Pápai Lapok. 13. évfolyam, 1886

1886-11-28

15- A m.kir. belügyministemek, az állandó választmány ügyrendjéről alkotott szabályrende­letünkre vonatkozó leirata. 16. A m. kir. belügyministernek az 1887. évi költségvetési előirányzatra vonatkozó intéz­vénye. 17. A m. kir. belügyministernek — a köz­ségekben (rendezett tanácsú városokban) a pénz­tári kezelés és számvitel módjának szabályozá­sára vonatkozó leirata. 18. Nyitra vármegye közönségének a kép­viselőházhoz intézett felirata, melyben a magyar nyelvnek a diplomatiai használatban a költsönös­ség és viszonosság elvénél fogva érvényt sze­rezni óhajt. 19. Arad megye közönsége és tisztikara főispánjának Tabajdy Károlynak elhalálozását tu­datja. 20. Az országos magyar iskolaegyesületnek erkölcsi és anyagi támogatást kérő átirata. 21. Zala vármegye közönségének a »Zala vármegye történetes czimü müvet ajánló átirata. 22. Az Anyós emlék bizottság jelentése. 23. A székházépitö bizottság évnegyedes előterjesztése. 24. A vármegye alispánjának a Budapesten alakult »Orszagos erkölcsnemesitö egyesület«-re vonatkozó előterjesztése. 25. Alispáni előterjesztés a törvényhatóság területén létező marhahajtó utaknak az ujabb viszonyokhoz mért módosítás tárgyában. 26. Az 1887. évre kivetendő betegápolási pótadó %-ának megállapítása. 27. Az 1887. évi katona beszállásolási pót­adónak megállapítása. 28. A m. árvaszéknek a mező-komáromi árva értékekre vonatkozó előterjesztése. 29. A legtöbb egyenes államadót fizető bi­zottsági tagoknak 1887. évi névjegyzéke. 30. Alispáni előterjesztés a községi szegé­nyek 1885. évi létszámáról és ellátásáról. 31. Am. főszámvevőnek előterjesztése, hogy a rn. számvevőséghez egy Írnoki állás rendszere­sítessék. 32. Devecser nagy község képviselőtestü­lete által a község kötelékébe való felvételért fizetendő dijak megállapítása, biztosítása és be­hajtása tárgyában alkotott szabályrendelet. 33. Siófok községnek a községi kézbesítőre vonatkozó határozata. 34. Ajka községnek a község tagosítás! tér­képének és föld könyvének lemásolására vonat­kozó határozata. 35. Ügyészi előterjesztés Purgly Sándor kőkuti lakos tulajdonát képező „Kökuf" pusz­tának és gróf Nádasdy Ferencz nádasd-ladányi lakos tulajdonát képező „Riki" és „Besnyö" pusztáknak önálló pusztákká leendő nyilvánítása tárgyában. 36. Csernye község képviselő testületének azon határozata, melyben a községben létező felekezeti iskoláknál a'Ualmazott tanítóknak 50 frt segélyt szavazott meg. 37. Reé Jenő ajkai lakosnak kérvénye, mely­ben az általa bérelt „Csóta" pusztát önálló pusz­tává nyilváníttatni kéri. 38. Özv. Kremo Józsefné hajmáskéri lakos­nak nyugdíjaztatás iránti kérvénye. 39. Kenessey Géza pozsonyi lakos honvéd főhadnagy nemesi bizonyítvány kiadatását kéri. 40. Orel József polányi tanítónak nyugdíj ügye­41. Rede-községnek nagy községgé alaku­lás engedélyezése iránti kérvénye. 42. Költségvetési előirányzatok. 43. Községi házi számadások. 44. Községi szegényalap számadások. 45. Alispáni előterjesztés a községi faisko­lákról szóló szabályrendelet módosítása iránt. 46. Küldöttségi jelentés, a megye egész te­rületén érvényes hegyrendszabály megalkotása iránt. 47. A Somlyó hegység hegyrendszabályai. 48. A megyei gazdasági egyesület előter­jesztése,­az ebadóról szóló szabályrendelet meg­alkotása iránt. 