Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-12-14

XVII. évfolyam. 50. szám. Pápa, 1890. deczember 14. Közérdekű sürgős közlésekre h'»nml,ini midkiwlli számok is adatnak ki. Bérmentetlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. — K-ziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lai T

^ azerk hivataliba küldendők. * Hirdetések Kgyhasábos petitsor térfojrata után 5 kr, nyilttérben 'M» kr. A díj előre fizetendő. Bélyegdij mindig külön számitatik. Az előfizetési dijak s hirdetések it l.ip kiadó hivatalába ((ínlilhera (iyula papirkerc »fiX jfii l'ápa város li i ssaa^sssssasaaBM n. y\j ;tlósá»ána|k cs több pápai, s pápa^vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megyei közgyűlés — 18BÚ. évi <lt'<:

einher hó l-éil. — ' Folytatás. A vármegye számvevőségének elő- ' terjesztése folytán kimondja a törvényhatósági közgyűlés, hogy jövőre a köz•égj költségvetések oly módon szerkeszteadőlt, hogy azokból a vármegyei pótadók mint • nyilvános betegápolási s/.állásolusi, kihagyandók, mivel ezek nem ' képeznek községi kiadásokat, vagy bevételeket és ha esetleg a községi költségTltéaekae mégis felvétetnének, Bgyszeriien töröltetni fognak. Továbbá utasítja a vármegye közgj illése | Községi és körjegyzőket, hogy a községi vagyon esetleges bérbeadására vonatkozó szerződéseket is mellékeljék a költségvetési előirányzatokhoz, mert ezek hiányában a község jövedelmét megáilapitaai nem lehet. A in. kir. belügyministeriumnak leirata, melyben az éves cselédek felmondása és >zegődési idejének megállapítása tárgyában alkotott vármegyei szabályrendeletre észrevételt tesz. tárgyaltatván, a szabályrendeletre a m. kir. bel* ii::yministeritim által tett észrevételeket a iMfgjs közönsége elfogadja és a vármegye alispánját uiegbizza. hogy a mód >sitott szabályrendeletet megerősítés r (ügeti a ni. kir. helügyininisteriiimhnz terjeSZS/.e fel. Az K. .M. K. E.-nek megkeresése, melylyel az egyesület érdekéhen jótékony ezélu sorsjáték rendezése iránt a ni. kir. p^nzügyministerhez intézett feliratát pártoltatni kéri. A kérelmet a vármegye közönsége teljesiti es ily értelemben a m. kir. pílizügyniinisteriumhoz feliratot intéz. Á vármegye alispánja az uthiztosi és utászi állások szervezéséről és kinevezéséről szóló vármegyei szabályrendeletek tervezetét bemutatja. A bemutatott szabályrendeleteket a vármegye közönsége elfogadja és azoknak kihirdetésével valamint kihirdetés után az esetleges felebbezésekkel együtt a in. kir. kereskedelemügyi ministeriumhoz leend) felterjesztésével a vármegye alispánját meghízza. \ A vármegye alispánja bemutatja a marhahús vizsgálat, huskimérés és marhavágás tárgyában alkotott rámegy ei szabályrendeletet. A bemutatott szabályrendelet tervezet egyhangúlag eifogadtatik és a vármegye alispánja megbizatik. hogy annak kihirdetése és a kihirdetés után a m. kir. helügyministeriumhvz leendő felterjesztése iránt intézkedjék. Dr. Berényi Ferencz berhidai körorvos által kiváló szorgalommal és szakavatottsággal készített azon munkálatot, melylyel a közegészségügyi szolgálatot a községeknél megkönnyíteni és ellen"uizni lehet, - a vármegye közönsége elfogadja és dr. Berényi Ferencz berhidai körorvnsnak ezen munkálatáért elismerését fejezi ki. Pápa r. t. város szervezési szabályrendelete tárgyaltatván, az ügyészi indítvány alapján a helybenhagyás néhány módosítás megtételének föltétele alatt megadatott s a vármegye alispánja fölhatalmaztatott. hogy a módosításoknak a városi közgyűlés által lett elfogadása esetere a szabályrendeletet jóváhagyási záradékkal a megye nevében elláthassa. Az