Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-12-13

XVIII. évfolyam. mi n d e n v n s á r n a p. Közérdekű sürgős közlésekre kot'UUlviüt 1' t' 11 Ú k i \ Ü I i S Z á »10 k ÍS adatnak ki. 50. szám. Pá^/I89fc:dépzémbérf3: i érmentotlen levelek, csak ismert kezekfői fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt kö z 1 e m é n y e k á lap '\ „ ; .ark. hivatalába küldendők... Előfizetési díjak. #~ Egy évre 6 frt — Fél évre 3 frtNegyed évre 1 frt 50 krajozár. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata ntán 5 kr; nyilttérben 30 kr. A dij előr e fizetendő, Bélyegdíj mindig külön számitatik. Az előfizetési díjaks hirdetés -k n lap kiadó hivíiiálíiíui (GolubfT" Gyiih ) 2£ papirkereskedése, főtér) küldendők, Pápa város halóságának és iöbb pápai, s pápa-vidéki egycsüle In e k m e g v ál a s % tott közönye. A megyei utak kérdése a megyegyűlésen. Sorsát senki ki nem kerülheti. A ki mivel vétkezik, azzal bűnhődik. Azok a kik azt hitték, hogy az októberi megyegyűlésen — senki által előre nem tudva — az úthálózat kérdése ellett intézve, s hogy az többé semmi port nem ver fel: azok alaposan csalódtak! A kinek valami fáj, feljajdul az, még ha >nem szabad« is! Igy volt Pápa és vidéke a megyei utak kérdésénél is. Szorosan véve, beszólni nem lett volna szabad róla, mert először a kérdés nem volt napirenden, másodszor ínterpellatiő alakban sem volt az szóba hozható, mert interpellálni egyfelől már elhatározott s másfelől felebbezés alatt levő ügyben nem lehet; s ha igen, a válasz úgyis semmi érdemlegest nem tartalmazhat. Igy jött kapóra lapunk ismert indítványa az ügyrend módosításáról. Azt mondtuk, hogy az ügyrend módosításának foinrlöka, hogy a múltkor is az utak kijelölése fölötti határozat az érdekelt vidék tudta nélkül történt, mert a megyebiz. tagokkal közlött tárgysorozatban az nem volt felvéve. * * Megáradtak erre jogos panaszaink! Fenyvessy kezdte részletezni Pápának ós vidékének sérelmeit. A múltkori megyegyülés határozatát igazságtalannak jelezte és sajnosnak azon körülményt, hogy igaz ügyeinkben mindig csak felebbezós útján s mindig csak a kormánynál kell orvoslást keresnünk. Ez satyrája az önkormányzatnak. Felhozza, hogy mig Pápa ós a pápai járás 32.000 írt útadót fizet, mely összeg az összes megyei útadónak '/

3-'adát képezi, addig a pápai járás területére eső alig 5 kilométernyi út a fölvett utaknak csak '/

g-adát teszi. Ez kirívó méltánytalanság! Fölemlíti, hogy a Horváth Lajos főszolgabíró által egybehívott járási tanácskozmány megállapodásait távolról sem vette tekintetbe a megye; pedig ezekben oly utak voltak felvéve, melyeknek fontosságát maga a megye már elismerte! Barthalos István pártolja az ügyrend módosítása iránti indítványt és magáévá teszi indokolását is s azokhoz a -devecseri járás marczalvidóki községeinek azon sérelmét is csatolja, hogy a a pápa-kisczelli országút rájuk nézve jó utak hiányában hozzáférhetetlen, holott természetes piaczuk Pápán van, több mint 2000 frt útadót fizetnek és nincs egy megyei útvonal, mely határaikat csak érintené is! Az ideiglenes helyzetet könynyen tűrheti az a vidék, mely kapott •megyei utvonalt, de nehezen a mely vidék nem kapott! Véghely alispán hosszasabban reflektál Femjvessy és Barthalos szavaira. -Felemlíti, hogy az októberi közgyűlés igazságtalannak jelzet megállapodása csak ideiglenes