Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-05-25 - 1890-06-01

mellékjárulékok uélkiil — "2 év alatt törlesz­tendő l"" ( ,-ával: b) 1*7 t. évi januárhő 1-töl kezdve, illetőleg lia azután választat rak. illetőleg választatnak •KSJ, hivatalos állásuk elfoglalásától, évenként évi renales tizetésüknek mellékjárulékok nél­kül — 4"„-ával : e) fizetésemelés vagy fizetésemeléssel egybe­kötött áthelvezés esetén az évi járulékon ki­vid a fizetési t..l>blef egy év alatt törlesztendő ln" (i-ával: d a kik jelen szabályrendelet életbelépte­tése után lesznek a nyugdíjintézet tagjaivá és b'ik koréi üket betöltötték, kor-dij cziinén a rendéi járulékokon folyül évi fizetésüknek — mellékjárulékok nélkül — egy év alatt törlesz­tendő 10%<4ML Kzen járulékok a) b) és d) pontok alatt fölsorolt járulékok kivételével, melyek az évi ki.vla.sok íodöxésérc fölhasználhatók, a 3. íj. ! IV I. és ti. pontjai alatt említett járulé­kokkal egyutt az alapfokét képezik, tökésiten­d"k és kiadásokra csakis évi kamataik fordít­hatók. r>. (»lv k"/.ségekben. melyekl)en a jegyző test r« »/.!•»•!! i -lilék haszonvételéből, vagy '••! -mészéiben kiszolgáltatandó terményekből áll. • természetben való szolgáltatásuk értéke kész­pénzben megállapítandó s ezen megállapított készpénz képezi a nyugdíjalaphoz való hozzá­,'a> és a nyugdíj megállapításának alapját. Kzen átszámítást az érdekelt kézség kép­viselőtestületének megállapitása mellett a nyug­díjalapot kezelő választmány teljesiti és 6 évi .itlagárak alapján természetben való szoljjálmá­j.\-k k>'\szp.-nz értéket véglegesen megállapítja. .1 /;;/;/!/(/(/. »/»IM A»;<7i : s». •i A községi és körjegyiói nyugdij­alap a törvényhatósági ko/gyulés lóhigyelete és in. kir. belügyminiszter főfelügyelete alatt áll. de ügyeit jelen szabályok értelmében a 7. S-baii lólsorolt tagokból álló választmány által ;i törvényhatóság és -,% nyugdijiutézet részesei intézik. 7. A nyugdiiala|M.t kezelő választmány elnökből, szavazati joggal bőré jegyzőből, pénz­tárunkból és s választott tagból áll. kik közöl I i-t a törvényhatósági lásottsági kozgyidés, 4-et pedig a nyngdijinté/.eti tagoknak az. alis­pán által minden *!-ik évnen egybehívandó rendéi közgyűlése, mindegyik ti évi időtar­'auira választ. A kezelő \ álas/.tmány elnöke az alispán, i-uiii'k akadályoztatása esetén a lejegyző, jegy­I a \árinegyei jegyzők egyike, pén/táruoka pe-lig a vármegyei lőpén/.tártiok. Az időközben elhalt, leköszönt vagv a törvényhatósági bizottságból illetőleg a jegyzői karból kilépett tagok helyett uj tagokat a tör­vényhatósági k-zgyulés, illetőleg a iiyugdijin­téeoti tagoknak a 13. íj. érteliuéb'.-n egvbehi­vott rendkívüli közgyűlése választ. 8. A 7. íf-l>;tii megnevezettekből álló tizenegy II) lagu választmány föladata: 1 ' az alap vagyonának felelősség terhe alatt való kezelése. A/, alap vagyona gjrtanikiafiaéa végett magyar állampapiiokba. az állam által ka­mtnikra aésva biztosított értékpapírokká, ma­gyar l-'hllnteliiitézet zálogleveb-klie és taka­rékpénztárakba helyezendő el, magán felek­nek köHeönképan caak az 1*77. XX. t. csikk­ben meghatározott biztosíték mellett adhat'', ki. •_' Az ellátásén, vagy nyugdíjazásért folya­modok kérvényeinek az alapszabályok értelmé­ben való elintézése és ellátási, illetőleg nytig­dijilletiuéii veinek utalv ányn/.