Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-08-30

utólag kijövő 1 m

3-nyi vissmeiuiyiségbfil csak 0,04 m

3 vonunk el, ha napi 10 órára osztjuk is el az 1500 ra

3 vizet. E vízmennyiség elvonása a Tapolczafőtől a Fehérmalomig rendelkezésre álló körülbelül 40 méteres esésen 21 lóerőnyi munkaveszteségnek felel meg, a mi az ezen szakaszon levő 21 malomra, oszlik el. áz egy-egy inalom által felhasználható legfeljebb 3 méteres esés mellett, e munkaveszteség 1 és '[_, lóerőt tesz ki, az összes rendelkezésre álló 40 lóerőnek alig 4 százalékát, ugy hogy a malmok szempontjából e vizmennyiség elvonása hátránynyal nem jár. A vízvezeték terve az elaboratmnban csak általános vonásokban van ismertetve és igy ezen szakaszra csak nagyobb részletezés után lehetne érdemleges észrevételeket tenni. Kern mutatja a tervezet, hogy történt volna valami a források területének megvizsgálását illetőleg a mi kutak alkalmazásának szükségességére vezetne. — Eltekintve, attól, hogy a felszínre jövő forrásvíz felhasználása — ha nincs sok repesztessél és egyéb különös munkálatokkal a forrásfoglalás összekötve — költségek tekiutetében előnyösebb lehet, főelőnyeül a felszínre jövő forrásvíz felhasználásának a teljes bizonyosságot tekinthetjük a mennyiség és minőséget illetőleg. A Tapolcza vizének azon régóta tapasztalt tulajdonsága, hogy vízállása tetemes ingadozásnak kitéve nincsen, még nem indokolja, hanem legfeljebb valószínűvé teszi azt, hogy egy óriási vizmedenczével kell ott találkoznunk, melyből annyi vizet kapnánk, a mennyit csak akarunk. Teljes bizonyossággal tehát csak arra számithatunk, hogy a tapolczafői mészkövekben a források niveaujában csak annyi viz mozog a mennyi aztán a forrásokban felszínre is jön. Ha tehát 2 kútból akarunk 1500 m

3 vizet szivattyúzni, akkor a földalatti vízáramot próbakutakkal — huzamosabb ideig — tanulmányozni kell; szóval nagyszabású előmunkálatokra van szükség. Mindaddig tehát mig tüzetesebb tanulmányozás nem indokolja a kutak szükségességét, részemről a felszínre jövő források felhasználását ajánlanám. Feleslegesnek tartom ezért részletesen tárgyalni, hogy kutak alkalmazása mellett is a nagy átmérőjű- 2 kut helyett, több kisebb átmérőjű kut a ezélnak jobban megfelelne. A középtávolságot — az elaboratum — 7800 méterre, a források magasságát a város felett 26 méterre vette. A szolgálati medenczét vagy központi víztartót azonban még körülbelül ezer méterrel távolabb helyezi el; ugy hogy a középtávolság a rezervoártól számítva, körülbelől 9 kilométer. Ha végig 225 mm átmérőjű csöveket tételezünk fel, (pedig a városban az átmérő kisebbedik, a mi nagyobb magasságveszteséget okoz), akkor is 1 méter sebesség létesítése, 50 m. magassági különbséget igényel. Ha red, mert magad is teremtménye vagy magasztos ós titkos országának; ha valódi nö vagy bizonyára tudod, hogy nektek, _ érzékeny és költői teremtéseknek, a szeretet és szerelem a hivatástok. Szeretet és szerelem vegyüléke lebeg női lelketek aether világában, ezt kell nektek magatokba szivni, hogy szivetekig hatoljon, véretekké váljék, és szeressetek úgy, mint szeretnek titeket. .. Szépség, jóság, türelem, szenvedély mind-mind hatalmas eszköz gyenge női kezetekben; sokat kell az élet iskolájában tanulnotok, fürkésznetek, inig helyes czólokra tudjátok fordítani. Ezért óvatosan éljetek velük, tekintsetek mélyen az érettetek rajongó férfihad szivébe, szemébe, s akkor használjátok ez alkalmas szerszámokat, mikor teljesen kiismertétek őket.... Mert nektek, barnaszemü leányka, kényes" a helyzetetek, két nagyon nehéz feladat jutott reátok: a szeretet és szerelemnek kell hódolnotok, mint hódol Éva anyátok is a lángeszű költő müvében, az „Ember tragédiájában." Ezek bűvkörébe jutva a férfiú nem nélkülözhet benneteket, a mint Adám mellett a nagy költő sohasem mellőzhette a nők királynéját: Évát. .. Szeresseték tehát mindenképen', mert megmondta már egy híres költő is: „A nö az élet koronája, ha szeretet ós szerelem pillangói repdesnek szive kei-tjében" s. a. 9t tehát azt akarjuk, hogy a legmagasabb ponton 10 méterre emelkejdék fel a viz a vezetékben uralkodó nyomás folytán, már ezen számítás szerint is 60 méterrel magasabb helyre kell emelni a beszerzés helyén a vizet, mint a város legmagasabb pontja, tehát .215 méter magasságra. A források magassága 175 méter, ezért még 40 méterrel magasabbra kellene emelni a vizet. A rezervoárt tehát még magasabb helyre kellene építeni, mint tervezve van, ilyen magaslat csak még távolabb helyen található, ezért a vizvezeték még hosszabb, drágább lenne. Ezt elkerülendő, valószínűleg czélszerübb lenne a tervezetnél kisebbre tehető vizmedenczét, egy a források közelében építendő víztoronyba — kellő magasságban elhelyezni. Rokkant honvédek segélyezése. A magy. kir. honvédelmi miniszter körrendelete. A 4-ik kadtestparancsnókságtól nyert értesülés szerint az 1848/