49. A megyei gazdasági egyesület előter­jesztése, az éves cselédek felmondási és szegö­dési idejének megállapítása tárgyában. A kormányozható léghajó. (Vége.) Az első kormányozható léghajót Giffard Henrich (francia gépészmérnök készítette. Szi­varalaku, hossza 44 méter, átmérője 12 méter, térfogata 2500 köbméter ; tölteléke légszesz volt; hajtóereje gőz, hajtókészüléke háromlóerejü-gép lapos kétszárnyu-csavarral, gyorsasága másod­percenkint 3 méter : s igy csak szélcsönd ellen, illetőleg I—2 fokos szellő ellen haladhatott. Az első kísérlet 1852-ben történt Párizsban. Husz évvel később, 1872. február i-én, Du­puy de Lömé, a francia hadtengerészet föépitész­mérnöke, a méltán nagynevű hajóépítő, szintén Párizsban mutatta be kormányozható léghajóját, melyre pazarul költött a francia kormány. E lég­hajó szivar alakú, hossza 36 méter, átmérője 15 méter, térfogata 3150 köbméter; tölteléke kö­neny volt; hajtóereje 4 ember testereje, hajtó­készüléke lapos kétszárnyú csavar, gyorsasága másodpercenkint 27 méter: s igy a hozzáfűzött reményeket távolról sem elégítette ki. A Meus­nierféle pótléggömb alkalmazva volt. A villamosságot Gaston de Tissandier al­kalmazta először hajtóerőül: 1881-ben, a párizsi villamkiállitás alkalmából, bemutatta a francia fővárosban kormányozható léghajóját, mely azon­ban 3 métert haladt egy másodperc alatt. Ez azért nem kielégkö eredmény, mert Középeurópa síkjain gyakoriak oly szelek is, melyek 12—14 métert rohannak másodpercenkint. A következő két év alatt a nevezett Albert fivérével együtt uj kormányozható léghajót ké­szített, amely munka és kiállítás tekintetében haladást képezett. Szivaralaku, hossza 28 méter, átmérője 9-2 méter, térfogata 1060 köbméter; tölteléke köneny volt; hajtóereje villamosság, haj­tókészüléke lapos kétszáruyú-csavar, gyorsasága másodperczenkint 3 méter. Csavarja, melyet Tá­tin Viktor készített, 2.85 méter átmérővel és csak 7 kilogram súlylyal- birt; az egész léghajó súlya csak 704 kilogram; a villamgép, a csavar, a vil­lamütegek s azok 2'/, órai munkára elegendő folyadéka csupán 208 kilogram súlynak. E lég­hajó 1883. október 8-ikán délutáni 3 óra 20 perc­kor csaknem szélcsöndes időben szállott fel Pá­rizsban és 4 óra 35 perckor bocsátkozott le Croissy-sur Leine mellett. Renárd és Krebs akkorU utászszázadosok, a chalais-i (Meudon mellett) hadi léghajó-gyár parancsnokai, 1884. augusztus 9-ikén délután 4 órakor szállottak fol először — szélcsöndben — kormányozható-íéghajókkal , mely szivaralaku , hossza 50.42 méter, átmérője 8.4 méter, térfo­gata 1864 köbméter; tölteléke köneny volt; haj­tóereje villamosság, hajtókészüléke elöl alkalma­zott kétszárnyú lapos-csavar, gyorsasága másod­percenkint 8 méter, hordkepessége 2000 kilog­ram; a villámüteg súlya 1 lóerőre csak 19.35 kilogram; a Meusnier-féle pótléggömb alkalmazva van; a villamütegek számára 4 órán keresztül tartó folyadék van készletben. Ez alkalommal a léghajó 7.6 kilométer hosz­szu légutat tett meg 23 perc alatt, azután föl­szálló helyére lebocsátkozott', sebessége hát 5.5 méter volt másodperczenkint. Másodszor 1884. szeptember 12-ikén szállott fel az akkori francia hadügyér, Campenon tábornok jelenlétében. A gép egyik csavarja eltörvén, a légutazás elma­radt. Harmadszor 1884. november 8-ikán szállott föl; 45 perez alatt 19 kilométer