Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887

1887-10-02

készitette nemes ízlésben. A bizottság a talap­zat anyagának megválasztásában nagy körülte­kintéssel járt el és csak akkor határozta el ma­gát az általa legjobbnak talált anyaghoz, mikor tobb szaktekintély, köztük Kreimer Pál tanár jeles mineralogusunk véleményét kikérte. De mivel hazánkban alkalmas anyag és az elkészí­téshez vállalkozó nem találkozott, kénytelen volt a bizottság a külföldhöz fordulni. A talapzat óriási szyenit-kockáit a cseh Fichtelgebirgeböl szállították, a négy gyönyörű porfir-oszlopot pe­dig Sterzingböl (Tirol). A bécsi Union-Bauge­selschaft vállalta el a talapzat munkáit és 2 évvel ezelőtt hozzáfogott az alapozáshoz. j'/ z m. mélységben 1 méternyi betonréteget és e fölé 6'/ 2 m. vastag vízhatlan falazatot raktak és csak­nem 2 évig hagyták állani, hogy megülepedhes­sen. Mult év július havában kezdték meg a g m. magas talapzat lerakását, mig végre a talapzat, rneiy az alapozással összesen 48000 írtba került elkészült. 1883 év elején nemzetközi pályázatot hir­dettek a szoboralakoknak bronzba való öntésére. E pályázat egyike volt a legfontosabbaknak és legérdekesebbeknek, melyek valaha hazánkban eldöntettek. Érdekes azért, mert egy hazai e téren uj vállalat versenyzett sikerrel két régi hires külföldi czéggel, fontos azért, mert e pá­lyázat alkalmat adott hazánkban egy oly uj ipar­művészeti ág megalapítására, melyért azelőtt százezrek vándoroltak ki a külföldre. Összesen három versenyző volt. A bécsi Turbain czég, a világhírű Müller czég München­bűi, mely már több mint 100 szobrot öntött, és végre a hazai Schlick-íéle vasöntöde és gépgyár részvénytársaság újonnan berendezett bronzöntö­déjével, mely azonban már megelőzőleg a kitű­nően sikerült és a Deák mausoleum kupoláját díszítő genius alakkal legszebb jelét adta nagy folcu versenyképességének és a megbízás kifo­gástalan kivitele által a gyár mintaszerű beren­dezésének és vezetésének. A versenyzők közt Turbain volt a legdrágább. És daczára annak, hogy Müller tanár és a Schlick gyár ajánlata kozt rendkívül csekély volt a különbség, a ha­zafias bizottság, mely teljes garancziát látott e nagy hazai ipartelep versenyképességében, kitűnő hírében és abban, hogy a gyár a »Genius« szo­bor monumentális alakjának minden tekintetben sikerűit öntésével bebizonyitotta, hogy minden ily nagy munkára képes, a Schlick gyárat bizta meg a nagy mü elkészítésével. Az ide vonat­kozó szerződést a bizottság részéről Tisza Lajos gróf, a gyár részéről Schlick Béla jelenlegi és Langenfeld Frigyes volt igazgatók irták alá. Az utóbbi volt a bronzöntés megteremtője hazánk­ban cs egyedül neki köszönhetjük e nagy fon­tosságú müiparáq- meghonosítását. Természetes, hogy a szoborbizottság e ha­tározata, minden jó hazafi keblét örömmel töl­tötte el, már azért is, mert a gyár jó neve eleve garancziát nyújtott a mü sikerültére nézve, és mert mindenkinek jól esett az a tudat, hogy nagyjaink szobrait ezentúl hazai gyártelepen, itt­hon ontethetjük és nem lesz szükségünk sem külföldre menni, sem onnan idegeneket e czélra behozni. A gyár az első szóboralak a »Justitia« ön­tését 1883 szeptember havában kezdte meg Herpka Károly a gyár derék müöntőjének veze­tése alatt és ez év február havában fejezte be az utolsó