Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888

1888-10-21

válogatása, a mi pedig vegyes ültetvényeinknél igen kívánatos lenne, ínég ritkán történik. Az erjesztés tekintetében már némi javulás tapasztalható, a vörös borok a törkölyön nemcsak nyilt, de zárt edényekben, a fehér borok rövid időközig a törkölyön, kisajtolás után a hordókban erjesztetnek. Erjesztő-kamrák még igen gyéren használtatnak s a pincze-kezelés, daczára annak, hogy jó pinczékkel bőven el vagyunk látva, mert az országban lévő' 445,000 épület közül 183,000 borház és 267,000 pincze van, még igen sok kívánni valót hagy hátra. Ma még túlnyomó az a hibás szokás alkalmazása, hogy a kisajtolt must erjedés végett a hűvös, alig 8—10 fok meleg 'pinezekben magára hagyatva, hosszú időt igénylő utánerjedésnek van kitéve, a mi a borok megtörését, sőt megromlását is okozza. Ezek után még azt is meg kell említenem, hogy miután igen tetemes azon vidékek lakosságának száma, a mely, mint kizárólagos keresetforrásból, a szőlŐmivelésből tartja fenn magát, ugy az állami adózást, mint egyesek vagyonának értékét igen , érzékenyen sújtja azon csapás, mely szőlőszetünket a phylloxera fellépése következtében éri. ' Bátran állithatjuk, hogy parányibb ok még súlyosabb okozatnak alig volt előidézője, mint e inikroskopikus rovar, melyet phylloxera vastatrix név alatt ismerünk, s mely elképzelhetlen számú inillárdokra menő hadával, Európaszerte a közvagyonnak már is oly sok ezer millió értékét semmisítette meg aránylag igen rövid idő alatt. Alig egy negyed század előtt fedezték fel Erancziaországban s konstatálták először szőlőpusztitó tulajdonságát e kis rovarnak, melyet őshazájában, Amerikában (hol 1854. táján Asa Eitch amerikai tudós észlelte őket első izben) az ottani szőlők ártatlan s kártalan élősdíjének tekintettek. A phylloxera Amerikából importált szőlöveszszőkkel először Erancziaországba s onnét szerteszét az egész kontinensre hurczoltatott és 1868 óta, midőn egyes, francziországi pusztuló szőlőkön, az új betegség okozójának legelőször e kis rovart konstatálták, a mai napig Eranczíaország, Spanyolország és Portugália szőlőinek több mint felét elpusztította s átterjedt Németországba, Svájcz, Olaszország, Szerbia, Románia területére, és fájdalom, hazánkba is. Es mindannyian évről évre sikertelenül igyekszünk útját állani a rovar terjedésének; feltartóztathatlanul, végzetszerüleg hatol lépésről-lépésre tovább, minden ellene megindított küzdelmeink daczára. De reméljük, hogy az emberi ész és munkás tevékenység, mely annyi bajra talált már orvosszert, e csapás ellen is fel fogja fedezni a biztos védekezési módot. Magyarországon, hová minden valószinüsép szerint Klosterneuhurgból hurczoltatotott be az infectio, először 1875-ben Pancsován észleltetett a phylloxera Gerger Ede távirdai tisztviselő által. Három év • múlva már a szomszédos Eranzfeld község határában is elterjedt,- 1879-ben pedig kivülök még öt más inficiált szőlőterület fedeztetett fel. 1880-ban az akkori földmivelési nainister, báró Kemény Gábor elrendelte az ország összes szőlőinek szakszerű átvizsgálását. E vizsgálat alapján Idtünt, hogy az ország különböző vidékein már akkor 38 helyen mutatkozott a phylloxera fellépte. A ragály terjedése ezután évről-évre fokozódó mérvet öltött, mert 1881-ben 50, 1882-ben 7Ü, 1883ban 127, 1884-ben 237, 1885-ben 388, 18S6-ban 582, 1887-ben 811 közaégben konstatál tat ott az invasio. 