Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887

1887-10-02

XIV. évfolyam Megjelenne Minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre kö;onkirtt rendkívüli számok is adatnak ki. 40. szám. Bérmentctlen levelek, csak ismeri kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap SZERK. hivatalába (Ó-kollégium épület) küldendők. Pápa, 1887. október 2. Előfizetési díjait. Egy évre 6 frt. — Félévre 5 frt. Kegyed évre 1 frt 30 .krajczár. Egy szám ára 13 kr. HIRDETÉSEK I hasábos petitsor térfogata után $ kr, nyilttérben 25 krajczár. A dij előre fizcteoidő. Bélyegdíj mindig külön számíttatik Az előfizetési díjak, s hirdetések c lap KIADÓ k i v a t a láb. d (: ef. főiskola nyomd áj a) küldendők. Pápa város hatóságának est ebb pápai, spápavidékiegyesületnek hivatalos közlönye. Pápa, ÍSS7. oct. 1. A mult héten tartott városi közgyűlésen ifj. Martonfalvay Elek városi tanácsnok ur igen érdekes előterjesztésben szépen világitotta meg a tanács megbízása folytán a városi költségvetést, melyet kivonatosan a következőkben ismertetünk. Előrebocsátva, hogy előterjesztése nem lesz a költségvetési terv tételes felsorolása, parafrázisa, megokolása, a mire egyikre sincs szükség, holott a képviselők a költségvetést nagyjában az előző évekről ismerik, s a hol felvilágosítást óhajtanak nyerni, rendelkezhetnek az elöljárósággal,' kijelenti, hogy azért állította össze azt, hogy a közönség előtt a dolgok természete szerint csoportosítva tűnjenek fel azon kiadások a melyeket Pápa városa egyik vagy másik czélra fordit, s azon áldozatok, a rneryeket a különböző nagy horderejű társadalmi vagy törvényi- intézmény gyámolitására, fenntartására hoz. Jelzi, hogy a csoportosítás eredménye nemcsak tanulságos, hanem a város közönségét méltó önérzettel is töltheti el. Általánosságban megérinti, hogy az ez évi (1888.) bevétel 650 frt 15 krral kevesebb lesz előreláthatólag is mint 87ben, de több lett a kiadás 572 frt 24 krral, a mi kitűnik akkor, ha ugy a 87-iki, mint a 88-iki kiadásoknál a niegyéliázépitési pótadót figyelmen kivül hagyva az elsőt az utóbbiból levonjuk. E pótadó t. i. 87-ben még a költségvetésben szerepel, mig 88-han külön kivetés tárgya. A részleteknél legelső sorban az igazgatás költségeivel foglalkozik az előterjesztés, kimutatva, hogy az majdnem 23 ezer (22856 fr 60 kr) frtot vesz igénybe, tehát körülbelül 37°/

0-át az összes kiadásoknak 62193 frtnak. Elismeri, hogy az tekintélyes szám és arány, de nem tarthatja soknak, a midőn abban a város már igen sokágú, — s az államélet fejlett követelményeivel folyton szélesbedő —, közigazgatási egész cselekvési köre (még az adóbehajtás is) megtalálja fedezetét. Másodsora igen nevezetes kiadásunk az u. n. cultur-budget. Ez 13126 frt 97 krt, circa a 22°'

0-ot vesz igénybe, s tavalyhoz (1S87) képest 650 frt 71 kr emelkedést mutat, jeléül annak, hogy a város közönsége nem csak nem hanyatlik a közművelődési intézmények gyámolitásában, hanem a szükséghez képest emeli is a dotatiót. Nem is hiszi, hogy valaki sokallaná azt, a mit a város culturalis célokra ad, ő sem, de constatálja, hogy az igen tisztességes, szép dotatió. Meleg szavakban emlékszik meg különösen az elemi oktatás szükségességéről íontos voltáról, a mely mégis oly szerény körben mozog, noha valamint a fényes paloták, pompás csarnokok főfontosságu része az alap, a fundamentum, úgy a nagy emberek nagyságáé is a jó elemi oktatás. Harmadik csoportnak sorozza a humanitárius czélok segélyzését, (kórházi költség, szegénysegély, tűzoltás) a mely 88-ra 8563 frttal, tehát mintegy 14°

