Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-06-22

XVII. évfolyam. 25. szám. >h»«r jelenik ni i n il e n v a s a r ii I |i. K--zeniekti sürgőé közlésekre kmollUul I" I II il k I v il I i ül ,i ni o k is a latnak ki. 1 kérmcmtca len levelek, C*ak ismert kezektol firgBlltSteaS el. l\é/.ii atok nem adatnak vissza. \ lapnak szánt k >> /. I c in é n y e k a laj • s/.eik hivatalába küldendői \ * >3 -T>< Pápa város Ii i, 1890. június 22. Klúli/.eíési dijak. Egy évre 6 frt Fái évre 3 frt. Negyei! évre 1 frt 6l I krajezár. Egy szám ára 1 ."> kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nvilttérben 80 kr. A <li.j e 1 ö r e fizetendő. Bélyegdij mindig külön szátnitatik. Az előfizetési dijak s hirdetések a li|i kiadó hivatalába (CoMbers Gyula papi rk« skedése. f< küldendők. /'<//»'(. IX'.IO. június 90. A munkásmozgalom átaláims. nem/• tk.'/.i jellegei öltött Magára, eaj lal'llli llelll leket. i|e II]étíT llÜ'St is. Illid"ll az nrszágOS és nemzeti mozzanatok egé-/••n háttérbe szorulnak, ésarerehető annak uvilvánulásaiban. hogy a nemzeti és ledvi riaaaayakal MfraTitrirjti és ki/.sákinán\olja; meglehet az.nihan. hágj néhol az ilb-l I téti\.z-k az-it adják át magukat a iniinku.siiio/.galoiunak. 111.• rt elemeit. >.ijat ón/.".. politikai vagy társadalmi i' 'íjaik számára akarják kizsákmányolni. Hanoin pers/.e a/ert mindenütt szelő lt a jelszó: a S órai munka és a párisi .•..íigiessiis által kiadott pmgrainm ! Ilnaj} astáa ennek valósítására l ha valósithatók b'linének is!) szükségesek-e a rabaixi, lillei, tealoaaei, frankfurti, hari ll'.nai kihágások, valamint a több osztrák ayájrároshaji cl ifordult verekedések, az ittas kérdés, in-lvi'-a nyugodtan Ítélő sjMNunl aaegadja i tagadé választ, da a félrevezetett töaaeg nem reaari észre sem azt. kegj >ok h.-ly.-n esak eszközül használják fél; sasa. azt. keajj BBég a kitűzőt' programai és a gyakorlati élei l-l|et '81 -gej éS k"\ete||||i-||\ei köZÖtl ÍS áfós ágának és iúbb pápai, g pápa-vidéki egyesületnek m t i munkai v á I a s /. I ti I I U ti /. I ö ti v e. az az iparágakra, áikateleméhen — pedig \ • áréaa egyik tényei jje es a helyi viszonyokra ralé minden tekintet Délkül, teljesen lehetetlen. Nem zárkózik el, gondolkozó éa humánus einher, sehol és soha az ebd. heg) i munkások családi existentiájál nejét és gyermekeit rontó, rag] Megélhetéséi éa becsületes keresetét lehetetlenné terű Mankásvissonyok tűrhetetlenek, azt is elismeri mindenki, ki ••z/ei a tárgygyal behatóbban foglalkozott, bog] a nemzetgazdasági fejlődés akkor egészséges, ha l munkásosztály kereseti viszonyai folyton javulnak; és hogy ezen a téren az utóbbi évtizedek alatt roppant haladást értünk el békés uton. azt senki sem tagadja. Ezzel BZemben: a toka működését és fejlődését zavaré; a nnnkaadé es munkás k"/.ott a jé viszonyt rostié Mindez erőszakos lépés és rendszabály esak pillanatnyi előnyöket biztosíthat egyik, vagy másik felnek; .1. III ' '. • . ftr tátong. Tulajdonképpen, még ,i/l sem vizsgáltak Meg alaposan az illetők, vajjoa a mnakáaok j"l felfogott érdekére] ftawafiffjjfirtftktitl i\ ha kiVihetj b'lllle ÍS ko\etelésük.' Ha a Boeztökereskedők a világon .gyforaaáa megszabnák: mi legyen portékájuk ára: ha a bankárok kimondanak, milyen nagy legyen a Mindenütt feltétlenül érvényes kamatláb, azt hisz>zuk. hogy Mindenki igazságtalan önkénynek éa végrehajthatatlan rotnlsza'alynak tekintené- követelésüket