alakot. Időközben a Justitiát az orsz. kiállítás alkalmával a nagyiparcsarnokban kiálli totta, a hol a kiállítás egyik diszét képezte, és-a magyar ipar diadalát hirdette. Az összes szob­rok felállítása ez év július 23-án fejeztetett be A leleplezésnek már tulajdonképen május havá­ban kellett volna végbemenni, de a Huszár el­halálozása következtében közbejött akadályok néhány hóval elodázták. És most hirdesd te soha el nem muló, ércbe öntött férfiúban megtestesült nagy eszme: ha­zánk dicsőségét, halhatatlanjaink nagyságát, mű­vészetünk magas fokát és iparunk versenyké­pességét. Á marczalíöi utirablógyiikosság. Megdöbbentő hir járta be városunkat teg­napelőtt a kora reggeli órákban, melynek halla­tára méltán megbotránkozott városunk békés polgársága azon vérlázító gonosz tett felett, me­lyet gazlelkek követtek el azokon, kik hangya­szorgalommal fáradoztak a mindennapi kenyérért. A mult csütörtökön (szept. 29) tartott csor­nai vásárról szállingózva jöttek a sopron-pápai országúton hazafelé a vásározó iparosok, — este felé eső esett, mely itt ott megállapodásra kész­tette az utasokat. A véletlen ugy hozta magá­val, hogy a vásárosok közül az eső elmultával, a többieket jóval megelőzve, 9 óra tájban érke­zett a marczaltöi országútnak az Emilházi pusz­tához betérő uton alul eső részéhez azon ko­csi, melyen Bálint József nórápi lakos fuva­rossal Rozs Ferenczné, és Csanaki ístvánné pá­pai lakos cáizmadiamesternék jöttek hazafelé. — Az emiitett helyen az útszéli árokból előtörve 5 botokkal és baltákkal felfegyverzett és gatyá­sán öltözött rabló megtámadta őket, — elsőben is a lovakat ütötték és szurdalták tneg, mire Bálint Józseí fuvaros a tettesek egyikét való­színűleg felismervén, igy szólt, — »az Istenért János ne bántsa a lovaimat« mire a rablók egyike odakiáltott »üsd agyon az .... t« mire erős fejszecsapással a fuvarost földre teritették, ki halva esett a kocsi alá, — ekkor a kocsin ülő két nőre került a sor, és véresre verés közben pénzüket, mit árultak, elvették, — sőt az egyik nőnek, Rozs Ferencznének ujján arany gyűrűt vévén észre, felszóllitották, hogy adja át azt is, mert különbenujját levágják; de azt már végre nem hajthatták; mert a rablók távolból ujabb kocsi zörejét hallották, megugrottak, de később, midőn magános kocsit láttak közeledni, ismét visszatér­tek, s megtámadták azt. Ezen kocsin ültek Holy László és Dukics I/mácz pápai csizmadia mesterek, fuvarosuk pedig Császár Ferenc József dákai lakos volt, — itt is először a fuvarost kellett leütniök, mert a kocsi megállt, és miután a kocsis halva terült el, foghattak a kocsiban ülők agyonveré­séhez; de ez csak sejtelem, mert kihallgatható tanú nem maraot, s mire a többi vásárosok oda érkeztek, a rablók a közeli erdőcskébe menekül­jek — állítólag néhány lövést is téve. Az odaérkezett vásárosok elé borzas/.tó lát- i vány tárult, — Császár Ferencz József fuvarost a kocsi mellett találták élettelenül, Holy Lász­lót a kocsiban e!dolvc, Dukics Ignáczot az árok­ban elterülve látták, mindkettőt félholtra verve, eszméletlenül. Az utasok pénze, értékes tárgya, elszedve — az egyik vásározó láda feltörve,— a kocsitól távolabb véres rudak, mik akkor nap let?, tek élő akácfáról levágva, és egy véres kocsid­lőcs hevertek. A kocsi ládából mintegy 40 pár csizmát vittek