Pápai Lapok. 13. évfolyam, 1886

1886-02-07

szint az osztrák gyárak versenye, és e szakban létező hazai-gyárak elégtelen hajtó ereje miatt, részint és főleg azért, mert a kereskedelmi vékony sárgaréz-lemez kivételével, az eladásra nézve, mely csaknem kizárólag a vasutaknál keresendő — biztositva nincs, — egy hamar várni és remélni nem lehet. Ellenben miután a kincstári rézbányákban készített vörös rézlemezek gyártásánál eddigelé is a magán rézbányabirtokosoknak concurrentia okoztatott, és mert a kincstári gyárak volnának azok, melyek legkönnyebben felelhetnének meg ezen kívánalomnak, sőt hogy ezen állami gyáraknak legnemesebb feladata éppen abban állana, mikép az ország azon szükségleteinek előállítását, a mikkel a magán ipar foglalkozni nem akar vagy nem képes, saját tevékenysége körébe vonja. A mi ezen gyártást illeti — jóllehet ahoz uj berendezés — és a vörös réz ötvözetére 1

3 rész horgany vétele a külföldről szükséges, jóllehet, egy már üzemben levő kincstári gyárban ilyetén berendezés 70—80 ezer forintba kerülne, a horgany pedig (17—18 írtjával mázsája) egy mázsa sárga rézhez — a vörös rézen kivül csak 6—7 frtba kerül, mindamellett azt hisszük, hogy midőn a külföldre kifolyó évenkint oly nevezetes összegek megtakaritásáról van szó (300000 frt a vasutak fogyasztása, és feltehetőleg a magániparágaknál bizonyára még többre rug ezen fogyasztás) ezen befektetési összeg aránylag csekély, és komoly akadályt nem képezne még akkor sem, ha az első években ezen fogyasztás csak egy része is fedeztetnék, annál inkább, mert valószínű, hogy ezen befektetés legnagyobb része a Besztercebánya és vidéki kohó és gyári telepeken létező ingó vagyon értékéből kikerülhetne. (Folyt, köv.) Elnöki jelentés a pápai „ Veres kereszt

11 fiók egylet január 31-iki rendes közgyűlésén. A pápai » Veres kereszt« fiók egylet a mai rendes évi közgyűléssel, fennállásának, s működésének hetedik évéről számol le; s ha a tisztelt közgyűlési közönség, figyelembe veszi azt, hogy rendes és rendkívüli tagjai csak 1 frt évi tagdíj fizetésre kötelezvék, az elért anyagi sikert azon buzgó és szives támogatásnak köszönhetjük, melylyel a tisztelt közönség az egylet jövedelmei szaporítására rendezett élő képek, szini előadások, hangversenyek és bálok iránt viseltetett, — az erkölcsi sikert pedig a tagok buzgalmának — mindkettőért őszinte elismeréssel mondunk e helyen is köszönetet. Az országos egylet központja minden évben dicsérőleg emelte ki egyleti működésünk sikerét, számvezetésünk pontosságát — szerénytelenség nélkül hivatkozunk erre, mert része és érdeme van ebben az egylet minden tagjának; valamint büszkeséggel említjük fel azt, hogy alig 200 tagot számító egyletünk képes volt az Erzsébet kórházban egy 1000 frtos ágy alapítványt tenni, melynek 3 4. részét ki is fizette; visszagondolva a mult évek sikereire talán nem hiu reménynek adunk kifejezést, ha azt véljük, hogy a február 13-iki bálunk tiszta jövödelme képesitni fogja az egyletet a 4-ik részlet kifizetésére férhessenek, kutyákká, macskákká, egerekké változnak, a keresztények hulláiból vagy kigyók és békákból kivont folyadékot használnak az ördögtől boszorkányporokat, boszorkányvajat s más különféle kenőcsöket kapnak, melyekkei, hogy láthatlanok legyenek magukat és eszközeiket bemázolják. — Ezután a gyülekezet feloszlattatván, az ördög a boszorkányok szemeláttára lángnyelvek