Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888

1888-03-11

XV. évfolyá II. szám. Pápa, 1888. márczius II. ívlesj ©leni.lt Minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre koronkiut rendkívüli számok is •adatnak ki. P> ér ment eilen levelek, csak ismer* kezektől fogadtaínak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap SZ EPi K h i v a tálába (Ó - k o 11 ég i u m é p iL l e t) küldendők. Előfizetési clíjjalt. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajezár. Egy szám ára íj kr. HIRDETÉSEK 1 hasábos J>etiisor térfogata után £ kr, nyilttérben 30 krajezár. A dij előre fizetendő. Bélyegdíj mindigkülön számíttatik Az előfizetési dijak, s hirdetések a lap El AD 0 h i v a f a lá b a (G0LDB8RG GYULA papír­kereskedése, Fölér) küldejidők. ——ui­Jim 111 iwi ' 1 i'i 1 'i 111111 Trvinii 111 TTT~rnTf~rnTTir> f->**, Pápa város hatóságának ést óbb pápai, s pápavidéki egyesületnek hivatalos közlönye. A veszprémi nemzeti Casino. Meg}-énk társadalmi közéletének nem lennénk figyelmes szemlélője, lia meg­emlités- és commentár nélkül hagynék azon minden tekintetből, s főleg szociá­lis szempontból érdekes estélyt, melyet a veszprémi nemzeti Casino a mult va­sárnap adott új elnökének, ifj. Esterházy Móricz grófnak tiszteletére. Nem az es­tély, sem annak jellege nem volna elég ok, külön vezérczikk tárgyára tenni azt. De miként a fővárosi hírlapok igen he­lyesen vezércikkeket írnak a nemzeti Casino ebédjéről, illetve az ebéd alatt mondott beszédek jelentőségéről: — a vidéki sajtónak örülni kell, hogy egy pár excellcncc első tekintélyű kitűnő társadalmi kör alkalmat ád az elismerés nvilvánitására. Ily alkalom a veszprémi Casinonak fentjelzett estélye, hol a veszprémi köz­élet minden számbavehető embere meg­jelent. S az Qtt elhangzott beszédek hi­vatva vannak a társadalmi felfogásokat tisztázni! Őszinte örömmel veszünk tu­domást azon nemes irányról és hazafias törekvésről, mely a veszprémi Casino vezórférfiait átlengi. Ennek enuntiálását maga az új elnök kezdte meg, mikor a szokásos chablonszerü, és legtöbbször semmit mondó banális toaszt helyett egy formában és tartalomban komoly irányú társadalmi beszédet tartott. Üdvözöljük a kezdeményezést. A veszprémi Casino estólyét nem szabad a privát mulatságok, a névnapi vacsorák, a keresztelési lakomák szinvonalára sü­lveszteni. Erezni kell ott minden részt­vevőnek, hogy egy oly előkelő clubbnak mint a veszprémi nemzeti Casino, mely egyenesen társadalmi tényező, az estótye, úgy jelentősége, tendencziája, mint irá­nya által egy komoly háttérrel, hogy ne mondjuk, bizonyos ünnepi színezettel bir. Az angolok rég erezik ily estélyek szükségét. Nagy Brittania legkiválóbb államférfiai ily estélyeket választanak a sokszor legnagyobb haderővel bíró poli­tikai enuntiatiók közlésére. S a veszprémi nemzeti Casino esté­lyen elmondott komoly irányú beszédek a mi kis társadalmi életünkben egyene­sen jelentőség számba mennek és ilye­nekül kell hogy tekintessenek. Helyeslésünkkel kisérjük és fogad­juk az elnök szép beszéde mellett, mely az irányt megadta, a hozzá méltó visz­hangokat is. Közéletünk jelesei Esterházy Ferencz gróf, Szabó Imre, Véghely Dezső, Köves János, Rulliier Sándor egyforma hévvel, egyforma lelkesedéssel, egyforma irányzattal törtek lándzsát a Casinók nagyfontosságú jelentősége mellett. Egy­formán megjelölték azon irányt, melyet egy „nemzeti Casino"-nak, ha megakar felelni szép és nemes hivatásának, kö­vetnie kell. „A magyarnak magyar a farkasa" —• mondta e század elején Horváth Ist­ván. E jelszót nem szabad rajtunk