Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-12-14

Baross legújabb vállalkozása. Figyelemmel kisérve a nyugoti kul­tarállamok közgazdasági politikáját, azon tapasztalatra jutunk, hogy azok legtöbb tényezőjét a be- és kiviteli üzlet képezi. Az egész óczeánt Anglia. Francziaország és Hollandia zászlói uralják, kivitelük, mint azt a statistika hűen bizonyítja, évenkint milliókkal emelkedik; hatalmas társulatok alakultak ezen államokban a be- és kiviteli kereskedelem emelésére, mely társulatok az illető országok köz­gazdaságának elsőrendű tényezőjévé vál­tak. Hazánk kereskedelmi minisztere is t zen eszmétől kiindulva ez évi Julius ha­vában egy „Magyar be- és kiviteli társa­.•ig u alapítására hivta fel országunk ke­reskedelmének vezérférfiait, kik átlátva a létesítendő társaság üdvös és praktikus ezéljait nyomban előjegyezték az alaptö­kéhez szükségelt egy milliót. Magvamrszág kereskedelmi viszo­nyait tekiutve, látni lógjuk, hogy a nyers­termény- kiviteli üzbt kivételével, tulaj­donképeni nagykereskedelmünk eddig nem is volt. a mennyiben magyar nagy iparunk nem lévén, az ipar< zikkek túlnyomó ré­szét Ausztriából vagy a külföldről kell hozatni és itt a kiskereskedőkön át a fo­gyasztókhoz juttatni, miokból inkább a bizományos és szatócs szerepét vállaljuk el, mint a nagykereskedőét; úgy export mint import üzletünk ma nem közretten, hanem közretett, másod- harmad kézből val«'« : kávét pl. mint szakkörökben mond­ják, csakis vgy magyarországi nagykeres­kedő czég miportál közvetlenül, mely utóbbi körülinénynyel szoros kapcsolatban áll a tiumei kikötő stagnálása. Ha most már a felsoroltakat áttekintjük, látni fogjuk, :. egy magyar be- és kiviteli társa­vígra óriási feladat vár és, hogy az, eré­Lyeeen vezetve rendkivüli szolgálatokat f"g tenni kereskedelmünknek és iparunk­nak. Ha gyáriparunk, mely Baross közre­működése folytán napról- napra emelke­dik, pár év óda számos czukor és egyéb gyárak keletkeztek az országban annyira kifejlődött lesz, bogy nem a külíild bi­zományosai, hanem a magyar gyáripar fogja fedezni szükségleteinket és párhu­zamosan ezzel kiviteli inaink is annyira fejlesztve le>zuek. bogy iparczikkeinkkel a világpiaczon is versenyezhetünk, oly önálló magyar keresheiblmnnk lesz, mely nem lesz utalva, a minden magyar válla­latot gúnyoló és kicsinylő Ausztria ipar­termékeit fogyasztani. A magyar be- és kiviteli társaság­nak egyik föfeladatát fogja képezni a be­vitelt az egyedüli mnyyar kikötő felé te­relni és igy az import czikkeket közvetlen a budapesti nagykereskedőkhöz juttatni, mi eddig Triesteu tehát Ausztrián át) közvetve történt: úgyszintén a magyar ex­portáruknak közittlcni'tl fogyasztó piaczot biztosítani nemcsak Európában, hanem távol a keleten ós általában mindenütt, hol mezőgazdaságunk és ioaiunk termé­keivel hódíthatunk. Kétségtelen, l^ogy országunk kivite­lét uj piacok felkeresése és biztosítása által, jelentékeny mérvben lehetne fokozni: vannak ezikkeink. melyek a külföldi me­zőgazdaság érdekében hozott védváinok következtében, ugyan leszorultak fo­gyasztó piaczainkról, de viszont vannak olyanok is, melyek versenyképességüket még eddig minden