Pápai Lapok. 16. évfolyam, 1889

1889-08-04

17-dik évében, hosszas betegség után Cso­pakon folyó bo 30-án d. 11. S órakor csen­desen bekövetkezett gyászos elhunytát. A boldogult felett folyó évi augusztus hó 2-án d. e. 8 órakor Csopakon az ev. ref. egyház hstelvei szerint gyászszertartás végeztetik, annakutrína a drága hamvak Ves7prémbe az aíso-városi temetőbe szállíttatnak és ott azon nnpnn d. e. 10 órakor gyászima mel­Jett a családi sírboltban örök nyugalomia elhelyeztetnek. Veszprém, 18S9. július hó 30-an. Áldás és béke hamvaira! — Balatonfüredről írj ik lapunknak. Irigy a', ottani társasé'et nagyon sokat köszönhet Grof Esterházy Ferencznek, ki 0 t az idén hosszabb idot tolt. A mult hé­tcu Vizvárhié tiszteletére rendezett szép tűzi játékot a Balaton taván. — Másik hí­rünk levelezőnk szerint nem kedvező az uj gőzhajón nézve. E különben derek és szükséges vállain t kissé figyelmen kivül hagyj 1 megyérvk érdekeit A múltkor is Véghely Dezső megyénk alispánja egy szép kis társaságot szerzett össze, mely Almá­diból Siófokra akart menni, a gőzhajó meg is lett rendelve, de az utolsó p.rcben meg­jött ÍI távira', hogy a szén elfogyott és igy a hajó nem jöhet. Reuiéjük, hogy csak az ilyen esetet csak a kezdet nehézségei okolták és hogy e/entu! mi sem akadá­lyozza az új gu/.hajut hivatása teljesíté­sében. — £í P JJ ohikula napja ugyan most pénteken volt, de a szokásos ünnepi ebé­det a helybeli szt-fei'eacz rendiek ma tart­jak meg, melyre a pápa városi hatóság, az uradalom stb. hivatalosak. Érdekes meg­jegyezni, hogy az alapító oklevélben benne van, hogy a barátok kötelesek egy évben egyszer az Esterházy grófi uradalom tisz­tikarát megvendégelni, mit alapitó levél nél­kül is örömmel teljesítenek egy évben többször is nem csak Porcinkula napkor. ­— A pápai kereakedeiiai ifju­eág önkápsö köre saját betegsegélyzö alapja javára a vasúti indóház melletti res­tauráüobao folyó hó JO-én, kellemetlen idő esetén pedig 17-én jolékonyezélú tánezvi­galmat rendez, melyre a n. é. közönséget tisztelettel meghívja a rendezőség. Belépti dij szt-mc'yenkint: 50 kr. Felü.fizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyűg tázlatnak. Jegyekelőre válthatólé: Ktrtész Dezső. Steiner Beiuat, Steiner Ignácz és Wajdics Karoly ura* kereskedésében, este pedig a pénztárnál. Kezdete esti 8 órakor. — Xvlennyibe kerül Pápáról a vasúti közlekedés a zona-tarifra sze­rint? Itt mint közép árt csak a 11-ik osz­tályt irtuk ki. Pápáról: Ajkáig 1 frt60. Ácsig 2 frt. Biuckig 3 frt 20. Budapestig 4 frt 80. (elsó hely 6 frt, harmadik 3 frt.) Devecserig 1 frt 60. Gecse-Gyarcnat 22 kr. (III ik : 15 kr) Gyomoréig 40 kr. Győrig 1 frt 20- (í. oszt. 1 frt 50. III. o. 75 kr.) Herendig 2 frt 40 kr. Kis-Czellig So kr. Mezőlakig 15 kr. (III, o. 10 kr.) Mosony—Ovárig 2 frt. Székesfehérvárig 4 frt. Szombathelyig 2 frt. latáig 2 frt 80 kr. Tüskevárig 1 frt 20. Vaszarig 15 kr. (III. o. 10 kr.) VaroslOdig 2 frt. Varpalotáig 3 frt 20 kr. Veszprémig 2 írt 80. (I. o. 3 fit 50 kr. III. o. 1 frt 75 kr.) Vmárig 22 kr. (III. o. 15 kr.) — Az ihászi csata. Kis Ernő tanár nagy buzgalommal gyűjti egybe mindazon