/o-kal jelenik meg a költségvetésben. Itt az tűnik ki, hogy 87-hez képest 610 frt csökkenés van, de ez nem takarékoskodás miatt, hanem mert a jövő évre az illető tóteleknél a való szükségletnek leginkább megfelelő összegek állíttattak be a költségvetési előirányzatba. Egyébként a költségvetés ott, a hol magasabb érdekeket érint sehol nem szűkmarkú; ime a két legmagasabh érdek a kultusz és humanitárius, összesen majd nem 22 ezer frtot, 36% százalékot igényelnek. Takarékoskodni csak a negyedik csoportnál lehet, az u. n. háztartási kiadásoknál. Pedig itt is nevezetes dolgok találnak fedezetet: közvagyonunk adója, épületek, hidak fenttartása, világítás, adós ságkamat, és sok más. Es tényleg mégis csak itt történik takarékoskodás, holott ezen csoport csak mintegy 27°/

0-ot vesz igénybe. Érinti itt az előterjesztés, hogy a közel 80000 ftnyi adósság kamataira majd 4800 frt szükségeltetvén, holott ezen járulékkal; vagy kevesebbel is, tőkét is lehetne törleszteni, régen figyelem tárgyát képezi e körülmény, s a conversió eszméje ól az autonom önkormányzat minden factorában. De oly. specialis nehézségek forognak fenn (nagyrészt saját alapjainknak tartozunk, s ha a tőkét visszaadjuk s ez nem lesz elhelyezhető, szintén veszt a város), a melyek bőséges megfontolást igényelnek a határozás előtt. Foglalkozik futólag a világítással, s azt közbiztonsági szükségességnek tartva, természetesnek és logikainak találná, ha az az év minden setét napjára kiterjesztetnék. S bár a tanács a körülményeknél fogva azt most nem ajánlja, előadó óhajtaná a létesítést, hisz csak 725 frt túl kiadást eredményezne, a mi a ház és kereseti adó egy-egy forintja után nem tenne ki egy egész krt sem. Az utczaöntözés a jövő évben már remélhetőleg életbe lép; úgy a communitas, mint a közönség buzgólkodik ebben. Kijelenti végül, hogy költségvetésünkkel bármely várossal sort állhatunk, mert Pápa városa költségvetése nemes és méltó, és valóságos megoldása annak, „hogyan lehet kevésből sokat adni!" A képviselő testület a költségvetést vita nélkül elfogadta. Deák szobor. A lepel lehullott, a nagy mü készen áll. Elhangzottak az ünnepi szavak ; a Ferencz József téren, hol csütörtökön O Felsége a király az ország szine-java előtt adta meg a jelt a lepel eltávolítására, ma már csak az a közönség lézeng, melynek nem volt alkalma a leleplezési ünnepélynél jelen lenni Hányan vannak a nagy hazafi szobrának bámulói közt, a kik nem is sejtik, hogy mily óriási szellemi és anyagi apparátust, mily megfeszített, nehéz munkát igényelt e mü létesitése. Tiz éve már, hogy az első lépés a szobor felállítása ügyében megtörtént. Akkor hirdetett egy Szlávy József elnöklete alatt alakult bizottság nemzetközi pályázatot a szobor mintájának elkészítésére. Mintegy 20 pályamű érkezett be, bel és külföldi művészektől, kik közt több hírneves művész is szerepelt. A nemzetközi biráló bizottság korán elhunyt zseniális szobrászunknak, Huszár Adolfnak ítélte oda az első pályadijat ugy a szoboralakok kitűnő csoportosításáért, mint a mü szép felfogásáért és a talapzat gyönyörű architektonikus kiviteléért. Huszár hozzá fogott a nagy műhöz, de itnár kezdetben az a kétely merült fel elméjében, váljon Deák ülő szobor alakja megfelel-e a tér, a környezet és a kifejezendő eszme feltételeinek. Huszár inkább szeretett volna álló alakot készíteni és a zseni makacsságával ragaszkodott ez eszméhez. A szoborbizottság, melynek később Tisza Lajos gróf lett az elnöke, végre megbizta a művészt, hogy gipszből és fából készítse el és állítsa fel a szobrot jövendő helyén teljes nagyságában, hogy a benyomás igy könyebben meg legyen ítélhető. A kísérlet sikerült és a művészt is meggyőzte arról, hogy az ülő alak megfelelőbb. Most komolyan hozzáfogott a művész a szobor alakjainak elkészítéséhez Első alakja a »Justitia« volt és ezt követte a »Nepoktatas« csoportja és Deák Ferencz óriási ülő alakja, melyeket befejezett, de a »Kiegyezése csoportját már nem volt képes bevégezni, mert a halál oly váratlanul ragadta el a nagy művészt munkájától, melybe egész művészi ambiczióját helyezte, hogy még esetleges intézkedésre sem maradt ideje. E szomorú esemény által a munka egy időre fennakadást szenvedett, mig a művész örökösei elhatározták, hogy a müvet ők készíttetik el. A szoborbizottság az örökösök ajánlatát elfogadta és Huszár segédjét: May er szobrászt bízta meg a mü befejezésével Stróbl Alajos tanár felügyelete alatt, minek