Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-03-30

XVII. évfolyam. 13. szám. Pápa, 1890. márczius 30. Megjelenik in i II ii i' II v ;« N ;i r II |i. Koiérdekü su rgós közlésekre Urmikiui | r n dk•%' Ili s /. ÍI in ti K is a latnak ki. Ilérmcntetlen levelek, csak isméit keséktől fugadtaliial <•] Kéziratok nem adatnak \ issza. \ la] .i ik szánt k 9 111 in ii v | k a 1.-t j s?.erk. hivatalába küldendők \ Előfizetési díjak. Egy évre'O frt Fél évre 8 Irt Negyed évre 1 lit öt > krajezár. — Egy szám ara 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nvilttérben30kr. A dij elöro fizetendő. Iíélyegdij mindig külön számitatik. Az előfizetési dijak a hirdetések ;i lap kiadó hivatalába (Geldbrr? Gyula jK papirkereskedése, főtér • küUlon<lők. A. 7 Vi\\ti\ \ arns ha I ó s á g a n a k é s I ö h I» p a |> ;t i. s p áp a - v i tl é k i <> i» y e S ii I e In e k m e g v á I a s z toll k íi /. I ö n y t». A görögnyelv tanítása középiskoláinkban. Vm i> annyira szak . mint társadalmi kérdés a górögnyelv tanitásának kérdése. Klvégiv is sajái fiainkról van na . azok jövőjéről, ások essenek, agyaiul a M terheléséről. A mi saját specifikus magyar viszonyainkat kell Számba \ •liu ülik . B llelll ebben is a k ti 1 földel majmolnunk. A mi bölcs dikkel és dajkánkkal egyfitl nem kapnak mint a/, angol. mint a francia, mint a német kés/ világ nyelvet. Kekünk a szűk érvényű magyar nyelven kivul kélfSn k.-ll megtanulnunk legalább egj világnyelvet, bog] a világban érvényesülhessünk. Nincs időnk a szellemi gymnastikalas luxusára. .\|i>-i. bog) épen <• héten tanácskoznak I! idapesten a görög nyelv lelett, lássuk, hegy mini argumentumok mi • I •ttunk i> döntők I Jól ismerjük a görögnyelv és irodalom magas becsét; mindazáltal az általános miveltség (aeelynek szilárd alapjail megvetni a kösépiskola feladata) feltétlen kellékének néni tartjuk. Néselunk szerint a görög irodaiéul erköles. ÍZlés- és értelelllfejli'SZt i elemei löltalálhatók a kíválöbb modern iroilalmak akánnelyikében is. részint mert amabból átvették, részint mert hasonló értékű eredetit, teremtettek. Tehát épen II . II a görögnjeli helyett 9 4 inoilent nyelvel megtanulnunk, hagy ugyanannyi hasznát vegyük, mint néim-lvek állítják. Megteszi egy modern nyelv és irodalom is ugyanazt a szolgálatot, mit a görög, paedagogiai ssompontnól. és exeu feli] praktikus szempontból sokkal nagyobb ssolgáUtot is. A középiskolanak a tanulók*többségének igényeit kell szolgálnia, exek pedig kiválóan praktikusak. Azért, hogy sok ügyes embert seri lunk i;i mire hazánknak kiválóan szukség* \ani. nem szegjük szárnyát a lángelmének, nem bénitjnk meg az ideális törekvéseket. Hogj a görög nyelv a logikai gonilolkoxásl jobban fejlesztené, mint akarni'lv modem nyelv, azt még soha senki be nem bizonyította. .Mar a priori HegT Á R C Z A. KIS LEÁNY BAJA. Kz már mégis saörnyfl egy dolog! Bánatomban utóbb meghalok. Mennyi bút hon rám a ros/. világ : Nagv lány vagyok és nem látja át. Ikt gavallér meg is lát laka, Mint kis lányra, ágy tekint reám; Mint kis hinynyal úgy bessél vekni. Iskoláról, könyvről saflntelén. Sem mondja, bogy: csókolom kanét, Kedves