Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890
1890-02-23
gy .írországi Tanítók árvaházi egyesületének 1«> frT. — a tálvai ág. ev. Templom részére melyben nagy hazánkfiút, Kossuth LajosT megkeresztelték I 10 trt, és a nagybecakereki templom részére 10 írt. A maradványból 3458 frt 04 kr. a tartalék alapnak 48000 írtra leendő kiegéiaitéaére, 1688 frt 68 kr pedig a külön tartalékalaphoz esatoltarni rendeltetett, mi által ez 20931 trt 1 km emelkedett. Az alapszabál \"k ti. ij-a érrelmében indítvány be nem adatván, megejtetett az igazgató-ági tag"k választása, melynél : Barmi Jakab, Oyurátz Ferencz. Hannig Antal. Kis Gábor, Kapácsy Antal. Kluge Károly, Dr. Kluge Endre. Kosztka Lajos. Kruusz Jóssef X.. Hatna György, Martonfalvay Klek. Saáry Lajos. Steiner Antal. Dr. Steiner Jóssef, Steinberger Lipót, Kii Saabé Sándor, Szilágyi József, Savola Vencael, Tauber Sándor. Woita J«'.zsef régi igazgatósági tagok és • lefolyt évben elhunyt Teeket Adolf helyébe Somody Joaaef lettek megválasztva éa ennek végeztével Haráth Ferencz. Oalamb Jóssef, Kegulv Nándor és Steiner Ignácz választattak Őjból felügyelői bizottsági tagokul. Összehasonlítvs • pápai takerékpénzráo zárszámadását az előző években kiadott zár-zámiadá-okkal. önkényt szemlieotlik. milyen kitűnő szakember ennek elnöke Hanauer Béla, ki nem csak a nála természete-; becsületességgel és lelkiismeletew'-ggel vezeti az intézet ügyeit, hanem ennek üzletkörét fejleszteni szélesbftesü és • réasvények belértékét mini Iiukább növelni igyekszik, hogy az intézet existeiitiáját és a betevők érdekeit mindinkább biztosítsa. Négy éve áll ö • zen intézet élén és a következő számok leginkább bizonyítják, mennyire méltó ö azon bizalom- és kitüntetésre, mely elnökké választásakor irányában nyilvánult. Mig az 1885-íki zárszámadás szerint a/ intézet részvénytőkéje 90000 írt. tartaléktőkéje 94618 írt ri.'i kr. különös tartaléktőkéje 1**1 ] ] trt KII kr. iivugdijalaptökéje 18780 frt 44 kr. összes vagyona tehát íS.ilMo trt 40 kr volt. addig az 1889iliki zárszái aaadáa szerint a részvénytőke 90000 frt. tartaléktöke 48 1 trt. külön Tartaléktöke 90931 írt 01 kr. nyugdijalaptoke L'27ÍI1 trt kr. tehát az összes vagyon 121092 frt 36 kr. vagyis négy év alatt az intézet vagyona 37861 frt 86 krral emelkedett, mi kisváirosi takarékpénztárnál ívndkivül tény.s eredmény. A kozgyüb'^ végeztével a pápai takarékpénztár elnökei . igazgató választmánya, felügyelő bizottsága és több részvényese társas ebédre gyűltek öaas* a „Griff" nagy termében, hol a jelenvoltak azt tapasztalták, hogy az intézet elnöke itt i- nagyo:' m*gálljl helvét, újjv az étlap o-szeállitá-a. mint a ssives, Bgyebnea házigazda szerepében. Nieazner vendéglős kitűnő ebéddel remekelt, melyen az elnökségi somlai borok és pezsgők a jó kedvet nagyban emelték Természetes, hogy a felköszöntök sem maradtak •!. melyek SOrát Kis GábOr lelkész kezdte meg. ki emelkedett szavakban az elnököt ehette. Hanauer . Imik városunk derék polginasatere, Osváld Dánielre, Dr. Steiner József' az ebéd Indítványozója, a tudomány, sajtéi és pénz hatalmát fejtegetvén, szépen kikerekített köszöntőt mondott Hanauer Béla elnök és Bermöller Alajos abliiokre. Osváld Dániel az intézet közhasznú működéséért, ennek további virágzására, Galamb József, az intézet egyik főalapitója éa majdnem negyedszázadon át volt elnök.