Pápai Lapok. 16. évfolyam, 1889

1889-08-04

czára is halad előre folyton — folyvást annélkül, hógy az utódokra a szép és haszno.? alkotásokon kivül kötelezettségeket is hagynánk hátra. Pápa város emelkedett tanügyi viszonyain kivül az egyes körök, casinok s a helybeli kozmivelödési egyesület tényezői a hatalmas szellemi előrehaladásnak. Mert mig az iskolák a zsenge ifjúság lelkébe oltják a tudomány igéit, addig a kozmivelödési egyesület nemes missiót tölt be vidékünk megmagyarositása érdekében. Ilyen viszonyok között büszkék lelehetünk arra a körülményre, hogy városunkban a szép és nemes eszmék viszhangra találnak, s a vallás erkölcs mellett virul a kegyeletes hazafiság is. Ilyen körülmények közt fogjuk megérni legközelebb azt a magasztos pillanatot, midőn városunk főterén lehull a lepel az ihászi hősök kegyeletes emlékjeléröl s a u.árvány obeliszk Pápa város és vidéke közönségének, de különösen a nemes s fenkölt lelkű Esterházy Ferencz grófnak a napnál ragyogóbb hazafiságat és áldozat készségét fogja hirdetni. Daczára azonban ezen előrehaladott viszonyoknak szüksége van a városnak még a további fejlődésre is. S ép azért szükséges, hogy minél nagyobb számmal legyenek azok a lelkes férfiak, akik tehetségüket e város érdekeinek szentelve, nemes atnbitiójukkal azt a tökély lehető magas fokara emelik. A közügyek élére nem csak a jelenben hanem a jövőben is férfiak, önzetlen és e-zmei magaslaton álló férfiak kellenek hogy megoldassák, még sok elintézetlen kérdés, melyek a város életérdekét képezik. Ilyenek volnának a vasúti Összeköttetés kibővítése, a vízvezeték, csatornázás és világítás ügyeinek rendbehozása, a köztisztasági egyesület megvalósítása, mely kérdések megoldása elodázhatlanul szükségesek annak a czélnak eléréséhez, hogy Pápa ne csak Veszprémmegye, hanem a Dunántúl első városa is legyen. Azért csak fol a zászlóval magasra hadd lobogjon bátran, büszkén, szabadon ! A mult alkotásainál ne álljunk meg, hanem az elért szép eredményekre való utalással kövezzük ki a haladás ország útját, melynek mérföldkövére aranybetükkel van bevésve a költő szava: „Hass, alkoss, gyarapits, s a haza fényre derül!" SMCacj-vj-at. Ötj'u fa. j Útmutatás a zóna-rendszerhez. Olvasóink érdekében szükségesnek találjuk a m. k. államvasutak igazgatóságának következő útmutatását közölni. A mint már korábban közzététetett, f. évi augusztus hó j-én a ni. kir. államvasutak összes vonalain (ide értve az áilamositott magyar nyugoti vasút magyar vonalait és a budap est-pécsi vasutat), továbbá a csáktornyazágrábi (zagoriai) vasúton, a magyar északkeleti vasúton (ide értve az államosított magyar-gácsorssátn vasút magyar vonalát, valamint a munkács-beszkidi vonalat), végre a kassa-oderbergi vasút magyar vonalain és a szamosvölgyi vasúton (az utóbbi két vasúton azonban csak az előbb emiitett vasutakkal való közvetlen forgalomban) személyek és podgyász szállítására új díjszabások lépnek életbe. Az ezen díjszabásokban foglalt határozmányok mikénti alkalmazására nézve a t. utazó közönség különösen a következőkre figyelmeztetik. 