hosszú légutat tett meg, azután pedig fölszálló helyére lebo­csátkojott; sebessége hát 8 méter volt másod­percenkint. E kormányozható léghajóról Hervé Mangon tőn a francia tudós-társaságnak hivatalos jelen­tést 1884. augusztus 18-ikán; Hugó Viktor pe­dig, a »megfejtett problémá«-t lelkesült költe­ményben üdvözölte s énekelte meg. Északamerika Egyesült államaiban 1870 óta kísérlet kísérletet követ a kormányozható lég­hajózás terén; számosan ezek között sikerültek. Oroszországban Vladimír nagyherczeg. a cár fi­vére, elnöke a hadi léghajó bizottságnak. Fran­ciaországban nemrég lön a hadi léghajó-osztály a haditávirda osztálytól elkülönítve; parancsno­kává Renard Károly őrnagyot (az említett utász századost) nevezték ki; a hadiléghajók állomás­helyeit — 20 körül — időről-időre a hadügyér határozza meg. Németországban a hadseregnél különálló hadilégosztály (Ballon Detachement der Armee) van szervezve; ehhez vannak beosztva lehorgonyzott léghajók. (Ballon-captiv); kormá­nyozható léghajóval a német hadsereg nem bír. És nálunk? Az osztrák-magyar hadseregnél (hasonlókép a két honvédségnél) e téren még misem történt: a Lothringen-hirodalom közös had­ügyére, ősrégi szokásához hiven! (két honved­ügyére kartársuktól példát vesz) csakis akkor fo­gad el hasznos újítást a hadsereg fölfegyverzé­sénél, ha előbb e hasznos ujitás által csatát csata után elveszít: lásd a hátultöltő puskák által oko­zott 1866-ki csehországi óriás vereségeket— — hogy egyebet ne említsünk. Pedig a kormányozható léghajók légtorpe­dóinál veszélyesebb támadó eszköz nincs! A »Magyar Léghajózó egylet«-nek többféle kormányozható léghajómintán kivül egy nagy irányitható léghajója van, melynél a legújabb vív­mányok célszerűen alkalmazvák; szállóernyöje, amely önműködő készülékkel bii, például, oly gyakorlati szerkezetű, minőt még sehol sem lát­tam, ^edig tapasztalatból ismerem a legújabb szerkezetű kormányozható léghajókat: az észak­amerikaiakat legutóbb 1883. nyarán vettem szem­ügyre a helyszínén, a franciákat pedig utószor ez év tavaszán szemléltem meg Meudon-ban. L'hosle (francia léghajós) ez év július havá­nak 29-ik napján éjfél előtt félórával Cherbourg­ból indult el »Le Torpilleura nevü kormányoz­ató léghajójával (kísérője csak Mavgot József a hírneves francia csillagász volt) és a léghajókra kiváltkép veszélyes Canal la Manch-on (szünet Cyrilnak innét el kell távoznia, gondolám, s nem fo­gom bevárni a várt kamatokat. Ugyan e reggelre lovakat rendeltünk; Saalburgba akartunk kirándulni, s ez alkalommal férjemet rá akartam beszélni, hogy utazzunk el délután. Alig hagytuk el a várost, mi­dőn a baleset, mely drága férjemet örökre megfosz­totta elméjétől, előadta magát. — Egy kutyák által vontatott tejhordó taligától lovam' megijedt s félre ugorva, az ut melletti kis árokba esett; de én sze­rencsésen menekültem és nem szenvedtem semmi sé­rülést. Cyril leugrott lováról s sietett engem felse­gíteni; midőn lehajolt, a lábra állni igyekvő ló Cy­ril homlokát megrúgta — s ő e perctől fogva, öt napig eszmélet nélkül feküdt — homlokán oly seb volt látható, a minőt üvegben egy messziről dobott kő okozhat. Csak halk lélekzése s üterének rendet­len ütése bizonyitá, hogy még él; sz .nei bár nyitva voltak, mégis tökéletesen érzéketlenek voltak a vi­lágosság behatása ellenében. A