körülmények között lenn tudták tartani, ilyen a magyar liszt, mely legújabb idő óta még Braziliába is exportáltatik; azt is tudjuk, hogy az áruk versenyépességét, minőségük mellett első sorban az olcsó ár tudja biztosítani, mit csakis ugy érünk el ha áruink termelési költsége mellett azoknak szállítási dija is úgyszólván verseny képe-.: ei Utóbbit Baross a vasúti teher tarifák mérséklése által akarja előmozdítani; a vasúti árutarifa leszállí­tását, a tengeri szállítás üdvös reformja követi : mert kiviteli termékeink verseny­képességét, főleg, czélszerü hajójárat okkal és olcsóbb szállitási dijakkal lehet elér­nünk: Baross, mint hírlik, erre is gondol, amennyiben kijelenté, bogy a magyar kormánynak nincs kifogása az ellen, hogy a Loyd gözhajótársaság egészen osztrák vállalattá alakuljon át: majd alkot a kor­mány megfelelőbb magyar hajótársaságot, mely, végre-valahára képviselni fogja a magvar nemzetet a tinijén u is. TÖRTÉNELMI NAPTAR., Ötödik évfolyam. — A Pápai Lapok számára irta TIBOLD ÖZSÉB. ­December — hó 14. 1793. Toulon ostro­mánál Bonaparte Napoleon magát kitünteti. December hó 25. — 1810. Westpfálíát, mint királyságot I. Napoleon franczia császár franczia országba kebelezi. December hó 10. — 1826. Texas állam Mexikótol való függetlenségét kinyilatkoztatja és „Fredónia­' nevet vesz föl. December hó /;. - 1742. Prágát Belle­isle francia tábornagy serege legnagyobb ré­szével éjjel elhagyja és Egerbe vonul; a hátra hagyott francia őrség pedig Káról lotharingiai hercegnek magát megadja. December hó Í8. 1848. Pozsonyt, \V indischgraetz herceg és császári tábornagy elfoglalja. December hó ]'.>. — 1812. deczember 18. és 19. közti éjjel I. Napoleon franczia császár Párizsba Moszkvából megérkezik. December hó 90. — 1851. Turner, táj ­föstész és a művészetek akadémiájának alapi­tója, meghal Londonban. — A „házi kezelés." Laptár­sunk a „Veszprém- a következőket irja: _Nagy fontosságú határozatot hozott Vesz­prém város képviselőtestülete az e hó 3-án tartott rendkívüli közgyűlésén. Egy sz«') kivételével egyhangúlag el­határozta, hogy a fogyasztási- és italmé­rési adóikat, a közvágóhidat és a bely­pénzs/.edést egyesítve házilag kezelteti. • Eltekintve egyelőre a kérdéstől, hogy vájjon ez a mód hasznosabb-e a város­nak, mint az eddigi bérbeadási módszer, mindenekelőtt annyit konstatálunk, hogy ez a határozat magában véve egy egész­ségesebb áramlatnak a jelzője, mely azt jelenti, hogy a város ügyei lassanként majd abba a mederbe terelődnek, a mely­ben önzetlen fáradozás szabja meg irá­nyukat, s a melyben, — ha ezt az irányt megtartják, — Isten segítségével, a most talán imitt-amott gáncsolt, de később köz­hálával körülveendő férfiak jóvoltából fel is duzzadnak és jólesőn gyümölcsöznek e szegény város hasznára és előnyére. Igy is kell annak lenni! Ha egy város közösségéről, közös hasznáról, kö­zös jóvoltáról van szó. pusztuljanak a írielléktekintetek, szoruljanak háttérbe a mellékczélok, s első legyen a közjó, a közhaszon! Ks a minapi rendkivüli közgyűlés e határoseta e tekintetben mindenféleképen kiállja a kritikát. Ha a kérdésben forgó vállalkozások­ból lehet valakinek — egyeseknek, vagy konzorciumoknak, — haszna, miért ne legyen es • haszon a városé? Beáfér,azt tudja mindenki. Hiszen édes mindnyájunké az. a mi a városé!" Tisztelt laptársunknak tökéletesen igaza van. Ha valamely város házi ke­zelés utján 15,000 frttal képes fokozni jövedelmét, saját maga ellen követne el öngyilkossági merényletet, ha a kedvező alkalmat elszalasztaná. A veszprémiek határosainkkal pél­dát mutattak nekünk.