Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888

1888-03-11

XV. évfolyá II. szám. Pápa, 1888. márczius II. ívlesj ©leni.lt Minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre koronkiut rendkívüli számok is •adatnak ki. P> ér ment eilen levelek, csak ismer* kezektől fogadtaínak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap SZ EPi K h i v a tálába (Ó - k o 11 ég i u m é p iL l e t) küldendők. Előfizetési clíjjalt. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajezár. Egy szám ára íj kr. HIRDETÉSEK 1 hasábos J>etiisor térfogata után £ kr, nyilttérben 30 krajezár. A dij előre fizetendő. Bélyegdíj mindigkülön számíttatik Az előfizetési dijak, s hirdetések a lap El AD 0 h i v a f a lá b a (G0LDB8RG GYULA papírkereskedése, Fölér) küldejidők. ——uiJim 111 iwi ' 1 i'i 1 'i 111111 Trvinii 111 TTT~rnTf~rnTTir> f->**, Pápa város hatóságának ést óbb pápai, s pápavidéki egyesületnek hivatalos közlönye. A veszprémi nemzeti Casino. Meg}-énk társadalmi közéletének nem lennénk figyelmes szemlélője, lia megemlités- és commentár nélkül hagynék azon minden tekintetből, s főleg szociális szempontból érdekes estélyt, melyet a veszprémi nemzeti Casino a mult vasárnap adott új elnökének, ifj. Esterházy Móricz grófnak tiszteletére. Nem az estély, sem annak jellege nem volna elég ok, külön vezérczikk tárgyára tenni azt. De miként a fővárosi hírlapok igen helyesen vezércikkeket írnak a nemzeti Casino ebédjéről, illetve az ebéd alatt mondott beszédek jelentőségéről: — a vidéki sajtónak örülni kell, hogy egy pár excellcncc első tekintélyű kitűnő társadalmi kör alkalmat ád az elismerés nvilvánitására. Ily alkalom a veszprémi Casinonak fentjelzett estélye, hol a veszprémi közélet minden számbavehető embere megjelent. S az Qtt elhangzott beszédek hivatva vannak a társadalmi felfogásokat tisztázni! Őszinte örömmel veszünk tudomást azon nemes irányról és hazafias törekvésről, mely a veszprémi Casino vezórférfiait átlengi. Ennek enuntiálását maga az új elnök kezdte meg, mikor a szokásos chablonszerü, és legtöbbször semmit mondó banális toaszt helyett egy formában és tartalomban komoly irányú társadalmi beszédet tartott. Üdvözöljük a kezdeményezést. A veszprémi Casino estólyét nem szabad a privát mulatságok, a névnapi vacsorák, a keresztelési lakomák szinvonalára sülveszteni. Erezni kell ott minden résztvevőnek, hogy egy oly előkelő clubbnak mint a veszprémi nemzeti Casino, mely egyenesen társadalmi tényező, az estótye, úgy jelentősége, tendencziája, mint iránya által egy komoly háttérrel, hogy ne mondjuk, bizonyos ünnepi színezettel bir. Az angolok rég erezik ily estélyek szükségét. Nagy Brittania legkiválóbb államférfiai ily estélyeket választanak a sokszor legnagyobb haderővel bíró politikai enuntiatiók közlésére. S a veszprémi nemzeti Casino estélyen elmondott komoly irányú beszédek a mi kis társadalmi életünkben egyenesen jelentőség számba mennek és ilyenekül kell hogy tekintessenek. Helyeslésünkkel kisérjük és fogadjuk az elnök szép beszéde mellett, mely az irányt megadta, a hozzá méltó viszhangokat is. Közéletünk jelesei Esterházy Ferencz gróf, Szabó Imre, Véghely Dezső, Köves János, Rulliier Sándor egyforma hévvel, egyforma lelkesedéssel, egyforma irányzattal törtek lándzsát a Casinók nagyfontosságú jelentősége mellett. Egyformán megjelölték azon irányt, melyet egy „nemzeti Casino"-nak, ha megakar felelni szép és nemes hivatásának, követnie kell. „A magyarnak magyar a farkasa" —• mondta e század elején Horváth István. E jelszót nem szabad rajtunk