ása. • '<) A ijyiigdijintéz'ti pénztárnak félévenként való megvizsgálása. A pénztárt azonban az alispán a várme­gyei pénzkezelésről és számvitelről szóló sza­bályzatban meghatározott módon és időközök­ben, — egy nyugdijintézeti választmányi tag kérvényére pedig a felhívó jelenlétében azon­nal is megvisgálui köteles. 4) A pénzintézetek megjelölése a me­lyekbe az alap tokéi elhelyezendök, — a bevá­sárlandó értékpapírok meghatározása, valamint a magán felek által kért kőltsönok megsza­vazása. 5i Az ellátást vagy nyugdijat élvezők által illetményeik kiszolgáltatására nézve emelt pa­naszok megvizsgálása és első föku elintézése. ti) A nyugdijalap állapotáról és a )>énztár állásáról a torvényhatósági bizottság tavaszi közgyűlésére kimerítő jelentés tétele. 7) Az. alap kezeléséből eredő költségek utalványozása. • '. §. A kezelő választmány tagjai a nyug­díjintézet körüli teendőikért díjazásra igény nem tarthatnak. In. íj. Érvényes határozathozatalra az el­II-ik-'íi kivul legalább kei tag együttes jelen­léte és azok általános szótöbbsége szükséges. A szavazatok egvenlő megoszlásauál az elnök szavazata dont. 1 I. íj. A kezelő választmány határozatai ellen beadott telfolyamodvátivok fölött másodfo­kluag a törvényhatósági bizottsági közgyűlés, harnia'lfókulag a m. kii. Melügyminister határoz 12. íj. AJ aliapán, mint a választmány elnöke képviseli a nyugdíjalapot és választ­mányt hatóságok és magánosok irányában : összehívja a kezelő választmány üléseit vala­mint megalakulás ezéljából és az.i.iikivul 6 évenként a kezelő választmány tagjainak meg­választása caéljából a nyugdíjintézet összes részeseinek közgyűléseit: kitűzi, és a közgyü lés. valamint választmány tagjaival az ulési meghívóban közli a napirendre kertUö ügyeket, e végből minden folyamodvány nála adandó In­es Blinden indítvány az ülést megelőzőleg 8 nappal nála jelentendő be: hitelesíti a kezein választmány ulési jegyzökönyveket és aláír minden a választmány nevében kiadandó ira­tot, megtartja vagy elrendeli a nyugdíj pénz­tár megvizsgálását. lü. A jegyző vezeti a jegyzőkönyve­ket, szerkeszti a választmány részéről kiadandó minden iratot , a pénztárnokkal egyetértve Bgybeállítja a nyugdíjalap állásáról a törvény­hatósági bizottság tavaszi közgyűlést- elé ter­jesztendő évi jelentést. A jegyzőkönyvbe nem egy hange szava­zás esetén, a H. ;;. I. pontja esetében pedig föltétlenül a szavazatuk név szerint bejegy­zendők. II. íj. A pénztárnok: 1 i a nyugdíjpénztárt a választmány utasítása szerint s a vármegyei pénzkezelési szabályzat értelmében mint külön alapot kezeli : vezeti az alap számadásait : 8) kilizeti a nyugdijoaottak és ellátásban részesültek járulékait . I az alap javára beérkező pénzeket a havi rendes kiadások íödözésére szükséges összeg kivételével havonként kétszeri, és pedig a hó­nap l">ik és utolsó napját megelőzőleg a vá lasztmány utasítása szerint elhelvezni köteles : Ti) a pénziáit az alispán rendeletére bármi­kor vizsgálat alá boesájtalii köteles; a nyugdíjalapnak reá bízott vagyonáért felelős és esetleg kártérítéssel tartozik. 1."». íj A nyugdíjalapról vezetett szám­adási a vármegye foszánivev ó|e, azután a nyug­díjalapot kezdő választmány vizsgálja meg s véleményes jelentésének kíséretében a törvény* hatósági bizottság tavaszi közgyűléséie beadja, mely közgyűlés a számadás jóváhagyásának és a pénztárnok fölmentésének kérdésében határoz. 