országutliálózatnak újból leendő megállapítása tárgyában a járások által beterjesztett javaslatok tárgyalása a májusi rendes közgyűlésre halasztatott el, megbízatván a kir. építészeti hivatal, hogy akkorra a javasolt uj utakra nézve tüzetes költségvetést is terjeszszen elő. — A földinivelésügyi m kir. miniszternek folyó évi 80067. sz. alatt az összes megyei lótenyésztési bizottmányok elnökeihez „csikó legelök létesítése iránt" intézett felhívására vármegyénk lótenyésztési bizottmánya a vármegyei gazdasági egyesülettel folyó évi deczember hó 1-én közös értekezletet tartott, mely alkalommal kimondatott. hogy a vármegye lótenyésztésének fejlesztésére egy közös és megfelelő csikó legelő létesítése felette szükséges és kívánatos, miért is az értekezlet azt az idézett ministeri felhívás értelmében már a jövő év folyamán létesíteni teljes erejével igyekezni fog. Az egyelőre 150 — 200 drb. csikó legeltetésére tervezett, egészen alkalmas és megfelelő területnagyságú legelöterület vármegyénk területén ez idöszerint nem volt található, miért is az értekezlet abban állapodott meg, hogy Fejérvármegyében vármegyénk közvetlen szomszédságában tiróf Batthyány Géza polgárdi urodalmáboz tartozó úgynevezett csapdai legelő gazdaságot fogja kibérelni. Az értekezlet már is megtéve előleges I hozzá vetöleges számításait, mely szerint egy darab csikónak ogj .dényi legeltetése s gondozása 12 —15 forintba kerülend. Minthogy azonban a jelzett birtok bérbevehetésére. valamint a végleges intézkedések megtételére elkerülbetlenül szükséges tudni azt. hogy a vármegye lótenyésztő gazdaközönsége a csikólegelö létesítése iránt miként érdeklődik, de logföképen tudni kell ,azt, hogy körülbelf.l hány darab csikóra lehetne számítani a vármegye területéről, a vármegye alispánja felhívja a lótenyésztői gazdákat s a nagyobb lótenyésztő községeket kötelező nyilatkozattételre, hogy a létesítendő csikólegelöre körülbelül hany darab csikót kivannak gondozás alá bocsájtani. Az országos tanítói nyugdíj- és gyámalap 1889. évi állapotáról. a .1 t,i,iilé,i;ré,l. Az 1675. évi XXXII. t. cz.-ben emlitett kivételes helyzetnél fogva, nem mindenik iskola és óvoda, I nem mindenik tanitó és óvó tartozott az intézetbe belépni. Mert különben a jelentésnek 24.895 állomás. 24.045 tanitó és 772 óvói állomás s ugyanannyi ÓVÓTÓI kellene szólnia. Tényleg ÍS.1Í4 tanítói és óvói állomás után vettetett ki a törvényes díj és 15J546 tanitó és ÓVÓ vétetett fel az intézetbe. Az 1888 és 1K89 évi adatok összevetéséből kitűnik, hogy a bevont díjfizető állomások száma /.>•''"„ a tanítóké pedig '/.'.'.''"/„-ál szaporodott a mult év folyamán. A tanitók 40 évi szolgálat után 800 frt illetőleg a felső nép- és polg. iskolai tanitók 400 frt nyugdijat kapnak. A törvény megengedte, hogy a tatátok a szabályszerű nyugdíjon felül még 100 40O frtos díjtételek szerint magasabb nyugdijat biztosithassanak. Ezen kedvezményt azonban uj tagok alig veszik igénybe. Ily tagok száma 204. a múltévhez képest d-al fogyott. Nyugdijt, illetőleg segélyt . gyámpénzt stb. élvezett 4066 egyén. A mult évhez képest i:i.22"/„ emelkedés. Aránylag legnagyobb emelkedés mutatkozik a tanítóknál, titánok az özvegyek, g legkisebb az árváknál. b) Az dln/i eiujifoni éilliljinnírúl. Az 18K8. évi zárszámadás szerint a vagyon kitett 6.8fi3.44fi frt 42 kr. A bevétel és leg az általok betöltött állomások után kiadásoknál történt leírások folytán az is fizették az évi 12 frt járulékot, mél1889. évi zárszámadásba mint helyesbített tányoknak sőt igazságosnak is találnám. kezdöleges vagyon 6,869.024 Irt sít kr. vezettetett át, összehasonlítva ezt az év végén kitüntetett 7,531.446 frt \» Viral, mutatkozik az 1889 év folyamán 662.431 Irt ')'.'