nagysád, k<g\ed óh! be szép. Kegyed angyal ! mint nagynak talán Azt kérdi oaak: bogy van kis bugám? Máaok tártnak Wnyw bábikat. s otthon ülök, amig más arakat Édes anyáin bálba nem visz el : Kicabry vagy, mond, előbb nőai kell! <>h de ea még semmi, semmi <sak : Társaságban sukkal kínosabb. Ka' zag. mulat társalogva más, s az én sorsom néma hallgatás. Bőt ha néha ballom: -ez. meg aa . . Közelítsek, minden néma leaa. <"<ak egynek se' ballhatom szavát. Megöl bár a nagy kíváncsiság. A ruhám meg bnkáig asm ér. (lésnek rá: és arcaom tiszta vér. Jaj ! miért is szabják igy ruhám ? Pedig illik ám a hosszú rám ! Múltkor is. hogy igy magam valék, J^-ám vettem a nagynéniét. gyox a modern nyelveknek a görögével egyes tudományágak alapos művelésenegyenlő In-cséröl. bogy a modern gondol- okvetlenül szükséges, a középiskola íiiegko/.ás legalább is vetekedik az antikkal, teszi kötelességét, ha a tehetaégesebbeMikeut fejlődhetett volna ennyire meg- kel buzdítja és módol nyújt nekik annak felelő nyelvi esxköxök nélkül I Vngj miként találhatna méltó kifejezését az a hatalmas modern tudomány és költéssel modern nyelveken, ha ezek annyira alatta állanának a görögnek .' logikai és tegyük hozzá aestlietikai tekintetben I A görög remekírók stílusából meríthető tormái képzés, az egyetlen nyomós argumentum a görögnyelv kötelexő tanítása mellett, inert azt a stílust semmiféle fordítás nem képes visszaadni a maga teljes szépségében, eredeti varázsában. Kzt az argumentumot is meggyöngíti az a tapasztalás, bog} idegen nyelvek stílusának élvezésére a legtökéletesebb tanítás mellett is csak a kiváló tehetségű tanulók jutnak >'|; másrészt a formai képxés szempontjából talán eélsxeröbb volna a rajzot és a zenét kötelezi tantárgyakká tenni? A görög remekmű nyelvén, stílusán kivul minden egyebet vissiandhai a jó fordítás, különösen ha szakszerű jegyietekkel támogatják. ezekre itt kétségkívül sokkal inkább ru szűkség mini modern művek fordításánál. Kem kellvén a nyelvvel bajlódni, a növendék teljes figyelmét az eseményekre irányozhatja, a sxerkesetre, az eseményekre, a jellemekre, a lelki állapotok rajzára, az erzes es gondolkozás árnyalataira. A közepiskolií tanuló Bem mint eddig toredékkel, hanem az egész miivel tóg megismerkedni, igaz. a stílusával nem. de SS iránt a nagyobb résznek ugy sincs • leg fogékonysága. Ks ha ily módon jó fordításban, szakavatott és hdk'-s niag_\aráxás mellett jókor megismerkedik a tamegtanulására^ a többit bátran az egyetemre é's a magánszorgalomra bizliatja. Mi legyen az a jelleinnoiiiositó a görög irodalomban, a mit a jó fordítások sem bírnak átültetni a mi nyelvűnkre, nehéz, tatán lehetetlen kitalálni .' Arra az állításra, hogy jó magyar Törvényhozási reformok a biztosítás ügy terén. — Irta: Dr. BECK Hugó, a magyar jég éa viszont bizt. társaság jo-rtaiiáesosa. — I. A biztosítási intézmény közgazdasági és társadalmi fontossága általánosan el van ismerve. Terjedésében óriási mérveket ölt éa évről-évre újabb tért bódít magának. Ks mentül szélesebb rétegekbe hatol be. annál nagyobb körük barátkoznak meg az eszmével, annál több elem ismeri fordítások hiányában nemet fordítások- fel az intézmény gazdasági jótékony hahoz fog fordulni az ifjúság, feleletünk az. hogy eddig is azt tette a legtöbb, ki a görög irodalommal meg akart ismerkedni és nem tudott jól görögül (ugyan bányán tudnak most hazánkban jól görögül?); másrészt, ha a görög remekírók magyar fordításait jobban koresni fogjak, bizonyára Bxaporodbi és javulni lógnak: az is remélhető, hogy a görögnyelv elhagyása folytan többen fognak franciául tanulni. i'_