16. íj. A 12. íjban megjelelt eseteken ki­vid a nyugdijalap részesei rendkívüli közgyű­lésre esak az esetben hozandók egybe, ha azt a választmány kiegészítése, vagy valamely rend kiviili köriilniény tenné szükségessé, vagy az egvbehivást a nvugdijintézet 1<> részese azok megjelelése mellett írásban kívánná. Közgyűléseken a szavazás minden eset­ben titkos, és esak személyesen gyakorolható. Krvényes határozat hozatalra a tagok legalább fele részének jelenléte, és a jelenlevők általá­nos szótöbbsége szükséges. 17. íj. Jelen alapszabályok esakis a nyug­díjintézet összes részesei általános többségének beleegyezésével módosíthatók. A módosítások esak a törvényhatósági bizottsági közgyűlésnek és a ni. kir. Melügy­miuitternek jóvá hagyása után bajthatók végié. 18. íj. A közgyűlési jegyzőkönyvet az elnökön kivid két jelenvolt, de nem választ­mányi tag sajátkezű aláírásával hitelesiti. A I/IIIJIIijazási illetőleg ellátási szaludI/DI, . 19. íj. Koz.ségi, vagy közjegyző, vagy rendszeresített állással bíró segédjegyző: 1 i ha öregség, beteglég, vagy szellemi fo­gvatkozás miatt hivatalos állásának betöltéséie képtelenné válik, s ezen indokból hivatalától jogérvényesen fel mentetett. "J ha állása önhibáján kivid jogérvényesen megaaüD tettetik: nyugdíjhoz, illetőleg ellátáshozbir igény* nyel. Kzen igények lelet' első fokban a nyug­díjalapot kezelő választmány, — másod fokban a vármegye törvényhatósági bizottsága, — har­mad fokozatban pedig a m. kir. Belüg] minis­ter határoz. •Ji'. íj. Kvi nyugdíjul luévi beszámítható szolgálat után az utolsó rendes fizetés — niel­lékjárnlékok nélkül 40"/„-éka, — minden to­vábbi év után ugyanazon ti-etés '_'"„-a,— 40 évi szolgálat után pedig az egész lizetés álla­pítandó meg. I. íj. A szolgálati idő azon részesekre nézve, kik az 1*73. évi 3. sz. a alkotott nyug­dijszabál vi eiidelet élet beléptetése alkalmával már községi v .Ty körjegyzői hivatalt viseltek. 1S71. évi január hó I-étől , - azokra nézve pedig, a kik későbben jutottak állásukba, hi­vatalba lépésük napjától számítandó. _ , "_ > . íj. Kend szerezi tett jegyzői állásban ideiglenesen, vagy törvényes BtOH alkalmazott helyettesképeii eltöltött szolgálat, ha t -rvénv szei u választás utján állandóvá válik, a nyugdíj vagy ellátás megállapításánál beszámítandó az esetben, ha az ideiglenesen, vagy helyettesképen eltöltött időre a lizetés után esedékes 8" , évi járulék és a 4. ÍJ-'-au említett egyél' dijak a nyugdíjpénztárba utólagosan kamatokkal együtt befizettetnek. 23. íj. A ki IU évig megszakítás nélkül működik Veszprém vármegye területén vala­mely rendszeresített jegyzői állásban, s ezen alapon nyugdíjra vagy állandó ellátásra tart­hat igényt, annak ozeu szolgálatát közvetlent] megelőzőleg, de esakis 1874. évi január hótól más törvényhatóság területén töltött szolgálata a nyugdíj megállapításánál heszámitanoó azon esetben, ha ez irányban Veszprém vármegye és azon vármegye közt, a hol az előbbi szol­gálat eltöltetett, viszonosság áll fönn. •> í. .1 /"/"//'/'/ élvezett í'leiyleHeneM föl­függesztetik, 1 i ha a nyugdíjazott az államnál , törvény­hatóságnál vagy községnél állandó évi fizetés­űd egybekötött alkalmazást nyer, ezen alkal­mazás tartamára oly mértékben, a mily mer­szeién I imal'hio neve és ezüst súlyuk voit egyezve E két tálra mézes-mázos ategyecé egeret laktak. Voltak még forró kolbászok ezüst rostélyon és alatta syriai szilvák, gránát almamagvakkal. Ib-ztak l>e egyúttal egy kosa­rat, melyben ftkél készült tynk kiterjesztett ~zániyakkal tilt, a mint a kstléi tyúk szokott. A/, unal odalépett zene ki-éreté l.eu két rab szolga, kotorászott a tyúk lészkéKen s az