Pedig az áraezjkkek, vagy a pénz mégis csak laazzal a természettel és hivatással '•irnak mindenütt, holott, az ipar kiI agaiban I munka ideje, éjip . . mint aainőaége éa siekkea szabott ara is. nagyon váltakozó; ezek természetén kivül. a kelyi megélhetési, termelési éa forgalmi viszonyok szer Meg r .alt'/.asainak tofmcsxetszerüea alá van vetw és a/.okté.l feltétb'iiül függ. hablofl szerint MOgBiahaii bármelyik i tőke toraaékenységének rontásával, az aiuc/.ikkek drágításával, a termei '• és eladóképesség csökkentésével, elébb-utóbh leginkább i Munkásokon fogja megbőszülni magát. Ezért nem Figyelmeztethetjük eléggé Munkásainkat arra. hogy csakis saját viszonyaikbél éa saját érdekeikből Merítsék Magatartásuk irányát és i közös érdekek okos Mérlegelésének vessék azt alá. na hallgassanak általános jelszavakra és külföldi befolyásra, izgatásra; Mert akkor hamarább fognak boldogulni. grófnak, • közoktatási minister úrnak válik e bir. ha megvalósul igaz dieséivtére. Sapka Jeromos ap.it ur alkalmasint a Ferenci József rend közép keresztjét, a magasabb rendjelek ez egyikét fogja megkapni. Érdemesebb mellet nem disz tett még aa a szép éxíoinrend. = Meghívó. Hivatalos tisztelettel felkérem • törvényhatósági bizottságnak és az állatidéi választmánynak t. tagjait. hogy a folyó évi junitis hó i'7-ik napján dél előtt I«' órakor tartandó törvényhatósági rendkivüli közgyűlésen, valamint az ezt megelőzőleg ugyanaz nap d. e. ü lírakor tartandó választmányi ülésen megjelenni sziveskedjenek. A rendkívüli közgyűlésnek tárgyal rendezett tanácsé Pápa város képviselőtestületének a központi választmány megalakítása tárgyában hozott határozata ellen beadott felebbezéa elbírálása valamint a tűzrendészetről alkotott in. szabályrendelet módosítása fogja képezni. Veszprém, 1890. évi jnnins b< ^lu-t'i,. ©í királyi tanácsos sli lN-án. — Supka .1'romos Ztrcai apát úrnak magas kitüntettetéseczéljából mint értesülünk kormányunk felterjesztési intéz a legmagasabb helyre, felséges királyunkhoz. Adjuk t rendesen jól értesülni i levelezőnktől kapjuk. K bir bizonyára nem lep meg senkit sem, s csak legfeljebb csodálkozást kell a feletl hogy e kitüntetés már hamarább nem történi meg. Levelezőnk értesülése szerint a kezdeményezést főispán grófunk tette meg. ki a czélból a napokban újból Budapesten volt. Ily kitüntetéznek minden tisztessé gea ember örül! S kormányunk a leghelyesebb utat választja, ha a nemzet közoktatása és közművelődése körül érdemeket szerzet! tanügyi férfiakai részesiti a legmagasabb kitüntetésben. Csáky Albin Az iskolaév végén. Tanulók éa tanítók egyaránt izzadnak az iskolai év végén rájuk nehezedő nyári hőség lankaszté nyomása alatt, hogy pár nap murva t anal édesebb legyen rájuk nézve az arany szabadság élvezete, melynek előérzet • még a roskadozó erői is képes tel villanyozni és niegaezélozni a túlfeszíteti szellemei • vizsgálatok döntő műveleteire. Magyarországon sokat tanul az ifjúság, de keveset tud és ez a baj "liliail ered, hogy közoktatási kormányunk esak az utolsói években szentelte egész ügyeimét a népoktatás fontos téladatának. Még néhány év előtt a közoktatási politika minden bőkezűsége abban kulminált, hogy a felsőbb oktatás rendszerébe bizonyos liirt. miként azt egyöntetűséget hozzunk, a népnevelés elzokotl budapesti lenben semmiben se haladt ebire ; hagykot léptetett életbe melyeknek a legjobb tanerőket kősaönhtejük. Ks mikor Treforl a közoktatásügyi tán /.