sértett rész meggj-ó­gyitására műtétet vittek véghez rajta, mely elég jól sikerült s minden külső jel a felgyógyulásra kedve­zőnek mutatkozott. Csak midőn már egészen veszé­lyen kivül volt férjem, jutott nekem azon lehetőség eszembe, hogy e sérülésnek még a halálnál is bor­zasztóbb következménye is lehet, s majdnem óhajtot­tam, hogy az Úr Isten inkább vegye el tőlem, mint­sem őrülten adja nekem vissza. De nem ugy történt. Emlékező tehetsége és elméje oda volt örökre, s az orvosok nem akartak Jiiu réménnyel ámítani. Leány­kánkat elhozattam s néhány hónapot itt fogunk töl­teni, mert szegény férjemet mulattatja a. sok nép s a zene s jó barátaink is vaunak itt. A mi a rouge­et-noir játékot illeti, a mit nálunk látni volt alkalma önnek, története a következő: Egy napon megkísér­tem Cyrilt a.játéktermekbe vezetni; azt gondoltam, hogy szegénynek elméje sokkal is homályosabb, sem hogy a játék valami hatást gyakorolhatna reá; de ő annyira izgatott s ideges lett, s folyton nézni akarta a ját Skót, hogy jónak találtam a termeket vele el­»gvm\ otthon 8ior*koa4s4r* egy »iait&ui* j*U szó asztalt állitottam fel számára s utánzott aranyok­kal játszunk. Azon képzelődésben él most, hogy min­dig veszt, s e miatt sokszor akart már orvossal ta­nácskozni, de megígérte, hogy tudtom nélkül nem fogja ezt tenni. Elmondtam önnek történetünket s talán a be­tegnek kezelésére némi irányt fog adui orvos urnák Tudom megbocsát, hogy annyira fárasztottam." Ezen elbeszélés oly mély benyomást tett reám, hogy nem birtam más szavat kiejteni, midőn Dr. Eichte belépett, mint: „Ez a vége doctor? És mi lelte a páratlan jóságú asszonyt, e kincset?" „Természetesen rajta voltam, hogy Martynék minél előbb hagyják el Homburgot", monda barátom; „miután a férjnek egészségi állapotára nézve ép oly rossz hatást gyakorolt ittlétük, mint a milyen kíno­san hatott a szegény nőre is; — de mindenféle ne­hézségek akadályozták e terv kivitelét. Martyn asz­szony bár mindent eltűrt s szenvedett a megtébolyo­dott kedvéért, mégis irtózott azon gondolattól, hogy rokonaival találkozzék. Férje egészsége elég kielégítő volt, — az asszonynak itt sok jó emberei lévén, végre elhatároztuk, hogy miután itt olcsóbban élhet­nek, mint Londonban, a jövő telet okvetlen Hom­burgban töltsék el. Sokszor voltam náluk ezen idő alatt, Martyn csöndes és tűrhető állapotban volt, s neje szinte vidámabb lett, midőn látta kis leányával játszani, vagy midőn feleségemmel valami könnyű kár­tyajátékban volt elmélyedve. Ugy látszott, mintha a szegény asszony élete mégis kedvező fordulatot venne; férjét gondozva, és kis leányát nevelve meglehetősen nyugodtan teltek el napjai. Azonkívül a remény, hogy férje még vissza nyerendi elméjét, nem hagyta el a szegény nőt, úgy annyira, hogy azt kivé, miszerint ezen borzasztó bánat el fog mului és majd életük történetében egy szakaszt fog képezni. Április hó rendkívüli hideg lévén, hirtelen egy heti nagy hőség következett be. Egy napon Martyn asszony megláto­gatott, a kis leánya miatt kérte orvosi tanácsomat. Editke vaitosiitöteg sokiig volt este * kertben, s megfázott. Anyjával együtt elmentem lakásukra; — a gyermeket lélekzet után kapkodva találtam, és a diphteritis minden előjelei mutatkoztak rajta. Martyn kapitányt néhány jó barátra biztuk, de nejét, amint