on­nan előkerülő nagy páva tojásokat szét osz­tották a vendégeknek. E Unztből csinált tojá­sokat kanalakkal ették, mely tojások legalább egy félJontot nyomtak. Egy vendég még el­akaré vetni adagját, inert ugy látszott, mintha már csibe képződött volna a tojáslian. de mi­dőn egy régi törssvendég mondta, hogy benne valami jónak kell rejleui. feltörte a tojást és talált benue — egy kövér szalonkát. Kidig tartott a nyalánk kóstolgatás. Ekkor zene által adott jelre mindezt egy énekl" kar gyoisaii elhordozta. Kzutáu jött két lwsszuhaju antkiop rabszolga kis tömlőkkel s osztogatták a bort , hogy azzal megmossák kezeiket, mert vizet nem adtak. Azután hoztak dugaszolt pala- zkokat, ine­1 veknek nyakán ily leliiatu eti'iuettek voltak : .."pimiani száz éves lalfliui"' (t. i. bor.) Krre következett néhány tál étel , ine­Iveknek uj, meglepő tillSKállítása nagyon fel­tűnt. Egy kerek deszkán t. i. az állatkor volt ábráséivá, 12 korben latosaivá és aúndsgyikre oda volt téve a megtelelő étel, a kosra kos­borsó, a bikára mai babus, az ikrekre vese, a rákra rákokból álló kor, az oinszlánra afrikai füge stb. Közepett volt egy darab kiásott gyep, melyen sejtméz csillogott. Egyiptomi rabszolga kenyérrel szolgált. Már az ételek után nyúltak, midőn négy rabszolga tám Z"lva odasietett és a l -lót felvette. Alatta volt még egy étdesz­káu csibe, awtéa éa nyúlhús. Li molüóaak d«­rakat szárnyak díszítettéki Bgy hogy egy kis PagazaskoS kasonlitott. Nem sokára jöttek uj szolgák s a kerevetek elé szőnyegeket borí­tottak, melyeknek rajzai vadászatokat és va­dászeszk"Z.oket ábrázoltak. Még alig tértek magákhoz a vendégek, nem tudván mit gondoljanak mindezekről, mi • lön az éttermen kivid nagy Csakolás támadt. Spártai kopófc rohantak be, s az asztalok kö­rül futkosni kezdtek. I'táuuk egy ét-deszkát vittek be, melyen egész nagy Vaddisznó feküdt, logai k"zé pálezavesszökböl font két kosárka volt akasztva, az egyik datolyákkal, a másik thébai diókkal volt megtöltve. Köröskörül kis inalaezok leküdtek tésztából, mintha az anva­sertésen esüngenének. K malaez.okat a vendé­geknek el kellett tenniük s haza vinniök. A vadserti-s felinetélésére kiilon szolga volt rendelve, egy szakállas óriás. Ez vadász kézi késsel felhasitá a sertés oldalát és a nyi­lasból rigók szállingóztak ki. Hirtelen ott ter­mettek a madarászok UpTQSSSÓkkol és össze­lógdosták a madarakat. Miután az asztaloka' zenekíséret mellett megtisztittatá, behoztak a szolgák három fehér sertést, szalagokkal és csörgőkkel diszitve. Ti­luab Iii" kérdé: — Melyiket akarjátok itt az asztalon rogfnu ételkép látni? S egyszersmind behí­vatta a szakácsot és a nélkül, hogy vendégei válaszát bevárná, a nagyoU.at ítélte halálra. A szakáes tehát a konyhába vitte az élő ser­tést és alig beszélgettek a léiig pihenő lako­mázok néhány perczig, már megérkezett az ijesztő étdeszka és rajta a roppant sertés. A házi gazda hosszasan nézegette és azt moudá: — Hogyan? A sertés még nincs belső részeitől megtisztítva? A szakács, kése, máa nyu.lt és félénken Csinált néhány vágást, melyeken át egy egész halmaz kolbász és kannanádlé ömlött ki. Ds mindezen bolondság még semmi sem volt. Egyszerre esak elkezd ropogni a szoba teteje és az egész terem lengeni. Megrémülve ugranak lel mindnyájan, de imo a tetőzet szét­válik, és leereszkedik egy na y hordóabroncs teleaggatva arany koszorúkkal és alabástrom kenőcs-üvegekkel. Esőket is haza kellett vinni. Ezután a csemegék