- Wofta Józsefre, Saáry Lajos az intézet betevői és adósaira. Bermüller az intézeTi tisztviselőire, Saáry Lajos a felügyelő bizottságra. Dr. Steiner Saáry ügyészre. Martonfalvay Elek az elnökre úgy is mint kitűnő sz"llögazdnra. Baráth Ferencz a vendégek egészségére. Hanauer a betegsége miatt meg nem jelent Süttii Károly pénzt írnokra. Oalamb JÓZaef a legújabb igazgatósági tag Somodv Józsefre stb. emelték poharukat. Stb. jelenti azon szánntalan toasztot. melyeknek hangjai a mulatság zajossal válta miatt a tudósító füléig el nem hatottak. A jelen voltak azon egyhangú határozatta] távoztak, hogy a mai nap eseményeit, t. i. a kedvezií évi zárlatot és a kedélyesen sikerült társa-, lakomáit még sokszor ismételni fogják. J Pongrácz Jenő kir. ügyész vádbeszéde a Stern Armin féle bünperben. 71kintitttt kir. tonénUBzékí E század közepe táján a nemzetgazdasági irók elméleti érvei arra bírták Barops majdnem minden törvényhozását, hogy a kamatlábat korlátozó toTvéayek eltörlésével kisérletet tegyen A kísérlet azonban nem sikerült, az igéit eredmény, — a kamatláb leszállása és a pénz olcsósága — be nem következett. Set ellenkezőleg emelkedett a kamatláb ínég ott is, hol az ipar és kereskedelem virágzó volta a hitelt megszilái d i t ot ta s a hol a pénzintézetek nagyobb száma ;i pénzhez jutást megkönnyítette. Hazánkban, melynek törvényhozása az 1868 évi íil törvénvizikkel szintén eltörülte az uzsora törvényeket, az ennek eltörléséből származó bajok még fokozottabb mértékben jelentkeztek, mert iparunk és kereskedelmünk csak csirájában volt a pénzintézeteinknél a kisbirtokos és iparos a kellő hitelt nem élvezhette. A vidéki takarékpénztárak nyerészkedési vállalatul alakultak és Bankod tek s mint ilyenek kotelességszerüleg egyedül a részvényesek érdekeit tartva szem előtt, a kölcsönügyletek kötésénél a legszélsőbb Óvatossággal jártak el. (Ily pénzintézeteink padig nem voltak, a melyek — magasabb nemzetgazdasági és politikai szempontokból — mint jótékonysági egyesületek egy-egy vidék lakosságának, különösen a kis bb földbirtokosoknak zavartabb vagyoni viszonyait, rendezni és ez által a proletariátust meggátolni vállalkoztak volna. Xem csoda tehát, hogy a műveltségnek és értelmességnek alacsonyabb fokán álló köznépünk a kamatláb korlátalanságát megállapító törvények által felszabadult uzsorások keiméi kösé került. - A 70-es évek elején az uzsora elv nagy mértékben terjedt, az uzsorásuk által tönkretett áldozatok száma annyira felszaporodott, hogy a törvényhozás már is77-ben szükségét érezte az 1868. 81 t. os. megváltoztatásának, kimondván a 8-ik törvénycsikkbea, hogy a !S" (1 felüli kamatoktól megvon minden bírói jogsegélyt. Ámde az uzsorások felhasználva a szeu vedö váltóképesség kiterjedt módon térvénybe iktatását, jó tonnán hatálytalanná tették az 1H77. VIII f. CS. intézkedéseit. Égető szükség veit az 18Hil XXV. t. ez meghozatalára, a mely vétségnek nyilvánítja és szabiidságveszt-'-s büntetéssel sajtja azt, ki embertársának szorultságát, könnyelműségét vagv tapasztalatlanságát felhasználva oly kikétesek mellett hitelez, vagy ad fizetési halasztást, melyek neki vagy egy harmadiknak engedett talságos niérvu vagyoni előnyök által az adósnak