácsira Tarczy Dezső, Döbrontére, Kis-Gannára, Nagy-Gannára Néger Ágoston, — Kúpra, Nórápra Mé­száros Károly, — Dákára, Salamonra, Kül­ső-Vathr*a Jerffy Adolf, — Dereskére, Mi­hályházára Galamb József, — Mezőlakra, Nyaradra, Békásra Mihályi Géza, — Ne­mes-Szalókra, Porszalókra Kemény An­dor,— Vinárra, Gergelyire Sarlay Gyula, — Acsádra, Felsö-Görzsönyre Ajkay Mik­lós, — Alsó-Görzsönyre, Marczaltőre Gya­pay Viktor, — Takácsira, Vaszarra Oláh Géza, — Gecsére, Vanyolára Horváth An­tal, —Nyőgérre, N.-Gyimóthra Jákói Géza, — Kóttornyulakra, Borsos-Győrre Schra­mek Ambrus. — Adomány. Tisza Kálmánné sz. Dégenfeld Ilona grófnő, mint a „Jó sziv" egyesület elnöke, az akai tüzkárosultak részére vármegyénk alispánjához 250 fo­rintot küldött. — Az ipari szakiskolákról szóló miuisteri felhivást lapunk más helyén ta­lálja az olvasó. E helyütt csak azon kér­désre hívjuk fel az iparkamarai tag urak s a helybeli ipartestület figyelmét, nem lehetne-e a kamara területén fel állítandó két szakiskola közül az egyiket városunk számára megnyerni pl. mint agyag-ipari szakiskolát ? — A karácsonyi szünidők a tanuló ifjúság nagy örömére (s talán sok­nak szomorúságára is) a mult hót végén kezdődtek a főiskolában. Pénteken lett megtartva a legáció választás, s szombaton kapták ki a leghosszabb évharmadról szóló órtesitöt. Az algymnasiuinban a szünidő e hét elején kezdődik. — Felhívás a pápai kereskedőkhöz ós kereskedő-ifjakhoz. Az 1884, évben váro­sunkban az egyesületi szellem fejlesztésére és a tagok önművelődésére megalakult „Keres­kedelmi Ifjúság Önképző Köre" immár fenn­állása nyolezadík évében működési körét folyó hó 6-án megtartott választmányi ülés határo­zata szerint a betegsegélyezésre ie ki akarván terjeszteni, jelen belépési felhivást intézi a hely­beli kereskedőkhöz és kereskedő-ifjakhoz. — Ezen elhatározást azon körülmény tette indo­kolttá, hogy a kör a szellemi fejlődésnek fel­tételein kivül istápolja a hasznosat is. Napja­inkban, midőn a többi egyletek a kettős czél elérését tűzik szemük elé s midőn a kereske­delmi miniszter pl. az iparosok segélyezéséről (betegség esetén külön törvény által gondos­kodik, mi sem zárkózhatunk el a haladás elől. Ingyen orvosi segélyt és a rendesnél olcsóbb gyógyszereket ma is nyújt ugyan az egylet, jazonban nem akarván a fél uton megállani, beteg tagjai számára teljesen ingyen gyógy­kezelést és ellátást óhajt nyújtani. Azonban ezen üdvös reform daczára, mely az egyletre tagadhatlanul nagy terheket ró, az eddigi tag­dijak nem emeltetnek magasabbra, marad egy hóban 40 kr, egy évben 4 frt 80 kr. Ezen árért tehát az egylet helyiségeinek, könyvtárának stb. szabad használatán kívül részesül a tag a helyiség betegsegélyezés jótéteményében is. — Megjegyzendőnek tartjuk, hogy az egylet he­lyiségeit új bérbevevője minden dij nélkül bocsátja az egylet kizárólagos rendelkezésére, hogy továbbá a nagyterem és a kisebb helyi­ség megfelelő módon átalakítva, renoválva és a kényelem miden eszközeivel berendezve le­end s ezáltal is reméljük, hogy a laza egyleti élet helyébe mindennapi összejövetel és pezsgő társadalmi élet lép az egylet határain belől.— Reméljük, hogy a kellemesnek a hasznossal való egyesítésére, minden kereskedő áldásosán fog összeműködni 1 — Ismételten felkérjük Önö­ket az aláírásra és pedig annál inkább, hogy az e hó 27-én megtartandó közgyűlésünkön már érvényesíthessék jogaikat. A választmány nevében; Lázár Ádám, igazgató, Kobn Miksa, elnök, Schwarcz Vilmos, alelnök, Blum Miksa titkár. — Előmunkálati engedély meg­hosszabbítása Gróf Bathyány Gazának a |Győr-Szt.