szá­radni engedni. A közszellem megron­tása, az együttlét ós együttérzés corrum­pálása következnék abból, ha a nemzeti Casinókban más irány érvényesülne, mint a minő az estély szónokai által helye­sen hangoztatva lett. Nagy Széchenyink, mikor nemes lelke sugallatát követve a Casinók ideá­ját felvetette, kijelölte -azok hivatását. Egy körnek kell a Casinonak lenni, hol az emberek, a tagok becsülelükben, jelle­mükben egyformák. A becsületes, jellemes férfiak komoly egylete ez; — nemes esz­mecserére, a közélet ügyeinek megbeszé­lésére, szellemi versenyre, közös társal­gás és szórakozásra hivatva. Gj^ülhelye a város közélete intézőinek, kik a közé­let bármely ágában végezzék is rendes hivatásukat, e hivatást nem hozzák a Casinók falai közé, melynek ahhoz semmi köze. Le kell dönteni minden falat a Casinókban, mely választ tudna vagy merne állítani. S mert sorainkban méltatott esté­lyen hazafias örömmel láttuk, hogy a veszprémi nemzeti Casino intéző fórfiait a leghelyesebb elv és meggyőződés ve­zérli, s mert látjuk, hogy a programm­szerü kijelentések egyhangú helyeslésre találtak: — bizalommal nézünk a vesz­prémi nemzeti Casino jövője elé, mely a fényes múlton felépülve a veszprémi társas életet bizonyára egészséges fejlődés elé fogja vinni. * Pápa város feliratai a földműves iskola ügyében. 1. Nagyméltóságú Földművelési Ministerium! A megyénk területén felállítani szándékolt fold­mives iskola számára szükséges birtokterületekre nézve a viszonyok közbejött változása folytán ujabb ajánlatok merülvén fel, minthogy váro­sunk fontos érdekei is azt kívánják, hogy ezen intézet városunknak legalább közelében állíttas­sák fel, tekintettel még azon körülményre is, hogy a tudomásunkra lévő eddigi még csak két ajánlat közül az egyik egészen a megye alsó szélén fekvő birtokterületre vonatkozik, hol már a B.-Füredi szeretetházban az ottani bortermelő vidékre nagyon előnyös vinczellér képző intézet úgyis létezik, megyénk felső részét képező vá­rosunk vidéke pedig — mely a földmivelésbeni képezés minden kívánalmainak megfelelő kellé­kekkel és tulajdonságokkal bir, ily nemű közin­tézette! járó előnyöknek nem örvendhet, holott mi is oly helyzetben vagyunk, hogy ugy a m. kormány, mint a kérdéses intézet, de városunk érdekeinek is minden tekintetben kedvező aján­latot szintén tehetünk, s a felállítandó intézetnek alapító tagjául is már ajálkoztunk: — e czélra birtokterület iránti ajánlatba szintén belebocsát­kozni városi képviselő testületünk is •/. alatti végzésével elhatározta; — miről azon alázatos kéréssel vagyok bátor a nagyméltóságú Minis­teriumot képviselő testületünk nevében — tisz­telettel értesíteni, hogy az általunk czélszerünek vélt s ajánlatba hozatalra kijelelt birtokterületek iránt az illető tulajdonosokkal kötendő egyez­kedésre nézve magunk határozottabb tájékoz­hatása tekintetéből, ^kiküldöttje által ezeknek helyszíni megszemlélhetése iránt akár az ez ügy­ben megyei alispánunk elnöklete alatt eddig is már működött bizottság, akár a megyei gazda­sági egyesület utján, melyeket az ügy ily állá­sáról szintén értesítettünk, intézkedni, s addig, mig ebbbeli ajánlatunknak határozott alakban leendő előterjesztésére a-z érdekelt birtoktulaj­donosokkal szükséges érintkezések részünkről is megtörténhetnek, ezen ügy végleges intézését függőben hagyni kegyeskedjék. Mély tisztelettel. A Nagyméltóságú Ministeriumnak Pápán 1888. febr. 29-én. Osvald Dániel m. k. polgármester. II. Nagyméltóságú Vallás és Közoktatási Mi­nisterium ! A Nm. m. kir. fóldmivelés, ipar és ke­reskedelmi Ministerium megyénkben egy földmi­ves iskolát szándékozik felállítani, melyhez szük­séges birtokterületet még csak két tulajdonos ajánlott, mely ajánlatok egyike a megyénknek egészen az alsó szélén fekvő területre vonatko­zik, hol pedig már a B.