- Vagy minket talán már a példák se vonzanak?! Irodalom ÉS művészet. — A .század parancsnok teen­dői bnnügyekbon" czini alatt egy a ka­tonai bűnügyi előnyomozást s főleg a tényváz­latok szerkeztését tárgyazö kézikönyvre hirdet előfizetési felhívást: Gerő Gyula rn. kir. hon­véd főhadnagy-hadbíró. A kézikönyv számos példát és 19 tényvázlat mintát tartalmaz, s a katonatisztek és a polgári jogászkörök figyel­mére annyival is inkább érdemes, mert a bűn­ügyi előnyomozással foglalkozó szakmunkánk alig van, a katonaságnál pedig éppen nincs : mert továbbá a mű a honvédelmi minister ál­tal, — szakszerű felülvizsgálás után — a hon­véd gyalog és huszár századok számára 390 példányban megrendeltetett. A mű 1891. évi márczius táján jelenik m^g, s előfizetése ára 1 frt, mely szerzőhöz, Kassára czimezve 1891. január lo-éig küldendő be. A legrégibb magyar divat­lap, a Király .lános szerkesztésében megje­lenő ..Budapesti Bazár", XXXII. évfolyamába lép 1810. Január elsején. Ez a hosszú életkor, mely a magyar hírlapirodalomban csaknem pá­ratlanul áll, fölöslegessé tesz minden dicsérő szót. A magyar hölgyek régi kedvencze a ..Bu­dapesti Bazár u , mely anyáról leányra szállva alig hiányzik a művelt magyar családok köré­ből. A lapunk inai számában közölt előfizetési felhívásra t. olvasóink figyelmét bátrak vagyunk felhívni A ..Mátyás Diák" cimü közked­velt és legolcsóbb magyar élclap - a mely a bécsi „Kikerikif van hivatva az országból ki­sziritani — mindinkább tartalmasabbá és tet­szetősebbé válik. Nagy előnyére történt a lap­nak, hogy a Vodianer F. és Fiai hirlap- és könyvkiadó cég tulajdonába ment át, mert azóta sokkal finomabb papiron nyomják és képei versenyeznek a legelső élclapok rajzaival. A ..Mátyás Diák" az aktuális eseményeken kivül ad humoreszkeket, illusztrált adomákat, a nevettető, jóízű dolgok ígész halmazát. A „Má­tyás Uiák''-ot, Murai Károly, az ismert humo­rista szerkeszti, a kinek a „Huszárszerelem'' c. vígjátéka a napokban a nemzeti színházban nagy tetszéssel került színre és a*i mellé mun­katársakul a legelső írók csoportosulnak. A ..Mátyás Diák" előfizetési ára negyedévre csak egy forint s a lap bármely naptól kezdve meg­rendelhető. A kiadóhivatal (Budapest, Sarkau­tyús-utcza 3. sz.) ingyen és bérmentve kész­séggel küld mutatványszámokat. A ,,Mátyás Diák"-ot' a mely hézagot tölt be és a mely miuden család asztalán helyet foglalhat, me­legen ajánljuk. — Királyi ügyész ur, kezdi Frigyes, a kitűzött napon pontosan megjelentünk. Gyula felveti tekintetét s amint nieg­pilllantja a hölgyet is. majd hogy nem kihullnak az iratok is kezéből, nem tudta elképzelni hamarjában, mi hozta eléje a már látott alakot. Hisz ismerem e hölgyet, tünödék magában, esak nem csalnak szemeim. I