el, — Az elrablott pénz öfsze­gét biztosan nem tudhatni, dc alig több 150— lőo frtnál. A vásárosok a két fuvaros hulláját, és az eszméletlenül fekvő utasokat/ még akkor este beszállították Pápára. — Hol Holy László éjfél után 2 órára meg is halt, — akkor éjjel kihall­gatni csak az egyik nőt jlehetett, a többiek máig is eszméletlen és mondhatni reménytelen álla­potban feküsznek. A csendőrséget még azon éjjel értesítették, de áz őrtanyán egyedül Fides őrmester volt honn, mert az őrs legénysége-a bakonyban jelentke­zett rabló banda üldözésére lett concentrálva. Fides városi rendőröket vett maga mellé és ugy indult el éji I órakor a rablók üldözésére, egyúttal tudatván az esetet a szárny és szakasz parancsnokságokkal, úgyszintén a szomszédos megyék csendörségeivel és most a pápain kivül a beledi őrmester, a kis-czelli, kemenes-högyészi, győri őrsvezetők a saját és a szanyi Örs legény­ségével együtt nyomozzák a tetteseket. Egy őr­járat pedig városi rendőrökből Böröczky Antal szolgabirósági börtönőr vezetése alatt a Bakony aljának vette útját, de biztos nyomra mindeddig nem találtak. A bűntett helyétől nem messze a marczal­töi szántóföldeken az elrablott csizmákból meg­találtak 7—8 párt és egy üres csutorát, kuko­riczaszárral letakarva. A vizsgálat háromféle irányban is vezet­tetik. 1. A bűntény végrehajtásában mutatkozott kegyetlenségből és a malomsoki éji őr azon val­lomásából, hogy akkor éjjel 11 óra tájban a marcaltöi oldal felöl 4—5 czigányt látott a falun végig menni, azt lehet következtetni, hogy a tettesek vándor czigányok vokak. 2. A legközelebbi napokban pedig a szűcsi és vanyolai posták megtámadása , és fegyve­res rablóknak a szalmavári pusztán és L. Pato­nán jelentkezése miatt a gyanú ezeket is súlyo­san terheli. 3. Végre azon körülmény, hogy Bálint józsef fuvaros a megtámadok egyikében János nevü is­merősét fedezte fel, és több tanúnak terhelő val­lomása azon rovott előéletű egyéneket tünteti fel tetteseknek, — kik Amerikába költözés -ürü­gye alatt ugyanazon nap hagyták el községüket. Ezek elfogatása iránt a bécsi rendőrséget Hor­váth Lajos főszolgabíró távirat utján megkereste. (Budapesten) és a 13 vértanú kivégeztetése (Aradén.) 1848. Latour csiszár! hadügyminiszter kivégeztetése (Bécshen) s hullája lámpafára akasztatik. Október 7. — 1810. Nagy Ignác termékeny magyar novella és vígjáték irónak születése Keszt­helyen. Október 8. — 1690. Belgrádot Köprili. Musz­fa török nagy vezér az osztrákoktól rohammal el­foglalja. Hivatalos rovat. Hirdetmény. A városi képviselők választott tagjai közül 6 évi működés után a folyó évben kilépendők helyett ujak választására jogosult válagztók összeírása folyó évi október hó 3-tól kezdve 5 napon át a városhá­zánál közszemlére kitéve leend, a mely ellen netáni észrevételét — a még következő 5 nap közben, — mindenki beadhatja. Pápán szeptember hó 30-án 1887. Osváld Dániel s. k. polgármester. TÖETÉNELMI NAPTÁR. — Rovatvezető T1B0LD ÖZSÉB. — Október 2. — 1849. A révkomáromi magyar hadőrség kezdi fegyverét a császáriak előtt lerakni. Október 3. — 1851. Negyvenkét magyar hon­véd tiszta csás.zári haditörvényszék által Szebenben (Erdélyben) kötél általi halálra Ítéltetik. Ez ítélet ké­sőbb várfogságra módosíttatott. Október 4. — Révkomáromba a császáriak be­vonulnak és