Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-10-05

XVIi. évfolyam/^. r~ 40. szám. MpojHenik in i n tl e n v a s á r u a f Kő/érdekű sárgás közlésekre kuiDiikiiil rendkívüli sz;i niuk is adatnak ki. I érmen let ksn lovelok. cs ,!; ismert kezektől l'e.gadtatnak el. — K•• /1

tat«>U nem a latnak vissza. apnak szánt k I z 1 e ni é n vek a */erk. hivatalába küldendők ,'\ Pápa, 1890. október 5. Klöfizeíési díjak. Kgy évre (i frt Fél évre 3 frt. Negyed évre I frt 50 krajrzár. — Kgy szám ára ló kr. Hirdetések Kgyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyi Ittérben 80 kr. A díj előre fizetendő. Bélyegdij mindig kül<">n számitatik. Az előfizetési dijak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (Gahlherg Gyula a p a város Ii pap rkeresked •sr. lőtér kii ldendők ;> lóságának éj 1 ti b b pápai, s pápa-vidéki egyesületnek Veszprém contra Pápa. A Veszprém városa számára tervezett 2 uj vasút. Tisztelt laptársunk ;i Veszprém* linlemiája múltkori rzikkunk tdlen enjüé.. tünkbe ho/ta I »\enstirna svéd állambires mondásat, melyet kissé vári. t.t lehetde a lka llllUZlii . id/. ke« éj> logía\;il íratott. A r/ikk álláspontja es o|ese; >ic folo, sir jul Pedig el•w.ik feledni. hogy nem alantas kö• I polemizál, hanem a megye kötegének igen jelentékeny réssévei, mely -ehogy sem hajlandó érvek In Ivett ily uangoii irt csikkel tdfogadni. melyben iiioes más mint stat pro ratione volunta.s ig] akarom). Az ily tónusban irt rzikk után eis", szikség \ <>lt tisztázni a helyzetet, mit .1 fentebbi pár sorban m-g nem érdemelt enyhosiggel megtetttak. Most dologra. A pápaiak mint el Te sejteni lehetett sehogyan sem lelkesülnek | Uleg\élikben terve/.ett két VilSlltvonalért, tiönyö-tiyőr-Zirc/.-Veszpréiii és a Veszp rém- Kny ing-1 b»ni bóváriért. A jé. veszprémiek hát azt szerették \olna. ha mi ezen két vasútvonalért lelOednénk, a mi annyit tesz. hogy mi apaiak saját pénzünkön vegyünk botot, tzfl adjuk át a veszprémieknek, hogy agyonverjenek bennünket; vegyünk kötel--t. melylyel bennünket felakaszthassanak. De roncdálják azt. hogy sejtették, hogy nem fogunk lelkesülni; de azért égis ellenünk kiakarják építeni eme ;<-utakat- Kz minden lehet, esak nem II .bilis, de nem is méltányos. Azután esttál a Veszprém múltkori czikkünkh l egy részletet, melyben íu.grzáfolhatlan érvekkel bebizonyítottuk, hogy a i iyőr-Zirez-Veszprémi vasútvonal Páfál tonkreinenéssel fenyegeti és hogy megyének esak a Veszprém-Zirrz-Pápai vonalat szabad segélyezni, mert ez Msztán megyei vasút, és a megyét diagonálisan vágja keresztül. Ezek után a hogv Pipa város tonkreinenéssel van fenyegetve ha ezen vonal kiépíttetik, ez ne bírna oly solylyal és hatassál, hogy ezen tervezetei mostanra — meghiúsítaná 1 Vederemo! Maglátsndjok, hogy ki fog Pápa \árosának, a pápai és devecseri járásnak új adót, új terhel megszavazni egy oly vasút kiépítése eséljábói, mely ••zen nagy ridékek, a megye nagy többségének érdekeivel ellenkezik! 1 A Veszprém igy folytatja: Szíves készséggel ellüssziik. hogy a tly.'írZircz-Veszprémi vasútvonal nem túlságosan kedve/, l'ápa váms érdekeinek. — Szokva vagyunk ahhoi is. hogy a Pápán kissé túlteiigésbeii tevő lokal Patriotismus élénken feljajd iljoii. keserű könnyeket hullasson mindannyiszor, valahányszor a megye vagy Veszprém város érdeke nem találkoznak az ű érdekeivel, de épen eséri nem ejthet tévedésbe bennünket a hamis vészjelzés h a n g j a, a m e 1 y s z ó Ihat Pápának, de ne m f ii t j ú 1 nek ü n k. S z e r i nt ü • k m i n d e n hasúul 6 k 0 z ú g ybes reánk nézve az elsJ a m 8g y 6 é s a m e g y 81 s z é k v :í r 0 s. V a s zprém érdeke és csak a második bolyén áll Pápa város óhajtása. Csak a leplezetlen nagyfokú fgoismus képes ily expectoratióra és ilyen modorban való irásra, de mely sehogy sem illő egy hivatalos laphoz, mely az eges/, megyét egyformán van hivatva szolgálni. Szolgálni, mondjuk, de nem ily fenhéjazóan besz/dui az adózó kölőnséggel. Igen nekünk csakis a megye érdeke mérvadó és Veszprém városé csak iaynyiban. a mennyiben az a megye érdekevei összeegyeztethet Természetes, hogy Pápa város érdeke jobban szivünkön fekszik, mint Veszprém városa'', de a kérdéses vasútvonal a megye csakis keleti széls'i részének érdekében áll. mig I megye legnagyobb része, majd *'

t része ellenséges vagy legalább is nagyon közönyös állást foglal el Igaz. hogy ezen vonal Veszprém városára nézve el'.nyös. de a vázolt körülmények mellett I meellenzi ezen vonal gye nagytöbbsége érdekeit kielégíti, s hozzá oly vidéket nyit meg i forgalomnak, mely eddig hozzáférhet len, melynek legnagyobb rémében még országát sincs. Lássa kedves laptárs, e/. j megyei érdek. Ilic Rhodus, hic aalte; itt működjék hivatalosan. ig\ fogja fel helyesen feladatat a megyének hivatalos lapja lenni, ázatán igy is eléri Veszprém város czéljáf mert nyer összeköttetést Győrrel" éh a filággat. Ezen tisztán megyei rssuf melletti érvelési a Veszprém absurdinnuak mondja. .Már bocsánatot kérjük, mikor UTÓ! van IBÓ, hogy Veszprém megye vasutat építsen rag} segélyezzen, akkor az akar absurdillllot, l<i megyéje nénsével más inegycheli vasutak kiépítését akarja elősegíteni. Ha megadé./.tatjuk magunkat, akkor eis. sorban saját megyénk vasuti szükségletél tartozunk kielégíteni, még csak azután jönnek a szomszédos megyek vonalai, mint ezt Zala, Tornntál és Bihar megyék tették. Ezért kell elsőbbségei adni a Veszp réin-Zircz-Bakony bél-Pápai \ asutnak. A •VeSSpréui id.'iililicálja a székváros érdekeit a megye érdekével, de itt nagyon hamis Hton jár. Egyetlen egy érvet sem hozott fel a 2 vasútja mellett, hacsak az nem vetetik annak, hogy Veszprém varosának szüksége van reá. Am Pápának még nagyobb szüksége van erre, mert meg avval l prae-vel sem bir. megyei székhely, mely körülmény állandóságot biztosit Veszprémnek, mig Pápa folyton alább száll. Azért a „Pápai Lapok" védelmezik igazán a megye érdekeit, meri megrontatták az utat. bogy uiikép lehet a megye két varosán és egy eddig teljesen elhanyagolt, de az Istentől megáldott vidéken Segíteni. Kgy ily vasúiért szabad a legutolsó szerhez, a megadóztatáshoz nyúlni. De inun lehet egy ily vonalat egy pár könnyelmű frázissal lebunkózni, mint a „Veszprém" teszi, hogy ezen vonal csak arra való volna, hogy a veszprémiek kőin ebben vizitelhetnének Pápán és a pápaiak hamarabb mehetnének Veszprémbe dikciózni és opponálni. Azért azt kívánja a „Veszprém* teui. meri a inegye(?| és Veszprém érdeke e/,t követeli." Hát lássa! Esek a pápaiak méjfijó balekok is tudnak lenni es szép csendesen megszavazlak a Balatonvidéknek és az Almádiban érdekeli Veszprémieknek egy igen jelentékeny subventiót, akkorát mint Zala es Soinogyinegye. ámbár a mi megyénk érdeke jelentékenyen kisebn a Balatoiig./haji'.zásnal. mint a másik ket niegyéf. De mert méltányos, megszavaztak szó nélkül. I>e a kiváut vasút megöli Pápát, azért kötelességünk azt ellenezni, e/. életkérdésben n.'lll lógunk tágítani. Jámborabb, türelmesebb nép nincs több az országban, mint a papai. Akárhányszor volt mir Veszprém contra Pápa. tűrtük; a bárány sincs oly szelíd mint mi. Tehetetlenebb, aluszekonyokb éa fatalistább sincs mint a pápai, de nem tanácsos a túlságba menni Pápa létérdekeinek mellőzésében, mint azt a jó veszprémiek most (enni szeretnék. Nem mindig másodrangú Veszprém aka riiuk n.'irveiek a Zirez-Bakonybóli vastittalan vidék Oszszes forgalma Pápa felé terelődjék." Kerl első sorban eses állítás nem áll. inert épugy menne a forgalom a második t. i. a veszprémi csatlakozó pont leié, azután pedig Pápa is Veszprémmegyéhez tartozik >•. igy a megye érdeke is megköveteli, hogy Pápa város sülyedéscii segítve legyen. Vegye tudomásul a „Veszprém." hogy czikke Pápán és a kél járásban a legnagyobb felháborodást és elkeseredést okozta, ugy tartalma mint modora miatt. Ez a vasuti Égy felrázott bennünket. Védekezni fogunk ezután érdekeink folytonos és koVetke/.eteS tekintetbe ||e||| vétele ellen. Jelszavunk: niI de nobis sine nobis. Semmitsem szabad tenni a megyének nélkülünk oly dolgokban, melyek minket is érintenek, és még kevésbé contra nos, ellenünk, mint az ím-st a vasuti ügyben a „Veszprém" szerkesztőségében szándékoltatik. lenni. Bég a elégedetlenmeg hogy maga legSÜbn Veszprémi oly kegyes elismerni, hogy ; anyagi támogatását, a miért ezt tenni mi czikkünk Pápa város közönsége nem is szabad. Máskép áll az ügy a s /.hangúl.ntának és óhajainak hü tolnia- Veszprém-Enying-Dombóvári vonalnál. Ez I hogy csak szép csendesen járuljunk hozzá >,dója.< nem ellenkezik más megyerész érdekei- j a Veszprém város által kivételt 2 vasút azt kérdezzük: Hát .ja. Ha ez igy van. Pápa város és a pápai járás lakosságának közhangulata és óhaja nem bir annyi i'-ntessággal, hogy a megyénél tekintetbe • • tes>é-k MI a a megye ezen jelentékeny része oly szándékolt vasuti tervezet ellen l.p fel, ha feljajdul akkor, mikor ezen tervről komolyan beszélnek, ha eliadja. vei, de mivel ez csak egy járásra nézve hasznos és megyénk nincs azon állapotban, hogy egy vonalnál többet is segíthessen, ett'Ü is megkell tagadni — esetleg a subventiót, mert egy járás kedvéért nem szabad még 4 más járást megadóztatni. A Veszpréin-Zircz-BakoiiybélPápai vasút, diagonalis vasút. 3 járás kiépítéséhez, mari szép csendesen megszavaztuk a Malatongözhajózás subventióját is. De akkor kilátásba helyezi Pápának, hogy kap talán majd valamikor egy szárnyvasutat, ha szükség lesz rá, s3t még egy kis segélyt sem ellenes ezen szárny vasútra, ha kerül. De előbb ezen két fontos drága vasútvonalat kell kiépiis általános az miatt, hogy Papát elhanyagolják, tessék a többségei valamikép megcsinálni e kél rtsutnésnagy erővel ki fog törni a jelszó, minden áron elválunk, elszakadunk \ eszprémtőL Akártlyíir- Vas- akár Sopronmegyéhez csatlakozzunk, mindenütt sokkal jobb sorsunk lesz. Talán valamikor kapunk egy szárnyvasutat. ha szikség lesz rá és egy kis segélyt, ha kerül! Evvel akar vigasztalni t. laptársunk. Jól tudjuk, hogy ha a Veszprém városi tkon múlik, soha sem lesz rá szükség; segélyt meg soha sem kapnánk, mert Veszprém városnak két vasútja több gencratióni kimentené a segély lehet segél. A dolog sokkal komolyabb. Semhogy ily felületes modorban lehetne ezen végig menni. Egyúttal megmondjuk azt is, hogy semmiféle msjorisálásnak nincs helye, a mely csakis az által válnék lehetségessé, hogy a Veszprémiek minden id'i és pénzáldozat nélkül jöhetnek a szavazásra, a vidékiek pedig nem, mert kétségtelen, hogy a megye nagytöbbsége a vasútvonalak ellen van. Végre még csak aZOD reményünknek adunk kifejezést, hogy a „Veszprém" ebbeli czikke, csak a szerkeszt", urnák nézete; nem lehet az a megyei mérvadó emberek többségének véleménye, mert ezeksokkal jobban ismerik egy VosspremZirc/.-Bakony bél-Pápai vasút fontosságát, semhogy oly becsmérlöleg nyilatkoznának egv oly fontos megyei vasútról. Azután lehetetlen ezeknek oly nyilatkozatot tenni, hogy „nem áll a megye érdekében, hogy — Veszprém vármegyének a most 1890. évi október o-ra tűzött rendes bizottsági ülésén két fontos kérdés van tanácskozás tárgyául kitűzve é-s pedig a megyei nt-adó mennyisége és egy a megye csak egy részén átvezetni szándékolt vasútvonal terve. E két kérdés egymással oly SSOTOS kapcsolatban van. hogy egymástól alig elválaszthaté.k. a mennyiben értesülésünk szerint az úgyis túlságos magas százalékban (12%) megállapítani szándékolt útadón túl a tervezett és Győrtől Xirczen keresztül Veszprémig kiépítendő vasútvonalra is évenként 4000 frt szándékoltatik megs/.a vaztatni. Tekintve pedig, hogy megyei terheink úgyis már alig elviselhető magasságot értek el. é.s ezek emelése egy oly vasútvonal kiépítésének segélyezése által. — mely vasútvonal a megyét csak alig, vagy legalább is kis részén érinti.- nem lehet a megye lakosainak érdekében; tekintve továbbá, hogy ezen vasút vonal által a megyének egyik legnagyobb és legnépesebb városa és ennek egész vidéke, mely a megyében a legtöbb adót fizeti, mellőztetik, sőt ezek életérdeke ellenére építtetnék ki: mindeneknél fogva mi sem az útadónak szándékolt magas százalékban leendő megállapítását nem pártolhatjuk, sem pedig nem járulhatunk hozz;', ahoz, hogy a mi városunk é-s egész vidékének életérdekei a tervezett vasútvonalnak kiépítése által évtizedekre — ha nem örökre is - megsemmisíttessenek. Mindezeknél fogva. midőn egyébként kijelentjük, hogy a mezőföldön keTÁRCZA. OKTÓBER 6. Kgy jajkiáltás rázta meg a léget Negyvenegy éve — egy nemzet jaja, • tyáazt hirdetett a nap kelő sugara, Konyharmatos volt véres hajnala. A szent szabadság temetése volt, Dicső oltára Ö88zeznzva állt S — kik hősileg védték — mártírjai Elszánva várták a csúfos halált. I »h, szörnyű nap I Te annyi szép s nemesnek l.átta.l letűntét vad önkény miatt! Iteményeiknek szétdúlt omladékin Fájón kesergtek sebzett honfiak. Édes anya, ki elveszte szerettet, 8 a lány kinek hive elvéretett, Kettős gyászt öltött, két seb égeté, — Hogy véle a szép hon is elveszett! Ks ti nagyok, kik szembe száz veszélylyel Honért s egy szép eszméért vittatok. Hátran megállva, mint a szirt viharban, Midőn korbácsolják zúgó habok: ' 'ii legnagyobbak akkor lettetek. Midőn az ármány áldozatra vont, ' ti oly nyugodtan mentetek halálba, De térdetek előtte nem hajolt! — Merről zúdult ez átok, gyász a honra? — Boruljon rá felejtés fátyola, 8 ha hull a köuy a mult fájó sebéért, A mit a bús emlék kisajtola, Száradjon az fel' De emlék, te élj, • a i ziprus ág is a sírok felett; Hadd tudjak meg a késő unokák, lük áldosáoak honért életet! — 8 te drága hon, ki annyi vészt kiálltai, Bár oly gyakorta alkonyult napod, Belső viszály dult, rád támadt az ellen, Ks — mint vihar a fát megingatott: Te drága hon ! Te hármas bérez hazája. Kiiek szabadságért mártírjaid Már oly sokan valának — élj soká, 8 virulj dicsőn a késő ezrekig! Sasos*. Uli Napló. f/te: GIZ&JJL II. (•'rtíez, Szt.- Utnh(jitn<l — Mi'nin-Trost. Grácz csak végtelenül kedves barátságos város, templomaival, Schlossbergjé- I hot fílI

„ ,• „„ vei, a cs.llogo Murával. és egész kör- | lehetős frugális étkezéssel nyékevei, — olyan hódító hatással van mindenkire. < »römmel gyönyörköd tink újra mindabban, miről tavalyi leírásomban már megemlékeztem. — Ez évl>eii nem volt itt annyi idegen mint tavaly, lehet hogy akkor a párisi világkiállítás által volt nagyobb a forgalom. Most azonban épül az iparcsarnok, már kupoláján dolgoznak, hogy jövő hóban kiállítást rendezzenek benne, mely bizonyára vonzza majd a látogatókat *). A közeli fürdők egyikét Szt. Radegundot is megnéztük. Olyan szép völgyön megyünk keresztül, kedves kis helységek szép vegetáczió, zöld hegyek, — üde a szemnek minden, és alig veszszük észre, 2 órai úttal, kényelmes kocsin, már ott vagyunk. Az 1446 mtr. magas „Schökkel

u *) Augusztusban meg h nyitották. uralja a vidéket, hotelével már messziről látszik csúcsa, mely borongós időben elei tűnik a felhők között. Ambicziózus turisták el nem mulasztják, hogy fel ne menjenek, mig a gyengébbek megelégszenek a „Schökkelbartlig

u juthatni, hol szinte csinos menház, — a fáradtak tej, vaj. s egyébbel üdíthetik magukat, s a szép panorámában gyönyörködve pihenhetnek. Radegund pompás helyet választott magának az aljában igen csinosak a sveiezi lakók elszórtan fák között kertekkel, — sátrak fénykép a egyéb tárgyakkal, olvas.) terem, fürdőház, mind közel vannak. E fürdő létesítő iránti hálás érzelmeket, iki a 40-ea években kezdeményezés a „Dr. Novi" emlék hirdeti. A nagy étterem asztalán végig a kurámiután megkell megelégedni annak, ki egészen a gyógymódnak veti alá magát. A „ Baarfiiszeleket" nem láttuk, mert hát ez is némelyik gyógyszabályához tartozik, hölgyek ép ugy, mint urak. sétálnak lábbeli nélkül a harmatos fűben. Pgysziutc mindenki kalap nélkül jár. csak is, kik már nem dicsekedhetnek dus hajzattal, és a forró napot nem birják, viselhetnek könnyű sipkát. — E hidegvíz Iwesavarás, dörzs és zuhany fürdők már sok snlyos gyomor és idegbajosnak adták vissza egészségét, nem egy áldja ezen mindenesetre szigorít kúrát. — Telve és telve van minden lak. vagy ÉN egyén egyszerre használja Radegundot. azt hinnéd magyar fürdőben vagy, annyira ellepik hazáintiai iés ez idén még különösen a fehérváriak;. Ebéd után kis ligetben összpontosul a közönség egy része, hol zene, olvasnak, parthieznak a gyermekek élénk zaja mellett. A levegő valami nagyszerű, tág tüdővel szív;a be az ember a fenyők illatát, port itt nem ismernek, a hegylánca elfogja és jóformán naponta kis eső frissíti. Közeli falvak is telve vannak vendégekkel, honnan bejárnak, vagy ott használják az előirt szabályokat. Ez nem mulató fürdő, itt csakis üdülést kereső, zajt és luxust kerülő vendég érzi jól magát. Sétányai szebbnél-szebbek, kedves kis tó — csobogó források. pihenŐ helyekkel. A _Scbwindleri[uelle

u-hoz is pompás ut vezet, folyton fényű erdőben, minden fordulónál jelző-tábla, nem meredek emelkedéssel érünk a forráshoz, honnét messze távolba tágas kilátás nyílik a hegyek között a mélységbe elterülő szép •teier vidékre, illatos flóra dúsan himez, a forrás előtti szabad tért. a csobogó viz, a tiszta hegyi lég és csend, mi itt honol,— valóban pihenni vágyik itt az ember! De vissza kell térnünk, néhány ismerőssel találkozunk. • sietünk kocsinkhoz, előbb még a vendéglősnél fák alatt, elég rosz tejet, vajat fogyasztva, elhagyjuk könnyű szivvel Radegundot, mely minden szépsége mellett, nem bir reánk vonzerővel. Utunkban megnézzük Steicr hires búcsújáró helyét MáriaTrostot. Messze vidékről látni a magaslaton hatalmas tornyaival, kupolájával, oldal épületeivel a templomot. Kocsinkat elhagyva a hegy hátsó részén megyünk fel a vallásnak szánt helyére. Tágas templomában nyolc/, oltár, mind márványból, főoltárnál nincs szt. kép. csak oszlopzat, — a kupolából a külvilágosság fénye dereng át, a sok ajánlatra, mik áhítattal vannak bizonyára oda helyezve és freskókra, melyek a mult Szásádból valók a templommal együtt. — A zárda ajtajánál csengetve, a templomszolga kívánságunkra még levezet a kriptába. A templom bemenetelénél ajtót emel emel fel. lámpával megyünk le a lépcsőzeten a sötét szikla-sírboltba. Kissé borzongva tekintünk körül, a tál mentán végig egyszerű nyitott lakoporsók vannak drótfonállal feltámasztva, melyekben végig a 180—130 év előtt elhalt szerzetesek csontvázai. — Az őr felállítja az egész alakot, rémes nézni. a szikla lég által megszáradva, balzsamozás nélkül maradtak meg talán igy ? A bőr rajtuk olyan mint szürke pergament, - kinek kereszt, kinek rózsafüzér kezében, — csak egykettő fekszik összeomolva deszka-koporsójában, melyvken kis ércztáblán nevükévszámmal. — Hatalmas alakok lehettek, még igy is látszik, a Paulinus rend tagjai voltak, mely rendet II. József császár törölte el. Vagy [96-an sorakoznak egymásmelle tt, az ör mutatja: „Ezt felbonczolták. azért vannak bordái átvágva stb. csodálatos, hogy fennmaradtak ennyire, még némelyiknek lábán egyszerű börczipője is meg van. Valószínűleg száraz légben aszalódtak meg, s a jelen száza.I kiváncsiainak mint természeti csodát mutatják a mult századbeli hit buzgó terjesztőit, s mi, bár érdeklődéssel néztük e nem mindennapi látványt, mégis örülünk midőn újra fonirUagyunk a ragyogó napfényben. — Kívül csinos sátrak vannak, értékes és olcsóbb tárgyakkal ezüst, üveg keresztek, szt. képek stb. Innen szép a kilátás Grácz felé, a hegylánca és mély völgyre. Most a 160 lépcsőn megyünk le 40