r

y aztán nem fog a domináló nemet befolyás még jobban megerősödni. Némelyek elakarják halasztani ezt a reformot, mórt szeríntök az új tanterv e részben Illeg nincs Vájjon mikor lenne? Mitől U\IS<J; e siker első sorban ! A tantervtől, miniszteri utasításoktól vagy a tanártól i Mások lesznek-e nagyobb részben a görögnyelv tanárai a legközelebbi 1" 1"> ev alatt, mint a kik mar l" 1 •"> éve tanítják? Hissen a tanárképzés annyira szükséges reformja is még csak pium desiderium! Aliért ragaszkodnak mégis annyian a görögnyelv kötelező tanitásáhosl Némelyek elfogultságból mások érdekből, a legtöbben pedig megszokásból. [Íven konzervatív embereknek is kell nuló egyes görög remekművekkel. nem l(

.

m

,i„k. csak az kívánatos, hogy a legfog-e a tehetségesekben, szorgalmasakban t.ibh esetben, nevezetesen most is kisebbfölébredni a vágy, közvetlenül éhezni ökft? I géghen legyenek! Ks ha még hozzájárul a tanárok rábeszélése, inog a szülök kívánsága, elegen lesznek, kik önként és kedvvel tanuljak majd i görögnyelvet, hozzá még a mostaninál sokkal tobb sikerrel, mezt az előadások sziinonalát II• -IIi súlyeszti alá a tehetségtelenek és kedvtelenek raja. A mennyiben a görögnyelv tudása Kapunk, mint Magyarország egyik vidékének orgánuma hízva bízik Csáky gróf ministernek az országházban tett határozott nyilatkozatában. Reméljük nem engedi magát befolyásoltatni görögül sem tudó görög barátok elfogult tábora által. tását és annál nagyobb körökben eleresztetik fel a takarékossági érzet. Kétségtelen tehát, hogy ezen intézmény ma már a gazdasági jóllét tényezői között jelentékeny szerepel játszik. Nem vonjuk ugyan kétségbe, hogy az intézmény nálunk is fejlődik, de a halad, ís nem felel meg a jogosult várakozásnak és nem áll viszonylagos arányban sem, azon nagyszabású terjeszkedéssel, melylyel a külföldön találkozunk. Az egészséges és fokozatos fejlődés' m-k főakadályát abban találjuk, hogy hiányoznak hatályos törvényes intézkedések, molyok a biztosítottban feltétlen megnyugvást kelthetnének arra nézve, hogy a biztositéi. minden körülmények között, képeS OS hajlandó lesz elvállalt kötelezettéggé kipróbálva. ! Bégéinek megfelelni é-s a szerződésnek kelbi foganatot szerezni. Kzcii irányban kell tehén a bajt orvosolni, ha azt akarjuk, hogy a biztosítást intézmény erős gyökeret verjen és oly fejlődésnek induljon, melyet, erkölcsi és gazdasági nagv jelentőségénél fogva, méltán megérdemel. A biztosításügy kettős irányban reformálandó, Gondoskodnunk kell egyrészt arról, hogy a biztosit/isi vállalatok megalakulása oly előfeltételek teljesítésétől tétessék függővé-, melyek kellő garantiát nyújtanak arra nézve, hogy a szerződő biztosítottak irányában elvállalandó