következtek. Rigó helyeit hizlalt tyúkokat adogattak, mindenkinek egyet, továbbá ludtöjásukat. A tyúk esout nélkül való volt. Erre behozták a dessertet, szőlővel és dióval töltött rigókat, gránátalmát, továbbá madarakat, halakat, melyre Timalchió azt monda: Mindezeket szakácsom sertéshúsból készité. Nincs különb ember nála. Kiváuatra csinál szalonnából galambot, sódarból gerliczét, "körlábból tyúkot, Egyszerre betoppan két veszekedni lát­szó rabszolga. Korsót kuniak Csudálkozással és egyszersmind valami uj dolog várakozásá­val nézik a vendégek a szemtelen és mámoros tolakodókat. I>c mit láttak? A korsók össze­törött öbléből hullottak osztrigák, s. kagylók, melyeket egy másik rabszolga lógott fel, s hordozta körül a tálon, l'toljára a szakács ho­zott sziszenö csigákat, ezüst rostélyon. Végül hosszú füitii link a félig lekvök lábait bekenték és azokra koszorút kötöttek. Kilelve minden­nel mámorosan dőltek a vendégek a kerevetre. Jól hasonlítja Cicero az ilyen lakoma végét oly csata kimeneteléhez, melyben a ha­lálosan sebesülteket rögtön elviszik, mások pe­dig eszméletlenül a liarez színhelyén hevernek. A pazarló római császárok idejében ig}- költött és lakomázott Kóma. Nem csoda tehát, hogy ledőlt és rabigába görnyedt. Ki & fékben a nyugdijazottuak uj állással egvbekc­tött fizetése a nyugdíjjal együtt meghaladja azon összeget, mely részére nyugdijképen meg­áltapitva volt. 2) ha a nyugdijazott nem bir családdal és valamely nem becsteleuitő bűntény vagy vét­ség miatt szabadság vesztessel büntettetik, a szabadság vesztési büntetés tartamára. •J.'I. $ A nyugdíjra való igény végleg Mtegszüttik: 1) ha a nyugdíjhoz jogosult fegyelmi uton hivatal vesztéssel büntettetik, 2) ha a 1!'. 1. pontjának esetét kivéve állásáról lemondott. f. .1 nyugdíjazottttak nyugdijához való igénye végletf Megszűnik: 1 i ha a nyugdíjazott megszűnik a magyar állam polgára lenni: 2 ha mint községi vagy körjegyző újból alkalmazást nyer : 3) ha becsteleuitő bünteti vagy vétség, vagy abban való bünrészesség miatt jogerős Ítélet­tel elitéltetik. '21. íj. Ha a nvugdijazásiiak a 19. íjban megszabott föltételei előbb állanak be, mielőtt az ellátásra igényt tartó jegyző 5 évi leszá­míthat" szolgálati idővel bírna, az alap részére általa Teljesített befizetések visszatérítéséhez igényt nem tarthat, ha azonban beszámítható szolgálati ideje 5 évet már meghalad, az alap részére általa teljesített befizetéseket kamat nélkül visszakapja. Minden egyébb esetben a teljesített be­fizetések as alap javára esnek. .1: özcetigek ellátágiírói "28. íj. A jelen szabályzat értelmében nyugdíjra jogosított egyének özvegyei nyug­dijkipesek, ha az elhunyt térj 1*' évi beszá­mítható szolgálati idővel birt, ha az özvegy az elhunyttal annak tényleges szolgálata idején vagy még azelőtt törvényesen egybekelt, vele halála napjáig törvényes házasságban élt és térje elhunytának alkalmával attól törvényesen elválasztva nem volt. ff. Az özvegyi nyugdíjra való igény azonban I»' nem áll: a ha a házasság a térj nyugdíjazott állapo­tában köttetett: b) ha a házasság kötése alkalmával a férj ugyan még tényleges jegyzői szolgálatban ál­lott, de már ö<> ik életévét meghaladta: e i ha az özvegy erkölcsi viselete miatt el­látás engedélyezésére nem méltó. 80. íj- As özvegyet nyugdíj, illetőleg el­látási összegkép azon összeg féle része illeti, mely lerjét az. elhalálozás alkalmával nyugdij­képen illette volna Kzen összeg azonban l |HI forintot meg nem haladhat. 