ha jól emlékszem öt nizzai utániban láttam, izután Frigyes nem szódt semmit! Mindez egy pillanat alatt megvillant Gyula lelkében, de mégis a gondolat, hátha a túlságos hasonlóság zavarba ejthetné, a kérdezősködést 51 \ isszatartá. Fdvai ia-ság­ga! helyivel kínálja meg őket, s óvatosan előadván a dolgot, kérdi a hölgyet, clis­meri-e a levelet, mely Irsaynál találtatott — Igaztalan lennék, ügyész ur, ha tagadnám. Bianka hugom .... — Janka! hát uem csalódom! vág közbe fi ytila. Nagysád az, kit Nizzában .... Bocsánat, csak aa igazi tényállás megha­tározása végett voltam bátor a törvény nevében megidézni, de ártatlan s dolog magiban. < >h mint örülök, kérem legyen kegyes folytatni. — Bianka búgom soha sem szerette Ennyi • atyja meg ón elég gyengéd teW­nek voltunk ot hozzá erőltetni; de midőn láttam, hogy minden hassoutalan, I mást választott magának, megszántam öt, s le­veliién értesítettem Irsayt, hogy reménye veszve van. Jó szántómból tettem, nem is gondolván arra. hogy ily szomorú kö­vetkezménye lehet. — Nyugodjék meg nagysád, helyesen cselekedett. En pedig csak kötelmemet teljesítettem, s nem mondható, mennyire örülök, hogy e közben ért a szerencse, vagy inkább ennek köszönhetem a aze­renesét. Engedje meg nagysád, hogy tisz­teletemet tehessem. - I hrönuneJ várom Biankával! X. — Ismered hát a hölgyet ? kénli Fri­gyes Gyulát Akkor Biankát is kell is­merned. — ( »Ii hogy ne, nizzai kalandom böaei. De Fiigyes. álom-e vagy való, hogy a véletlen igy összehozott? — Igazi valóiság, ha a névben nem tévedtél. — Klári néni és • kedves Janka : Karola tán ós Bianka? javítja ki Frigyes. Ha ezt mondod előbb, ugy rég eloszlat­tam volna bánatoc'at. De, hogy boldog­ságodért valamit én is tegyek, jöjj, elve­zetlek hozzájuk. F]s nyomban lakásukra mennek. Kzalatt Karola néni mindent elmon­dott Biankának, ki már szinte nyugha­tatlanul várta a látogatást. Nem sokára Frigyes belép kisérve <1 villától. — A látogatást visszaadni jöttünk, kezdi Frigyes, mig Gyula minden tekin­tet nélkül Biankához rohan, s érzéke­nyült hangon kérdezi. — Ismer Janka, kit annyi ideig hasz­talan kerestem, s a ki nyugalmamat ra­bolta el ? — Igen Gyula, hasonlót mondhatnék. — Oh hát nem feledett, s szeret ? — Nem titkolhatom el, most már szabad vagyok, nevem Bianka. — És ón legboldogabb vagyok a vi­lágon ! kiált Gyula, megcsókolva a kedves kezét. — Csakugyan ezek a nizzai ismerő­sök, mond Frigyes, óh ha azt előbb tud­tam volna! Megérdemlik egymást, mond meghatottan. Kötelmem végéra Járt, Akkor óul is lejátszottam szerepe­met, mond Karola néni. Boldogságodért irtani Bianka Irsaynak, az boldogtalansá­gában megtört, de a lemondásból uj bol­dogság származott. Isten ujja volt a köz­vetítő. - On pedig Honty ur kötelme tel­jesítésében találta boldogságát. — Legyetek boldogok! -cfi. «st Sutor ne ultra . . . Mélyen tisztelt Szerkesztő Fi ! Becses lapjának f. é. 47. számában „Az én doktorom'' czimü tárczaczikk forma jelent meg Martosi aláírással. Minthogy az újságot az első betűtől kezdve az utolsóig el-szoktam ol­vasni (ha tizetek, hát, gondolom, ki is olvasom az árát), — boldogult atyámtól örökölve ezen tulajdonságot — tehát azon