Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-06-15

XVII. évfolyam. 24. szám. 9­Pápa, 1890. június 15. Megjelenik in i ii il »' ii v a s a r ii i p. ko/érdeku surgös k-.zlésekre k>iiiikÍ!it rf ml a í \ l'íI i SZ.11110 K is adatnak ki. Rérmentel len levelek, Csah IMMÍ kezektől fogadtatnak cl. — k>/;iat..k nem alattiak vissza. A lapnak szállt k 0 z lemé p y e k a lap b/.erk hivatalába küldendők \_ Rlőfizetési dijak. Bgy évre •! Irt Fél évre 3 t'rt Negyed évre. I t'rt .">i i kcajeaár. ­Kgv s/.áin ára 1.") kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után ;> kr, nyilttérbeo80kr. A dij előre fizetendő. Bélyecdii madig külön számita;ik. Az előfizetési dijak s hirdetések a kiailn hivatalába (GeMbfTg Gyula papirkereskedése, lőtér küldendők Papa város hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. \ kiváidorlás kérdéséhez. A ../»'.•/.'•//'//"</•• érdekes cikkel ke* /•d egyik Marosi sápi lapunk. Eddig azt hittük, írja megyebeli i'ikkirónk — hogy csak • felsómegyei II istoha földön sanvarg> 141 atyánkfiai, g az erdélyi «*sánir««k és székelyek ,.-ll\telellek kÍváln|o|idllÍ Bt llj. Illegélh*­!• -»1 biztosító hazát koresni. !>•• ujaWt>;tn i dunántúliak is igen MOZOgBSI es ne* lig ieiiii-->;ik I Stáb es szláv tájnak, lia­:. - -111 nein csekély számban a magvar fal­aktod valé>k is. Megdöbbent- jelenség. ||i.g\ e kí­and óriások Bent egyenkint. wttry egyes -aladoklian történnek, hanem bog] csa­patosan tininek el ifjak ét hazasok. és IHTJ nein ritkán még in-k és leányuk ÍÜ \eIok lllellllek. Hat lli'lll lellet eZl'll SelmgV Selll segített] .' Nincs ásod, bog] a haza e fi;i­i.il munkaerejét megmentsük I Pcl's/e. llogV \ .'111. de e|To is e|o eS .-akarat kellene, a mi pedig, sajnos, nálunk mmi igen találhat". .Mert minden énjszeritű rendszabály, eróazakdl visz­-/.atarlas. nilevelniegtagadas. ét meg az erkölcsi okokkal ralé föllépés is teljé­in <••-!* 11 in. mindaddig, mig arról van i szó: éhezni, rag] nem élnzni. f.» n.-ni i» b-s>; e hajnak \ege. mig I ..kefél llelll o|VoSo|j||k. Dt az mi'. \ ;m .Magyarországnak legalább 17 millió lakatta. Földjének terjedelme és !. i lilekeliVsege maga aZo||b;|ll n»'g\>Z.e|­:.:ui\it könnyen kitartana s podlg inog mindig jobb módban, mint akármely más európai állam a magáét. Azt is holát­l.atjiiK. bőgj a jelenleg uralkodó* aem­/< tisegi esunék a nein/.etektd tömörítik, - hegy nekünk bizony elkelni' legalább légegyaser annyi hazafias lakos, mint a mennyi van. im-rt szörnyű kényes helv­étbe jutunk a nagy szláv és német ab­nrsoi között. A ki <->ak kissé kertinél hazánk tájain, azt is láthatja. Imgy gyakran (földekre sem látunk falvakat, ép­;i legjobb é-s legbnjább talajú ridé­D, Másutt meg egymás nyakán ul t-hat ko/.ség. \ Hal I,a ifim,i vau akárháuv község IIMMI 2000 lakossal é-s nincs több, mint 1200 1400 hold földje. Ksik tanát eg\ léinkre átlag agj hold föld, V. mel­lett pedig atinden községben ran a ha­tárából tartozó még legalább 4000 5000 hold urasági told. a Ind 1000 hold esik eg\ u Iii sági létekre. Nem anarhikiis kalkulus az, '*sak eg\ kis szociális alajcsepp, merj mentő­eszméket is ad. Nézetem szarínl a mai szociális AJ. lapotok ugy sem tartósak, mert korhad­tak társadalmi alapjaink. Előbb-utóbb erőazakoa megoldás következik, mert i természatallenas inga.- egyananljrra áhitoz. Nein rolna jobb, ha a romboló zi­vatart ssegelőznűk éa kiegyezést kisér­i unk meg békéi éa termesze tea uton I A második BZer evheii alig lesz heluink. ha csak a kardra támaszkodunk. Da az okos nemzetgazdáazati politika egy 30 40 milliónyi magyar államot teremthet jelenlegi hatáiáltaii. meh az OatOba fS Veszedelmes ip;UallaillÍ te||­danCiáknl leráZZa eS hé-kÓS é-S megelége­dett loldiniivelő országot ;ikar és tud is fenntartani es biztositani. A nagv vállalat abban kuiiiiinál. hogy adjunk aépfinknek teret, a melyen fejlődhetik, mert kétségtelen dolog, bár­hogy liáinuliink rajta, heg] hazánk tul Vail llé|ieSei|\e. Mostani viszonyaink olyanok, hogy a aép nem bir megélni azon a kis he­lyen, melyre rendelte ran; ralóságot) versengés van mar a tálat kenyérért, s az erőaebb lelkfl lógja a rándorbotol éa megy uj hazát keresni, mely irgalmasahh az eddiginél. Hol a főid. a inelylyel visszatart­hatjuk az indulói es rnegnégyazereaithet­juk hazánk lakosainak BZámál .' n tt van minden állami, koronái, alapítványi jószág. Kis'- soihan ezekheii alapitandók községek. A birtokok par­eellálandók. Ha az állam aldo/ is ne­mit a réven, leven visszanyeri a rámon. Azután törvényesen kötelezendőnek tar­tom, hogy minden nagyobb egyházi be­neiifiuni meghatározóit gzámu, arányosan neki megfelelő telepekei létesítsen éa az eddigi szokásos nagy uradalmi gazdál­kodásokat az Írországi parasllia rend­szer szerin! értékesítse. I.esz elég helyünk s különösen ha a megváltás módozatai i v emberségesek, lesz elég módunk es elég honfitáraunk, kikre az uj ezredévei a jövjl század ele­jén megnyugvással hízhatjuk. Ha pedig a heiietictat^.-' k e/t nem tudjak tenni, akkor segíts,, az állani, vagy BOlflájáruláfl vagy megváltás által. A Kik pedig nem akarják tenni, azok birtokai! kezelje az állam maga a kitű­zött intencióban. •legyezzük illegjed: nálunk a kiván­dorlás oka nem azonos a költőidével. A terhiánt külföldön való, nálunk lats/.ő­lagOS. (, tt nem tudnak segíteni. Mi tu­dunk, ha akarunk. Társadalmi uton segíteni akarni itt annyi, mint Dunái rekeszteni. \z uj köz­művelődés egyesületeinek t"fekvései is dicsérendők. Eredményi azonban nem várhatunk e téren, meri nem férnek a haj fenekére. Azt csak az állam maga teheti "SsZes e>Z.k"ZeÍnok |en<|elkezése\e|. Ulla el B A III. osztályú kereseti adó kivetése. A harmad osztályú kereseti adó ki­vetési kulcsának váltoctatását városunk képviselője múlt vasárnap tartott beszá­molójában kilátásba helyeste. I Irömmel üdvözöljük az adókulcs megváltostatá­sára tett emei ígéretet, meri kétségtelen liogv enné] aa adónemnél követtetett el a legtöbb visszaélés H a magas kulcs da­cára nem hajtott az államkincstárnak any­nyi jövedehnet, amennyire alacsonyabb kulcs mellett leint számítani. Miheztar­tás végett mint alkalmit közöljük a most érvényben levő Bzabályokal; 1. A ki Üzleti jövedelméről vallomást adott i ezt az adófelügyelő elfogadta, an« rtak tiszta jövedelme után 10% adót vet­nek ki. vagyis minden IMII fn tiszta jö­vedelem után |(l frt III. osztályú kereseti adót kell tizetnie: a ki tehát pld. •'>"•> frt jövedehnet vallott be, arra 50 frt állami adót vetnek ki. •J. Annál, ki .V"i titii.il nem tizet töU» lakbért, a lakbér 1 V, 8-szeres Oaz­sz igét veszik tiszta jövedelem gyanánt. Ha tehát valaki 300 frt lakbért fizet, an­nie «• számítás • 160 frt mik vé­nák legkisebb évi jőv< szerint eiry és félsz< het<">. legnagyobb jövedelme frtot harmadtélszer véve, 7ÖH írttal sz; : llg. a .Imi mithati'i. Bármelyik összeget t'<iga> hizottaág, ezután szintén in"„ az adó, va lamint az alábbi pontok alatt feltüntetendő üss/.etr.-U ntiín is. .'t. A ki B00 frttól 1000 frtig terjedő lakbért tizet, annak lakbérét az évi tiszta j öved eleim megállapításánál 1 \ 3 szoro­san számitjiik. A ki tehát TIMI lakl>é-rt ti­zet, annak legkisebb évi jövedelmee sze­rint 10S0 t'rtoi ; ltomagasafI. éti jöve­delme padig frtot tenne. 4. A ki 1000 írttól 2000 frtig terjedői lakbért fizet, annak jövedelme megállapi­tásámi! lakbérének összegét 2 >'< saorosan v. szik. Ha tehát valaki 1600 frt éti lak­Kért fizet, annak legkisebb jövedelme 3000 frt, legmagasabb jövedelme pedig 9000 írt volna. ö. A ki pedig 2"»(iti írtnál is több lakliért liz.et. annak lakbérét a jövedelem megállapításánál .". s Bsoros összegben számitják. lg\ tehát legolcsóbban véve föd. ilyen egyénnek tiszta jövedelme 6000 frt. legmagasabb tiszta üzleti nyeresége 16,000 írtra rug. •i. Az üzlothelviség bére után a leg­alacsonyabb számítás szerint minden 100 t'rt bér 1 |-ed részét, vagyis 96 frtot vesz­nek tiszta jövedelemnek. Legmagasabb számítás szerint azonban az üzlethelyiség bére egész Összegében is Vehetői jövede­lemnek. A ki tehát 300 frt boltbért tizet, annak legkisebb tiszta jövedelme gya­nánt veszik a :t<t(• írt ' ,-ed részét. 7"> fr­tot. Legmagasabb tiszta jövedelme pedig a 900 frtot egészben véve :t«MI frt volna. Ha azon Kan valaki együtt tizet lak­bért éa boltbért, ezeket aránylag elkülö­nítik é-s a két külön számítás alapján összesítve állapítják meg a tiszta jövedel­met. Ha pedig valamely ipams külön li­z.et lakbért és külön boltbért, annak tiszta jövedehnet a fenntí számítási módszer szerint szintén külön számítják és a ket­tőinek összege képezi a tiszta üzleti nye­reséget. Akkor pedig midőn valamely ipa­rosnak a III. osztályú kereseti adó alá tartozó több üzlete van. az általa fizetett összes lakliér é-s üzlethelyiségi bér alap­ján kiszámított tiszta Üzleti nyereségében ossz.es üzh-teiluil nyert jövedehnet benn­foglal tnak tekintik. Nem lehet <• szerint valamely iparost egyik üzlete után a lak­liér és a boltbér alapján; másik üzlet • után pedig ugyanakkor éa ugyanabban az időben más rendelkezésre álló adatok alapján megadóztatni. A lakbérre nézve különösen megje­gyezzük, h"gy az adóköteles egyén min­den kiskorú gyorim-keén a lakbérnek 10 ",,-át. vagyis minden 100 írt után 10 forin­tot lovonhat. Ez a levonás azonban egy gyermekre nézve 50 frt lakbérnél és vala­mennyi gyermekre vonatkozólag a lakbér 40%-ánál több nem lehet. Ez a levonás csakis a lakbér-összegre értendő mert a törvény e részben üzleti helgiségről em­lítést nem tevén, az arra eső bérből B gyermekek után százalék le nem vonható. I >e a lakbérből is a kiskorúakra eső levo­nás nem a sokszorozott Lakbér összegé­ből, hattem esakis • tiszra. vagyis az egy­szeres lakbérből eszközölhető mert ellen­kező esetben B levonandó összeg túlllia­gas lenne. ez. a számítási mod tehát szi­gorúan megtartandó. Minthogy pedig az ekként kiszámí­tott tiszta üzleti nyereség mindéi; lOfi írtja után 1" frt jár III. osztályú kere­seti adéi tejében, könnyű kiszámítani . hogy a fenti pontokban kimutatott össze­gek után mennví adót vethetnek ki. Ter­mészetesen a legkisebb és s legnagyobb összegek közt középszerű vagy bármely összeget is fogadhat .1 az adókivető bi­zottság tiszta jövedelem gyanánt. Láng Lajos Pápán. Városunk országos képviselője Line Lajos pénzügyministeri államtitkár ma egy hete érkezett városunkba. hogy é\i beszámoló beszédjét megtartsa é-s válasz­tóit meglátogassa Az államtitkár képviselőt a parla­ment több kitűnősége is elkísérte útjára, kikhez még /.árka Dénes budapesti kir. közjegyző é-s Helle Iván a „Nemzet" szer­kesztőségének tagja is csatlakoztak. A kép­viselőház tagjai közül itt láttuk Bezerédj Viktor. Beöthi Algernon, Dániel <bíbor. László. .Mihálv. Mikszáth Kálmán, lCüu­11 leli K árul' Szer!. seloket. < i yörgy képvis A deli 1 érakor érkező vonatnál, na­gvobb számú választók ó-lén Osvald l*á­niel polgármester várta éa üdvözölte az érkezett vendégeket. K/után hosszú ko­csisorban megindult a menet B _<'i'iti"" elé, hol a vend.-gek szállva voltak. Vendégeink ebédre Hanauer Bélához, a szabadelvű párt elnökéhez voltak hiva­talosak. A lenyes ós kedélyes lakomán már megkezdték ritka vendégeink azon szellemes fölköszöntéseket, melyeknek az esti banketton volt részese városunk pol­gársága. Délután 4 órakor a föllobogózott vá­rosházához gyűltek össze .i választók, hogy nagy nevü képviselőjüknek beszámoló be­szédjét meghallgassák. A választói köz­gyűlést Osváld Dániel polgármester nyi­totta meg s fölhívta a választókat, hogy küldöttséget válasszon, mely a város sze­TÁRCZA. EGY KIS LEÁNYNAK. igv. midőn a hajnal szende pirit Hsefidsa kél a táj felett, -/kélx,l kelve udviiz-d dalával \z ehred" madársereg. Ili rózsasziiiii reggeli ruhádban Megnézni uiéssz virágidat .... . . i »ly széj. vagy akkor! Bilw.r ajkad zárva, ' -.iL a szemed csapong egy ágról n.