1884-ben 30,000 kataszteri holdra becsülte— Örvendek szivemből Garami ur, hogy Kegyedben e csendes s magányos helyen, hova a főváros zajából oly epedöen vágytam, érdeklődőre találtam. — Engedelmével bátorkodom legkedvesebb barátomat, Hátszegi Kornél báró urat bemutatni. — Örvendek, legkedvesebb barátját személyesen megismerhetni — ah e szó barát — folytatá közlékenyen Adél — nagyon kedves emléket kelt bennem s kit az ég gazdagon akar megajándékozni, mint kedvenezót, annak csak egy jó s igaz barátot ad. A barátság megkétszeresiti az élet üdvét s megosztja az élet terhét. — Adél e szavakat oly naivul, oly kedvesen s kereset nélkül ejté ki, hogy Kornélt teljesen meglepte. O egy nagyvilági hölgygyei, egy delnövel vélt találkozni, kiben a fővárosi salonok számításon alapuló cocetteriáit s pikantériáit vélte feltalálni s ime egy ang}

T

al, ki a természet ölén növekedettjei, telve elfogulatlan képzettséggel. De csakhamar feltalálta magát s monda : — Bocsánat nagysád, de nem osztom teljesen nézetét . . . —- Adél átható és kérdő tekintetet vetett reá. — Mert a jelen társadalmi viszonyok között mindenkit csak az önérdek vezet s aldben ma legtöbbet bízunk, holnap az csal meg bennünket legjobban. — Tapasztalásból beszél báró ur ? — Igen tapasztalásból — jegyzé meg Kornél egy gúnyos mosoly kíséretében. — Akkor báró ur valóban sajnálatra méltó — feleié Adél őszintén — hogy nem volt képes barátait jobban megválasztani. — Igen, de ha ezen jóbarátok egyike épen nő volt ? —' s ajkán ismét ott ült az a dämoni mosoly. — Annál is inkább, — a hőmérő mindig ugy mutat a minő az időjárás. — Kornél erősen a sarokba szorítva érezte magát, tudta, hogy képtelen Idmerító választ adni, s gondolatába mélyedve lépdelt tovább, észre sem vevé, hogy Adél egy ibolyát |iillantotfc meg, melyet az előzékeny Aladár, —. ki tett az inficiált terület; 1886-ban jóval meghaladta az 50,000 kataszteri holdat; 1887-benpedig 132,352 holdnál már is többre tehető annak kiterjedése. Nem csoda, ha a pusztító ragály ily nagymérvű fellépésével szemben, az emberi tevékenység és elme minden erejét megfeszítette, hogy a baj leküzdésére a leghelyesebb, legbiztosabb szert megtalálja. Es habár universalis és minden körülmények között biztos sikerrel alkalmazható szert mai napig sem ismerünk, mégis oly számos és oly különböző védelmi eszközök állanak rendelkezésünkre, hogy ha mindeniket a maga helyén megfelelőleg alkalmazzuk, a phylloxera daczára is fenn lehet tartani szőlőszetünket. Az eddig sikerrel alkalmazott különböző védekezési eljárások a következők: 1. az elárasztás, 2. az immunus homoktalajok szőlővel való betelepítése és mivelése, 3. a szénkéneggel való gyérítés (az úgynevezett traitement cultural), 4. az ellenálló amerikai szőlőfajoknak, és pedig: a) direkt termő, ő) az oltás alanyául használható szőlőfajok művelése. A regálé megváltása. Az állami italmérési jövedékről szóló törvényezikk tervezése folytán adandó kártalanítás tárgyában a pénzügyminister a napokban terjesztette a törvényhozás elé a vonatkozó törvényjavaslatot, melynek a városunkat és lakosait érdeklő főbb alapelveit a következőkben ismertetjük : Azok, a kik eddig italmérési jogot gyakoroltak, az állami italmérési jövedékről szóló törvény hatályba lépte folytán a jelen törvény korlátai között és határozmányai szerint kártalanításra tarthatnak igényt, mely az idézett törvényezikk értelmében hasznosítandó itélmérési jövedéknek egy e czélra kiküldendö bizottság ellenőrzése alatt álló jövedelméből s a menyiben ez bármely okból elégséges nem lenne, az államkincstárból fedezendő. 