-Márton, Asszonyfa, Varsány, Zircz és Rátót irányában Veszprémig ve­zetendő helyi érdekű vasútvonalra a ke­reskedelemügyi m, kir. miniszter az en­igedélyt egy évre megadta. —• Halálozás. Devics Nándor m. kir. nyugalmazott konvédfőhadnagy—De­vics József veszprémi kanonok volt pá­pai plébánosnak varosunkban is ismert­testvóröcscse — e hó 17-én hosszas szen­vedés után elhunyt. Temetése tegnap 19"én nagy résCvét mellett ment végbe. Nyu­godjék békével! — A „Magyar Újság" politikai lap cautióját a laptulajdonos Fenyvessy Ferenc már letette. A lap programmja holnap jelenik meg Budapesten. Bőveb­bet róla jövőre. Most csak annyit, hogy a lap a legolcsóbb lap lesz: egy évre 12 frt ós hogy a politikai élet kitűnőségei sora­koznak körüle. — Kinevezés. Az igazságügyi m. kir. miniszter Gulden Kálmán veszprémi kir. törvényszéki jegyzőt a sárvári járás­bírósághoz albiróvá nevezte ki. — A korcsolyaegylet mult köz­gyűlésén köszönetét fejezte ki gróf Es­terházy Móricz ur ő méltóságának azon szívességéért, hogy a korcsolyaterületet a jelenlegi bérlet lejárta után egy drb cs. és kir. aranyért átengedte. A köszönet tol­mácsolásával elnök, alelnök ós titkár bí­zattak meg. —• Ugyancsak köszönetét fe­jezte ki a korcsolya-egyesületi közgyűlés az uradalmi igazgatóságnak, a városi ta­nácsnak a terület biztosítása ós megszer­zéseért, továbbá Török János urnák a lejtmérési tervezet szívességből elkészíté­séért, mint szintén Voyta Adolf és Besen ­bach Károly uraknak a pavillon-terv in­gyenes elkészítéséért. — Az akai tüzkárosultak ré­szére az elmúlt hét folyamán Veszprém vármegye alispánjához befolyt adomá­nyok: Bánd község 2 frt 95 kr, Vöröstó 2 frt, Fáész 4 frt 15 kr, Szt.-Kir.-Szabadj a 65 kr, Lókat 7 frt 1 kr, Csatka 2 frt 84 kr, Szűcs 27 frt 25 kr, B.-Tamäsi 1 frt 37 kr, N.-Dém 3 frt, Sz.-Iván é frt 50 kr, Vecse 2 ft 3 kr, Dudar 5 ft 32 kr, Csetóny .10 ft 73 kr, B.-Nána 5 frt 51 kr, Dáka 5 írt, Jákó 3 frt 10 kr, Iharkút 1 ft 50 kiy Far­kasgyepü 50 kr, Németh-Bánya 76* kr, Pápa-Teszér 8 frt 13 kr. — Uj bélyeg-jegyek. A pónzügy­ministerium a következő hirdetményt teszi közzé: Figyelmeztetik a közönség, hogy' a' régibb kiadású (rózsaszínű, illetőleg sö­tétbarna szinü alnyomattal ellátott) bó­lyegjegyek csak folyó évi deczember hó végéig használhatók és hogy 1892. évi január hó 1-töl kezdödőlég,' eme haszná­laton kivül helyezett bélyeg ügyeknek használata a törvényes bélyegkötelezett­sóg nem teljesítésével fog egyenlőnek te­kintetni. — Magyarország iparosainak ós kereskedőinek czim- ós lakjegyzéke cz. műre hirdet előfizetést az orsz. m. kir. sta­tisztikai hivatal. A munka előfizetési ára 10 frt, bolti ára 15 frt lesz s 1892-ik év elején fog megjelenni. A vállalkozó ipa­rosok és kereskedők saját érdekükben is meghozathatják maguknak e müvet, de óhajtandó, hogy az ipartestület mint ilyen számára is megrendeltessók. Hirdetések is vétetnek föl, s ezek gyűjtésével kizárólag a „Pesti könyvnyomda-részvénytársaság" (V. ker. Hold-utcza 7. szám) van felru­házva. — Névváltoztatás. Spitzer Dezső Dávid siófoki illetőségű, vezetéknevét bel­ügyminiszteri engedélylyel „Takács"-ra változtatta. / — A péterdi körjegyzőség szék­helye, mely eddig Péterden volt, Vesz­prém vármegye alispánjának ez ügyben hozott határozatával Romándra helyezte­tett át. — Karácsonyi posta-csoma­gok. A postaigazgatóság felhivást intéz a közönséghez a karácsony és újév al­kalmából feladott postacsomagok helyes czimzóse ós czólszerü csomagolása tárgyá­ban, a melyben figyelmeztet e csomagok kellékeire: „A karácsonyi és újévi ünne­pek alkalmából a rendkívüli mórveket öltő postaforgalom akadálytalan lebonyolitha­tása végett a t. cz. közönség, figyelmét -—már a saját érdekében is—- van sze­rencsénk a következőkre felhívni: Pénz legczélszerübben postautalványnyal vagy az érték nyilvánítása mellett levélben küldhető, pénz és ókszerküldemények más tartalmú küldeményekkel egybecsoma­golva nem vétetnek fel. A csomagolásra íaládácskát, vesszőből font kosarat, via, szos vagy közönséges vásznat; de legalább is erős csomagoló papirt kell használni. A czimzósre kiváló gond fordítandó, ki kell irni a czimzett vezeték ós- kereszt­nevét, állását, lakhelyét. A rendeltetési hely (vármegye) ós az utolsó posta helyes és olvasható feljegyzése különösen szük­séges. A czimet a csomag burkolatára kell irni, ha pedig ez nem lehetséges, ak­kor a czim fatáblácskára, bŐrdarabra vagy erős lemezpapirra irandó; Ajánlható, hogy a küldemény belsejébe a czimiratnak min­den adatait tartalmazó ezódula heíyeztes­tessék el. A csomagok tartalmát mind a czimiraton, mind a szállító levélen rövi= den, szabatosan ós részletesen kell jelezni* A Budapestre szóló, vidéken, feladott pos­tai oaoraagQkoü 4% axok siállitó leveleiig

Next

/
Thumbnails
Contents