jellegű. A Marczal melletti községekre nézve felhozott panasz alapnélküli, mert épen ezen községekről van legjobban gondoskodva, mert a kérdéses utak a közlekedési utak közé lettek felvéve. Szóló hívta fel az összes főszolgabírókat, hogy tartsanak járási tanácskozmányokat, jeléül annak, hogy őt nem lehet arról vádolni, mintha bármelyik vidéknek a másiknál jobban kedvezne. Óva •inti, hogy ne vigyék bele a megyei ügyekbe a lokal — a helyi particularismust. Fenyvessy zárszavában kénytelen tiltakozni azon felfogás ellen, mintha az, ki járásának megtámadott érdekeit tőle telhetőleg védelmezi, mindjárt »local — particularismus"-t akarna. Biztosítja az alispánt, hogy Pápa ós vidéke az alispán iránt tiszteletét, becsülését s rokonszenvét soha sem tagadta meg. De lehetetlen, hogy ne fájjon mikor egy tekintélyes város ós járás azt látja, hogy mig p. o. Almádi 13 kilométer hosszú országutat kap, és gondoskodva van még .Kenéséről is: — addig szó sincs a pápalöröllő-mátyusháza-mezőlaki útvonalról; szó sincs & pápa-kisbéri országutból Lovászpatona felé elágazó utvonalakról; a pápa-bakonybéli útvonalról; —szó sincs "a pápa-somlói útról. S a pápai járási •tanácskozmányban feltótlenül szükségesnek vélt utak mellőzve lettek. Igy került szóba a megyei utak kérdése a deczemberi közgyűlésen. Sine ira et studio. Az októberi megyegyülés -határozatát több, oldalról megfelebbezték. A leányzó tehát csak — aluszik. Egy ínterpellatiő. A kik ismerik az interpellatiók lényegét, s annak szülő okait, — jól tudják, hogy legtöbbször az interpelláló nem egyszerűen kíváncsiságának akar kifejezést adni, hanem csak valami kedvező vagy kedvezőtlen tényt constatálni. Azt hisszük, nem csalódunk, ha ilyen magyarázatot adunk annak az interpellátiónak, melylyel Fenyvessy Ferenc megye biz. tag a minapi közgyűlés tárgysorozatát megnyitotta. A kérdés az volt: miért nem tett előterjesztést az alispán azon ügyben, mely a megye részére, szemben az államépitészeti hivatal főnökével •külön Önálló mérnöki állás rendszeresítésének kérdését felvetette. Az alispán válasza a kérdés formai részére teljesen megnyugtató volt. S e tekintetben nincs mit a válaszhoz hozzá tennünk, annyival kevésbbé, mert hiszen ezen kérdés, a maga teljességében úgyis előkerül a legközelebbi közgyűlésen, a mikor is a vármegyének bő alkalma lesz megfontolni, hogy váljon jobban kifizeti-e magát, ha a megye egy külön önálló mérnöki állást szervez, és állíttat fel és •ezen szak ügyeit nem bízza az államépítészeti hivatal főnökére. Az kétségtelen, hogy a vármegyéknek külön önálló megyei mérnöki állás rendszeresítéséhez teljes joguk van. Kitűnik ez a törvénynek világos szavaiból is. De azok, kik az áilomositásnak hivei, azok nagyon természetesen nem egy könnyen adhatják szavazatukat épen most, az államosítás küszöbén arra, hogy egy •uj „megyei" hivatal állittassék fel. Maga Baross Gábor minister már előre jelezte 'is, egyik legközelebbi leiratában, hogy ő a vármegyének ily irányban hozandó határozatához nem járulhatna hozzá. .Már pedig ministeri jóváhagyás nélkül hiába > határoznék el e külön mérnöki állás felállítását. Le kell tennünk tékát esetleges -kedvencz eszménkről, melynek egy évvel •ezelőtt, többen a megyegyűlésen kifejezést adtak. De az ínterpellatiő igazi lényegót nem is ez képezte. Maga az interpelláló TÁRCZ1. KIFAB.