Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-03-30

bogy i biztosítottak irányában elvállalandó kotHlfZfftségeinek mogfrlrtni kép«*< tonnt. Ha ilv biztosítékok n**l nyújtatnak, lehetetlenné kell tenni i vállalat keletkezését, csirájában kell megsemmisíteni, nehogy később a nagy közönség megkárosítását, saáaesrek gazdasági tönkrejntáaát eredményezzék K végből szükség** a vállalatot oly alaptőke kimutatására szólítani, melv köteleaettségs í teljesítésére mindenben kepesiti a magyar |ég és vi« s/i.nt I'izt. társaság <</y wtWió ti-t alaptőkével alakult meg . A tartalt-kok alakítására néave oly elvek alkalmazására kell kötelezni, melyek 'az elvállalt kőteleaeitségek teljenit hetesének alapfeltételét képezik é-> a tártaié-koknak o|v értékekben vilii elhelyezésére kell kényszeríteni, maIvek kellő garantiát nyújtanak arra nézve, bogy a biztosítás ezéljának elérés*

1 ben szükséges shtpkellékek inegvaunak. Az örökösödési, hagyatéki eljárás. A intim kii', közjegyző A riirwil Mé.iiez. elnöksége alatt behatóan tárgyalta a azumhathelvi kii. közjegyzői kamara választmánya a hagyatéki eljárásról axobi t• rv i-n v ja vaslatol • Erre vonatkozó észrevételeit, mint általános érdekfii a következőklieu adjuk. i. V 11.»•_'\ ali-ki eljárásiul .-/elé törvény javasI .álnak ./••ii tervezete, habár egyes helyes inté/kedéseket In talnia/ |s. általában sikerüli szerencsés •ilktrtámak nem mmidhai... .\veivesete rnsz. n-i.- van ;o-rinaii|sniussal. Intézkedései le.~~/aalaIma-;ik Mt hrlycn zavarlak r* >/..".\ii.-iiM'.i'l. I felások is hivatkozásokkal vallunk tele. - i-_-y la-iii ebéithelük él v ilá-msak. li ,i;-v aléki i||.ii .isiijik hiányait a lei v <-/el ni-ni pólóba, a/t nein Vl~/i előre. <ll suk tekintetben retrográd irányi k.ivel. \ iIIi benne jó I.III. .1/ ta-iii új. hanem i.niii.; tiam /ia. /mii Iii s/ás/ törvényből van álvévf/, s .» IMI ÉJ. á/ lielu .|n. h.rvie III-II Irvfi hagyatéki ••! |.u .i-nnk elég r-\ -..TU i! H ->ik tekintetben a r/i-liiak megleteti, l-iiliili.il in-in i- .i/ ej\ szerűség hiányában, hanem abban gyökereanei legkivált, hogy a különböző és -okö-lc liiriim liu.ill a/ eljárás nebé/ki-s. Ias-.ii. -— in neunsak a li-li-k érdekeit, de sokszor a/ állam éréekcü i- ki.iA.ua lette, — kéltéit- roU: a felet kérelmére lnh aniatli.i l.-tt. ti-_'y nevtvi-11 liirdfluiéhyea eljárás a kiskuMiakal éideklö hagvali-ki ügyekben A hivatalból megiudiloM hagyatéki eljárás. I". baj »n segilvr van. Iia a/ i-ii«li'-i t»i|ili !'••• ti I- kétféle eljará- beívelt csak •••.•v. a kir. járásbíróságok illetékessége és a hagyatékoknak állalalian kötelezi! lai alá-.a k i nmiidva fettZ. s ha in.-' a/ árvas/i-kek dct/enl I ah/a la-a ln-janallia megy, nl\ hagyatéki ügyek Imi kiskorunk érdeki-lvi-k. a/ eddc'inel gyorsabban, alaposabban lesznek ellnie/belök \ javastal a tórvénvfiniégi legalatá* imj ^Iv.-n n\ii--\>> *-l|.iiásl. Iinl a liiln a/ fii i'ik |IM'*II ui."';illa[iltam. a |.-l»*k |ii-_'ii-i|ll-;i-jál VÍXl*JfálllÍ * a/. ..: i-k-i'.-'.-t lii\alaIIIKI l.irl«i/ik a/, arra jllJTIl ItlHflwll alaillll. Ini'llé/l - a |HI"#- l|isi» öriiks«'-----/i-r/.ésl JQffi • lv alapjára ln-lyi/keilik a Imi a li.ejxali-k lnlnlll mii/ki il- -i-kln- - a/ riinkiisiik |ii^ii^iill-;e-anak vi/». il.ilali.i a IniM-.e' lu\alalltiil I.-IKU/.-I ml n.