vagy kezesnek anyagi romlását előidézi vagy tokosai alkalmának, vagy oly mérvűek, hogy az eset körülményeihez képest a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt feltűnő aránytalanság mutatkozik. Hogy az uzsorát e térvény sem szünteti meg. valamint meg nem szünteti a legdrákóibb törvény a többi bűnöket: az nagyon természetes. A vágyak, indulatok, a bünüzési hajlam az emberiséggel születtek és a lét végezetéig fenn fognak maradni. — Mi újság van ? — kérdé midőn atyja aaBaaktat ult vele az asztalnál. — Jó hírt kaptam Klbeul hol, az üzlet igen előnyös lesz. . . . Azonkivul Lyonból is vettem hirt .... V.l. mind — s/akitá télbe atyját Anastásie. Az uzletet illetőleg nem tudok egyebet : de más újságot hozok, a mi tán érdekelni fog téged • egy házasságról akarok beszélni veled. Auastasie összehúzta afitát szemöldökét, 'i gvulölte az eszmét, hogy két esszeillő teremtés boldog legyen. — Ki lép házasságra.' — kérdé végre száraz hangon. —- F.gyik üzlettársam, ki mindig rokonszenves volt neked azt hiszem : Verneuil Raymond. Kzt hallva a vén leány visszahanyatlott a támlásszékben s nem ügyelve az inas jeleniétére dühösen kiáltá: — Ez lehotetlcnség. R ay ím >ud nem fog megnősülni. — De kérlek mi vau abban lehetetlen, ha egy csinos tiatal ember nősülni akar s szép feleséget vesz ? —Hogyan hívják a nőt?— kérdé Anastasie. •— Kifelejtettem megkérdezni a menyasszony nevét, — felelt a szegény apa zavartan, — de annyit tudok, hogy a ..Párisi divathoz- czimzett boltban van alkalmazásban. — Raymond nem fogja elvenni e leányt, nem akarom, hogy elvegye: - kiálta a rút leány s elhagyva a szobát, az ajtót dühösen becsapta maga után. Dubois v követte leányát, kit lokogva s kétségbeesett állapotban talált egy nyugvó agyon fekve. A .szerencsétlen apa letérdelt leánya előtt, s a leggyöngédebb szavakkal igyekezett öt megnyugtatni | de Anastasie izgatottsága mindinkább fokozódott, ugy annyira, hogy noiHSQ kár.i ideggef sek támadták meg. Szeretett, imádott gyermekem köuvorgott neki a sajnálatra méltó apa. — Szólj mit akarsz, mit parancsolsz . hiszen minden óhajtásodat oly szivesen teljesítem. — Hát nem találja el, mit akarok ! — kiálta Anastasie. — Hát nem tudja, hogy nem akarem. miszerint Raymond mást vegyen el, mint engem: s ha ez nem történik, nem akarok élni, megölöm magamat. A szánaleuiiaméltó nyomorék e tragii us eszme nyilvánítása által, melyet végtelen szerelme előidézett, majdnem elveszte rútságát, midiin bánatát ily módon fejezte ki. — Légy nyugodt leányom, — monda Dubois. — A te boldogságod nekem egyetlen örömein: de miért nem szóltál előbb, miért nem biztad reám óhajtásodat ? — Azt hittem, hogy Raymond sejti szerelmemet. De ugyebár édes atyáin nincs még minden elveszve ? — Azonnal szólni fog neki, hogy ne vegye el azt a fiatal leányt, mert akkor kiteszi őt az üzletből: adja tudtára tinóin módon, hogy vejévé a az üzlet társ-tulajdonosává akarná őt tenni, hogy régóta ez volt önnek kedvencz óhajtása. ígérjen neki sok pénzt... mert biztosítom atyám: vagy az ő neje leszek, vagy meghalok! . . . . (Folyt, köv.) És Stern Árminban nagy mértékben megvolt és körülményeinél fogva mindinkább megerősödött a bünüzési hajlam. Már az édes apja, a ki szintén pénzüzérkedéssel foglalkozott felfedezte benne mindazon