ásru S Brasils dalol a lomU alatt. Ssáf vaajj, midőn a nap tüzes sugara Hevíti rózsa arezodat. S te kis lej^t nldozve futsz a bsftbsZ A hiivs loasaasrak alatt. Vztán megállsz, pihegve, nagy hoszósan, Mig messze száll a kis lepe . . . . . . ' »h milyen szép vagy! — A Issnbazdi árnya, HositVS száll a pázsit bársonyára. Minthogyha hivna ..Jer ide!" Maid kél a hold. A napnak sia sugara, > elf-jjendesul minden mi él. K < ablakodba, hol te állsz merengve. Távol harangszót hord a szél. Az est varázsa száll a néma tájra I ukos lepelként, csendesen . . • N mig állasz igy. emiékiden merengve, Mig köny loftózik titkon szép s/emedbe : Legszebb vagy kedvesem ! Hősök albuma. IV 11 uesEÓrsáap Az eddigiekből ís láttuk már, hogy Ihászánál, valamint a csats megkezdése ugy az azt ehbinto roham i< a mieink réazéről lett. kezdeményezve. Láttuk azt is. hogy az ihászi-i csa­tának első felét a tüzérség támadása ké­pesté, - most eljutottunk a csata máso­dik részéhez, a melyben mind a lovasság mind pedig a gyalogság belevegyül a har.ba. ^ Kmetty kiadja a parancsot aa általaié.s támadásra. A huszárság iránt mindég oly elő­szeretettel viselkedünk, hogy annak még ruházatát is különösebben megfigyeljük, azért nem lesz talán érdektelen röviden étről is megemlékeznem. Ihászánál lovasságunkat négy százada a Vilmos huszároknak, hivatalos nevén : Wilhelm Fridrich lO-tes Husarenregiment s két század Nádor huszárság képezte. Mindkettőinek busa virág-kék mentéje, dol­mánya és nadrágja voll feketesárga zsi­nóírzással. csakhogy a Vilmos huszárság­nak sárga gombja a fűzöld csákója, a Ná­dor hnszárságnak ezüstszin gombja, B fe­kete csákója volt E kétféle huszárság egyiitt képeseti egv ezredet, ugy hogy a Vilmos huszá­rok két divisióijához a Palatínus huszá­rok mint harmadik divisiói járultak. Ezek igy együtt harcolták végig szabadsághar­cunkat. I hogy így kerültek ÖSSZe, annak oka a következő: Szabadságharcunk hírét mind a két ezred Csehországban hallotta. E hírre a Vilmos huszárok három divisiója haza szökött, de csak a két első jutott Kmetty seregéhez, a harmadikkal Kozma kapi­tány (ministerí tanácsos 1849 jul. haváig Bemnél volt Erdélyben, a negyedik divi­síri ott rekedt Csehorsságban. Bsersnceétfenebbek voltak a Nádor httSsárok a haza Szökésben, mert csakis l'.tj embert sikerült kihosniok N'irágh ós liessewtí'v l)ó-nes századosoknak Sreter alezredes alatt Csehországból. Ezen lét­számuk ÍS, miután ujonezokai be nem In gadtak maguk közé, később nagyon meg­fogyott. Vezetőik is megsebesültek, el­estek, igy [hasainál márbr. ucbtrieb Emil voll B parancsnokuk. Azonban hogy V T á­rady Jánosi befogadták maguk közé, azt soha meg nem bánták, de V aradynak meg is volt a kellő felvételi vizsgálata. i» Olaszországból szökött haza egymaga, vagv helyesebben szólva a lovával együtt a Kóhurg huszároktól, hol őrmester volt. Egész legeudaszerü alakká nőtte ki ma­gát a legénység előtt. A kémszemlék ké­pezték főmulataagát, s ilyenkor rendkívül vakmerő, volt, az ellenséget rászedte, de szerencséje sohasem hagyta el. Az ihászi-i csatatéren Kmetty a hu­szárságot ugy állította tel. hogy a Vil­mos huszárokat serege jobb. a Nádor vagy Palatínus huszárokat serege bal szár­nyára helyezte. Amott Zsurmay alezredes ó-s Károlyi őrnagy állottak az egyes di­visióknak. emitt br. fjchtittl állott a hu­szárság élén, Ily mó>don igen világosan lerajzol­, hatjuk Kmetty hadainak helyzetét Ihászá­nál, ha a lovasüteget a csatavonal köze­pén véve fel jobbra tőle Zsurmay majd Károlyi, balra br. (Vhtritz huszárainak i helyét jelöljük ki. 'iyalogságunk zöme a kisebb létszámot adó Nádor huszárság előtt foglalt állást, egyes zászlóaljak pe­dig a lovasüteg éa a gyslogüteg fedeze­tét képezték. dottakban buszársá­kívántuk elvégezni, lenne teljesen hü a ha .gyes csapataik ÍS meg nem emlé­Mig az elmoi gunk bemutatását ér 'z/.iik hogy nem róluk alkotott kó-p. nem hivatalos névért késnénk. Igy a Vilmos huszárok .-gyík csa­patát „Vaskalaposoknak" hívták, állítólag azért, mert egykor a franczia háborúkban a tramziák által fözésközben meglepetvén vas edényeiket kapták a fejükre csákó helyett, s igy verték meg az ellenséget. Pongrácz Lajos főhadnagy Seefranz utóbb pozsonyi kocsigyáros ós Sziilhi (iéza őr­mester, most kir. tanácsos é-s Turóc me­gye kir. tanfelügyelője ezek közé tartoz­tak Dúsainál. A Nádor huszárokat meg általában Zsolna bandájának nevezték, mert olyan bolond természetük volt, hogy bele vág­tak az ellenségbe ha százannyi volt is. s ha nem bírtak vele. megszaladtak. A vezényszó, a huszárságnál ssabad­ságharjezunkban is német, maradt. Erre indultak meg már két ízben az ágyúban alatt helyükről, de minden számba Vehető eredmény nélkül tértek vissza helyeikre, inkább csak csalogatták az ellenséget. Az ellenség is kísérletet tőn lovas­ütegünk elfoglalására. Schütte vasasai neki rohantak, de tüzérségünk oly heves tüze­léssel fogadta őket. hogy erre visszafor­dultak. Gyalogságunk is mozdulatokat tesz, de csak nem tud kifej leni a harcz, míg végre ló délután Kmetty rohamra ád pa­rancsot, a minek folytán a csata tető­ponttá! ári; de most átadjuk i szót ille­tékesebb elbeszélőnek. A huszárság táma­dása Szülhi Ghána kir. tanácsos ur leírása után a következő: _Kn mint őrmester, a standard vivő ó-s fekete másodkapitány a Zweite Major erste Escadron harmadik sorában voltunk. Még egyiitt álltunk, mikor Fekete kapi­tány egy szép tiatal liszt, megunta már a lábát az utasítás szerint mindég télhuiogatni ha jött az ágyúgolyó, azért lelóigatta. s egy ágyúgolyó) a bal hiba le­jét elvitte." Itt megjegyezzük, hogy Ploassser Per. pápai plébános íMs 49 évi jegyze­teiből mi meg tinijük, hogy Fekete hu­szárkapitányt a helybeli irgalmasok kór­házában ápolták, írónk la igen fiatalnak mondja öt, megemlítvén, hogy inig szü­lei érte nem jöttek, több sebesüli társá­val egy szintén ott fekvő tót legény szép tütvtvével mulatta magát. thot Feketét a sebesültek helyére vitték, megszólalt s commandó ás a riadót harsogó trombita. Rögtön mind a két divi sióval egyenes irányban carri­erbau az ellenség ágyúinak rohantunk, de a mint egy ó-árokhoz értünk ezen lova­inkkal át nem hatolhatván: .Rechts schwenkt euch- commandóre jobbra for­dultunk, s a tőlünk alig száz lépésre állói ellenséges ütegtód egy salvó-val üdvÖZÖl­tettünk. A gomolyodásban én is többed mar gammái épen a lövés czélpont jában levén, lelövettünk, s többi pajtásaink hegyettünk átugratva, némelyek lovaikkal kegyibénk 24

Next

/
Thumbnails
Contents