száradni engedni. A közszellem megrontása, az együttlét ós együttérzés corrumpálása következnék abból, ha a nemzeti Casinókban más irány érvényesülne, mint a minő az estély szónokai által helyesen hangoztatva lett. Nagy Széchenyink, mikor nemes lelke sugallatát követve a Casinók ideáját felvetette, kijelölte -azok hivatását. Egy körnek kell a Casinonak lenni, hol az emberek, a tagok becsülelükben, jellemükben egyformák. A becsületes, jellemes férfiak komoly egylete ez; — nemes eszmecserére, a közélet ügyeinek megbeszélésére, szellemi versenyre, közös társalgás és szórakozásra hivatva. Gj^ülhelye a város közélete intézőinek, kik a közélet bármely ágában végezzék is rendes hivatásukat, e hivatást nem hozzák a Casinók falai közé, melynek ahhoz semmi köze. Le kell dönteni minden falat a Casinókban, mely választ tudna vagy merne állítani. S mert sorainkban méltatott estélyen hazafias örömmel láttuk, hogy a veszprémi nemzeti Casino intéző fórfiait a leghelyesebb elv és meggyőződés vezérli, s mert látjuk, hogy a programmszerü kijelentések egyhangú helyeslésre találtak: — bizalommal nézünk a veszprémi nemzeti Casino jövője elé, mely a fényes múlton felépülve a veszprémi társas életet bizonyára egészséges fejlődés elé fogja vinni. * Pápa város feliratai a földműves iskola ügyében. 1. Nagyméltóságú Földművelési Ministerium! A megyénk területén felállítani szándékolt foldmives iskola számára szükséges birtokterületekre nézve a viszonyok közbejött változása folytán ujabb ajánlatok merülvén fel, minthogy városunk fontos érdekei is azt kívánják, hogy ezen intézet városunknak legalább közelében állíttassák fel, tekintettel még azon körülményre is, hogy a tudomásunkra lévő eddigi még csak két ajánlat közül az egyik egészen a megye alsó szélén fekvő birtokterületre vonatkozik, hol már a B.-Füredi szeretetházban az ottani bortermelő vidékre nagyon előnyös vinczellér képző intézet úgyis létezik, megyénk felső részét képező városunk vidéke pedig — mely a földmivelésbeni képezés minden kívánalmainak megfelelő kellékekkel és tulajdonságokkal bir, ily nemű közintézette! járó előnyöknek nem örvendhet, holott mi is oly helyzetben vagyunk, hogy ugy a m. kormány, mint a kérdéses intézet, de városunk érdekeinek is minden tekintetben kedvező ajánlatot szintén tehetünk, s a felállítandó intézetnek alapító tagjául is már ajálkoztunk: — e czélra birtokterület iránti ajánlatba szintén belebocsátkozni városi képviselő testületünk is •/. alatti végzésével elhatározta; — miről azon alázatos kéréssel vagyok bátor a nagyméltóságú Ministeriumot képviselő testületünk nevében — tisztelettel értesíteni, hogy az általunk czélszerünek vélt s ajánlatba hozatalra kijelelt birtokterületek iránt az illető tulajdonosokkal kötendő egyezkedésre nézve magunk határozottabb tájékozhatása tekintetéből, ^kiküldöttje által ezeknek helyszíni megszemlélhetése iránt akár az ez ügyben megyei alispánunk elnöklete alatt eddig is már működött bizottság, akár a megyei gazdasági egyesület utján, melyeket az ügy ily állásáról szintén értesítettünk, intézkedni, s addig, mig ebbbeli ajánlatunknak határozott alakban leendő előterjesztésére a-z érdekelt birtoktulajdonosokkal szükséges érintkezések részünkről is megtörténhetnek, ezen ügy végleges intézését függőben hagyni kegyeskedjék. Mély tisztelettel. A Nagyméltóságú Ministeriumnak Pápán 1888. febr. 29-én. Osvald Dániel m. k. polgármester. II. Nagyméltóságú Vallás és Közoktatási Ministerium ! A Nm. m. kir. fóldmivelés, ipar és kereskedelmi Ministerium megyénkben egy földmives iskolát szándékozik felállítani, melyhez szükséges birtokterületet még csak két tulajdonos ajánlott, mely ajánlatok egyike a megyénknek egészen az alsó szélén fekvő területre vonatkozik, hol pedig már a B.