-Füredi szeretet házban az ottani bortermelő vidékre nagyon előnyös vinczellér képező intézet létezik, holott megyénk fölső részét képező városunk vidéke ily nemű közintézet előnyeinek nem örvendhet, pedig mi is oly helyzetben vagyunk, hogy a földmivelés­beni képezés mindén kívánalmainak megfelelő kellékekkel és tulajdonságokkal bíró vidékünkön is ugy a m. kormány, mint a kérdéses intézet, de városunk érdekeinek is minden tekintetben kedvező ajánlatot szintén tehetünk, s a jelelt intézetnek alapító tagjául is már ajánlkoztunk; Városunk képviselő testülete tehát e czélra te­rület ajánlatba is bocsátkozni elhatározta, s ily terület egyikéül a városunk határában fekvő köz­alapítványi birtokterületet, az ezen álló gazda­sági épületté könnyen átalakítható úgynevezett Agyaglyuki csárdával, ismerte czélszerünek. Az iránti nyilatkozat végett vagyok tehát bátor a Nmgu Ministeriumot Városunk képviselő testülete nevében teljes alázattal felkérni, hogy tekintetbe véve városunk ebbeli érdekeinek nagy fontosságát, hajlandó volna-e a Nmgu Ministe­rium a jelelt közalapítványi birtokterületet a városnak, több évekre terjedő bérlet mellett, átengedve, a jelelt czélra szabad rendelkezése alá bocsátani ? mi azon tekintetből is leginkább kívánatos volna, hogy ezen birtokterület mint elidegenithetlen közvagyon, a bérlet állandósá­gának biztonsága tekintetéből is, más könnyen gazdát cserélhető magán birtokok felett előnyt nyújtana. Mély tisztelettel a Nagyméltóságú Ministeriumnak Pápán február 29. 1888. őyvátd bániul polgármester. T A H G Z A. HA ÚJRA KEZDHETNÉM. H.i újra kezdhetném az életet, Beh másképpen folynék sora: Nem lenne tudom a szivem beteg, Nem üldözne a gond, a bú soha. Métert fognék a lant helyett, avagy Egyengetném a mérleget. Nem tépelődne eszméken ez agy: Csak a perczenten, —mit vesztek— nyerek. Fehérnek mondanám a feketét; Amint a többség száj ize . . Ily elvek után nem nyelnék epét: Lenne malmomnak őrlője, vize, . . Tanulnék csúszni, mászni, — térdemet Megiskoláznám . . Oh! nagyon! És hogy mért. ? tán a dőrék kérdenek; Itt csirázik a — hatalom, vagyon . . Tanulnék hálót szőni) mint a pók, Mely ügyesen prédára les . . Nem járnék gyalog szerrel mint a tót: Röpitne majdan négy tüzes deres . . — A boldogság Mekkája: kincs, arany; Ki ezt birod: mindent birál . . Hogy hol szerezted . , ? elég az, ha van: — S eled világod, mint egy kis király. Oltár a börze! a jellem: saru; Mely az ajtón kivül marad. S ha tán bucsut mond, mint vándor daru; Se baj! az idő pénz, —- — és ez halad , ! — ez kéne csak ! A lelkiismeret Emelheti galamb szavát: Oh! sas az érdek, mely reá le csap: Mint büszke skíz, ha mozdul a pagát . . Mammon! te lennél istenem csupán: Karod a porból kiemel. Mért hevülnék a bérezek czédrusán . ? Csak a gumón: — mely gyümölcsöt nevel De, rút hazugság mindez! melyet im A fellázadt keserv fakaszt. Nyomor kisérjen, tépjen bár a kin : Önérzetem hagyjátok meg, csak azt . . Születnék szásszor e világra bár: Nem rémit meg a küzdelem; Legyek, villámok közt viharmadár . . Tépett vitorla zajgó tengeren . . Mig e szív érez, és eszmél ez agy, Mig rám borul a sirhalom: Szabadság . . szerelem . . te lész, te vagy! Melyet imádva zeng szálló dalom. Részlet Pápa történetéből a XVI-ik században. (Folytatás.) III. Pápa ostroma 1543-ban. „Ugy cscleködlöiik mint jáa.borok. oltalmaztok