9-ik évi magyar szabadságharcában rokkanttá vált vagy megbénult cs. és kir. katonák és magyar honvédek javéra a néhai báró Haynau táborszernagy által létesített alapítványra a volt honvédek közül már csak, kevesen lóvén előjegyezve, szükségessé vált, hogy az alapítvány rendeltetése és elnyerésének feltételei a volt honvédek között minél szélesebb körben újból közzé tétessenek. Ennélfogva hivatkozással az ugyanezen tárgyban hivatalbeli elődeim által valamennyi törvhatósághoz intézett rendeletekre felhívom a törvhatóságot, hogy az alapítvány rendeltetését, az alapítványi helyek számát és minőségét, és elnyerhetósöknek feltóteleit magukban foglaló alábbi pontozatok tartalmát különösen a volt 1848/

g-es honvédek között és minél szélesebb körben közhírré tétesse, nevezetesen : 1. Az alapítvány ezélja az 1848'

a-ik évi magyar szabadságharczban valamely test tagnak elvesztése avagy sebesülés következtében nyomorékká vált ennélfogva keresetképtelen, vagyontalan katonáknak (őrmestertől lefelé) élethossziglan való segélyezése, tekintet nélkül arra, hogy azok a cs. és kii-, hadseregben vagy pedig a magyar honvédsereg soraiban harczoltak. 2. Jelenleg az összes 254 alapítványi hely közül 127 hely az 1848/

g-iki honvédek számára van rendszeresítve. — Ezen helyek a következő három osztályra oszlanak : a) 8 alapítványi hely van az I. osztályban napi 35 kr sególydijjal; b) 9 alapítványi hely van a II. osztályban, napi 24'1

2 kr segélydijjal; c) 110 alapítványi hely van a III. osztályban napi 17'/

2 kr segélydijjal. 3. Az I. osztályú helyekre igénnyel bírnak azok a kik mindkét kezüknek vagy mindkét lábuknak elvesztése; avagy kapott sebek következtében beállott teljes vakság, vagy különbeni súlyos sebesülések folytán életük fentartása végett mások folytonos segélynyújtására szorulnak; a lT-ik osztályú helyekre azok, a kik egy testtagnak elvesztése következtében nagyobb mérvben nyomorékká váltak, és magukat fentartani képtelenek; végre a Ill-ik osztályú helyekre azok, a kik az 1848/

9-ik évi magyar szabadságharczban valamely testtagnak elvesztése avagy kapott sebek következtében nyomorékká váltak ós csak korlátolt keresetképességgel bírnak. Nincs azonban kizárva, hogy valamely alacsonyabb díjazású osztályban levő alapitványosok közül a legérdemesebb magasabb osztályú helyre, még azon esetben is előléphessen, ha különben nem felelne is meg azon magasabb osztályú hely elnyerésére megállapított különös feltételeknek; feltéve, hogy a magasabb osztályú helyre nézve beállott üresedés az alapító levél értelmében arra igénynyel biró egyén híjában különben nem volna betölthető. 4. Az alapítványból való segélyezés iránt benyújtandó folyamodványok a) a folyamodónak 1848/