képzelheti, semmi áron nem lehetett eltávolítani gyer­meke beteg ágyától. A következő napon a beteg ál­lapota rosszabbra fordult s anyját a közeledő halál lehetőségére elő kellett készíteni. Három napig gyer­meke ágyánál virasztott, minden második órában ám­moniumot adott neki, kifüstölte a szobát s változtatta az ágyneműt. Mindent maga tett, mert félt, hogy más nem teljesítené pontosan rendeleteimet. Negyednapra tudtam, hogy a erisis be fog következni, — a gyer­mek állapota jobbra fordult s egy pár óra múlva azon hírrel örvendeztethettem meg a szegény anyját, hogy a közvetlen veszély elmúlt. Kértem, hogy bízza most a kis beteget egy ápolónőre, miután a jelenlegi sta-~ diumban a betegség ragályos; de lehetetlen volt őt a háztól eltávolítani. Mialatt a gyermek lassan kez­dett javulni, az anya ugyanazon halálthozó betegségbe esett. Három nap múlva mindennek vége volt, — ereje az elöbbeni bánat s fáradság által meg levén törve, nem győzhette le a borzasztó betegséget. Kö­vettem őt a sirig, melyben most nyugszik; — férjét s gyermekét arra tanítottam, hogy örömüket leljék a sir feldíszítésében. A szegény férj szerencséjére meg van kiméivé vesztesége nagyságának öntudatától. Sok rosszat s nyomort látunk itt, de sok szépet 'és jót is. Történetemnek ime vége van." Pipáinkban régen elaludt a tüz, mialatt a szo­morú történetet végig hallgattam. De ittlétem alatt nem voltam képes ujolag a temetőbe nienni. A következő évben ismét Homburgban voltam, de nem álhattam meg, hogy ne nézzem meg még egy­szer e sirt, mely annyira meghatott a mult évben. A régihez hasonló kereszt volt felállítva egy ujabb sir­halom előtt azon felirattal: hogy Martyn Cyril is, itt nyugszik bókében. — Kis Edidet Dr. Eichték vet­ték magukhoz, mig édes anyja rokonai el nem vi­1 szik Angolorszigbiu nélkül egymást keresztező szélrohamai vannak már néhány méternyire is a tengerszin fölött) keresztülröpülvén, 6'/ t órakor London mellett földre bocsátkozott. Ez bámulatos eredmény, a mely a német hadügyérnek óriási félelmet okozott. • Szegény Battenberg Sándor herceg! talán e miatt. ~~KÜLÖNFÉLÉK. — Meghívó. Hivatalos tisztelettel meg­kérem a t. törvényhatósági bizottság tagjait, hogy az 1886. évi deczember hó 6-án és a kö­vetkező napokon tartandó törvényhatósági ren­des közgyűlésen megjelenni szíveskedjenek. — Veszprém, 1886-dik évi november hó 17-én. — Véghely Dezső, kir. tanácsos, alispán. — Méltóságos Grróf Esterházy Móricz úr a korcsolya egyletnek, úgy mint az előző évek­ben az idén is szives volt átengedni korcsolá­zásra azon területet, melyet az egylet ekkoráig használt. — Meghívó. A » Veszprémmegyei gazda­sági egyesület« Veszprémben 1886. évi deczem­ber hó 5-ik napján d. e. 9 órakor rendese-igaz­gató választmányi és ugyancsak az nap f délután 3 órakor rendes 'közgyűlést tart, mely ülésekre a gazdasági egyesület igazgató-választmányi, il­letve összes tagjait tisztelettel meghívom. A meg­tartandó ülések főbb tárgyai: 1) alelnök válasz­tás. 2) az egyesület 1887. évi előirányzata, és 3) az első magyar általános biztosító társaság jég­biztositasi szövetsége. Veszprémben, 1886. no­vember hóban. Gróf hsterliázy Móricz, a gazd. egyesület elnöke. — Békássy Károly temetése — mint előre látható volt — igen nagy részvét mellett ment végbe Békáson. — A gyászoló családon és rokonságon