Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-02-23

XVII. évfolyam. 8. szám. Pápa, 1890. február 23. >li>ojelenik MI i ii il i' ii v a s a r ii i |». Kftsérdekn sürgős közlésekre Latnaknál r r ml i i \ 11 i szamok is • 1.inuk ki. I térmentetlen levelek, csak isiaorl kezektől fugád tztaak aL — Ki /ii .it.!; iH-ni a latnak vissza. A lapnak szánt k 5 11 a • i n y oka laji sr.erk hivataliba k il lendők Klűli/.oiési díjak. EgV évre 0 frt Fél' évre I frt. Negyed évre 1 lit 60 krajízár. — Egv szám ára 15 kr. X Hirdetések Egyhasábos patítsor térfogata után ."> kr. nyílttérijeit SÍ I kr. A dij előre rizeteinlü. ; Bétyegdtj sündig kfilön ssaaaitstik. Ar előfizetési dijak s hirdetések a h|i kiadó Iti\.11.11.tli.t (Geldbtra Gyaki L^N. papirkereskedése, főtér küldendők. 2$ '('V a |> a \ á r os Ii a l ti s á »• á n a k é s I <i t> i> j> á p a i

. s p á\\ a - v i tl é k i e g v e s ii lein e k ni <> g v á 1 a s z I o II k ő z I ö n v c. Törvény és igazság. Általánosat tudvt van. UOgj ti)in<l*-ti törvény esni akkor reléiket meg hivatásáaák és czéljanak. ha Itniflfl a jog es igazság a legpregnansabbul jut igaz kirejezésre. Ennek kelleti rolns állni aaoa törvényre nézve la, a mely .1 regale tárta lanitasáii'il szól. s Bsost, hogv a regalti felebbviteli bizottság tárgyalásai folynak, egyre másra kerülnek elő etetek, melyek a soraink élén ji'l/.i'tt kővetelménynyel a legélesebb ellentétbea állanak, és azt bizonyítják, hogj ;i rtgalfl törvénj ttai agy szakaszában sem a jog, sem az igttirág nett érvéit! 'tStL Itt ran például i többek k"Zt megyénkben Ngérdd község regálé ügye. E község kétségbevoaJMtlanu] igazolta hog] 1 j érés italmérési joggal hir, hogy I törvény által a kártalanítás alapjául szolgáié vagyis 1882-től 1887-re eső időszakra adót fizetett; i mégis t kitittság kénytelen roH i törvény világos ós határozott rendelkezése miatt \várad község felebbezését elnttsitani De aeai tiábat képviseli e bizottság a ránaegye bizalmai éi lelkiismeretét, mert miadezi • ' t jegyezzük itt fel aaeg nem állítatta, hogj mikor a törvén] értelmében ez elutasító végzett hoznia kelletett, egyúttal meggyőződésének és lelkiismeretének igtz hangjai követve fel ne hivja a pénzügyminister figyelmét esti éa ehhei hasonló esetekre, melyek a regálé törrénynek igazságtalanságát és jogtalanságál igazolják. A törvénj ngytnia lilágootn azt rendeli, hogv a regálé jogért kártalanítás fsak azon esetbet adandó, ha a jogból vi'iit haasta tilán 1883 január 1-től 1886 deezember 31-ig teijedű öt év alatt rag] legalább tata öt érek egyike alatt adé lett Hsetve. NA árúd ata tata Uiőszakban fizette le regálé adóját, a néasügyi közegek indokolatlan mulasztásai miatt, hanem mikor lsss év tlején kivatalból 5 érre rstttaataSlag az adóhivatal a községi I a regtle tdöl bekötelte, t kOttég t törvénjhen jelzett id"»szakn roaatkoaé adöt he is fizette. Tehát élvezett haszna után az illető évekre nézve tdöjét az állam hivatalból kivetette és elfogadta. K> most mé^L: ugyancsak az állam tőrvényi, ha azt "A minister is betüszerint értelmezi, menigja Nyarad községei fosztani jogátél, awfogjl fosztani kártalanítását.il és birtokába heljezi i kincstári egy i'ly álltndé jövedelemnek, a melyért bár a községtől adót is követelt es adót is élvesett de melyét egy krajezár megtérítés nélkül fog a községtől a szó igaz értelmében elvetni. A felebbviteli bizottsága vármegyénknek mikor htlárosttában erélyes azavakkal utalt a pénzügyi közegek hanyagságára, egyúttal kimenté és behtté udokoláttal hívta fel a pénzügyminister figyelmét e körülményre, kérvén 5t, ln'L