-in a \ al kn/ik. Amili- a je^nk álliál a nila>a. a jn^rt-ml és |n'/l>i/le|i-*áii - az .illa mk ím »lár inl<ki'Hii-k MCSJ* • ivá-a. lialtar •-ak a li-li-k kérelmeié, a birrwiit lieaviitkozását zatg rz.en jo^elv asoroa alkalmasáM mellett is elkeriJlliellemié teszik * . lay a kérdés már CSafc az lehet, bogf ezen beavatkozás s az iirükösök igazolása a lélek kérte nélkül, bitrátáiból, a hagyatékok kötelező tárgyala-a utján. — (agy tsak a telek kérelmére. nyújtott biioiiyíllitsik alapján, a hagyaték lárgyalása nélkül történjék-e? Ijraz. bogy Boaganjogunk a jure ipso örökaégsserséai jogelvet követi - a bacieáitai jaesasl nem ismeri. I|I> mimlez nem zárja ki azl. bogy isiipán felek kértéra me-'iiidilaiiile s rendszerint >><li<talis eljárás lielvott - mert az örökösödési és bagyoMáayi iga—liiwyattlrl a bwveaH laiehM In i.Mijtaiiil.. kérvények, aiféetményeii eljáráiwnkban a biltuk-hiii -i'e'uklmz lieadelt f<-l\a nu •<\\a n\ukka I kellékeik, alakjuk és Irls/.eiélésükre in '.ve teljesen •gy éa ii^yanazuriosiik. mivel ezen eljárási nmd mai edile' is ISIIJIJI liiruialil.isuak lii/nnynll s nem nviijliitl '.'arandát aiu. Iio-'V a jogOgaMsti minden kétségei kizárnia:.' kinviniui/lassanak. de i-'en is UkJ l'il és alkalmai ad a/, önikösök • -llilkolására s ez/el ndikeik rsnrliilása. jogaik kijál-/ásáin is — a hagyatéki djaráa lör/éljál és feladatát az összes érdekeltek hivatalból tSrtétWI kinyoitMwaaában, iiii-'liallL-al.isalian. a liagy aO'k un-.'állapilásálian. - iiiimle/en tényeknek okmány általi taaanit:isá|ian talál|uk akogy miiidi-z nlv hagyatéki Bgyeklien. Imi kiskiiniak vannak éraekelve. e*Migi eijárásiink szerint ma is lörlémk. \ "vakiirlai magwiiilalta. bog) a i<• I«-k még • dl i>. Imi a hagyatékban i.niyttn nagykofnak vannak i-i di-kel\e. nem a jure ipsn öri'ikiisi'idési jog* elven al.-ipnlu lordelméiiv es i-ljárá I veszik ÍL'élivlie. Iinnem ige* i- a hagyatéknak liiréi átadásáért folyamodnak n míg a Inidi-iini n\

im eljáráséi! tuIvanmdiik s/.;ima slalislikaila-.' k i nullát lialuan évről évre apad. a ma már esak a rilka-.e'ek közé laitn/ik. addi'.' a nagy kÖXoneég az ipsu jure elvéi a hagyatékoknak hivatalból lárgyautita i - átadásával a --\ak-ii lat lián i'_'en is StIMSeegye-lellielöiiek találta - a liiriisa-/ k'i/lu-ii|.il a~:il ezir.inl napiéi napi a löiue»esel,lieu vette s ves/i ma is é'éiiv lie. In- li.i már a/, elméleti elveknek i- iiurli'lelm akarunk, az új javaslat ne a Imgyaték kötelező álad;is;'i|. banew a/ örökösök é- öiiikösiidési jognak k ö leli- / ö | á r g v a I á s u I á ni i •• a / uI á - á l mondja ki. I-j\ legatAbb az elvei is me-juietilelliik. a '_'V akoi latra és lényegre m/ve pétiig igen miiali'i'v. akar az örökse-' adalik át, akar az örököseik igazoltatnak, makhogy miudk -11«'• altat iimsan kőtelexolrg ln\atallnil történjék. s lia a hagyatékoknak hivatalból kötelező lárgyaláaal törvi-iiv lin/

i-ila^ kimonajnk. nem ös-s/ezavarl leir/iiu'ivel atkiiluiik. Iiaii"iii az ideáén törvényekből atvHI intézkedések mellet) a/t is 111.t.111111Is. ne lapas/lalalunk szerint annyi IIK-H ál pinák, gyakorlatinak bisonynU. I.- ha így nem a JUH- ips.i .'.l.ik'"i-ödi - elvéi,- |i>kleletl lilldeluién\

es elj/irásra. Iianem a hagyatékok köO-lezö l;ir•_'V a Iá sara liclw/ziik a léisiilvl. akkur nem.-ak gyakorlatit, de n-galább a jnre hrno öi-iiku-.iil.-s elvén alapúin íranrxia. Mtaaa. zünrln és noroio tarvények állal nem a Ik a I lua/nll valami ttját, •ti-detit js »Ikullunk. ' \ lir\i/el a/nnlian. neiiilmjv a Imgyatéki Ügyeknek állal.inosan kii|ele/ö luv alaIIn.1, t ir-'valás;ii linzmi I,«.. hanem mé-_- otl i- megHxOnleti azt. Imi bi-tkomak lévén éraekelve, a lárgyaláM ptMig hivatalból történi - kölele/ö vull. s ,.|, esetekre kniláluz/a i -ujiáii. Imi a kisknruak kö/iill ellenérdeku örökösök vannak. I'.zen oi|ézkedé-é\,.| :) ha. fvatékokaak rmlig kötHexu tárgyalásai lagkeveseid» telére s/.dlilj;, I,.. s a vidéken a köajegysoi inté/inéiiv eiisientiáját alapjában lámmija meg. II. \tiimt az állam érdeke Imzza magával, bogy a s/öleiének, barnaságok és haláloxások, az. anyakönyvek áliai. .-•/ ingatlanok és alolognani jogok Travnik! ÍVökösöáV-si eljárá* megszerzése és átruházása peáig a telekkönyvek által nyilvánlarlassék s igazolva legyen, álla un és magánérdekből kifolyólag ép oly szükséges és nélkülözhetetlen kinyomozni . okmány által igazolni azt is. hogy az elhalt jogai és kötelességei kire. mily módon éa cziinen szállottak át S ha már a dologbani jogok élők közti átrahasasának nyilvántartása a jogvédelem gaampnnljáhiil is s-ükséges és indokolt, sokkal lonlosalib állami i . k.iz.érdekek parancsolják, az elhald] órán folytán s/.eivell jogoknak az állani hivatalus beavatkozása és a hagyatékoknak kötelezi t.ii-'yal;'.-a áttal nyújtandó védelmei. A hárasnag, aallletés és halálosás első snrban ép nlv niagáuOgyr •' polgárnak, mini az. hogy ksMIaval Vagyoni kire száll, s ha az előbbiek nyilvántartása megia állami érdekből történik, annak igazolása, lmgy az elhalt jogait s kötelezettxégeii ki ii's/.i át, eminenter állaim érdek i> s mini ilyan lovatalliól. sHalánOSan ki"itele/öle-f. kell. hogy történjék. S a nulv kevéssé állítható, hoftf a nyilvánkönyvek M/etése állal az egyesek magánügyeibe a/, állam lúlságnsan beleavatkozik, ép Sgy nem iimmlliat.i az állam gyámkodásának, de igenis az. állam kötelességének, hogy hivalalliól beleavalknzzék s ellenöriz/e a/l. hogy polgárainak a halálozás kövelki-zlében uiallamiá v.ill vagynna eiryedül <sak az arra jogosa Hal kezébe menjen át. I le az állam hivalalns beav atknziisa s a hagyatékok altaláims kötele/ő tárgyalása ni.ir a/élt i> s-/.üksé-'es. mivel enélkül a telekkönyvek aenavezethetők a rzelnak niegleleli'.let' s hasznuk csak tnrf éi \ éiiv esiii. ha aznk a tényleges állapotnak megfelelnek. Azonban • btpasxtalal a/t mulatja. Iiovv nyilváukönyvaink renáesetlensége, mely nd.i juiiati.i azokat, liogy ilv állapotban a jogkereső közönségnek majd több kart tesznek, mint hasxnol - biztositékol nyújtanak. - kiválóan a lelek kényére bizotl hagyatékok tárgyalásának elhanyagolásában s a legtöbb esetben telje* elmnlaaztásábaii találja -/iili'i iikal. lelekkönv veink de>iiláll állapota, a hagyatékuknak a lelek kényére bizotl késedelmes ebntéxése. lárgyalásnk elhanyagolása az államnak másrés/l milliókra ineuó veszteségei okoz. Mindezen körOhnén; ek <• i o d á z hall a na á t eszik a hag\a I é k11 k a 11 a I a n u - k ö tele/ ö t á r g v a lázának a irvény hozán általi k ilu n n d á né I. III A törvénykezésnek a közigazgatástól elválasztása vnlt a/un korsxakalkolú intézkedés, uii-lvl\el a tör.i-nylmzás igazságszolgáltatásunk ii11-i alakításához hozzáfogotl s egy lépéssel isinél tovább meni a megkezdeti aton akkur. midőn a peres eljárási a peienkiv ülilöl elk ü hin ll V e. a kll. közjegyzökröl itzób'i 18««. évi l. csikkel megalkotta » miként megelőzőleg a kintságok közigazgatási leendőit a KZO Iga bírákra. akként n>osi azok perenkívüli teendőit a kir. közjegyzőkre ruházta. \ nudgabirák. kir. járásbirák és közjegyzők lehat a közigazgatás, peres es perenkivüli eljárás elintézésére hivan-ll önálló közegek. szükségkép egymástól leüesen IflggeUen. teljesen egyrangu közhatiisagi személyek kell. hogy legyenek, meri hisz mindegyik a jogszolgáltatás agv-egy külön álló ágának önálló elintiz-sí' re van hivatva. A peres és perenkivflli eljárás elválasztásai s a ku. közjegyzőknek a biróságoktóli teljes füg•'ellenilési-l tartotta tehát a törvénylinzás s

/,. |/,|| akkm. midőn a közjegyxöi törvényt megalkotta, a kiiuenilnlla lu.gv a kir. kö/.jegvzök ellen hivalalns eljárásuk alkalmával elköveteti bántalmak ugyanazon törvénye?! határosatok szerint fenyiteodők, mini a bírák ellen elkövetett hasonló cselekmények, s ItOgV a kö/ji .-V/ő által felvett ékiratok bírói ítéletek joghatályával bírnak s végrehajthatók h-.jv i-nek. Ámde a kKáZÖtl elvei az |S7 i. évi XXXV. I. i•/.. r>ak részben vitte keresztül, csak részben - De bál édes Vertan bácsi! mondjon valami jó hin. Hogy Tannak Hátiripgjék*

J Megi,v Igodotl • mar a/ öreg Hátszegi bá« si az nj állapotekbaa ? — Igen' éi mát naagayugodott. -- Mikor látta őket ColjáraV — lö gen nem láttam már A jó ..regnek végsé szavai fáldokló zokogáshaa bal•«k el ajkam mail mint bálába sebzett vad tel ugrótI székeiül, an sa lángolt, ksMe hevnlt, - egy irtóztató átok kiáltás után inkább parancsolólag mtiit kérnleg saesMiá — Ha • sakngyan nekem kell ebaoada BOSS mindent, am hallja Andor mii !" A Eon adaiiin liizottiuáuy még a függetlenség kikiáltása eJötl I Magos Jáaotl magvar• sékei képviseln utján érintkezésbe bocaátko/-.tt Jankavs 1. az rdák zendülés tejével , s fegyverletétel iránt Drágosaak sikerult íaaaynyira roegnywni Jankai és társait kegy Kossuth már l-i|!». a|ir. _'0 án mint knrmáriyzó azt jelentette a I'ébrei zenben ÉlésesŐ OTSaággv ülésnek. nnké|. reménye van lmgy .lanku kezet Ing velőnk n a legyvert vagy leteszi vagy ineliettunk aaaeli a köaAgyért. Ks aa nem légbei kapott állítás - folytatá a/ nrrg örmeiiv ssesataaoija voltam, Im^v májtn ií aa magvar sásalók alatt vonult In- .lankn ide s a liá'sz.egi kastélv nemzeti szinu lobogókkal telékesitett nyílt erkélyén folytatta t'rág..ssal a békekötés módozatai ieletti tárgyalást. Már ba roll fejezvg a tiéke alku. atidöa egyszerre az őrök sg] 'ke bírt adnit a tejtácuhosá arakaaki hogy magyar sereg k..zeledik a városhoz' •lanku .bihnsen ngrotl tel aaákéről s szigora hang..ii kérdé Ihágostól: ..Mi ml mit akar a magvai sarfg itt. inintáii én és társaim hűséget esküdtünk a magyar kormánynak s él kész vagyk letenni a fagyvert'." — Biateailhallak baráti.m anmd Dri gns - hogy az egé.s/ nem labet más unni t.'-lreéités. melyen tüstént segitent fegofc. „Meglátjuk - mutid .lanku kiiuk szeme szikrázuit, de én tisztába akarok junni, mert ha nem. esküm alól hloMettaak tekintem magam. Drágns maga mellé revén a városbirót vltivosott, t » virot kapuja előtt caak>i|j«o 1500 — IflOti főből álló szabad -csapattal tataikoaott melvnek vejutTS Hatvani innagv vnlt. DrágM az ugyek íiudulatát értésére adta ar órnagvnak s egyszersmind tebnutat va előtte knlmánvbiztnsi ini-glialalma/ásat. osszeknlesi.lt kezekkel kérte, vonuljun vissza, ne tegye ki a várost, a kincstári bányagépeket, magát és stieget a fék telea oláhok dohának Hasztalan volt : Hatvani bcvunult. elszállásnlta csapatait : • lanku pedig a város másik kapuján kivonulva kíséretével meg sem állott Topánlalv áig. otl összevonva a mintegy 15- 2»' ezer tőből álló oláh tábnrt. készült a buszúra. A város magyal ajkú laknssága okulva Nagy-Knyed sorsából, menekült amerre tudott. Csak llátszegi Sándor iir és én maradtunk a magyar ajkú lakosok közöl a városban. Hát Anna'/ kénlé akadozva Andor. — Kleinte ii is osztani akarta atyja zoraii lolytatá az Öreg örmény. Hiszen ö azon idő óta, mi'lnii Andor nrfiaak Imit bírét koalák, ' sak olyan vnlt, mint a ki leszáinoll az élettel: arc/a. szemei, egész lénye egy meghasonlott élet végső vmiaglását tükio/.ék viszsza. He mégis engedett atyja peraacmaavaaak s ugy hallottam. b"gv minden veszély aálkttl eljut..tt (iynlalehérvária rokoaibos. Aader k volt sújtva ! Tehát minden Inába volt. Hasztalan kfizdötl éhséggel, saosnjnsággal, hideggel, ineleggiil, lmgy még egyszer láthassa az imádott lényt. A sm's még a végső vigaszt is megtagadta tolc. II..gy miként rohanták meg a bóaaált nláh.'k. Abriidbánvát mint gyilkolták le Hatvani csapatát, mint végezték ki keresett kiBok kozt Hrág.isi s llátszegi Sándort . mint gyújtották tel négy oldalról a várost, mint rabolták össze a kincstári bányaépöleteket és gépeket, iiniid e/cket Andor már nem ballá. Számára a pnliár isor.biltig telt. <'sak miután a szaggató fájdalom lelkében rOBsbolai valót nem talált, kéré megtörten az öreg vendéglőst kegy adjon számára valahol nyugvóhelyet. Nyugvóhelyet annak, ki mindenkiét és mindenét elvesztette . . . sk mily gúny! . . . Néhány nap niulva a történtek után a g}\ teliérvári kórházba egy haldoklót szállítottak be, mellén tátongó sebekkel. A városban szt btaiélték szerte, bogy bujdosó honvéd valósitotti me.j. mert a hagyatéki ügyek elintézését a bíróságok kesében meghagyta s aznk elintézésében a kir közjegyzőknek, csak mint bírói megbizottakriak. igen alárendelt szerepet juttatott. Már pedig a hagyatékok tárgyalása — mint lentebb kifejtettük. — tényeknek okmány általi bizonyítása s igv lényegében nyilván perenkivüli jog. cselekményekből áll. tehát nem bitói functió. s mivel a bírói állási minden oly cselekménytől, un min szorosan vett hatásköréhez tartozik. Fel szabadítani, a törvény hozásnak egy szintén igen tonlos — a jogfejlődés megkövetelte feladatához tartozik. ezen törvényi ázásunk által már megkezdeti elvnek következetea keresztülvitele szükségkép kell. hogy odavezessen, hogy a hagyatékok tárgyalása ÍS a maga egészében a kir. közjegyzők önálló hatáskörébe utaltassák, a essél a bitéit hivatás — mely egyedül és kizárólag a peres Ügyekbeni Ítélkezésből áll és a kösjegyzfi hatásköre alapjában s gyökeresen elkülönittessék. A hagyatéki ügyek, mint eminenter perenkivüli üi'Vek elintézése tehát a haláleset felvételtől kezdve a hagyaték-tárgyalás befejextéig egyedül a kir. közjegyzőkre bisandúks nekik a bírósággal minden tekintetben egyenló hatáskör biztosítandó, hogv aznk a hagyatéki ügyekben is ne mint a bíróságnak megbízottai, alárendeli szerei ben, hanem mint a perenkivüli eljárás hivatásszerű szakközeiéi önállóan működjenek. s mivel örökösödési jogunk s hagyatéki eljárásunk eddig legnagyobbrészt rendezetlen s ideiglenes volt. a törvényhozás a peres és perenkiveti eljárás végleges elkülönítésének kérdését talán épen azért az örökösödésről és a hagyatéki el járásról alkotandó törvényeknek tartotta leni. I'.zen ki-rdés megoldása a lellmznttakiui kívül égetó s/.üksi-g mig azért is. mivel bíróságaink a peren' kívüli ügyek elintézésére a kir. közjegyzők segélve nélkül már ma sem képesek, s a félreuds/abálv. mely szerint eddig a kir. közjegyzők hagyatéki ügyekben mint bírói megbízottak működtek, a bíróságoknak nevezetes könnyebbségei nem hozott, a közjegyzői karnak pedig azon elismerést, hogy a hagyatéki eljárásban és mini önálló testület szabadon működhessék, nem adta meg, —- de megérlelte azon meggyőződésünk et. hogy a peres és perenkivüli eljárás teljes elválaszl.ísa folytán a bírói hivatásnak minden hozzá nem tartozó foglalkozás alóli felszabadítása i a hagyatéki ügyek ni k a kir. k ö z j e -_' y z ö ö n á II ii m ü k ö d é s i k ö r é b e utalása úgy a bírói, mint a közjegyzői kar erőteljes kifejlődéséi van hivatva lényegesen elömu/| ditani. IV. A lejtődé* követelte általános elvül állíthatjuk tehát tel azi. hegy a hagyatéki ügyek általános kötelező tárgyalása törvény hozásüag kisaonilassek s azok elintézése a bíróságoktól teljesen függetlenül s önállólag a kir. közjegyzőkre bi/.ass.'k akként, bogy azok az. örökség biztosítása és leltározása, a végrendeletek kihirdetése - az örökösök kinvoiuoz.isa. — a hagyományosok értesítése, azok felhívása, hinletuiéiiv kibocsájlása. - az örökösödési nyilatkozatok felvétele. — becslés és az ingatlan hagyaték önkénytea árverése, az örökségnek illeték alá bejelentése, a hitelezők (hallgatása és az osztály megtétele körüli teendőkben önállólag intézkedjenek. mig a hagyaték átadása a telekkönyvi bekeblesések elrendelése, egyezség nem lilében az örökösök perre utasítása, birtokba lu lyesése, a hagyaték zár alá vitele, gondnok kirendelése s nu-.-s/.i moltatá -a mini bírói functió — a bíróság részire tartatnék lent. Szükségesnek iarljuk. lmgy az örökösödési törvényből mindazon szakaszok, melyek a hagyatéki eljárásra vonatkoznak, — mint nem oda tartozók, — ki hagyassa nak. kinnindandónak véljük még azl. hogy a kitűzött tárgyalásra szabályszerűié? megidézett, de meg nem jeleni fél, amennyiben netáni jogait az érdekellek el nem ismerik. — vagy a hagyatéki ' iratokból az ellenkező m-m tűnik ki ugy tekiatendö. mint aki igényt érvényesítem nem akar, vagy arról lemondott volna, mi azonban nem zár.., I ki azt. hogv netáni jogait birtokon kivül kül.u. utján érvényesíthesse. Kssel el lenne hántva azon tapasztalat . i; riad a hagyatéki ügyek tárgyalásánál eddig oly L'vakran előforduló viszás állapot is. hogy a léi akár volt igénye, akár ueui, - a tárgyalásulti meg. jelenésre s e miatt a legtöbb esetben a hiába való ' költekezésre mintegy erőszakolva lelt. - s ha már egvszer megjelent, na-.'yon leruiészetesen már csak azért is. hogv költsége s fáradsága kárba ne ve-, szék. igényt l.iiiias/.tntl. mert úiry okoskodott: ha jussom nem lenne, tárgyalásra nem hivatlak roll) i. Iga I aág ügy ülik bajai a perek naj?y s/.áin.i- ban. - a perek nagy száma pedig a községi JI--,zök és sugirássoknak felelősség nélkül gyártóitok irataiban találja legtöbb forrását! Ha ezt a torrá ,1 megszüntetjük, bíróságaink munkatérbe relére fog leszállani. A községi jegyiők államosítása nélkül ti hat ; iiíazsagüv-yüiiket. sem az adóügyet gyökeresen reformálni nem lehet, meri a községi jegyaft roudiiskndnak arról, hogv mint l'amluta III Ifim ifjí bői a rossz, az újabb perekre okn! szolgáltató anyag ki m- fogyjon. Ks a \\ i-llilnann-li-le tervezet Még euv ujabb I-rl nyíl ~ teljes szabadsáL'ot biztos:! a kóz.i-^i jegyzők és Zttgirássok üzellni-inek. luei I BS örökösi • és hagyományi igazolványok iránti kérvényekkel a közönség nagy löméire a közsiifjegyzok prt ssitija alatt ismét csak ezekhez fog luidulni. s üzlelszerüleg gyártott hiányos- okiratok s felszeraletlen kérvénvekkel majttan a bíróságot oly munka halmazzá I árasztják el. hogy a bírósági munkaerő szapunt.isáuak szüksége fogna rövid időn beállani, s az. eljárás e miatt még az eddiginél is sokkal lm- ... dal masabb s természetszerűleg ugy az. állam min) a lehkre né/ve sokkal költségesebb is lesz. Alinde/ekiiél fogva az általános kötelező hagyatéki tárgyalás, egyedüli cselre vezető biztos mód arra. hogv hagyatéki eljárásunk eddigi hiányai orvosolva s i'c.-y az. állam, mint a magánosok érdekei kellően aaegóva legyeevek s meggy őzöd esünk, hogy az. örökösödési eljárásról szóló törvényjavaslat tervezetének jelen alakjában lötifiiyrrfirr rno lése igazságszolgáltatásunk s a kösjeg) zöi-kar érdekeire valoságns rtanál lenne. Ismerve XaüVínéllósáirudnak. iigv a/ ságszolgáltatás, mint különösen a közjegyzőn intézmény fejlődése s inegizumsoilása iránt láplati meleg érdeklődését, nem kételkedünk abban, hogy i'.M-eiientlád bölcs államférfiúi éleslátása felismerni, atyai gondoskodása pedig a bajt elhárítani fogja, mely a hagyatéki eljárásról SSÓIÓ jelen törvénytervezetnek törvényerőre emelése által ígasságssol^ gallatásunkal s karunk érdekeit egyaránt sujl.má. AZIIII bizalomnál fogva tehát, mely Ivel t-tldi« . is Nagyniéltóságod iráni mindannyian n . i.illanni viselteilünk. s mely az állal, lmgy Nagy inéit..s.,godslal isak a nemrég mult idflben ssemélyesen i-i iiilkezni. s nézeteit közvetlen is megismerni szerencsések lehettünk, csak fokozódott. — oly al.t/.alus kéréssel bátorkodunk színe elé járulni. Im^y a Velünk közlőit tervezel teljes clvelésivcl egy az általános kötelező hagyatéki eljárás elvén nvugvó, új tervezetei ktdoiroztabu méltóztassék 1 TÖRTÉNELMI NAPTÁR, Ötödik évfolyam, — A Pápai Lapok számára irta T1BOLDÖ Z>l. I; l/.óv; ;,/s /ói .Ul. 1881. Tóth Kálmán jeles magyar költőnek születése Haján. MaéVZÍHS lm 31. — 1881. az oroszuk a lengyeleket Hialuienkáiiál megverik. . I fii'ilis lió I. — 1690. Nagykanizsa vára, mely H!iSf<. január '2 l óta ostromoltutnt t, Batthyáai gróf előtt, capitalál, Vára 1703-baa rontatott le. volt s osztrák katonáktól üldöztetve akart oninaga véget vetni c/í-ltalau életének ... A mit beszéltek igaz vnlt: a sel>esult a mi Sárréti Aadornak sala • . . Kstve lett: n beteg a halványan pislogó Blées világánál megtört szemeit körülhordozva, esdőleg ioti Bangához az ápolására kirendelt spáczát s végső erejét összeszedve egy csomagot benne levélkével nyújt át annak kézbesítés végett. Majd szólni akar, de szava elhal egy végső sóhajban so űrökre megpihen. Az apái za lázas izgatottsággal bontja lel a isninagiit s amint megpillantja a gyüriit s a levélke cziinét : metsző sikoltás hangzik fel szűzi ajkairól • a szobába berohanok az elájultnak csak e szavait hallhatták : „Andor megállj, várj meg, én is veled megyek!" . . . Az apáén Hátszegi Anna volt . . . Saq t| va Stau-fa. Mult és jövő*). Drámai prológ, - lila VAKUK \\T\I. — A prológ meséje, mely ideális keret gyanánt foglalja köral az ünnep eszméjét, a következő: Sötét, behívás, sirtereinben, Mátyás király sir-katafalkjára támaszkodva, kezében szövétnekkel, melyet a királyi sarcophág öröklángjánál gyújtott meg. áll a nemzet (o-niusza (Márkus Emília). Töprengve kérdi önmagától, vajh' itt vau-o már a perez, a melyben a négy századé-ven által álmodott. Huuyad dicső fiát, Mátyás királyt, njból fölébreszthetné, hogy os hazában, uj kort mutathasson vágyó lelkének' — Thalia (Halvaj Laara), ki a lelkeseilés Csillag Teréz, s a Tndás(Gyanaa) kisáratáben keresi lói a ne.aizet (icniuszát, elérkezettnek látja az időt, melyben a királyi szellemnek njra kelni • kell, mert inié száz éve már, hogy a magyar színészet, a nemzeti ciiltúra e halai inas tényezője, mely száz küzdelmes év napfényén és viharán edződért meg, fönnáll, s büszkén emelt fővel I öntudatosan léphet a nagy király szelleme, elé. Lelkesülés és Tudás egyként buzdítják a < ieniust, ki megtöri a •) F./.en egy felvonásos drámai prologot, melynek meséjét i-s larlalmál röviden adjuk, az orsz. sziiiészisktila huszonöt éves jubileumán szerdán ad1 ták elő a utuueü síinkáz »uüvesrei. Hollós nagy király sírja zárát, s kikél hamvaiból, mert magyar szó hivta, s a meddig Mátyás hamvai felett magyar szó zeneg s magyar nép büszke lépte rengeti meg haló porát, addig törökverő Hányad 1ia. Mátyás, nem hal meg. csupán álmodik! A deniusz hódolat teljesen fogadja Mátyást, s elmondja neki, mivé lön népe négy hosszú Bzázadéven át? Mátyás tudja azt. hiszen magyar földben pihent s azon átreszket a magyar nemzet öröme, fájdalma a porladó király hamvadt szivéig — s ö népével együtt erezett ott alant. Virág ha nyílt a honi föld felett az a bolt király mosolya volt, s ha föld rendült zúgva: Mátyás haragja rengett- meg azt, ki népe fájdalmát megtorolni nem tudá! Egyet azonban még sem ismert a nagy király - az immár századévet betöltött Thábát. A sziuinüvészef