ÄDT A . . . . Kifáradt a lelkem Nagy világ zajába'; !Xem ad nyugtot semmi, semmi, — Haza röpül megpihenni . . . Oh fogadd .be kis falumnak Kicsiny szentegyháza! Küzdésre születtem, S gyötrő búbánatra! Mégis áttört néha, néha Bánatomnak fellegén a Boldogságnak verőfényes, Hosugáru napja. Oh, azok az édes, Áhítatos órák, Mikor a kis szentegyházban Énekeltem s hőn imáztam, — Hosszií hat nap sötét búját Rózsaszínbe vonták! Ez órák emlékén Most is. elpihennek Lelkem fényes, magas álmi, —= S egy a vágyam: hőn imázni Mint akkor, nagy buzgalmával Kicsiny, kis szívemnek. Próbálom, de nem megy Hagy világ zajába'; 2íavar, bánt e lárma engem, — Hazarepül íáradt lelkem . . . r

0h fogadd be kis falumnak Kicsiny szentegyháza! Uti napló A >Pápal Lapok« számára Irta: GIZELLA. HL Sz.-Fehérvártól Karánsebesig. TJjra fedélzeten vagyunk, a kapitány fehér ruhából, sötétbe öltözve dirigált. Olyan üditő volt e kis vihar, kellemesen le hütó a levegőt, ós a Kazán szorosban zavartalanul gyönyörködhetünk. Ah mi pompás, mi remek, a parti sziklák kilépnek, vad kacsák röppennek, üde kis sziget marad el, a hegyek hárs erdei dús virág díszben mintha hóval lennének el lepve, eső után bóditó illat ár terjed, mit kéjjel szivünk. Ismét Széchenyi márvány emléktábla, — hisz méltán hirdetik e kőlapok az utódoknak e Hagy férfiú nevét, — mert e vidék, nem is volt járható, mig e nagyszerű ut nem készült! Sziklák merészen kirobbantva az ut szólen, jobbra balra örvények, sas kering á légben, annyira öszsze zárul előttünk, mögöttünk a hegyláncz, mely egy felől kopár, másrészt ' hárssal • borított, akár egy nagy tavon | lennénk! Vad sziklák.alján látható a hires Traján utja, .milyen nevezetes, milyen ős időkből maradt fenn! a sziklába láthatók tisztán a hid építési mélyedések, itt ott megszakad, majd újra előtűnik a rómaiak Utja. Kiszökellö sziklán megtörnek s magasra feltolódnak a hullámok, a Kazán szoros akadályai, a jövő század nem fogja már látni a Duna e szeszélyes útját, nagy gőzhajók fognak a Fekete ten*•:. gerröl átvitorlá'zni, "ós Budapest a JBiß^ lettel itt is össieköttetésbe jutva, « város alatt tengeri hajók lobogói lengenek ! Vágy fogy el ezt megélhetni, — ezt láthatni! O-Grradinától szemben szikla falon az idő által feketített hires nagy kő „Tabula Trajana", alig olvasható nagy betűkkel e felirat: Imp. Caesar JDivi. Nervae F. Nerva Traianus. Aug. Germ. Pont. Maximus .... Nerva, a hatalmas római császár adoptált fia és utóda, a hires Imperátor Traján alatt érte el Róma a legnagyobb kiterjedését, ez ut első dáciai hadvezérlet alatt készült 103-ban Kr. szül. után, és-az ö nagy emlékének áll e mohos kőtábla. Törökök, és rómaiak idejére emlékeztet útközben minden, mignem » Vaskapunál a jelenkor nagy műveleteit, a „Duna szabályozását" hirdető tábla, az •utókornak egygyel több érdekességét képezi, és e márvány lapon, arany betűkkel I. Ferencz József királyunk neve fog ragyogni! Az ut legszebb, legérdekesebb részét elhagytuk, hisz vagy 14 fordulatnál.mindég más és más kép tárult szemünk elé,-mire Orsovára értünk. Kikötőben számos hajó, parton csak úgy hemzseg a nép, egész j keleti kép, lila nagy virágos kaitánban, vagy vöröa Öves turbános törökök csibukoznak; néger hotélszolga fut poggyászunkért, fekete arczú szerbek, oláhok, össze vissza zsonganak. Vagy 10 kocsis csoportosul körénk, tolmácscsal, vagy uj,iain mutatva a bért mit Meháditoa