Pápai Lapok. 16. évfolyam, 1889

1889-09-22

XVI. évfolyam. 38. szám. -Megjelenik ^ m i n d e n v a s a r n a p. Közérdekű sürgős közlésekre koroaliint remíuh üli szít in ok is adatnak ki. Bérmentetion levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak. el. — Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt- kü z le m é i\ y e k a lap sv.erk. hivatalába (O-kollégium épület) küldendők. Pápa, 1889. szeptember 22. Előfizetési díjak. Egy évre 6 frt — Fél évre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajezár. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 30 kr. A díj előre fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számitatik. Az előfizetési dijak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (Goldberg Gyula papirkereskedése, főtér) küldendők Pápa varos, hatóságának GS löbb pápai, s p á p a - v i <! é k i egyesületnek megválasztott közlönye. — •»««^««™«tiMmwaM*MaMlilllflll'

1 Ii I Iii' • 1 in i ««Il^^rjKyjnr.:^^..«. ÜM MIHI • murin II

1 Hill IMIIIII • «.«rj.. ^—-r—^-n-,^*.— • ITT ——— _ __. „ Kisdedeink pusztulása. Az országos kisdednevelési kiállításban van egy sarok, a mely színesre rajzolt térképekkel van beragasztva. Magyarországnak térképei azok, a melyeken a megyék hol világosabb, hol sötétebb szintiek, a szerint, a mint bennük a kisdedeknek halálozása kisebb vagy pedig nagyobb. Közelről nézve leolvashatjuk róluk, hogy akár hány megyénk van, a hol száz halott Jközül több mint hatvan a kisded, s a hol száz születésre ötven g3'ermekhalál esik. De még sokkal tanulságosabb képet nyerünk, ha a térképeket néhány lépésnyi távolságból nézzük, inert akkor az egyes megyék határai elmosódnak szemünk előtt, s csak az egész Magyarország képét látjuk. Ily módon ama szomorú benyomást szerezzük, hogy Magyarország szive a legsötétebb szint mutatja, hogy a Duna és Tisza között, a Tisza-Maros szögben és a Duna mindkét partján legnagyobb a kisdedeknek pusztulása. Mi az oka e jelenségnek, hogy éjien az országot föntartó legmagyarabb vidéken hal el a legtöbb gyermek? "Weszelőwszky már rég fölhívta a nemzet figyelmét arra, hogy a legáldottabb húsz magyar megyében, a melynek lakossága .45 százaléka az ország népességének, a meghalt-gyermekek száma 52 százalékát teszi "ki az országban összesen elhunyt gyermekeknek! Csecsemőhalandóságunk a mult évtizedben 9, gyermekhalandóságunk pedig 5 százalékkal volt rosszabb, mint átlag egész Európában. Nem, azt nem lehet nyugodtan 1 tűrni, hogy hazánkban évenként több mint negyed millió. gyermek pusztul el 625,000 születéssel szemben, tehát a gyermekhalandóság 40 százalók ! '• S ha eme halandóságnak az okát keressük, akkor alig találjuk meg a hivatalos kimutatásokban. Hogy a difteritis, a skarlát és egj'éb raga- j dós betegségek sok kisdedet ölnek meg, az ott van a hivatalos számok között — de a hivatalból kimutatott pár ezer ragadós bajban elhalt gyermekeknek száma csekélység az '/, millióhoz képest, pedig ennyi gyermek hal el évről-évre hazánkban! Tehát nem marad más hátra, mint hogy magyarázatul az orvosok tapasztalatát hallgatjuk meg, a kik egybehangzóan azt mondják, hogy a népnek jóléte nincs olyan nagy befolyással a kisdedek halálozására — hiszen épen a leggazdagabb megyékben hal meg a legtöbb gyermek! — mint a nem czélszerü és a gondatlan kisdedápolás. S itt van a dolog bibéje. Valljuk be őszintén, hogy a magyar nép jobban törődik a szarvasmarhájával, mint a gyermekével, amannak ha baja van, rögtön hivatja az állatorvost— másrészt pedig hivatalosan van konstatálva, hogy körülbelül 100,000 gyermek, halt el, a nélkül, hogy orvos gyógyította volna. Szinte komikus, hogy a paraszt haldokló gyermekéhez igen gyakran csak azért hivat orvost és irat vele reczepteb, hogy ezt a halottkémnek fölmutathassa, és ne fizessen bírságot