1. A szomszédos forgalmi jegyek csakis tényleg a díjszabásban megjelölt szomszédállomások között teendő utazásokra használhatók, ennélfogva azokat valamely hosszabb utazás költségeinek részbeni fedezésére használni nem szabad, minthogy ezen jegyek árai csakis tekintettel a tisztán helyi forgalomra állapíttattak meg. Az esetben tehát, ha megállapíttatnék, hogy valamely utas szomszédos forgalmú jegyekkel ugyanazon vonattal állomásról állomásra nagyobb távolságokra utazik, vagy hogy ha az útnak egy részén a szomszédos forgalom, másik részén pedig a távolsági forgalom I—Xm-ik vonalszakaszának valamely jegyét használja, jegye érvénytelennek tekintetik és bevonatik, tőle pedig az üzletszabályzat 14. §-a értelmében azon állomástól, melyen a vonatra felszállt és ha ezen állomás nyomban kétségtelenül meg nem állapitható, a vonat által megtett egész ut hosszára esó rendes menetdíj kétszerese, de legalább 3 frt 60 kr, illetve a zagoriai vasúton 3 frt szedetik be. Szárny- vagy mellékvonalakra és viszont történő utazásoknál, ha azok a közvetlen csatlakozó vonattal történnek, szintén egy huzamban való utazásnak tekintetik. E szeriufc tehát nem szabad p. o. Gyöngyösről Budapestre szándékolt utazásnál Gyöngyösről V.-Györkre szomszédos forgalmú és onnan a közvetlen csatlakozó vonattal távolsági forgalma VI-ik vonalszakasza jegygyei Budapestre utazni. Ha nzouban valaki valamely állomáson kiszáll és utját ugyanazon iráuyban valamely későbbi vonattal folytatja, a továbbutazáshoz bármely távolsági forgalmú, vagy azon állomásnak szomszédos forgalmában, a melyen a másik vonatra felszállt, megint csak szomszédos forgalmú jegyet használhat. Meg van engedve továbbá, hogy ha valaki a 60 kros, illetve a zagoriai vasúton az 50 Itros pótilletéket megfizeti, hogy a továbbutazáshoz ismét szomszédos forgalmú jegyet használjon, illetve, hogy annak illetékét, utánfizetésként leróvhassa. Természetesen, hogy ha az utas valamely távolsági forgalomba tartozó állomásra utazik tovább, akkor általa a megfelelő távolsági vonalszakasz illetéke fizetendő. Figyelmeztetik a t. közönség egyúttal, hogy a szomszédos forgalma menetjegyek a közönség kényelme érdekében oly szöveggel láttattak el, hogy azok ugy az illető állomásról a szomszédos vonalszakasz állomásaira, valamint viszont való utazásra is használhatók, továbbá, hogy ezen jegyeket nem kell a személypénztáraknál lebélyegzés végett felmutatni Igy tehát az elutazásnál a visszautazásra szóló jegy, vagyis mindjárt két jegy váltható, miáltal a visszautazásnál azon kellemetlenség, hogy az utas újólag a pénztárhoz fordu'jon, elesik. Tudomásra hozatik továbbá, hogy ugy a személypénztaraknál, mint a nagyobb városokban fennálló menetjegyi', ódákban a szomszédos forgalmú jegyekből egyszerre tiz darab is váltható és hogy ezen jegyek, valamint a Budapest környékével való forgalombau kiadandó jegyfüzetek jogyei mindaddig érvényesek, inig azokkal utazás nem történik. A t. cz. utazó közönségnek saját érdekében ajánltatik, hogy a jegyeknek nagyobb részben egyszerre való válthatását főkép vasárés ünnepit api kirándulásoknál vagy v igénybe, különösen azért is, hogy az ily napokon előfordulni szokott nagyobb tolongásnál a többszöri jegyváltástól megkiméltossék. 