1. Kártalanitás adandó azokért a jogokért, a melyek a) földesúri jogon b) törvényen, vagy c) kiváltságon (privilégium) alapulnak, ha mindezen esetekben a jogosított ' ezen jogából vont haszna után az 1882-ik évi január hó l-töl 1886. évi deczember 31-éig terjedő öt év alatt vagy legalább ezen öt évnek egyike alatt adót fizetett. 2. Kártalanitás adandó az italmérési jog hasznosítására szolgáló azokért az épületekért cs azokhoz tartozó beltelkekért, a melyekben eddig italmérés gyakoroltatott, ha az állami italmérési jövedék megfelelő hasznosítása végett elkerülhetetlenül szükségesek s e végből kisajátittatnak. Az italmérési jogoknál a kártalanitás alapját rendszerint maga a jog utáu az 1882. évi január i-töl 1886- évi deczember 31-éig adó alá vont összes jövedelemnek egy ötöde képezi, melyből azonban ]5

0/

0 kezelési költség fejében mindig levonatik. Ai ekként megállapított tiszta kárpótlási alapnak hússzoros összege képezi a kártalanitás teljes összegét. Ha a jogosult bérszerzödéssal igazolja azt, hogy az J882. évi január i-töl 1S86. évi deczember 31-éig terjedő idő alatt, az italmérési jog haszna után a jövedelmi, illetve tökekamat- és járadékadót a bérlő köteles fizetni, s az adókiszabás adataiból kitűnik, hogy a bérlő által fizeeddig csak szenvedőlegesen vett részt a társalgásban, — még mielőtt Adél lehajolt volna, már letépte s átnyujtá neki. — Nos hogy tetszik nagysádnak a báró ur ? — Sehogy — volt Adel lakonikus válasza. — Ah pedig kellemes modorú s képzett férfin s a mi fő, a nők előtt vonzó, s arezvonásai is szépek. — Modorát s képzettségét illetőleg ép az ellenkezőről győzödtetett meg, ami pedig vonzó s szép arezvonásait illeti, tudhatja Garami ur, folytatá Adél mosolyogva, hogy egy férfiú szépsége Bulver szerint nem egyéb mint a nagynénje Öröme s a szobaleányok gyönyöre. Ekközben a gyári lakosztály elé értek, hova mindannyian bementek, s a hol Kornél a szívélyes fogadtatással nagyon meg volt elégedve. Ü ki különben minden iránt oly közömbös phlegmával viseltetett, oly kellemesen találta fel magát Adél társaságában, hogy az egész délutánt a gyárban töltötte el; sőt mikor az inas jelenté, hogy a fogat máirendelkezésükre áll, mely őket hazaviszi , Kornél egész önkénytelenül neheztelésének adott kifejezést barátja előtt, hogy már ily korán hazamennek, a nag}>gentleman vagy számításból nem akarta tudni, vagy feledéstől látszott az etiquette szabályaival visszaélni, csak ő tudta pillanatnyira felhevülő lelkében s érezte érzelmeinek teljes hevével, hogy énje egy oly benső változáson ment keresztül, melynek okát maga sem volt képes önmagának megmagyarázni.— Aladár ünnepélyesen mentegette magát az elkövetett etiquette ellenes vizitért s midőn Adél szívélyesen nyujtá kezét, Kornél egész önfeledten szinte elhaló hangon kérte ki engedélyét egy ujabb látogatásra, amit Adél mosolyogva meg is engedett. Midőn hazaérkeztek Kornél egészen ki volt kelve ábrázatából. Egy forró vágyat érzett Adél közelléte után.