tehetségeket, a mik az uzsora üzlet viseléséhez szükségesek, mert több fia közül ót választá segédjének, üzletének titkaiba öt vezette be, úgy hogy a midőn az öreg elhalt, a fiúnak csak folytatni kellett az apa nyomdokait. De ő tovább ment. — Xeki már valóságos tábora volt. O a vezér, adjutánsai Lustig József és Weisz Salamon, katonái a váltó és egyéb űrlapok, bekeblezési engedélyek és elsőbbségi nyilatkozatok, ellensége Pápa vidékének jómódú lakossága, a kikre midőn őket a ravaszság éa fondorlat fegyvereivel hatalmába kerítette, oly sarezot vetett, mely a legyőzöttek vagyoni tönkretételét vonta maga után. Az 1883: XXV. t. cz. életbelépte Ma rendkívüli óvatossággal és körültekintésesl járt el.— Mint maga mondja, érezte hogy a törvény előbb utóbb felelősségre fogja vonni. Készülnie kellett tehát hogy hite szerint büntetlenségét biztosítsa. Lássuk, hogy e ezélból hogyan manipulált. Ha valaki kölcsönén folyamodott hozzá, azzal bement a forma végett tartott szatócsüzletéből nyíló iroda helyiségbe, ott vele négy szem között megegyezett, a pénzt neki átadta, az okmányt aláíratta s midőn mindez Megtörténi behívta az ezen idő alatt kint várakozó Lustig Józsefet és Weisz Salamont, cs az áldozattal, a ki szorultságában, vagy könvnyelraüségből hozzáfordult, a ki midőn a pénzt felvette — nem gondolt arra, hogy azt vissza is keilend lizetni, az előleges magállapodáshos képest clösmertette, hogy az okiratban kitüntetett értéket megkapta és hogy az állítólag egészben felvett összeg után csak törvényes kamatokat fizet. A ki ily módon egyszer adásává vált, az becsülettel ritkán szabadult. A váltó kelte és lejárata nem lett kitöltve, akkorra tette a lejáratot, a mikor gondolta, hegy az adós nem űzethet. Ilyenkor aztán új és új váltók lettek kiállítva, közbe egy pár nyilatkozat, bekebelezési engedély, vagy üres ÍV, - ugy hogy végre az adós annyira megke véredett, bogy a véle történteket elmondani sem tudta. Ks nem csak azok kerültek hálójába, a kik önként mentek lépre, hanem azok is, a kik óvakodtak vele üzleti összeköttetésbe lépni. A ki Pápa vidékén bárkinek tartozott, az ellehetett reá készülve, hogy Stern Ármin egyszer csak számadásra hívja. Ágensei voltak a vidéken, a kik tudatták vele az egyesek anyagi viszonyait, — kinek hol van adóssága, a hitelező hogy kerülhető meg, s ha az adós a kifosztáshoz alkalmas médiumnak látszott, Statu Ármin addig fondorkodott, mig végre a követelést megszerezte I az adóat a fentirt módon hálójába kerítette. Stern Ármin nem közönséges uzsorás. <) művész a maga mesterségében. Xincs az uzsorának az. a faja, a melyet 0 ne hasznait volna és pedig mind olv fiirlanggal, hogy szövevényes ügyleteibe belátni alig lehet. Ha olyan emberek előtt kötött ügyletet, kiknek szavahihetőségéhez szó nem fér, a mi -- mellesleg legyen mondva ritkán történt — akkor hiionjoaan szerepelt ott egy pár régi váltó, melyeket készpénz fejében adott viszsza adósának, de hogv e készpénzként szereplő váltókra az adós valamikor teljes értéket kapott volna, azt elhinni nem lehet. Különösen terhelik Stern Ármint azon űrlapok, melyeket a vizsgáló bíró a házkutatáskor a vádlottnál lefoglalt. Epen ez űrlapok rontják le Stern Armin ai.