között hamuvá ég és eltűnik. Gyakran történik, hogy az ördög ugy is mint széptevő, udvarlási kirándulásokat tesz. Ilyenkor, hogy kísértetei, csábításai biztosabb sikert arassanak, mint daliás lovag, vagy csinos katona jelenik meg; érdekes családi neveket vesz föl; az elhagyott kesergő, vagy Ínségtől sanyargatott nő elébe lép; majd vigasztalja majd fenyegeti, megajándékozva öt, boldogságot igér; mig végre elbuktatván a nő anyának érzi magát. Most már felnyílnak ugyan szemei, de nincs többé sem vissza térés sem menekülés, a viszony tovább foly s a nő az ördög nevében vérrel, szénnel és sóval megkereszteltetvén a boszorkányok közé maradandólag fölvétetik. Különben ki a boszorkányok közé felvétetni akar: annak eskü alatt mindörökre le kell mondani Istenről, Jézus Krisztusról, szűz Máriáról, minden szentekről és a keresztény vallásról; le kell mondani a keresztényi örök boldogságról. El kell ismerni, hogy az ördög az igazi ur, a valódi Isten; ennek kell hűséget és engedelmességet esküdni, mert csak akkor élvezheti az élet minden kéjeit és örömeit mert csak így juthat be az ördög csillogó paradicsomába. Az eskü altétele után az ördög balkeze karmaival az ujoncz testének baloldalára elt'órülhetlen jelleget (stigma diabolicum) nyom, s egy arany darabbal a balszemébe egy béka alakot varázsol, mely a többi boszorkányok előtt ismertető jel gyanánt szolgál. Az ekképpen felavatott minden érintéssel álmot idézhet elő. Ha éjjel távozni akar a nélkül, hogy házastársa által észrevétessék: vagy elaltatja ezt, vagy egy pálczát tesz elhagyott fekhelyére, mely is, s igy továbbra is megmarad kamatozásra az egyletnek 1000 forint körüli tökéje (Január i-én 978 frt 27 kr) mely a pápai takarékpénztárban van elhelyezve; de mindezek mellett a helyi szükölködökröl sem feledkezik meg az egylet, s uj év után minden évben tűzifát szokott kiosztani a szegények közt, támogatva ebben M. Gróf Esterházy Móricz ur és neje O Méltósága által, kik egyletünk tagjai, s állandó jótevői. Ugyan ezen alkalommal tudomására hozzuk a t. közgyűlésnek, hogy Lóskay Miklós kir. középitészi felügyelő, ki az egylet alakulásakor már alapító tag lett, alapítványát a mult napokban 100 frtra egészítette ki. Mielőtt a pénztári számadás részletezésére áttérnénk, felemiitjük a t. közgyűlésnek, hogy indítványunk, mely szerint 200 taggal is lehessen vidéki választmánynyá alakulni, az országos közgyűlésen nem fogadtatott el, de azért megmaradunk, s megmaradhatunk önálló fiók egyletnek, azonban igyekeznünk kell a tagok számát annálinkább szaporítani, miután haláleset, elköltözés, sőt az egyletböli kilépés által a tagok kevesbedése jelentékeny, mely az 1886-ra jelentkezett uj tagok által még pótolva egészen nincs. Most pedig bejelentjük a t. közgyűlésnek, hogy az 1885-ik évi számadás, melynek bevétele 846 frt 47 kr, s kiadása szinte annyi volt, s melyből a központot 224 frt 35 kr illette, jan. 2-án elkészült, s január 6-án a számvizsgáló bizottság által megvizsgáltatván, kifogástalannak találtatott, miért is az elnökség a számadást azon megjegyzéssel mutatja be a t. közgyűlésnek, hogy Galamb József pénztárnok urnák elismerő köszönete mellett a felmentvényt megadni méltóztassék. Midőn még röviden felemlítjük, hogy az egylet a mult 1885-ik évben rendes évi közgyűlésén kivül, mely egyszersmind újra alakuló ülés volt, öt választmányi ülést tartott, melyen 