adatokat, mik a 48-iki ihas/i csatára vo­natkoznak, hogy az ihászi honvéd sirok fjlé még a folyó év folyamán emelendő emlékkő felavatása alkalmából lehetőleg történeti hüségü rajzot adhas­son arról. Legközelebb kétesére Pap Gabor ev. ref. püspök ur küldött be néki érdekes részleteket. Ez adatok lapu ikban és a Va­sárnapi Újságban fognak elősször megje­lenni, mely alkalommal a jövőre felállítandó pápai honvédszobor tervrajzát is fogjuk egy­idejűleg közölni. — Vávárbetiitáft. A folyó évi aug. hó 6-ik napjára eső várpalotai országos vásár járványos betegség miatt betiltarott. Veszprém varosában pedig ugy az orszá­gos mint a heti marhavásárok szintén be­tiltattak. — Kis vihar ütött ki Veszprém­ben. Tőszomszédságában az angolkisasszo­nyok zárdájának Stenger Ferencz nevü háztulajdonos kiadta házát bérbe egy e helyen megnevezhetlen aljas üzletnek és lebuj korcsmának. Persze e hirre úgy a közellakók, mint a gyermekeiket az apá­czákhoz járató családapák felsziszszentek és egy — szokatlanul erős, de teljesen ért­hető — feliratot intéztek a városi tanács­hoz, mely nem kételkedünk benne Stenger úrral megfogja értetni, hogy mi illik, mi nem? — A pápai iparos ifjúság Ön képző és betegsegélyzö egylete fo­lyó hó 11-én a „GriíT-kert" helyiségében könyvtára javára fényes kivilágítás és teke­versenynyel egybekötött zártkörű táncvi­galmat rendez. A tekeverstny kezdete d. u. 2 órakor, 3 dobás ára JO kr. I. dij 1 drb cs. kir. arany, II. dij 2 drb ezüst fo­rint, JII. dij 1 drb ezüst forintos. A tánc­vigalom kezdete esti 8 órakor. Belépti dij: személyenként 60 kr. Családjegy 3 sze­mélyre 1 frt 50 kr. Fólülfizetések köszö­nettel fogadtatnak, s hirlapilag nyugtat­tataak, Kellernetlen idö esetén a táncviga­lom augusztus hó 15-én vagyis Nagybol­dogasszony napján fog ugyanott megtar­tatni. — Temetés. Özv. Grosz Ignáczné, helybeli birtokosnű és általánosan tisztelt családanyának h'mvnit mult kedden szál­litott.'ik városunkba, bnl a kálváriái sírkert­ben levő családi snboltban ugyan az nap délurán 4 órakor helyeztettek nagy rész­vét mellett örök nyugalomra. A gyászmise pedis másnap reggel tartatott meg a plé­bániai templomban. A család által kiadott gyászjelentés igy szól: Alulírottak szo­morodott szívvel j. lentik özvegy Grósz Ig­n-iezné szül. Kurtte Jankának, élete 73-ik évében, folyó hó 27-én délután fél 5 óra­kor, aggkórbau történt gyászos kimultát. A felejthetetlen boldogultnak földi marad­ványai foly-ó hó 29-én deiután 4 órakor fognak Érden a róni. kath. egyház szertar­tásai szerint beszenteltetni es a holttestnek Pápára szállítása után olt a kálvária teme­tőben lévő sírboltba folyó hó 30-án örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szt. mise áldozat a pápai nagytemplomban fog a Mindenit itónak bemutattatni.