át átvette, már a talaj egyengetve Voll é^ esik '| kelleti vetni a magot, hogy áldásos termést várhassunk. Treforl meg is tette kötelességél Mindent megmozgatott. hogy a nemzeti kultúra haladását előmozdítsa, ámde fájdalom nem mindig tahiba meg a helyes eszközi a helyes munkára. <> abban a téves hitben élt, hogy a nemzet kulturális érdekének legjobban szolgál azzal, ha a felsőbb tanítást modem alapokra fekteti és hogy már azzal eleget tett, ha néhány ni egyetemi tanszékel állit fel és pár uj egyetemi magán vagy rendes tanárt nevez ki <• tanszékre. Ibit hisaen nem csekélység ez sem. de lényeges befolyási egy nemzet kulturális fejlődésére bizony nem fog gyakorolni. Csak egy módja van a nemzeti szellem emelésére és ez a népnevelés erélyes felkarolása és olyatén keresztülvitele, hogy a következő nemzedékben csak kivételi képezzen az a/, ember, aki az írott vagy nyomtatot! betűi spanyol falnak tekinti. A nemzeti kultúra nem terjed felülről lefelé, hanem megfordítva, mert esak a kőaép és alséi osztályokban él a/, az áldozatkészség, mely mindenét kész a haza oltárára tenni. A magasabb körök a német és a framzia széit terjesztik .Magyarországon. A nemzeti irányban való fejlődés egyedül esak a magyar nép zömétől várható. Épp azért tartjuk mi olyan fontosnak a népnevelés ügyé! és ez az oka annak is. hogy teljes bizalommal tekinthetünk a jövő elé. mert Csáky Albin gróf feladata magaslatán állva, a magyar államférfin mély belátásával rendezi a népnevelés ügyét, melyei számos évekig a döntő körök alig méltattak figyelemre. Üdvözöljük a népnevelés igaz bajnokait : a tanítókat, a vakáczió előtt ! SZÍlegkiták stagnálni abban a helyzetben melybe az ötvenes évek nenizet-dlenes kormányrendszere taszította. A felejthet h-n Eötvösnek ezekkel a közoktatási viszonyokkal szakítani kellet! és nj rendszert teremteni; de hogy ezt elérhesse első sorban olyan tanférfiakról is kellett gondoskodnia, kik a változott viszonyokhoz, megváltozót! szellemmel járulhattak. Es éppen it! bükk.ml a legnagyobb akadályokra s lánglelkü miniszter, de honszeretete ós lelkesedése minden nehézsége! leküzdött. Olyan intézményea vidéki szerkesztőik véleményét sokszor és sok helyen kevésnek tartják. A közigazgatási életnek nemcsak ellenéire a vidéki sajtéi, hanem egyúttal az a fonás is, melyből meríteniük lehet azoknak, kiknek városuk vagy me

gy

éjük ügye vükön fekszik. Véghely Dezső a tünöbb megyei alispánok egyike, ki a belügyi államtitkári álfi^ betöltésénél is sz.édia jött de erre ez idő szerint még független gondolkozásainak tartják s a megyei autonómia nive. Kz a valódi alispán a Veszprémi Közlönyben egy csikkel olvasót! Veszprém varos csatornázásáról, a mit mikor az ügy a város közgyűlésén napirendre kerül! egyenesen a hatóság tigy elmébe ajánlt. A vidéki sajtéi csakis ngy élheti el ezé Íj át, ha hangjának nyomatéka van i azt olyannak a vidéki közigazgatás kiválóbbjai elismerik üdvözöljük az erre példái adó Véghely Dezsőt." A magunk részéről szive- kéazséggel aláírjuk t. laptársunknak a vidéki sajtóról és ennek méltatásáról mondott szavait. Bár követnék azt mások is máshol is. Abban is igaza vnn. hogy Végheljf alispánunk mindig a legnagyobb bgyelemre méltatta a megyebeli sajtói ése tekintetben lapunk is büszkén utal nem egy oly közhasznú dologra, melye* <dsö űrben lapunk pendített meg és melye! Véghely alispán illetékes helyen érvényre juttatni is segített. I.'sak abban az egyben téved a ..itp. L\", hogy Véghely ..a megyei autonómia hive.-Kzt persze min lehet máskép érteni mint ágy, hogy Véghely nem lenne az új kormány állami közigazgatási programmjiinak barátja. Máskép nem is lebet e tétel! érteni, mert hiszen a megyei autonómiát az állami közigazgatás legszélsőbb híve, sem akarja eltörülni. Yéghelyre nézve azonban teljes biztonsággal irhátA doczentralizált kir. tábláz j«k, hogy igenis ö mini modem közigazgatási tisztviselő Jiltitlin hin 02 iiliiinii bözUptzgatáenak) s hogy ugy a vármegyének még kél évvel ezelőtt az állami közigazgatás mellen tett felirata, mint legköaelebb a kormány üdvözlése alkalmából a megyének álláspontja - az 9 nézetét is tolmácsolta. mint lapunk budapesti levelezője írja. a e Iiii-1 lapunk hozza elSször jövő évi ii/nil hóban fogják működésüke! megkezdeni. Szilágyi Dezső igszságügyminister Illeg aZ iránt is tett lépéseket. hogy HZ áthelyezendő táblai bir.ik Mai apjuk új állomása helyen minden fennakadás nélkül folytathassák tanulmányaikat. < Viky gróf minister ez értelemben rendeletet fug kibnesá jtani. — A ..Budapesti Újság" mult számában v, sorokat olvassuk : A riilrl.i sajtó sokat küzd és tárad a helyi állapotok javítása mellett, de indítványai legtöbb esetben a pusztában hangzanak el, unit a tiszteletre méltó urak lj \ ikt.ortol, a veszprémi Kevolt országos képviselőjétől a veszl)r. Ikzerédj Viktorról. Iii lerédi Viktort rulet prémi hírlapok a legmelegebb hangon búcsúznak e| és ismertetik valóban közhasznú tevékenységét. szeretetre méltó modorát. A magunk véleményét latjuk veszprémi collegeink nézetében. TÁRCZA. Erdélyi utamtól. fVsá GIZELLA. i Folyt, és végp., S/el.nmek igen szép hátterét képezi a ral borított Fogarasi hegylánez (»HMXI |ál>, kBtastikva csúcsaival, mely igen emlékeztet a '! it rákra, — és a voms torony szoros által megszakított, ziebin kegyesojiort. — T9bh szép kirándulási hely vau közelebb távolabb, melyeket nem csak a lakosok látogatnak ineg, hanem évente turisták is keresik. Michelsberg inait Burgj két órai kocsizassal legszebb ut visz, Erdélyben egyálalján pompás ország utak vannak, ugy itt is, alig vesszük észre oly szép a vidék, üde erdők tavaszi pompái ai. hatalmas tölgyekkel, — már Heltauban Nagy disznód; vagyunk. Regényes völgy ölén a liótzeul>erg (1979 mtr) alján a Hideg patak mentén fekszik e városka, ía zsindelyes sötét tetős csinos házaival, kertekkel, szép nag}* templomával melynek tornya hasonló a Szebenihez, minek építését ezen oknál fogva nem akarták meg engedni a Heltauiaknak Kgész kis cseresnye erdőséggel bírnak, és e MÉf ropogós gyümölcsöt elszállítják. Még könynyu posztó (halina) készítéssel foglalkoznak, szorgalmas nép lakja Heltaut, többnyire németek, a igen jó módúak. — Innen tovább folytatjuk utunkat, a táj végtelen kedves, íide völgyek, fen jó erdők, (íötzenberg s többi hegycsoporthoz mind közelebb jutunk, végre előtűnik a Michelsbergi várhegy. - Az egyszerű vendéglőnél hagyva kocsinkat beíasitott gömbölyű alakú hegyre megyünk. Oly kényelmes ut vi az, bogy csakhamar a körül futó bástyatoknál pihenünk. Innen nagyon bájos a vidék egy felől a festői hegycsoport, más oldalon hűvös mély hasadék. A hideg patuk zúgása hangzik fel, túlról Michslaherg Kis disznód i helysége, apró csinos latsaival, kertjeivel, temajtatosságrí, aztán pár vad virágot szakasztva, más oldalon, elhagytuk a százados imiltii falakat. A vendéglő Iái alatt, néhány kiránduló itta a jé tejel stb. oly enyhe oly lágy itt a levegő hogy többen klimatikus gyógyploiuával kedvesen fekszik a hegy alján. Kis helyid használják Mii-helsberget. Mi is kovártatra nyitják meg a vas pántos fa kaput, csinkra várva, időztünk, és hallgattuk a szonv s belépünk a talajdooképeui \ár udvarba. Itt szed gyermekeit kik folyton n

Oott erhaltet" kerek íves modorban épült templom áll. ezen énekelve az udvaron szalma kalap"! fontak, erős koépitméiiy egyike a legrégebbieknek Kr- nem zavartatva magukat Utalunk, dá'ybea, még a 18-ik század első feléből ered ..Slolzeiiburg' vára, nein hiába áll még • a román épitészetbol igen kevés templom ta- romjában is búsakén, Qgyike asou ..her- \áA lő középtoji.ny esőzet vezet , az a FOaOga létraléle fa lép- I be az ország zavargásai miatt. Később Zápolya 'inladozó széles ablakpár- dános is bevette hatalmas seregével, ki Párkányról pompái áttekintés nyílik minden ol- dinánd császárral trOfl követelési harcsbaa áldalra, távolban havas bérezek, erdős hegylánc/., lott, azonban az ide siető nagy-szebeniek. csak alant Stolzenberg helység elég rendes ház.so- hamar kiűztek »t. A kuruez háborúban 1 Található Erdély ben) Érdekes kapuja, mely vagy 11 kő ivet képez, mintha előcsarnok lenne. Hajdan a helység ..Kirchlnirgja" volt, melyben ájtatos zsolozsinák zengtek az ur dicsőítésére, most szorosan zárva kapuja, ablakai, és a helység módosabb lakói értékesebb ruházatait, s az árvák tulajdonait tartják itt nehéz ládákba zárva, hogy védve legyen orvkéz, vagy a lángok martaléka elöl. Az őrnek is jut szerény lakás a vár egyik sarok tornyában, kérdésünkre „nem unja-e magát felesége, kivel télen nyáron e magányban él? — feleié: ..Sie hat doch eine gute Luft, und schöne Aussicht was will Sie mehr". — Mosolyogtunk ezen egyszerű, de mégis poétikus feltogáson, s ugy látszik igaza van, mert három egészséges gyermek, vígan futkározott körülötte. A vár udvaron feltűntek a három 4 mázsás kövek is, melyek körül magas fű zöldéi, - ezekről azt tartja a monda, hogy hajdan ..minden vőlegénynek kelle felhozni ilyen követ, megmutatandó, hogy megért a házasságra" — óriási erővel bírtak e akkor a Michelsbergiek 9 valószinüebb a másik feltevés, hogy védelmül raknak volt hajdan, melyekről Erdély német nevét származtatják némelyek. Kellemes szép uton haladunk, erdős hegyek majd szép földek terüluek a völgy mentén, a szöilők magas far duezokhoz vantibk sokszorosan felkeltve, a hoszszú venyigét 1"- l'J-szer is oda erősitik, mi szív vagy lant alakot képez, úgy látszik itt a szőllőszettel többet foglalkoznak. GitMasabattern (Nagy csnr igen nagy helységen kérészül visz utunk, szászok és románok lakják, az utóbbiak házain kereszt van a fő-falon, festve vagy kővel kirakva, és több csinos vallásos német feliratot olvashatni a homlokzaton. Eredeti, mit ínég sehol nem láttam, hogy itt a „fecskék nem az eresz alatt fészkelnek" meghazudtolva még a dalt is, hanem az ablak keskeny párkányán, vagy a kapu felett látni Ii - 7 fészket is egy sorban. Közeledünk Stolzenburghoz — előtűnik a vár-rom, milyen büszkén trónol ínég most is a légürben meredő falaival! Kihagyjuk kocsinkat, előbb poros ország uton, majd a kopár hegy oldalon jutunk lel. Mint egy amphitheatruiu részlet, áll a közép kör alak 9—9 soros üres ablakaival, belül a iáival, hol a lelső oldalán