én védekezését, hogy az adások a pénzfelvételét és azt, hogj- csak törvényes kamatokat tizeinek, írásbeli nyilatkozataikban elösmerték. mert hiszen egy iv tiszta papirosra, a melyet az adós aláirásával előre ellátott, reá lehet irni a meggondolatlan embernek akár halálos Ítéletét is. Azzal is védekezik Stern Ármin, hogy követelései legnagyobb részt bíróilag megvannek ítélve és igy azok valódiságát az adósok vagy nem kifogásolták vagy ha igen, kifogásaikat a bíróság se vette figyelembe. Eltekintve attól, hogy a polgári birót a törmaszerüségek kötik. — Stern Ármin e védekezését nagyon meggyöngíti azon körülmény hogy az adósok lakó helyétől távol eső bíróságuknál p. u. Csornán, Kis-( 'zellben stb pörölt és sok esetben, a mint ez Hervert Tamás, Heszler Mátyás, Meilinger Mihály, Xigitser (rvörgy tanuk vallomásaikból kitűnik - a leieket mindenféle ravasz loudorlatokkal a biróság előtti megjelenéstől visszatartotta. Végül hivatkozik Stern számos tanura is, a kik azt vallják hogy ujabbi időben tőluk csak 8",, kamatokat vett. De miután itt nem az a kérdés, hogy e tanuktól hány "/„ vett a vádlott, hanem az, hogy a feljelentettekkel szemben uzsoráskodott-e? e tanuk vallomása a per eldöntésénél irrevelans. He ki is hinné el, hogy aki ma ínég 186 adósnál (1883-ban) 'Í2tf ezer forintot forgatott uzsora kamatra, tehát legkisebb számítással is H — ]<l ezer frt jövedelemre tett szert, az holnap az uzsera törvény életbe lépte után ugyanennyi pénz forgatásánál a jövedelemnek '/%-Vf részével megelégedjék. E bevezetés mán a kir ügyész az egyes esetek vitatására tért á f , és bebizonyitottnak találta, hegy L, Stern Annin. Adorján Jánostól, annak szorultságát felhasználva 24% kamatokat szedett: Adorjániiéval pedig az árverés elhalasztásáért egy 70 frtOS adóslevelet iraton alá anélkül, hogy azért egy kr. ellenértéket adott volna 2) Xagy József vinári lakosnak 44"/,, kamatokra adott kölcsön, és azzal egy év alatt körülbelül 3 ezer forint értékű váltókat íratott alá. némelyik napról kettőt, hármat is. '•>. Patak Gábor és Rozzai Károlynak 60%-ra adott 60 Irtot — és a midőn a követelést bepörölte Patak Gábortól még egy H9 Irtea váltót vett, holott az egész követelést utóbb a Rozzai örökösöktől és Kklics Imre kezestől is behajtotta. 4. Fröhlich Józsefet annak bárgyuságát felhasználva oly módon fonta hálójába, hogy megvette az ipa elleni 1800 frtra rugó követelését 600 írtért, a melyből azonban készpénzben csak 10 frtot fizetett le, és ennek daczára, mint szavatost — miután a követelés Fröhlichnek ipán behajtható nem volt — 2500 írtért pörölte be. 5. Tóth István és neje 100 írttal tartoztak Stenger Józsefnek, Stern e követelést megszerezte és Tóthéknak csak oly feltétel mellett adott fizetési halasztást, ha azok bizonyos csekély értékű ingatlanokért Rerger Kálmán és nejének 44«) frtos adósságát is magukra vállalják. De a legsúlyosabbnak látta a kir. ügyész Stern Ármin azon cselekményét, hogy Erdős József ugodi lakos nevére KHX) frt erejéig 7 váltót hamisított, és e váltók alapján az elhalt örököseinek ingatlanait elárvereztette. Ebből kifolyólag hamis esküvel és hamis tanuzásra csábítással is vádolta Stern-t, mert az a polgári perben megesküdött arra, hogy Erdős József a váltókat saját kezűleg irta alá, holott a szakértők világosan kimondották, hogy az aláírások Erdős igazi névaláírásáról csak utánozva