2. A dijszabásnak a /< gykiadásra be nem rendezett megállóhelyekre vonatkozó határozmányai olykóp értei me/.endők, hogy az ily megállóhelytől a legközelebríi rendes állomásig vagy jegykiadásra berendezett legközelebbi megállóhelyig terjedő vonal ugy a. szomszé los mint a távolsági forgalomban a jegy árába be í nem számíttatik. j Igy p. o. közvetlenül Rimaszombat elÖU j fekvő Jánosi megállóhelytől Rimaszombaton I tul fekvő valamely állomásra és viszont való utazás esetében az illetékek mindig csak Ili- l maszombattól, illetve csak odáig számittatnak. ! 3. Minden jegy csakis a legrövidebb ' útirányon át használható. i Megengedtetik azonban, hogy párht:z;=- i mos ós a távolság tekintetében egymástól lé- j A leány azt hitte, hogy a paradicsomba, a boldogság hónába vezettetik, pedig az örvénybe rohant, — a szerencse tetőpontján tátongott a mélység, — a paradicsom egy pillanatáig tartó gyönyöre után következett Mephistofeles ördögi kaczaja. — Szegény Hka! Szegény Margaretha! •> * * Deczemberi nap volt, — egy asszony kis gyermekével ölében közeledett M . . . faluhoz. Minden felé sörii sötétség uralkodott, — a dühöngő szél orkánai üvöltve járták be a falu lombtalan fáit, — a harag fenyegető hangjához hasonlítva. Köröskörül, — a hegyeken, a völgyekben ős eredeti zordon fenségü fenyves terült el. A fiatal asszony sötét szinü, rongyos gyapot ruhát viselt, mélyen fekvő szemei megtörve fénylettek ki sürü szemöldje alól. — Mily borzasztó éj! — monda, alvó gyermekét szivéhez szorítva. — Hogyan szerettem őt, — övé volt szivem , életem, >— esküdött, hogy imád, — mondta, hogy gazdag, — ah! de hazudott, — megcsalt, elkergetett. — Tehát igy kell végződnio a boldog szerelemnek ? — monda magában, — megcsalva azon férfitól, kitől legnagyobb boldogságomat vártam. A gyermek pedig felébredt,— egy könnyű, száraz köhögés, majd legyőzetve, majd ismét megjelenve jött rá, de nemsokára ismét elaludt a fáradságtól. — Az anya szeme szomorúan függött kedves kicsinykéjén. Már elérkeznek a dombra, — melyen túl fekszik a fs.lu, — látni lehet a tornyot, — ünnepélyesen zúgnak a harangok, — valakit temetnek ... A szomorú, megtört nő könytelt szemekkel néz a házacskára, a hol ő oly boldog napokat élt, — visszaemlékezik azon szép boldog awltr», melyet non hiibfta «JWmU, — s melyből mi sem maradt meg számára, — mint a fájó emlékezet. A szomorú, megtört nő: Ilka volt. A temetőből egy alak közeledett, — s ö felismeri benne a falu biráját, s gyorsan közeledik feléje. — Atyám, a jegyző úr egészséges ? — kérdezi a bírótól. — Éppen most temettük, — volt a válasz. A biró alig mondta ki e szavakat, lika szivéhez kap görcsösen, karjába kapja gyermekét, .... atyja sirjához rohan, térdre borult mellette, kulcsolt keze remegett, ajka görcsösen mozgott, sirni akart, de nem volt képes, nevetett, — ah! ez egy borzasztó nevetés voi t, mintha ádász viszhangja lett volna a — Mephistofelesének, nem tudta felfogni, nemakarta elhinni, hogy atyja meghalt, — hogy a so^ ily kegyetlen. — Szivrepesztő hangon kiáltá: - Atyám, édes atyám, bocsáss meg, — úgy érezte mintha szive testéből ki volna szakítva és ájultan rogyott a jeges földre, nem gondolva gyermekére, — kinek gyenge testén elég egy rázkódás, majd remegés s — még eyy mosoly, hogy egy más, szebb világba ébredjen fel. Rövid