Jkgr. zottf'lém Heroúléa-fürdőbe, ' -TÍV semr i'darámutatott beszédjében arra, hogy maga azon körülmény, hogy Veszprém megye, mely az államosítás mellett nyilatkozott, -mégis egy külön új megyei mérnöki állást akar rendszeresittetni: egy mélyebb okot rejt magában. S ez ok — mondjuk ki mi is nyíltan, mint azt Fenyvessy tette a megyegyűlésen — hogy az államépitészeti hivatalnak különben egyénileg mélyen tisztelt fejével Pápa vidéke nincs megelégedve. Lesz alkalom a jövő közgyűlésen, miként ezt maga az interpelláló is kijelentette, hogy a pápai járás kifogásainak, aggodalmainak, nehezteléseinek kifejezést adjunk. Nem személyeskedés lesz ez, de igaz ügyünk igaz méltatása. Az ínterpellatiő csak az — ouverture, ha a helyzet addig jobbra nem változnék! A megyei ügyrend módosítása. Eég érzett panasznak és rosz szokásnak vetett véget, végre valahára az deczemberi megyegyülés. Ismerjük jól a mi megyegyűlési szeretetre méltó naiv ügyrendünket. Megkapjuk a megyegyülésre szóló .meghívókat két-három héttel korábban közgyűlés előtt, a közgyűlés tárgysorozatával együtt. A tárgysorozat a lehető legsemmitmondóbb ügyeket tartalmazza. Határozatokat nem provokáló tudomás vételekből, egyéni jelentésekből, üdvözlő -feliratokból, helyben nem hagyó ministeri leiratokból áll az egész tárgysorozat. A „vidéki*' megyebiz. tag odacsapja a földhöz az egész tárgysorozatot a meghívóval egyetemben, s elhatározza magában, hogy ezekért a lappáliákért ugyan nem érdemes bemenni Veszprémbe a megyegyülésre, ott drága pénzen rosz kosztot enni, itthon hagyni ügyesbajos dolgait. Csak aztán két-három hét múlva hül el szeme-szája, mikor a helyi lapokból egyszerre arról értesül, hogy a nemes vármegye .korántsem holmi lappáliakat, üres formalitásokat végzett el a közgyűlésen, milyenekről a meghívóval kibocsájtott meghívó tárgysorozat, hanem a legéletbevágóbb dolgokról határozott! S pedig igazán — »rólunk; de nélkülünk«. A dolog pedig úgy áll, hogy a legfontosabb ügyek tárgysorozatát az nap reggel, közvetlen a közgyűlés előtt osztogatják ki, s ezen oly tárgyak állanak, a melyekről a mit sem sejtő vidéki tagnak foga lm a sem volt. Innét van, hogy a megyegyülés terme üres, s hogy a legnagyobb jelentőségű ügyek a legjobban érdekelteknek távollétében intéztetnek el. E bajon kétségtelenül segíteni fog azon módosítás, melyet Fenyvessy Ferencz megyebiz. tag a minapi megyegyűlésen szóba hozott ós mely egyhangúlag el is fogadtatott. E módosítás szerint a meghívók kibocsájthatók lesznek a közgyűlés előtt két-három héttel is, az addig egybegyűlt tárgyak felsorolásával. De közvetlenül a megyegyülés előtt 8 nappal egy új tárgysorozat küldendő az összes megyebiz. tagokhoz, melyből a vidéki megye biz. tagok bizton értesülhetnek az időközben beérkezett tárgyalásra megérett tárgyakról, főleg a íontosabbakról. Azon ügyeknél pedig, melyek ezen 8 napi határidő után érkeznek be, azoknak jegyzéke (miként a törvény ezt sok esetben megkívánja) hirdetményi táblán lesz kifüggesztve, hogy azokról mindenki, a ki azok iránt érdeklődik, kellő időben hiteles tudomást szerezhessen. A megyegyülés egyhangúlag elfogadta e módosítást, mely mint t. olvasóink észrevehették, nem egyéb, mint lapunknak egyik előző számában elfoglalt álláspontja. Beméljük, hogy a megváltozott ügyrend megfogja tudni változtatni az eddigi — közönyt is. Úgy legyen! A