31 különféle tárgy intéztetett el, ezek közt kétségkívül legnevezetesebb a színházi estély rendezése, mely az egyletnek 404 frt 79 kr bruttó jövedelmet, illetve a kiadások levonása után 300 frt tiszta jövödelmet hozott, a többi ügyek részletes felsorolását annál kevésbé tartja az elnökség szükségesnek, miután a választmány jelentése az egyleti működés fontosabb mozzanatairól ugy is fel fog olvastatni. Az alapszabályok 11-ik §-a értelmében a választmányi tagok 3 évre választatnak ugyan, a választmány egy harmada azonban évenként sorshúzás utján kilép, a kilépők újra megválaszthatok, és a választás szavazással történik; miután a pápai fiók egyletnek az elnökök, alelnökök és hivatalnokokkal együtt 32 választmányi tagja van, a nevezetteken kivül pedig huszonöt, a folyó évben sorshúzás utján kilép 8, — 1887ben ismét 8, - 1888-ban pedig azon 9 tag, kik az előző 2 évben sorsolás alá nem estek; tekintettel azon körülményre, hogy néhai Bocsor István választmányi tag meghalt, kisorsolandó lesz jelenleg 7 vál. tag — választandó pedig 8, az elnökség a kisorsolásra és szavazatszedésre a 3 tagu bizottságot kiküldvén, felhívja a t. közgyűlést a választás alapszabályszerü megejtésére. Ezek után az elnökség megköszönve a tisztelt választmány minden alkalommal tapasztalt támogatását, és megköszönve az egylet összes azonnal a távozó alakját veszi föl. A legkisebb ajtónyilás vagy a kulcslyuk elég neki a ki és be juthatásra. Néha pedig a boszorkányok közé való felvétel ünnepélyes szerződés mellett történik, mely vérrel pecsételtetik meg. A boszorkányok és boszorkánymesterek egyik fontosabb feladatát képezi az is, hogy az emberek, főleg pedig a hitvesek között viszályt és gyűlölködést gerjeszszenek. Egy 1591-ben elitélt beszorkánymester önként vallotta, hogy az ördög maga parancsolta meg neki, hogy az embereket egymás ellen izgassa. Egy másik 1609böl ugy adja elő, hogy ö a számtalan sok betegség, szélütés s haláleset mellett, melyeket keze kinyújtása vagy a ruhának puszta érintése által okozott, több házasságot is feldúlt legyözhetlen ellenszenvet szítván a hitvesek között. De ki tudná itt a boszorkányok feladatait, eszközeit és bűntetteit mind elősorolni. Annál az asszonynál például egy alma már hét izben idézte elő az idétlen szülést, emitt egy leányt a sör ital hajától foszt meg; ott egy gyermek savanyú szeder, vagy vállára ütéssel van megvarázsolva; itt pedig egy férfi eszét, sőt életét veszti egy korty ital miatt. Egyik boszorkány a szomszéd tehenét orsóval feji, egy másik a komaasszonynak kenyeret ád, mire térdei ennek anyira feldagadnak, hogy csak dohányból és mézből készült tapasz oszlathatja el. Máskor mezei egerek, ártalmas hernyók s férgek támadnak, ha a boszorkányok bizonyos tárgyakat egy edénybe összeföznek. Egy fiatal angol lord Rothlandshire meghal, mert balkesztyüjét megfőzik, átlikasztják és földbe ássák. Anglia lord protectorának, a gloncesteri herczegnek neje Cobham Eleonóra, kit szintén boszorkánynak tartottak, férje szerelmét egy igen szép fiatal leány iránt az által gátolta meg, hogy ezen leánynak viaszból készült szobrát egy fülkében elrejtve magánál tartja. IV. Henrik angol király életét pedig olykép igyekszik lassanként kioltani, hogy a királyhoz hasonló viasz alakot készíttet és ebbe a sziv és tagjainak részvétét, a megjelenteknek pedig szives türelmét és érdeklődését, azon