elfoglalják. Október 5. — 1511. Szövetség Rómában V. Katholikus Ferdinánd spanyol király, II. Gyula pápa és Velence közt XII. Lajos francia király ellen. Ez az u. n. „Szent szövetség." Október 6. — 1849. Batthyány Lajos gróf Hirdetmény. Mely szerint Pápa város központi választmá­nya részéről közhírré tétetik, miszerint & választók 1888. évre érvényes névjegyzéke tárgyában tett fel­Bzólamlások s észrevételek fölött hozott határozatai f. évi október 1-től ugyanazon hó 10-ig a hivatalos órák alatt a városi jegyzői hivatalban kösszemlóre kitéve lesznek, s ezen határozatok elleni fellebezések ugyan ezen 10 nap alatt adhatók be a m. kir. kú­riához intézetten a központi választmány elnökéhez. Kelt Pápán a központi választmánynak 1887. évi szeptember hó 26-án tartott üléséből Osváld Dániel, a központi vál. elnöke. Horválh Lajos, hely. jegyző. Hirdetmény. A vörhenybetegség szünésének mutatkozása folytán az eddig zárva volt elemi iskolák és óvodák f. évi okt. elsejével icmét megnyittatni fognak. Azon tapasztalat folytán azonban, hogy némely család betegjeihez orvost hivatni vagy azokat a pol­gármesteri hivatalnál jelenteni, — daczára az ez iránt kiboc»átott hatósági rendeletnek, — elmulasz­totta: a most hivatkozott rendelethez szigorúan al­kalmazkodni a lakosság ujabban, büntetés terhe alatt figyelmeztetik. Pápán, szept. 30. 1887. Osváld Dániel s.k. polgármester. KÜLÖNFÉLÉK. — ILapnisk jeiesa számával uj évnegyedet kezdvén meg, kérjük az előfizetések szives megujitását. - A megyei számonkérö szék tegnap tartatott meg gróf Esterházy Móricz főispán ur ő méltóságának elnöklete alatt, ki elismerését fejezte ki a tisztikar tevékenysége felett. — A dunántúli ág, ev. ref. egyháá­kerület nagyérdemű püspöke, Pap Gábor főrendi­házi tag a mult hóban tartotta komiját a barsl il.rr.i;fipM fcfc»W^ft Imi- .••un IF IJ— szőrnek pillantanak a futó vendég csoportra, kik itt gyakran fordulnak meg. Wökla-Brucktól a vonattal 2 óra alatt Gmun­denben vagyunk, itt is a hotelek társaskocsiai, landau­erok, válogathatnak, mind kénj'elmesek. „Goldenes" Schiff" tulajdonosa udvariasan mentegetődzik, hogy c?ak másodemeleti lakása van, mi bennünket ugyan legkevésbbé sem confundál, mert szobái tágasak, tisz­ták és csinosan vannak berendezve. Minden tónak meg van a maga sajátsága, szép­sége, előttem a 12 kim. hosszú „Traunsee," nem győ­zöm nézni Felső-Austria legszebb tavát, mely egy­úttal a legmélyebb is, oly sötét zöld, majdnem feke­tébe játtszó színével. Es az a nagy világi mozgalmas élet mi itt van, — vagy 30 ladik lengő lobogókkal vitorlával a vizén, hattyúk sietnek utánuk, A gesz­tenyefák hosszú árnyas esplanádjain diszes közönség, több egyenruha csillog, livreés inasok; — kávéházak előtt akár csak a Redout Hanglijánál, ugy telve minden asztalka elegáns látogatókkal, mig a jó zene Don Juan nyitányát játsza és csinos hölgyek cso­portja siet a színházba, hogy „Das X. Gebot" elő­adásáról el ne késsék. Uri fogatok robognak az uton, magányos hölgy hajtat, kifogástalanul fogva keztyüs kis kezével a gyeplőt. Mind ez folytonos szemlélő­ket csal az útra — A régi városrész tetőtlen házai­val, a számtalan ívj villa palota mi végig a part mentén, és hogy oldalba emelkednek, hotelek szebb­nél szebbek, boltok, kereskedések mind telve veA'ők­kel, nagy városias