Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-09-28

— A pápai kereskedelmi ifjúság öakspsöl ura október hó 7-én felolvasással egybekötött tánczmula* r

endez. melyre a nagy közönsége -lettel meghívja — a rendezőség. A kaszír-leány regénye. Volt valamikor a tln-as évek elején Veszprémben — mint laptársunk a „Veszprém"

1 irja — egy szegény csizmadia, valami Józsa Pál, akinek az összes vagyona három apró leánygyermekből állott. Igy 18G")-ben Józsa Pál meglialálozott és ezt a kétes értékű vagyont a rokonságra hag}-ta. A két idősebb leány Veszprémben maradt, s időmultán szolgálatba állott, a legkisebbet, Ilonát pedig mezőtoldi rokonok vették magukhoz. Ennek a leánykának a regényéről van szó e pár sorban. Ilonkát a jó rokonok a szürke nénéknél neveltették, s mikor onnan kikerült, természetesen, valami dologra akarták iogni. < 'sakhogy az nem ment. A leányka olyan iiligrán, tinóm, gyöngéd termetű volt, hogy nem lehetett semmire sem használni, de meg nem is mutatott valami túlságos nagy hajlamot a munkára. A rokonok ekkor levették róla a kezüket, s a leányka előbb beszegődött valahová bonne-nak, majd Masat) rálépett eg}- sikamlós pácára, melyen agy árva s e mellett szép leány sorsa a legtöbb esetben alig lehet kétséges: — kávéházi pénztárosnő lett. Ilonka gyönyörű teremtés volt, s mivel ez az asszonyi tulajdonság a legjobb útlevél a világon, csakhamar kitalált Magyarországból a szép kaszirleány. Legtöbbnyire Németországban forgott s a jiorosz iljakban tett sok kárt s/.ép szemeivel. Végre aztán neki, macának nagy hasznot hajtottak azok. Legutóbb ugyanis Hamburgban volt egy kávéházban, s ott megismerkedett egy tiatal poroszszal. A német elkezdett udvarolni a leánynak, s egyszer ~ak ünnepélyesen előállott és megkérte a kezét, l'gvanekknr be is mutatta magát, s ekkor sah ki, hogy a szerelmes uémet liellau Rudolf hamburgi tégyvergyáros, többszörös milliomos s Nürnbergben egy óriási tégyverraktár tulajdonosa. A kaszirleány — mondjuk-e f — nem adott kosarat, ellenben a vőlegénye adott neki *i/ezer márkát, hogy azzal meDjen el Veszprémbe, s szedje össze ott az esketéshez szükséges okmányokat. — A leányka most Veszprémben van s szorgalmasan gyűjtögeti az egves hatóságoknál az allatokat — regénye nteaei fejezetéhez. Nagy tüz pusztiti>tt héttön éjjel a veszprémi káptalan tulajdonát képező gmraboncati pnaatéa. Elégett 600 aaav kér széna. 800 kéve SSM szalma és nagv menüviséoií zali-szaliua. a t tilajd« >n< >s káptalan kárára. A Divat-Szalon- a magyar irodalom legdíszesebb, legtartalmasabb s legolcsóbb szépirodalmi divatlapja negyedik évfolyamát kezdi meg, azzal a pompás és tartalmas számmal, melyet október elsején adott ki. Divat-része remek kivitelű rajzaival, értlu tó. magyaros leírásaival s a divat..- kézimunkák állandó szakavatott tanfolyamával, ián a külföldi, mint a hazai divatlapok fölött áll. Szépirodalmi része pedig bármely nagy szépirodalmi lappal állja ki a versenyt. Költeményeket, elbeszéléseket, tárczákat elsőrangú íróktól közöl, lorditásai eddigelé a franczia. orosz, olasz, angol, nj-jfőrög. német stb. iroda.on i. i mutattak ba sikerült közleményeket. Októberi száma Gyarnnthy /-iL'ánétol kezd egy hosszabb elbeszélést, költenyt Sully l'rudliommetol. Radó Antal műfordításában stb. továbbá találkozunk benne F. (iyujtó Izabella. .V gál lanka nevével. Ismerteti a fóvátot tart arra. hogy olvasói egymás között is kicserélhessék gondolataikat. S ha e dús tartalom mellett felemiitjük. hogy a »Divat-Szalon« előfizetési ára egész évre csak B frt. méltán felhívhatjuk rá a t. hölgyközönség figyelmét melyet a »I)ivat-Szalon« teljeá mértékben megérdemel. Előfizetések postautalványon a • Divat-Szalon, kiadó-hivatalába (Budapest. Gizella-tér 1. sz. Haas-palota) intézendök. — Városunkban meghaltak szeptember 20— '2f!