óhajtással zárja be elnöki jelentését, hogy egyletünk, mely alakulási időre egyike az elsőknek az országban, anyagi sikereire, s erkölcsi ereje, s hatására nézve is egyike legyen hazánk legvirágzóbb egyleteinek. Pápa, 1886. december 31. Pap János, Kiss László?ié, társelnök. I 4 társelnök. Közegészség ügy. Veszprém megye közigazgatási bizottságának f. évi január hó 1-én tartott ülésén Dr. Kerényi Károly in. főorvos a következő egészségügyi jelentést terjesztette elő: ! A közegészség január hóban — Pápa r. t. város továbbá Zircz, Lókut, B. magyar és német Szombathely községek kivételével — a mennyiben Pápán a hagymáz uralgott járványosán, a többi nevezett községekben pedig vörheny betegedések fordultak elő — ezeken kivül a közegészség a megye legnagyobb részében kedvezőbb volt mint az előző hónapban mert a iietegedés és halálozás kevesbedett. A legkiterjedtebb betegedések voltak a légzés szerveinek hurutos és lobos bántalmai, ezek mellett izületi csuzok és toroklobok is gyakran előfordultak; a hagymáz a mely már az őszi hónapok alatt egyes községekben kisebb nagyobb mérvben uralgott Pápa r. t. város lakosai között járványos kiterjedést vett, a betegség járványszerű jellegének megállapítása valamint terjedésének lehető meggátlása czéljából teendő óvintézkedések végett a városi egészségügyi bizottság összehivatott és annak ülésében tekintettel a számos megbetegedésekre a kór járványos jellege megállapitatott, a tek. alispáni hivatal részéről a közegészségügyi XIV. t. cz. 33 és 157 §§-ainak e) pontja értelmében az iskolák és tanodák ideiglenes bezáratására hozott határozat, minthogy a betegek legnagyobb számát nem annyira tanulók mint inkább más foglalkozásbeli 15-20 sőt magasabb életkorban levő egyének képezik, egyelőre felfüggesztetett, elrendeltetvén azonban a törvény szigorú követelményei szerint a betegek bejelentése azoknak lehető elkülönítése, a szegények gyógyszerekkeli ellátása, a lakások fertőtlenítése s figyelmeztetve lett a lakossúg arra is, hogy azon házaktól a melyekben hagymázban fekvő beteg van, tanulót mind addig mig a beteg fel nem gyógyul és a lakás kellőleg fertői lenit, ve nem lett. az iskolába járástól viszszatartózlassanak, elrendeltetett továbbá, hogy a járvány terjedésének meggátlása czéljából a törvényszerű óvintézkedések pontosan végre hajtassanak. — A legutóbbi napok alatt a járvány jelentékenyen alább hagyott; az ápolást nélkülöző betegek részint az irgalmasok kórházában, részint a városi üres lovas laktanyában lerendezett külön kórodai helyiségben vannak elhelyezve, a hol azok kellő ápolásban részesülnek, az orvosi kar a betegek gyógykezelése körül kellő ügy buzgósággal jár ei és a kiadott óvintézkedések foganatosítása tekintetében is a lehetőség korlátai között mindent megtesznek, a járvány egyes súlyosabb kóralakokat kivéve átlag enyhe lefolyású; — megbetegült a legutóbb hozzám érkezett kimutatás szerint összesen 90, meggyógyult 29, meghalt 8, beteg maradt 53. Borzavár és Bársonyos községekben a vörheny szűnő félben van, a járvány eddig szelíd lefolyást követett, a megbetegültek, meggyógyultak és meghaltak számaránya a •//. alatt ide mellékelt kimutatásból kitűnik, legújabban fellépett a kanyaró Zirczen, Lókuton, Bakony

