Pápai Lapok. 13. évfolyam, 1886

1886-02-07

Miegj eleixilc Minden vasa ma p. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok i; adatna c ki. B ér m enteilen levelek, csak isuitrt kezektől fogadtatnak cl. Kcriratok nem adatnak \is-..:,a. A lapnak szánt közleménijek a l a ,'j SZER K /'/ /' r a i a. I n b a {0 - k o 11 écj in in c p a i c l) küldendők. Előfizetési dLijali. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt. Negyed évre 1 fi't §0 krajczár. Egy szám ára 15 kr. HIRDETÉSEK 1 hasábos petitsor térfogata ntá?i 3 kr, nyilttérbcn 2j krajczár. A dij előre fizetendő. Bélyegdíj mindigkülön számíttatik Az előfizetési dijak, s hirdetések a lap KIADÓ hivata láb a (r ef. fő i s ko la n y 0 m d új a) küldendők. Pápa város hatóságának és több pápai, spápavid'élfi egyesületnek hivatalos közlönye. Pápa, 1885. febr. 6. A pápa vidéki közművelődési egyesület szervező bizottsága a küvetke'ző felhívást bocsátotta ki: Folyó évi január hó lG-án ,,Pápa vidéki közművelődési egj'esület

1

' czim alatt Pápán egyesület alakult, mely a közművelődés fejlesztését és a -magyar nyelv terjesztését kivánja előmozdítani; az alapszabályok 2. §-a szerint célját következő eszközök által reményli elérhetni, u. m.: 1. népkönyvtár fentartása, 2. nyilvános felolvasások által, 3. a pápa vidéki idegen nyelvű községek iskoláiban a magyar nyelvben előmenetelt tett tanulóknak, s ezt előmozdító tarátoknak megjutalmazása által. 4 más hasonló célú magyarországi egyesületek támogatása által. A népkönyvtár, melyet az uj egyesület a „Pápai ismeretterjesztő egyletétől vett át, már az előbbi években is hűen megfelelt feladatának, mert csekély dijszedése mellett — minden könyv után hetenként 1 kr — az iparosok j

és földművesek ezreit látta el erkölcsnemesitő olvasmányokkal. A nyilvános felolvasásoknak a tudomány, ismeretek népszerűsítése és egyes napi kérdések fejtegetése lenne célja. Az idegen nyelvű tanulóknak, kik a mag3