— Erd, 1889, július 27 én. Béke poraira ! özv. Zombath Litvánná szül. Grósz Emilia, ifj Grósz Ig­nácz, Grósz Ede gyermekei. Kunte János testvére. Kunte Jánosné szül. Herz Eleonóra sógornője. Zombath Gabriella. Grósz Ma­riska, Grósz Elemér, Grósz Irén unokái. Ifj Grósz Ignáczné szül. Adler Anna, Grósz Edéné szül. Schneider Szidónia ozv. Grósz Istvánné szül. Dávid Jolán menyei. — Szt. István napja roppant élénk­nek ígérkezik a fővárosban. Meg lesz tartva a nagy lóverseny is, mely rendkívül érde­kes programmal bír azokra nézve, a kik nem ugy gondolkoznak, mint az egyszeri hollandi, a ki szerint a lóversenynek semmi érdekessége nincs, mert hiszen ugy is tudja mindenki, hogy egyik ló sebesebben tut, mint a másik. — Az iűö és a — Tapolca. Az idö végre aug. i-én kezdte msgat megem bérelni. Mióta Falb menybéli iluminatio s mozsárdurrogatás me.üett megülte névnap­ját, alig volt eg> etlenegy szép napunk, mit legjobban pompás uszodánk érzett meg. Remélünk és kívánunk egy kedves meleg augusztust, hogy a mi specialis külön ten­geri fürdőnket, Tapoleza vizében minél to­vább élvezhessük. — Egy nemrég megje­lent tudományos könyv ugyan erősen ir akaratlanul a — Tapoleza ellen. Azt ál­lítja, hogy a folyóvízben való fürdéstől a víz a bőrön keresztül a vérbe megy át, s minthogy - - szerinte — a folyóvíz főleg városok, falvak körül nem egészen tiszta, ennélfogva a fürdésnél „mérges" anyagok mennek át a vérbe. — Eddig azonban hal' Istennek Pápán senki sem halt bele attól, hogy a Tapoleza vizét—„fürdésnek" hasz­nálta. A ki pedig 80 évig issza, az ugy is öreg kort él tőle. — A kálváriára adakoztak a plébánián: Kádi Mihály 5 frt; özv. Czink Istvánné, Mórocz Antal pl., Techet, Adolf utóda és N. N. 2 — 2 frt. Hegyi Mihály, Ács László, Ács Lászlóné, Ruip János (Pálháza) Pfilf Já­nosné, Jákói Géza, Ruip Jánosné 1 —1 frt: Gál Pálné 60 kr. Katona Teréz, Faragó Jó­zsefné, Ráesik János 50—50 kr; Atyafi Má­tyásné, Szekeres Istvánné 40—40 kr; Sckmid­tág Imróné 25 kr; özv. Stark Jánosné egy drb ezüst pénzt, összesen 23 frt 15 kr, s egy drb ezüst pénz. — Mórocz József gyűjtése : Vaczkó Mihály, Hunkár Béláné, Bosenbach Ká­rolyné, Oláh Sándor, Sehmid István, Tóth Jó­zsef 1—1 frt; Szabó Teréz, Keskeny István, Hochhold Ferencz, Molnár János, Sek arid Ká­roly, Veber Klára, Makkos Vendel, Piiler Imre, Schneider Károly 50 50 kr. Remer Ferencz, Németh József, Mikóczi Istvánné, Szigethi Ist­vánné 40 — 40 kr; Heszler Ferenczné, Gombás Imre 30—30 kr; Németh János 25 kr; Rab Jánosné, ?a Antalné, Tóth Antalné, Légrádi Mihály, Nagy József, Horváth Pálné, Varga Jánosné, Vasvári János, Törzsök Istvánné 20— kr; Veszelle János 15 kr; Rupp Károly, Bern­scherer Ignácz, Tóth Erzsébet, Farkas József, Pados Ferenczné, Goda Mihály, Fridrich Fer­dinánd, Törzsök János, Molnár Mátyás, Reigl Károly, Németk István, Horváth István 10— 10 kr; Pados Istvánné 6 kr, összesen 16 frt 36 kr. (Folyt, köv.) — Azok a verklik! Hál' Istennek, nekünk nincs hozzá mindig szerencsénk, de ha egyszer hozzánk vetődik egy Istentől elrugaszkodott német verklis, akkor aztán az Isten legyen irgalmas szegény elkárho­zott — füleinknek. Az egész nap a „Fi­scheiin du kleine" járja, kísérve az utcán bolyongó inasok jókedvű füttyétől. Bizony egészen értjük, miért lett eltiltva Bécsben a Fischerin nóta! — S mégis Pápán még ezt is szívesen tűrjük, mert legalább fel­ver minket mindennapi csendünkből. Du­mas ,,L' affaire Clemenceau" szép regényé­ben oly szépen emlékezik