< I;r. gyarapodás. Ezen vagyonszapornlat egyes tételeiben ekképen oszlik el : A valódi bevételekből levonván a valódi kiadásokat, marad valódi fölösség 471,469 frt 53 kr.. ehhez járul az államkincstári javadalmazás 150.000 frt I az alap tulajdonához tartozó érték papíroknál 10.962 frt névértékű gyarapodás. Cselekvő vagyon az év végett volt 7.027.77K frt L3 kr. a terhelő vagyon kitett 96.331 frt 7o kr. Ezeknek össze vetéséből származik a fent kitüntetett 7 és fél milliót meghaladó tiszta vagyon. Ezen összegben 965.418 frt 23 kr. cselekvő hátralék szerepel. Magában véve jelentékeny összeg. De a mult évihez viszonyítva itt is javulás mutatkozik, amennyiben minden 1060 fii hátralékból befolyt 873 frt mult évben pedig 869 frt. A községeknek adott államsegély után iizetendö 3%-OS járulékok fizetésében némi visszaesés jelentkezik. A feltüntetett 104 községből 66 éppen semmit sem űzetett az év folyamán. Kzek hátralékaik törleszt ésére nagyobb erélylyel lennének szoritandók. A tőkék legnagyobb része megalapított törlesztési tervek mellett tanügyi intézetek emelésére és felszerelésére kölesönöztetett. A töke átlag 5.23% kamatot jövedelmez. Ezen rövidre szabott előadásom után. az 1875. évi XXX11. t. ez. revisiojánál. ez alkalommal különösen figyelembe vétetni kívánnám a következőt: a tő vény megalkotásakor igen sok tanító azért nem vétetett fel az intézetbe, mert a törvény által meghatározott kori túlhaladta, vagy mert a magas korral egybekötött évenkinti nagyobb százalékot űzetni nem akarta esetleg nem bírta volna. Kzekröl ugy intézkedik • törvény, hogy ilyenek az alapból semminemű végkielégítésre, nyugdíj, özvegyi segély, vagy árva-gyámpénzre igényt nem tarthatnak, s nyugdíjazásukról mások tartoznak gondoskodni. Tekintve, hogy ezek már mind elöregedett egyének, akik nem bírnak többé azon testi és szellemi rugékonysággal. mely a tanítói kötelmek sikeres betöltéséhez megkívántatik, figyelembe véve továbbá azt. hogy az egyes iskolafentarte községek ilyen s törvény szerint •— nyugdíjra nem jogosított tanítók, illetöha ezek a törvény revisioja alkalmával, habár kivételes intézkedés folytán is. a köztégek Haggobb kugteHultetéot nélkül, állami nyugdíjban részesülnének. Ismerek több 8<i éves tanítót, kik alig vonszolják öreg festőket, s kénytelenek folyton tanítani, mert a község nyugdíjazni őket nem képes. A tanügy vallja ilyen állapotnak kárát. MoeevtfoJ vstván, orsz. képv. A veszprémi tűzoltó ünnepély. — Saját levelezőnktől. — Veszprémben e hó 7-én szép és utánzásra méltó ünnepély folyt le. Kkkor ünnepié a városi önkéntes tűzoltó egyesület fenállásának 15 éves évfordulóját. Már az előző napon a tűzoltó torony fel volt lobogózva, hirdetvén hogy Veszprém városa nagy napra készül. Vasárnap vagyis 7-én a reggeli inakban a kürtösök az egyesület tagjait a/ őrtanya köré gyűjtötték, mely ez alkalomra szintén fel volt díszítve. Pontban s órakor indultak a tűzoltók élükön a tisztikarral, saevetetl főparancsnokuk dr. Ováry Ferencé lakása elé. ahonnan a főparancsnok vezetése alatt zászló és zeneszóval és a közönség élénk részvéte mellett az egéss i sapat a piaristák templomába vonult, a hol ez alkalomból isteni tisztelet tartatott. Az isteni tisztelet végeztével ismét zászló és zeneszó mellett vonultak a városház dísztermébe, a hol Pongráca Dániel, mint ez egyesület elnöke a diszgyülést megnyitván azép beszédben ecsetelte az egyesület fenállásának rövid történetét. Ezután a polgármester lépett az emelvényre ás