ideig csend uralkodik köröskörül, a kellemetlen szél pelykeket kerget a szürke, ködös levegőn át. Nemsokára Ilka eszméletre tér, — lassan fölemeli fejét és zavart szemekkel kereste magzatját, — egy megdicsőült mosoly vonul végig a halvány, picziny arezon. —Az anya, kezét gyermeke szikére tette, — az nem dobogott többé. Megrémülve dobta a kis holt testet apja sírjára, — haját tépte. . . . Szegény Ilka megőrült. \ Azóta minden nap lehet látni egy aszszonyt a m . . . . i temetőben, a ki a sírok között megtépett hajjal, üveges szemekkel ideoda bolyong. Mephistofeles pedig nem — kaccagotti többé! I nyegesen el nem térő vonalaknál, de csak XIV. vonalszakaszu jegygyei, a hosszabb vonal is hassnáltassék az esetben, ha a hosszabb vonalon a vonatok az utazásra nézve kedvezőbben, azaz vagy gyorsabban, vagy alkalmasabb időben közlekednek. Igy p. o. Predeálról Budapestre az utazás ugy az aradi, mint a 15 kilométerrel hoszszabb nagyváradi ntírányon át történhetik. ijz azonban már nem engedtetik meg, hogy valaki B.-Bródról Aradra, XIV. vonalszakaszu jegygyei körben, vagyis p. o. Szabadka — Csaba — Szolnok — Hatvan— Eiilek— Miskolcz -P.-Ladány—Kocsárd—Tövis - Piskin át utazzék. Megjegyeztetik egyébiránt, hogy a jegyek egyáltalában az utazás megkezdésétől számítva csak 4.8 óráig érvényesek, mely idő különben elégséges arra, hogy valaki az ország egyik határától a másikig utazhassék. 4. A díjszabásban foglalt azon határozinány, hogy a távolsági forgalomba tartozó viszonylatok mindenkor Budapestig és Budapestről számittatnak, ugy hogy Budapesten tul fekvő állomásokra való utazásoknál egyfelől az azon tul terjedő vonalak külön-külön szakasznak tekintetnek, mihez képest a kiinduló állomástól Budapestig és Bdapestről a rendeltetési állomásig külön-külön szakaszjegyek váltandók, csak akkor és annyiban alkalmaztatik. a, menynyiben az utazásnak természetszerűen, yagyis az útirány rövidebb voltánál fogva Budapestszemélypályaudvaron, Buclapest-Eerenczvároscii, vagy Budapest-Kelenföldön át kell történni. Igy p. o. uem alkalmaztatik ezen hatái-ozmány Ruttkáról Predeálra, Szolnokon, vagy pedig Mendéről Péezelre Rákoson át történő utazásoknál, mivel e viszonylatokban Budapestet érintenie nem kell. Ellenben nem engedtetik meg, hogy oly viszonylatokban, melyekben az utazásnak természetszerűen Budapesten át kell történni, Budapest kikerültcssék. Igy p. o. nem engedtetik meg, hogy valaki egy XIV. vonalszakaszu jegygyei Zimonyból Ruttkára, Szabadka, Csaba—Szolnok-Hatvanon át utazzék. 5. Különböző kocsiosztályra, vagy vonatnemre combinált jegyek, a helyi forgalomban a vonalszakaszu rendszer természetéből kifolyólag ki nem adhatók, ennélfogva az esetben, ha valamely utas, különböző kocsiosztályban, vagy különböző nemű vonattal közvetlen jegygyei akar rendeltetési helyére utazni, általa a beutazandó egész vonalra a használni szándékolt legdrágább kocsiosztálynak, illetve vonatnemnek megfelelő jegyet tartozik váltani. Igy p. o. ha valaki Selmeczbányáról G.Berzenczére vegyes vonattal, G.-Berzenczéről Eülekre gyorsvonattal és Eülekröl Eeledre személyvonattal közvetlen menetjegygyei akarna utazni, akkor általa Selmeczbányán gyorsvonatu VIII. vonalszakaszu jegy váltandó, és pedig ha G.