Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-05-25 - 1890-06-01

XVII. évfolyam. 22. szám. Megjelenik in i ii il e n \ a H ;i r Ii • |> K"/.rr<lfki! sürgős kdetéseata Ur Mikim i'r ii ikh ü

Ii s/.,i inoK a latnak ki. I tcrmontetten levelek, isin Tt kezektől fogadtatnak »•]. Kéziratok nem .i latnak vissza. \ lannaV s/áut k 0 11 • • •'• • y ek a I i sark hivatalába küldendők. > Pápa, 1890. júniusi 5/ Előfizetési dijak. Egy évre ii frt Fél évre B frt Nedved évre I lit .*>o krajízár. • Egy szám ára 1 kr. Hirdetések Kg v hasábm Mtítaor térfogata után B kr. nyilttárben 80kr. A díj előre fmtnnriő Bélyegdij mindig kübli számitatik. Az e 1 <"> fi z a t é I i dijak s h i rdetések a lap kiaili) hivatalaim (Goldbrrp Gyula ipirkereekedése, főtér küldendők, Pap« \ áros hal ó s á g á n a k é s I <> b 1) p á p a i. s p áp a - v i d é k i e g y e s ü lein <> k rn c g \ á I a s z I o 11 k ö z I ö n v e. Választás után. A városi központi választmány megalakításának ügye most mái a képviselőtestület tagjai általános többségének jelenléte mellett tartott közgyűlésen tegnap délután befejeztett, 8 most nem ngy mint az H.sé> közgyűlésen érvényesült 4;* szavasaiból alakult J'» 11 szavazatnyi eset* ges többséggel, hanem 86 szaza* zatból négy egyénre nézve majd nem z összes szavazatokkal i a rnegváiszt"ttak közül legkisebb szavazatot nyerteknél is 52—55 szavazattal váisztattak mag a központi választmány tagjai. Hosszas zsurlödások folytak le ivember 3tVától a tegnapi napig, de azt liisszük. ln»gy most. iniilön a képviselő testület valódi többsége . i! vánitotta akaratát, a kisebbség is belenyugszik abba, bogy a többségnek jóhiszeműsége felhasználásával elért esetleges diadaloktól a többség akaratából elüttettek bár, de a sza* I adelvü pártnak mint többségnek yalitása daczára az ellenzéknek az olöző választáson tanúsított azon • . '. . ív eljárásának, melylyel az első lasztásnél a szabadéivfl pártot és *y a többséget a központi választuiányból egészen kizárni akarta — Dhagyta az ellenzék részére a központi választmányban azon helyedet, melyeket korábban i> az ellenaék tagjai foglaltak eL Az ellenzék által az első választásnál tanúsított s diadalnak hirdetett eljárás méltán indította a • tbbséget arra, hogy fölkeresse a választás lefolyására nézve mindazon alaki kellékek együtt léteiét. • lyek a törvényszerű eljáráshos a . ény értelmében mulbatlanul meg* mtatnak • miután megtalálta az IM hiányokat abban, bogy a pol« őrmesteri iroda által a vidéken i képviselők részére a meghívók elküldve nem lettek, és bogy a zavazatazedo küldöttség nem minben tett eleget a törvényes forknak, — csak törvényadta jogáéival élt akkor, midőn a választás megsemmisítését fblebbezés ntján kérelmezte; mert ha az egyik télink szabad, s ez a kisebbség, fölhasználni saját párt érdekéből az ellentél késsületlenségét • jóhiszeműségét, akkor a másik téltől, mely a többséget képviseli, sem lebet rose néven venni, ha bírálata tárgvává teszi a választás törvényes- i ségét s a látott szabálytalanság alapján két fölsőbb hatóság egybehangzó határozata szerint eonstatáltatja azt, hogy bírálata, melylyel az első választást nem találta a szabályosság kellékeivel egyezőnek. helyes volt. Sajnos, hogy a választási politikában a szenvedélyek dominálnak általában, de a közérdek szempontjából azt kell kívánnunk mégis, bogy az eddig hasznosan együttműködött szabadelvű párt éfl ellenzék, melyeknek külön állását városunkban sem a városi