— Ily kellemes szórakozás és sokoldalú képzettség, mivel Adél ékeskedett s a szendeség s jóság ,mi arczából visszatükröződött s a tartózkodó magaviselet, mely félelmet s tiszteletet szült — elragadták öt. tett adó nem számíttatott a kiszabás alapjául szolgáló jövedelemhez: akkor a bérlő által fizetett adó összege a kártalanitás alapjául szolgáló összes jövedelemhez adandó. Ha pedig az adó nem magának az italmérésnek haszna után van előírva, hanem annak összegében az italmérés hasznosítására szolgáló ingatlanok, esetleg a malom- vagy vásárjog, hid-, ut- vagy révvám stb. haszjna, illletöleg az értök járó bérösszeg utáni adó is bent foglaltatik, akkor mindenek előtt az állapítandó meg, hogy az abból, illetőleg az annak alapjául szolgáló jövedelemből mennyi esik magára az italmérési jogra. Pia az elkülönités azért nem allapitható meg, mert az ingatlanoknak az adó alapjául szolgáló hasznot meghatározni nem lehet, akkor a kártalanításnak, az ezen szakasz első bekezdése szerint kiszámítandó teljes összegéből először levonandó a jog hasznosítására szolgált ingatlanoknak, az 1887. évi XLV. t. cz. 4. §-a szerint megállapítandó törvényszerű legkisebb értéke, s az ezen levonás után fenmaradó összeg képezi a kártalanitás összegét. A íentebbi szabályok alól kivételnek a jogosult kérelmére csak az esetben van helye. 1. ha a jogosult bebizonyítja, hogy az italmérési jogot; a) közbiztonsági tekintetből egyes konkrét esetre nézve kiadott hatósági intézkedés folytán, vagy pedig b) egyes szintén konkrét esetre nézve kiadott s nyilvánvalóan téves oly hatósági intézkedés folytán, mely ellen jogorvoslattal nem élhetett, nem jövödelmeztethette ugy, a mint azt fennálló töryényeink értelmében különben jövedelmeztethette volna. 2. ha az 1886. év végén az italmérési jog rendezése hatósági jogerejü határozattal befejeztetett, vagy legalább a rendezés iránti eljárás megkezdetett és a jogosult akár az italmérési adó beszedési jogának három évre való bérbevétele által vagy ez iránt biztosítékot nyújtó bérlőnek megjelölése által biztosítékot nyújt az iránt, hogy ezen három év alatt legalább is a kártalanítási összegnek megfelelő jövedelem be fog folyni; 3. ha valamely törvényhatósági joggal felruházott város hivatalosan felülvizsgált zárszámadással igazolja, hogy az 1882-ik évi január l-töl 1S86. évi deczember 31-éig terjedő időben az italmérési jogból több hasznot húzott, mint a mennyi adóalapul felvétetett s akár az italmérési jognak, akár az italmérési adó beszerzési jogának bérbevétele által biztosítékot nyújt ez iránt, hogy a kártalanítási összegnek megfelelő jövedelem legalább 3 évig a jövőben is be fog folyni ; 4. ha az italmérési jog után az 1882. évi január l-töl 1886. évi deczember 31-ig terjedő időben jövedelmi, illetve tőkekamat- és járadékadó nem fizettetett ugyan, de a jogosult bebizonyítja, hogy az általa vagy az italmérési jog bérlője által a fenti idő alatt fizetett kereseti, házbér- vagy egyéb adó alapjául szolgáló öszszegbe az italmérési jog jövedelme is felvétetett s igy a jövedelem is meg volt adóztatva; 5. ha a jogosult a jogot az államtól 1882-ik évi január 1 -je óta szerezte meg. Attól, hogy a kártalanitás alapjául az adójövedelem szolgál, a fent elősorolt kivételeken kivül, még a következő esetekben van eltérésnek helye: Ezután majd mindennap a gyárban volt. A legkellemesebb meglepetések által akarta Adél gyengéd fig3