a törvény értelmében, a mely mindenkit kötelez a beteg gyermek orvosi kezeltetésére. A gyomornak és a bélnek bajai visznek legtöbb -kisdedet a halálba, mert a szüb minden válogatás nélkül etetik á-'jteextge gyermekeket olyan ételukkejHa melyek nem nekik valók. Bur^i^ával, kásával, kenyérrel tömifi^neg gyenge gyomrukat, s hogy "az etetési idő közben ne kiabáljanak, rongyba kötve dugják szájukba ezeket. Szóljak-e még más száz okról, a melyek a kisdedek élete ellen törnek? A túl tömött, piszkos lakások, a nyirkos padló, a bűzös levegő nem csak a ragadós betegségeknek legjobb terjesztői, de egyszersmind a tüdőbajoknak, a görvélyeknek okozói. Télen a hóban, nyáron a pocsolyában fetreng a gyermek, teljesen magára hagyatva, s akárhány eset fordél elő, hogy gyermekeket éget meg a kemencze tüze, a száraz malom összetör, sőt disznók szertetépnek! ' Mind ezeken a bajokon nem segít a törvénynek, száraz betűje, pedig a mi közegészségi törvényeink kitűnőek, de 10 év óta vajmi kevés eredménynyel vannak. Mert ily hasznos intencziók elérésem olyan közegek kellenek, a kik a törvény megtartását ellenőrzik, és oly nép, a mely azokat megcselekszi. Hogy pedig ez megtörténjók csak egy mód van, s ez a népet nevelni. Minél szélesebb körben elterjeszteni a helyes kisdedápolásnak szabályait, "megtanitanitani a népet .arra, a mi a gyermekeknek javára válik s ekzoktatni a babonától, kuruzsolástól. szóval mind azoktól, a melyek a kisdedeknek kárára vannak. S az som a legutolsó föladat, fölébreszteni a szülői szeretetet ott, a hol az meglazult, s beoltani a népbe a tudatot, hogy a családnak legértékesebb kincse a gyermek, a kit gondozni és megóvni minden bajtóla szülőknek szent kötelessége. Ezer módja van az e czélokért való küzdelemnek. Hírlapok, röpira- j tok, könyvek kitűnő eszközök, de a { legjobbak mégis azok, a melyek di- i .rekt szemléltetés és tanítás által hatnak a népre. E végett rendeztük az országos kisdednevelési kiállítást, a hol csillogó, mulattató, keretben megvannak eredetiben a kisdedápolásnak minden eszköze és módja, a hol játszva lehet megtanulni a zsenge korú gyermekek nevelésének minden csinját-binját. S ezt a hatást most még előadásokkal is fokozzuk, erre hivatott szakemberek minden oldalról megvilágítják a kisdedeknek életét, egészségét és nevelését, hogy pedig az egésznek maradandó haszna is legyen, azért e fölolvasások olcsó füzetkék alakjában fognak megjelenni. Az első már meg is van Dr. Bókai Jánostól: „A kisded ápolása az első életévben." Ara 5 krajezár. A kiállításnak máris nagy haszna mutatkozik egy másik irányban. Kisdedeinknek nyomorult állapota napirendre került, s nemcsak a közvélemény foglalkozik vele, de az intéző köreink is behatóan tanulmányozzák, a mi sok szép reményre jogosít föl a közel jövőben.. Gróf Teleki belügyminiszter nagy gonddal nézte át a kiállítást. S az ott tett megjegyzései annak a következtetésére jogosítanak föl, hogy ő nemcsak szivén viseli a kisdedek sorsát, de nemsokára hathatós eszközökkel lép sorompóba a gyermekek érdekében, Bizony, bizony már itt is - az ideje, hogy hazafias kosergések helyett komolyan cselekedjünk a kisdedeink életének, egészségének és nevelésének javára. — ils október hó 7-ik éa köveikeső napjain tartandó megyei rendes közgyűlés tárgyrorosata a kÖve'.kező: 1. Alispái,i jelentés. 2. Veszprétnvárine£yének 1890 évi költségvetési előirányzata, és ezzel kapcsolatban Válint József megyei kapusnak fizetés felemelés iránti kérvénye. 3. A vármegyei székház építési pótadónak 1890. évre leendő kivetése. 4. A vármegyei tisztviselő, segéd, kezelő és szolgaszemélyzet nyugdíj alapjára 1% pótadónak 1890. évre leendő kivetése. 5. Gróf Teleky .Gézának íeirata, melylyel belügyminiszterré történt kineveztetését vármegyénk közönségével tudatja, (i. A m. kir. Belügyministeriumnak a vármegyei tisztviselőkre és a községi elöljárókra, fegyelmi uton kiszabott bírságpénzek és rendbüntetések bova fordításáról és kezeléséről szóló szabályrendeletünkre vonatkozó »leirata. 7. A Kereskedelemügyi m. kir. Ministeriumnak, kavicstelep kibérlése iránt Vas Vendel, Pákozdi Pál és neje salamoni lakosakkal kötött alkuegyezniényünket jóváhagyó leirata. 8. A m. kir. Belügyministeriumnak, a hasznos házi állatok nyilvántartása és a pásztorok felett voló felügyelet gyakorlásáról szóló szabályrendeletünket érdeklő leirata. 9. A ni. kii*. Belügyministeriumnak a csángó-magyarok javára vármegyénkben eszközölt gyűjtés eredményének szétosztását jóváhagyó leirata. 10. Bereg vármegye közönségének a magyarhon foglalás ezredéves ünnepének megtartása iránt,, a ni. kir. Belügyministeriumhoz intézett felirata. 11. Eogaras. vármegye közönségének, -az árvák pénzeinek a községi elöljárók által az- árvaszékhez póstaviteldíjmentes elküldése tárgyában a kereskedelemügyi m. kir. ministeriumhoz intézett felirata. 12. Zólyom vármegye közönségének az általános szenvedő váltóképesség korlátozása ozéljából, az országgyűlés Képviselőházához intézett felirata. 13. Győr vármegye közönségének —.a decentralisalandó -királyi tábla egyik osztályának Győrött, leendő elhelyezése iráut a m. kir. Igazságügyministeriumhoz intézett — felirata. 14. Ung vármegye közönségének az országgyűlés Képviselőházához intézett — félirata, hogy a vármegyei tisztviselőknek nyugdíjalap járulékokkal terhelt fizetéseire is kiterjesztessék a lerovás idejére azon adómentességi kedvezmény, melyet az állami tisztviselők élveznek. 15. Nagyvárad város közönségének — a nagyváradi kir. jogakadémia, illetve a vidéki jogakadémiák korszerű fejlesztése tárgyában — az országgyűlés Képviselőházához intézett felirata. 16. A vármegyei nyugdíjalapot kezelő választmánynak Tiringer Pál vármegyei hivatalszolga nyugdíjazását tárgyazó jelentése. 17. A vármegye alispánjának előterjesztése a Kislődről a városlődi vasút állomáshoz vezető ut helyreállítása tárgyában. 18. A megyei állandó népnevelési bizottság szervezetéről szóló szabályrendelet tervezete. 19. A Tomor Lukács lemondása folytán üresedésbe jött veszprémi járási faiskola felügyelői állás iránti intézkedés. 20. Az 1890. évre kivetendő nyilvános betegápolási pótadó százalékának megállapítása. 21. Az 1890. évi katonabeszállásolási pótaűó kivetése. 22. A Tallián Pálnéfóle családi alapítvány 1889. évi I-ső félévi kamatjövedelmének kiosztása. 23. A kir. építészeti hivatalnak előterjesztése az 1887. évre kivetett' és a zirczi járásban behajthatlanná vált közmunka leírása tárgyában. 24. A kerületi állami állatorvosnak — körállatorvosi állomások rendszeresitáse iránti— előterjesztése. 25. A megyei árvaszék a kis-hidegkuti árvaértékeket érdeklő előterjesztése. 26. A megyei .árvaszéknek a bakönysághi árvaértékekre vonatkozó előterjesztése. 27. A megyei árvaszéknek az akai árvaértékekre vonatkozó előterjesztése. 28. A megyei árvaszóknek a kádárta

1 árvaórtékekre vonatkozó előterjesztése, 2ít. Enyhig községnek 1889. évi közmunka összeírása tárgyában beadott felebbezése. 30. Rend. tan. Pápa város nyugdíjszabályzatának tervezete. 31. Rend, tan. Veszprém városának közmunkaváltság leírás iránti kérvénye. 32. A suuri jég.yzőlafe" építési ügye. 33. Kisjenő községnek kérvénye, melyben hidjai javítására az utfentartási alapból segélyt kér. 34. Somlyó-Vásárhely községnek kérvénye, melyben a község határában tervbe vett hídépítésre 80 frt segélyt kér. 35. Ruprecht Lajosnak felebbezése Somlyó-Vásárhely község képviselőtestületének azon határozata ellen, metylyel kötelezőleg kimondatott, hogy a somlóhegyi birtokosok a phylloxera elleni közös védekezés czéljából alakult egyesületbe belépni kötelesek. 3G. Szilas-Balhás községnek a vadászati haszonbér hová; fordítása tárgyában hozott határozata. | 37. Siófok községnek a veszettség korlátozása és beltereinek, utcáinak rendezése tárgyában alkotott szabályrendeletei. 38. Adorjánháza és Egerallja községek képviselőtestületeinek kérvénj^e, melylyel községeiket a nagy-piriti választó kerületből kiszakittatni, és uj választó kerületbe beosztatni kérik. 39. Bakony-Magyar-Szombatkely község képviselőtestületének a jegyzői fizetés és a jegyző által magán felek részére készített írásbeli munkálatok megállapítását tárgyazó határozata. 40. Réde községnek a „községi közmunkákról" alkotott szabályrendelete. 41. Pórszalók község képviselőtestületéj nek egy törvónyszoba ós egy fecskendőház építése tárgyában hozott határozata. 42. Veszprém város képviselőtestületének „a magánlegeltetés tilalma" és „az istállózott ökrök, tehenek és borjuknak itatásra való hajtásának tilalma" iránt alkotott szabályrendeletei. 43. Veszprém városának katonabetzállásolási pótadó leirás iránti kérvénye. 44. Veszprém városának az iparalapról szerkesztett 1888. évi számadása. 45. Veszprém város képviselőtestületének a felső városi kanászlak eladása tárgyában hozott határozata. 46. Veszprém város képviselőtestületének azon határozata, melylyel a város törzsvagyonát képező ingatlanok vételárának a (Hunkárféle) városházba leendő beruházását elrendelte. 47. Veszprém városnak a' községi kötelékbe val'ó felvételért fizetendő díjakról alkotott szabályrendelete. 43. Sikátor község kölcsönügye. 49. Varsány községnek előfogati pótlék kivethetése és beszedethetése iránti kérvénye. " 50- Papkeszi község regalejoga és egyéb Vagyona bérbeadása tárgyában kötött szerződés. 51. Sikátor község képviselőtestületének határozata, melylyel az 1871—1872. évi házi számadásokat felülvizsgáltatni kéri. 52. Vilonya községnek kérvénye, melylyel a 170G2/1888. számú alispáni rendelettel kiszabott közmunka szolgálatj teljesítése alóli felmentésért folyamodik. 53. Szapár község képviselőtestületének az 1878 — 1888. évi házi számadásoknál megállapított bevételi hátralékot érdeklő határozata. 54. Vanyola község képviselőtestületének a Kiss Mártontól vásárolt ingatlant érdeklő határozata. 55. Több) községnek a községi kötelékbe való felvételért szedhető dijakról alkotott szabályrendelete, 56. Több községnek a közgyűlések számáról és idejéről alkotott szabályrendelete. 57. Rend. tan. Pápa városának közmunkaváltság leirás iránti kérvénye. 58. Nagy-Alásony községnek közmunkaváltság leirás iránti kérvénye, 59. Homok-Bödöge községnek közmunkaváltság leirás iránti kérvénye. 60. Csesznek községnek közmunka váltság leirás iránti kérvénye. 61. Gergelyi községnek közmunkaváltság leirás iránti kérvénye. 62. Szakonyi Miklés kis-czelli lakosnak kérvénye, * melyben gyermekei részére nemesi bizonyítványt kér kiadatni. 63. Nagy József és társa szeat-királyszabadjai lakosoknak törlési nyilatkozat kiállítása iránti kérvényük. 64. Bittman Ádám romándi lakos volt bírónak 1884—1886. évi számadásait érdeklő kérvénye. 65. Községi költségvetések. 66. Községi házi számadások. 67. Községi szegényalap számadások. Kossuth Lajos beszéde a pestmegyei közgyűlésben 1840-ik évi jun. 9-én az amnestidlás folytán fogságából lett kiszabadulása ufán*J. * Tettes KK. és RR.! Midőn a mostan olvasottak következésében felállók, sokaságtól, beszédtől elszokottan állok fel, hogy megkezdjem a tanácskozási részvét jogát, melytől bárom nehéz éven tul megfosztva valék. — Nem. célom letűnt szenvedéseim rémjeit panaszokkal rázni fel sírjaikból, nem akarok indulatokat hevitni személyek és dolgok iránti méltó ~boszankodásra, — nem akarok senkit gyanúsítani, — nem szándékom senkit vádolni, hiszen állapotom, hiszen alakom, sőt csak puszta nevem is elég hangos vád. Nem akarok ingerültséget nevelni, nem tágitní a gyűlöletes szakadást, ki örömest adnám sziwéremet, örömmel áldoznám fel maroknyi napjaimat, ha kedves honunk szertehuzó fiait egy nagy gondolatba, a Nemzet iránti hűség, a Nép iránti igazság — és tántoríthatatlan Honszeretet nagy gondolatába parányi magam feláldozásával segíthetnem! — nem T. KK. és RRI az erkölcsi kötelesség hő érzete int, hogy első szózatommal, melyet a T. KK. és RR. körében emelek, más célomnak lenni nem szabad, mint kifejezni a hálát és köszönetet, mellyel a T. Kk. és RR.-nek öszvesen, sokaknak egyenként, és különösen a bizodalomnak oly kitűnő lelkes hazafisággal megfelelt követ uraknak tartozom. Tulbecsülhetetlen helyhatósági rendszerünk, melyet én csak alapjában óhajtnék tágítottnak, de Európa bármely institutiójáórt fel nem cserélnék! helyhatósági rendszerünk, melyet azok, kik különböző időkben különböző nevet viseltek, s jelenleg conservaiivoknali szeretik magokat nevezgetni, most önállási és törvényhatósági, majd gyüléstartási, tanácskozási és határozási, majd szabad szóllási, majd nyilvánossági, majd követ és tisztviselő szabadválasztási, ismét mit én tudom minő jogaiban, csupa conservativ szellemből anyiszor megtámadtanak, mely azonban hála! tartós életerejének, s a nem conservativok mindenkori gondoskodásának, a conservativ támadások ellen egy év ezreden át nemzeti önállásunkkal együtt szerencsésen conservalva lőni e helyhatósági rendszer folytonos közvetlen viszonyban tartván a közönséget az orsz. gyűlésével nem szükség fejtegetnem, minő roppant érdekek feszülnek abbtan, hogy azon országos testület, melyet nemesi közbizodalom, fő hivatalosság, és a néhányok által legközelebb oly meleg közhálát érdemlő hazafiusággal gyakorlott — születésjog által törvényt szerezni, sérelmet orvosolni, és a nemzet nagy érdekei fölött őrködni meghivatnak, hogy mondom ezen országos testület minden lépéseiben örökké, és idején korán nyíltan álljon azon nemzet előtt, nelynek jövendőjét intézi, közvéleményét egybekötni, másban előkészitni tartozik, s melyben Isten s világ előtt felelős. Közel 8 éve T. KK. és RR! hogy ime ezen országos nagy szükség érzete felejtenem hagyta erőtlenségemet, és engem, a hév és érdemtelen homályos polgárt késztete, hogy megkísértsem a töretlen pályát egy nagy cél felé. A pálya nehéz volt, göröngyökkel s tövissel tölt, előttem semmi jel és semmi uyom, én első botorka vándor a kietlenben, és erőm oly gyenge és tehetségem oly nyomorék, semmim semmim a hajthatatlan szilárd szűz &karaton, s az ahhoz még ifjú kebel vas türelmén kivül, — és megizzadtam pályám homokát, sok hatalmasok komor tekintete hunyorga rám, s mind azok, kiknek nyilvánosságtól rettegni okuk, vagy érdekök volt, mindazok, kik mint éjmadarak irtóznak a nyilvánosságtól, ellenemmé s ügyem ellenivó váltak, — de a kiknek céljaik ugy mint eszközeik nem szorultak sötétség lepleire, kik, valamint én is a politikai élet minden lépteit napfényre tenni szeretik, a utálnak minden titkolódást, melyet csak a bün szeret, de a tiszta kebel törvényszerű érzete magától messze utasit, mindezek barátimmá, s ügyem barátivá lettének, s igy lön, hogy a miből gyenge fuvallatom pislogó ' mécseskét alig volna képes éleszteni, azt Honunk jelesbjeinek gyámolitása egy kis szövétnekké nevelte, mely lega ább is annyi világot adott, hogy éreztük mellette: mi borzasztóan nem jó a setétség, eme térszakon is, valamint egy nagy fontos téren, — e sötétséget utálni már megtanulták volt' fényvilágánál a mi ferfiaink, kinél századokra ható eredményekben teremt többet, a nemzeti ujjon születésén sikerésb munkást, szóval kinél nagyobb magyart nemzetünk évkönyveiben nem ismerek, s kinek •j Eien nagy értékű beszédet lapunk egyik igen Usitelt barijának időkori jegyzetei után köiöliük, Sierk. 38