kívül ott láttuk a vidék intelli­gentiáját és a közeli községek lakosságát. — Veszprémből külön vonat hozta a temetésre meg­jelenteket, közlük a megye és város tisztikarát a kir. törvényszék több tagját, a veszprémi nő­egylet képviselőit Véghely Dezsöné vezetése alatt stb. A nagy diszszel felállított ravatal egy feketével bevont nagy teremben volt felállítva, környezve a család és tisztelök nagyszámú, di­szes koszorúival. A gyászszertartást K o r­bély György plébános végezte két szt. Ferencrendi lelkészszel. — A gyászszertartás után megindult a menet a temetőben levő csa­ládi sirkápolnához. Elol vitték diszes állványon a koszorúkat, ezután az elhunyt diszkardját és kalpagát, azután a diszes koporsót, a család ko­szorúival és a nemesi czimerrel díszítve. A ko­porsót nemes ifjak a családi czimerrel és fáklya vivők hármas sorban, végül megyei hajdúk vet­tek körül. — Hangverseny van ismét készülőiéiben. A tiszta jövedelem a négy vallásfelekezet elemi iskoláiban lévő szegény, de iparkodó tanulók kö­zött fog felosztatni. A programm a mellett, hogy igen változatos, még nagyon érdekesnek is ígér­kezik, a mennyiben ezúttal a legyező-látványos­ság is előkerül valószínűleg villanyvilágítás mel­lett. A rendező bizottság e uapokban fogja meg­tenni körútját kiszemelt szép hölgyeinknél. Az előadásra, mely december hó első felében fog megtartatni, már előre is felhívjuk a nagy közön­ség figyelmét. — A veszprémi kir. törvényszékhez bírónak csakugyan Dr. Szacsvay Elemér szolnoki kir. alügyész neveztetett ki, miként ezt már mult számunkban előre jeleztük. Dr. Szacsvayt maga a minister kitűnő erőnek, szorgalmas, lelkiisme­retes férfiúnak jellemezte lapunk egyik barátja előtt, s igy örömmel üdvözöljük öt megyénkben! — Karácsony Géza, Karácsony János törvényszéki bírónak, lapunk kedvelt munkatár­sának fia lett a veszprémi törvényszékhez jegy­z ö ü 1 kinevezve. Gratulálunk. — Uj közigazgatási bizottsági tagok. A megyei cs állami életre nézve oly nagy fon­tosságú, s mondhatni egyedül nagy jeletöségü közigazgatási bizottságba öt hely lesz üres, mit mar a dcezemberi megyegyűlésen kell betölteni. A törvény értelmében ugyanis kilépnek id. Purgly Sándor, Kenessey Pongrácz és Láng Lajos. Kettő pedig elhalt: Tóth Lajos és Békássy Károly. Re­méljük és kívánjuk megyénk érdekében, hogy olyanokra essék a választás, kik kötelességüknek tudnak is és akarnak is megfelelni. — Gyurátz Ferencz helybeli ev. lelkész urnák »A szabadkömives. c égröl« irt és lapunkban is ismertetett müve kikerült a sajtó alól és Waj­dits K. könyvkereskedésében kapható. Ara 36 kr. — Tüz. Mult vasárnap esti 7 órakor Ta­kács János vaszari lakos pajtája kigyuladt és a benne levő takarmánynyal együtt leégett. — A csendőrség által megejtett nyomozás súlyos gya­nuokokat derített ki Széles Antal vaszari lakos ellen, kit Takács János fia több társával együtt az nap este a korcsmában véresre vert.— A tüz közelében véres lábnyomokat is találtak, melyek Széles Antal csizmáival összehasonlitatván, azo­nosoknak találtattak. — Aranyozott tükör és képkeret tisztí­tását legcélszerűbben a következőkép eszközöl­hetjük: Egy rész szálmiakszeszt, 4 rész szappan­spiritusszal összekeverünk. Ezen folyadékba tiszta pamutot mártunk, s ezzel a keretet könnyedéft, bedörssöljü.k,,

Next

/
Thumbnails
Contents