r

elmét magára vonni. Adél azonban kimért s hideg volt ugy szavai, mint érzelmeiben. Ezen tartózkodó magaviselete Adélnak csak fokozta Kornél szerelmének vágyát, tudta s érezte, hogy azon férfias előnyök fölött, melyek által képes volt a legrövidebb idő alatt a nők szivébe belopódzani, e nő pálezát tört. Minél tovább s minél kitartóbban udvarolt, annál áthidalhatlanabbnak látta azon ürt, mely Adél szivéhez vezetett. Égető vágyat érzett keblében Adél birhatásáért, neki a nagy világfinak, ki a természet által nyújtott mindama előnyök fölött rendelkezett, melylyel az aristocratia hölgyvilágát élénk pezsgésbe hozta, kinek egy viszonzott mosolyára büszke volt az ünnepelt delnők bármelyike — tapasztalnia kellett, hogy érzékeny vereséget szenvedett. Titkon mint a lomb közt kelő májusi fuvalom, mely viharrá növi ki magát, fogamzott meg keblében egy kiirthatlan érzemény, mely utóbb a legégetőbb szerelemmé fejlődött. — Ki fogja e keblet mardosó lángot eloltani, vagy azt szerelmével még jobban fokozni ha ő nem, ah ha még a reménysugarát is megvonná tőlem . . . de nem — Adél sokkal nemesebb lelkű . . . kell, hogy méltányolja érzelmeimet — mit is mondtam ? ... Kell ? . . . Nem ! . . . E nő megtanított arra, hogy nem kell . . . kérni fogom őt térdeimre borulva s bevallom neki őszintén, hogy a valótlant állitám, midőn menyacszonyomról tevék neki említést — hiszen csak czélomat akartam elérni, hogy belém bomoljon s ime az égi fény, mit szemeihói reám lövelt, megvakított. Érzem, hogy vesztettem, én lettem ő belé szerelmes az örülésig. — Ilykép monölogízált Kornél, midőn Adéltól hazajövet, kiült a verandára ós elmerengve nézett a sötét távol ködébe. Aladár jól látta Kornél ábrázatán a naponkénti változást, de egy szóval sem faggatá Kornélt, mert tudta, hogy kíváncsisága nagyon érzékeny jelenetre adott volna alkalmat. (Folyt köv.) 1. Ha az adókivetés alapjául szolgált szerződés vagy az azt helyettesítő bevallás azon alapos kételyt ébresztené az illetékes pénzügyi közegben, hogy a jövedelem, félrevezetési szándékból, túlságos nagynak tüntettetett elő. 2. Ha a jogosult hitelt érdemlő adatokkal igazolja, hogy az 1882. évi január l-től 1886. évi deczember 31-éig terjedő időben megadóztatott" italmérési joga után tényleg nagyobb tiszta jövedelmet élvezett, mint a mennyi után az adó fizettetett. Az állami italmérési jövedék megfelelő hasznosítása végett szükséges ingatlanokért adandó kártalanitás összege, ha egyesség létre nem jő, birói uton állapítandó meg. Hasonlókép a bíróság illetékessége tartatik fenn azon kérdések elbírálására, melyekben közigazgatási uton nem hozható tisztába, hogy a megállapított kártalanitás kit vagy kiket s mily arányban illet. Ezen eseteket kivéve, a kártalanitás megállapítására s az avval összefüggő mindennemű kérdés eldöntésére kizárólag a következő közigazgatási hatóságok illetékesek, és pedig: a) a kir. adófelügyelő vagy helyettese; b) a törvényihatósági közigazgatási bizottságnak albizottsága; c) a pénzügyminister. Kálvária szentelés! Ugod, 1888. okt. iß. Szivem a legbensőbb örömtől van telve, hogy a mai korban, midőn a vallásgunyolók egész seregével találkozunk, egy ritka nemes gondolkozású és vallásos községet emelhetek ki, mint a minőnek most Ugod bemutatá magát. Pár hét múlva lesz két éve, hogy Gerstner Ignácz segédlelkész ur még bold. Kovács