-Füredi szeretet házban az ottani bortermelő vidékre nagyon előnyös vinczellér képező intézet létezik, holott megyénk fölső részét képező városunk vidéke ily nemű közintézet előnyeinek nem örvendhet, pedig mi is oly helyzetben vagyunk, hogy a földmivelésbeni képezés mindén kívánalmainak megfelelő kellékekkel és tulajdonságokkal bíró vidékünkön is ugy a m. kormány, mint a kérdéses intézet, de városunk érdekeinek is minden tekintetben kedvező ajánlatot szintén tehetünk, s a jelelt intézetnek alapító tagjául is már ajánlkoztunk; Városunk képviselő testülete tehát e czélra terület ajánlatba is bocsátkozni elhatározta, s ily terület egyikéül a városunk határában fekvő közalapítványi birtokterületet, az ezen álló gazdasági épületté könnyen átalakítható úgynevezett Agyaglyuki csárdával, ismerte czélszerünek. Az iránti nyilatkozat végett vagyok tehát bátor a Nmgu Ministeriumot Városunk képviselő testülete nevében teljes alázattal felkérni, hogy tekintetbe véve városunk ebbeli érdekeinek nagy fontosságát, hajlandó volna-e a Nmgu Ministerium a jelelt közalapítványi birtokterületet a városnak, több évekre terjedő bérlet mellett, átengedve, a jelelt czélra szabad rendelkezése alá bocsátani ? mi azon tekintetből is leginkább kívánatos volna, hogy ezen birtokterület mint elidegenithetlen közvagyon, a bérlet állandóságának biztonsága tekintetéből is, más könnyen gazdát cserélhető magán birtokok felett előnyt nyújtana. Mély tisztelettel a Nagyméltóságú Ministeriumnak Pápán február 29. 1888. őyvátd bániul polgármester. T A H G Z A. HA ÚJRA KEZDHETNÉM. H.i újra kezdhetném az életet, Beh másképpen folynék sora: Nem lenne tudom a szivem beteg, Nem üldözne a gond, a bú soha. Métert fognék a lant helyett, avagy Egyengetném a mérleget. Nem tépelődne eszméken ez agy: Csak a perczenten, —mit vesztek— nyerek. Fehérnek mondanám a feketét; Amint a többség száj ize . . Ily elvek után nem nyelnék epét: Lenne malmomnak őrlője, vize, . . Tanulnék csúszni, mászni, — térdemet Megiskoláznám . . Oh! nagyon! És hogy mért. ? tán a dőrék kérdenek; Itt csirázik a — hatalom, vagyon . . Tanulnék hálót szőni) mint a pók, Mely ügyesen prédára les . . Nem járnék gyalog szerrel mint a tót: Röpitne majdan négy tüzes deres . . — A boldogság Mekkája: kincs, arany; Ki ezt birod: mindent birál . . Hogy hol szerezted . , ? elég az, ha van: — S eled világod, mint egy kis király. Oltár a börze! a jellem: saru; Mely az ajtón kivül marad. S ha tán bucsut mond, mint vándor daru; Se baj! az idő pénz, —- — és ez halad , ! — ez kéne csak ! A lelkiismeret Emelheti galamb szavát: Oh! sas az érdek, mely reá le csap: Mint büszke skíz, ha mozdul a pagát . . Mammon! te lennél istenem csupán: Karod a porból kiemel. Mért hevülnék a bérezek czédrusán . ? Csak a gumón: — mely gyümölcsöt nevel De, rút hazugság mindez! melyet im A fellázadt keserv fakaszt. Nyomor kisérjen, tépjen bár a kin : Önérzetem hagyjátok meg, csak azt . . Születnék szásszor e világra bár: Nem rémit meg a küzdelem; Legyek, villámok közt viharmadár . . Tépett vitorla zajgó tengeren . . Mig e szív érez, és eszmél ez agy, Mig rám borul a sirhalom: Szabadság . . szerelem . . te lész, te vagy! Melyet imádva zeng szálló dalom. Részlet Pápa történetéből a XVI-ik században. (Folytatás.) III. Pápa ostroma 1543-ban. „Ugy cscleködlöiik