következtében a szoborműnek még hiányzó két alakja: a ^Kiegyezési és a R> Hazaszer eteti Huszár eredeti tervei szerint csakhamar elkészült. A mint a szobor eg'yes alakjai elkészültek, a talapzatról is gondoskodni kellett. A szép tervet, melyet a biráló bizottság annak idején kitüntetett Schickedanz Albert tanár és müépitö TARCZA. A TŰZOLTÓ. A négy elemből, mit Jupiter alkotott, Kezdetben csak három volt emberé; Mert a tüz ugy megtetszett az istennek is. Hogy azt magánál féltve őrizé. Di jott Prométheusz, s egy szikrát lopott, Bár tudta, hogy érte drágán fizet; Lelopta; mert tüz nélkül az ember csak Ember volt, de tűzzel félisten lett. Es az égi szikra elterjedt a földön öltve magára ezer alakot, Például: a bölcsnek elméjében láncot, S a művésznek lelkéhez forradott. Tüz ég a honszeretet szent oltárán, És a barátság házi tűzhelyén ; Tűztől pezseg az ifjúságnak vére, • S még az agy is élődik melegén. Tűzzel lón az ember a világnak ura, Földet és tengert tűze hódított; S midőn e kettőt birtá: tűzzel kezében Mélyükbe szállt megtudni, mi van ott? Megtudta; ám de becsvágyát az arany Es drága gyöngy ki nem elégitek, Kezébe vette olthatatlan tüzét, S harezol a léggel, mely nem hódolt még, Tűz a háború, s tüz a béke gyámolaj Ott támad és véd, itt csak éltető. Ott fegyver a kézben, itt a ségitő kéz, Százféle gép száz karját emeli. Tüz ég a templomban is, midőn a pap Istenének szagos tömjént áldoz, S az utczán didergő koldust egy kis tüz Is közelviszi a boldogsághoz! És mégis az Ólymp ura olyan féltve Nem hiába őrizé a tüzet; Mert bősz elemmé lesz, hogyha gonosz kezek Hatalmával rémes boszut űznek. Síró hangján megkondul a vészharang, Füst és a láng már egymást kergetik; Kunyhó és kastély egymás mellett égnek. S uruk egyforma koldus mindenik. Oh tüz, emésztő lángod mennyit elemészt! Mi minden vész erődnek általa! Virágzó városok füstölgő romjain Hányszor sirt már a részvét angyala! ? Hasztalan; mert hydra fejét az elem Itt vagy ott, de gyakorta fölveti, S mit a részvét ilyenkor sietve nyújt, ír a sebre, de bé nem hegeszti. De mégis van egy oltalom! A szeretet Áll elébe, az lép fel oltalmuk Bátor szívvel, erős karral támadja meg, S a íomboló tüz gyáván meglapul. Az erős karu, bátor szivü férfi, A bősz elemmel elszántan harezoló, A szeretetnek vitéz katonája, Ki zsold nélkül ily hős: a tűzoltó! Uti rajzok. Közli: GIZELLA. IV. Salzburg — Salzkammergut. (Folytatás.) Hellbrunn, kedvencz kiránduló helye a salzburgiaknak, egész nap el lehet itt időzni, oly szép a park a sók érdekes régiségeivel, de különösen nevezetes 250 éves „Was3erkünst"-eiről. Mindenhol szobrok, gruppok, legszebb az „Orpheusgrotte" mit rácsajtó zár ós csak a kalauz nyitja, hogy körüljárhassunk e csepp-köbarlangban, hol „Orpheus" zenél, hogy felköltse szép „Eurydi-két" és a „vadállatok" is megszelídülnek körülötte. E szép fehér márvány csoportot zöld repkény köriti és friss forrás csergedez. — A „Neptun grotte"-ban 5000 finom csövön különböző vizijáték mulattat, minden oldalról szökken, falakon, szobrokon le, fel, keresztbe, hol csendes, hol zúgó esőként, mig a. „szivárvány" ives fénye át nem tör. Ott van egy kis „vár szoba" épségben, — ismét mint „rom" félve lépünk az omladozó falak közé, csak ugy függ fejünk felett a bomló fedélzet. Küszöbökön is viz fátyol, egyátalán nem tudunk eléggé figyelni és menekülni, mert bokorból, tó körül, minden kis zugbón mozgó gépcsoportok és vizijáték. — A „Mechaniches Theater"-ban 154 kis figura munkálkodik, minden kézműves dolgozik, katonák masíroznak, hölgyek legyezik magukat, erkélyről kacsintva hajlongó udvarlóikra és több élénk Csoport, mit orgona Idsérettel mutatnak be. — Más „Grotte"-ban erős vízsugár nincs, golyókat röpit a magasba és középen „korona" emelkedik ki, mit szintén a viz visz feljebb, lejébb. A „Tiehgrotte"-nál nem lenne tanácsos a körülötte levő székekre ülni, mert itt is viz sugár fogad minden oldalról. Egész liget sor van ilyen, vizjátékökkal, minden oldalon más-más, hol festvényt borit a vizfátyol, hol virágcsokrot. Hellbrunnban minden egyesítve, mi egy park változatosságát előidézi, tavaiban arany halak, pisztrángok egész csoportja ront a morzsalókra, szökőkutak, hűvös árnyas sétányok, egy-egy kis idyll, lombos, zúg ábrándozóknak, a számtalan szobor és fillagor'ia kaviós mozaik szerű falaival, tornyaival. — A parkból félórányira már erdőrészleten serpentin ut vezet fel kegy oldalra, itt das — „Steinerne Theater?