czikkforma sem ke­rülhette ki figyelmemet. Elolvastam. Engedje meg, a m. t. szerkesztő Ur, hogy megtehes­sem rá észrevételeimet a szenvedő emberiség érdekében. Nem akarok polémiába bocsátkozni, de nem hallgathatom el, hogy a hivatott czikkecske írója egy óriási nagy dilettáns. Ezen állításo­mat igazolja először Martosinak azon tette, hogy taligást fogadott, ki majd hazaczipelje az orvosságot. Nem türtőztethettem magamat, jót nevettem ekkora naivságnak. Meg is járta maga is, mint mondja, mert mázsás kiszni he­lyett egy igénytelen kis dobozt nyomtak a postán kezébe. Nem tekintve továbbá a villani­vezető huzalok felállítását, a szigetelő selyem­kendők használatát, alaptalan rettegését a vil­lamos ütésektől — különösen bizonyítja czikk­iró alaptalan tájékozatlanságát azon állítása, hogy hölgyeknek (uem pedig mint ő mondja: 6536. 1890, íkt. Hirdetmény. A legtöbb állami adót fizető városi kép­viselők 1891-ik évre kiigazított névjegyzéke közgyülésileg megállapittatván folyó hó 15-től kezdve 15 napon át a jegyzői hivatalban köz­szemlére kitéve leend, mely időközben ez el­len netáui felszólalását mindenki beadhatja. Pápa, 1890. deczembyr hó 13-án. Osnild Dániel polgármester. 6473. jutalmak" feltételezni engedik, hogy a bevánT dorlók egyáltalján mindenféle zaklatásoknak, visszautasításoknak esetleg súlyos büntetések­nek lesznek kitéve. Pápa, 1890. deczember 10-én. Osvdld Dániel polgármester. 1890. íkt. Hirdetmény. Pápa város polgármesteri hivatala által közhírré tétetik, hogy '& vármegyei építkezési szabályrendelet — Pápa és Veszprém városok kivételével — a vármegye egész területére megalkottatván ezen szabályrendelet a jegyzői hivatalban a hivatalos órák alatt bárki által betekinthető s az ellen a mai naptól számí­tandó 30 napon belül felebbezés adható ,be. Pápa, 1890. deczember 10-én. Osvdld Dániel polgármester. Hirdetmény. Veszprém vármegye törvényhatósága ál­tal 1890. évre Pápa város terhére az 1389. évi állami adók alapján kirótt székház-é\Átési, /,'«/<i//'í-beszáHásolási- és nyugilij-&]a\ pótadókra nézve elkészült egyénenkénti kivetési lajstro­mok folj-ó december hónap 15-töl—23-ig — nyolez napon át — a városi számvevői hiva­talban közszemlére kitéve lesznek: miről az adózó közönség oly figyelmeztetéssel értesítte­tik, miszerint a kérdéses kivetési tervek ellen egyes adózók által a megyei közigazgatási bi­zottsághoz netán intézendő felszólamlások a polgármesteri hivatalnál folyó hó 23-ig bead­hatók. Pápán, 1890. Deczember 13. Osvdld Dániel polgármester. 6164». 1890. íkt. Hirdet vény. Az észak-amerikai egyesült Államok leg­utóbb törvényt hoztak a bevándorlás korláto­zására, mely törvény hozzátartásul a közönség­nek kivonatban ezennel tudomására hozatik : Ezen törvény szerint külföldieket vala­mely munka teljesítése végett szerződtetni, be­szállitatni, vagy mindezt közvetíteni tilos: en­nek büntetése 1 (><)<• dollár vagy hat havi fogság. Az ily munkásokat szállító hajóskapitány miuden munkás után 500 dollárra és 6 havi fogságra büntettetik, I azokat saját költségén visszaszállittatni köteles. Kivitelt képeznek valamely oly iparágban ügves munkások, mely iparág az egyesült