vannak. Az említett polgári perben Lusztig József és Weisz Salamon, Sten; Árminnak úgynevezett conventiós tanúi is megesküdtek, hogy az aláírás valódi, és igy Lustig József ellen az ügyész hamis tanuzás miatt emelt vádat : Weisz Salamon időközben elhalálozván — irányában a vádhatóság a/, eljárás megszüntetését indítványozza. F.zen részletes előterjesztés után kérte az ügyész, hogy Stern Annin váltóhamisítás, hamis eskü és hamis tanuzásra csábifás bűntetteiért és 5 rendbeli üzletszerű uzseiáskodásé-rt, - Lustig József pedig hamis tanulásért ítéltessék el. Néhány szó a rabbi választás kérdéséhez *). E b. lapok múlt számában ..Észrevételek a helybeli rabbi kérdéshez" czim alatt ..Egy hitközségi tag"-tól oly irányú czikk jelent meg. melyet megjegyzés nélkül nem hagyhatunk. A czikk végeredményekén! azon javaslat szerepel, hogy a helybeli hitközség mielőbb, még Dr. Breuer úr jelenlétében s vezetése alatt válassza meg leendő rabbiját, mert e rabbinak minden tekintetben hasonlítania kell elődjéhez, ki a zsidó hitoktatóknak mintaképe, azon számos jeles tulajdonok után itélve, melyeket az illető hitközségi tag Breuer Salamon úrra ruház. Tekintsünk el a kérdés személyi oldalától. Jól i iidom, a jól tudja hitközségi tag űr is, hogy I>r. Breuer ár tudományos képzettsége, szónoki tehetsége s meggyőződésének szilárd sága ellen még azok sem szoktak kifogást emelni, kik az övétől eltérő nézetben vannak, s a mai kor vívmányaival bizonyos dolgokat es.-zhangzásba hozni nem képesek. De viszont engedjen meg nekünk ugy hitközségi tag mint Löwy úr. ha mi fájlaljuk azt, hogy Pápán, egy kiválóan magyar városban, hol különösen az újabb nemzedék nyelve teljesen magyar, — Dr. Breuer Salamon úrtól magyar szónoklatot nem hallottunk. Teljesen elhisszük, hogy Dr. Breuer ur ..itt léte egész ideje alatt többnyire magyar lapokat és könyveket olvasott, hogy nem volt közönyös a magyar nyelv iránt, liánéin rajongott érte és buzgó, kitártéi méh szorgalommal azon fáradozott, hogy hitektatását és idővel szónoklatait is magyar nyelven végezhesse, - — de kérdjük, hogyan van az. hogy ez a nagytehetségű magyarországi születésű férfiú egy fős gyökeres magyar városban 1 1 évig tartózkodása alatt sem tudta ,.méh szorgalma" daczára is a jelzett ezélt elérni?! ,.Erkläret mir Graf (Irindur Diesen Zwiespalt der Xatur!-' Fáj tehát nekünk, mindenesetre nagyon fáj, hogy mi Dr. Breuer Salamon úr magyar szónoklataiban nem gyönyörködhettünk , de mint felszólalásom elején is említem, tekintsünk el ettől s kérdezzük csak azt. miért .sziikséges. hogy Dr. Breuer maga közreműködjék utódja megválasztásában" — más szavakkal, miért kell e választást az ö jelenlétében megejteni ? E kérdésre feleletet a czikkben nem látok. Hát nem választhat a helybeli hitközség olyan rabbit, ki a Dr. Breuer úr személyében bemutatott tökéletesség felé közelednék , ha mindjárt Dr. Breuer úr nincs is körünkben? Hát félnek azok. a kik fölismerték benne s működése alatt egy rabbi ideálját, hogy távozása után ez ideál felöl kétségeskedni fognak? Hát nem hagyott Dr. Breuer úr működése eléggé maradandó nyomokat lelkünkben s tartaniuk kell attól, hogy e nyomok néhány hónappal távozása után elfognak enyészni ? S ha mind e kérdésre az a felelet, hogy a hitközség igen is képes Dr. Rreuer