Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-08-30

XVIII. évfolyam. & Megjelenik * jiiindeii vasáru a p. Közérdekű sürgős közlésekre kiironkiiil re.mlkix üli számok is adatnak ki. Pennen tétlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Alapnak szánt közlemények a lap v *zQv\i- hivatalába küldendők V * Előfizetési díjak. # Egy évre 6 frt - Fél évre 3 frt. Hegyed évre 1 frt 50 krajczár.; — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5'kr. nyilttéi'ben 30 kr. A'díj előre fizetendő, Bélyegdíj mindig külön számitatik,.

1 Az előfizetési díjak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (Goldberg Gyula 2^ papirkereskedése, főtér) küldendők. ^ apa város hatóságának és több pápai, s .pápa-vidéki egy Pápa város, háztartása. Pápa, 1891. aug. 29. Előttünk fekszik Pápa város 1892. évre szóló költségvetési előirányzata, a melynek tételei, azt hisszük, esak csekély mértékben fognak változni, s igy magát az előirányzatot, mint Pápa város jövő évi háztartásának képét, elfogadhatjuk. A költségvetés külső formájára vonatkozólag, jól esik kijelentenünk, hogy e fontos okirat egy világos fő jól átgondolt munkája; az egyes kiadási és bevételi tételek, ágazatonként vannak csoportosítva, s e miatt nem csak hogy megfelel az egész költségvetés formája rendeltetésének, de bár ki is, a legnagyobb könnyűséggel képes abban eligazodni; mindenki, az első tekintetre, megtalálhatja az egyes ágazatok jövedelmeit, terheit. Abból a misztikus félhomályból, melybe Pápa város költségvetései, a nem rég mult években is még burkolva voltak, a jövő évi költségvetés majdnem teljesen kibontakozott, az a zűrzavar, összevisszaság, az egyes tételeknek ember nem hallotta elkeresztelései, teljesen megszűntek, s ma már ellehet mondani, hogy a város költségvetésének külső formája, kiállja a kritikát. Sajnáljuk, hogy a költségvetés belsejére nézve, nem mondhatunk hasonló •kedvező Ítéletet; több oly^ügy, mely szoros összefüggésben áll a város fejlődésével, igen el van hanyagolva, s éppen ezt tartjuk a költségvetés főhibájának; ezekről alább fogunk nyilatkozni, most a költségvetést ismertetjük néhány vonással. Az 1891. évi előirányzat szükségleti részénél (66499 frt 69 kr), az 1892. évi előirányzat ugyanazon része (73006 frt 05 kr) 6506 frt 36 krral magasabb; e többlet főbb tételei a járda javításra (2000 frt), a vegyes kiadásokra (2669 frt) a közigazgatási kiadásokra (842 frt), s végre a jótékonysági kiadásokra (310 frt) esnek;, a szükségleti résznél mutatkozó 6506 frt 36 kr emelkedés azonban nem von maga után hasonló emelést a községi, pótadónál, mert a város egyéb küzjövedeimeinek 1892. évi előirányzata (38808 frt 20 kr) 3110 frt 65 krral magasabb, mint az 1891. évi hasonló jövedelem volt, s igy a pótadó emelkedés esak 3396 frt 31 krt mutat; átlag tehát jövő évben 3 '|,—4°|

0-al lesz a pótadó magasabb mint a jelen évben. Ezek után vessünk egy pillahatot a szükségleti rész különböző ágazataira (rovataira). Mint minden kisebb budget-vel vendelkező város

r ngy városunk is abban a nem irigylendő állapotban van, hogy jövedelmeinek tekintélyes része, sőt jövedelmeinek leguagyobb százaléka, a közigazgatásra esik Pápának 73006 frt 05 kr szükségletéből, 23999 frtot nyel el a közigazgatás, tehát az összes jövedelemnek 34 %-a a városi alkalmazottak személyi és dologi járandóságait képezi. A tanügyi kiadások 13187 frt 47 krral szerepelnek vagyis 18.3

l,

/

0-a az* összes jövedelemnek. Jótékony czélokra (az előirányzat V, 80—85 tételei) 6200 frt van előirányozva, mi 8,5%-ot képvisel; közegészség, tisztaság és betegápolásra (hozzászámítva a tiszti főorvos 400 frt járandóságát is) összesen csak 1490 frt vagyis 2% jut. A mily tekintélyes dotációban részesül — nagyon helyesen — szerény háztartásunkban a kultur ügy (mint fenntebb érintve van 18,3°|