ál­lamokban eddig nem létezett, továbbá magán­titkárok, házi cselédek, valamely művészi, vagy tudományos foglalkozású egyének. Mindenki a ki hajóval az egyesült álla­mokba érkezik, tartozik esküt tenni arra, hogy ezen törvény szabványait megtartja, s ha az ellenkező ellene bebizonyulna, hamiseskü miatt bűntettetik. A feljelentőknek kilátásba helyezett nag}­KÜLÖNFÉLÉK. — Felhivás olvasóinkhoz. Vármegyénk legrégibb lapjának pár­tolására hívjuk fel olvasóinkat a közelgő uj év alkalmából. Hogy szükséget pótol a Pápai Lapok: annak legjobb bizonyí­téka az. hogy annyi kísérlet után m i n­den lap, mely lapunk mellett megindult, csakhamar pártolás hiány miatt kén vie­len volt beszüntetni rövid pályafutásai. S talán nem csalódunk, ha azt állítjuk, hogy e körülménynek az volt természe­tes oka, hogy lapunk n e m politikai lap. nem áll szolgálatában egy pártnak sem. hanem szolgálja vármegyénk és vámsunk társadalmát önzetlenül, s iparkodik a közvéleménynek igaz, hü tolmácsolója lenni. Mint ilyen kérjük az előfizetésekéi lapunk kiadóhivatalához küldeni. Tisztelettel a SZERKESZTŐNK! í. — Városi közgyűlés volt tegnap a városház nagy termében. Elnöklő pol­gármester a gyűlést megnyitván, az előző ülés j könyve olvastatott fel, mely észre­vétel nélkül hitelesítést nyert. A tárgy­sorozat letárgyaltatott teljesen. A gyűlés lefolyásáról lapunk jövő száma hoz rész­letes tudósítást. — Gyászeset. Vármegyénk szere­tett alispánját és családját súlyos csapás érte, kedves kis leányuk Juliska halálá­val. Bár a kis leányka már regoi«, bete­geskedett, a kérlelhetlen halál mégis mé­lyen sujtá a szerető szülőket, kik min­dent elkövettek, hogy kedves gyermekü­ket, az életnek megtartsák. Vigasztalja a Mindenható a gyászos családot ós talál­janak ők megnyugvást azon tudatban, hogy bánatukban igen igen sokan osz­toznak. — A kiadott gyászjelentés igy hangzik: Véghely Dezső és neje Molnár Julia s gyermekeik: Kálmán. Sarolta, Flóra. Dezső és Andor fáj dalomtól meg­tört szívvel jelentik szeretett kis leányuk­nak, illetőleg testvérüknek Véghely Ju­liskának, hosszas és kinos szenvedés után, f. é. deczember hé lU-én, délután 3 és fél órakor, életének 13-ik évében történt gyá­szos elhunytát. A kedves halott hűlt te­temei, az ev. ref. egyház szertartásai sze­rint, f. é. deczember hó> 12-én d. u. 3 óra­kor lógnak a veszprémi alsó-sirkertben örök nyugalomra tétetni. Veszprém, 1890. évi deczember hó 10-én. Áldás emléke­zetére! A temetés a közönség óriási rész­véte mellett ment végbe. A kis koporsót csupa élő virágbél készült koszorúk föd­ték, — köztük egy igen szép Gróf Ester­házy Móriczné 0 Méltóségától. Küldöttek még koszorút a vármegye kezelő és se­géd személyzete, az angol kis. tanintézete Purgly ós Kleczár család Adler család, a vármegye szolgaszemélyzete stb. fehérnépeknek; már akkor miért nem azt mondja, hogy vászoncselédeknek ?) kék villa­mosság kell. Hát, kérem, ez egyszerűen nem áll, nem akarom mondani, hogy nem igaz ; pe­dig azt is joggal mondhatnám. Mit is mond az az öt forintos könyv ? Azt, hogy „szüfo­gásos, vérszegény, sőt vérgazdag, mélázásra hajló, elégedetlen, makranezos. fő fájós, alélós nőknek sárga