az mi kegyelmes asszonyunk várassál mind levesekkel s mind kopjákkal elannyira, lmgy egy sem vésze közülünk Islcnkcgyelir.ességúböl MAIlTONFALVAY IMRE deák Ezen és e fajta erődítéseket tétetett városun­kon Martonfalva}', midőn híz-e jött, liogy a szultán hadaival Esztergom' alá jött, majd ujabb liir szerint már Esztergomot és Székesfehérvárt is elfoglalta, s a had Pápa felé közeledik. Képzelhető a rémület mi e hir vételét követte. „Az föld népe mindenött futni készül, az város népe is, hogy kevesen voltonk ol­talmukra, igen megrémültének vala; kényszeri tetem 200 gyalogot fogadni, kik Pécsrül fölszakadtak vala Pápára; jóllehet az én kegyelmes asszionyorn enge­met igen kevés költséggel bocsátott vala föl, mert axt hitte ő nagysága, hogy Pápán minden elég va­gyon, de én semmit nem találhatók, mert mig fölér­keztem, mindent kihordták volt a várból." | Ez alatt a szultán Fehérvárról Uloman béget küldte vegyes török tatár hadaival Pápára, a minek a várparancsnok TJngnad János császári generalis iiirét vévén, az uri renden levőkkel éjnek idején Pápáról a sitkei hegyre szökött ki, Istenre bizván a ] pápaiakat. A sitkei hegy még Kls-Ozellen is tul le­vén, ez a futása a császári tábornoknak és uri ba­rátjainak a puszta rémület miatt nem is a féle utolsó rendű megfutamodás. Ungnad és barátjai kifutása még nagyobb ré­mületet keltett a városban, Martonfalvaynak minden tehetségére szükségé volt, hogy lelket öntsön a csüg­gedő polgárokba „nagy rémölésfc, röttene^ességöt ho­zának — irja — kimenésökkel. Nehezen tarthatám meg ac közsegöt az varasban." UnguaáQt és társait marasztalta is Martonfalvay a városban: „tisztessé­gökre is emlékeztetem őket, ha jámborok volnának, az ellenségöt ők is megvárnáják együtt velőnk, de azért ugyan elmenének mindnyájan. Engömet is hit­tak, bőgj' velők, hogy elmenjek, ne veszteném el fe­jemet ós az községet itt ez rossz toldozott, támoga­tott palánkban." De Martonfalvay nem ment és ma­radásával enyhítette e rettenetes éj félelmét, mely­nek kiálltával, megjelent a Bakony mögül várt el­lenség helyett a remény éltetője, a félőknek legjobb bátoritója a sugaraival uj életet keltő nap . és a se­tétséggel a félelem is eltűnt, s az itthon maradottak most már nem rémitették, hanem bátorították egy­mást. A felkelő nap az uj parancsnokot Martonfalvayt találta a pápai várőrség élén, ki sorba járva az őrö­ket biztatja őket, hogy „semmit ne féljenek, minden ember helyén maradjon, fejők vesztébe; noha keve­sen vágyónk, de velőnk az Isten , ő viaskodik m. éröttönk, csak bizzonk ő szent felségébe. l< S mire a megfutott Ungnad generális és övéi a sitkei hegj'en jól elbújhattak, Uloman bég török­tatár hadaival csakugyan megérkezett. Martonfalvaynak most tűnt fel a napja, hama­rább mint hitte, eljött az idő , hogy úrnőjének tett azon ígéretét: „mind élni, mind halni Pápán akarok" tetteivel bebizonyítsa. Megkezdődött az ostrorn, és a polgárság seré­nyen viszonozta a törökök tüzelését olyannyira, hogy Uloman bék nagyobbnak hitte az őrséget mint az valóban volt „semmit hátra el nem hagytonk tiszes­sógönkben — irja Martonfalvay — ugy cseleködtönk mint jámborok, oltalmaztok az mi kegyelmes asszo­nyunk várassát mind levesekkel s mind kopjákkal elannyira, hogy egy sem vésze közülünk Isten ke­gyelmességébol."; Uloman bék tehát felhagyva az ostrommal elvonult a város alól Kemenesalja felé, azt kiraboltatta és „lén az egész földnek nagy rom­lására." A város uijnöje hiréfc > vévén az ostrom szeren­csés kiállásának minden háza. népével eljött a váxo=> I • ' 11 *

Next

/
Thumbnails
Contents