úr távozása után is megválasztani a kívánt rabbit: hogy hívei az ennél megkívántató tulajdonok telöl teljesen tisztában vannak: hogy lelkükben elég maradandók azon magvak, melyeket Dr. Breuer úr odavetett arra, hogy évek múlva is meghozzák a kívánt gyümölcsöket. — ha e kérdésekre, mondjuk, a téleletek igy hangzanak miért akkor a nagy sietség, miért kiáltani tustént: ..Meghalt a király, éljen a király ? Igy a föntebbi okok nem levén elégségesek, hátra volna még egy, melyet megemlítek, bár gyöngesége és alaptalausága szembeszökő t. i. rabbit kell választanunk azonnal azért, mert hitközségünk még rövid időre sem lehet el rabbi nélkül. Ez ok gyengeségét eléggé kimutatja ..Egy hitközségi tag" úr ezen szavaival: ,,a zsidó hagyomány értelmében tulajdonkép nincs is zsidó pap az egyházi íunctiok végzésére, de van rabbi az az tauitó, még pedig néptanító a szó legszorosabb értelmiben." 8 ez igy leven, anélkül, hogy hitközségünk érdekeit veszélyeztetnék, várakozhatunk a rabbiválasztással, magunkat, mint czikkiró kifejezi a ..Schnierling-léle álláspontra helyezvén.Végsii szavunk tehát: ne hamarkodjuk el a választást, hauein legyünk körültekintők, annyival inkább , mert a körültekintés semminemű hátránynyal sem jár. II'. A kó/oiist o ktfivtml **>. Több Veszprém megyei hírlapnak legutóbbi -/.onában zajos takarékpénztári közgyűlés czimen. a devecseri takarékpénztár mérlegét tárgyaló czikk jelent 11n'g-. intézet ro|iutáriója mej/kivánja. bogy a hivatkozót és tisztán a kÖZÖnséa telreveeetésére számított közlemény a követkézé adatokkal valóságos értékére leszállittassék. * F. izikkel a kérdi'-s vitatását befejezettnek tekintjük. Szerk. **) E rovat alatt közérdekű felszólalások díjtalanul közöltetnek, tartalmukért azonban nem vállai felelősséget a Szerk.. A devecseri takarékpénztár által kezeli vagyon 217.000 frt. Ebből behajtliatlan váltók, adóslevelek és folyó számlái követelésekért 1:1.87.*! Irt leíratott, illetve, mint a mérlegből is kitűnik i veszteségek fedezetére szul-ráló tartaléktőke ezea összeggel megterheltetett. Az adóslevelek és folyó számlán kezelt követelések elbírálásánál pedi«; elég jellemző azon körülmény, hogy utóbbinak egy 1800 frtos tétele éppen az interpelláló részvényes által vau szavatolva. Hogy még egyéb esetleges kétessé ráiható értékek is fedezve legyenek a legutóbbi közgyűlés a tartalékuk összegét 17RX1 frtra emelte fel. s igy a -iöOOO f'rtnyi részvénytőke teljesen sértetlen. Igy áll az intézet a mihez még csak azt kívánjuk megjegyezni, lmgy a február hó ló-én tartott közgyűlés négyszeres többsége a mérleget lielvben hagyta és a l'elmentvényt az igazgatóságnak meg is adta. .1 devecseri takarékpénztár igazgató választotánifa és Jelügyelő bizottsága. TÖRTÉNELMI XAPTÁJí.. Ötödik évfolyam. — A Papai Lapok számára irta TlltOLD ÜZSÉI5. — Február lni 23. — 1848. Lajos Fülöp francia király elűzetik, s a köztársaság kikiáltatik. Február hó 'íi. — 153s. békekötés Nagyváradon János éa L Ferdinánd királyaink ke/t a status ipio alapján: ezenkívül a királyi címet mindegyik viseli, s ki tovább él a másik birtokát örökli. Február kó 25. — 184s. aaoeialiastikas és koininuuiszfikus irányú mozgalom Parisban. Február hó 26. — 1815. I. Xapoleon esti szürkületkor Elbáról 900 emberével megszokik a francia