r

ar nyelv elsajátításában kiválnak, s a tanítóknak, kik a magyar nyelv tanításában magukat kitüntetik, pénzbeli jutalmazása a legjobb eszköznek bizonyult a hivatalos nyelv terjesztésére. Végül más közművelődési egyesületek anyagi támogatása szükségesnek mutatkozik, mert hazánk számos megyéjében az idegen ajkú hazafiaink vannak többségben, s az ottani magyarság, csekély száma miatt, nem képes nyelvünk terjesztését kellőképen elősegíteni, utalva van oly vidék magyarságának támogatására, a hol nem kell a magyarnak lépten-nyomon, nemzetiségeért harcra kelni. Az elsoroltak szerint, az egyesület által maga elé tűzött feladat oly magasztos, hogy a közművelődés és a magyar állameszme minden barátjától méltán várhatja a közreműködést. Nem kételkedünk, hogv a hazafias érzelmű közönség szive mélyében meg van győződve arról, hogy az a föld, melynek minden talpalatnyi sara őseink csontjait takarja, hogy ez a föld, melynek minden rögét a szabadságért elhullott hősök vére szentelte meg, hogy ez a nép, mély egy hosszú ezredév viharait győzedelmesen állotta ki, hogy ez a nép mely mindenkor védbástyája volt a közszabadságnak, csak ugy maradhat magyar, ha nemzetünk műveltségben és számban gyarapodni fog. Műveltség! Számban való gyarapodás! Ez a cél, melynek eléréséhez minden eszközt meg kell ragadnunk, mert csak egy művelt, számban erős magyar nemzet tarthatja fenn magát a nagyszámú germán, latin és szláv népek között, műveletlen gyenge nemzet okvetlen beleolvad a három nagy tenger valamelyikébe, s nagy kérdés vajon Teremt e isten több magyart, Mig a világ, mig napja tart, Ha mink is elfogyunk? Bizalommal kérjük fel a nemes ügy barátait, hogy a „Pápa vidéki közművelődési egyesületbe belépni, s ennek jeléül a kibocsátott aláírási ivet kitölteni szíveskedjenek. Felkérjük egyszersmind arra is, hogy az aláírási ivet ismerőseik között körözni s hathatós befolyásokkal az egyesületnek minél több tagot szerezni kegyeskedjenek. Kegyes adományok szintén köszönettel fogadtatnak, s kérjük, hogy ilyenek az aláírási iv megfelelő rovatában kitüntessenek. Az aláírási ivet f. é. március hó 15-ig Antal Gáborhoz Pápára kérjük' beküldeni; a netáni pénzküldemények szintén oda cimzendők. Hazafiúi üdvözlettel a „Pápa vidéki közművelődési egyesület" közgyűlése által kiküldött szervező bizottság Antal Gábor, Fischer Lajos tr., Hannos Zoltán, Horváth Lajos, Kis Ernő. = A létesítendő „Veszprém megyei foldmives iskola" érdekében Snpka Jeromos zirczi apát ur ü nagysága a következő hazafias sorokat intézte Gróf Esterházy Móricz főispán ur ü méltóságához: Méltóságos Főispán Ur! Méltóságodnak f. évi január hó 5-én kelt 5. szamu becses átiratát nemcsak legmélyebb köszönettel, hanem egyúttal benső és őszinte örömmel fogadtam. Mélyen érzem az azokban vázolt gazdasági válságos állapotoknak igazságát, melybe általában ugyan mindnyájan, de leginkább a középosztályu birtokosság, részint a/, idők mostoha körülményei, részint gazdasági elmaradottsága folytán került. Épen azért örömmel üdvözlöm Méltóságodat, hogy amúgy is igen nagy terjedelmű elfoglaltságai közepette kezeibe vette a mentésnek legnemesebb ügyét, melynek sikere már az által is biztosítva van, hogy épen méltóságod képezi annak vezérlő szellemét. Hazafias kötelességnek tekintem, hogy a közös és általános bajok vállvetett közös együttműködéssel hántassanak el; azért magam részéről báláldozatok árán, a jó ügynek megvalósításához teljes készséggel hozzájárulok, Méltóságodnak mély tisztelettel tudomására hozva, hogy a létesítendő megyei foldmives iskolában, egy alapítványi hely megállapítását a zirczi apátság nevében magamra vállalom. Fogadja Méltóságod legmélyebb liszteletem kifejezését, melylyel magamat nagyúri hajlamába ajánlva vagyok Zirczen 1886. évi január hó 26-án Méltóságodnak alázatos szolgája Supka Jeromos zirczi apát. Sárgaréz-lemez gyártás meghonosítása Magyarországban. A mult 1884. év nyarán a pápai pipagyárak néhányát megtekintem, nagy megütközésemre azon tapasztalatra jutottam, hogy a pipák felszereléséhez, díszítéséhez és a pipakupakok készítéséhez szükséglendö sárgaréz lemezek a szomszédos osztrák államokból importáltatnak, és pedig miként az illető pipagyárosoktól értesültem — azon okból, mert hazánkban a sárgaréz-lemezek elő nem állittatnak. A dolognak utána járván, azon meggyőződést szereztem magamnak, hogy hazánk összes pipa-, lámpa- és töltény-gyárai, a vasúti igazgatóságok és egyéb kézművesek e tekintetben! szükségleteiket nem hazai, hanem idegen országok termeivényeivel fedezik, miután hazánkban ezen iparczikkek nem gyártatnak, hanem rezünket mint első rendű minőségűt exportáljuk, melyből az illető idegen országbeli gyárak a sárgaréz-lemezeket készítik — és mi jelentékeny szükI ségletünk fedezésére nagyrészt saját rezünkből i készült eme czikkekért tetemes pénzt adtunk ki. i A hazai iparnak minden ágában és minden ; iránybani fejlesztésrei törekvésem tudatában, ezen !