-ig. Koros Karolina róm. kath., 56 éves, guta ütés. - Takács .Tózsefné róm. kath., 4G éves, szivkór.— Smurcsek Ludmilla gyermeke, Sarolta róm. kath., 10 hónapos, agyhárt valob, — Vidics Mária gyermeke, József róm. kath., 1 hónapos, tüdőlob. — Friedlander Sámuel gyermeke, izr., halva születetr. —• Horváth János gyermeke, Karolina róm. kath., "> hónapos, bélhúrnt. — Molnár József gyermeke, István ret*., ü hetes, ráuggörca. Közgazdaság. \ mi közswinkrol. Ha valaki vármegyénk területén körntat tesz. avagy vármegyénkkel eléggé ismerős azt fogja tapasztalni, hogy igen sok különösen a régebben alapított községeknél azok építésekor az ízlést, vagy legalább is a mérnöki tudományt, még alig ismerték. Legalább arra keveset adva, az illetők építkezéseiknél kevés ízléssel is bírtak. Az utezák legtöhhnvire nemcsak egyenes vonalra osztva nincsenek, de a község maga is igen görbe, és ide-oda csavargó Btcaákból • szögletekből áll. mely körülmény rendesen a házhelyeknek s magának az épületnek is alkalmatlan s térde ilakot adván, a legdragál>l> földnek a .belső) teleknek

u becsét s minden érdeméi kévéébe alkalmazhat óságuk miatt tetemejen leszállítják. Az ily egyenetlen uíczákhan akármim'í szép házak épülnek is. soha sem lesznek oly tetszetösek. mintha azok pgyenes s párhuzamos utcákban épültek volna. Dfl már magáhan véve is elég nagy kár s veszteség, mid fin a földnek rendetlen beosztása miatt igazi becsét és hasznát épen nem vehetni. Ha az ily rendetlenül épült községeket megtekintük. nem látunk egyebet, mint, a nagy. téres udvarokat többnyire kerítés nélkül szabadon állani, •i a leghasználhatóbb s értékesebb földet haszontalan gyomot és pudvát teremni, i drága földet minden haszonnélkül heverni, s még is mindenütt a szükség panaszát hallani. Kzek és ezekhez hasonlói rendetlenlégek sok helyen a belsőség értékét, s az utczák díszét felette megrongálják, s a legdrágább földet a belsőséget a legol•sóibbnál is alábbvalóbbá teszik. Azon felül az ily községek rendesen piszkosak s befásitlanok is, mert a rendetlenség s a szót-zórtság miatt a kellő felügyeletet tOi a netáni jóakaratot s tevékenységet szerfelett megnehezítik. A községben meg kell becsülni minien talpalatnyi földet, mert egy az, hogv i többi földek között rendesen a legkövérebb, a legtermékenyebb, már pedig az hogy mindenkor szem előtt van, minden üns időnket annak növelésére s gondozására fordíthatjuk. Miért hagyjuk tehát a nagyobb Iwdterületeket, udvarokat és semmi hasznot sem hajtó üres köztereket hevertetni? holott az ilyen területeken minden szabad percet felhasználhatunk, az oda való járkállásban nagyobb idö el nem telik, és vagy magunk vagy pedig hozzá tartozóink mindig találhatnak ott hasznot hajtó szórakoztató foglalkozást. Továbbá az ily helyek felügyelete tetemesen könnyebb, majdnem semmibe sem kerül. Nem ktdI külön őriztetnünk mint a külsőségekben elterülő földjeinket, s ha mindezekhez hozzá vetjük, hogy a belsőségekben elterülő földek rendesen bujábban "s sikeresebben teremnek, ugy lógjuk találni, hogy a belsőségekben egy öl terület felér t izzel a külsőségekben. Pedig igen sok községben sok gazda a szeme előtt levő szerencsét és hasznot nem használja fel. Pedig a magyar községek csekély