Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888

1888-07-15

XV. évfolyam. 30. szám. Pápa, 1883. július 15. Minden vasáru a j». Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. Bérméntetten; levetek^ csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap SZERK. hivatalába (/) - kó 11 ég i u m é p ä l e 1) . küldendőkElőfizetési díjait. Egy évre 6 frt.—r-Félévre

1 5 frt. Negyed évre 1 frt.

so. krajczár Egy szám ára 15 kr. IHRDEFÉSEK • 1 hasábos petitsor térfogata után § kr, nyilttérbeu ' 30 krajczár. A dij előre fizetendő. • • Bélyegdíjniindigkülön szám itta tik Az előfizetési dijak, s hirdetések a l ap KI A Dó hiv ala l db a (GOLDBERG GYULA papírkereskedése 5 Főtér) liüldendők. P á p a v ä r G s iTa 1 ó s á g á 11 a k é s t ö b b pépai, spápav i-d é k » e g y e s ü 1 e t n e k hivatal o s k ö z I ö ti y e. A földbirtokos és a regálé. • Mityen lesz a termés, s mi lesz az ára a gabonának ? E kérdés huz ránczokat a gazda gondolkodó homlokára. E kérdés uralja az egész-— vidéket. A főváros ezer és ezer kereset forrást nyújt, ott csak télen lakik földes úr, a lakosság mind nem a föld után él; kinek a hivatal, kinek más mellék foglalkozás, kinek az állampapír, s kinek a börze adnak élni valót. De itt a vidék: — bizony csak a föld után él. S ha kitelt adhatunk a kormány hivatalos bulletinjeinek, hazánkban közepes termésnél alig várható egyéb. S ennek is csak akkor van baszna, ha gabonánknak jó ára lesz. Fájdalom, nem nagy reménységünk van hozzá, bár erősen hisszük, hogy a tavalinál valamivel jobb árakat fogunk tudni elérni. Oroszországnak, Romániának kitűnő' termésük van állítólag, de Francziaország erős behozatalra szorul. Sok függ attól, hogy mily hamar tudunk gabonáinkkal a világ piaezon megjelenni?! Reméljük és kívánjuk, hogy kormányunk közlekedési szakminisztere e tekintetben megfog tenni minden tőle telhetőt. A föld, hiába ez Magyarország életereje. Ha ez nem terem, akkor nem boldogul sem a nép, sem az állam. Mert nincs ki adót fizessen, nincs ki iparosnál, kereskedőnél rendeljen. S e tekintetben bizony lefelé baladunk! Magyarország földbirtokos osztálya decadencziában van, mert a középbirtok jövedelméből alig marad a saját háztartására. Nem tulajdonosa, de csak bérlője ma a földbirtokos az ő földjének. Társadalmi és szaktudományi kérdés: — e bajon segíteni, a mit lehetetlen más uton megoldani, mint a — földhitel utján. Mai bankjaink nem a föld javára vannak szervezve, de csak a kereskedelem és tőzsdei hitel érdekeire. Azzal a rendszerrel, hogy a földbirtokosnak rövid lejáratú váltót kell elfogadnia három aláirással: lehetetlen földbirtokosainkon segíteni! Takarókpénztári kölcsönt pláne nem vehet fel egy földbirtokos sem, mert a kamatot nem győzheti. Hazánk középbirtokosainak mezőgazdasági bankokkal, vagy ilyenek bankosztályaival lehet segédkezet nyújtani. A müveit világ talajjavitási bankjait is hiába keressük mi nálunk. Jó hatással foghat birni a regálénak még kívánatos megváltása is. De • ez is csak azon alapon fog haszonnal járni, melyet e lapok hasábjain már nem egyszer tolmácsoltunk. A legújabban felmerült eszmét, melyről még. Kossuth Lajos is nagy elismeréssel nyilatkozott, szerencsétlen megoldásnak tartjuk. A ki azt először felvetette, soha sem látott egy magyar középbirtokosnak számlakönyvét, mert azzal, hogy — mint a kérdéses eszme tervelője gondolja — a földbirtokosnak ne adassék ki a megváltott regáléjának tőkéje, hanem annak csak kamata: — absolute nincs segítve a terhekkel agyonsújtott középbirtokos osztályon. Hiszen, bogy csak egy példát mondjunk: — ha valaki nekem ezer frtal tartozik, s azt nem egyszerre adja meg, de apródonkint pár forintjával, e visszafizetés majdnem egyenlő ezer frtnyi tőkémnek elpazarlásával, mert az „időnkint" megkapott pár forinttal semmit sem kezdhetek; s igy az épen oly „időnkint" fog észrevétlenül elkallódni, a mint „időnkint" észrevétlenül visszafizetődött. Részünkről tehát a teljes megváltás mellett vagyunk, az e lapokban már kifejezett módon és alapon. Ez segítheti csak a földbirtokos osztályt, de a nagy hazánkfia Kossuth által is helyeslett módszer, az semmiesetre sem! Pedig a segítségre nagyon rászorulunk! Pusztuló földbirtokosainkat nem elég betenni, a kataszterhez, rendőrséghez, honvédséghez, megyéhez, városhoz: —- de ha lehet, saját erején belül kell őt segítségre juttatni. Egy helyes alapon tervezett földhitelbank, s a helyesen megváltott regálé két ilyen remédium. Adja Isten, váljon be mindkető nemzetfentartó földbirtokos osztályunk - előnyére," hasznára, m egmentésére! Közegészségügyi jelentés. A közegészség június hóban általában kedvezőbb fordulatot vett, a betegedések száma kevesbedett és ezzel kapcsolatosan a halálozás is csökkent. A kórállapotot tekintve a légzőszervi hurutos bántalmak, melyek az előző hónapokban uralkodtak, június hóban jelentékenyén alább hagytak és jellemző azon körülmény is, hogy oly betegség, a mely egyebek között kiterjedésre nézve más betegségek fölött túlsúlyai bírt volna, e hóban nem tapasztaltatott, a gyérült légzőszervi bántalmak mellett csekély számban mutatkoztak ugy felnőttek, mint gyermekek között enyhébb jellegű gyomor és bélhurutok s jó indulatú toroklobok is, veszedelmes gj^omor és bélhurutok nem voltak, váltólázak épen nem szerepeltek. A heveny fertőző betegségek közül a vörheny Pápa város területén megszűnt, a kanyaró is csak szórványosan fordult elő, enyhe lefolyású lévén, halálozást nem okozott, hasonlóképen néhány esetben előfordult gyermekeknél a kökhurut is, de sokkal szelídebb kór tünetekkel járt mint egyéb időszakokban, mind ezen betegségeknél a további fertőzés meggátlása czéljából az oly házaknál a hol a jelzett betegedések felmerültek, intézkedés történt, hogy az egészséges gyermekek a betegektől lehetőleg elkülönítessenek, a látogatások betiltattak, s a lakszobák fertötlenitése is elrendeltetett. A himlő járvány Lajoskomáromban szűnő félben van, Porván és Borzaváron megszűnt, Mezőszentgyörgyön pedig fellépett. A kór terjedése ellen a kellő óvintézkedések mégtétettek, a himlőoltás az 1887-ik évi XXII-ik t. cz. értelmében a lehető legkiterjedtebb mérvben foganatba vétetett. A cholera ellen az előző években kiadott óvrendszabályok értelmében a hatóságok és azok egészségügyi közegei részéről elegendő figyelem fordítatott, az utczák, lakházak, és ezek udvarainak valamint a nyilvános helyiségeknek tisztaságára, a Vendéglősök is a tisztaság fentartására figyelmeztetve lettek, s tekintettel a beálló nyári hőségre a közhelyek tisztán tartása s fertötlenitése folyton sürgettetett. Piaczi vizsgálatok minden nap teljesítettek, elkoboztatott 21 liter vizzel hamisított tej. 1 métermázsa romlott hal, több liter gomba, 3 kiló romlott hus, é,s még vizsgálatok teljesíttettek a vágóhidakon, mészárszékekben, hentes üzletekben, iskolákban, indóházakban és több más helyeken. A kereskedésekben a méregtartalmu szerek elkülönítve tartatnak, a ezukrászatokban és bábos műhelyekben ártalmas festanyagok nem használtatnak, a szikviz gyárak szabályszerüleg felszerelve vannak, a szénsavas vizkészítés kellő gond és figyelem mellett történik, az edények jól czinezettek. A dajkaságban levő gyermekek rendőri és orvosi felügyelet alatt vannak; a rendőri fogházak tisztaság tekintetében kielégítők, — a bordélyházak hetenként kétszer vizsgáltattak, — a betegek kórházi ápolás alá rendeltettek, A veszprémi kőzvágóhidra vonatkozó jelentést a tek. közigazgatási bizottság június havi határozota értelmében a város polgármesterével együttesen külön szerkesztve van szerencsém előterjeszteni: Hirtelen haláleset volt 1, agy szélhűdés következtében. Véletlen szerencsétlen haláleset volt 1, gőzmozdony általi elgázolás következtében. Állategészségí viszonyok: Daczára az ezen időszak alatt uralgott rendkívüli szárazságnak kielégítők voltak. Lépfenében elhullott a szarvasmarha állományból Bfőkajáron 2 db, Takácsi községben egy drb; Olaszfalu községben a szarvasmarhák között a szemcsés höthártyalob, a sertések között pedig az orbáncz uralgott, ez utóbbi betegségben több darab sertés elhullott; mindkét betegség terjedésének meggátlására irányuló gyógy és óvintézkedések a járási főszolgabiró ur közbenjöttével a megyei „ állatorvos által foganatositattak. A főorvosi hivatal ügyforgalma június hóban a következő volt: beérkezett az alispáni hivataltól 17, vegyes ügy darab volt 21, őszesen elintézendő volt 38 ügydarab, elintéztetett 36, elintézetlen maradt 2. Veszprém, 1888. június 30. megyei főorvos. Adót az agglegényekre! Az aggleg*ényadó nem valami uj, régen emlegetett eszme. Tervezgetik nálunk s pártolják külföldön egyaránt; és pedig méltán, mert ha van egy igazságos és indokolható adónem, ugy bizonyára az agglegény adó lenne a második. Ugyanis: az agglegény sem emberi, sem hazafiúi rendelteTARCZA. BOLYGÓ TÜZ .... Emésztő tüz vágtat által testemen; Vadul rohan, meg sem állva szüntelen, Ébren, alva, járva kelve kergeti, Forró vérem, agyam, velőm égeti. Láz ez? Rémes, sorvasztó vad kárhozat? Tusa, mit viv őrület ellen az agy ? örökös üdv? Kinos, boldog izgalom? Mit'tudom én, ha rám nézel angyalom. Két szép szemed mosolyban; ha felragyog, Ott mosolygnak felém mind a csillagok; Belenézek a csillagos kék égbe; Szivem elhagy, átolvad a tiedbe. — Láttalak már imádkozni Istenhez Ahitatos, szivemelő, szent volt ez. — Lélek és menny egygyé olvadt szemedben, Mintha Isten szállt vón oda közvetlen. Ha haragszol, villámokat szór szemed, Félek: — szivem, mint a nyárfa úgy remeg, Bolygó a tüz, mely szemedben világol, Az a bősz láng fellobbant egy világot.— Inda karod körülfonva nyakamat, Csüngtél rajtam, mint fűszálon a harmat; Szép szemeid hízelkedve veted rám; Mi voltam? Báb, ide 's tova hányatván. Óh sírtál is! Arczod könynyel áztatva; A búbánat kiült fehér havára; Gyászba borult szép szemeid világa; Gyászba borult Isten egész világa. Leszállsz lassú suhogással szép szellem, Álmaimban, mint angyal állsz előttem, Reám veti fényét szemed sugara; Óh mi szép vagy lelkem szelid virága! Felébredek.. .De az álom tovább tart;... Zugó tenger ., . inog sajkám.. . sehol part.. Elmerülök!... Mivé leszek ?... Óh mi füz Az élethez? Szemedben a bolygó tüz. Ha mosolyban, ha imában tekintsz rám, Ha haragszol, ha hizelgve borulsz rárn, Bús képed, ha álmaimban megjelen, Ott lobog a bűvös tüz a szemedben. Óh egy ... nem .. száz világ van e szemekben Ott a pokol ördögivel, ott a menny. Sötét örvény, fenekén a kárhozat! .. . Elkárhozni!.. Oh mily boldog áldozat!... Emésztő tüz vágtat által testemen; Vadul rohan, meg sem állva szüntelen, Ébren alva, járva-kelve kergeti Forró vérem, agyam, velőm égeti. Láz ez? Rémes, sorvasztó vad kárhozat? Tusa, mit viv őrület ellen az agy? örökös üdv, kinos boldog izgalom ? Mit tudom én, ha rám nézel angyalom! A RÓZSATÜNDÉR. (Andersen meséiből.) Egy kert közepén pompás rózsatő virított, tele a legszebb teljes* rózsákkal, és ezeknek egyikében, a legszebben valamennyi közt, egy kis tündér lakott ; akkora picziny, hogy emberi szem nem is volt képes őt látni; a hány szirom, annyi szobácskája volt a rózsában; oly kecses és szép volt, a minő csak egy gyermek lehet, s