szelleme, mint mondja, a látszat hatalmával gyakorol bűv-erőt. Igy, de a sir- a látszat sirja is, a kripta kapuján csak a rideg valónak van bejárása, a szin varázsa ott lenn megtörik. — ezért nem ismerhette Mátyás Tbáliát. Thália ékesszóló hévvel s ragvogó költói képekben mutatja be tisztét és miMiagát, elmond ván. íuiliivatása van s mit tett a nemzet életében ? Sorban mutatják be magukat, lényegüket kituuőleg jellemző, találóan rövid sorokban a Tragoedia (Káv Szeréna) a vígjáték (Ca Alszeghy Irma), a dráma (Horváth /.oltani, a bohózat Nagy Ibolyka), az opera (Ábránviné Wein Margit , s a népszínmű (Gftbányi A.'. Mátyás elragadtatva hallja s érti meg. csak azt kérdi aggodalmasan, ha táinailt-e vájjon magyar ki a külszin látszat művészetének hódolva álarcáét öltsön, szegi il ásson, kaCZagtssSOB, és eltűri azt, hogy általa s rajta kaczagjanak. A nemzet (ícniusza azt viszonozza, bogy bár hosszú küzdelem után támadt egy lelkes és hálni- sereg: a régi gárda óriásai, a kik szembeszáll va előítélettel és szenvedéssel, megteremtették a magyar szinmüvészetet. Egressy. Tóth, Kendvay. Hartha, Fáncsy, Megyeri, Szentpéteri, Hcryué, Kantomé, Laborfalvi Kóza, neveit említi föl, kik sírba szálltak. — Kz komoritja a nagy királyt, hogy sirba szálltak e nagyok, és sírjukba vitték magukkal a szent lángot, s a tehetség égi tüzet. Nem ugy királyom, mond Thália. E nagyok nem szálltak ! sirba égessen. Iskolát teremtettünk, melyben a nagy tnüvés/.ek tanítva adják át s közlik leikök égi hívét tanít ványaikkal, az uj szinésznemzedékkel. — „Ob hogyha most élnék!" — kiált lel Mátyás — ..Kn. a ki negyvenezer tanúiéinak kezdek palotát építeni, mennyit áldoznék azokért most, kik a művészet tudása' szomjazzák ?! De vájjon van-e sziv. mely átérzi, van-e lélek, amely megérti ezt?" — ..Van" felel a nemzet QOBÍBBZB. „Utódid nagv BOrábaa van egy sziv. auely velünk érez, értönk hevül, barátja a magyarnak, ki felállította ezt az iskolát, melyet most a nemzet áldozatkészsége tart lenn. Trónjáról, s királyi hitvese ajkán gyönyörködve, hangzik a magyar szó. Ki volna más. mint a ..legelső magvai ember a király!" S ,-v háttér szétlebbenü függönye mögött a király szobra látható. Mátyás lassú méltóságteljes léptekkel kömig hozzá, e mély jetentőaágfi lelkes szavakkal: mint ha most ÍS élnék . . S a büszke Thália önérzettéivé vezeti eléje az uj szinészneinze.léket : zengő költői lendülettel s eszmedúsau irt versekkel mutatván 1 >e magukat, vonul el előttünk a nemzeti színháznak a szereplőkké[ együtt huszonnégy,az operának hat, a uépszin. háznak, kolozsvári nemzeti sziuházuak nyob-z tagja, a legújabb szinészisk lai nemzedék hetven, s a vidéknek csaknem százra menő, többnyire első rangú tagjai. Mátyás emelkedett szellemű, ihlett beszéde zárja be a költóieg gondolt s gyönyörűen rendezett jelenetet: »ügy áldva legyen, aki ezt teremti- . . . S áldott legyen az ujabb nemzedik A mely a régi nyomdokába lép .... . . . Isten veled. Virágos ősi töldem. Kn munkás népein haladéi magyar. Művészet égi fénye, lángsz.ivü Apustnlserge szénnek és nemesnek. Mult i-s jövő magyar színészete : Mátyás pihenni ős lakába tér A szent magvai föld hantjai alá. fogadd áldáséin. - édes nemzetem S ti. eme háznak, eme szent eszmének llaiv/.osai. ti mind. magyar színészek. Munkáljatok lelkes hévvel tovább S ha játszva szépet és dicsőt toremttek. Erezze lel magasló lelketek Hogy az a láng. mely akkor áthevitend Az én lelkemnek lorró csókja itt lent. S e csók hevét érezze mindenik : Ki nemzetért, hazáért áldozik S érezze, tudja és hirdesse mind. Hogy van. ki rajok égből letekint S hogy tetteik minden sugáriban llunyad Mnak áldó lelke van.