trón visszafoglalására. Február hó 27. — 1848. a francia köztársaság ünnepélyesen kihirdettetik a Bastille téren, a ..jnliiisi forradaUun" oszlopa előtt. Február hó 28. — 1818. I. Xapoleon Elbáról Franciaországba visszatértekor San Juan ebeiben (Canneshez közel) köt ki. Március hó I. — 1861. a dohányegyedárusság i monopólium | és fogyasztási adó Magyarországba a császári konnány által törví-nvhozási uton kivül behozatik. KÜLÖNFÉLÉK. Veszprém megye keg;yelete Andrássy Ovula gróf iránt. Véghely alispán táviratilag koszorút rendelt meg Andrássy ravatalára. A koszorúi a Mtgye neveben a temetés délelőttjén Bezerédj Viktor és Eenyvessy Ferencz orsz. képviselők tették h- a nagy halott koporsójára. Pongrácz Jenő kir. ügyésznek vádbeszédét, molyet a Stern Arminféle bünperben tartott mai számunkban ri/ős: terjedetmébss hozzuk. A beszéd ugy jogi. mint társadalmi szempontból kitűnő munka, mely dicséretére fog szolgálni a magyar kir. ügyőszi karnak, melynek egyik fiatal jelesét épen a mi kir. törvényszékünk mondhatja a magáénak. Olvasóink bizonyára érdekkel olvassák e rendkívül érdekes beszédet — Műkedvelők előadása. Tegnap az állandó színházban műkedvelők által két vígjáték lett előadva. Az előadás sikeréről már ebire megvoltunk ugyan győződve, 'b- be kell vallanunk hogy ennek korrektsége várakozásunkat felül multa. Az első darab „A kis mania.Karczag Vilmosnak vígjátéka volt. (iz.v. Kocsárdyné Gabriellát Kis Mari kiaaszszony Bzemélyeaitette, mondhatjuk művészi kivitellel. Szerepét kidomborította teljesen és oly sikert aratott vele, mely egy jó színésznőnek is becsületére vált volna. Tauber Jolán kíaaszony „Anna" szobaleány szerepét kitűnően személyesítő, kis szerepét érdekessé tudta tenni, a mi bizony a ritkaságok közé- tartozik Fülöp József ur játékát Bánváry Körnek szakavatottság jellemzi. Érdekes előadása általános hatást keltett. Qoeth Ovula úr, Varadi) bár csak egy jelenetben láttuk, a közönség tetszését bátor felléptével megnyerte. A második darab Grörnernek „Angolosan • ozimü 2 felvonásos vígjátéka volt. Barálh Ilona kisasszony S 7 tvesy Adél) nehéz szerepét a legjobb sikerrel oldotta meg. Elegáns megjelenő-gyakorlottságra valló játéka köztetszőslien ré>zesult. Mari 1 Báron Mariska kisasszony játéka valóban ügyességei árult cl. A színpadon egészen otthon érezte magát, a lámpaláznak mégcsak nyomait sem fedezhettük fel. Játéka teljes elismerésben részesült minden oldalról. Lazányi Ilona kisasszony ugyancsak kitett megáért. Szép játékával meghódította a közönséget ás pompás hangsúlyozása, minden egyes jelenetben nagy hatást keltett. Fülöp Jóssef úr íppelberger) folytonos derült hangulatban tartotta játékával a közönséget. Kis Tivadar úr (Oiblioiu valódi angol flegmával játszott. Hideg és kimórt volt szerepéhes luven egész addig, míg letérdelve szerelmet vall üldözött kedvesének. Játéka közolismorésben részesült. Saabé Gusztáv úr Jolin az eredetiség netovábbjaként mutatta Re magát. Játékával minden oldalról csak dicsérettel emlékeztek meg. Veszter Henrik úr (Olcsó (flórian) úgy matatta Re a fogadót a milyenek azok vab'iban. A többet Ígérőinek minden megvan engedve. A rationaRilis angolnak szolgálatába állott azonnal, mikor ez ajánlatával kirukkolt. Játéka, igen. érdekes és mulattató volt. Guetli
