Pápai Lapok. 16. évfolyam, 1889
1889-02-02
XVI. évfolyam. '24 . Megjelenik ^ mi n ti o n v n.*s á r) ;1 p. Kiiíérddkit sürgő? közlésekre Urmiíüni f c n <i k i \ (1! j s z á m o k is adatnak ki. Bérmentetlen levelek. c.*ak ismert k^zekrnl fugadrarnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt k ö z 1p m é n vek a lnp L ^ szerk. hivatalába ' ^ iS^'íÓ-knllésttnm épület) küldendők. " r5. szím. Pápa, (889. február Eloíizeíési díjak. \^ Egy évre G írt - Fél évre o irt. Negyed évre 1 ii-t 30 krajezár. — Egv szám ára ] 3 kr: Hirdetés ek Egyhasábos petitsor térfogata utáu 5 kr. uyilttérben ;30 kr. A díj előre fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számitatik. Az előfizetési díjak s hirdetések it lap kiadó hivatalaim (ííoluhorg Gyula ^ papírkereskedés^, iotér. küldendők. Pápa város hatóságának és több pápai, » p áp a-v i d é ki "egy es ül ein ek m "eff v álasztott köxíö £^ * U J U O U l U l l I\ W // I U 11 V (!i Rudolf trónörökös. ÍSCSS. aiig. Si. — 1889. jan. 30A sors súlyos csapása érte a felséges uralkodó házat és az egész Magyarországot, mert a esapÚ3. mely a trónt örökösétől íbsztá meg. nem csak a királyi családot órinté; e veszteség a nemzet vesztesége is s midőn megrázkódtatással, megdöbbenéssel, könnyekkel szemünkben gondolunk reá. mit vesztett hazánk, mit vesztett, nemzetünk, mit a monarchia, akkor áll csak előttünk igaz nagyságában az a veszteség, a mely megpróbáltatásaival királyunkat, a legjobb uralkodót s a legjobb atyát érte. A mit a nemzet vesztett, a mit a haza sirat, azt Ü mind elvesztette, mind siratja; mert hisz e nemzet java, a haza boldogsága, melynek letéteményese a megboldogult leendett, királyunknak is java és boldogsága. De ö ezenfölül fiát, családja büszkeségét, felséges egyénisége fenkölt utódját siratja s az államfő veszteségét megkétszerezi, megsokszorozza az a veszteség, a mit a mélyen érző. lelkéig nemes, családjához fenkölten ragaszkodó ember érez. Az együttérzés a királyival, az együttérzés a mélyen sújtott atyával e nemzet régi, törhetetlen loyalitását oly közvetlenné- teszi, hogy nincs magyar ház, nincs magyar sziv. a mely részt ne kérjen magának e bánatból, nincs kunyhó, s nincs palota, a melynek meg nem leune a maga mély és igaz gyásza, mély és igaz részvéte: gyász az elköltözöttért. hódolatteljes részvét a megpróbáltatásait oly nemesen viselő kiráhmak. Nagy a veszteségünk mindnyájunknak: mert Rudolf királyi herczegben egy fiatalon is bölcs, a nemzet jogait tisztelő, a művészeteket ós tudományt ápoló trónörököst veszi, tettünk el, ki szerette a magyart, és kinek szelleme fogékony volt az emberiség haladásának nagy igazságai iránt, megértette, móltán3 T olta a magyar szellemet, folyékonyan beszélte és irta nyelvünket. És "Rudolf trónörökös felé azért tekintett akkora szeretettel, akkora rajongással minden magyar, mert látta és tudta, hogy annak az iránynak akar és tud nemt-s képviselője lenni, minden téren, a melyen kötelességeket hárított reá hivatása. És szeretettel, büszkeséggel nézhetett reá, mint a nemzet tevé, felséges atyja is, mert az újból hatalmassá tett monarchia s a szabad, alkotmányos Magyarország sorsát majdan oly kezekbe remélte letehetni, melyek munkája éppen oly áldásos, éppen oly atyai lesz, mint az övé volt. Jís ez teszi most a király és a nemzet veszteségét 6\y igen nagygj'á; ez teszi a fájdalom érzetét sajgóbbá; ez teszi a szerencsétlenséget megpróbáltatássá. Az Elköltözött emlékén legyen áldás, sírjában nyugalom: népe boldogsága.nagysága, szerencséje adjon királyunknak, ha nem is vigasztalást, legalább megnyugvást fölséges élte nagy feladatai további teljesítésében. A halál okáról eltérők voltak a hírek, és a hivatalos kijelentések a szél büdöst jelezték valószínűnek,— mig a „Budapesti Közlönye hivatalos lapnak legújabb száma a következő részletes jelentést tartalmazza: Az Ö cs. és kir. Fensége Rudolf iöherezeg trónörökös elhunytának lesújtó eseményéről általunk tegnap közölt adatok, a Magas elhunyt legközelebbi környezetinek a végzetterhes esemény kábító benyomása alatt szerzett első észleleteire voltak alapítva. A környezet, miután a hálószoba ajtaja feltöretett. Ö cs. és kir. Fenségét ágyában élettelenül találta, s ezen első bei^omásra támaszkodtak aztán a Bécsbe, érkezett jelentések, valamint az a föltevés is, hogy a halált szívszélhűdés okozta. A jelenvoltak sürgős táviratban kérették Meyorlingbe dr. "Widerhofer udvari tanácsost, ki annak következtében a legközelebbi vonattal azonnal oda sietett. Haladéktalanul megejtett vizsgálat alkalmával dr. Widerhofer megállapította, hogy a boldogultnak fején egy meglehetősen nagy seb van, a koponyafalak és koponyacsontok nagyobb kiterjedésű leválásával, melynek rögtöni halált kellett előidéznie, s a mely lő-sebnck ismertetett fel. Az ágy mellett, a jobb kéznek közvetlen közelében megtalálták a kilőtt revolvert, s a fegyver helyzete semmi kétséget sem hagyott fenn arra nézve, hogy ahalál önkezűleg okoztatott. Az a körülmény, hogy Ö cs. és kir. Fenségének szolgaszemélyzete a melléképületekben volt elhelyezve, és hogy a boldogult mellé beosztott szolga a vadászat megrendelése végett Ő Fensége parancsára a házat rövid időre elhagyta volt: érthetővé teszi, hogy a lövés durranását senki sem hallotta meg. A haladéktalanul Meyerlingbe kiküldött, s a fennálló szabályok szerint megalakított bizottságnak feladatát képezte a tényállást és a mellékkörülményeket jegyzőkönyvbe venni. — El nem hallgathatjuk, hogy Ö cs. és kir. Fensége közvetlen környezetéből többen az utolsó hetekben a beteges idegizgatottságnak gyakori tüneteit észlelték rajta, ugy, hogy azon nézethez kell ragaszkodni, hogy e borzasztó esemény pillanatnyi elmezavarnak volt kifolyása. Ezenkívül megemlíthető az is. hogy 0 cs. és kir. Fensége egy idő óta gyakran panaszkodott főfájásról, melyet Ö maga annak tulajdonított, hogy mult őszszel lovával elbukott; ez a baleset azonban 0 cs. és kir. Fenségének határozott parancsára, annak idején titokban tartatott. Ä közutak rendezése. ni. A törvényhozó testület előterjesztett javaslat a községi közutak 1 hálózatának megállapítását a közli sági képviselő testületek hatásköréiben hagyja meg ugyan, de e tekintetben a járási fószolgabirák felgyei etc és ellenőrzése alatt állaak s ha azt tapasztalnák, hogy a özsógek ut ügyeiket elhanyagolják ötolezve lesznek a fószolgabirák a ^Pszükségcs intézkedésekot megtenni, é^Jés azoknak a község által, vagy anMJ mk terhére leendő végrehajtásáról ^'gondoskodni. A községeknek a községi közp.utak tárgyában hozott határozatai \//. I az alispánhoz, annak határozata pe|V Idig a közigazgatási bizottsághoz fe^flebbezhetö, mely az ügyben végéről vényesen dönt. £\. I Midőn valamely a törvényhatóVA< - gági úthálózatból jogerős határozatf tal kihagyatni rendelt közút, mint ^ községi út lesz a továbbra fentar|p;Ítandó az illető község ezen közútnak la községi utak közé való felvételét fLI'meg nem tagadhatja. J>pi Hogy mennyiben van ily eset'))J ben annak helye, hogy a községnek > törvényhatósági útalapból segély fujtassák, azt, valamint a segély jórvót első fokon az alispán, másodikon a közigazgatási bizottság határozza meg -r- két egybehangzó határozat ellen további felebezésnek — mely felett különben a közm. és közlekedésügyi miniszter (fönt — helye 'bilincs. A községi utak építéséről, kezeléséről s fenntartásáról a jelen törvény ide értendő határozni anyainak figyelemben tartásával, azon község tartozik gondoskodni, a melynek területén az útvonal van. Ezen czélokra szolgál a községi közmunkaerő, esetleg annak váltságösszege. A községi közmunka kétféle: a) igás munka, mely igavonó állatok (lovak, szarvasmarhák, öszvérek, szamarak) erejével szolgáltatik ; b) kézi munka, mely emberi erővel végeztetik. Yonó állatok tulajdonosai igás munka teljesítésére kötelezvók; kik igavonó állattal nem birnak, kézi munkát tartoznak végezni. Minden egyes vonó állat után évenkínt legfeljebb 2 igás napszám szolgáltatik: minélfogva minden egyes vonó állat egyes vagy kettős fogatban, a szerint amint rendesen használtatik,, közmunkára évenkint legfeljebb kétszer kiállítandó, ugy azonban, hogy a közmunkára kiálló hármas vagy négyes fogatok csak kettős fogatnak számithatók. Minden a községben divó módon épült közönséges ház birtokosa — tekintet nélkül arra, egy vagy több ház birtokosa-e — évenkint legfeljebb 4, kő- vagy téglaépület tulajdonosa legfeljebb 6, minden emelet után még további legfeljebb 2—2 kézi napszámot szolgál; — idegenházban lakó egyének évenkint egyegy kézi napszám teljesítésére kötelesek. Családtagok, akár önjoguak, akár nem, rendszerint mindkét esetben évenkint egy kézinapot szolgálnak, és pedig ha az ily családtagok száma háromnál nagyobb lenne is, akkor se tegyen a kötelezettség egyegy családnál összesen 3 napnál többet. Közmunkatartozását mi nd enki rendszerint személyesen teljesiti, — de más utján is lerovathatja. Ez utóbbi esetben azonban a helyettesített igás erő nem lehet kevésbbé munkakópos annál, melyet pótol s a helyettesitett kézi munkás nem lehet olyan, ki az alábbiak szerint a közmunkakötelezettség alól felmentve van. A ki igás munkával tartozik, ha a közszükség ugy kívánja, vagy pedig vonó állatjától önhibáján kivül megfosztatott, igás-közmunka kötelezettsége helyett, egyenértékű aránylagos számú kézi közmunkát tartozik végezni. Községi munkára a község minden lakosa köteles, hacsak ezen kötelezettség alól törvény által felmentve nincs. Ugyan azért a kézi, mint az igás közmunkára nézve felsorolja a javaslat a felmentéseket, melyek majdnem ugyanazok a most is gyakorlatban levő kedvezményekkel. Községi közmunkatartozását mindenki tetszés szerint természetben dolgozhatja le vagy megválthatja,a község mindazonáltal szűkség esetén a közigazgatási bizottságnak az alispán utján kikérendő helybenhagyásával a közmunkatartozás egy részének kötelező megváltását is elhatározhatja. A kényszerváltság a közmunkatartozás felénél túl nem terjedhet. A váltságárt a község képviselőtestülete a helyi árak szerint állapítja meg, melynek határozata ellen a tör vonhatóság első tisztviselője, hoz, ennek határozata ellen a közigazgatási bizottsághoz lehet fellebbezni. A községi közmunka összeírása, megváltása, felhasználása iránt a törvényhatóságok viszonyaik szerint és a jelen törvény határozatai körében szabályrendeletet kötelesek alkotni, mely a közmunka- és közlekedésügyi miniszter jóváhagyását igényli. A községi közutak építéséről, kezeléséről és fenntartásáról évenkint költségelőirányzat és zárszámadás készítendő, mely a község évi költségvetési előirányzatának és zárszámadásának egyik különálló kiegészítő részét képezi. A községi közutak közigazgatása ós ennek keretében az intézkedés és foganatosítás kötelessége a községi elöljáróság hatásköréhez tartozik.— A község képviselőtestülete által néyszerint megjelölendő azon elöljárósági tag, kinek feladata személyes felelőség terhe alatt arról gondoskodni, hogy a szükséges intézkedések törvény- és szabályszerűen végrehajtassanak. A közutakról szólló törvényja] vaslatban le van tehát téve alapja j annak, hogy a közlekedési és községi utak jókarba nevezhetők, illetve fenntarthatók legyenek: de a javaslat elfogadása esetén a teljes ! siker mégis csak az érdekelt küzséI j gek jóakaratától és az ellenőrző hatóságok érékéről és ügybuzgalmától van függővé téve: mert a javaslat a községi közmunkát bizoii3'Os maximumig csak megengedi kirovatni, de nem parancsolja feltétlenül, — holott a ki országszerte ismeri a közlekedési és községi utak fog3 T atkozásait az bizon3 T ára elismeri azt is, hogy alig lehet községi érdekcsoportot képzelni, melynek községi ós közlekedési útjaira a javaslasban megszabott természetbeni közmunka leszolgálása felesleges, vag3 T nélkülözhető lenne. Kívánatos volna tehát, hogy a törvényjavaslat a képviselőház kiküldött bizottsága által ug3" módosíttatnék, hogy a községi közmunkául engedett kézi ós igás napszámok szolgálata kötelezőleg mondatnék ki, oly kijelentéssel, hogy azok természetben vagy a közlekedési vagy a községi utakon, deniul--" hatlanul leszolgálandók, — a műtárgyak fentartásához pedig, ott a hol arra szükség van. a törvényhatóságok adjanak segélyt. Az artézi kút. Altalános a panasz, hogy rosz időket élünk. Pang az ipar és kereskedés, pang itt nálunk minden. Va'rosunk fokozatos fejlődés helyett évről-évre jobban hanyatlik és senki s$tn tudja megmondani — miért? 5.