9-iki honvéd voltát, b) akkori sebesülését és ebből származott nyomorékságát illetőleg keresetképtelenségét és ° c

) vagyontalanságát igazoló (bélyegtelén) okmányokkal szerelendök -föl. 5. A volt 1848

/9-Íki "honvédek részéről az ezen alapítványi helyek elnyerése végett benyújtandó és az igényjogosultságot igazoló okmányokkal^>felszérelt folyamodványok vagy a forvényhatóság vagy pedig a mennyifeen^s folyamodó a honvédmenház tagja, a bií|JÉpJSsti honvédmenház parancsnoksági ?

^áiíl'a honvédelmi ministerhez n^^g^^.beV Az izr. tanitó testület emlékirata a biblia magyar nyelven tanítása tárgyában. Az izraelita tanítótestület a biblia magyar nyelven tanítása tárgyában a kővetkező kiváló gonddal szerkesztett emlékiratot terjesztette az iskolaszékhez Alulírott, mint a tek. iskolaszék kormányzata és felügyelete alatt álló tanítótestület f. hó 15-én tartott havi értekezletén a biblia sikeres oktatására vonatkozó didaktikai kérdéseket érdemleges tanácskozás tárgyává tevén, egyhangúlag azon meggyőződésnek adott kifejezést, hogy az eddigi rendszer, mely szerint a biblia német nyelven forditassék, a jövőre nézve tarthatatlanná vált, és paedagogiai szempontból nem helyeselhető, a mennyiben a racziónális tanítást lehetetlenné teszi. Föltesszük mert tapasztalatból tudjuk, hogy a tek. iskolaszék az iskola didacticájának megszabásában első sorban a tanitó véleményét tartja illetékesnek és mérvadónak, és igy nem kell félnünk, hogy káros munkát végezünk, midőn a következőkben a biblia tanítására vonatkozó aggodalmainkat a tekintetes iskolaszékkel szives megfigyelés czéljából köTudva levő dolog és természetes okokra vezethető vissza, hogy az iskolába. lépő gyermekeknél, kik a napról-napra növekedő magyarosodás következtében kizárólag magyar légkörben neveltettek, a német nyelv iránti fogékonyság mindinkább fogyófélben van oly annyira, hogy a II. és III. osztályba még a legjobb tehetségű tanulók is alig küzdik le a nehézségeket, a melyekkel a biblia német nyelven való fordítása jár, és ha mindeddig .egészségünket veszélyeztető erőltetés mellett a tek. iskolaszéket ki tudtuk elégíteni, a jövőre nézve a legjobb akarat mellett sem leszünk képesek minket kielégítő sikert felmutatni. Ismerjük ama nemes intenciókat, melyek a tek. iskolaszéket vezérelték, midőn a biblia német fordítását évek hosszú során át megtartotta és szivünk mélyéből kívántuk volna, hogy ezen rendszer beváljék, de a mai körülmények közt erős meggyőződésünk folytán, leghatározottabban ki kell jelentenünk, hogy példátlan fárasztó munkásságunk és ernyedetlen szorgalmunk daczára, mindinkább elveszítjük a biztos talajt lábaink alól és hogy félnünk kell miszerint majd idővel ama szomorú tapasztalatra ébredünk fel, és oda jutunk, hogy ifjúságunkból kihal minden rokonszenv a héber tanítás iránt, és a mi több, mondjuk ki őszintén, a vallás erkölcsi érzet is, azon egyszerű okból, mert a tananyag terjedelme egyrészt, másrészt a két idegen nyelv tanításának nehézsége folytán az előadást élénkké és vonzóvá tenni, és. a kívánatos megfelelő alaposságot elérni lehetetlenség. A biblia tanításának a zsidó népiskolában az a hármas ezélja, hogy a tanuló a héber nyelv alapjait sajátítsa el magának, a biblia történetet tanulja meg, és hogy a mennyire csak lehet a bibliai szöveg nyomán fejleszthetők legyenek, mindazon fogalmak is, melyek a vallási szertartásokra vonatkoznak. Ez pedig cSak ugy lehetséges, ha a növendék legelső sorban a héber szöveget alaposan érteni és ugy szólván megemészteni képes, a mi a mai körülmények között a midőn a 7—8 éves fiúnak a hébert a -neki teljesen ismeretlen német nyelven adják elő, el nem érhető. Nem kerülte el figyelmünket, hogy a hébertanitás a Thalmud Thóra iskolában a német nyelv elsajátítását okvetetlenül szükségessé tet-zi, de azt ugy véljük elérhetőnek, hogy külön ezen ezélra kidolgozandó, és alapjaiban már megállapított tanterv szerint a német nyelvet oly mértékben fogjuk tanítani, hogy a IV. osztályú tanulóknak, midőn a Talmud Thórába lépnek, a németforditás sokkal kevesebb nehézséget fog nyújtani, mert a szabad idő melyet az uj rendszer szerint nyernek, csakis a német nyelv tanítására alkalmazva levén, megadjuk a jelennek, a mi a jelené ós nem feledkezünk meg a jövőről. Ama netán felmerülendő ellenvetés azonban, hogy a paedagogiai elvekkel nem volna •megegyeztethető, miszerint tanulóink a jövőben a bibliából három részt magyar és kettőt német nyelven fognak fordítani, nézetünk szerint nem szorul niegczáfolásra, mert ezen körülmény nemcsak hogy hátránynyal nem lehet és nem is lesz a biblia alapos megértésére, sőt ellenkezőleg azon előnynyel fog bírni, hogy tanulóink a megfelelő előkészültség folytán a Talmud Thórában az előadást jobban és könynyebben fogták megérteni mint azelőtt. Ezeket előre bocsátva, azon kérelemmel járulunk a tekintetes iskolaszékhez, miszerint a tárgyat fontos volta és a felsorolt indokoknál fogva a legközelebbi gyűlés tanácskozási tárgyává tenni és az iskola érdekében határozatilag kimondani méltóztatnék, hogy a jövő 1891/;,. tanévvel iskolánkban a biblia fordítása magyar nyelven történjék. Ez által iskolánk legvitálisabb kérdése a legszerencsésebb megoldást találná és a biblia valamint a német nyelv sikeresebb tanítása ugy terjedelmileg mint értelmileg volna biztosítva. 17757. Veszprém vármegye alispánjától. III, 1891 Hirdetmény. . . Veszprém vármegye alispánja., ezennel' kihirdetem, hogy az .utad^hák^a '.folyó Jg91. 4m kéMiteU'.egjéntaként Vil^kiAAp*^ városra nézve a város házánál folyó évi augusztus hó 25-től szeptember hó 9-ig bezárólag vagy is 15 napon át közszemlére kitéve leend. Ezen időtartama alatt ezen útadó kivetés az érdekelt fél által betekinthető s a sérelmesnek tartott kivetés ellen ezen 15 nap alatt az érdekelt fél a közigazgatási bizottsághoz intézendő felszólamlását beadhatja. Veszprém, 1891. évi augusztus hó 22-én az alispán szabadságon Kolossváry József megyei főjegyző. KÜLÖNFÉLÉK. — Kossuth. Ijajos.néy ünnepét kegyelettel • s lelkesedéssel ünnepelte meg városunk lakossága folyó hó 24-ikén este a „Polgári kör" helyiségében. A rendezőség -— igen helyesen — azon szempontból indulva ki, hogy Kossuth múltjánál fogva nem egy párté;, hanem az egész nemzeté, mely nevét Széchenyi és Deák neve mellett fogja mindig említeni: az ünnepélyt megfosztotta a pártszinezettől. E körülmény adja meg jórészben a választ azon, áz est több szónoka által hangoztatott kérdésre; miért vannak most többen az ünnepélyen mint eddig? Azért mert a ki & jelen Kossuthját nem ismeri is el vezetőjének, a mult Kossuthja előtt kegyelettel hajol meg s kész ünnepelni, mint magyar hazánk egyik legnagyobb fiát. A társaságban csakugyan ott láttuk a különböző pártokat vegyesen s eszünkbe jutott az a városi gyűlés, melyen a képviselőtestület Kossuth Lajost egyhangúlag választotta meg Pápa város díszpolgárává. — Az est különben a lehető legsikerültebbek közé sorozható. Az elsö felköszöntőt Lazányi Béla, mint volt 48-as honvéd tartotta élénk éljenzéstöl kisért beszédben, melynek végén egy üdvözlő távirat "küldésére szólította fel a társaságot. Az általános helyesléssel fogadott indítvány következtében „Pápa város díszpolgárának, Magyarország legönzetlenebb fiának, a legnagyobb magyarnak", Pápa város polgársága távirati uton fejezte ki névestóje alkalmából üdvözleteit. A táviratot Teuffel Mihály olvasta föl, ki előbb hosszabb beszédben vázolva a nap jelentőségét, éltette Kossuthot. Kossuthot éltették a köv. szónokok is, köztük néhányan, mint Paál István, Kis Ernő, Taschler Dezső igen sikerült toasztokban. Az ünnepelten kivül még a 48-as honvédekre s azoknak az estélyen jelén volt képviselőire Lazányi, Hannig s Makarára s a rendezőségre emeltek poharat. Az együttlétnek csak a késő éj vetett véget. — Személyi hir. Osváld Dániel polgármester négy heti szabadság-idejét a mult héten megkezdette. — Examinator okká a synodalen megyés püspök úr ő móltósága a következőket nevezte ki: Szabó Vilmos attalai plébános, cz. kanonokot. Néger Ágoston pápai apát-plebánost. Szentes Anzelm cziszt. áldozárt. Dr. Rad a István püspöki titkárt. Kauzli Dezső theologiai tanárt. — Uj tanárok. A benczések gymnasiumának, s a ref. fögymnásiumnak új tanárai megérkeztek. Az új benczés tanár Abdái Asztrik, a főiskola új tanárai pedig Barcsi József és Szakai Károly. Hozta Isten őket körünkbe! — Kinevezés. Baráth Istváu veszprémi kir. törvényezóki jegyzőt az igazságügyminiszter, a devecseri kir. járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. Gratulálunk! — Meghívó. A pápavárosi jótékony nőegylet 1891-ik évi szeptember hó 6-án <a városi óvoda helyiségeiben saját pénztára javára tánczmulatsággal összekötött kóstolót rendez, melyre az egylet tagjait és jóakaróit, a szegények és árvák pártfogóit és segélyezőit tisztelettel meghívja a választmány. A kóstoló délután 3 órakor kezdődik, s éjfélkor végződik, zenéről a választmány saját költségére gondoskodik. Egy adag étel vagy ital ára 10 krajezár. Belépti díj személyenkent 20 kr. Á nőegylet tagjai és pártolói tisztelettel felkéretnek, hogy ez alkalomra ételeket és italokat küldeni szíveskedjenek, A küldemények a kóstoló napján vasárnap reggeli % órától fogva az óvoda helyiségeiben vétetnek át a válaszmány által. — Érdekes emlékirat a vizvezeték tárgyában. A napokban érdekes emlékirat érkezett a városi elöljárósághoz Cupra-Montanából (Ancona) Olaszországból. Az emlékirat szerkesztője Don Stefani, szerzetes-perjel, pápai születésű s ..amint az iratból kivehető 74 éves. Bevezetésül elmondja, hogy ő a „Pápai Lapok"-at már tizenöt óv óta tartja s ebből »ertesül azokról a mozgalmakról, melyet a városi elöljáróság a város haladása érdekében megindít. Lapunkból értesült a vizvezeték ügyének állásáról is, de mivel a költségeket soknak tartja, ö is terjeszt be egy; költségvetést, melylyel a vizet sokkal olcsóbban vezethetnénk a városba. Az ;éítílékirat a .tanácsülésen be lett jelentve .•S.^i{watQfit szakértőnek, kinek véleményes ,j|lgnt»s^tiMi íjkalmüag erre mi 13 visszatérünk. Addig is szívből üdvözöljük városunk koros fiát s kívánjuk, hogy jó egészségben necsak a vízvezetéki tervezet valósulását érhesse meg, de érje meg Pápa virágzását is, melynek a jó ivóviz mindenesetre egyik kelléke s előfeltétele. — Az önkéntes tüzoltöegylet, mint azt mult számunkban jeleztük, ma a „Griff" kértben tekeversenynyel egybekötött táncmulatságot tart. A „polgári kör" két izben elrontott mulatságáért itt találhatnakl^ar-pótlást a tánczolni szeretők. '— A vakácziók véget értek s napsütötte ifjú arczokkal kezdenek népesülni az utczák. A beiratások ugy a ref, főgymnasiumban mint a szt. benedekrend algymnasiumában szept. első napjaiban történnek ,s a jövő héten megülik a tanulók is az also óra-kóstolót" ä nöegyleti „Kóstoló" u'Un. ' ^ — A városi költségvetés tudvalevőleg jövő szombaton kerül tárgyalás alá. Ebben a költségvetésben járdakövezésekre ismét csak ezer forint van