-Berzenczéről az I. oszt.-ban akar utazni, már Selmeczen I-ső oszt. jegyet kell váltania, habár a soltnecz-g.-berzenc.ei vonalon első oszt. kocsik nem közlekednek. Eigyelmeztetik azonban a t. cz. utazó közönség, hogy oly esetekben, midőn a gyorsvonat csak kisebb távolságra, a hozzá csatlakozó személyvonat pedig nagyobb távolságra vétetik igénybe, akkor az utazás olcsóbb, ha az indulási állomáson csak azon állomásig váltatik menetjegy, a hol a vonatnem vagy osztály megváltozik és ezen állomáson újra váltatik a továbbutazásra szükséges menetjegy. Igy p. o. ha valaki B.-Hunyadról Tövisig akként kivan utazni, hogy B.-Hunyadról Kolozsvárig a gyors- és onnét Tövisig a személyvonatot használná, akkor közvetlen jegy váltása esetén az I. oszt.-ban 6 frtot, a II. oszt.ban 5 frtot és a III. osztályban 3 frtot fizetne, mig ha B.-Hunyadról Kolozsvárig gyorsvonatu, ott pedig kiszállván, Medgyesig személyvonata jegyet vált, akkor j összesen csak 5 frt 30, 4 frt; 30, illetve 2 frti 65 kr fizetendő. Megjegyeztetik azonban, hogy ily kétszeres jegyváltás csak akkor történhetik, ha azon közbeneső állomáson, a melyen új jegy váltandó, azt a vonat tartózkodási ideje megongedi, mert az esetben, ha a továbbutazásra szükséges jegy a kalauznál váltatik, akkor a továbbutazásra szóló jegy árán kivül még 60 kr, illetve a zagoriai vasúton 50 kr pótilletók fizetendő. Ezen intézkedés azért mutatkozik szükségesnek, nehogy a kalauzok a vonaton eszk^zlendö gyakori jegyváltás által annyira vétessenek igénybe, hogy a vonat biztonságára vonatkozó teendőiktől túlságos módon elvonassunak. 6. Hasoüló okból, személy; omnibusvagy vegyesvonatokra érvényes jegygyei a gyorsvonaiot még a külömblet ráfizetése mellett sem szabad használni. Azon esetben tehát, ha valamely utas személy-, omnibus- vagy vegyesvenatu jegygyei mégis, habár a kalauznál történő előzetes bejelentés mellett is, a gyorsvonatra felszáll, akkor jegye érvénytelennek tekintetik és bevonatik, azonkívül pedig tőle azon állomástól, a honnan a gyorsvonatot használta, az illető rendeltetési állomásig járó illeték és azon kívül még 60 kr, illetve a zagoriai vasúton 50 kr pótilleték beszedetik. 7. Ha valamely utas alacsonyabb kocsiosztályból útközben magasabb kocsiosztályba száll át, és azt a kalauznak azonnal bejelentette, akkor azon állomástól, a honnan a magasabb kocsiosztályt használta, a két kocsiosztály közti illetékeknek az illető rendeltetési állomásig járó külömbletét és azonkívül még UU kr, illetve a zagoriai vasúton 50 kr pótilletéket tartozik megfizetni. 8. Az utazás a helyesen használt útvonalon fekvő állomások, illetve megálló helyek bármelyikén egyszer megssakitluló, ily esetben azonban a jegy továbbutazásra való érvényesítése végett a vonat elhagyása után fazonnal az illető állomás főnökének, illetve megállóhely vezetőjének bemutatandó. Ily utazások megszakítása esetén ajszomszédos forgalom 2-ik, -valamint a távolsági forgalom I—XIII. vonalszakaszának jegyei az illető állomási főnöli, illetve megállóhely vezetője által, — ugy nint eddig — a továbbutazásra szóló érvény isitósi záradékkal láttatnak el, a távolsági forgalom XIV. vonalszakaszának jegyei pedig az