r

y mivel megyénknek több községében hasunlé' etet fordull elő éa i^

r

y t«• l• Ia községtől az államkincstár egyenesen a község, az igazság és jog karára gazdagodik, — valami utat módot találna, mel] az igazságot és jogot a törvénynyel össshtngzásba hozza. Lapunk részéről a bizottság •• helyei és igazságoi felfogását a legmelegebben üdvözöljük t's pártoljuk. Az influenza után. (Orvosi kaszámoló, — Dr. KiiVI JÓZSEFTŐL — A pap és az OTVOS boltiglan tanulhat nak : az elaö könyveiből,aa utóbbi — a praziából. Az influenza ötszáz év óta ismételten foglalkoztatta már az orvostudományi írókat s állandó fejezetet képes az orvosi tankönyvekben. Mindaaonáltal ahoaol mnltbaa ósilnlt influenza járvány, ni-Ív köatudomás szerint s úgyszólván egyidejűiig »-(resz Kuropát , sőt az újvilágot is meglátogatta, az orvosi karnak sajátságos meglepetéseket szerzett. ISHHTtük ugyan az influenzát még iskoláskorunkból s mégis, inidün durva vendég módjára minden kopogtatás nélkül ismét liiiíllitutt hozzánk, alig tudtunk ráismerni. Tudtuk, ln>^y inni szokott valami kellemes módon beköszönteni, de késasoritáaát ily durvának még sem képzeltük, akár az orosz medve ölelése. Két hónapig tanyázott körtünk, hála Isten, csakhogy szabadultunk tőle. Kellemetlen vendég volt. senki sem óhajtja többé viszontlátni, de legkevésbé az orvosi világ. Dolgoztunk napszámlian. igas, gazdagodtunk is — ismerete inkben. Az Influenza egyes könnyebb eseteit már a múlt évi deezember hó elején észlelhettük, melyek azonban föllépésük első napjaiban annyival kevésbé költötték föl specialis figyelmünket, mivel baaonló jeli-nségek. mint a téli évszak betegségeinek rendes kiaérői, egyátaláii nem tartoznak a ritkaságok közé. • szórványosan aa ilözö években is fordultak elő. Csak e kórnemek meglepői s folyton halmozódó nagy száma, az egyes esttek vontatott lefolyása, a neheaen fejlődő reconvalescentia. ne-lv a normális állapot beálltáig gyakran 4—6 hétre is kiterjedt, i burutus lázt ki'ivetii egész szokatlan éa azelőtt épen nem észlelt sajátságos kórjelenségek, minőket ;< múlt évi decsember hó folyamában mindinkább kiterjedtebb arányban láthattunk, gyorsan figyelmessé tettek arra. hogy nem közönséges hurtttoa lázzal. Inneni influenza járványnyal állunk szemben. Az influenza :i — "> napig tártéi, néha 40*-ig emelkedő biz. szun'i s fölötte érzékeny főfájás mellett, ni aj I a légzö —. majd aa emésztii szervek hurutoa báiittalma alakjátban jelentkezett, s alig hiányzott egy-egy esetben hát- vagy derékfájás. K betegség ugyan minden társadalmi körben mutatkozott, nagyobb számban azonban mégis az úgynevezett munkás — vagy szolgádéi osztályban, hol az egyes egyének kevésbé képesek az idők mostohaaágai ellen