előirányozva, pedig erősen reméltük, hogj^ az idei költségvetésben még egyszer akkora összeg 1 essz erre a ezélra felvéve. Mindenki láthatja az új kövezés előnyeit, tehát kíváncsiak vagyunk, hogy a közgyűlésben találkozik-e majd egy bátor férfiú, a ki oda lép a küzdtérre és a nagy közönség jogos kívánalmainak ez érdemben kifejezést mer adni. — A pápai áll. segély, községi polgári leányiskolánál a növendékek szabályszerű beírása az 1891—92-dik tanévre, folyó évi szeptember 1-én, '2-án, 3-án és 4 én történik az igazgatói irodában dél előttt 9—12 óráig és délutáni 3—5 óráig. Pápán, 1891, augusztus 16-án. Az igazgatóság. — Beküldetett. E lapok előző számában „több városi polgár" aláírással királyunk O Felsége születésnapja alkalmából egy felszólalás jelent meg, melyben az állíttatik, hogy e napon „a köz és magánépületeken a nemzeti szinü lobogót láttuk lengeni, rosszul esett, hogy a református collegium diszes épületén hiányzott az ünneplő jelvény" és közadakozást ajánl fel a nevezett tanintézet részére nemzeti zászló beszerzése czéljából, mert ha az meglesz „ezzel közülünk a király elleni tiszteletlenségnek még az árnyéka is pusztulni fog." Ugy tudom, hogy az órdeklett tanintézet igazgatósága hazafias érzelmeinek tudatában nem fog reflektálni e „jóakaratú" szemrehányásra, de én ugy is mint a hazafias tanintézet egykori növendéke, ügy is mint e város állandó lakosa s igy közvetlen ismerője városunk polgársága hazafias érzelmének s ezen érzelmeknek éveken át miként lett nyilvánulásainak, nem hagyhatom szó nélkül a kérdéses közleményt, mert nagyon szomorú dolognak tartanám e városra nézve, ha itt a király elleni tiszteletlenségnek árnyéka is fenforoghatna és szomorú dolognak tartanám, ha a pápai ref. főiskolának olyan pártfogók áldozatkészségét kellene igénybe venni, mint a „több városi polgár" neve alá rej tözött. czikkiró ur. — Nézzük csak miként állunk Pápán az augusztus 18-án kitűzni szokott zászlókkal? A mult évben és az előzőkben e napon nemzeti zászló lengett a város és megyeházán, az izr. hitközség, m. kir. postahivatal és polgári leányiskola épületén, a folyó évben ezek száma szaporodott a rom. kath. gymnasiumra, a benczések és irgalmasok székházára ós a női kórházra kitűzött zászlókkal. Hol van tehát az a sok köz és magán épületeken lengett zászló, melyből csak a pápai főiskoláé hiányzott? Hiszen középületei vannak még városunkban mind a három keresztény hitközségnek, a kaszinó, polgári kör és Lloyd társas köröknek, a takarékpénztár és színházi részvénytársaságoknak stb. stb. Miért akad meg hát „több városi polgár" szeme a főiskola szálkáján akkor, mikor más testületeknél — melyeknél a czikkiró bizonyára inkább lehetne irányt adó tényező — a gerenda előtt szemet huny ? ! TSe a külsőségekben keressük tehát ez általánosan ismert magyar városban a hazafiságot ós loyalitast, hanem vegyünk példát a legelső magyar ember legfőbb erényéből, mely igazságosságában ós népei szeretetében nyilvánul és legyünk mi is e haza minden polgára iránt méltányosak és igazságosak és szeressük őket mint önmagunkat. — Egy kálvinista. — Városunkban az állatállományban fellépett száj és körömfájás-betegség megszűnt. A zárlat feloldatott és vásáraink ismét szabaddá tétettek. A mostani járvány igen gyors lefolyású volt, amenynyiben a megbetegült állat 4—4 nap alatt teljesen meggyógyult, míg ezelőtt két évvel 10—12 napig tartott a kór lefolyása. — Tanitó gyűlés. A pápai esperesi ker. rom. kath. tanitóegylet. választmánya a mult pénteken tartotta Pápán gyűlését. Határoztatott, hogy az őszi közgyűlés TJgodban, október 22*én fog megtartatni, Esuttal megállapittatott a« őszi