állomási főnök, illetve megállóhely vezetője által kiállítandó ós a menetjegy kiegészítő -észét képező igazolvány nyal érvényesíttetnek a továbbutazásra. Ezen igazolvuvy az utas által előoldalán M utazta megan citasinak bejelentésekor u állomási főnök, illetve megállóhely vezetője jelenlétében, hátoldalán pedig az utazás folytatásakor a kalauz előtt a kocsiban aláírandó. Az esetben, ha a két aláírás összehasonlításánál eltérés mutatkoznék, akkor az utas igazoló okmányait, melyekkel személyazonosságát beigazolni képes, a kalauznak bemutatni tartozik. Ha az utas a kalauz kivánatára személyazonosságát elfogadható módon kellően igazolni nem tudná, jegye érvénytelennek tekintetik és bevonatik, tőle pedig azon állomástól, hol utazását megszakította az esedékes illetékek kétszerese, de legalább is 3 frt 60 kr, illetve a zagoriai vasúton 3 fi-t beszedetik. A távolsági forgalom XIV. vonalszakaszának minden oly jegye, melyhez a fentebb emiitett igazolvány kiállíttatott, hátoldalán a nedves állomási bélye,gzővel elláttatik, Ha ily lebélyegzett jegyhez az utas az igazolványt előmutatni nem képes, jegye érvénytelennek tekintetik és. tőle az üzletszabályzat 14. §-ában megszabott illeték beszedetik. Mindezen ellenőrzési intézkedések azért történnek, hogy azon visszaélésnek eleje vétessék, hogy a már használt jegy a továbbutazásra más által használtassák. Megjegyeztetik ínég, hogy ajegyek fentemlitett 48 órai legnagyobb haszoálhatási időtartama a fentebbiek értelmében történt megszakítás esetén 24. órával meghosszabbitatik. 0. Megjegyeztetik továbbá, hogy a jelenleg fennálló következő jegyek továbbra is kiadatnak s pedig: a) Az általános körutazási jegyek azon korlátozással, hogy azok kizárólag a bevezetésben említett vasutak vonalain történő haszná'atra augusztus 1-étől kezdve nem adatnak ki. b) Az összes külföldi menet- és menettérti jegj-ek, továbbá a Budapestről a déli vasút kelentöld — székesfehérvári vonalának állomásaira szóló menettérti jegyek, valamint a Budapestről Aussee, Gmunden, Ischl, Marieubad, Gleichenberg és Balatonfüredre szóló menettérti jegyek, a jelenlegi határozmányok elvégben tartása, tehát az ezekre nézve megállapított podszász-szabadsuly fentartása mellett. c) Használhatók továbbá érvényességi tartamukon belül a kiszolgáltatásuk alkalmával fennállott határozmányok épségben tartása, — tehát a mennnyiben azokkal eddig podgyász-szabadsuly is jár, ennek további fentartása mellett az augusztus 1-je előtt kiadott következő jegyek s pedig: az éves bérle'i j"gyek, az értékjegy füzetek (a szomszédos í'^rgvinu, valamint az idegen vasutakra szóló közvetlen jegyek váltásának kizárásával), a tanul ',i lwrletjegyek, a füzetjegyek, az összeállítór*- magyar forgalmú köratazási és egyéb menettérti jegyek. Mindazon menet-, menettérti és egyéb mérsékelt jegyek, melyek a fentiekben nincsenek felsorolva, augusztus elsején hatályon kivül helyeztetnek. Végre felkéretik a t. közönség, hogy előforduló kételyek eloszlatása végett illetékes közegeinkhez fordulni szíveskedjék, melyek utasítva vannak a szükséges felvilágosítások készséges nyújtására. Budapest, 1889. évi július hóban. £lz> iqa^gatóiácj. A mi kedves magyar népünk! — Pár