kötelezettségek beváltatni fognak és gondoskodnunk kell arról, hogy a biztosítottaknak eredetileg nyújtott biztosság, a vállalat eg/'sz fenállása alatt, teljes épségben fenmaradjon. Másrészt azonban gondoskodnunk kell arról is. hogy a szerződő felek jogviszonyai szabatosan, világosan és határozottan szabályoztassanak. Ezen ké-t irányban kívánjuk az alapvető elveket, minden kisebb részletre való kitérés nélkül, felfejteni. Az engedélyezési rendszer czélsae* rütlennek bizonyult. Nem az állam hatáskörébe tartozik annak elbírálása, hogy szükséges-e vagy sem valamely vállalat megteremtése. A gyakorlati élet és a forgalom igényei határozzák meg a szükségeseknek jelentkező vállalatok megalakulását. Ezen alakulások megnehezítése a gazdasági fejlődést bénítja nie-. Nem bizonyult jobbnak a gyakorlati életben és azért helyesen ejtetett el törvényhozásunk által az állami beavatkozással kapcsolatos ellenőrzés rendszere is. Ott. a hol ezen rendszer van behozva, az állam a vállalat alakulására, szervezeté-ie. vezetésére és kezelésére mélyre haj tő befolyást gyakorol, miből természetszerűleg következik, hogy ezen ténykedése által a kérdéses vállalatok működéséért és üzletéért erkölcsi felelősséget vállal. A publicitás rendszere, -nelyet a mi törvényünk elfogadott . ablud indul ki, hogy a biztositéi vállalatok működésének ellenőrzése a nagyközönségre bizassékés e végre a törvényhozás részéről oly kötelező szabványok alkotandók, melyek a közönségnek lehetővé teszik a vállalat működését ellenőrizni. K czélból nyilvánosaágra hozandók nemcsak a vállalatok részletes üzleti eredményei, hanem alkalom és meni nyújtandó a közönségnek, hogy magéinak kellő tájékozást szerezzen a vállalatok működésének egyes mozzanatairól és az alkalmazásba vett lényegesebb üzleti elvek mibenlétéről. A törvényhozás ezen ezé] elérésére az ily vállalatokat megbatározott szabályok megtartására kötelezte és eZekkel bdletoVkívánta tenni a közönségnek, a vállalat működésének ellenőrzését. A publicitéis rendszere egymagában nem elegendői. hanem kiegészitendő a/, állam felügyeleti é-s ellenőrzési rendszerével. Az állami felügyelet és ellenőrzésre vonatkozó közigazgatási intézkedések két irányban szükségesek. Kell hogy kiierjedjenek egyrészt a vállalat keletkezéséle és alakulására, teliéit azon előfeltételek megállapítására, melyeknek teljesítése múlhatlanul megkövetelendő,, ba azt akarjuk, hogy a vállalat életrevaló, a biztosítási intézmény czéljáuak sikeres megvalósítására alkalmas és képes legyen. Másrészt pedig kihassanak a vállalat egész fennállási tartamára, tehát a felügyelet és ellenőrzés folyton é-s megszakítás nélkül gyakoroltassék. nehogy a különben keletkezése idejében életrevaló vállalat megszűnjék azon garamiakat nyújtani, melyek a biztosítottak megnyugváséit és biztosságéit alkotiák. Az intézmény biztossága szempontjából szükségkép és minden körülmények között megkövetelendő a vállalattól, hogy kétségtelen garantiát nyújtson arra nézve, \ tükörben ugy gyönyörködém : Istenem, de boldog voltam én ! Hej! de eljön, eljön majd a nap. Melyben nálam nem bsz boldogabb. Hb úgy várom, éigy kivánoi.i azt. Mint virág