kivétellel legtöbbnyire a legjobb helyekre épültek. De sok ember azt. gondolja, hogy csak is a sok földön lehet, gazdálkodni, azért is a kevéssel, a jóval nem gondolj holott nyilván valói dolog az, hogy lehetSÓIJVS egy hold földön okszerűen felosztott kevés munkával több hasznot elérni, mint némely tiz hold földön tiz annyi munkával. A külföldi kisbirtokos igen sok esetben,- de nálunk is kivéte es szorgalmasabb német községekben - csupán az udvarából is képei éledni, de legtöbb magyar községben ha egy két bodzafát látunk az udvarokon: mindent láttunk. Hogy élnek el azon szegény emberek, kik a kőszikla hegyek tetején lakván, mind a földet, mind pedig a trágyát a fejükön hordják fel, s úgy készítenek maguknak hasznot liajt<> területeket. Mily nagy vétek tehát a jó földnek közepette sziik<éggel, nyomorúsággal s gyakran éhséggel is, egyedül a régi rosz szokás s a mit sem törődés miatt küzdeni s sóvárogni a másoké után. Ha aa igen széles utezák s minden haszontalan szegletek s egyébh üres terek más haszonra nem forditatnának is, mint gyümölcsfával b-ültettetnének, nem jobb volna e ez mir magában is, mint üresen állani hagyni, holott azon körülmén3'nyel már csak a tüz ellen is nagyobb biztonsága volna a községnek. A mely község tele van gyümölcsfával, ott az ez iránti kihágások is igen ritkák mert azt mindenki feltalálhatja saját udvarában. Mennyivel szebb az olyan község, a mely egy gyümölcsös kerthez haton Itt— annál, a melyben a nyomorék puszta házak, kerítetlen udvarok, és düledező más egyébb gazdasági épületek tűnnek a szemlélő szemébe. Nem szükség a kerítést deszkábéd, sem pedig léczbol vagy más e féléből vagy esetleg falból készíteni. Legolcsóbb s még is mindenek felett lagjobb s legtartósabb az eleven kerítés, a mely díszesebb s örökös is. Mihelyt az emberiség elkezdi a természet által neki nyújtott előnyöket s a mutatkozó) hasznot kellőleg kihasználni, a világon levő nyomorúságnak kilencz tizedrésze megszűnik öt ostromolni. Kivonat: Pápa városának gabona-ár jegyzőkönyvéből 1890. szeptember hó 20-án Jó. Közép. Alsó. liiiza uj 7 frt :U) kr. 7 frt 00 kr. ö Irl HO kr Rozs uj 1 . 30 > ti » 00 > 6 > 80 > Árpa uj / > 20 > Ii > HO > 8 > tio > Zab 6 ti . (»0 » Ii > 20 » Ii > (X) > Kukoricza 1 > 20 > ti . tX) > 5 » lio > Burgonya 2 • 1)0 > 1 » HO » 1 » 40 » Széna a » 70 » a . úo » Zsupp 2 » 20 » •i » 00 » Osvdld hú ni cl, polgármester. Indulás Pápáról. Győr felé: Iinlul ti óra 22 perez •éggel, BudapmUn van 1 óra 35 porca (lelten. Bécsben ráa l ara 40 perez délután. — ntlnl 3 óra 35 perez délután, linda/iesfen an 8 óra 55 perez este. Bécsben vau 7 »ia 20 perez este. Ks indul 1 órakor éjjel, Budapesten van 7 órakor reggel. Bicéken .an 0 óra 5 perez reggel. Indul 7 óra 30 toroskor este, Győrött van lo óra 2 perez[Or éjjel. Kis-Czell felé: Indul 1 óra 5 perez léiben,— 8 óra lo perez este —- és 4 óra 16 perez éjjel. t Krkezés Pápára. Győr felől: 1 óra 2 perez délben, ') óra 20 pereskor délután. 8 óra lo perez !.ste és 4 óra 16 perez éjjel. Kis-Czell felől: 6 óra 12 perez, éggel, — 3 óra 30 perez délután és 12 ira 57 perez éjjel. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. — B H. A te lepnthiáröl irt czikknek az a cgföbb baja. hogy a végén messzetér tárgyától, lelyesebb lett volna néhány különösen érdekes esetet fölemlíteni, a miben a krónikák egyáltalán lem szegények. Hogy lélektanilag hogyan lehetne •zen tüneményt legjobban megmagyarázni — azt ie l'laiiuiárion Urániájában keresse. S. A. Tárgylalmaz miatt voltunk kénytelenek mellőzni, taíán i jövő számban; nem múlja idejét. — V. B. A ). cyklusból kiemelkednek a .I.