meg a verkliről, hogy a ki valaha haragudott ez instrumen­tumra, rögtön kibékül vele. — Inas-élOZ. Farkas bádogosnak van négy tanonca, egyik csintalanabb mint a másik. Nem használ ezeknek se jó szó, se verés, megrögzött pajkosságban szen­vednek. A mult héten három inas közös akarattal negyedik inástársuknak, mig ez aludt, bekenték égést arcát sósavval, mi­nek következtében annak arca megdagadt és hólyagos lett elannyira, hogy gyógyu­lása legalább 8 napot fog igénybe venni. Azonban a tettesek is elvettek jutalmukat. A szülők ugyanis úgy elcsépelték a gézen­gúzokat, hogy alig lesz kedvük egyhamar sósavval kenegetni be valakinek az arcát. — A faldöngetök. A legkülönösebb náczio a világon. Csak Pápán található, mert máshol aligha tűrnék meg. Mikor még alig pittymallik már ott dőlnek a főtér és Curvin utcza szegletén, a Neubauer üzlet előtt és jaj azoknak, kik a — határban lak­nak, mert nincs az az erős vatta, melylyel be lehetne dugni az ember fülét akként, hogy már kora hajnalban ne átkozza meg azt, hogy Pápán kell laknia. Mert e kedves fal­dongetöknek eddig minden szabad volt. Ezek a „szabadonc.ok" olyan éktelen zajt, káromkodást, trágár beszédei, illetve kiabá­lást visznek végbe, hogy teljes lehetetlen ezt a tisztességes embernek mint szeren­csétlen S'.omszeduak tovább tűrnie. Ugy halljuk, fel :s leit jelentve ez eset a rend­őri kapitányi hivatalnak. Eleg nagy a fütér, melynek közepén elvégre ha felütik tanyá­jukat , senkinek sem háborgatják megér­demlett, s a várostól méltán tiszteletben tartani kívánt (s megfizetett) nyugalmát. Nem kételkedünk benne, hogy derék r. ka­pitányunk előbbre helyezi a város polgá­rainak jogos felszólalását, mint ez adot sem fizető, jott-mciit faldöngetók érthetetlen és csendzavaró kedvteléseit. — Német alaposság. A Preussische Zeitung a következőleg irt a félmillió lutri ügyben: „Tekkessyné leányával együtt Kishchkoerroes (értsd Kiskoros) varosában elfogatott és mindketten Farkas Menyhértre a bűntény helyére szallitattak." — Pártoljuk a hazai ipart. A malomkőgyár, melyet Schlesinger Rudolf pápai lakos nagy áldozatok árán létesített városunkban, bar lassan, de biztosan halad célja, — felvirágzása felé. Köztudomású dolog, hogy budapesti és bécsi szakértők nyilatkozata szerint az itt készült malom­kövek, Paris és Berlinben készülteknél úgy anyag, mint munka tekintetében magasan felettük állanak. A magyarországi mümal­mok eddig a malomköveket kivétel nélkül Parisból és Berlinből szerezték be, örömmel konstatálhatjuk tehát, hogy ezentúl erre már szükség nincsen. Pártoljuk a hazai ipart, ez legyen jelszavunk a jövőben. — Az élelmesség netovábbja. A fővárosi nyári színhazakban — mint olvas­suk — ily czimü darabok kerültek szín­padra: „Az Eiffel torony kisasszonya," és „Egy zona-utazás." Ha igy haladunk, lesz nemsokára „Közigazgatási reform" vígjáték szabadon Tisza, Teleky, Szilágyi D. és Apponyi után. És (hogy mi sem legyünk elfelejtve): „A papai artézi kút, vagy ahol nincs ott ne keress." Tragédia. Szerezték többen. Fizetik a — pótadoban. — Csinadratta ! Ez a hét a csina­dratta hete volt Papán. Néha hónapokon keresztül