az enyhe, szép tavaszt ! Hogyha bál lesz. mindig elmegyek, Ks rémi hosszú, saép rubelt veszek : Szép ruhámban szépen táaczolok, IJgy hogy ifjú, agg bennülni fog. Jö gavallér majd. nem egy. de száz. Hódolat, bók aroankon a más. Hej. de rajtuk boasut állok én, Amiért most nem jönnek felém. Megkinzom majd. meg kegyetlenül, X- m maradnak büntetlenül. Jaj. csak aztán Úgy ne járjak ám. Mint szokott a többi nagv hány ! S aki most iám félvállról tekint : Irigyem bsz a nagy lány. de mind. Jéi anyám meg büszke lesz reám, N'öjjek meg csak. legyek nagv leány! ik Afoli lasonló, de ott fegyverrel ke jár a merengenek lelke? Talán harezok vizünkben estünk el, itt fegyverrel kezünkben haráról álmodozik, vagy az elhagyott családi lettünk cselszövés áldozatai. Nemzetünk másé- tűzhely boldog keiében regéli az aggastyándik Bákóczyja Kossuth, terek földön hallata nak, hogy helyette is küzdött, helyette is védte már a hontalanság keserű könnyeit, hőseink, a a megtámadott édes anyát, a fonón szeretett vértanuk, egy szebb és jobb hazában pihenek basái : talán ölelni vélt szerelmese csókjától Kép a szabadságharcz utáni napokból. Európa csendes lett újra. Az oroszlán, melynek feljajdulását a Kárpátoktól az Adriáig mindenki megérté, vérében vonaglott. A világosi hegy lejtőjén álló Bob na kastély a magyar szabadság (u'lgothája Ion. Mennyi szeretet és boldogság, mennyi remény és dicsőség sirja vagy te Világos! Neved hallatára könny csilláma kél a honleány szemében, s keserű átokban tör ki a hontíui kebel. Hozjád már fáradalmaikat. Jobb is volt már nekik ott. ide lent ngy sem vala számokra hely. A többiek idegen országok j'enészes börtöneiben várak az óhajtott halált, mások rabláncára verve hajlatának ama zsoldos hadak által, melyei: annyiszor tiltottak elöttnk: és a/ok kiket vég ^ zetök mindezektől megkímélt, itthon bujdostak és keresték honjukat a hazában. Az éj sötétéaz érdek sűrűsége, a BMOSarok nádasai u.u.d annyi keresett helyek levének azok előtt, kiknek győzelmes léptei alatt nem rég még rengett a fold Versecztöl 8/olnokig s Isaszegtöl Váczig. Minő fordulat, minő változás! Szegény hazám, de sokat is kellet' már szenvedned hűtlen fiaid bűne miatt ! Erdélyben vagyunk, egyikén ama testoi tálaknak, melyekben a testvér haza oly gazdag, oly változatos. A bükkösekkel szegélyzett és feny\esekkel koronázott hegyek aljában mint valami fehér szalag, — jó karban tartett országút kígyózik : melletto jobbra és balra az erdő aljában szétszórt oláh viskók setétellenek inkább mint fehérlenek. Kz országul máskor gyúlt ki sáppadt arcza, vagy a magyar fegyveren ejtett szégyen pirja ég ott. Igen! mert bár oláh nemzeti ruhát visel is utasunk, de első tekintetre (51 lehet benne ismerni a bujdosó magyart, a hontalan honvédet. A fegyverletétel után mint kocsis jutott el egyik erdélyi főúr fogatán Ueléuyesig, ott azonban gyanút keltett a paraszt iagúj alól hajtás közben kilátszó fehér kar s hogy bajtársát cs magát az alfogatás lehetőségének tovább ki nc tegye, el kellett attól válnia s oláh nemzeti ruhát öltve gyalog folytatnia útját. Sárréti Andorra, a vig kedélyű nyalka huszárkapitányra bizony alig lthetue benne