megyegyülés. Nem sokan jelentek meg a deczemberi rendes közgyűlésen. Az elnöki széket ezúttal alispánunk, Véghély Dezső foglalta el, ki részvéttel jelenté be hivatalosan, hogy a vármegye szeretett főispánja ágyban fekvő beteg, s igy a mostani köz.gyülésre el nem jöhetett. Majd felemlíti az uralkodó házat ért gyászt, Henrik főherezegnek és nejének halálát. Indítványára a vármegye a miniszterelnökség utján fejezi ki részvétét. Bejelenti Auerhammer Ferencz ós Pöschl Károly megye biz.;tagoknak haláKalaba nem indulhattunk, hanem sok tanakodás után a Magyar Király hotelbe szállottunk. Orsova igen szép dunai kép, szemközt fekvő sötét hegy; alatta kis szerb helység, mint ballom Montenegrótól elszakadt telep, kik nem a legjobb barátsággal viseltetnek az innenső partiak iránt, mert három legényt gyilkoltak meg ép azon héten ís, kik partjukon halászni mertek. Az elég nagy uszodába mentünk mi is, hogy a Duna hullámaiban felfrissítsük magunkat. Azonban nem igen volt üditő a fürdés, szenynyes sürü a viz, mit osak rövid ideig élveztünk. A város maga nem nagy, nem is különös szép, parton csinos sétány van, hol ismerősökre i akadtunk (ny. ezredes, családjával) pár éve laknak itt, és több érdekes dolgot beszéltek, ós az ifjú fess kis honvéd hadnagy *z estét is velünk tölte. Hotel kertben Düna partján kellemesen étkeztünk, hűvös remek este, a csillagok vissza tükröződtek a viz színén, a túlparton pár lámpa pislogott szinte félelmetesen. Közönség többnyire a várös•ból jött hallgatni a jó czigány zenét, mely a mi jó kedvünkhöz is hozzá járult. A vendéglős, Ozanic Ferencz, ismert jó konyhájáról, bizonyítja ezt azon lap is mit Szerényen berámazva a hotelben "felfedeztem, melyre ez volt irva: j „Qzänic Ferencz,' vendéglősnek, a tegnap ós miii reggeli kitűnő Volta miatt, eHsme^sÜjkét lejej^ a Kazán hajó leaé^^^É^í M^m ,Á890. Baross, ^ibó|íc*!FÍ^^^ MIloKora reggel még csend, és zárt ablakok voltak mindenhol, midőn kocsin, felcsöngözött lovakkal elhagytuk Orsovát. Pompás üde levegő a Oserna völgyén keresztül, kis falukban oláh asszonyok már szorgalmasan fontak,; orsót pörgetve rokka nélkül, járkálva az utakon. Hol megállottunk piszkos bár csinos gyermekek nyújtogatták kezecskéikét, és a kapott ajándékkal, még soha ilyen boldogságot nem láttam, ujjongva futottak sípoló czukorkákat Venni. Hiába, a gyermek egyforma mindenhol. Vagy é órát mentünk é csinos völgyön, hol a Oserna patak kisér jó utunkon. Hercules fürdőnél levették a lovakról a csengőket; a vasúti állomáson igen szép kupolás épület, szóles lópcsözet vezet fel, kúpján a magyar korona, (ugy haliám ilyen stylba van építve Orsovánál a korona kápolna is) csinos mü az egész, kerttel körözve, erdős hegy alján. Itt hagytuk felesleges podgyászunkat, s folytattuk utunkat. Akár csak egy nagy parkon mennénk, rendezett szép utakon. A Oserna és Mehadika(mint kocsisunk monda Bella Réka) össze folyása- felett, nagy íves vas lánczhid van, melyet 1820. építtettek, s olyan, mintha hatalmas ágyú csövekből volna összeállítva. Hercules fürdő meg lep nagyszerűségével, szépségével, nem hiába hires világ fürdő, de mégis érdemli e nevet mindenkép. Hathatós gyógy forrásait már a •rómaiak ismerték (Thermae Herculis) mit több félirat bizonyít. Számos kén s magnesia tartalmú forrás buzog az ős mészvagy gránit hegyekből, a mely gyógymék kÜátfUy ^ta^üfaő'kbe, 'Éhennátó* > 50