Zsigmond m. püspök ur Ő mltsga által Devecserböl Ugodba disponáltatott, — és mégis e rövid idő alatt annyira megnyerte a nép köztiszteletét és szeretetét, mert mint gondos kertész — működött községünkben, s hogy mily szép sikerrel, az alábbi sorok is eléggé tanúsítják. Ki Ugodot ismeri, méltán helyben fogja hagyni, hogy a vidéken párját ritkító szép templommal dicsekedhetik, mi a falu legszebb részén, egy szép, még a hajdani Nádasdyak által épített erős vár szikláin díszeleg. Gerstner Ignácz úrban szülemlett meg azon eszme, hogy Isten nagyobb dicsőségére, a hivek közadakozásából saját fáradságát nem sajnálva, egy szép kálváriát lehetne a szép templom körül épitetni; s ezen óhaját f. évi húsvét ünnepeinek 2-ik napján a szószékről szt. beszéde után a népnek is tudomására hozta, s a tőle már megszokott szép modorával, megmagyarázta, hogy hogyan és mikép volna e szép czél valósitható. Szép beszéde nem esett a sziklák terméketlen földébe, hanem a hivők szivében legtermékenyebb talajra talált. A népek a legnagyobb örömmel fogadták a szép eszmét; s még az nap is számosan jelentkeztek, hogy készen állnak mindnyájan, bármiféle költség és fáradtságtól vissza nem riadva, Isten nagyobb dicsőségére az áldozatot meghozni. És meg is hozták, — mert a «Papai Lapok» egyik számában közlött nyilvános számadás és köszönetnyilvánitása Gerstner Ignácz urnák lélekemelő tanúságát szolgáltatta annak, minő áldozatkészségre képes vezetni hiveit egy hivatásában buzgólkodó s szeretett lelkiatya. S midőn már a kálvária létesithetésére szükséges anyagi erő előre láthatólag biztosítva volt, nevezett segédlelkész ur megszerződött Welty Ferencz veszprémi kőfaragó mesterrel, ki az építést 2040 frtért el is vállalta, s f. évi szeptember hó 14-ére be is fejezte. A 14 stáczió. a bástya szélén a templom körül van épitve, s a három nagy kereszt, az utolsó stácziókkal szemben, a templom bal oldalán vannak elhelyezve. A ki csak e helyet ismerte, mindenkit meglep annak szépsége. Valóban dicséretére válik mind Gerstner Ignácz s. 1. ur szép ízlésének, mind pedig az építő mester lelkiismeretességének és szakértelmének. A felszentelési ünnepély í okt. hó 14-ére tüzetett ki. Nmltsg. báró Hornig m. püspök ur által felszentelésre Ngos Néger Ágoston apát esp. plébános ur bízatott meg, de legnagyobb sajnálatunkra öt az utolsó napokban közbejött betegsége honntartotta, s igy előleges püspöki felhatalmazás mellett helybeli plébános urunk, Főt. és Nsgos Lukácsék János v. orsz. gyül. képviselő végezte fényes segédlettel. A kora reggeli órákban már mozsárágyuk dörgése s a harangok zúgása jelezték az ünnepély kezdetét, s a közelebbi falvakból ezrekre menő ájtatos hivők megérkezése után 10 órakor kezdetét vette az isteni tisztelet, mely alatt Sarlay Ignácz, Szcjbek Lénárt, Nunkovics János, Kaufman Géza és Gerstner Ignácz Főt. urak adstáltak, s evangeliom után Föt. Gerstner Ignácz s. 1. ur szép szavakkal ecsetelte az ünnepély nagyságát. S ha nem leszek unalmas kedves olvasóimnak, szentbeszédjéből pár sort, mit sikerült megjegyeznem, itt is elmondok. «Ha van öröm a világon, ugy ma van. Mert képzelhetö-e nagyobb öröm annál, mint mikor a szeretet s vallásosság diadalünnepét üli. E kettő képezi minden nemes, s minden jónak az alapját. Ha e kettő honol abban a kis husdarabban, mit mi szívnek, a szeretet kamrájának nevezünk,,