Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887

1887-02-06

ott. F atal urak rendezték, még csak elnököt sem választottak, és kitűnően sikerült. Negyven par járta a négyest. Ily csudát a casinó helyisége már régóta, még K. A. idejében sem látott. Semmi sem tökéletes azonban a nap alatt. Azt mo-idjak, hogy a vendéglős oly kevéssé felelt meg nevének (Gscheidt), hogy a fiatal és jól elfüzött s/.épeket kivéve, kik tudvalevőleg egyelőre megélnek a levegőből is, az egész báli közönség — éhesen maradt. Hanem tisztajövödelem is maradt a casino könyvtára javára, s mint a német mondja: »Ende gut, alles gut!« Az irók és művészek könyv ajánlata ide jókor érkezik* A héten lesz még egy iparos bál, később talán egy thea estély — s azután a hivatalos farsangnak is vége. — Hála Isten mondják a papák, ebben a deficites világban. Mikor a házbér adót ismét felemelni akarják. E hirre különben a hirlapokban is nagy az elkeseredés: — »Katastrofa készül! Sóhajt fel az egyik. — »Nepgyülest kell tartani!« (A házi urak adója ellen) Kiált fel a másik. Az adófelügyelö el is lehet készülve rá, — hogy ha nem tagit, hát — leabczugoljuk. Ugy bizony! Hogyisne. Mikor annyian szorulnak a népkonyha áldására. Napokban én is ellátogatok, ha nem is az éhség miatt, hanem mert azt hallom a város legszebb hölgyei, a nőegyleti tagok tálalnak ott. Szép kezekből pedig még a babot is meglehet enni. Majd le irom, hogy miként fogadtak e jó lelkű urnök, s hogy mi volt a iMenu.« Csak az incognitómat tudnám megőrizni, de hát ez nehéz dolog. íme már is sokan tudják, hogy e sorok alján levő két betű az én nevemben is előfordul, hát még ha fellegzetes, tudósítói orromat meglátják Kíváncsi vagyok, hogy felismernek-e ? Hát azt hallották-e önök, miről nevezetes Tihapy a mult héttől fogva ? Fogják be az orrukat, s bocsássanak meg, hogy elbeszélem : — Hát ugy történt kérem, hogy valaki a szt. Benedekiek székháza körül aranyat lelt. Keresett, kutatott, turkált és piszkált, — s egyszerre gazdaggá lön .... Másnap egész Tihany, apraja nagyja aranyat bányászott, s a félszigetnek akkora szaga lett hamarjában, hogy a halak mind elriadtak környékéről. Voltak aranymosók is, kik otthon is folytatták egész szenvedélylyel a túrzást, mert híjába: dBohus odor aurei.s L TÖRTÉNELMI NAPTAR, — Rovatvezető TIBOU) ÖZSÉB. — Február 6-án. — Kr. sz. c. 356. Nagy Sándor macedóniai király születése. Február 7-én. — 1867. nz 1848. évi alkotmány Magyarországon helyreállitafcik. Február 8-án. — 1587. Stuart Mária, mint Erzsébet angol királynő hatalmi féltékenységének áldozata, Fotheringhayban, (Northamptongrófságban) kivégeztetik. "" Február 9-én. — 1850. bélyegtörvény Austriába behozatik. Február 10. —" 1824. a perui congressus Bolivár- tábornokot diktátorrá nevezi ki. Február 11-én. — 1565. a Schweindi Lázár alatti császáriak Tokajt elfoglalják. Február 12-én. — 1804. Kant Emánuel, Németország elsőrangú bölcsészének halála Königsbergben (Poroszországban.) Irodalom és művészet"] — Irodalmában él a nemzet. A nemzet erkölcsi alapja az irodalom, melynek virágzása nélkül nagy nemzet nem is képzelhető. Természetes, hogy az irónak szüksége van a közönség anyagi és erkölcsi támogatására. Szükséges, hogy a magyar ember pártfogolja a magyar lapokat, melyek a honi irók műveinek terjesztésére hivatvák. Uyen a „Magyar Családi Lapok" (A „Gondűző" JJJ. évfolyama), mely körül hazánk legjelesebb irói csoportosultak, s igy e lap a szépirodalom terén hézagpótló vállalat. Közöl regényeket, elbeszéléseket, rajzokat, verseket, ismeretterjesztő czikkeket; boritékán hasznos tudnivalókat és mulattató apróságokat; hírrovatában az olvasó a legfontosabb fővárosi, vidéki és külföldi újdonságokat feltalálja. Újévtől megjelent számai két érdekes regényt tartalmaznak: „A két barát" Kazár Emiltől, s „Hogy szeret az asszony." Továbbá még a következőket! „Egy párbaj története" rajz Mészáx'os Istvántól; „A szerelem hatalma" novella Kovács Elektől; „Tévesztett uton" beszély, Erős Gyulától; „Egy szerecsen királynő" ismeretterjesztő czikk Erdélyi Sándortól: „Herczegnő-e avagy szélhámosnő" történeti tanulmány, Baksay Emiltől; heti tárczákat Madárassy Lászlótól; költeményeket Prém Józseftől, Varsányi Gyulától, Palágyi Lajostól, Szomory Károlytól stb. De nemcsak irodalmi művészi színvonalon is áll a „Magyar Családi Lapok," minden egyes számát több rendkívüli érdekes ilhisztráczió díszíti. A legmelegebben ajánljuk e jelesen szerkesztett hetilapot olvasóink figyelmébe. — Előfizetési ára: negyedévre csak 1 frt 50 kr, mely összeg Székely Aladárhoz, a szerkesztő-kiadóhoz intézendő. (Budapest, dob-utcza 14 sz.) Kívánatra bárkinek mutatványszámmal szolgál a kiadó. — Érdekes könyvtár czimmel egy figyelemre méltó uj irodalmi vállalat indult meg, mely a vállalat által kibocsájtott prospektus tartalma alapján, valóban megérdemli a nagy közönség pártfogását. Az érdekes könyvtár épen ezért ki fog terjedni nemcsak a magyar, hanem a külföldi irodalomnak is legjelesebb termékeire. Igy mindjárt legelső kötete Kleist Henriknek, Schiller mellett a legkitűnőbb és hálunk még be nem mutatott drámaírónak, Heilbronni Katicza czimü, nagy szépségű színmüvét tartalmazza, Reviczky Gyula művészies fordításában. A költő életrajzáról, második kötet Chamisso Adalbert, „Schlemihl Péter csodálatos története" czimü világhhű müvét közli, fordította és bevezette Kormos Alfréd. A harmadik Schäfile, Säkkingeni trombitás czimü művét tartalmazza Luby Sándor kitűnő forditásábair, szintén a költő életrajzával. Az Érdekes könyviárból havonként egy kötet jelenik meg; az egész évi folyamra 4 írtjával (félévre 2 frt, negyedévre 1 frt) kötetenkint tehát körülbelül 33 krjával elő lehet fizetni, a kiadóhivatalnál (Budapesten, Révay-utcza 8.) vagy a Franklin-társulat Idadóhivatalában (egyeteniutcza 4.), de bármely egj'es fűzet minden könyvkereskedésben külön is kapható lesz. Az Érdekes könyvtár minden egyes kötetének 50 kr* az ára. — A „Remény" czimü kath. szépirodalmi *) E rovatiján említett kiadások megrendelhetők Wajdils Károly könyvkereskedésében 1'njian. képes hetilap második évfolyamának ő-ik (január 30.) füzete következő dúsgazdag tartalommal jelent meg. „A párbaj" irta dr. Reindl Román. „A megbűnhődött" (beszély) irta Maszlaghy Ferencz. „Temetkezés a régieknél" irta Váli Ernő. „A vándor sírja" (költemény) irta Formauthaut. „Az utolsó itélet" (beszély), irta Rajkai Czeczilia. „Keleti emlékeimből," irta dr. Moravitz Mátyás. „Az igazi" (elbeszélés), irta Munkácsi Kálmán, (folyt.) „Vágyam" (költ.), irta Csicsáki Imre. „Heti krónika," Dr. Krónikástól. Irodalom és művészet. Egyveleg. Rejtvény. Szerkesztői telephon. Hymen és gyászrovat. — Képei közül megemlitendők: „Yirágárusleány," „ Tanulmány fők," „Vasárnap téleri," ,,Az elaggodt czigány sorsa," „A kóborló czigány" és „Ez volt az ő dala." — A „Remény" előfizetési ára: Egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Az előfizetési pénzek a kiadótulajdonos lakására (Budapest, IV. Ferencziek háza) küldendők. — Jung Helen, irta Lindau Pál (Budapest, Singer és Wolfher kiadása. Egyetemes Regénytár 9. kötete.) Lindau Pál azon kevés német író közé tartozik, akikben igazán pezsgő, mondhatni franezia szellem a kedély melegével és az érzelem mélységével párosul. Jelen elbeszélés nemcsak érdekes meséje és sikerült jellemrajzai, hanem mindenek fölött vonzó irálya által tűnik ki. Kiegészítésül egy másik beszélyke is foglaltatik a kötetben, szintén Lindau tollából; a „Fogadásból" cimü. Ebben is sziporkázó jó kedv és ügyes bonyodalom kötik le mindvégig az olvasó figyelmét. Mind a két elbeszélést fordította Tábori Róbert. — »JŐZSÍ és Erzsike« czimmel Györgyössy Rudolf által jelesen szerkesztett képes gyermeklap 6-ik számát vettük, melynek változatos és gazdag tartalmából is meggyőzödtünk arról, hogy azt a szülőknek és tanítóknak mint a legolcsóbb, s a gyermeknek megfelelő kis újságot melegen ajánlhatjuk. Előfizetési ára egy évre 1 frt 20 kr, egyes szám 12 kr. Előfizetési pénzek Aradra Endes Dániel kiadóhoz küldendők. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hirek, — Báró Henneberg Károly altábornagy lovassági főfelügyelő, Giczhy Béla altábornagy, és Gróf Csáky Kálmán ezredes, dandárnok a honvéd lovasság szemléje végett tegnap városunkban időztek. — Meghívó. Vármegyénk törvényhatósági bizottságának 1S86. évi deczemberhó 6-án és folytatva tartott közgyűlésében 538/86. szám alatt hozott határozatával nyert megbízatásomhoz képest felkérem a törvényhatósági bizottság t. tagjait, hogy a folyó évi februárhó 7 napján d. e. 9 órakor tartandó rendkívüli közgyűlésre a megyei székházban megjelenni szíveskedjenek. A rendkívüli közgyűlés tárgyai: 1. Az 1887. évi közmunka felosztási tervezet megállapítása és az ezzel kapcsolatos teendők elintézése. 2. A Ióavató bizottságok elnökének megválasztása. 3. A Reden 1886. év végével kilépő megyebizottsági tag helyének választás utján leendő betöltése végett szükséges intézkedések megtétele. 4. A Balaton egyletnek megkeresése a balatoni második gőzhajó érdekében. 5. Özvegy Tallinn Pálné által létesített családi alapra vonatkozó számadások. 6, A beérkezett 1887. évi kóilscgvctéoi előirányzatok. Veszprém, 1887. évi január hó 28-án. — Véghely Dezső, kir. tanácsos, alispán. — A tegnap tartott városi közgyűlés Gyurácz Ferencz cs dr. Koritschoner Lipót képviselők indítványára egyhangúlag elhatározta, hogy Kiss Lászlónak, mint a város ritk a érdeme- : ket szerzett polgárának, utóbb pedig polgármesterének kiváló érdemeit jegyzőkönyvileg megörökíti, arczképét a tanácskozási terem részére lefesteti és elhunyta feletti őszinte részvétét a családdal írásban közölni fogja. — Köszönetnyilvánítás. Egyeseknek és testületeknek, úgyszintén Pápa város egész közönségének felejthetlen férjem, néhai Vizkeletj Kiss László, Pápa r. t. város polgármesterének elhunyta alkalmából mély gyászunkban való meleg részvétük nyilvánításáért a ravatalra helyezett koszorúkért, valamint a gyászszertartásokon való megjelenésükért a magam és gyermekeim nevében ez uton is hálás köszönetünket fejezem ki. Özv. Kiss Lászlóné, szül. Pencz Mária. — Meghívó. »A Veszprém megyei gazdasági egyesületa f. évi február hó 6-án délután 3 órakor Veszprémben a megyeháznál tartandó rendkívüli közgyűlésére. — Tárgyai a közgyűlésnek: 2-ik alelnök választás és egyéb folyó ügyek Veszprém, 1887. január hó 30-án. A gazd. egyesület elnöksége. — A polgári körnek február hó' i-én tartott báljáról csak magasztalással beszél mindenki, A bál fényét nagyban emelte Gróf Esterházy Móriczné szül. Stockau Paula grófnőnek, férjével, szeretve tisztelt főispánunkkal megjelenése. — A pompásan diszitett teremben öszszegyült diszes hölgy koszorú névsorát csak jövő számunkban adhatjuk bárj de annyit most is jelezhetünk, hogy a négyeseket 30 pár tánczolta, és a figyelmes rendezést az elismerés méltán megilleti. — A tűzoltó-egylet ma egy hete tartotta a városház nagytermében rendes tisztújító közgyűlését. Mintegy 70—80 választó jelent meg, a kik az elnök és alelnök kivételével, a régi tiszteket választottak meg újra. Az elnök és alelnöki választás határidejéül f. évi február hó 13-ik napjának d. u. 3 órája tüzetett ki. Ezen határidőnek ujabb kitűzése azért vált szükségessé, mert az eddigi elnök és alelnök, a kit a közgyűlés közfelkiáltással újra megválasztott a gyűlésen, a tisztségét elfogadni egyáltalában nem akarták. — Köszönetnyilvánítás. Nagy Ssahó Igiiáczné, szül. Szalmavári Kovács Jusztina ö nagysága a takácsi evang. reform, egyháznak egy diszes, értékes ezüst keresztelő kannát kegyeskedett ajándékozni. Nevezett egyháztanácsa e helyen és hálás szívvel mond köszönetet a becses adományért. — A 1. patonai ifjúság által jan. 29-én á 1. patonai önk. tűzoltó egylet javara rendezett zártkörű tánczvigalom fényesen sikerült. Régóta hirneves bálok voltak a 1. patonaiak vidékünkön; de az ez évi jóval felülmúlja az eddigiek szellemi és anyagi sikereit. A- vidék intelligentiája valóságos találkát adott itt egymásnak. Megjelentek Eberhardt Antii olasz tábornok, Bognár Endre j az önk. tűzoltó egylet buzgó elnöke, Walla Gyula, Walla László, Perczel Sándor, Biró Vincze, Lanp Sándor, HorváthLajos főszolgabíró, Bánky Vilmos hajós tiszt, Csillag Imre kasznár és az arany fiatalság számos tagja. — A hölgykoszoruban láttuk: Bognár Endrénét, Bánky Ignácznét, Bánky csak legkevésbé is gyanítottam, hogy nálamnál szerencsésebb lehetne. A kihívásra akadt alkalom és ok elég; hiszen ha keresi az ember, mindig találhat ürügyet, hogy mással kikössön. Aradi báróval hozott össze a véletlen, a kiről épenséggel nem sejtettem, hogy ő az egyetlen szerencsés vetélytársam. Kávéházban ültem, nem ügyeive arra, kik vannak közelemben; újságolvasásba mélyedtem el. Hirtelen Henriette neve üti meg füleimet; felteluntek s látom, hogy a szomszéd asztalnál a báró az ujján levő karikagyűrűt mutatja a vele levő férfinak. Köztudomása, hogy a báró atyja uzsoráskodással harácsolta össze óriási vagyonát. A mikor megtollasodott, hitet változtatva, bárói czimet vásárolt valami duodecz fejedelemségnek megfizethető uralkodójától. A fia neveletlen, indiúatos, durva ember, kinél együtt van még a felcseperedett parvenük minden hibája; ostoba gőgjénél pedig csak a tudatlansága nagyobb. Ráfogták, hogy a mikor katonaévót leszolgálva, a tisztivizsgálaton megbukott, minden áron hadnagygyá akarta magát kineveztetni. A katonák azt mesélték róla, hogy a királynál is volt; a király pedig azt válaszolta, hogy vegyen pisztolyt a kezébe .és ha talál a hadseregben magánál szamarabb embert, azt lőjje le; akkor azután kinevezi a király őt hadnagynak, kölönben nem. Ez csak adoma; de tökéletesen jellemző adoma. A kávéházi találkozás alkalmával felkeltem s a báró mellett elhaladva, rátapostam a lábára, mintha akaratlanul történt volna. 0 dühösen ugrott felém, s megakart ütni;'félreugrottam s a következő pillanatban már felfricskáztam. Emlékszem, hogy rám vetette magát, de azután elsötétült előttem a világ s nem tudom, mi törtónt. A büntető bíróság előtt az volt ellenem a vád, hogy megakartam ölni Aradit. Fojtogattam, s olyan erővel vágtam a fejét a márványasztalhoz, hogy a koponyája megrepedezett. Nemzetségem sarjadókai közül a nagyobb rész vagyontalan, (magam is az vagyok), de bűntény miatt elitéivé nem volt egy sem. A család becsülete kívánta, hogy az elitéltetéstől engemet is megmentsenek. Előtilottak * tttoftin, 6 kimutittik» hogy rajtManéh* kitört a gyilkolási mánia, nekem tehát nem a börtönben, hanem a tébolydában van a helyein. A törvényszéki orvosok is megerősítették ezt az állítást. Sok pénzbe kerülhetett. A rokonaim okmányokkal bizonyították be, hogy máskor is támadtam már emberre lőfegyverrel, minden igaz ok nélkül. Azt elhallgatták, hogy támadásom kényszerült önvédelemből történt. A párbajaim is a rokonok állitását erősítették meg. A provokált ellenfelekkel tudatott okok olyan haszontalanok voltak, hogy komoly párbajra igaz okoknak nem lehetett elfogadni. Ezért kerültem én ide, az ön felügyelete alá, orvos ur és igen-igen kérem, tartson meg itten; mert ha kimegyek, újra kezdem a régi örült, hajszát. — Nem ellenkezem önnel tovább, maradjon; de tudja meg, hogy a mikor el akar menni, elmehet, senki sem tarthatja vissza. — Ne tudassa ezt velem, sőt őriztessen még jobban, mint eddig; erre ismételve kérem, orvos ur. — Mi történik a kezeimnél levő pénzzel, a melyet Nessuno szerzett? — Azokra a rokonaimra hagyom, kik az ón itteni ellátásomat fizetik. Most nem adhatom át nekik, mert megtudnák, mikópen szereztem és megtudnák, ki az a Nessuno, ezt pedig nem akarom elárulni. — Henriettet nem kivánja látni? A kérdezett nem felel. — Nem hallott Henriettéről semmi birt? — De igen. A múltkor az öcséin emiitette, hogy Henrielle nem boldog s ezzel a hirrel megvigasztalni akart engemet. Mintha a nagj'- beteg meggyógyulna attól, hogy másnak is vannak szenvedései, hogy másnak is van fájó sebe, a mely nem akar meggyógyulni. * * Henriette neje lett Aradi bárónak, a mint ez felgyógyult. Gyönyörű asszony és mindenki azt hiszi hogy boldog, mert vigan éli világát. Télen valamelyik fővárosban időz, a nyarat pedig fiúdon tölti. Jár-kel, utazik, páratlanul jó ízléssel öltözik, lovagol, mulatságokba jár, tánezol s egyszóval mindent megtese, a mi szórakoztathat egy szeszélyes fiatal asszonyt, kinek a férje nincs terhére a nejének, miny djg másfele kéteséén mul&tsigtit. A haute creme hölgyei irigylik bájait és roszat beszélnek róla; a férfiak pedig őrjöngenek érette, és kőszívűnek mondják. A hölgyek igen jól tudják, hogy nincs igazuk, a mikor róla roszat beszélnek; de nem bocsátják meg neki, hogy olyan fölemelt fővel és olyan büszke öntudattal jelenik meg a sociétében. A férfiak nem tudják, hogy a mikor Henriettere azt mondják, hogy kőszívű, nincs igazuk; de jól van ez igy, jó azt nem tudni. Esténként, mikor a szép asszony egyedül van odahaza, térdre borul az ágya fölé akasztott feszület előtt s hoszszasan, buzgón imádkozik. 0 tudja kiért, miért. Ha a société tudná, hogy a fagyos, a jéghideg külső alatt egy egész Vezúv forrong! De azt nem szabad megtudnia senkinek és annak a külső fag}mak sem szabad elolvadni soha, nehogy az alatta rejlő emésztő tüz kitörhessen. Annak a forró szenvedélynek, a mely olyan jól el van rejtve, nem szabad fellángolnia, mert tiltva van, hogy melegítsen. Henriette az évnek két napját várja mindig lázas izgatottsággal: a névnapját és születésnapját. Ezen a két napon gyászba öltözik ós fájó szivének mégis ünnepe van. Ezen a , két napon más-más, idegen országból mindig hoiz a posta egy-egy csomagot, a miben könyv van, mindig ujabb és ujabb kötet. Némelyik kötet az ötödik vagy hatodik, más kötet a tizedik vagy huszadik kiadásból való; ami azt mutatja, hogy a könyv kapós. Akönyvczime változatlanul ez: „A fájdalom gyöngyei," az ujabb és ujabb kötetek tartalma pedig mindig más és más. A szép asszoiry a nevenapján s a születésnapján bezárkózik a szobájába, nem fogad senkit és mohón nekiesik a könyv olvasásának. És ilyenkor meggyőződik róla, hogy „a fájdalom gyöngyei" hamisítatlan, igaz gyöngyei az irodalomnak, s a'ki azokat irja, annál az érzések is hamisithatlan, igaz érzések. Valamennyi kötet czimlapján a szerző neve helyett ez áll: „irta Nessuno.

11 (Senki.) A második lap az ajánlásnak van szentelve, s ott ez olvasható: „Aila Carissima, íautorc." (A legkedvesebbnek, a szerző.) Henriette tudja, a mit a világ nem is sejt, bog; ki « » Senki és vérkönyeketi sieretaie airni

}

» miért ő e fényes irói név viselőjét eltaszított* magától. Érzi, hogy talán épen azért tette ezt, inert az a Senki nagyon forrón szerette és ezt nem bírta és nem is akarta eltitkolni; talán azért dobta el, mert az a Se?iki nem váltotta aprópénzre az ő lángoló szenvedélyét, mint a hogy az a mai világban szokás; nem hízelgett, nem hazudott, hanem olyannak mutatta magát, a minő volt. És a bánatos szép asszonynak a keserű önvád ellen ismét csak egy menedéke van: leborulni a Megváltó feszülete előtt, és buzgó imában kérni áldást arra a Senkire, a ki őt ugy szerette 8 a kit ö neki szeretni nem szabad. A lefekvés után Hejirictte sokáig tépelődik magában s nem tud elaludni. Gondolatai támadnak, a melyeket nem közölhet senkivel. — Milyen jó lenne a te kis lakásodon; mindig várnám a hazajöveteledet és te nem maradnál ki szükségtelenül. Csókjaimmal könynyiteném a te nagy gondjaidat s te nem taszítanál el magadtól, hanem felvidulnál. Az éjjeli lámpa meglobban. Henriette felkel s kioltja, hogy az se legyen tanuja az ő egyedüllétének; azután lefekszik s magára vonja a takaróját, fel még a fejére is, mintha félne. De azok a háborgó gondolatok csak megjelennek újra és újra. — Szűk a lakásod? Ugy jó; közelebb "simulhatok hozzád, s felmelegedhetem' a kebledén. Henriette megborzad, mintha csakugyan fáznék. Vagy talán a fantáziájában megjelenő kép ijesztette meg? Az egyik kép eltűnt, de másik jelenik meg helyette, folytatása az előbbinek, még pedig oly élénk folytatása, hogy a különben is izgatott kedélyű szép asszony oda képzeli magát annak a keretébe a másik alak mellé és megszólal: — UgJj u

gy> kedvesem, jöjj még közelebb, húzd idébb a székedet; nesze egy darab neked, a másik nekem, egy harapás neked, a másik nekem.. TJgy-e, jó? Én készítettem. Erre megfordul ágyában, de mielőtt elaludnék, utolsó fohásza ez: — Légy ildottj légy ildoftl