. sajnálatos körülmények arra késztettek, hogy i még ugyanazon évi őszön az orsz. iparegyesület egyik ülésében azon indítványt terjesztettem be, j hogy a sárgaréz-lemez gyártás meghonosittassék ' és e célból egy kellőleg indokolt felterjesztésben ' ezen fontos iparág gyártására a m. kir. pénzj ügyminister figyelme felhívassák, mely ebbeli in' ditványt a gyáripari szakosztály is magáévá te! vén, részéről még a hazai vasutak rendes szük; ségletét képező tüzszekrények (feuer box) előállítására szolgáló vastagabb vörösréz-lemezek gyártását is a ministernek figyelmébe ajánlandónak találván, — az orsz. iparegyesület igazgatósága kebeléből kiküldött bizottság az erre vonatkozó felterjesztést 1885. tavaszán a m. kir. pénzügyministernek átnyújtotta. Eltekintve a tüzszekrények készítéséhez szükséglendö vörösréz-lemezek gyártásának közgazdasági szempontból való hasznosításának érdekétől, e helyütt csupán a sárgaréz-lemezek gyártásáról akarunk szólani már csak azért is, mivel ezek többféle iparágakban használtatnak, de első sorban mint helyi érdekű kérdéssel a pápai pipagyárakat érdeklöleg kívánunk kiindulni, s ebből azon fontos országos érdekű consequent;át levonni, mely közgazdasági és iparfejlesztési szempontból hazánknak csak is javára szolgálhat. Eddigelé nálunk sárgaréz-lemez gyártás nem existál, és a fenforgó viszonyok mellett magán vállalkozás utján egyhamar nem is lesz, kell tehát az államnak első sorban gondoskodni, hogy az ebbeli szükségletek itthon állíttassanak elő. Szakszerű beható tárgyalás után azon meggyőződésre jutottunk, hogy miután a sárgarézlemez gyártás magán vállalkozás utján nem valósitható, részben azért mert a magán ipartól azt, hogy ezen czikk előállításával foglalkozzék réTARCZA. NÉPDAL. Enyhe szellő kél nyugotról, Furulya szól a távolból. Enyhe szellő el-elkapja Olykor, olykor a hangot: Reményvesztett lelkem de fáj, Ha a múltra gondolok. Nekem is volt szebb világom — Rózsabokor ifjúságom. S kinyílott rajt a szerelem Illatozó virága: . Ertem lángolt, értem epedt, Falunk legszebb leánya ... Csendes falu ... kis temető . . . Hol a siron téli zöld nő, Most ott az én szebb napjaim Boldogsága temetve: Bár nekem is minél előbb Oda menni lehetne! Nincsen ottan semmi bánat, Ott a sziv már nem is fájhat, Édes öröm, keserű bú, Minden ott már csak álom: Azért én is nyughelyemet Egyedül ott találom. HULLÓ LEVELEK. I. Daloltam gyötrő kinaimról, Melyekre nincs, s nem lesz vigasz, A kik hallgatták, azt felelték: •Éz nem lehet való, igaz.« Elbeszéltem könyüs szemekkel Halálos szenvedésimet. Nem hitték, s ah! te sem hiszed tán, Hogy i 1 y nagy bánat is lehet! . . . II. »Nem érzett érzelemről dallasz, Csinált virág a te dalod.« Oh mint fáj, hogy épen te mondod Leánykám e bírálatot. Dalom, ha mesterséges volna, És nem a szívből eredett, Rózsát csinálnék —hidd el inkább, Mint száraz »hullo levelet«! Boszorkány világ. Egyik érdekes része azon felolvasásnak , melyet Dr. Hercegh Mihály egyetemi tanár a boszorkányok világából cim alatt a bpesti terézvárosi casinóban február i-én igen nagy számú hallgatóság előtt tartott. A felolvasás első része után, melyet ezennel közlünk, a második rész a boszorkány kalapácsot, illetve boszorkány törvénykönyvet, a harmadik rész a boszorkány pörökben való eljárást, a negyedik rész egyes elitélt eseteket, különösen Magyarországból, (szegedi, halasi, korponai, ungmegyei, marosvásárhelyi, boszorkányperek), — az ötödik rész pedig a mai társadalom u. n. modern boszorkányait és boszorkánymestereit ismerteti. Az első részt azonban legáltalánosabb érdekűnek gondoltuk lapunk számára. Ha a boszorkány világot tudományos szempontból tekintjük, ugy foghatjuk fel, mint tökéletes 'ördögi farodiáját, ördögi ellentétét a kereszténységnek. A