31. íj Ha a térj elhunytakor annak szol­gálati ideje in évre még nem terjedt, de az. öt évet már meghaladta, özvegye visszakapja a térj által befizetett nyugdíj járulékokat ka­mat nélkül, de ellátásban nem részesül, külön­ben térjenek befizetései a nyugdíjalap javára esnek. 32. íj- As özvegyi nyugdíj élvezete élet­fogytiglan tart, megszűnik azonban : Ii véglegesen, a) ha az özvegy a magyar állam polgára lenni megszűnik, bj ha becsteleuitő bűntett és vétség, vagy abban való buurészesség miatt bünlenyitő uton jogerejü Ítélettel elitéltetik. o) ha újra férjhez megy, II) ideiglenesen: a ha az özvegy valamely nem becstelenitő bűntény, vagy vétség miatt szabadságbünte­tésre Ítéltetik, a szabadságbüntetés kiállásának tartamára. 88. íj- H a az "* ve gy rendszeresített állami hivatalos állomást nyerne, vagy férje elhunyta­kor is már ilyennel birna, az özvegyi nyug­díjnak csak azon többletéhez van joga, mely rendszeres fizetését meghaladja. Az árvák ellátásáról. 34. íj. A jegyzői szolgálat fan volt nyug­dtjképes, vagy nyugdíjas állapotban elhunyt egyén törvényes kiskorú gyermekei neveltetési p ó 11 é k b a u ré s z e s i 11 e t n e k. 'ób. >j- A jegyzői szolgálatban volt uyug­dijképes egyének árváira nézve: a mindaddig mig édes anyjuk életben van s ille.öleg nyugdijat élvez, az évi neveltetési pótlék fejenként az atya legutóbbi rendszeres tizetésének 5%-baa állapittatik meg, bj teljes árvák részére r.z évi neveltetési pótlék egyenként az atya legutóbbi rendszeres fizetésének ir>"„-ában állapittatik meg akként azonban, hogy több kiskorú gyermek létezé­sének esetéhen is az ezek részére adandó ne­veltetési járulékok összege az özvegvet jogosan megilletett nyugdíj összegét meg nem halad­hat a. Es esetben a többlet a gyermekek novel­tetési pótlekából arányos részekben levonandó. 3ti. íj- A neveltetési pótlék az. árváknak rendszerint bezárólag 1H éves korukig jár, liu gyermekekuek azonban, kik iskolai tanulmá­nyaikat tovább folytatják, s e körülményt éven­ként igazolják, a neveltetéji pótlék M éves korukig kiadatik. i»7. A neveltetési pótlékhoz való igény az árváuak 18, illetőleg 34 éves kora előtt is megszűnik: a) ha a leány férjhez megy : b) ha az árva a magyar állam polgára lenni megszűnik : c) ha biiutett, vétség, vagy abban való bün­részesség miatt jogerejü ítélettel elitéltetik. 3b. §. Az özvegyi nyugdíjnak ideiglene­sen, vagy véglegesen való megszüntetése a neveltetési pótlék élvezetét meg nem szünteti. 3f. íj. Ha kezdetben, esetleges nagyobb mérvű ellátások miatt, az alap felhasználhat" jövedelmei a kiadásokat nem lődöznék, a nyug­díjak, ellátási illetőleg nevelési járulékaik arány­lagossá lessáUitandók mind addig, mig a helv­zet a járulékok teljes kifizetését megengedi. .1 iii/ni/i/ii intézmény feloszlása. 4<». íj. Ha a nyugdíj intézmény léntarfá­sának szükségessége bármely oknál fogva meg­szűnnék, annak megszüntetése és a nyugdíj­alapnak mely rsélrs leendő fordítása iránt belügyministeri jóváhagyna mellett a törvény­hatósági közgyűlés határoz. Kelt Veszprém vármegye törvény bat.' sági bizottságának 1890. évi május hó ."i n, tartott üléséből, megyei főjegyző. Fővárosi tárralevH. Pünkösd. — A főváros ünnepi képe. — A bé­késcsabai katastropha. — Parlamenti vita. Színházi kérdések. — Budapest, / s .'">. május hú Hiílátlanság vidna az ünnepi pihenés nagy jótéteménye iránt, ha a lefolyt pim­kiisili ünnepnapokról nie« nem emlékez­nénk. Epp azért hiszem, hogy senki rossz néven nem veexí tőlem, ha elmondom, hogy a fővárosban hogyan folytak le a pünkösdi ünnepek. Mindenekelőtt konstatálnunk kell, lingv a hagyományos eső nem lepte meg a kirándulókat és ama bizonyos öregek, akik tudvalevőleg mindenre visszaemlé­keznek, váltig hajtogatják, hogy ük ilyen szép pünkösdi időre nem emlékeznek. A főváros, rendes ünnepi ki'-p.'