ráismerni. Pedig senki más az, mint ő. Szülőföldjét Abrudbányát, abban a Hátszogi családot s annak fesló bimbóját Hátszegi Annát óhajtotta még egyszer látni. Az ö szülei már rég a sírban nyugováuak s az öreg Hátszogi Sándor volt gyámja, kire az elhunyt apa mint legbensőbb barátjára bízta lia örökségét s neveltetését. Látni a szülőföldet, s rohanni a szerető karok közé, — ki az, kinek e gondolat annyi lelki kin és aggodalom köoly népes, mint a mily néptelen most. Kik zepette is erőt nem adna!? Késő estve lett, azon járni szoktak s dézsákkal, faedényekkel mire a keskeny, sziklafalak közé szorult utón megrakott apró lovaikon bekalandozzák a szép • kifutott ama hosszúkás, gyönyörű völgybe, melyalföld aranykalászos rónáit, a móozok köuy- ben Zalathna és Abntdbánya, e két kis csinos nyen kitalálható okból nem mernek most ki- bányaváros fekszik. Itt már utasunk egészen jönni fenyves otthouukból. De hiszen nem is otthon érezte magát. Oh az a kis patak, mely szorultak szokott életmódjuk folytatására — ; ott az országút mellett lopódzik el, a koronák vau miből éluiök raboltak eleget. Kgyetleu és ékszerek auyagát söpörve homokjában, beh láradt utast pillantunk meg az országút szé- : sokat tudna mesélni ama boldog órákról, raelén, amint kezeire támasztva fejét, ül és meg- ; lyeket ott a völgy tündérével Annájával átáltört szemekkel néz a semmiségbe. Ki tudja • modott. E boldog emlékekkel, e srép álmokkal megtelt lelke észre sem veszi a siri csendet, mely reá borul az egész völgyre, mely pedig itt oly különös, oly szokatlan. Hiszen máskor oly zúgás és csattogás van e hegy teknőben, hogy a dühös Dianát vélnéd a magas tölgyek és fenyősudarak kozt közeledni kísérteties vadász seregével: pedig ha közelebb j"-sz a zuzó malmoknak hosszú, végtelen sorát pillanthatod meg, melyek az érczes köveket. ' porrá törik s széles zsilipek csatornáján tisztítják ki • nemtelen fövényből. He mit törődik utasunk e siri csenddel ? az ot ugy is csak testileg lengi körül. Szemei egy, az éj süni sötétségén átszűrődött mécsvilágra vannak szegezve, mely már Abrudbányáról csillog hivogatólag felé. Lassan-lassan oszlik a sötétség, s utasunk ott találja magát ama nagy kőépület előtt, melyben a jó öreg örmény vendéglős a humoráról vidékszerte ismeretes Vertan bácsi lakott még a szabadságharcz előtt. Hozzá bemenni s tőle nyerni a/ első hÍreket volt szándéka Andornak. Fáradtan lépegetett, fel a szél JS terméskő lépcsőkön s meuuviro örült, midőn az eléje lámpással közeledő tisztes aggastyánban a jó örmény vendéglőst ismerte fel. — Csesz trabe fratye (mi kell atyati;? kérdé az oláh nyelven : de a másik pillantásban már egymás nyakába borult a két régi ismerős s csak miután magukhoz tértek monda az aggastyán: ..kerüljön belől Andor úrfi lelkem, gonosz időket élünk, sohasem tudja az ember hol leselkednek s hallgatóznak utána." Bementek s ültek ott sokáig némán szótlanul. Andort nem lepte ineg eleinte e szótlanság, hisz ugy érezte ö maga, is hogy uiindeu ajaknak el kell némulnia ama nagy halottnak, a hazának ravatalánál. De ilju lelke mégis győzött a keblében dúló fájdalmakon s e szavakkal törte meg a kinos csendet: