Pápai Lapok. 16. évfolyam, 1889

1889-10-20

Megjelenik \^ minden va s á r n a p. Közérdekű, sürgős közlésekre koronkiiit rend kívüli számok is adatnak ki. Bérmentetlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt köz le menyek a lap szerk. hivatalába ""~N\ (Ó-kollégium épület) küldendők Előfizetési díjak. \^ Egy évre 6 frt - Fél évre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajczár. Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 30 kr. A dij előre fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számitatik. Az előfizetési díjak s hirdetések a lap kiadó hivatalaim (GoldbiM'« Gyula >s papirkereskedése, főtér; küldendők. /? ífa Pápa varos d_ hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek m eg vál ásatott k fa] önjei A népiskolai közoktatás mizériája. A népiskolai év megkezdődött, illetőleg meg kellett volna kezdődnie okt. 1-étől mindenütt az országban. Mit tapasztalunk mégis? A legtöbb helyen ma még az iskola sem várja a növendékeket; mert kivülról vakolatlan, belülről meszeletlen az iskola. Meglesz november is, de sőt Karácsony is, csak szép legyen az idő, mire a népiskolások mind összeverődnek. Nagy mizéria a népiskolai közoktatásra. Annyival nagyobb, mert, hozzá még, épen azok maradoznak le legelőbb,' kik legutolsókul jöttek fel az iskolába. Sokszor gondolkodtam afölött: hogyan lehetne a bajon segíteni? — Lám az, ki katonának bevallott, okt. 1-én megjelenni tartozik azon hadkiegészítő parancsnokság előtt, melynek kötelékébe mint besorozott első sorban tartozik. Ellenkező esetben törvényhatóságilag köröztetik s előkerülés esetén mint szökevénynyel bánik el vele az illetékes katonai biróság. — Vagy: minden polgár, kinek csak valamicskéje van, az adókötelesek rovatába esztendőnkint felvétetik, egyszersmind törvényileg köteleztetik, hogy negyed évenkint adóját megfizesse. Ellenkező esetben elsősorban jó nagy kamattal sújtják, illetőleg rajta az adót erőhatalommal, csak ugy ropog megveszik, Miért, hogy ez oly könnyen megy? amaz pedig oly nehezen? A katonaállitás és adóbehajtás könynyen megy, mert nem a népakaratra van fektetve. Bizonyára ez esetben is, ha a népakarat dönthetne közvetlen, hasonlóan volnának, mint a népiskolai törvény végrehajtásával. — Szép, szép dolog a népszuverenitás ideális eszméjének megvalósításán fáradozni. Becsülök minden nemes törekvést mindenkiben. Csakhogy amannak sine qua non-ja — hogy ártalmassá ne váljék! a közmacellség< a köziaiudtság elsajátíttatása. E nélkül amannak birtokában olyan minden nép, minta gyermek. Ha kést vesz kezébe, magát sérti meg; ha tűzhöz nyul, apja házát égeti fel. Nép, melynek közműveltsége nincs, de tanulatlan, 100 esetben 99-szer saját jól felfogott érdeke ellen cselekszik. Népoktatási ügyünk ép ez okból nem tud, ugy mint kellene felvirágozni. Mert a nép elmaradtságánál fogva nem tud érdeklődni iránta. Mintha csak átok ülne rajta, saját ügye nem kell neki. Olyan ma is, mint a minőnek a régi római iró festette: „vulgus vult decipi, ergo decipiatur." — A törvényes intézkedés is hibás, mely szerint minden két hétben köteles a tanitó a mulasztók neveit a községi elöljáróságnak beterjeszteni, a községi elöljáróság pedig följebb. Ugy de boldogisten! hányadszortai beterjesztés után jut föllebb?! Tudja minden halandó, hogy a legtöbb esetben ott reked az első fórumon, hacsak minden két hétben az iskolaszék elnöke nem zörgölődik. Igy ha jön is orvoslat, az későn érkezik; addig pedig csinálja a nép a közoktatás ügyét a hogy akarja, és mindanynyiszor nemcsak a maga, hanem a nemzet kárára is.—E mizériát megszüntetni csak ugy és akkor lehet, ha majd az iskolai törvény revíziójánál az exekutica a tanfelügyelők kezébe tétetik le minden közbeeső forum elkerülésével. Akkor bizonyos, hogy ügyünket, a népnevelés fontos ügyét előbbre vittük és egy nagy mizériával kevesebb lesz. A második mizéria népiskolai közoktatásunk körül, azon mostoha körülmény, hogy a nemzet napszámosai, — miként boldogult Eötvös a néptanítókat elnevezte, — kik ugyanannyi, ha nem több gyermekkel vesződnek, mit a mennyi darab barom jár ki a legelőre a csorda pásztor elé, — legtöbb helyen többet fáznak és éheznek amannál, mertroszszabbul dij áztatnak. Hinnék-e tisztelt olvasóink, hogy a nagy dunántul a tanitók egynegyede kisebb fizetést kap, mint a törvényben megállapított 300 frt. minimum? Már ez mégis csak szégyenfolt a nemzet testén! Ez még is csak rniseria, melyet egy következő századnak okvetlen gyógyítani kötelességében áll. Hátha még hozzá vesszük, hogy e csekélység is hiányosan szolgáltatik ki nekik, akkor épen ott vagyunk, hogy fizetésük felmeg}^: Nesze semmi, fogd meg jól! Jövőre hiszem, hogy ha majd a magyar törvényhozás az 1868 évi 38 t. czikket revidiálni fogja, e bajt megfogja szüntetni, a mennyiben a népiskolai tanitók fizetését föllebb emeli s a hanyag fizetést megkorrigálja az által, hogy az adóhivatalok utján jutnak hozzá havonkint vagy negyedévenként tanitóink. E két dolgot látom a legégetőbb mizériának, azért is jónak láttam szóba hozni, úgy a tanév elején. e&oynáz &ndi&. = Veszprém vármegye legtöbb egyenes államadót fizető megye bizottsági tagjainak 1890. évre megállapított névjegyzéke. Gróf Esterházy Móricz (i'ápa), báró Hornig Károly (Veszprém), gróf Fentetich Pál (Dégh), Nádasdy Ferencz (Nádasd-Ladány), Supka Jeromos (Zircz), gróf Vallis Gyula (P.-Kovácsi), gróf Esterházy Ferencz (Devecser), ifj. gróf Esterházy Imre (Réde), Ihász Lajos (Hathalom), gróf Draschkovich József (Enying), Freystädtler Antal (T.-Vázsony), dr. Palotay Ferencz (Veszprém), id. gróf Esterházy Imre (B. Szt. László), Tóth Kálmán (Bozsok), gróf Esterházy György (Oszlop), gróf Draschkovich György (Enying), gróf P'estetich Andor (Szeleste), gróf Erdödy Ferencz (Doba), báró Fiáth Pal (Aka), gróf Esterházy Béla (Sárosd), Cseresnyés Nándor (Veszprém), Pribék István (Veszprém), Tal lián Lázár (Veszprém), Jankovich Bés in József (Gicz), Kemenes Ferencz (Veszprém), id. Purgly Sándor (Kőkut), Lamm Miksa (P.-Pél). gróf Zichy Ferraris Lajos (Nagy-Szőllös), Szalay Mihály (Veszprém), dr. Bezerédj Viktor (Bpest), dr. Fejérváry József (Veszprém), Szabó György (Veszprém), Puzdor Gyula (Ajka), Wertheim Ármin (Enying), Vogronics Antal (Veszprém), Jánosy Ágoston (Veszprém), Devits József (Veszprém), Kenessey Móricz (Veszprém), báró Bornemissza Gábor (Csetény), Lamm Ármin (Dégh), Magyar János (Veszprém), dr. Sárkány Miklós (Bakonybél), dr. Eöry Farkas Kálmán (Bpest), Pap János (Pápa), dr. Jánosy Sándor (Veszprém), Molnár István (Bánk), dr. Kenessey Pongrácz (Veszprém), Kun György (Sz. Bálhás), Nagy Károly (Kenése), Wittmann Ignácz (Pájpa), Barthalos István (Pápa) Koller Jánosi (K.-Lak), Kopácsy Viktor (Liter), dr. Picii Gyula (Ozora), Tóth Ede (B. Fökajár), Kórössy Lajos (M. Szt. György), Szabó Imre (Veszprém), Schricker Imre (Dégh), Bauer Károly (Veszprém), Kovács Gábor (Vámos), Szakonyi Miklós (K.-Czell), Emresz Gyula (K.-Vath), Lövy Adolf (Dégh), Spitzer Ignáqz (N. Gyimóth), dr. Halassy Vilmos (Veszprém), Kis Gábor (Pápa), Ányos Tivadar (Esztergir), Kenessey Károly (Veszprém), Weisz Sámuel (Berhida), Hunkár Dezső (Bánk), Berger Gábor (Ugod), Jerffy Adolf (Mezőlak), Zárka Dénes (Bpest), dr. Csete Antal (Veszprém), Ferenczy Károly (Veszprém), Fromm Miklós (Szeged) Pick Ignácz (Csősz-Puszta), Hunkár Sándor (Szolgagyör), Mihályi Sándor (N. Dém), Botka Mihály (K.-Lak), Ányos László (Kardosrét), id. Bélák István (Dégh), Ruttner Sándor (Veszprém), ifj. Bélák István (Enying), Galamb József (Pápa), Sörös Zoltán (Veszprém), Wolf József (Várpalota), Paál Dénes (Veszprém), Sshrikker Sándor (Dégh), Pápay Kálmán (Vanyola), Fleischmann Ignácz (Siófok), Hanauer Béla (Pápa), Wohlráb János (Mátyusháza), Rikóty Ede (Veszprém), Néger Ágoston (Pápa), Huszár József (Veszprém), Fischer Manó (Veszprém), id. Berzsenyi József (H.-Bödöge), Eöri Szabó Sándor (Pápa), Bibó Dénes (Szúnyog p.), Tarczy Dezső (Pápa), Véghely Dezső (Veszprém), Schneider Lipót (Pápa), Szabadhegyi Kálmán (N.-Dém), Weisz Elek (Veszprém), Mihályi Géza (Mihályháza), Ney Jakab (Veszprém), Berger Vilmos (Pápa), Saáry Lajos (Pápa). Rothauser Sámuel (Veszprém)J Wertheim Sámuel (Enying), Czompó Gábor (Enying), báró Üchtritz Zsigmond (Bpest), Schricker Rudolf (Bozsok), Auerhammer Ferencz (S. Vásárhely), Körössy Antal (Veszprém), Barcza Bálint (N. Alásony), Fodor Kálmán (M. Szt. György), Eötvös Károly (Bpest), P.ck Ignácz (Csernye), Csillag Gusztáv (Sió-Maros), Schandl István (Devecser), Walla Géza (Nóráp), Popper Ernő (Dégh), Pöschl Károly (Szt. Kir. Szabadja). Máday Izidor (Bpest), Molnár Antal (Küngös), dr. Bélák Sándor (Enying), Pfuhl Ágoston (Sopron), Lakat Mihály (Berhida), Kemény Andor (K. Vath), Martonfalvay Elek (Pápa), Fischer Károly (Akarattya), Reé Jenő (Polgárdi), Sarlay Gyula (K.-Vath), Bezerédj Iván (Berhida), dr. Óváry Ferencz (Veszprém), báró Fiáth Miklós (Bpest), Horváth Kálmán (Bpest). dr. Kársa István (Debreczen), Horváth Sándor (Veszprém), Bruck Sámuel (Veszprém), Békefiy Károly >Dblosd), Várady Lipót (Jásd), dr. Pillitz Benő (Veszprém), 'Hunkár Dénes (Szolgagyőr), Gombás János (Kis-Jenő), Kenessey Zoltán (Küngös), Kopácsy Árpád (Bpe?t), Móricz János (Kenése), Fekete Károly (Veszprém), Körmendy Béla (Pápa), dr. Steiner József (Pápa). Kopácsy György (Veszprém), Csolnoky László (Veszprém) , Wessel Lipót (Veszprém), Bohn Gyula (Halímbá). Pioss'-er István (Veszprém), Simor János (Vigárd), Tóth László (Bpest), Ungár Sámuel (Pápa >, Weisz W. Mór (Veszprém), Báron Jakab (Pápa), Bodri János (Dégh'), Horváth Antal (Vaszar), Stetina Vincze (Nagy-Szőllös), dr. Matkovich Tivadar (Bpest), Füssy Molnár József (Sz.-Balhás), Preisach Gábor (Ilalimba), Barcza Sámuel (N.-A lasony), Rosenthál Lipót (Kenése), Kubai Hubert (Veszprém), Vogl Sándor (Suur), Rothauser Mór (Veszprém), Bermüiler Alajos (Pápa), Szili Horváth Pál (Veszprém), íd. Schmelczer Mátyás (L.-Komárom), Baráth Ferencz (Pápa), Bezerédj Lajos (Bánk), Saáry Pongrácz (P.-Miske), Poliák Manó (Devecser), Gaál Lajos (Veszprém), Ajkay Miklós (Pápa), Igláuer János (Pápa), Herczog Ferencz (Pápa), Rosenthál Nándor (Veszprémj, Pap Zsigmond (Császár), Kováts Elek (K.-Vathj, Wolf Sándor (öskü), Hamburger Mór (Szt. Gál), Mandl Mihály (B.-Szombathely), id. Rápoch Sándor (Veszprém), Steiner Móricz (Veszprém), Sághy Gyula (Szany), Wurda Manó (Veszprém), Pap Fereucz (Veszprém;, Politzer Áron (Veszprém), Míkovinyi Üdon (Pápa), Lázár Lázár (Ajka), Szalatkay István (Gyepes), Szőke Károly (K.-Bogárd). Legtöbb egyenes államadót fizet gróf Esterházy Móricz (41443 frt 19 kr), legkevesebbet Szőke Károly (356 frt 98 kr). — Szükség esetén behívandó póttagok : Blau Adolf (Pápa), Németh Péter (Sz.-Balhás), Herczog Mór (P.-Miske), Klein Jónás (Pápa), Csepelylmre (Acsád), Stern Jgnácz (N.-SjZalók), Löwenstein Adolf (Pápa), Saáry Miklós (Sz.-Balhás), Bánvarth Gusztáv (Sz. Balhás), Kovács István (Pápa), Hauptmann István (Pápa), Spitzer Simon (Szápárj. China kormányzati, közigazgatási és törvénykezési szervezete. Ürge Ignácz chinai liillrritő előadása nyomán irt-i Freystadl Sándor. Ázsiának legkeletibb részébeu fekszik egy ország, mely minden oldalrúl természeti határtól körülvéve, mintegy arra látszik alkotva, hogy önálló, minden külbenyomástól ment képét nyújtsa, mintegy fogalmat adjon arról, hogy mennyire képes haladni egy oly ország, mely a világ mozgalmaitól elzárkózik, önmagának él és önerejére támaszkodik. Chinát, vagy mint azt bennlakói nevezik a „mennyei\ birodalmat" értem. T Á B_C Z A. VISSZAEMLÉKEZÉS. Alom volt az egész Edes rövid álom . . . Még egyszer átélni Világért sem vágyom. Mért nem ámítottál, Mért nem hitegettél Tovább szép szavakkal Mint a hogyan tettél. Mért nem maradt tovább Titok lelked foltja! Bús életem sorsa Most rövidebb volna! Uti napló. Irta GIZELLA. I. Sz. Fehérvártól,— Lees-Veldesig. (Folytatás.; „Römerbad•' állomáson kiszállunk; — a hosszú fahídon át érve hídpénzt fizetünk, mi szokatlannak' tetszik. Fenn a „Hotel Post" csinos kert és fákkal körítve, a fürdőhely maga azonban a -Kapotnik hegység oldalba ugy el "van rejtve a hegyhasadék éa erdőkbe, csak itt-ott látni egy 'épület részletet. — Most felfelé visz az Üt, mélyen kocsik is haladnak, — szegény pára alig bírja a lisztes zsákkal megterhelt'szekérét, darabonként magától elindul, majd megáll, hiába biztatja gazdája, csak újra pihennie kell, mig nem a turista társaság férfi igjai'a kocsit minden oldalról vidám kedvvel nem tolják, mit a jó arczu steier, előbb bámulva néz, aztán mosolyogva ő is hozzá fog; a meredeken felérve, pedig hálás köszönetet mond az uraknak e nem minden napi vállalkozásért. — Lassan kiérve az erdős útról, közeledünk ; hosszú rózsa-lugoson megyünk át,— itt már szökőkút csobog, szép virágágyak, hatalmas papyrus növények, thuja pyramisok és szebbnél szebb villák a fenyők közé rejtve. — Meglep midőn mit sem sejtve ily szép lakokat látunk ; a fürdőház oly impozánsan szép épület, külön fürdőkkel berendezve, mig a nagy Bassin 30 fok meleg gyógyhatású, különösen reumatikus bajokra, itt a váróterem elegánsan berendezett, virág gruppok, szobrok és rondellával. Vagy 300 vendég van itt egyszerre, több angol, porosz, néhány magyar, közöttük Eötvös báróné. — még Hoyos. grófné és itt időz. — Sok szép sétány van minden oldalon „a Theresien Plateau" nagy gesztenyefái alatt van a közönség gyülhelye, hol hímeznek, olvasgatnak a hölgyek csinos toilettekben a déli órákban, mig a gyermekek játszadozva hallgatják a Steier zenekar potpouriját. Több helyen római márvány ós kőlapokat látni. — Grillparzer a noves német iró is időzött e helyen, minek, emlékére aranybetűs emléktábla van a falra ékelve. — „Ecco di Emma"-nál tisztán vissza ad egész mondatokat a viszhang, mely egyúttal csinos pihenő hely. Egyátalján több olasz feliratú lomb zugokat találunk. — Schweitzerhausnál," igen szép kis ozsonáló és reggeliző hely, olyan hivogatóíag berendezve kis forrás osobog, virág-csoportok, kis hidak mindenhol és ez oldalról is lehet az országútra lejutni a vasúti állomáshoz. A „Kinderspielplatz"-^! tisztás hely, a gyermekjátékok számára, apró ülőhelyekkel. Még „Katinka alee"— „Charlotten vue" mind szép pontok, de az „óriás hársnál" a fiUagoriabol, mély a hegy k> álló részén van, a legszebb áttekintés nyílik a völgyre, az aratókra, a távoli víz moraj zúgása felhat, — Sann folyón tutajosok járnak, a hegyek itt is üde zöldek, nincs kopár pont sehol, szép fasorok, többnyire gesztenyések. — Oly szép e fürdőhely, változatos hegy-völgyekkel, mindenhol virág, melegházak, gondozás, mégis valami szomorú hatása van. Most látni gyaloghintón beteget vinni, — aztán hordszéken másikat, szegény még fiatal férfi és ápolói nélkül mozdulni is alig bir, kihozták a szabad levegőre, sóváran pillant a járókelők után, — több nagyon öreget látunk, kik alig vánszorognak, sláv koldusok kéregetnek Mathusalem kinézessél. — Ha a zene elmegy, kihalt az egész hely, mintha emberek sem volnának, Hotelben is.kevesen étkeznek, többnyire lakásaikra vitetik, — jó konyha van, aránylag nem is drága, asztalokon zsemlye között apró rozskenyerek, melyek igen izesek, úgyszintén a marhahús jó, mely „ochsenfieisch"-nak van az étlapon irva. Rörmerbadot már a rómaiak is használták, állítólag még innenelnevezése, nagyon gyógyhrtásuak e meleg források, üde levegője, árnyas szép helyek mindenhol. — Itt elváltunk gráczi ismerőnktől, ki oda visszatért, — mi pedig folytattuk vándor utunkat a szép Sann völgyön, hol az ideiglenes vasúti sínekből épült épült hídon át, csak lépést halad a vonat a Sann felett. Előbb keskeny a völgy, majd kiszélesedik, nagy kiterjedésű cement gyárak több helyen. Steinbrüchnél nagy kőmunkálatok vannak, egész erdőket építenek, széles kő hidon át szalad át a vonat a zugó víz felett, mely itt két színben habzik, miután a zöld Sava, a Sárga Sannal foly egybe, és a völgy szépségének érdekes jelensége. A vonat megnyitása előtt „Steinbruch" a hajóforgalom központja volt, — most ragy kiterjedésben kőmunkálatokon dolgoznak. Az állomáson igen jó hideg buffé, finom friss sütemények, egész kis ezukrászda van, a különféle torták és egyéb apróságokból, meg amerikai manduleltikból. j Mindig szebb és változatossabb a vidék, alig győzzük a gyors fordulatokat szemmel kisérni. A hatalmas mész hegyek, a gyors Sáva, melynek partján itt-ott mint mocskos hó foltok, szikla lapok vannak, — látni kis vasladikokat az erős vizellen küzdeni, mindenhol kő és kő munkálatok. Trifailnál, mely az utolsó állomás Steierban, érdekes a kőszenet mint bocsátják le a vas síneken a hegyipályáról a vaggonokba, melyek tova szállításra várnak. Most elhagyjuk szép Steiert, hogy Krajna vidékével ismerkedhessünk, — nem messze innen hatalmas többszörös vízeséssel zúg a Savába sziklaforrás, szép vadászkastély, nagy malmok,— néhol igen széles a folyó, vagy messzebb marad. Littai kis vend városnál, vasrácsos hidon robog a vonat, csak ugy káprázik szemünk előtt, — itt nagy higanykészitő-telepek — a vidék folyton leköti figyelmünket, — alagúton megyünk át és most a Sáva balra marad, — mig végleg elhagyjuk. Laibachba érkezve „Hotel Wien" még 1802-ben épült igen nagy és elég tiszta szobákkal rendelkező szállodát választottuk, hol kissé elrendelkezve a városba mentünk,— Még ott lengenek a legnagyobb téren a faoszlopra erősített lobogók, lombfüzérek, diadalivek diszitik e helyet, hol „Vodnik" sláv költő szobra áll, kinek tiszteletére 100 éves ünnepélyt rendeztek. — Mig más alkalommal Anastasius Grün (Auersperg hg.) emléktábláját, ki a város szülöttje, megmocskolták. — A város maga egészen sloven, minden kereskedés felirata sláv. kevés némettel. Érdekes a régi város rész," mit a Laibach folyó szel át, itt a bárha, apró ablakos 2—4 emeletes házak úgyszólván egymásra vannak épitve, faerkélyeik mintha már leválnának, néhol ruhát szárítanak rajt, vagy virágállványt képez. Több fej egy csoportban kandikál — egész hosszú sorok vannak e fészkekből, mintha valami ó-kori mesevilágba pillanthatnánk, — félre, hogy összeomlik a kártyaerőd. Pedig kitudja mióta állanak és meddig fognak még állami, itt-ott kifoltozva, megtámasztva, kis és nagy hidak által összekötve ezen parti sorok. — A belvárosnak többnyire szük utczái vannak, kivéve a főközlekedési utat, — de elég csinos házakkal, szép kereskedésekkel, több régi nagy szép épületekkel, éa hotelek. — S „Hern Allé" elég csinos, bár nem nagy sétárfy, itt van Radeczky gróf tábornagy emléke, mit a laibachiak 1860-ban állítottak. Az 1701-ben épült „Dom" 38 mtr magas kupolával, sok szép freskóval diszitve, az oltárok mind márvány, a legkülönfélébb színben. Különös, hogy a főoltár majdnem a sanctuárium közepén áll, körülötte főpapok vörös bársony székei, még mögötte is elhelyezve. Igen ájtatos a nép, kora reggel tömegesen mennek a templomokba, de 3ehogy sem szép, még csak egy csinos árezot sem láttunk, öltözékük egyszerű, semmi különös diszszel. A góht stylben épült „Rathhaus" előtti téren genuai és krajnai fehér márványból, szép kútból csobog a viz, a magas pyramist körül nagy alakok diszitik, mely mű a velenczei Francesko Robba által 1733 han készíttetett. •— Különben Laibachnak igen szép fekvése, itt is a „Schlossberg" dominál, melyre kényelmes, folyton árnyas séta ut vezet, több pihenő helylyel. — A plateaun a nagy tornyos vár, szürke széles kőfalakkal, melynek a történelemben szintén szerepe van, — most fogház és súlyos gonosztevők lakhelye, mert többnyire életfogytig, vagy halálra Ítéltek vannak elzárva. Ott zsonganak kettős vasrács mögött, néhányan sóvárogva tekintenek le sárga arczczal rab 4a