keresztény az Istent, a boszorkány az ördögöt tiszteli. A keresztény lemond az ördögről, a boszorkány lemond az Istenről s annak szentjeiről^ A keresztény előtt Krisztus a lélek megváltója'a bűntől, a boszorkány szemében Krisztus az ö vetélytársa. A keresztényt a jóság, a boszorkányt a boszuvágy jellemzi. A keresztény a vasárnapot mint Isten napját, a boszorkány mint az ördög napját ünnepli. A mi a keresztény előtt szent, mint az ünnepek, kereszt szentelt viz, az úrvacsora, keresztelés, a szentek segélyül hivása stb., mindaz szentségtelen, gyűlöletes és megbecstelenítő a boszorkány előtt. A boszorkány világ gyülekezetei kétfélék: u. m. közönségesek, melyek hétfőn, szerdán és pénteken, — és ünnepélyesek, melyek a húsvéti, pünkösdi és karácsonyi sátoros ünnepek alkalmával és Lucza napján (december 13) tartatnak. Ekkor kezdik a Luca székét csinálni és karácsony böjtjén végzik be. Aki a karácsonyi éjjeli misén arra ráül: meglátja a boszorkányokat, kapkodnak felé, hogy elragadják, de nem árthatnak neki. A gyülekezet helyei magas hegytetők, vagy virányos rétek , fensikok. Magyarországban a Szt. Gellért hegye, Németországban a Blocksberg, Francia országban a Puy de Döme, Olaszországban a Barco di ferrara, Svédországban a Blaculla, Schweicban a Brattelenmatte, hova az odaszállás, repülés a levegőn át kecskebak, kutya, macska vagy sertés hátán vagy söprű, nyárs, sütőlapát vagy hasonló házi eszközök segélyével történik. ; Ezen gyülekezeteken, melyek estve 9 órakor kezdődnek s éjfélkor vagy legkésőbb hajnali kakaskukorékoláskor végződnek — a boszorkány pörök hivatalos okmányai szerint az ördög vagy személyesen elnököl, vagy egyik dámon képviselője által. Az ördög rendszerint mint valami barna, indulatos, mogorva és utálatos férfi, jelenik meg, ében fából készült diszes és magas trónon ülve, fején koronát viselve apró szarvakkal, melyek közül kettő hátul s egy a homlokán van, mely utóbbi ragyogó fényével az egész gyülekezési tért megvilágosítja. Azok kifejezése azonban néha megszelídül, szereti a tréfát, azt is megengedi, hogy körötte a boszorkányok tánczoljanak, s midőn a feje fölött elrepülnek, kirántja, alóluk a söprüt, a sütölapátot s ha ekkor földre zuhannak hahotára fakad; majd kellemes dallamokat játszik a hárfán. Szemei olykor lángszikrákat szórnak; szakálla mint a kecské-é körmei a sasok karmaihoz hasonlók. Ha beszél: hangja durva, kevély s borzalmas. — Az ülés megnyíltakor a jelenlevők térdre borulnak előtte, uruknak istenüknek nevezik öt, balkezét, ballábát és balvállát megcsókolják és ugy imádják. Ha a boszorkányok már mind együtt vannak az ördög fekete ornatusba öltözik, misét mond ép ugy, mint a katholikus pap halottas mise alkalmával. — Majd gyóntat és bünteti azon boszorkányt, a ki jót tett, imádkozott, vagy jelen volt a keresztény istenitiszteleten. Predikácziót tart a jelenvalóknak, inti őket a keresztény hitre való visszatérés ellen, boldogabb menyországot. ígérvén, mint a keresztényeké ; azután áldást osztván urvacsorával látja el őket, mely olykor undoritó sovány eledelekből, olykor pedig a legkikeresettebb és legízletesebb készletekből áll. — Különösen kedves falatokat képeznek a kis gyermekek. — Csak a só kenyér és bor hiányzik, mint a melyek a keresztény egyház szokásai szerint megszentelve vannak. Vacsora után jön a táncz körben összefogózkozva és arczczal kifelé fordulva. Ha párosan tánczolnak egymásnak hátat fordítanak. Börduda, síp, hegedű, lant és dobpergés adja a zenét és a chorus közbeközbe különféle ördögi dalokat énekel. Mindezek bevégeztével az ördög hazaküldi a boszorkányokat megparancsolván nekik, hogy az embereknek testben, lélekben és vagyonban minden kigondolható módon ártalmára legyenek. E végből hogy az emberekhez könnyebben hozzá-