gyűlésteremben, sem a társadalmi életht n nem észleltük, jövőn' is működjenek vállvetve városunk és társadalmi közéletűnk javára s virágoztatására. cAjt} pátodi kJ pei.v tc. A dunántuli közművelődési egyesület. \ doniatnli képvisel k imilt ké 22-ikén borsitották ki felhirásukal a Danáatal közönségékei egy isgystsaMS k'i/.iiiiivtl Sdési egyesület megalakulása ••/.i'ljáln'il. Azt hisszük. fölösleges a föllii\ást rárosaak lelkes lakosságának kftlőnösebben is figyelmébe ajánlani, hisz az a k"iiilniri.v. Ii<»ir> mi itt a Bakony alján már Biegalakitottak a Közművel dési egyesületet, rilágos. Jele annak, kegy ván>snnk közönsége IWékonj <•/, eszme iránt. \ hlliivás így hangzik: A magyai tanadalom orsságsserte megmozdult, bogy támogassa az államot nagy nemzeti feladatainak magold ásában. Erdély segélyért kiáltott, az ország társadalma BSgylelkftea felelt vissza neki. Létrejött az erdélyrészi kösmüvelődési egylet. A felvidék bajokkal kftad, s megalakult a felvidéki kőzmavelödéai egyesület. Nemzeti czélú egyletekkel van l»'háli'izva szint<- az egéss onaag, ésaakoB, déK'U, kniet ÍÍ és nyugaton. A magyar társadalom megemlékeaetl régi nagy saerepeire, melyre nem voll példa a történelemben. Megemlékezeti ana hogy valamikor pótolta az államot, • teljesítette ennek feladatait is. Hogy minden ami ebben a basában ssép és virágzó, mind azt a társadalom hozta Létre. Mag.it a uemxeti és alkotmányos államot is. Széchenyitől, Deáktól Kossnthig minden nagy emberünk és minden nagy eszménk a társadalom erőire támaszkodott és jutott diadalim. A vezérszerep most e nemz.-ti és alkotmányos államé.De minden társadalom lemondhat öntevékenységéről a a nemzeti feladatok teljesítését rábízhatja az államra, csak a magyar társadalom nem! A magyar hazat csak az egészséges nemzeti kultúra teheti valóban egységessé, magyarrá, nemzetivé: mert a kultúrában valé szakadás a nemzeti és társadalmi, so! majdan az állami szét sza ka<h »zottsagi >t jelentené. A nemzeti kultúra gyors és hatályos terjesztésére pedig az állam erői csak akkor elégségesek, ha a társadalom erői egészítik ki azokat. Ezért örvendetes a magyar társadalom nemzeti czélú mozgalma. Kz a mozgalom azonban, mely a lelkesedés által vitetve, s a hazafiság őrtüzei által vezéreltetve szétáradt Pozsonytól Brasséiig. a Yágtól az Öltig a Leghatalmasabb magyar folyónál megállt. A Duna azon határvonalat jelenti, melyet a társadalom diadalmenete még nem tépett át. A Dunántúl társadalma nem mozdult meg. pedig megmozdult maga a nagy magyar al*»ld is. Miért nem csatlakozott a Dunántúl társadalma az Erdély érdekéhen megindult hazafias mozgalomhoz? Mert érezte hogy ínki mjál feladata van, melyet wtjtit erejéből kell megoldania. Saját feladata a nemzeti kultúra terjesztése a Dunántúl nem magyar polgárai közt. A Dunántúl nemzetiségek nincsenek, így nincs nemzetiségi féltékenykedés. A hazafiság nincs nyelvhez kötve az ország egyéb részeiben sem. A Dunántúl azonban a nemzeti kultúra t iljes diadalának még grammatikai akadályai sincsenek. A ssép országrész nem magyar ajkú polgárai szívesen csatlakoznak e magvar kultúrához, csak alkalom kell nekik. Szinte sürgetik, hogy az alkalmat megkaplak ! T Á R C Z A. KIS TANCZOS. Kinos csend van köröskörül, Kandi szemek összenéznek . • . Ugyan mi l»aja is sasit \ vén bohóca gyermekének ? A kis t.inczos alázuhant. Vére folyik, majd megalszik . . . Csendes minden, csak a hohócz Fajé zokogása hallszik. SZOMORÚAN CSILLAN . Szomorúan csillan líeg a gyertya lángja . . . Halvány ifjú belemélyed A vak éjszakába. < >Iy lwteg a teste. Oly bágyadt a leik- . . . Edes anyja vigasztalja. Kelti eseiikeilvH. J'sak ássatok mélyre . . . .J.d)l> lesz nekem ottan Megpihenni, elporladni M. síratottan. \ -ngár, mi került Leragyog fejfámra