1 igazán meglep, — természet által alakított színpad, kulisszákkal, páholyokkal, kevés művészettel — és mégis színház áll előttünk, szinte várjuk a szereplőket, kik turisták alakjában megjelennek és vígan fütyörészve kutatják a kulisszák titkait, melyekhez azt hiszem több regényes emlék fűződik. Sitticus érsek 1613-ban épitteté nyaralóul Hellbrunnt, hol most német dallamaival.szórakoztatja a zenekar a sörfogyasztó közönséget, kik a fák alatti aszaltkáknál mulatoznak. * * Még szunnyadozott Salzburg városa, midőn elhagytuk ; a tereken azonban már élénkség, mindenhol öntöztek, kutyák zöldséges kocsikat vontak, úgyszintén a tehenek itt is befogva, de a homlokhoz erősített — gyeplővel, nrig Insbruck vidékén szügyüknél vannak jobban húzásra késztetve. A nép itt nem igen szép, rosszul áll a nőknek a hajviselet és rendesen a fül mellé tűzött virág, sok gyöngy a szabadon levő duzzadt nyakon, de azért igazi golyvásat csak keveset láttunk egész utunkban. Azonban igen szelid, jó indulatú a salzburgi nép is, szives az idegen iránt, még ha semmi hasznot nem várhat is. — Meg kell emlékeznem a vezetőkről, kik mind oly derék emberek, figyelmesek az idegenek iránt és soha nem követelők. Az „Elisabethbahn" szintén igen szép és ezen érünk Vökla-Bruckig, innen kis külön vonat Hammer vagy Attersecig. Austriának legnagyobb tava 20 kim hosszú '2—3 kim széles, észak felé márlapályosabb kerülete, délen azonban érdekesen emelkedik ki a hires „Sehafberg" és a gletcheres „Dachstein" csúcsai, áttekintés különben emlékeztet a Balatonra, de a szem át nem láthatja a tó nagy kiterjedését. Elegáns villák partján, mind parkírozott utakkal, hosszú hárs aléen, virág gruppon megyünk keresztül. Minden villa telepnek úgyszólván külön fürdőháza, ladik csoportja. Igen csinos a bécsi udvari asztalos tornyos villája, hosszú lengő zászlóval, meg az udvari diszitő nagy luxussal van épitve. Még több fantastikus építmény van, elszórtan, de BTammer-Attersee már kiútiváltabb hely „Man bittet den Baasen nicht zu betretten" —vagy „Privat Eigenthun" fólirásokat olvashatsz több helyen. Gőzhajó naponta kétszer viszi az utasokat e szép nagy tavon keresztül. Itt már több magyar is van, részint nyaralnak, részint turisták, mig eddig igen kevéssel találkoztunk utunkban. Az életmód a terrassos hotelekben arányítva mint a fővárosban és minden lak el vau foglalva, erkélyekről, ablakokról kiváncs