átom. hogy szenvedsz » . . . s aj .Adj egy fürtöt hajadból ... > .ezdetüek. Az «Osz.i dalok* — jönni fognak. — iízella. Kézcsőkuiik. Az illetőknek — egy kivéteével átadtuk az üdvözletet. — M. felhajsz.olta az •gesz várost, kérdezett itt ismeretlen. — H. S. V rajz sikerült, csak szeretnők, ha a kissé terengös reflexiókat elhagyná. Ludovü us. Az. ügyesen isszeválogatott gondolatok jönni fognak : de sz.petnök tudni kik után adja őket. — Z. Oy. tionloskodtnnk róla. hogy pápai híreket azon a kies idéken is hallhasson néha-néha. — H. J. Az isenért — ne ijesztegessen. — Több kéziratról a övö számban. Nyilatkozat. Alulirott a nyilvánosság előtt er—cl kijeién tem. miszerint minden olyan feltevés, mely • veaa> prénii pénzúgyigazgatósaghoa Toek S. alátfáaaaJ ellátolt adóügyi fel jelentést személyemmel hozta összeköttetésbe, tévedésen alapozik. — Ki kellett ezt jelentenem, noha azon lelketlen egyén csak «Toeh S.. aláírást használt, mig engem Tor-h s. Lipótnak hívnak, de ebből is látszik, hogy az illető engem akart feltüntetni a fönti följelentés szer/.őjéii I. Kijelentem továbbá, hogy a följelentő és Toeh nevet hamisító egyél ki nem tudni bosszúvágy!...1 vagy polgári kötelességből tette a följelentést, mindaddig becstelen ember, inig nevét a nvil. . BOtágra nem hozza. l'ána 18'tO. ixept. 96-éa. rocü S. L Weisse S, idfiisliiHe \nn (II) kr. bis 11. 11.16 p. Meter — glatt und gemusten (ca. 190 versch. Qual.i — vers. roben- und atftcfcweise porto- u. zollfrei das Fabrik-Depot (. llenneberg (K. u. K. Hoflieferanti. Zürick. Muster umgehend. Briefe kosten 10 kr. Porto 8-1 (

S») Szabó Edénél PÁPÁM W B V R A II C II - V K L K padló fénymáz puha és koniéiivpadlók fényezésére négy ssinben n. m. süiri barna s/.hiii. VÍlátfOK S'/,ÍIIÍ!. mahagóni barna, n a lu i1 nagy l¥tg ára 1 Ír 25 kr. Járiazelli gyomor cseppet legbtztcssabb gyógyszer minden gyomor bajnak. Bermüller Alajos, Pápa. Keil Alajos-féle Padlózat-fénymá2 (Glasur) Bórsbi l;gkitönőbb mázoló-szer puha padló számára. 1 nagy palaczk ára frt 1.35 kr. 1 kis palaczk ára t>8 kr. Viaszk-kenöcs legjobb és legegyszerűbb beeresztő-szer kemécy ]*ad 1 ó számára, 1 köcsög ára SO k mindenkor kapható : Bermüller Alajosnál Pápán. Lakás bérbeadás. A lőtéren 12. színim házamban azonnal vagy IWK). Szl. iHihíil) napjaiul loltli évre bérlieadandó: A főépület I. emeletén két szoba, bejárattal a folyosóról, esetleg egy istállóval. Bővebb felvilágosítást ári a tulajdonos Hanauer Béla. rw Árverési hirdetmény. • ft * Mely szeriül N.-SZOLLOS község alulírott elöljárósága. ír .* , — -I ' I Ő718. «831. • • • Veszprém varmegye arvaszekenek —— szainu vegzeserel történt meghivása folytán közhírré teszi, hogy néhai Szigeíhy János hagyatékát képező a n.-szőllősi 42*. 428. 466. sz. tjkvekben mindenütt f i sor és a 487. sz. tjkvben Y i. 2. sor számok alatt foglalt testileg összefüggő és természetben egy egészet képező szőllőbirtok — a szöllőnél -evő vőkészlettel együtt az Í890. éri október hó 9-én d. e. 9 órakor nyilvános árverésen — a kikiáltási áron fölül a legtöbbet ígérőnek eladatni fog. Az érintett ingatlanok a kőkészlettel együtt kikiáltási ira 140? forint. Vevő a vételárt — az árvaszéki végzés értelmében készpénzben az árverés napján azonnal lefizetni köteles. Az árverésre vonatkozó egyéb föltételek N.-Szőllősön i közjegyzői irodában betekintbetők. Kelt N.-Szőllősön, 1890. szeptember 18-án. Lachman Ottó, Horváth P. Mihály, kjegyzö. biró.