r M. Szombathelyen, ezen községekben is a kór terjedése ellen a kellő óvintézkedések hatóságilag elrendeltettek. A cholera járványt megelőzőleg a nagy inéit, m. kir. belügymínistciiumlól és ezek alapján a tek. agyvelő táján minden nap hosszú, hegyes tűket szurkál. Azon vélemény, hogy. Cobham Eleonóra a gloncesteri hercegné boszorkány volt, onnan eredt, mert nem rostéit értekezni a tudósokkal és hitt a csillagászatban, s a csillagászoknak, kiket a nép ép ugy, mint a hires Kepplert s Luthert is boszorkányoknak tartotta. Megjegyzendő, hogy a néphit szerint a boszorkányok legtöbbnyire sovány testű ránezos arczu, kóczos hajú, kancsal szemű, s hosszú körmű alakok. Szépek és fiatalok ritkán vannak köztük. S általán véve gyógyítással és jövendömondással foglalkoznak. A tópartján. Elmerengek, elmerengek a habzó hullámokon, — melyek fodrozva ujjúinak és múlnak gyors dagálylyal és aszálylyal kis medrökben — oly kietlen a táj — füzek nem mártogatják lankadt ágaikat, nád nem susog bús regéket — a parti fecske csipogása nem élénkíti a csendet, sirályok, szárcsák s halászkák sehol nem láthatók — nem lengeti szellő a yachtok vitorláit — a hold vagy napsugár nem rezeg — nem tükrödzik vissza a felszínen •— csak egy kis „evező" locscsanást hallok folyton — s mégis órákig elandalodom a tópartján ! Fantásiám átvisz túl a nagy Oczeánon. a tenger zúgása siketitöleg hat érzékeimre, elvisz a pálma és narancs ligetekbe, bambusznád recsegve integet — áloé, agavé virágait csodálom, a madarak szinpompái kápráztatnak, a kúszó növények mint tarka hímzett függönyzet himbálódik keresztül utamon, meleg verőfényes napsugár ömlik szét varázsfátyolként a tájon — oh de félre te csaló kép — vissza-vissza a tópartjára, hol a kis evező fáradtan hever — sajkám telve habzó hullámzattal — s a tó elhaló csendje váljon mit jelent ? — Ohó — hisz már kész a szappany ! alispáni hivataltól kiadott utasítások értelmében a hatóságok és azok egészségügyi közegei részéről a rendőri intézkedések foganatosítása szorgosan ellenőriztetett, a köztisztaság álialában kielégítő volt. Öngyilkoság volt 3, u. m. önfelakasztás által 2, lőfegyver által 1. Elmekór miatt megvizsgáltatott Sikátor községben I egyén és annak az országos tébolydába leendő elszállítása véleményeztetett. Az állategészségi viszonyok mindenütt kedvezők voltak, járvány nem uralgott. 2k. crCs^étt-vj-i Károly megyei főorvos. Szabály rendelet Pápa városa te7-ületére a foglalkozást közvetítő és cseléd szerző-üzletről. 1. Ezen üzlet gyakorlására nem nyerhet oly egyén engedélyt, a ki a hatóság előtt mint erkölcstelen életű ismeretes. 2. Foglalkozást küzvetitő, vagy cseléd szerző üzIÄ nyithatására Pápa rendezett tanácsú város területére csak 4 engedély adatik. 3. Ezen üzlet tulajdonosa tartozik 100 forint óvadékot letenni a hatóság pénztárába minden kamat nélkül, az ipar engedély kiadása előtt. Értékpapír, vagy ingatlan gyámsági biztosíték is elfogadható. 4. A hatóságilag megállapított árszabály az üzleti helyiségben mindig kifüggesztve tartandó. A jelentkezésnél bárminő díjat szedni tilos. Az árszabály szerinti díj a szolgálatba lépéstől számított 8 nap alatt esedékes. A szedhető díjak a következőkben állapittatnak meg: 1.") inas szerzésért 20 és 30 krt; 2.~) sesegéd szerzésért 50 és 50 krt; 3.} könyvvivő vagy üzlet vezetőért 3 frt és 3 frt; 4.~) kocsistól 50 és 50 krt; 5.J cselédtől 25 és 25 krt; 6.) szoptatósdajkától 50 é8 50krt; 7.