románok, másik res/t n szászok laknak. Itt van még egvike a legrégebbi német népiskolának is, még I81t4 okmányOZVa). Az udvaron romok halmaza vad növénynyelössxe barátkozva, c^yik sarokban kis elkülöníteti kert, nyilé virágokkal, melyekből az őr barátságos csinos gyermekei szívesen szakasztanak. A kisebb tornyokban váljon mit látunk? a költőmet itt megszűnik, a prózai része ez a létnek, tele van aggatva ..szalonnával', melyek mint kifeszíteti marha bőrök oly nagyok. Az egész disznót lejtik szalonnástól és besózva, fa léczekkel szét leszitve, szép rendbe fúggnek egymás után, is állítólag sem penészes sem avas nem less). Hajdan elitéltek sóhaj tost ah itt, a ..csapó ajtót- felemeli az őr, és két ol mélységű ur látszik, Inna őket leben a várat újra bevették, ekkor részben felrobbantották, azóta nem is épült fel többet, csak az idő lassankint töfdsM le az egykor hatalmas falakat. CSÚCS íves oszlopokat! Minek előtte kiléptünk az érdekes várból, beírunk neveinket a „Fremdonbnchba", megnéztük az árpáinak szép bőr hímzéseit, esodáltnk, hogy o liliom fárasztó munkát milyen ízléssel készítik. Kocsinkra a helység kis vendéglőjében vártunk, hol a szobában a szekrényen leltiuit egy régi szép érez gyertyatartó, • a. földgömbön lebegő nemtő tartállyal fején", mely egykor bissest más kezek között volt. míg a vendéglős mondása szerint, szukától "fokié, és ez alkalmi képletekkel körített osíaoa vers a falon. . I l.oisli« lit: Tagsaden, Des Hauses Zier isi Reinlichkeit, Des Hauses Ehr ßaatfreundbocsáták, hogy talán soha ne lássanak napvi- bilikéit, Des Hauses Segen Ii • inmigkeit. Des lágot! Még számtalan nagy és kisebb „hombár" is van minden fedett zugban telve, gabonával, zár nélkül, így az őr becsületességére bízva az agész helység tulajdona, „Unsere Frauen sind hold g'nasohtig" mondja az egyik paraszt, kitől kérdénk. miért tartják idefenn mind ezt? — nem örülnének asszonyaik, ha hallanák, - de nem csak tőlök, hanem túz elől is biztosítják magukat. A helység három harangja is itt még. Vércsék csipogva röpködnek ki kedvenci Hauses Glück Zufriedenheit

1

. Ismét csomagolva, ismét útra készen, o két nap annyi éleiiicnynyi'l csak ugy elrepült, szebben nem is tölthettem név napomat , mim szép Erdélyben, kedves rokoni korben! A szebeni pompás búcsú virág csokrokon harmat, szemeinkben köny csillog, Isten veled - intünk ínég a vonalról, - még látják ót, a szeretett sógort, a kedvelt tábornokot, kit a BSSlmuiek is annyira szeretnek, egy fordulat s uj használták, legörgitve a hegyről, sok pusztítást ; templom magas csúcsainak egyike mintha mintettek e kő ágyuk. Mégegyszer vissza pillán- | den pillanatban akarna leomlani, oly lazán füglakhelyükből a romok közül, az idegen hai.- vidéken járónk! Újra Kis Kapósnál vágynak, gok zavarják őket, hisz csak a szellők susog- hol a vonat elágazása SzebSB és Kolozsvár fele, nak itt bánatosan a multak felett. Milyen nagy még vau 1'. óránk, he sétálunk ez alatt a milyen szép lehetett hajdan e vár, melyet még szegényes kis tahiba, melyben magyar-szászok ték ez ős tenplomra, mely oly szomorú ma- I gének össze kövei, két sarkon négyszögű tor- a 14. században kezdenek építeni, a nagy Um- j s románok laknak. Igen kicsi a kath. templom, gányban áll, sem keresat, sem harang nem hi | nyok, melyek aránylag legjobb karban vannak, plomot még a 15. században aem fejezhették | tarka barka oltár és szószék díszekkel tele