minden külföldi marhák nélkül kell eltengődnünk, s most pedig oroszlány­ban, tigrisben, majomban, gyönyörködhe­tünk a Korona-téren. Azonkívül itt van a Dubsky íéle cirkus érdekes műsorral, — van még egy kisebb akrobata társaság és kör­hinta, vagyis magyarul Ringlspíel. — Nyári Sándor irótársunk fürdői leveléből (Kaltenleutgeben-böl) közöljük a következő sorokat. — Nagy falragaszok hirdették azt, hogy Faelbei'g Rafael este a színházteremben felolvasást fog tartani. Is­merve a nevet és viseltjét, elmentünk este meghallgatni az érdekesnek Ígérkező felolvasást, mely csakugyan érdekes is volt Az első pontot egy gyönyörű költemény : „Die zweite Kreuzigung", egy magdeburgi húsvéti legenda, képezte Glucksmann Hen­riktől, ki megtanulta nyelvünket s költőin­ket a német irodalomba ültetgeti át, többi közt igazán költői érzéssel fordította le Arany János „Valesi bárdok" czimü remek balladáját. Giücksmann sokat igérö kiváló tehetségű fiatal német költő, kinek nem­csak Ausztriában, hanem a német biroda­lomban is ismert neve van. Ez a húsvéti legenda legjobb müvei közé tartozik s a költői fordulatokban gazdag vers élénk hatást gyakorolt. Azután következett „Ein Märchen aus Kaltenleutgeben", Gross Sán­dor szellemes bécsi írótól, ki a kandalló mellett ülő ifju párnak egy a kandallóban égő bükkfa darab által mesélteti el indis­kret módon ama apró titkokat, melyeket korábban mint bükkfa lesett el ama fiatal szerelmes pároktól, kik árnyékában keres­tek és találtak menedéket, oltalmat. Ezt és a következő pontot, melybenf-Faelberg a mi Petőfink néhány költeményét hatással adta elő, zajosan megtapsolták. Az utolsó Jókai Mór „Orosz idyll"-je képezte az „Észak hónából", e hatásos szerelmi és kancsuka-historiát, melyet a magyar olvasó úgyis ismert, szintén lelkes tapssal fogadta a közönség, melynek sorában, az első pá­holyban láttam báró Edelsheim-Gyulai Li­pótnét, ki Kronau Friderika korában a Carl-szinház csillaga volt. Olvastam aztán bécsi lapokban, hogy Faelberget „osztrák recitátor "-nak nevezték el, mit magyar la­pok is rögtön utána nyomtak, Hogy Facl* berg ismert és pedig előnyösen ismert egyéniség, abból is gondolható, mert kü­lönben a jó bécsiek semmikép sem sietné­nek öt adoptálni. Faelberg Rafael álnév; igazi neve Rosenberg Rafael. Pápán szüle­tett, ide való, s ugv szereti magyar hazá­ját, mint minden jóravaló, derék magyar ember. Voltakép nem is „recitátor", hanem felolvasó. A kettő között pedig van kü­lönbség. A recitátor szinésziesen szaval s talpa alatt az emelvényt színpadnak érzi: a felolvasó pedig egynek érzi magát a hall­gatókkal, kik eK.tt a költő alakjait igyekszik olyan plasztikus-au domboritni ki, a mint csak a váltpzatos hangrnoduláczióval, ér­zéssel, hévvpl teheti. Faelberg az olvasó asztalnál tud, jól hatni s a közönséget han­gulatánál fogva vezeti addig, hogy a teljes kép mint domború relief tárul eléje. Volt alkalmam valahol Sonnenthal egy sajátkezü­leg irt magán levelét is olvasni, melyben többi közt Faelbergröl mint „par excel­lence felolvasóról" emlékezett meg. Pedig e halvány, cingár apró emberke külsején nem látszik meg, hogy