0

) épp oly mostoha gyermekünk a közegészség, a betegápolás, a tisztaság ugye. Az utcavilágitásra többet, a tűzoltásra majdnem annyit, sőt még a város lófogataira is majdnem annyit költünk mint a közegészség, betegápolás és tisztaságra! Ennek a tételnek világánál tekintve költségvetésünket, a lehető legsötétebb szinben tűnik az fel; minden nagyítás nélkül elmondhatni, hogy a közegészség ügyére semmi gondot nem fordit a város, s ha az irgalmas rend véletlenül nem éppen Pápán alapit kórházat, s ha egy nagylelkű adakozó nem állit női kórházat, ugy Pápán nem volna hely, hol a családtalan vagy szegény beteg ember megvonhatná magát. Az emiitett két kórháznak létesítése azonban semmiképen sem mentheti fel a várost attól a kötelezettségtől, hogy TÍRCZA. LÁTTAM Ä . . . (Honának.) Láttam a tengert is. Vész és vihar között, Amint zajló tükre Szirtekbe ütközött És messze sodorta A legerősb gályát Mint egy pici labdát, A vihar uszályát. Oly nagyszerű volt .a Bősz vihar zúgása, A korbácsolt tenger Vészes csapkodása !'. Féltem nézni, mégis Gyönyörködtem benne, Tán azért mert lelkem Hason-mását lelte ?! * Kiderült azután És csöndes lett minden Mosolygott az ég is, Már semmi vész nincsen. A megrémült hajós, Imádkozik,- áldva A teremtés urát Aki ót megszánja. . Megmentéit vésztől, Visszaadta -$t<%