forgalommal. — A virág kiállításra is nagyban készülődtek, ezért minden hotel, lak, annyira elfoglalva és a fodrász kirakatában e czélra készített fantastikus hajéket mutatott be, mely idea sok nézőt csalt oda, „virággal telt kis vitorlás, mit „evező" alakú hajtűk erősítenek a hullámos hajzatra, csinos hölgy fejen," — hiszem akadtak is, kik a meg­nyitáson igy jelentek meg! — A cursalon több ter­meiben a különféle hírlapokat egész csoport olvassa, mig mások hilliárdozva szórakoznak vagy a zongo­^izokftt hallgatják, — A pompás fürdőkből többen úszkálnak a szabadba, és szines capottjaikkal dévaj­kodva locsolják egymást. A parton komoly arczczal állanak többen nagy „Tubus" előtt, melyből vizsgálódva szemlélik a „Tra­unstein" és „Kogelek" csúcsait, melyek a legszebb csoportban foglalják mélyökben, Traunseet. Sötét pont emelkedik ki a vizből; „Ort" 10G2-ben épült zárda szerű tornyos emeletes lak, melyhez csak 60 mtr hosz­szu hidon lehet jutni ás mit művészileg készített szi­getre építettek. Jelenleg János, a toskánai nagy her­czegé, kinek parton a palotája áll. Szomorúan leng a fü ez érdekes régiség udvarán, néhány agancs elmél­kedik folyosóin, és víg ladikázők evezik körül e re­gényes szigetet. Nagyobb halászatokat tartanak Traunsee vir­goncz lakóira, az „Ache" igeu jó izü nagyobb hal, és ki ne ismerné a „Sax-Torelle"-t, e kitűnő finom halat, moly 30—40 fontnyi és fontját 2 frt 50 krért szállítják innen nagyobb városokba. A „Stadthausplatz" városház torony órája meg­világítva mutatja az idő haladását, az alatta levő nagy két fejű sas közönynyel tekint le a térre, hol a közkutnál még" néhány szolga cseveg, partmentén merengő párok andalognak, távolból zenehangokat hoz a szellő, — és a hóid fénye ezüst hídként rezeg végig Trauiv se háborgó hullámain, melyek a parttal nyájaskodva, susognak titokzatosan és az emberi el­mében vágy ébred megérthetni a vizek, hegyek és erdők titkait, a vágy elvisz az ismeretlen távolba, hol a kék bérezek mögött talán boldogabb világ ho­nol, az emberek mind csakis nemes szívvel bírnak, szelídebb ég alatt örök: virány integet és elérhetlen vágyat érzünk, éltünk sajkáját e "boldog kikötőbe juttatni! Hűvös szellő zavart vissza vágyaim hónából, a hullámok zúgva csapkodtak fel a pártokra, melyeket 100 óv előtt birodalmukba vettek és elárasztva mi utukba jött, — házak belsejében 1 mtr magasra ju­tottak és több helyen van márvány táblán megje­lölve évszám és magasság, midőn Grmundent á vizár ellepő* „Goldenes Schiff" hotel nagy kávéházában sok utas issza a fordított kávét, a tej csak fele, mit itt mindenhol a kávé mennyiséghez adnak és mégis elég jó, — tágas ablakáról látjuk az „Elisabeth" gőzhajó füstölgő kéményét, rendbehozzuk számlánkat, mi te­kintve, hogy fő saisonba vagyunk, csakugyan igen mérsékelt. Nem hiába majd 100 éves jó hírnévnek örvend az „arany hajó" — de minden tekintetben meglehettünk elégedve. A part mind indinkább elmarad, új szép átte­kintés nyílik Traunseeről, — Gmunden régi és új épületeivel oly festői szépen visszatükröződik a vaz­ben, jobb parton robog a vonat, majd. alagútban el­tűnik, országúton számtalan kocsi, — és kisebb ha­jók is Ebensee felé igyekeznek. Három gőzhajó tartja fenn a közlekedést „Elisabeth," „Sophie" és „Gi­zella" naponta többször futják át e