olykor mily erő, mily lüz tör j ki belőle, ha felolvasó asztal mellett üi. Faelberg is ama nemzetközi honfitársaink közé tartozik, kik idegenben szolgálják a magyar múzsát s irodalmi ter­mékeinket közvetítik a külföldnek. — VeBzprémbe színészek készül­nek. Épen a legjobbkor, mikor Veszprém­ből minden színházlátogató vagy Almádi­ban, vagy Bfüred körül élvezi a legszebb színpadot, az örökszép nagy- természet szinpadát. — Hát mi kellene még?Egy pi­tyókos atyafi akart elutazni tegnap a déli vonattal Szombathelyre. Azt gondolta ma­gában hogy mig a vonat megérkezik iszik egy pár pohár bort, hisz minden olcsóbb lett most a vasúton. Beállít a vasúti ven­déglőbe és zóna-bort kér. Hoztak is neki egy literre valót, a mit azután csakhamar felhorpentett. Fizetésre kerülvén a dolog, kérdi a bor árát. Megmondják neki hogy mennyi. Hat azelőtt hogy mérsék azt a felséges italt ? Azelőtt is csak ennyiért monda a vendéglős. Rettenetes dühbe jött az atyafi, összeszidta az egész kormányt hogy lová teszik a szegény embert. Kiír­ják hogy Zónával mennyivel olcsóbban le­het utazui, a bort azért mégis csak a régi árban adják a vasúti vendéglőben. — Lopás. Szalay Lidi kupi illető­ségű pápai lakos, cseléd ifj. Szenté Gábor­nál, gazdájának kárára különféle tolvajláso­kat követett el. A rendőrség a cselédet letartóztata és az ügyet legközelebb a kir. törvényszékhez teszi át. — A szerelem nyelve Pailleron szerint: „elöl a nagy mondások, középen a kicsinyek, a végén a gorombák." Sok igazság van ebben. Egy pápai iparos se­géd alig egy éve annak, hogy eget földet igért szive választottjának. Mintegy három hóval ezelőtt azonban már folytonos vesze­kedésben álltak egymás között, a mult hé­ten pedig jól elverte Rómeó a Júliáját és Ró­meó megszökött a városból, itt hagyva a drága Júliát. A megszökött Rómeót Julia most másodmagával siratja kétségbeesve. — A lélekidomár, Jókai legújabb regénye, melyet Révai testvérek „Jókai Mór ujabb regényei" czimü füzetes vállalatban ad­nak ki, gyorsan halad a befejezése felé. Az ötkötetes regénynek most már ő-ik kötete ís megkezdődik a kiadóhivatal által nekünk ép az imént megküldött 20—23 füzetekben. Ha nem volna meg a vigaszunk, hogy a mily kifogyhatatlan koszorús irónk fantasiája, ép oly kifogyhatatlan lesz e vállalat füzeteinek száma is, — valóban sajnálnánk, hogy a re­gény a befejezéséhez közlekedik. Nem zengünk dicséretet, Jókai regényei olvasásánál szivvó lesz az epe is, azért hát kritikát se várjon tőlünk senki, — nem ajánljuk, — mert Jókait ajánlani legalább is nevetséges volna, ajánlja őt az a dicső név, mely ismert mindenütt, hol olvasni tudnak. De igei is ajánljuk a megszer­zési módot, melylyel legkönyebben és legolcsób­ban juthat mindenki Jókai legújabb regényei­hez, igy a „Lélekidomár"-nak is birtokába, — ajánljuk Révai testvérek füzetes vállalatát, mely már 101 füzetben adja Jókait és közkincs­csé tette a koszorús iró legújabb öt regényét. — Ha próba kell ebből is, küld a kiadóhiva­tal (Budapesten, IV. váczi-uteza 1.) szívesen. — Cirkus. Dubszky Ferencz lovar­dája esténként nagy közönséget vonz a Korona terére, mit az érdekes