M

' éh tóiy Vihar után végre Tán megnyugszik lelkem, S meglátom az eget, Ragyogó szemedben. Majd akkor a szivem Az örömtől árad, Mert ez azt jelenti: Elég volt a bánat! Es azt mondja mindig Minden dobbanása: , Te vagy a teremtés Legszebb alkotása! ő&otay ÉLvpád. A nő&öl egy nőnek. Az élet messze láthatárán feltűnik a valódi ifjúkor. A gyermekálraak megfűszerezve az ifjúkori szerelemmel valósulni látszanak A sziv feltárja titkos zárait, a gyermeki, bohókás érzelmek kiröppennék belőle s az ifjúkori érzelmek világa kopogtat be rajta a maga örömével bánatával..... A madár, melynek eddig fészke után futottunk s felmászva a fákra a fészekből tojásokat szedtünk, níár da;lával gyönyörködtet s szemeiuÚ. öWmi?ől. ragyogna'kj keblünk édes érzelnfó^e;! telve-,;". . Óh igény igen, eMrketfeBpfézr Més szeréléin.... Rajongunk,*#^ÉÉÉ^| vagyontalan egyének részére kórházat állítson, mert az ivgalmas-rend kórháza csak ápolási dij mellett veszi fel a betegeket, a Szt. Ilona kórház pedig kizárólag nők részére áll fenn. Egykor, a rég muJt időkben, valamely városnak* vonzó ereje magas és erős kőfalaiban volt, ma a vonzó erőt a jó levegő, ivóviz, a jól kezelt közegészség és köztisztaság képviseli, a mikből Pápának éppen semmije sincs; ivó vize idegen-futtató, levegője fertőztetett, egészségügye pedig a jövőben van; ne csudálkozzék tehát senki, ha Pápa minden nap hátrább megy! E lapok hasábjain csak a nem rég múltban is, ki lett mutatva az a nagy arányú halálozás, mely Pápa város lakosait sújtja; vájjon lehet-e annak más oka, mint az, hogy a város lovai csak nem annyit emésztenek meg, mint amenynyibe a köztisztaság, egészségügy és betegápolás kerül? Tizenuégyezer lélek egészségére" a város csak valamivel költ többet, mint négy lóra és két kocsira! Jó ivó-viz, közkórház, utcák tisztasága! jöjjön el a ti országtok! = Pápa vármegye. Több budapesti lap a „Rábaköz" nyomán irj a a következőket : „Előkelő megyei körökben beszólik, hogy a belügyminisztériumban uj megyét terveznek. Az uj megyét Pápavármegyének fogják nevezni ós megteremtésére Veszprómmegyóböl kiszakitják Pápa városát és a devecseri járást, (hát a pápai járást nem?) Vasrnegyéből a.kiscelli, Győrmegyéből a tóthi ós Sopronmegyéből a csornai járást. Hogy a veszteségekért Győr- és Sopronmegye kárpótolva legyen, Mosonmegyét felosztják közöttük. Van egy másik terv is. E szerint Pápát és Csornát Györmegyóhez csatolnák, Sopronmegyót pedig Mosonymegyével kárpótolnák." — Nem tudjuk menynyiben alapszik a „Rábaköz"ezen hire alapos értesülésen, de azt tudjuk, hogy a menyire örülne városunk az első tervezetnek, annyira állást foglalna a második ellen. Pápa városa, mint azt a képviselőtestület memorandumában egyhangúlag kifejezte, nem azért akar megválni Veszprémtől, hogy egy másik vármegyéhez csatoltassék, hanem azért, hogy közigazgatási székhelylyé tétetvén, hanyatlásának útját állja. Fölterjesztésünknek soha eléggé nem sajnálható, téves és városunkra végzetes megoldása lenne, ha bennünket elszakítva Veszprémmegyétől akármely megyéhez csapnának, mert ezzel lemondhatnánk Örökre még a reményről is, hogy mint megyeszékhely, mint a minden más tekintetben reánk utalt vidéknek közigazgatási