védekezni. Mintha a meghűlés kaput tárt volna aa influenzának. A szolgádéi osztályhoz kell bizonyos értelemben az orvosokat is számítani, kik hóban, zivatarban egyaránt kénytelenek belytállani, s bizonyaira az érdekesebb stati-tiiai adatokhoz tartozik az. hogy az iullllenza betegek lét szál Illái t SZ OTVOSOk IS feltűnően szaporították. Mig más járványok alkalmával az orvosok ugy látásik bizonyos immunitást élveznek, az influenza alatt lein dicsekedhettünk azzal. A helyben gyakoriéi 9 orvos közül, velem együtt hárman voltunk benne, s igy csakugyan személyes tapasztalatból mondhatom, hogy az influenza — ha nem is veszélyes, de nagyon-nagyon kellemetlen betegség. A lefolyt influenza-j árvány általában jó jellegűnek bizonyodott, de nem tagadható, lmgy vészes kimenetelűvé is vált egyes oly esetekben, hol az beteg szervezetre talált, különösen pedig haladottabb korú egyéneknél. Qyermekek ritkábban támadtattak lieg e ravasz betegség által, s két-három nap alatt minden útóbaj nélkül szereui séseii ki is látbaltáik. mig a fölnőttek az első lázas stádium sziiiiti'vi I is. étvágytalanság, álmatlanság, 'gyes esetekben utólagosan föllépő typieus ínuralgiák, íideges fájdalmak vagy bélhurutok következtében, heteken at is megkinlódtak, gyengélkedtek s gyakran hat hétig is eltartott, mig a régi erő s testi jólét visszatért. Ez év január második feléig az influensa folyton növekvőben, vagv • járvány változatlan magaslatain volt. s alig található városunkban oly ház. hővé a csúfos vendég be nem látogatott volna. E hó elején azután rohamosan fogytak a megbetegedési esetek s alig-alig jelentkezett ujabb beteg. ugy. hogy az iiitiuenzaj árvány két-kónupi makacs szereplése után ma már megszűntnek mondható. Fel jegyzéseim szerint az általam itt helyben kezelt intluenza betegek szánna meghaladja a >/.ázat. Kzek közül a legifjabb IÍ hónapos gyermek - . a legidősb, egy 7í» éves no volt s mindkettő - meggyé'gyúlt. A járvány terjedése tekintetében az eddigi észleletekből semminemű szabály nem vonható le. Városunk lakosságát — minden kórelőzmény nélkül úgyszólván villámszerű gyorsasággal lepte meg. egyszerre csak azon vettük éaaxe magunkat, hogv az egész város el van árasztva e betegséggel I lehetetlen volna tovaterjedésének Utjiít tüzetesen HU-ghal át foZll i. IIa megközelítőleg az orvosilag kezelt intluenza betegeket ezerre bei-süljük, alig tévedünk, eddigi U$poxzt«dateúidcru tdtttaszlcodea, ha azok szaunáit, kik e betegségben nem vették igénybe az orvosi segélyt legalább is négyszer annyira t 'szszük. Ezen bátran elfogadható föltevés szeré-nt. városunkban tehát ötezer ember leintett influenzában. A járvány kezdetén ugy látszott, mintha a nők szolgáltatnák a betegek nagyobb eontingeiisét, később azonban a fértiak is oly nagy számban jelentkeztek, hogy alig felelhetnénk meg kaZaVaaoltoa e kérdésre, a lemull járványban a férfi - vagy női nem mutatott-e nagyobb megbetegedési hajlamot. Csak az bizonyos, hogy a gyermekek csekély arányban járultak az influenza betegek létszámához. A budapesti orvosi egyesület elhatározta, lmgy az intluenza alapos tanulmányozása czéljából tömeges, gyűjteményes kutatást rendezetni. Elfogadván ugyanis a berlini egyesület által föltett kérdő pontokat, az influenza egész lényét érintő részletezett kérdéseket fog • hazai orvosok elé terjeszteni és e kérdésekre az ország minden vidékéről beérkezendő feleletek legszélesb alapjait képezendik ama nagyszabású . összehasonlit«'» kutatásnak. ragálv ozo-e a betegség, lioirv; azt gyógyítani, és utoljáira, de nem az utolsó, miként leint ellem- védekezni ? Adja az ég. hogv I kitülio egyesület muiikátjáit a kívánt siker kövesse; ám, engem ne okozzanak, mert az én feleletem ott lesz. Az elődök hibája tán, hogy az utolsó s általam az imént vázolt intluenza járvány nem qaadral az éi leírásukkal ? az ő hibaj ok tán. hogy influenza-betegeink nem ugy viselték magukat, mint az • régi könyvekben elő vagyon írva? az intluenza lett-e erőaebb, vagy aemzedékünk satnyult-e el ? ki akarná eldönteni. Tempora nmtantur. változik ám az idő éa változik abban az ember. Kívánságom az. legyen nemzedékünk mindig erösebb a vigve el az influenzát • muszka. felüfelmentvónv mejrniely egyszer s mindenkorra megfelelend ar ra: mi az az influenza? fertőző vagv Egy nap a ..pápai takarékpénztár

1

' életéből. A n

pápai takarékpénztár" folyó hé> 17-én tartotta évi rendes közgyűlését, melyen az előterjesztett lizletévi jelentés örvendetes tudomásul vétetett éa úirv az elnökség mint az gyelö bizottságnak a adatott. A tiszta jövedelem felosztása Iránt tett igazgatósági előterjesztés elfogadtatván, Dollit frt 60 kr tiszta jövedelemből az alapszabályok I. §-a értékűében a tartalékalaphoz 10% csatoltatik, mi ^őii frt 96 kr. elnöki, tiszti éa ügyészi jutalékért levonatik ">",, — I27n frt 96 kr, összesen :>si^> frt 94 kr marad n ndelkezésre 2l<i"ii frt Iii» kr. Ezen összegből a részvénytőke •>"„ kamata és osztalékért kiadatik 15000 frt.— tisztviselőik éa szolga jutalmazásaira sjn fit ; évközben jótékony célokra kiosztatott 24'.» irt. — ezen felül ujabban megszavaztatott: Páipa városi szegényeknek 100 frt, — a pápai jótékony nőegyletm-k 50 frt, — a pápai női kórháznak 30 frt. a pápai tébolydának :>n frt. — a pápai irgalmas né-né-knek In frt, — a pápai rom. cath. elemi iskoláinak 4n frt, — a pápai ev. ref. elemi iskoláinak 25 frt. a pápai ág. ev. elemi iskoláinak 2ő frt. a pápai izr. elemi iskolának 30 frt, — a pápai szt. Benedekrendő algymnati umnafc 90 frt, — a pápai ref. főiskolának 4n frt, — a pápai tűzoltók segélyaJapjára 50 frt, - a pápai irgalmas sz rzet kórházának 90 frt, — a pápai vörös kereszt egyletnek 10 irt, — a pápai kereskedelmi ifjúság betegst gélyző egyletének 40 frt, a pápai általános ipartársulat betegaegélyző egyletének 40 frt, az orszáigos néptanítói Eötvös alapra 10 frt, — a felvidéki magyar kőzmivelödési egv..sül 't!l-]{ 10 frt, - a maT A R_C Z A. H. HA TUDNÁM! . . .*) Oh, ha tudnám, hogy ijmwtted Bűvös, égő világa Nein bolygéi-tnz. mely csalogat A bús. siri világba": — Oh, ha tudnám, lmgy aassota<od Lelked átbr.índ-virága. Melynek könyed éltetője 8 szerelmem napvilága: < »h. ha tudnám, hogy szép áWajasj Nem csábító syrén-dal. Mely után ha szivem indul Hideg, mely örvénybe hal: Oh, ha tudnám, hogy sciiv*/'d Szived dobbanásai. Melyick az én szivverésim Hü viszhangozásai: Oli, ha tudnám, hogy kezerdéd 11 yöngéd szoritásiban Sziviink. lelkünk i'isszetaite». Füloldhatlan láncza van: Oh, ha tudnám, hogy tetteid Csak daiz-felhok lelkeden, A melyekben villám gyanánt Hő érzelmed van jelen ; Oh. ha tudnám, hogy aasratwasl .Win egy nap. csak kis parázs. Melynek heve én kívülem N'em melegít senki nni*t; Ha ezt tudnám. é>h. ha tudnám! . Sírig boldogítana. — S ha azontúl is van éh-t: Üdvözülnék általa! *) Mutató a költőnek küzelebb megjelenő köítern^nykötetéböl. Fernande. l'raiK-ziáhol: BOIIN GTÜLÁNÉ. 111. Fernande boldognak érezte magát, • az álmatlanul eltöltött éj után alig várhatta már, hogj' anyjával közölhesse édes titkát. Coralie kisasszony irigykedve vette észre a tiatal leányka boldog átszellemült kiaéaéaét és nagy nehezen adta meg neki az engedélyt, hogy szüleit egy órára meglátogathassa. Fernande szüleihez érve élénk fénylő szemekkel, mosolygó szájjal kiáltá : — Anyám, jó anyám ! Ha tudná . . . — De mi lelt édes leányom ? Hiszen egészen megváltoztál! Oly boldognak látszol? — Igen, kimondhatlan boldog vagyok. — De hát szólj gyorsan. — Ah ez hosszú történet s el kell mondanom azt egész terjedelmében. Pirulva 8 kissé szégyenkedve monda el a liatal leány szerelmének történetét s hangja remegett, midőn hozzá tevé: — Most pedig már bizonyos vagyok benne, hogy ő nőül vesz. Tegnap megfogadta nekem. — De leányom, mondd, egyedül voltál vele ? — Ah igen, de csak rövid ideig, — felelt a leányka zavartan. — Ez hiba volt, de lolytasd elbeszélésedet. — Hiszen már bevégeztem. Raymond ur csinosnak talált, — bevallotta Lékem szerelmét , s nejévé akar tenni. — Fernando, -- monda az öreg asszony ünnepélyesen: — igérd meg nekem szentül, hogy nem lógod viszontlátni e tiatal embert, mig ő kezedet szüléidtől meg nein kéri. — Légy nyugodt anyám, ő el fog jönni s megkéri kezemet. — Drága leányom, hidd el, engem végtelenül boldogít azon eszme, hogy te boldog lészsz, s hiszem, miszerint Raymond ur méltó reád; azonban mint szerető anyád mégis figyelmeztetlek, fontold meg jél a mit most elhatároztál; bizonyos vagy-S benne, hogy Raymond urat eléggé szereted. — Az élűt hosszú .. . — Anyám, ha ismernéd, nem szólnál ekéji, szeretem öt aasyira, hogy meghalnék szeretete nélkül. — Te kis bohó, mily gondolat ez ? — szi'ilt az anya mosolyogva, — de most sioss vissza t'oralie kisasszonyhoz s ne feledkezz meg Ígéretedről, mely szerint nem látod viszont szeretett lovagodat mind addig, mig velünk nem beszélt. — Kdes kis mamám, bizzál meg bennem, engedelmes leányod leszek. A leányka e párbeszéd után érzékenyen búcsúzott el anyjától s távozva még egyszer ezt súgta a jó asszony fülébe: — Ne feledd el anyain, hogy Vernéiül Kaymondnak hívják öt! Fernande azután könnyedén s örömteljesen sietett a szük kis bolthelyiség leié. Az erre következő napon Raymond bejelentette magát az üzletíőuökénél, kinél alkalmazva volt. — Dubois ur nyájasan tögadta az itjut s mosolyogva kérdé. — Nos fiatal barátom, mit kivan tőlem'/ — l'ram, nagy szívességet akarok öntől kérni — felelt Raymond. — Szól joa csak bátran, hiszen tudja, mennyire