és mulatsá­gos előadás sorozata meg is érdemel. — A lóidomitásnak szép példányait mutatja be Dubsky igazgató, — Schmelling pyrotechni­kai és testgyakorlati mutatványai, különö­sen pedig a lapda és lámpajáték nagy ügyes­ségre vallanak. Antoni, a kautschuk ember ritka jelenség, — a clovnok bohóságain jót nevethet a közönség. — Egy tökéletes női szépséghez 30 kellék kívántatik. Három részlet legyen fehér: a bör, a fogak és a kezek, három részlet fekete: a szem, a szemöld, a szem­pilla. Három részlet piros: az ajk, az or­czák, és a körmök. Három részlet hosszú: a test és \ a két kéz. Három részlet rövid: a fogak, a fülek és a lábak. Három részlet széles: a mell, a homlok és szemöldök közé. Három részlet vastag: a kar, a láb felső része és a lábikra. Három részlet kicsiny: a fej, az |áll és az orr. — Három részlet közel essék egymáshoz: az ajkak, a haj és i az ujjak, — Dr. Szenté Gyula, foldink Bu­dapesten ügyvédi irodát nyitott kalap-utca 6. számalatti házban. Sok szerencsét! — A pápai kir. járásbíróság ár­lejtést hirdet az 1890-ik évre szükséglendő tűzi iára. Az árlejtés folyó hó 19-én d. e. 8 órakor a járásbíróságnál fog megtartatni. -- Apróságok. Az a korcsma nézne csak jól ki, a hol a pincérek, a mi borra­valót kapnak, igazán a borra költenék és meginnák! * % Egy budapesti úr azért ment az idén Almádiba, hogy a — szakállát megnövessze. Igy aztán adnak a •— sza­kállára. Nem az a legjobb asszony, a kiről senki sem beszél, de az, a ki maga nem beszél — senkiről 1 *^ Mi rosszabb ? Hat fiúval birni semmi vagyonnal, vagy hat leánynyal és egy vövel sem? * t A. Kérlek mulass be a barátodnak. B. Azt nem teszem, inkább adok kölcsön neked ót forintot. *^ Mégis csak nagyszerű a ter­mészet ! Még a legparányibb féregnek is — latin neve van. „Kedves leányom, néked mégis csak férjhez kell menni. Fo­gadd el B. úr kezét. Elég volt abból a sok tanulásból. A férjek úgy sem szeretik az okos feleséget." — „Oh édes anyám. Nem minden férj gondolkozik ugy mint apám. — A zónatarifa a m. kir. állanivas­utakon, az északkeleti vasúton és a csatlako­zási forgalomban a kassa-oderbergi vasúton is augusztus hó 1-én lépvén életbe, a közönség­nek nagy szüksége van oly könyvre, melyből kivehető, hogy valamely állomástól minden más keresett állomás mekkora távolságra, kö­vetkezőleg hányadik távolsági zónába esik. A zónatarifának ily módon való közlésével meg­becsülhetlen szolgálatot tesz az „U tmutató" a magyar és közös közlekedési vállalatok hi­vatalos menetrendkönyve, melynek augusztusi füzete a zónatarifa alapján át van dolgozva. Az egyes menetrendek mellett az első rovat­ban levő kilométermutató az állomások egy­mástól való távolságát mutatja: nem ugyan­azon vonalon levő két állomás egymástól való távolságra a csatlakozó ponton át keresendő, az igy mutatkozó kilométerek száma megke­resve a Zónatarifában mutatja a zonaszerü vi­teldíjat. E mellett az „Útmutató" az összes ál­lomásokra .szó'ó jegyek árát (Budapestről és Bécsből) tartalmazza, úgy hogy a közönség minden kívánt felvilágosítást megtalál a me­netrendköny.vben, mely az összes középeurópai vasutak, hajók teljes