tavat. Mennél tovább haladunk a legszebb zöld és mély tó felett, annál vadabb csoportban lépnek elő a parti sziklák. Jobbról „Traunstein^ meredek kopár ormával, balra „Traunkirck" kedvesen fekvő régi vá­roska, honnan a legszebb iáttekintés nyílik a tavi képre, magas sötét tetejű templomán ellentétül ala­csony tornyokkal és a kiszökellő "sziklán, még Illő­ben épült kolostort öveznek a sürü fenyők. Érdek­kel nézünk fel a meredek sziklán zárda ablakára -— honnan hajdan kis mécs világított éjente, — szép fiatal apácza, kit szigorú szülei ide zártak, várta kedvesét, ki át uszá a tavat, megküzdött hullámok­kal, hogy pár perczet szive j halványával tölthessen. Egy rémes éjen azonban a vihar eloltá a kis mécset, mely irányul szolgált lovagjának és a hullámok el­sodorták, a partra csak holtteste került, mit látva az apácza, fájdalmában a szikláról hullám sírba yeté magát. Azóta holdas éjen a babonás népiéivé tekint a zárda komor falai felé, mert ott leng az apácza alakja hosszú fátyolával -— és int a túlpartra, hon­nan árny lebeg felé és együtt tűnnek el „Traun­stein" a lovag várának romjai között! Csak hallgatom a „Szémam" érdekes meséjét, ft gőzhajó egyforma kerék lugasával lassan tovább visz, mégegyszer visszapillantok Gmundenre, mely mind jobban elvonul — és a kedves szép kilátás el­záródik ! Ebenseenél vagyunk, parton végig sok háló te­rítve és a sókamarai jószág legnagyobb őófőzde gyári épületei már prózaibb hatással vannak roár.k. A vo­nattal tovább keskeny szép völgyön robogunk, foly­ton a Traun partján és hegyek, czikkes sziklák ki­sérnek Ichlig. — Mintha a világtól volna elkülönítve, annyira körül van övezve szelíden, vonuló kegyláuce­czal e gyönyörű völgyben fekvő hires Ischl kitűnő hatású fürdőivel, melyek 1828 óta ismertek és évről évre több látogatót hódítanak. — A „Sophien Es­planád" a kedves Traun partján valódi disz sétány, oly gyönyörűen van gondozva, el volt lepve még dí­szesebb hölgy közönséggel és a luxust kedvelőknek itt tág tér nyilik változatos C03teumök bemutatására. Egyátalján Ichl egy nagy város színezetével bír, eszemhé juttatá az országos kiállítás corsoját, ép oly zsongás, zene, hüsitő pavillonok, ép oly luxus nyil­vánul mindenhol a boltjai, utczai, 3—4 emeletes vil­lák, házak modern építéssel, a régi Ischlből kevés látszik. Virág kereskedések nagy kirakattal, hotelek termei mind látogatottak és Hotel Kreutz konyhája megérdemli a jó hírnevet. Színháza naponta telve „Der Bettelstudent"-et hirdeté a színlap, az „Udd quartett" felolvasások stb. mind szines nagy ivek jelentik utczasarkokon. Dr. Wirer (1844. halt meg) nagyban einelé Ischl hírnevét, mit hálául emlék mellszobra alá irtak és mi kis parkiro/.ott tér közepén áll. Az erdei sétányok igen árnyasak, fenyvesei alatt illatoz bőven a czik­lamen, több felirat között egy magyar névre is akad­tunk és mégis pihentünk az „Erdődy Platz" ülőhelyein. A Cursalonban elifc Tbálokat nagy coneerteket tar­tanak, hoszzu nagy temjében tükrök csillognak a ne­héz bársony • függöny zet jmogött és királyi méllszoh­rok díszítik oldalait. — A királyi lak egészen elrej­tőzik a park lombjai mögé, stép alléekét oldalt Iám-' pakkal visz fel de a király ott lévén, disz .őrség tu* dtfjft. udvftr tasan, sűsseriajt ilyenkor idegennek ft. te*

Next

/
Thumbnails
Contents