vonás a turini párisi iitról. — Bizony akárhogy kürtöljük, hogy minő szépen fogadtak bennünket magyarokat a turiniak, párisiak : — valljuk be, hogy annál csúnyábban viseltük mi enmagunkat. Tisztelet a kivételeknek. Hadd legyen egy par vonás a sok százból. Legalább hódolunk a bölcs szavának: „Ismerd meg magadat." -» * «• Este 6 óra volt, mikor Velenczébe érkeztünk. A 845 magyarból 800 nem látta még Velenczét, de azért talán csak 45 nézte meg azt, mert a világért sem engedték volna el az épen akkor feltálalt edédet, melynél több volt a káromkodás (az olajban főzött filét miatt) mint a köszönet. Korán reggel pedig már útnak kellett indulni. Egy Velencze!! S egy ilyen „velenczei éj." A KossuUt banquett 4—5 órára volt d. u. hirdetve, s 1 — 2 órakor a Valentine kertben kellett volna megjelenni, hol Kossuth ceiciet tartott volna. Hanem bizony mindenki az asztalhoz sietett, kutyába sem vették a— cerclet. Mikor pedig Kossuth (!) beszélt, jobbról-balrol kellett piszegni és csendet kérni! Sokan csúful berúgtak és részeg fővel erővel csukolódzni akartak Kossuthtal! !! Hm! Ebéd után a turini vendéglős óriási lármát csinált és volt dolga a rendezőségnek. Sokan csupa juxból (szép jux!) elvhték a poharakat, kendőket! — Munkácsynál pedig leszakították a rózsákat és több ecsetet elvittek, persze csupa emlékből. Hm ! Az opera Comiquéban ingyenes előadás volt. Az „Esclarmondé"-t adták. S mikor megtudtak, hogy ingyen adják a buffetben a limonádét, egyszerre üres lett a színház és tele a — buffet ! Hm! * * * Csak egy pár Vonás ez a sok százból. Most már csak arra vagyunk kíváncsiak: — mit gondolnak a külföldön a mi kedves jó magyar népünkről ? Bizony édes atyámfiai, kik Hübelebalázs módjára rontottátok a levegőt s elvettétek sok tisztességes uri utazónak a kedvét, titeket „földinek" mondani t's magokat „magyarok"-nak hirdetni: bizony jobb lett volna, ha otthon maradtatok volna a hová valók vagytok: — a disznókat hizlalni! Otthon ti is jobban jól lakhattatok volna, s mi sem csömórlöttünk volna meg tőletek! Hogy a magyarok Istene áldjon meg egy kis — tisztességgel és műveltséggel ! ^cja&rnortció. — A pápai honvéd szoborra ujabban adakoztak: Pápai Takarékpénztár 221. sz. gyűjtő ivén: Pápai Takarékpénztár 30 frt. Tek. ifj. Kunte János ur 1 frt. Tek Hammer Károly ur 1 frt. Tek. Süttő Károly ur 1 frt. Öszszesen 33 frt — kr. Tek. Wertheim Armin (Enying) 182. sz. gy. ivén: Tek. Wertheim Armin ur 3 frt — kr. Összesen 36 frt — kr. Ehhez a mult számban nyugtatott 1828 frt 22 kr Eőösszeg 1864 frt 22 kf. és 3 piaszter Eent elősorolt nemes szivü adományokat a bizottság nevében köszönettel nyugtatja, Pápa, 1889. augusztus 3. Gerstner Ignácz, pénztáros. 4090. sz. I8897igt. Hirdetmény, Erancziaországból hazafelé Németországon keresztül utazni szándékozók figyelmeztetnek, hogy útleveleiket Parisban az ottani nagykövetségnél láttamoztatni el ne mulasszák, mert e uélkül az Elsas-Lotkariiigi határon feltartóztatnak. Pápán, ÍSSO. augusztus 2-án. A városi tanács. KÜLOBFÍLÍKT" — Hivatal vizsgálat. Grcf Esterházy Móricz főispán ur ez évi hivatal vizsgálatait P.tpán, a szolgabilói hivatal vizsgálatával kezdte meg, hol mult kedden délelőtt beható vizsgálatot