~) szakácsnétól 80 és 80 krt. 5. Az üzlet tulajdonosnak rendes könyvet kell vezetni, e könyv alakja beosztása és tartalma a következő: A foglalkozást kereső Cseléd vagy munka könyvet kiálliló halóság neve Jelentkezés napja. A gazdának kihez szegődölt Beszegődés napja A kőzve titésért szedeti dij Neve Cseléd v. munka könyv sz. Cseléd vagy munka könyvet kiálliló halóság neve Jelentkezés napja. A gazdának kihez szegődölt Beszegődés napja A kőzve titésért szedeti dij Neve Cseléd v. munka könyv sz. Cseléd vagy munka könyvet kiálliló halóság neve Jelentkezés napja. Neve Lakása Beszegődés napja A kőzve titésért szedeti dij Neve Cseléd v. munka könyv sz. Cseléd vagy munka könyvet kiálliló halóság neve Jelentkezés napja. Neve Lakása Beszegődés napja frt kr 6. Az üzlet valamint az üzleti könyvek a rendőrhatóság által bármikor megvizsgálhatók. 7. A foglalkozást kereső egyéneket kellő igazoló okmány nélkül beszegődtetui tilos. Cselédeknél cselédkönyvnek kell lenni, továbbá tilos a saját személye felett, nem rendelkező egyént az apa vagy gyám, avagy gyámhatáság beleegyezése nélkül beszegődtetni. 8. Az üzlet tulajdonos a nála jelentkező egyén erkölcsi viseletéről tudomást szerezni, s erről a felfogadót híven értesíteni tartozik. 9. A már beszegődött egyént máshoz szerződtetni , vagy más helyre csábítani, vagy elbocsájtás nélkül távozottnak helyet szerezni tilos. 10. Az üzlet tulajdonos tartozik üzleti helyiségeit tisztán tartani. 11. Az üzlet tulajdonos köteles minden nála jelentkező és magát kellően igazolt egyénnek személy válogatás nélkül helyet közvetíteni. 12. Az a közvetítő vagy cselédszerző, a ki a jelen szabály rendelet határozatai ellen vét, az iparhatóság által 50 forintig terjedhető pénzbüntetésre büntetendő. 13. A kik ezen üzletekre 1884. október 1-je előtt szereztek jogosítványt, azok is kötelesek a jelen szabály rendelet határozatát betartani. A városi képviselőtestület 110/1884. sz. határozatának megfelelóleg módosított s az által ekép elfogadott ezen szabály rendelet ellen — ennek 30 napot meghaladó időn át közbetekinthetésre volt kitétele után, semmi észrevétel vagy felebbezés be nem érkezett. — Pápa, 1885. január 2. Osváld Dániel h. polgármester m. k. JVagy Boldizsár főjegyző 111. k. 47863. szám. — „Jóváhagyom" Budapesten, 1885. november 24. A minister helyett Matlekovics. Hivatalos rovat. Pápa város t. adózó közönségéhez! Figyelmeztetik a t. adózó közönség, miszerint a f. évi első negyedre vonatkozó adó- és pótlékfizetési határidő a folyó hó 15-ikével lejár, — mindazok tehát, a kik a folyó év I-ső negyedere járó kir. adó és városi pótlékjukat még le nem fizették, azt az emiitett határidőig lefizetni siessenek, mert a kitűzött határidőn túl már a törvényben megszabott késedelmi kamatok és végrehajtási költségek fizetésére is lesznek kötelezve. Azok pedig kiknél már régebbi tartozások miatt foglalás történt, tartozásuknak most már azonnali befizetésére annál inkább is figyelmeztetnek, mert már a jövő héten a III. fokú végrehajtás fog ellenük foganatosíttatni. Pápa, 188G. február 6-án. A városi adópénztár. KÜLÖNFÉLÉK. — Ifj. Esterházy Móricz grófot a budapesti nemzeti Casino választmányi tagjául választá. A választmányban vannak kivüle még többek közt Apponyi Albert gróf, Bittó István, Dessewfy Aurél gróf, Fejérváry Géza br., Szapáry Gyula gróf, Széchenyi Pá! gróf miniszterek, Tisza Kálmán miniszterelnök. Szeretve tisztelt főispánunk e megválasztása kétségtelenül i szép kitüntetés.