; Hűtlen csalfa angyalom tán Leborul majd rája ? !" Messze tőle, messze idegen határon. Harna kis lány összerezzen A nyoszolya, ágyou. Könybe fürdik, könybe Hamvas szempillája . . . En Istenem, mi lehetett Szegénynek az álma! ¥ HC». Hősök albuma. ii. Az ihászi-i csaténak főmunkatársai a tüzérek levén, albumunk második lapján ök következnek. < »k voltak a kitörő vihar heharangozói. s az utolsó szó is az övék maradt. Ihászinál Kniettynek egy lovas és egy gyalog Stégje voll nyolca-nyolca ágyúval s mivel hadseregét két részre osztotta agy, hogy az egyiknek élére br. Uchtritz Emil ezredest a aádorhuszároktól, a másik i'-sz élére pedig Pongráts László honvéd alezredest állította, ütegeit is megfelezvén. Trskó .János főhadnagyot a lovasüteggel br. Uchtritz csapatához, Traub Kálmán főhadnagyot a gyalogüteggel Pongráts László csajtatához rendelte. Míg a tü/.örség éden álló König Endrét, ki a csornai csatában lett örnagygyá időléptét ve. táhorkarába maga mellé vette. Tüzéreink közül, kiknek sorából tisennyolcsnak nevét őrizi albumunk, elsőnek már a természetes sorrendnél fogva is a csata heharangozóját Tr.skó .Jánost kell említenünk. Ma egy barátságos közlékeny öreg ur. mérnök A. Zathurcsan, Tiencaén megyében, akkor nyalka tüzérfőhadnagy, Kmettynek 'gyík igen kedves embere, kebelbarátja. A nevével honvédőink sokat bajlódtak, mig végre magyarosabbra keresztelték, » nevét Treskónak ejtették ki. Felvidéki származású, hol édes hazánknak már csak krumpli és zab termő szegélye vonul e|. de azért a fiatal Trskó szive nem kevésbé dobogott a szabad hazáért, mint a sokkal áldottabb vidékről származott többi bajtársaié. Trskó helyéi az ihászi-i csatatéren kijelelhetjük, ha épen szemben a major déli oldalával attól mintegy 80t) Lépésnyire megállunk, hol a nyolca ágyúból álló |.>vaaüteg mintegy ^oo lépésre terjedő vonalon volt felállítva. Mellettük egy század honvéd állt fedezetül. A gyalogüteg a csatavonal két oldalára Lett elosztva, ngy hogy Kovács Antal tűzmester is két ágyúval önálló működésre utasíttatván, a jobb szárny végére a Vilmos huszárok szomszédságába jlltott. Délután i óra felé járt az idő, midőn Schütte altábornagy vasasai az ihá^zi-i major udvaréira berobogtak. Nem nézhette ezt Trskó nyugodtan, leugrott lováról, s az egyik ágyúhoz állván azt maga irányozza a majornak, ngy hogy a lövés a vasasukat elfedő épület felett épen az udvarra jusson be, elsütötte, a pár rövid másodperc múlva hanyatthomlok menekültek a vasasok a majorból, a mieink (írási kacajától követve. Hangulatkeltésül ez igen alkalmas bevezetés volt a csatához. Kmetty vigan lovagol végig a caatavonal előtt, Trskóhos érve az ellenséges had főbb pontjait kijeleli, s a közben megérkezik az ellenség válasza, beszélgetni kezdenek az ágyuk, a beharangozás mind zajosabbá majd általánossá válik. Oda át is két üteg dolgozik, (k csak Inie. a dunántúli társadalom <•</////. teladata, mely az egészséges nemzeti kultúrának megvalósítása az orsság szinte Legszebb, legnagyobb, Legelörehaladottabb és politikailag, társadalmilag legfontosabb részében. ifi$ik az elsőnél szinte fontosabb teladata a kivándorlás kérdésével áll kapcsolatban. A haza virágos és