jól átgondolt, tartalmas beszéd kíséretében vagy 30 önkéntes tűzoltó mellét díszité éremmel, melyeket a város ez alkalomra azoknak hozatott, kik az egylet fenállása óta, mint, tűzoltók működnek. Ezután ea egyesületi főparancsnok intézett a tagokhoz [beszédet, buzdítván őket. hogy továbbra is ugy mint eddig emberbaráti kötelességüknek eleget tenni iparkodjanak. Délután a/, egyesület zenekara a közönségnek a főpiaezon térzenét adott, ezután pedig tisztválasztás Volt. Este a ..Szarvas- vendéglőben a tűzoltók és a polgárság közül igen sokan társas vacsorára gyűltek egybe, ahol az 'egyesület föparancanoka és elnöke is megjelentek A kedélyes vacsorának csak a reggeli órák vetettek véget. T Á R_C Z A. SZERETSZ-E MÉG ? . . . Mit ajkad olyan félve suttogott el, Midőn bucsut vevék, Emlékszel még a halk, a szent „igen'•-re? Emlékszel még ígéretedre t Szeretsz-e még r Szemem a távol messzeségbe téved, Es feltűnik a búcsú kép. Ugy félek álmodozni ... és igy ébren Aggaszt a néma sejtés szörnyüképen : Szeretsz-e még ? E'öttem cserg a kis patak s felette Olyan derült a lég . . . Madárka száll fenn új hazát keresve Elkérdem tőlük minden reggel, este : Szeretsz-e még ? Fejem felett, virágos lombok árnyán Az erdők vadgalambja búg. . . . En aet hiszem, szeretsz te kis lányka. A vag}- patakhab, szellő, kis madárka Mind, mind hazug? Steinet Motnct. A lemondólevél. (Vege.) VII: Ha bú fellege ül a kedély egére, egyetlen egy tanácsom van, keresd a munkát, keresd a könyveket. Ugy látszik Gyulánk is a munkába ölte már bánatát s épen íróasztala mellett foglalkozik, midőn egy újságot tesz a szolga eléje. Észre sem veszi a munka közben, sokkal komolyabban elmerült valami ügybe. Egyszerre, mintha gondolatainak fonala megakadt volna, vagy e pillanatban fordult volna sorsa, leteszi a tollat, talán pihenni akar pár perezre. Az újság olvasás ma már nélkülözhetlenebb, mint a ruházat és kenyér, némelyeket a kíváncsiság, másokat az életszükséglet, vannak, kiket a szórakozás üz újságolvasásra. Bármelyik osztályhoz tartozik is Gyulánk, azt látjuk, hogy az újságot olvassa, de alig lapozza, már is felránczolt szemöldökével árulja el, hogy valami öt meglepte. Szeme ugyanis a következő hiren akadt meg : „Rejtélyes haláleset. I. szorgalmas hivatalnok ma reggel halva találtatott. Az eset feltűnést keltett mindenütt s különféle kombinációkra ad alkalmat; mert tekintve az életerős egyént, ugy az öngyilkosság, mint gyilkosság esete nincs kizárva. Beszélnek felújuló szerelemről s nem valószínűtlen az sem, hogy „reménytelen szerelem" áldozata az elhunyt. Fentartással közöljük az esetet. Az igazság kötelessége lesz a valót felderíteni." — Mindennapi tragoedia — mondja magában Gyula — a mostan élő emberiség az életet kevésbe veszi, magáét és másét könnyedén koczkáztatja. Igy az igazságszolgáltatás a tárgyból soha sem fogy ki ós minden nap meghozza a maga munkáját. Közönbösen leteszi Gyula az újságot 8 már ismét munkájának folytatásához akar fogni, midőn kopogtatás hallatszik ajtaján, s a jövevény be sem várva a „lehet"-szót beront s minden bevezetés nélkül kesdi; — Nemde olvastad az újságot ? — Epen most tettem le kezemből. Hát ten szemeiddel győződtél meg Irsay haláláról. — Most olvastam. S azután ? — Aztán engem is mélyen érint a hir, melyhez a fáma többet is csatol. — Hát az f betű Irsayt rejti ? — Kétség kivül. — Majd ki fogja deritni a dolgot az igazság. — (,'sak már akkor késő ne legyen. — Xem értelek Frigyes, mert ö volt a belépő, beszélj világosabban. — Hol kezdjem hát? Hisz említettem már, hogy Bélkey ur egyetlen lányának gyámul kért fel