központja, valaha részesülhessünk a székhelyivel járó előnyökben. Emlékiratunkban különben kifejtettük, hogy nemcsak a mi érdekünkben, de a jó közigazgatás érdekében is szükséges vidékünkön — s más velünk egyenlő viszonyokban élő városok vidékén — egy-egy külön közigazgatási terület létesítése, s ha a kormány ez okokat figyelembe vette, xígy kérvényünknek olyatén megoldása, mint azt a jelzett közlemény második része hangoztatja, még csak föl sem merülhetett, Mi — s velünk együtt városunk egész közönsége, mert Pápa város egyetlen komoly s a város érdekeit szivén hordó polgái'áról sem tételezzük föl azt a herosztrateszi dicsőséget, hogy jólfelfogott érdekünkkel ellenkezőleg az ügyet ily módon agyonütni akarná — mi ismételjük, örömmel látnók az általunk ajánlott tervezet megvalósítását, de tiltakoznánk teljes erőnkből a kérdésnek a nevezett módon városunk jövőjét teljesen tönkre tevő elintézése ellen. — Városi közgyűlés. A folyó évi szeptember 5-én d. e. 9 órakor és folytatólag d. u. 3, esetleg 6-án d. e. 9 órakor tartandó rendes közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. A városi közpénztár 1890-ik évi számadását jóváhagyó törvényhatósági határozat. 2. A gyámpónztár 1890-ik évi' számadását és mérlegét jóváhagyó törvényhatósági határozat. 3. Özv. Frauendienst Ferenezné laldsérletéwSk, 4. Deutsch Dávid boltbérletének, 5. Boda György malombérletének szabadkózhöli megujitását jóváhagyó törv. hat. határozatok. 6. A földmives iskolának Pápán való felállítása elhatároztatását tudató alispáni órtesités. 7. A város adósságai^ cónvertálását és az e czélra felveendő 80000 írtról kiállított kötelezvényt jó^áh.--törv. hat. határozat és ezzel kapcsolatosan a kölcsön felvételéről szóló elnöki jelentés. 8. A város 1892-ik évi költségvetési előirányzatának megállapítása. 9. A város 1890-ik évi többféle pénzt, számad. megvizsgálására vonatkozó szakbizottsági előterjesztés (köz és gyámpénztári számadások kivételével). 10. A város antalházi pusztáján tervezett nagyobb mérvű épitkezések tervezete ós költségvetése az építkezési bizottság véleménye kíséretében. 11. A kövezet és vasúti vámszedós ujabb engedélyezése iránti kérvény. 12. Honvéd ezredesi lakás iránt kötött szerződés elfogadása tárgyában hozandó határozat. 13. Fogyasztási és italmérósi adó kezelésével megbízottaknak további kezelés tárgyában a 89/1891. sz. közgyűlési határozatra adott nyilatkozata. 14. Pótvásár tartása iránti kérvénye ifj. Schlesinger Mór és társainak. 15. Győr városának a jogakadémia visszaállítását czólzó felirata támogatása iránti megkeresés. 16. Az izr. hitközség számára 'a köztemető területből külön rész kihasitása vagy külön temetőterület beszerzése elleni tiltakozása a ref. egyháztanáesnak. 17. Időközben beérkezendő egyéb tárgyak. Észrevételek Novelly és Társa vízvezetéki tervezetéhez Dr. LÖ YY LÁSZLÓ-töl, n. Beke József műegyetemi tanársegéd ur észrevételei a következők: a vizbeszerzése a tapolczaföi forrásokból történnék. Hogy helyesen van-e választva a víznyerés helye, azt esak igen alapos vizsgálat mutathatja meg és még a legáltalánosabb vízvezetéki tervezetet is a viz minőségének tüzetes megvizsgálásával kellene kezdeni,. mert e nélkül '[