gyümölcsös kertjéből nagy mérvű, a népesedés minden tanával dacaoló kivándorlás van régóta folyamatban. Evenként ezer és ezerre megy azon dunántúliak száma, kik vándor botot vesznek kezükbe. Csendes, zajtalan kivándorlás ez. de ép ezért bár sokkal tömegesebb, mint akár a felvidéki, akár az erdélyi, az ország keveset hallott róla. Az első alarmot a phylloxera pusztításai okozták. A közvélemény a sajtéi által felvilágosítva, most döbbent meg először a Dunántúl miatt, mely a nemzeti erő forrása|j közt a legelsők közé tartozik. Ifikép oldandó meg a kivándorlás kérdése, nőkép vezetendő és irányítandó az. hogy a nemzeti érdekre abból minél kevesebb kár, sőt esetleg haszon bárómoljék '• Kz a dunántúli társadalom legnagyobb problémája. A társadalomé első sorban és nem az államé. A két nagy kérdés, illetőleg feladat megbeszélésére gyűltek össze a minap a Dunántúlnak alulírott országgyűlési képviselői. Összegyűltek, hogy tanácskozzanak, mikép \olna megindítandó, az emiitett czélokkal kapcsolatban, a Dunántúl társadalmi act iója. Ea azon meggyőződésre jutottak, hogy ngy a megindítás, mint vezetés részleteit csak is a dunántúli társadalom kitűnőségeinek közreműködése mellett állapithatja meg a sikerre Való kilátással. Kz az oka. hogy alulírott képviselők azon bizalomteljes kéréssel járulnak a közönséghez, méltóztassék a hazafiai eszmét felkarolni, azt terjeszteni és népszerűsíteni. Szóval mindent megtenni, ho"v az últiiliíitos Dunántúli közmüintlwlési egy lei mégasőszssel megalakulhasson, s a helyi törvényhatósági és városi egyletek szintén as alakulás küszöbére léphessenek. Az éisz kezdetén a szervező képviselők Budapesten nagy alakúiéi gyűlést lógnak Összehívni, melyre annak idején külön meghívót iőgnak kibocsátani, de a melyen minél nagyobb számban való megjelenésre a közönséget már eleve is felkérik. De felkérik egyszersmind a J>un,intúl éisszes társadalmát rang, osztály és felekezet különbség imélik. hogy e társadalom lelkesülten fogja nem csak megérteni, hanem teljesíteni is híva tását. A Dunántúl mindig legelső sorban állott, midéin a hazát kellett védeni. Most sem maradhat hátra, midiin a nemzeti eszme ktdturai diadalát kell kiküzdeni. Ks nem tóg hátra maradni! Hazaliui üdvözlettel, Budapest, május hó 23-én 1890. sfasscédj a, k. elnök. razaoicd Suastáv s. k. előadó. Szabályrendelet '/ KÖz&éüi rs kőritqvzők ntfHydíjnziísth'ől. 1. Veszprém vármegye területén az elaggott vagy egyébként munkaképtelenné vált községi és körjegyzők. s elhalálozásuk ecetére özvegyeik és kiskora árváik érdekében községi és körjegyzői nyugdíjalap létesíttetik. '2. íj. A knzségi és körjegyzői nyugdíjintézetnek minden községi és körjegyző és rendszeresített állással bíró segéd jegyző tagja lenni köteles. 5. A községi és körjegyzői nyugdíjalap alaktd : a) a községi és körjegyzői nyugdíjintézet életlie léptetésétől, vagyis 1874 évi januáiln'i 1 -téil számitandi'i 10 éven át minden község által a kozségjegyzöi rizetés, illetőleg a körjegyzői fizetéshez való hozzájárulás után fizetendő 4%-ból; 1>) a nyugdíjintézet tagjainak a l. jj. értelmében fizetendő járulékaiból: ci a községi és körjegyzőkre legyeimi nton és az 188H: XXII. t. ez. l"-">. alapiáu kirovandó pénzliiiutetésekhöl. a mennyiben annak más czélra fordítass iránt torvény \ai:y szabályrendelet nnnt intézkedik ; d) a, községi elöljárókra az 1886: XXII. t. cz. 106« ij- alapján kirovandó pénzbüntetésekből : ej a jegyzői vizsgáló hizottság által képesítettnek itélt jegyzők által az 1884. évi novemherhó 5-éu r>8'28ö. sz. a. kelt beliigyministeri asabttyrendelet 16. vj. alapján fizetendő járulékokból; f) egyesek adományaiból, hagyományaiból és egyéb a jótékonyság gyakorlására mokásos módon befolyó pénzekből. 4. A községi és körjegyzői nyugdíjintézet részesei és a végkielégítésre jogosultak a következő módon járulnak a nyugdíjalaphoz: a) a §-ban megnevezett és rendszeresített állomáson lhTl. évi januárhó lén alkalmazottak, valamint azok, a kik ezen állomásokra jelen szabályrendelet életbeléptetése után választatnak meir, BOTV évi készpénzfizetésüknek hat-hat ágyúval , ezek közül is a jobb szárny ellen tüzelő négy ágyúból nem sokára csak kettŐ fehlo,.tett. majd bemutatjuk Kovács Antalt, a ki ezek ellen dolg< izot t. A kölcsönt az ellenfél is igyekezett Visszafizetni, S lövette Ütegeinket ís. így a Lovasütegből két lovat. Kovács Antal ágyús lovainak is egyikét meglőtték. Több óráig tártéi erős agyuharc fejlett ki Ihászinál, az ütegek mindegyik ágyuja szünetet sein tartva dolgozott, a mi a mieink töltényeit csaknem teljesen felemésztette , a tartalék töltény pedig városunk alatt állott. Az ágyuk annyira kibővültek, hogy már e miatt csaknem használhatlanokká váltak, g csőveiket lefelé fordítva, forró mocskos lé folyott ki belőlük. De a tüzérség középen Trskó lohadnagygyal rendületlenül helyén állott. — Azonban a legnagyobb hős látása is hidegen hagy. ha az illetőt mint embert meg nem ismerhetjük. Azért vigyünk alkalmat néhány ily vonás megfigyelésére is. s e célból hagyjuk beszélni őt magát: ..Június hé első napjaiban írja levelében Trskó — 8 napot töltöttem Pápán, szállásom Sebestyén Gábornál, Veszprém megye 48 előtti pecsovics követénél volt, róla hallgatok, de vétkezném, ha nejéről meg nem emlékezném. Egy ízben az én ütegem és a Vilmos huszárok voltunk az előőrsre kirendelve. Egész nap koplaltunk, t ims mily meglepetés várt reánk tisztekre, a fenn ti rt urnö annyi sültet, kalácsot és bort küldött, hogy az összes tisztikart megvendégelhettem, hogy szivböl kocintottunk az egészségére, az magától értetődik. „Uri házánál ismerkedtünk meg sok szép uri leánynyal, kik közül én a pálmát Szabé> Emíliának adtam akkor, noha most e! kell Ismernem, hogy az Rozsos Marit ilhtte. _Az én tollam gyenge annak leírására, a mit a kórházban Láttam, de valahányszor ott megfordultam. Etozsos Marit mindig a szegény sebesültek mellett találtam. Szóval a pápai hölgyek emberi erő felettit vittek véghez. Isten áldása ezért rajtuk s maradékaikon." Talán nem haragszik meg a levél írója, hogy arcképén ezen vonásokat megfigyeltük, hiszen most már mindez elmúlt, odafenn meg úgyis minden kitudódik. (Folyt, köv.) Hogyan étkeztek a régi rómaiak 1800 esztendő előtt. Tiuiah hio dúsgazdag római polgár . aki rabszolgából lett a szerein so által gazdagg.í. egy izben barátainak lakomát adott, amely következőképen folyt le: A vendégek megérkeztek: csak aűdőn már javában folyt a „kóstolgatás'' gustatio akkor vitette be magát a házi gazda, egy nevetséges alak — az étterembe. Kopaszra nyírt feje körül csavart skarlát kendőből furcsán kandikált ki, inig szintén kendőkbe burkolt nyakáról bibor-csikos, rojtos-bojtos servietta nvult le; kezein cs karjain gyürük és karpereezek fénylőitek. Kezdődött a tálalás. Az ét deszkán állott egy korinthi érczből készült szamár, két zsákkal, melyeknek egyikében fehér, a másikban fekete olajbogyók voltak. A szamarat két tál Mi, melyeknek 22