engem. A gyámi tisztet teljesítettem pontosan, s már már megszabadultam volna a felelősségtől, midőn e hir egész számításomat keresztül húzta. Irsay t. i. megkérte gyámleányom kezét, s bár a boldogult atya és a nagynéni sürgették is a házasságot, a lány nem hogy hideg, de ellenszenvezöbb lett, s minden telhető módon ellenszegült. En tudtam a tervezett dologról, de mert az ügy kényes, nagynénjére hagytam, remélvén, hogy mint gyámja a végelhatározásról értesülni fogok. S óh végzetem, mi történt, Irsay halálát összekötik az ö nevével, házassággal, s ennél fogva gyámomnak azt tanácsoltam, hogy mig a beszéd tart s a vizsgálat folyni fog, távozzanak. — Frigyes, te evröl ily részletesen eddig mit sem beszéltél, tanácsod pedig gyanút kelt a két nő ellen. — Adhattam-e más tanácsot, mint csupán ezt? Irsayt szánom, mert gyászos véget ért, szánom gyámoltomat, mert ártatlan a dologban : nem tehet ö róla, hogy soha sem szerette, hisz tudod a sziv ily kérdésben játékot űzni nem enged. — Tudom Frigyes, de hisz az igazság ki fog derülni. — Rajtad áll, az igazságosság példányképén, szeretnék már magam is a dolgon túl lenni. — Az is befog következni. Frigyes jyughatatlauságánál fogva elsietett, ott hagyván a még mindig tűnődőt, hogy miféle dologgal áll most szemben. Irsayt ismerte Uvula, maga a megtestesült pontosság volt kötelmei teljesítésében, azt is tudta róka, h< gy sokcsaládi szerencsétlenségeken esett már tul; de nem tört meg általuk ereje, legutóbb pedig árván maradt gyermeke számára keresett anyát, s most ily gyászos sors érte, nem tudván talán czél ját elérni. Egészen ellágyult szive Gyulának ezek elképzelésére, szánni kezdi a szerencsétlent, midőn egy szolga jő hozzá, egy iratcsomagot tartva kezében. — Az elnök ur küldi— s tisztelettel távozik. Gyula kibontja az iratcsomagot, végig olvassa egyenkint, az orvosi jegyzökönyvet átvizsgálja, mely a hirtelen halált bizonyítja, B egy kis levélkét talál, mely a halált előidézhető körülménynek vau mellékelve ilyen tartalommal: „Tisztelt Irsay Ur! Hugóm akaratát tudatom, ne reméljen, a leány igent nem fog mondani soha. Zánky Karola." Gyula tudta, mit jelent a tövényszéki elnök eme hivatalos értesítése, nem is késett az ügyet komoly vizsgálat tárgyává tenni s a vizsgálat megejtését sürgetni. VIII. — Váljon mit akarhat a királyi ügyészség velem s mi okból idéz meg? töpreng magában Zánky Karola. Aztán csak Rajkav Frigyes volna itt, bizonyosan ö tudja, mert azért tanácsolta eltávozásunkat, írok neki, hogy jöjjön azonnal,— s elhatározását nyomban egy levél Kajkay Frigyeshez bizonyítja. Alig telik cl pár na]), megérkezik Frigyes s szokott udvariassággal kérdi, miben lehet szolgálatára. — Kedves Kajkay ur. mondja Karola néni, ön jártasabb az ilyen ügyben, mint én, gyenge nő, adjon tanácsot, mit cselekedjem. Ezzel előmutatja a megidéző levelet. Átfutja Frigyes s néhány pillanat alatt tisztában volt, hogy a gyanúsnak látszó haláleset részleteinek teljes megállapítása czéljából idéztettek meg mindketten. — Meg fogunk jelenni, mondja Frii gye egész nyugodtan s vallomást teszünk a magunk részéről, a hogy kívánja a hivatalos hatalom, nem akarván mondani a nőknek, hogv a dologról már tudomással bir. — Istenem, talán elhibáztam a dolgot, mond Karola néni bizalmat lankodva. — Csak nyugaloni, én is ott leszek! Halogatásnak jelenleg helye nincs, készüljünk, s a kitűzött napon mindhárman a törvényszék előtt jelenjünk meg. IX. Gyula nyugodtan foglalatoskodik hivatalában, talán meg is feledkezett arról, hogy a mai napon tárgyalása hszen, midőn egyszerre Frigyes lép be Zánky KaColával. 5Q