mint jáa.borok. oltalmaztok az mi kegyelmes asszonyunk várassál mind levesekkel s mind kopjákkal elannyira, lmgy egy sem vésze közülünk Islcnkcgyelir.ességúböl MAIlTONFALVAY IMRE deák Ezen és e fajta erődítéseket tétetett városunkon Martonfalva}', midőn híz-e jött, liogy a szultán hadaival Esztergom' alá jött, majd ujabb liir szerint már Esztergomot és Székesfehérvárt is elfoglalta, s a had Pápa felé közeledik. Képzelhető a rémület mi e hir vételét követte. „Az föld népe mindenött futni készül, az város népe is, hogy kevesen voltonk oltalmukra, igen megrémültének vala; kényszeri tetem 200 gyalogot fogadni, kik Pécsrül fölszakadtak vala Pápára; jóllehet az én kegyelmes asszionyorn engemet igen kevés költséggel bocsátott vala föl, mert axt hitte ő nagysága, hogy Pápán minden elég vagyon, de én semmit nem találhatók, mert mig fölérkeztem, mindent kihordták volt a várból." | Ez alatt a szultán Fehérvárról Uloman béget küldte vegyes török tatár hadaival Pápára, a minek a várparancsnok TJngnad János császári generalis iiirét vévén, az uri renden levőkkel éjnek idején Pápáról a sitkei hegyre szökött ki, Istenre bizván a ] pápaiakat. A sitkei hegy még Kls-Ozellen is tul levén, ez a futása a császári tábornoknak és uri barátjainak a puszta rémület miatt nem is a féle utolsó rendű megfutamodás. Ungnad és barátjai kifutása még nagyobb rémületet keltett a városban, Martonfalvaynak minden tehetségére szükségé volt, hogy lelket öntsön a csüggedő polgárokba „nagy rémölésfc, röttene^ességöt hozának — irja — kimenésökkel. Nehezen tarthatám meg ac közsegöt az varasban." UnguaáQt és társait marasztalta is Martonfalvay a városban: „tisztességökre is emlékeztetem őket, ha jámborok volnának, az ellenségöt ők is megvárnáják együtt velőnk, de azért ugyan elmenének mindnyájan. Engömet is hittak, bőgj' velők, hogy elmenjek, ne veszteném el fejemet ós az községet itt ez rossz toldozott, támogatott palánkban." De Martonfalvay nem ment és maradásával enyhítette e rettenetes éj félelmét, melynek kiálltával, megjelent a Bakony mögül várt ellenség helyett a remény éltetője, a félőknek legjobb bátoritója a sugaraival uj életet keltő nap . és a setétséggel a félelem is eltűnt, s az itthon maradottak most már nem rémitették, hanem bátorították egymást. A felkelő nap az uj parancsnokot Martonfalvayt találta a pápai várőrség élén, ki sorba járva az őröket biztatja őket, hogy „semmit ne féljenek, minden ember helyén maradjon, fejők vesztébe; noha kevesen vágyónk, de velőnk az Isten , ő viaskodik m. éröttönk, csak bizzonk ő szent felségébe.

l< S mire a megfutott Ungnad generális és övéi a sitkei hegj'en jól elbújhattak, Uloman bég töröktatár hadaival csakugyan megérkezett. Martonfalvaynak most tűnt fel a napja, hamarább mint hitte, eljött az idő , hogy úrnőjének tett azon ígéretét: „mind élni, mind halni Pápán akarok" tetteivel bebizonyítsa. Megkezdődött az ostrorn, és a polgárság serényen viszonozta a törökök tüzelését olyannyira, hogy Uloman bék nagyobbnak hitte az őrséget mint az valóban volt „semmit hátra el nem hagytonk tiszessógönkben — irja Martonfalvay — ugy cseleködtönk mint jámborok, oltalmaztok az mi kegyelmes asszonyunk várassát mind levesekkel s mind kopjákkal elannyira, hogy egy sem vésze közülünk Isten kegyelmességébol."; Uloman bék tehát felhagyva az ostrommal elvonult a város alól Kemenesalja felé, azt kiraboltatta és „lén az egész földnek nagy romlására." A város uijnöje hiréfc

> vévén az ostrom szerencsés kiállásának minden háza. népével eljött a váxo=> I • ' 11 *