tartván, észlelcleteiról jegyzökönyvet vétetett fel és távozása alkalmával megelégedését fejezte ki a föszolgabiró előtt. — Äs uj törvényszéki biró Veszprémben. A Sült József kir. közjegyző kinevezésével üresedésbe jött kir. torv. birói állásra dr. Kukorelly Ferencz eddigi kir. alűgyész neveztetett ki. Benne szorgalma-;, derék erőt nyer a veszprémi kir. törvényszék. A devecseri albirói kinevezés is nemsokára megtörténik. — A pápai zena. Az egész világ a zónáról beszél, mi ha bcü<", Magyarország és Baross miniszter úttoro lesz. Papára és Papáról e három nap alatt aránytalanu' több volt az utas. Hanem akár ki hogy dicséri is a zonat az a/ egy bi/.onyos, hogy csak anuak olcsó az, ki málha nélkül utazik, mert nem levén szabad podgyász, a málha roppant sokba kerül. Ezen, a dolgon tehát okvetlenül segíteni kell, mert igy az „olcsó-' zóna hamar —- svindli lesz! — A aaom'jathalyi idei gazd. kiállítás ez évről e'.halasztatott. Megyénkből különösen a devecseri gazda kör szándékozott nagyobb kiállítással résztvenni. — A mai Annabál Bfiiredan. Elkésve értesülünk, hogy ma mégis csak megtartják az Annabált Bfüredeu. Szerencse, hogy Esterházy Ferenc gróf épen ott idö'/.ik, kit sikerült elnöknek meguyerni. A bál gróf Cziraky Béláaé ö méltósága védnöksége alatt lesz és a rendezőség a következő urakból áll: Gróí Esterházy Ferencz elnök. Gróf Aerchtold Miklós alelnök, Kovács Rezső pénztárnok. Ecsy József ellenőr. Dr. Síiklay János titkár. Dr. Engel Gyula balorvos. Bezerédy L-iszló, Bogyay Aurél, Bogyay Jenő, Bohunicky Andor, Csesnák Miklós, Gróf Esterházy Andor, Gróf Eszterházy Béla, Dr. Eenyvessy Ferenc., Gaál Gtszton, Gulden Kálmán, Huray Ferencz, Huszár József, Huszár Gyula, jankovics Gyula, Kenessey Zoltán, Keseiü Imre, Grof Károlyi László, Grof Karácsonyi Camiiló, Dr. Mayer Ferecz, Báró Miske Kálmán, Petrich Lajos, Purgly Pal, Sólyomi István, Soós Pongrác, Ifj. Svastits Benő, Székely Emil, Dr. Szigethy Elemér, Dr. Vizlendvay József, Vizlendvay Sándor, Dr, Vizlendvay Imre, Vlasits Károly, Venninger Mátyás. A bálról mely jótékony czclú, lapunk bfüredi levelezője fög értesítést küldeni lapunk szamára, — A művészet pártold főapát. Elismeréssel emiitjük fel a benczések kitűnő főapátjának, Vaszary Kolosnak azon nemes iziésre való tervét, hogy az ősi tihanyi templomot — nagynevű müvés;.Ünk

( Lots Károly és társai (Székely Bertalan, Ébner Lajos) által freskókkal fogja feldiszittetni, — Halálozás. Vikár Lajos Veszprém városi főjegyzőt súlyos gyász érte szeretett nejének, Dömölky Ilonának halálával, ki csopaki nyaralójukban július 30-án hosszas betegség után 37 éves korában hunyt el és temetése f. hó 2-án Veszprémben nagyrészvét mellett ment végbe. — A családi gyászlap igy szól: Vikár Lajos a maga és gyermekei : Árpád, Olga, Elemér, Lajos; továbbá napa" Özv. Dömölky Endréné szül. Biró Erzsébet; — mégis sógornője Dömölky Izabella férj. Klára Sándorné; — valamint nagybátyja Biró Dániel; — úgy az összes rokonság nevében mély fájdalomtól megtört kesergő szivvel bánatosan jelenti a hőn szeretett felajthetetle.n hitvesnek és édes anyáuak, illetve gyermek, testvér, sógornő és rokonnak Vikár Lajosné szül. Dömölky Ilonának élete 37-dik, boldogházasságáoak