villamosság ; általában nők­nek — több esetet leszámítva, mikor kék vil­lamosság használandó, — sárga villamosság való." Ezekből érthet, a kiben csak egy mák­szemnyi kis jó akarat van. Ilyent mondani ! hogy nőknek kék villamosság való ! Ugy lát­szik szerző nem tanulmányozta át azt a vas­kos könyvet, melyhez oly mohón fogott — ál­lítása szerint. Egyáltalán azon czikkecske azon benyo­mást tette rám, hogy szerzője hisz is, nem is a villamos gyógymódban. Ily tétovázó urak­nak pedig jobb volna, ha nem is vennék ke­zükbe a villamos folyadékot — ugy is hiába! De meg a szerző által ajánlott diéta sem felel meg teljesen az igazságnak. Van ugyan szó a Rituálé rovatában bifstekről, mind a két fajtájáról: van benne szó kalbászról is, de — s erre akár mérget veszek — Gál sonkáról egyet­len egy szó sincsen: még emlitve sincs. Te­hát, mint ezekből világos, czikkiró nemcsak dilettáns, hanem egyszersmind veszedelmes fer­dítő és rosz fordító. Az olasz eredetiben igen is van 3zó gall-sonkáról; de ez annyit tesz. hogy gallus sonka, vagyis (mert gallus^ka­kas kakas-sonka; vagy pedig, mert gallus még annyit is tesz mint franczia, korrekt fordításban úgy hangzik: franczia kakas sonkája. Hogy is hallott volna gróf Mattéi Gál-féle sonkáról ?! Kabátos embertől (mert azt hiszem, csak ka­bátos ember az, ki egyszer újságba ir) már ennyi jártosságot az olasz nyelvben csak el­várhatunk ! De meg a ki a sorok közt tud olvasni, azt is kiolvashatja azon kis czíkkecskéből, hogy szerzője egyáltalán nincs tisztában az alappal, melyre a villamos kúra épitve van. Vegye im hát immár tudomásul tisztelt Martosi ur, hogy a villamos kúra azon alapelvre van alapítva, hogy az ember teste villamos, többet mondok : valóságos villamos battéria: akár mintegy Bun­sen vagy Leclanche battéria. A villamkeltő princípium nem más mint az a chemiai pro­C3SSUS, mely a gyomorban, tüdőben s vérben történik. A villamosságnak különböző mennyi­sége constituálja az emberek különböző tem­peramentumait. A sanguinikusban legtöbb a villamosság. Már most, ha a villamos .'olyadé­kot akarom használni, mindenek előtt tisztába kell jönnöm a pacziens temperamentumával, s ehhez képest választom a kék vagy piros, vagy a zöld (erről czikkiró nem is tesz említést!) stb. villamosságot. Mindezt szerző olvashatta és megtanul­hatta volna gróf Mattéi könyvéből : még azt is, hogy ezen villamosságnak székhelye es egy­úttal vezető sodronya az ischias ideg, mely a csipőtől a lábszárou keresztül fut a bokáig. A legcsekélyebb zavar, mely az itt székelő vil­lamosságnál előfordul, visszahatással van az egész testre stb. stb. Még szeretném tovább is folytatni ez érdekes fejtegetést, de talán már ugy is hosszabbra nyúlt replikám, mint sze­rettem volna. Martosi tehát egy óriási dilettáns, egy óriási veszedelmes ferdítő s hitelt nem érdemlő, alaptalan tájékozatlanságu fordító; s czikkje igazságnak nem igazság, travestiának nem tra­vestia, paródiának nem paródia; nem is tu­dom, valóban, hogy micsoda. Még legelőbb nagy semmiről kis valami. Kész vagyok vele megverekedni *)! Alázatos szolgája: *) Ezen egy szóért nem vállal felelőséget a S z e r k.

Next

/
Thumbnails
Contents