szárnyai egész a földig leértek vállairól. Oh, minő illat volt szobáiban s minő tiszták és szépek voltak a falak, a halványpiros rózsaszirmok ! Egész nap sütkörészett a meleg napfényen, virágról-virágra szállott, tánczolt a repülő lepke szárnyain és méregette, hány lépést kell tennie, ha minden úton és mellékösvényen végig akar haladni, melyek egy hársfalevelen vannak. Ő ugyanis útnak és ösvénynek vette azt, a mit mi a levél ereinek tartunk; igen, ezek nagy utak voltak reá nézve! Mielőtt valamennyit bejárta, már leszállt a nap, különben későn is indult útra. Hűvös lett, harmat esett és szél fújt; legjobb volt haza jönni; sietett a hogy csak tudott, a rózsa azonban már bezárta kelyhét, nem mehetett be, egyetlen egy rózsa sem állott nyitva. A szegény kis tündér nagyon megijedt. Eddig még sohasem járt éjszaka künn, mindig édesdeden szundikált a meleg rózsaszirmok mögött. Óh, ez bizonj-ára halálát fogja okozni! i A kert túlsó végén, tudta, volt egy lugas szép jerikói lonczokkal, virágai u#y néztek ki, mint nagy festett szarvak; ezek egyikébe akart leszállani s reggelig aludni. ! Oda röpült. Mit látott! Két ember ült a lugasban, egy csinos ifjú és egy szép leány; egymás mellett ültek és azon sóhajtoztak, hogy bárcsak ne kellene egymástól elválniok; oly jók voltak egymáshoz, sőt még sokkal jobbak, mint a minő a legjobb gyermek szüleihez lehet. I „És mégis válnunk kell!" monda az ifju. „Eiyóred nem szenvedhet bennünket, azért küld engemet egy megbízással oly messzire, hegyen, tengeren túl! Isten véled, drága menyasszonyom; mert hisz az vagy nekem!" Aztán megcsókolták egymást s a fiatal leány sirfc éa egy rózsát adott neki. De mielőtt átnyújtotta volna, egy csókot nyomott rá, oly erősen és oly bensőséggel, hogy a virág kinyílt. A kis tündér legott bele' repült s a finom," illatos falakhoz támasztotta fejét; itt jól hallhatta, hogy Istenhozzádot mondottak egymásnak. Es érezte, hogy a rózsa a fiatal ember mellén kapott helyet. Oh, hogy dobogott az a sziv, odabenn! A kis tündér nem is alhatott tőle, oly hangos volt a dobogása. De nem sokáig pihent a rózsa a mellen. Az ifju elővette és mig magánosan haladt a sötét erdőben, csókolgatta a virágot, oly szaporán és oly erősen, hogy majd agyonnyomta a kis tündért;, érezte a szirmon keresztül, mint égtek az ifju ajkai s maga a rózsa felnyílt tőle, mint a legforróbb nyári nap déli melegére. Ekkor egy másik férfi közeledett sötéten, mogorván ; a szép leány gonosz testvére volt. Egy éles nagy: kést rántott elő, s mig amaz a rózsát csókolgatta, agyonszúrta őt a gonosz ember, levágta fejét s elásta a testtel együtt a puha földbe, egy hársfa alá. „Most már el van feledve és eltávolítva", gondolta magában a gonosz testvér, „nem tér többet vissza. Nagy útra indult, hegyeken és tengereken túl, ilyenkor könnyen életét vesztheti az ember s azt el is vesztette. Nem tér többé vissza, ós éntőlem ne is tudakozódjók utána nővérem." Azután száraz faleveleket kapart lábával a felvájt földre s a sötét éjben hazafelé indult. De nem egyedül, a mint hitte; a kis tündér kisérte őt; egy száraz, összezsugorodott hársfalevélben ült, mely a gonosz embernek] a mint ásott, a haja közé esett. Aztán feltette kalapját, sötét volt alatta, s a tündér reszketett dühében és rémültében a szörnyű tett fölött. 1 ! . • A reggeli órákban hazatért a gonosz ember; levette kalapját és bement nővére szobájába. Ott feküdt a szép, virágzó leány és/róla álmodozott, a kit ugy szeretett és ä kiről most is azt "hitte, hogy hegyeken, erdőkön! át vándorol; a gonosz testvér föléje hajolt és csúnyán nevetett,, a hogy csak egy ördög nevethet; a száraz levél ekkor a paplanra esett hajából^ o aÄQuba-a nem vette észre ós kiment '30