4 milliós tervvel még csak foglalkozni sem lehet. Miután a forrás a faluban ered és igy kedvezőtlen talajviszonyok mellett, fertőzésre ís lehet alkalom; másrészt pedig a mészkőben igen gyakran fordulnak elő repedések, melyeken át a forrásvízhez majdnem teljesen szüretlen és a talaj felszínén leyő tisztátlanságokat magába felvett esővíz is juthat, ezért a források vizét különféle időben meg kell vizsgálni. Meg kell. állapítani az esőzések, főkép a rohamos esőzések hatását a viz minőségére. Mindennapi 1500 köbméter víznek bevezetése mellett is kell gondoskodni a vízvezeték könnyen eszközölhető kibővítéséről, mert nem szabad lemondani e reményről, hogy Pápa a jövőben rohamosan is fejlődhetik. 1500 m

3 a Tapolcza forrásokból való elvonása majdnem észrevétlenül történhetik és a malmok eddigi működését legkevésbbé sem fogja befolyásolni. Ha a szivattyúzás és a források foglalásánál végzendő repesztések következtében nem is növekedik a források vizbősége, a másodperczenkint áilyet egy kis ártatlan halandó lélek italán egészjakaratlanul öntött poharunkba; ez életünknek, egész lényünknek szive lelke, melyet bennem te teremtettél, barnaszemü leányka, drága angyalom! Nő vagy te is, nő, ki rendeltetéséhez hiven szeretni, hódítani. . . s a meghóditottnak fonalat tartozik nyújtani, melylyel a szerelem birodalmának labyrintjóben néki segítségére legyen. Igen te azok közé tartozol, leik az élet küzdelmeibe fáradt s a küzdelem elején álló halandóknak rózsát hintenek göröngyös útjaikra, s ragyogó szemekkel, mosolygó ajkkal kandikálnak be a philosopháló, tudományszomjas férfiak sötét, komor világába ... . Nő vagy te is, kinek — mint a nagy költök megénekelték, a férfi bánatát kell elűzni, s a küzdelmek verítékét kell letörölni a mindennapi kenyérért küzdő férfiak homlokáról. S- a mi e kufárló világ porondján bevett szokás szerint a nőt lehető tökélyre emeli, a valódi női szépség benned is fellelhető. Ragyogó szemek, piros, csacsogó ajkak, rózsás arezvonások, karcsú, kecses termet hirdetik „nálad is a nők diadalát, kik a hiúság ós tetszvágy megnyerő fátyolába burkolva lépnek sorompóba s a tudományokat, a költészetet gs vallásos eszméket mind-mind áthatva a nöijeszmény finom #ny algával j gyúrják össze i* i||igV esz^mé!kfet áem|tuMk teremteni, náftaíinas; szellemi* MtxnÉík ükajH®ä^tefemwBsgftdk -képesek, de -mii f csk •- ni.. i „. .Awiín™ •flíi.fil>a<3 Összos tiiVTrimariv'ár a mit ottkonn cselekszetek, bármily csekélynek tűnjék is fel, mindig felér a férfiú' verejtékes és sokat mondó munkájával. Igen, a ti hivatástok felér a férfiak hivatásával, te barnaszemü leányka, s kedves mosolyoddal kacsintásoddal felemelkedel a világ sorsa felett elmélkedő, Isten létét vagy nem létét vitató bölcsészek sorába s őket homlokon csókdosva, füleikbe sugdosva naiv tanácsokat •— gyakran felszabadítod őket a kínzó eszmék köteléke alól... Tekinteted, mosolygásod •— egyegy versszaka valami remek lyrai költeménynek, m'elyet a szerelem utján bolyongó költő könnyedén penget el lantján ; eszmét vetsz a kételkedő epikus és drámaíró agyába s szétvágod a gordiusi csomót, mely oly sok álmatlan éjszakát okozott neki. . . Nagy Vagy, óh leányka, te is, mint a többi nő! Szived titkai, jellemed gondolkozásmeneted kiismerhetetlen s a kutató, bonozoló férfiú gyakran kudarezot vall . . . Megénekelnek száz alakban, vészonra vetnek százszorosan, s mindenütt másnak tűnsz fel, mint a változékony kaméleon. Egyik perezben rajongsz, másik perezben lelphad lelkesülésed; egyik perezben kaczaggz, másik perezben sírsz, olyan vagy,, mint az áprilisi idő. Most Julia szerepét játjszod, majd Ffancillon jeleneteit 'olvashatnók fejedre. Mert vészedéi* mésis^udsz-ám lenni, te kis bohókás te-•remfesjfedisió^rheté

(

tlenek útjaid; még na| gytí^^qm^, ¥;

a

Jta> mint a férr

fiak bpAV-öiaálmasí-JaDirintiében .... Te is ;ply

i

anJ^^^^rtía^B.mjide

5

ány.ka, mint a r

;

^ö^^^^^^^^^^^ií£é'sznök vagytok ^^M^j^pa^^^awteiähi^BE."» nók. szivárzárkóztok egész valótokban, s mig a rajongó ifjak a régi háló szálait bontogatják, addig ti mosolyogva uj hálót szőttök s a kiolvasott könyvnek új kötete támad. Csal és vonz benneteket a csillogó fény, a pazar pompa. ...... tetszik csábos szemeiteknek, mint nyári éjeken a ragyogó szt.-Jánosbogárka. Igen, ilyenek vagytok ti, barnaszemü leányka, s mi, mint nélkületek árva férfiak utánatok rohanunk a göröngyös utakon, s sokatmondó vágyaitoknak eleget téve elviszünk benneteket a délibábos otthonba, hol a nő elemébe lép, sürög-forög a munka a női lét izzasztó kohójában s a férfi arczán viritó rózsákat fakaszt. Megteremti a mo-. solyt, vidám Örömet, melyet csak olykorolykor ront meg a női szeszély vagy hiúság a nő! alkotmány ezen hamis szege ... összetartó kapcsa... . * * * Bennetek rejlik az élet költészete a maga szépségeivel s hátrányaival; ti teremtettétek meg a szerelmet, amely a földi létnek hangadó eleme az Ádámok ós Évák összekötő kapcsa, kik e nélkül hideg bábok lennének s talán nem is ismernék az érzelmek világát Oh barnaszemü leányka, megtudod-e becsülni ezt a szerelmet, mely már trónra emelte az alacsonysorsu nőket is, pazar aranyba, ragyogó szinbe öltöztette a fakóruhás, régi toilettokba burkolt leányokat ? . . . . Mondd csak ismered-e e szerelmet,' mely a halandók lelki világába egy csepp túlvilági érzést vegyít, s a szíy,sugallatának hódsbiva-magáiKal ragadja a halandó lelkßkeU'V ' C^ÍJ ' (r

..á^Jydódi nő vagy bizonyára isme-