kedvelem mit. Talán nagyobb lizetést kíván ? — Nem ezért jöttem viszonzá Raymond, — de ha főnök ur oly kegyes volna ezt megtenni, igen boldog volnék. — Szivesen megteszem, tán rövid szűnni..t is szeretne, igen szivesen megengedem azt is: — monda az öreg ur jóságos mosolylyal. — Köszönöm jó uram - felelt Raymond hálásan. — Egy kérésem van önhez: nősülni akarok • büszke volnék, ha főnök ur násznagyom lenne. — A legnagyobb készséggel teljesítem kérelmét édes Raymondom; — felelt Dubois ur, — számithat reám ugy mint egy csinos kis nászajándékra is. Mondja csak. kit vesz el? — Egy szegény, de igen kedves a szép leánykát---ö a ..Párisi divathoz" czimzett divatárusboltban van alkalmazva. — Ah ismerem, ismerem e boltot. Raymond elpirult. Dubois ur hangján észrevette a kicsinylő véleményt, melylyel viseltetett az üzlet iránt, hol Fernande vegetált. — 8 mikor lesz a menyegző ? — Azt magam sem tudom még. Mindeddig csak a leánynyal beszéltem s szüleinél még nem voltam ; azonban bizonyos vagyok benne, hogy nem fognak visszautasitatni, — tövé hozzá az itju győzedelmes mosolylyal. — Mindenesetre számithat reám fiatal barátom s fogadja köszönetemet bizalmáért, melyet irántam az által tanúsított, hogy velem kozlé legelőször szándékát. Minden esetre néhány napi szabadságot adok önnek s a legnagyobb örömmel fogadom el a násznagyi hivatalt. E szavaknál Dubois ur Raymoudnak kezet nyújtott s szívélyesen monda : — Fogadja legőszintébb kiváuataimat, tiatal barátom s reménylem még beszélünk a dologról; most azonban leányomhoz kell mennem, ki bizonyosan már régen vár reám a reggelivel. Dubois ur ezek után sietve távozott lakása felé. A terjedelmes üzlet főnöke özvegy ember volt s egyetlen leányát az nnádásig szerette : ez imádott lény nyolez éves kora óta egy esés következtében nyomorék volt. Dubois Anastasiának a természet sem szépséget, sem kellemet nem adományozott: színtelen areza, gyanakodó szemei rúttá tették szegényt. Azonkívül minden csinos s fiatal nőt gyűlölt; nem bocsáthatta meg nekik, hogy boldogok s szeretve voltak. Szája körül örökösen egy keserű vonás honolt, mely megakadályozta még a mosolygást is. A természet megfosztotta e szerencsétlen lényt még ama jószívűségtől is, mely legtöbb estben a nyomorékokat kitünteti. E szerint tehát a nagy hozomány daczára sem jelentkezett kérő s a boldogtalan teremtés elbeszélésünk idején már negy vésődik évét érte el anélkül, hogy egy házassági ajánlatot is kapott volna. Edes atyja mindent elkövetett, hogy boldogtalan leányát megelégedve lássa: minden szeszélyét teljesítve az esztelenségig költött reá pénzt, oeak hogy kielégítse a nyomorék leánynak hiú vágyait. A szegény öreg ember évek óta hozzá volt szokva rabszolgája lenni e maliciozus rút teremtésnek, mert tudta, hogy a legcsekélyebb ellenmondás a legnagyobb dühbe hozza a szerencsétlent. Dubois ur minden előforduló eseményt, ugy az üzletben mint privát életében rendesen közle leányával, ki igen jártas volt az üzletdolgaiban, miután gyanakvó jeliemé következtében folyton attól tartott, hogy megcsalják. Eles esze kijátszotta volna minden zsidónak vagy jezsuitának legravaszabb terveit is. 8