menetrendjét tartalmazza és a teljes budapest-párisi és páris-budapesti menetrendet is közli. A zónatarifa behozatala következtében a Magyarországban és Magyar­országból való utazásoknál minden más menet­rendkönyv használhatlan. Az „Útmutató" ezen füzete már megjelent, ára 50 kr, kapható min­den könyvkereskedésben, vasúti szeinélypénz­tárnál, valamennyi városi menetjegy-irodában és a kiadóhivatalban Podmaniczky-utcza 17/b szám alatt. — Kemény Gyula helybeli tancz­tanitó vidéki körútjáról viszatérvén, szt. lászló utczai lakásán táncz tanfolyamot nyit, kívánatra magán háznál is ád oktatást. — Városunkban meghaltak jul. 2j-től aug. 2 ig; Gulás Rozália, ref., 65 éves, tüdő­vész. — Sas János gyermeke, róm. kath. halva született. — Kardos Dániel gyermeke Dániel, ref., 3 hónapos, bélhurut. — Bőjte Imre gyer­meke János, róm. kath., 16 hónapos, tüdővész. Domonkos József, róm. kath., 66 éves, aggkór. Róth Ignácz gyermeke, izr., halva született.— Fischer Lipót gyermeke Izidor, izr. 11 éves, görvélykór. Kivonat: Pápa városának gabona-ár jegyzököuy ,'éból 1889. augusztus hó 2-án. •• 1 0U nil«i!ran> Buza jó 8 fl 50 kr, közép S I' 20 t, alsó 8 fl 00 k. Kozs jó 6 l'l 90 kr, közép G « (J0 k. alsó 6 ti *0 1. Áipa jó 7 fl 80 kr. közép 7 fl SO k. alsó 6 fi 20 k. Zab jó 6 ft 40 kr. közép 6 fl 00 k, alsó 5 ft 80 Kukorica 6 ft 20 kr, közép 6 ft 00 k, nisn 5 fl 60 k. Burgonya jó 1 ft 80 kr, közép 1 fl *0 k, aho 1 ft 00 Í. S2éna jó 3 ft 80 R.r. közép 3 ft 50 K Zsupp jó 2 frt 40 kr, közép 2 ft 20 k.-. Osváid Dániel, polgármester. SZERKESZTŐI ÜZENET. K. M. Ón ir egy beszélyfc a harminczas évekből és a távirat játsza benne a főszerepet. Pedig az első távirat nálunk csak 1847. dec. 21-én Pozsonyban lett felállitva." Budapest jövő év okt. 1-én üli meg a távirat behozatalának 50 éves jubileumát. — B. Angliában minden la­kosra 46 levél írás esik. Minden évben ott körülbelül 1400 milllio levél adatik fel. Az osztrák-magyar monarhiában 342 millió. A levelező lap Stephan német főposta igazgató találmánya. Ezt nálunk 1869. okt. 1-én alkal­mazták először s mindjárt az első nap 10.000 db. lett feladva. D. B Hogy miért nem. kö­zöltük mi a volt pápai irg. orvos hírhedt dol­gait? Hát nem elég abból a szép dolgokból önnek, ha a budapesti lápokban élvezheti azt ?! — „Kívánod". . . ? Mi nem. Próbáljon műfor­dításokat, ezt ha sikerül, mi is jobban kíván­juk és szeretjük. Tehát . . .! — Veszprémi. Nem féltjük őt. Chien, qui aboi ne mord pas. — „Találmányok." Nem közölhető. Notabene tudja meg, a mit Ön állítólag nem olvasta se­hol, hogy a zsebórát Hele Péter találta fel Nürnbergben. — B-ogh. A fordítás átkozot­tul rosszul sikerült. Büntetésül mondja el száz­szor egymás után: „Didön dina dit-on du dos d'un dodu dindon." — Hálás vagyok" .... Lássa, lássa, az ön imádottja mindenre képes, még — jóra is 1 — „Náczi napjára" — Bolon­dok napjára való ez a vers, nem a Nácziéra­Fizessen neki a vers helyett névnapjára inkább­egy liter bort! Jobban megköszöni. — B. Az augusztus hó elnevezése Áugustus. császár ne­vétől, a július Julius Caesartól ered, A többi ismeretes.

Next

/
Thumbnails
Contents