-t vi­selte, vagyis csak a viczeházmesterek mu­togatták magukat az utczákon, no meg azok a szobaleányok és szakácsnők, kik­nek csak a jövő héten b-sz a kimenőjük. A többi nép kora ívggeltiil kezdve kiő­zönlött a szabadba, zöld pázsitot, árnyas fákat és illatns virágokat keresni. A főváros környéke <-|«'g gazdag olyan kirándulóhelyekben ahol az ember valódi üdülést találhat. Nyngoti oldalán eget ostromló hegyek nyújtóznak hátu­kon ezredéves tölgyekkel. melyek most zi'd'l díszükben a legszebb öltözetet kép­viselik. A helyi közlekedés, mely gőzzel, lóval és villányiival szolgálja a kirándulő pmberiséget a legmesszebb tájékra is köny­nv'ii elperditi a közönséget és valóban nem csoda, ha a fővárosi ember ellent nem tud állani annyi igéző csábnak. De. azért mégis igen s"kaii vannak, akik a két nap ünnepet vidéki kirándulásra hasz­nálták fel; ezek ugy gondolkoznak: Bu­dapest Bzépségeit hétköznap is élvezhetik és lelküket az ünnepi hangulat messzebb tájakra röpíti Sajnos, hogy azért a hangulatért sokan éli tűkkel adóztak. Az a borzasztó katastropha, mely • bessenyői kiránduló­kat érte, már tudva van egvsz Európában. Ismét megkezdődtek a parlamenti ülésezések. A pártok nem engednek és a nyári liö^-g daczára heves küzdelmet foly­tatnak a honossági törvényjavaslat fölött. Szapáry Gyula gróf mosolyogva ül mi­nisztt-ri-lnöki székén és hosszú sötétszőke hajilisz.e nyugodtan Ömlik vállaira. Tudja, hogy a mérges ellenzéki beszédek miatt hajaszála sem görbül meg és lia majd szavazásra kerül a sor. a többség neki ad igazat. Kn őszintén megvallom, nem szere­tem ezt a vitát. Ks bár igen szép lioszé­dekel hallottam, mégis jobb szerettem volna, ha nem áll eb", • kényszerűség azok elmondásara. Mert • sok beszédnek is az b-sz a vége, hogy Kossuth Lajos miatta törvényt nem fogják módosítani, ami mi­att még sok keserűség fog izéltetni. A színházakban is napirenden van most pgy kényes kérdés: miként kell a nyári évadban telt házakat csinálni. A kü­lönböző színigazgatók az operát és nem­zotit kivéve, lllelt ezekllek a személyzete nyári pihenőt tart i beleizzadnak a kérdés tanulmányozásába, de sikertelenül, mert bizony esak kevés akad olyan martyrja a színművészetnek, aki szórakozást ke­resne a gőzfürdőkké vált fővárosi színhá­zakban. Pezsgőbb élet csak a két színkör­ben észlelhető, de az ott megforduló kö­zönség Bem olyan számos, liogy az igaz­gat Ó a ..rossz idő" miatt panaszra ne fa­kadjon. Szóval a nyár nem a színpad, hanem a természet évadja. TÖRTÉNELMI NAPTÁR, Ötödik évfolyím. — A l'ápai Lapok számára irta TI HOLD ÜZSLH. — JttnUu hú I. - 1848. Nagy Lajos ki rályunk Nápolyból visszatértében Vránába, (Aii­ráuia) mint a johannita lovagrend birtokába, (melynek nemsokkal előbb adományozta ezen erődöt és vidékét) megérkezik. — 1. Mária ki­rálynőnk, (Nagy Lajos királyunk leánya ural­kodásakor ennek perjele: Palianay János, a horvátii lázadás feje. I*g3'an e perjel foj­tatta meg Nagy Lajos királyunk özvegyét, Erzsébetet. Jmilim hú 2. — 167«. Duoueane íran-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents