Pápai Lapok. 13. évfolyam, 1886

1886-11-07

vül áll, hogy igen hosszú időn át egyedüli tulaj­donosa marad annale.« Ha Sándor fejedelem, az orosz cárral to­vább is dacolva, le nem köszön Bolgárország fejedelmi trónjáról, kész az orosz-francia véd- és dacszövetség: s nemcsak nekünk, hanem a né­meteknek is nyakán feküsznek a támadó francia orosz ezredek; még pedig az elölemlitettek kor­mányozható-hadiléghajóikat is használva. Bismarck tudja, hogy a világhírű tudósnak, /fervé-Mangon-aak, igaza volt és-van: csakis Francziaország bir kormányozható — hadi-lég­hajókkal; de reményű, a nevezett abban téved, hogy igen hosszú időn ál egyedüli tulajdonosa s. a. t. — ez okból kerüli most minden áron a fegy­veres összetűzést a párizsi kormánnyal; ez ok­ból kellett Sándor bolgár fejedelemnek trónjáról lemondania. Van-e közöttünk, a ki nem ösmerné a hel­lén hitrege egyik legköltőibb tárgyát: Daidalos és Ikarosz röpülés által történt menekülését, á krétai tömkelegből! Állíthatjuk, mióta az embe­rek értelme fejlettebb, vágyakoztak fölszállani a levegőbe. Ez irányban igen számos kisérlet tör­. tént; a főérdem, e téren buzgón s eredményesen működni, a franciáké. Történelmi adat azonban kevés maradt fönn. Resnier lakatos (francia) lablé-ban (Francia­ország) alacsony halomról rézsutt röpült le szál­lógépével ; e téren ez az első siker, — persze! vajmi föltételes. Degen órás (osztrák) 1809-ben mutatta be szállógépét Párizsban; de a kisérlet nem sikerült. Nálunk egy nagynevű család derék ifjú tagja készített ily szállógépet, ámde azzal eszközölt kísérletei még nem mutatnak föl ered­ményt. Bécsben egy már korosabb és beteges báró szabadalmaztatta röpülögépét, amely vajmi ügyes találmány; 5 azonban kora s betegsége miatt képtelen lévén azzal kísérleteket csinálni, a szállógép működése még ösmeretlen. Néhai Magyar László bihéi király, világhirü tanulmány­utazó honfitársunk, egyik sógora (francia szár­mazású, Nagyváradon letelepedett nyugdíjazott cs. és k. helytartósági-tanácsnok) szintén csinál­tatott egy röpülŐgépet, amely azonban még nem volt kisérlet alá vetve. Nagy röpülögépek, melyeket gőzerő aital forgatott csavarok hajtanak, szintén lőnek gyártva, ilyen Herson találmánya 1843-ból, melynek fon­tos leírása olvasható a »Newton — s Zournál of Arts and Sciences« ugyanazon évi folyamában. Striiigfellotv husz év elött Wenham terve alapján rendkívül finom munkájú röpülögépét gyártott, mely többrétüleg alkalmazott, könnyű, széles, nagyterjedelmü falapokból áll; e szálló­gép, számos társával együtt, ki volt állítva az 1868-ki londoni nemzetközi-tárlaton; a géppel eszközölt kísérletek, dacára a legkedvezőbb kö­könijményeknek, azonban nem sikerültek. Helmholts, a világhirü természettudós, föl­tétlenül tagadja, hogy lehetséges volna ilyrend­szerü szállógéppel röpülni ; mert a természet a keselyükben elérte azon határt, melyen túl azaz a keselyüknél nagyobb élőlény, vagy pedig tárgy nem repülhet fol ily módon a levegőbe. Ezen állítás azon megfigyelésre támaszko­dik, hogy a repülő rovaroknál a test súlyának emelkedésével fogy a szárnyak területe az az minél súlyosabb a repülő állat, annál kisebb — a testsúlyához viszonyítva — szárnyainak tér­fogata. (Folyt. köv. önt elveszteni, köszönöm jóságát, köszönöm szerel­mét — a zokogás elfojtá hangját, oda borult férje térdére, kezeit könyeivel áztatá. Mi az Josephine, mi történt önnel, legyen őszinte és majd akkor én fogok határozni, csak nekem van most már jogom az Ítéletet kimondani, ne féljen én nyugodtan hallgatom. Miután a sors rnegirigylé boldogságom, miután becsülését elvesztem — ah hallgasson meg. Azt el­mondani, hogy Bécset elhagytam kellemetlenségek miatt, de ön elég nagylelkűen nem kérdezett körül­ményesen eziránt. Igen, mint tudja, szép üzletet bír­tam, a legelőkelőbb hölgyek voltak vevőim, szép jö­vedelmem volt, s többször mentem üzletem érdeké­ben Parisba. Egy időben igen szép férfi jött be, apró dolgokat választott, s távozott — nem sokára ismét betért — és igy mind többször, mig végre megvallá, hogy szépségem ragadtatta el, hogy mennyire imád, mióta küzködött mig elhatározá nekem megmondani. Megvoltam lépetve és visszantasitám, ínire ő könnyes szemmel feleié — jó hát öljön meg, mi az egy golyó, és pisztolyát voná elő, egész hidegvérrel babrálva vele. Megijedtem tapasztalatlanságomban, kérem ne tegye, szívélyesebb hangon beszélve vele. Távozott, de máskor visszatért, behálózott lassankint, csábos szavaival megbénította akaratom — oh én sze­rencsétlen teremtés zokogá — azonban folytatá, csak­hamar kiábrándultam, mert különféle ürügy alatt pénzt kért kölcsön, előbb szép szavakkal, fortélylyal, utóbb követelőleg. Teltein tőle, gyűlölni kezdettem, üldözőm lett — mig elhatároztam Bécset elhagyni, titkon eladtam üzletemet és Parisban kezdettem. Ott ismert meg engem, védekeztem, hogy nem vagyok méltó önhöz, ön nem kérdezett ós én nem mondtam — mig tegnap megpillantani a sétányon ellenségem és ezért volt ijedelmem, és ma — oh szégyen — oh borzadály —' inig ön lent volt — felmert jönni, fi­gyelmeztetett a múltra és újra pénzt kért. — Mély csend következett e kinos vallomás után, — mig -yégre szegény asszony megtörten folytat* — most Közegészségügyi jelentés. Veszprémmegye közigazgatási bizottságának f. évi November hó 2-án tartott ülésén Dr. Kerényi Károly megyei főorvos a következő egészségügyi je­lentést terjesztette elő: A lefolyt hónapban ugy a megbetegedések mint a halálozások száma a megelőző hónapinál kisebb volt, s az egészségi állapot egyáltalában igen ked­vező volt. A kórnemtő leginkább az emésztő szervek bán­talmaiban nyilvánult, de az ilynemű betegedések je­lesen gyomor és bélhurutok valamint a légcső szer­vek hurutos betegedései is csak gyéren mutatkoztak; merültek fel orbánezos bőrlobok és izületi csúzos ba­jok, könnyű jelleggel és kedvező lefolyással, szórvá­nyosan egyes hagymázbetegedések is észleltettek, vál­tólázak nem uralkodtak. A cholera járvány Ó-Bánya pusztán miután előbb a lakások teljesen kitisztogattattak és beha­tólag fertőtlenítettek, a betegek által használt ágy, annak szalmája, kopott hasznavehetetlen rulianemüek és egyébb értéktelen tárgyak elégettettek, a szobák­ban levő értékesebb bútorok lúggal és carbol oldat­tal lemosattak, a betegek által használt értékesebb rulianemüek erős lúggal kiforráztattak és carbolsavas vizzel kimosattak, a szobák talaja 20 centiméternyire felvágatott, friss földdel megujitatott és a kihordott föld chlor mésszel keverve, egy e czélra ásott verembe temettetett s a lakások chlor mész és carbollal ke­vert mésszel újból kimeszeltettek s csak azután let­tek átadva, midőn a fentebb leirt fertőtlenítés! mó­dok végrehajtásán kivül zárt ajtók és ablakoknak előbb kén lett a szobákban elégetve, végre a bete­gek és halottak elhelyezésére kiszemlélt kór és ha­lottas helyiség fertőtlenítése is a fentebb elősorolt módon végrehajtatott, a pusztán levő kutak kitiszto­gattattak és élvezhető vizzel átadatott a közönség­nek, végre miután az utolsó betegedéstől számított 20 nap letelte alatt ujabb Cholera betegedés nem for­dult elő és az egészségi viszonyok és a járvány ál­tal meglepett helyeken tartósan és igen kedvezőleg alakultak a járvány megszüntetésének nyilvánítása ellen akadály nem forogván fenn, Október 25-én a Tek. alispáni hivatal által megszűntnek nyilvánítta­tott, a járvány időtartama alatt megbetegültek meg­gyógyultak és a meghaltak számaránya az •/. alatt ide csatolt zái-kimutatásból kitűnik, e szerint megbe­tegillt összesen 15, meggyógyult 8, meghalt 7. Tisz­telettel meg kell még említenem Dr. Kecsák Lajos járvány orvosnak az egész járvány tartama alatt ta­núsított önfeláldozó lelkiismeretes ügybuzgalmát s midőn az e tekintetben a Tekintetes alispáni hivatal részéről elismerés fejeztetett ki annak járvány orvosi minőségben volt alkalmazása október hó 25-én vé­get ért. A heveny fertőző betegségek közül tisztelettel meg kell említenem, hogy a kanyaró Enyingen és Szilas Balháson uralkodik enyhe alakban. A cholera járvány elleni óvrendszabályok eré­lyes foganatosítása iránt minden irányban és külö­nösen ott a hol tisztátalanság avagy egyéb hiányok tapasztaltattak, a kellő hatósági intézkedések meg­tétettek. Öngyilkosság volt 1, lőfegyver által. Véletlen haláleset volt 8, u. m. égési sebekben 1, hordó szétrobbanás által agyonsujtátott 1, mély árokba esés következtében meghalt 1, partleszaka­dás által 1, vizbefulás által 3. Lóról leesés követ­keztében 1. A hasznos házi .állatok közt az egészségi állapot tud ön mindent — ha válnunk kell, megérdemlem sorsom. Josephine, monda férje felindulástól remegő hangon, holnap várni fogja öt a kitűzött időben, a többit bízza reám. Sajnáltam szegény úrnőmet, kit annyira sze­rettem, midőn leoldott derekáról, forró könnyei hul­lottak gyémántjaimra — te csak boldogságom tanuja voltál kedves kis órám suttogá, és csókjaival árasz­tott el a boldogtalan asszony. Egész éjjel hallani zo- • kogni, magam is kíváncsi voltain mi következik. A nap reggeli sugarai bevilágítottak már, Josephin nyug­talanul járt kelt, férje csak annyit mondott, — ne féljen a mellékszobában leszek, és távozott. Az ajtó nemsokára ismét feltárult, s az idegen lépett be kö­rültekintve. Láttam férjét lemenni monda, most hát gyorsan mit kértem. Josephine oda tántorgott író­asztalához a pénzért, mit férje odakészített, az ide­gen ezalatt ügyes gyorsasággal utánam nyúlt, s el­rejtett; — e pillanatban mindkét oldalajtó feltárult, s férje két detektív kíséretében betoppant. Pogják el a csalót — monda tompa hangon — de pillanat müve — és az idegen zsebéből pisztolyt véve elő, mielőtt megakadályozhatták volna, szájon lőtte ma­gát. Josephint ájultan fogta fel férje karjaiba, a hal­doklót kivitték és őt átmotozva, engem is megtalál­tak. Boszankodtam, hogy elraboltattam, de nem soká kellett várnom, csakhamar visszakerültem, és öröm­mel haliam Eugént, ki nejét magához ölelve monda — ön mindig jó nőm volt, szeretettel és hűséggel vett körül, maradjon ezután is az, feledjük a multat, nekem ezután is szerető Josephinem lesz. Üldözője jobbat nem tehetett mint tett, miután kisült reá több lopás, csalás is, és a börtönt csakis igy ke­rülhette. Még az nap gyorsan csomagolva siettek el­hagyni B.-t, hova többé soha vissza nem tértek. — Másnap pedig minden újság hozá e senzácziozus ese­ményt, mi B.-ben történt, hogy egy csaló N. gazdag úrnőt férje távollétében magakarta rabolni, de tetten érve, mielőtt megakadályozhatták volna, pisztollyal véget vetett életének. kedvező volt, járvány nem uralkodott. Lépfenében el­hullott a szarvasmarha állományból Marczaltőn 1, De­vecserben 1, Mező-Szént-Györgyön 1, Öskün 1, ve­szettségben elhullott Osöglén 1 tinó, Kis Piritken 1 tehén. — A lóállományból ehmllott Marczaltőn lép­fenében 1. Takonykór miatt kiirtatott Pápán 1. Bél­dobkórban elhullott Csajághon 1. megyei főorvos. A takarmányozás gondjai. „A gazdára nézve a téli takarmányozás egy­értelmű a vagyon gyarapításával és a takarmányo­zásba fektelelt tűké sokkal biztosabb kamatot bujt, mint az időjárás és az elemi csapások szeszélyeinek kilett gabnatermclés." Soha szakértő gazda alaposabb és igazabb mondással nem adott jobb és gyakorlatibb tanácsot gazdatársuiiiak. Nem szándékom t. gazdatársaimnak fölösleges tanácsokat osztogatni a takarmányozás mikéntjére nézve. Tudja azt minden gazda, hogy mi jó a lábas jószágnak. B czikkem czélja tehát egyedül csak az. hogy a saját, bő tapasztalatom alapján rámutassak azokia a nélkülözbetlen segédeszközökre, melyekkel a takarmányt a mentül gyorsabb, könnyebb é.s hat­hatósabb emésztésre előkészíthetjük. Nekem 3 evvel ezelőtt a gróf Ba(thyányi-:é!e adácsi uradalmat kellett felszerelnem takarmány ké­szítő gépekkel. Nem ismervén az ujabb szerkezetű ily gépeket, felmentem a fővárosba és tudva, ho^y Tarnóc/.y Gusztáv gépcsarnokában minden valamire rálő rendszert megtalálok, meglátogattam váczi kör­üli csarnokát. Első sorban a szecskavágókat néztem meg. Mutattak nekem Umráth- , Giossmanu- , Schlick-, Richmond ^ Chaudler-, Epple-, Schuttievorth-, és Crowley-féle szecskavágókat 25 fittől egés-z 330 frtig. A gépek közül a czéljaimnak legjobban meg­felelő egyenlő nagyságuakon 10—10 percig tartó vágási kísérleteket tettem 2 emberrel, mely alka­lommal meggyőződtem, hogy a Crowlcy-léle szerke­zet messze felülmúlja a többieket. E szecskavágó gyönyörű tiszta és szapora munkát végez, rendkívül könnyen jár és igy — mert nem fárasztja annyira a munkást — többet is lehel vele dolgozni. A répavágók és zuzók közt szintén Umráth-, Grosdinan-, Schlick-, Kühne-, Epple-, Sehuttleworth-, Crowley-. és Iíornoby-félékct vettem kísérletezés alá és itt is a Crowley-féle répavágók tűntek ki határo­zottan u többiek fölölt, meri ezek gyönyörű egyen­letességgel és nagy könnyűséggel aprilják a répát, annélkül, hogy megakadnának, darabokat hagynának vagy eldugulnának és szapora munkájukkal, szilárd szerkezetükkel teljesen kielégítik a gazda igényeit. A rcpavágók közt a Horiioby-félél tartom a leg­jobbnak. A darálók közt a „Kis óriás" darálót találtam a legjobbnak és Icgczclszerübbnck. Ez ördöngös egy masina, melyen egy ló óránki.it egy hcctulitcrf. képes darálni. Legalkalmasabb a csöves tengeribe/., de ár­pát, zabot, bükkönyt is szépen darál, bármely dara­fmomságban. Ara járgányruddal együtt 60 fit, a mi hasznosságát tekintve valóban csekélység. Ajánlom beszerzését mind MI jó gazdának. A kukoricza morzsolok közül valami 15-féIe szerkezetet mutatóit Tarnóozy, de én ezek közül a IlolTherr és Schranz-félét választottam, mert ez vé­gezte legkevesebb erőfeszítéssel a legtisztább és leg­szaporább munkát. Ma már elmúlt 3 éve, hogy c gépeket besze­reztem. Környékbeli gazdalátsaim egyre másra pa­naszkodnak, hogy hol ezzel, hol azzal a géppel van bajok. Cxodálkoznak, hogy én, a ki 3 évvel ezelőtt TÜNDÉR NAPOK. — Csevegés. — Valóban nem tudom, nem volt-e az egész csu­pán egy végtelenül kedves és végtelenül rövid álom. Meglehet hogy holmi bacillus helyett lenyeltem egy parányit abból a bűvös szerből, inotyet Dumas papa „hatschis" név alatt szerepeltet hires „Monte Christó"­jábán. No de ha álom volt az egész, ugy valóban páratlan álom, s ha halucinátió volt, ugy csak azt kívánom, hogy az egész élet ily haluciuatiókból álljon. De talán helyén vobia kissé több logikát szőni e fura frázisok közé; azért hát egész józan prózával tudósítom kedves olvasóimat, hogy tündéri napjaim színhelye a szép, regénj r es, felséges mondákban oly királyilag gazdag Veszprém megyében keresendő, a hova szerencséin csillaga vezérelt. Felségesebb vidék, kedvosebb, vendégszeretőbb család és virágosabb jó­kedv talán sehol nem található e forgó golyóbison, mely annyi boldog és szerencsétlen halandó örökös hazája. Az ősi Somló hegyén vidám élet pezsgett, meg­elevenedett a büszke orom; hol Kisfaludi Sándor re­géinek árnyalakjai lengenek a holdas éjben, most szi­porkázó röppentyűk hirdetik a szüretet. Hol egyébkor csak nyugtalanul bolyongó véres szellemek sóhajta­nak, most pajzán pór leányok kacaja hallható, kiket megriasztott a körűkbe ugró tüzes „béka". Somlyó nem tagadja meg eredetét. Hiszen e vulkanikus hegy, mely izzó állapotban pillantá meg az ég boltját, nem tagadja meg szülőjét, s ö maga is tüzet szül. Vagy nem a legnemesebb tüz lángol-e a somlai borban? E tűztől még az unalmasságig egykedvű angol is fellelkesül, s ha aztán a cigány is rá kezdi páratla­nul elragadó nótáit, a lelket megszállja az az édes mámor, mely kétségbeesés és őrjöngés közt tartva a a lelket igazolja ama régi mondást, hogy „sirva vi­gad a magyar!" No de még egy másik tényező is közreműködött arra, hogy a paradicsomba képzeljem magam, s es amaz elragadó kü&tis, mely nemes, nagy a gépkereskedők réme voltam folytonos panaszaim , mai, azóta nem panaszkodom. hite, most tehát tudják miért. És a saját érde­I kükben kívánom, hogy ezt hasznukra fordítsák és lássák be, hogy a rossz gép olyan mint a házi tol­vaj, mely észrevétlenül lopja meg gazdáját. Hivatalos rovat. Hirdetmény. Az országúti műtárgyak építési munkálatainak nyilvános árlejtés ulán való kiadása körűi követendő eljárásra nézve hozott törvényhatósági határozat a városházánál a jegyzői irodában az érdekeltek által mindenkor betekinthetók. Pápán, 1886. november 2-án. Városi hatóság. 4092-4095 igt. 188«. Hirdetmény. A törvényhatósági bizottság által alkotóit kő­vetkező szabályrendeletek: u. m. A .törvenyhat. bizottság közgyűléseinek szá­mára és idejére, — a törvenyhat. bizottság közgyűlésein az elnök­nek helyettesittetésére, — továbbá a választolt tisztviselőnek a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendelése u:áu állásáról valú­lemondása esetén követendő eljárásra, — mégis a munkaképtelenné vált törvényhatósági tiszt­viselő, segéd vagy kezelő személyzeti tag irányá­ban követendő eljárásra vonatkozó szabályrendeletek f. 110v. 7-től dec. 7-ig a városi jegyzői hivatalban közszemlére kitéve vannak s a netání felebbezések ez időtartam uIaI l . beadhatók. Pápa, 1886. nov. 5. Városi halóság. KÜLÖNFÉLÉK. — Jókai Mór é« Hegedűs Sándor orsz. képv. mult vasárnap rokonaik meglátogatása c/.él. jából városunkban időztek. — Jótékonyság. Esterházy Móricz grófné szül. Stockau Paula grófnő Ü Méltósága a vesz­prémi nőegylet által felállítandó népkonyha szá­mára 20 frtot adott. — Hubertus napját, a vadászok véd­szentjének ünnepét móltoan ülték meg Budapes­ten is. A Rákoson levő Paskál malomnál gyűlt egybe a fényes vadász uri társaság, köztük 7 Esterházy gróf. A király ü Felsége is megjelent s legelőször is Esterházy Móricz grófhoz lova­golt, ki filkauagy volt. Vele hosszabban beszél­getve a gruf kérésére megadá a'z engedélyt a vadászat megkezdésére, mire a király Esterházy Móric/, gróffal előre lovagolt, s utána a főúri társaság. A vadászatnak szép eredménye lett. A falkauagy gróf szokásos czeremóniákkal le­vágta a róka brush-ét és odaadta a királynak. — Áthelyezés. Makray Aladár m. kir. honvédhuszár százados Pápáról Békés-Gyulára helyeztetett át. — A király a képzőművészet jubi­laeumán. Jövő kedden, (e hó 9-én) tartja meg a képzőművészeti társulat 25 éves jubilaeumát. Az ünnepet maga a kir.-ily fogja megnyitni. A király fogadására és az ünnep méltó megtartá­sára Gróf Károlyi Tibor elnöklete alatt a választ­gondolatokat kelt az igaz honfiúban s megtanítja a szivet arra, hogy mit tesz az szeretni e szép, áldott drága hazát, melyet páuluczos Árpád szerze meg hősies népének. A vár szürke omladékai alól remek panoráma tárul fel. Északon ott terül el a hires Ba­kony, melyről annyi rémes rege szállongott min­denfelé, hogy még most is borsódzik a hátam, ha eszembe jut az a sok vér, mely egykori dadáin autheutikus forrásai szerint a százados tölgyek alatt elfolyott. Amott délre a magyar tenger, a fejedelmi Balaton hullámai lendülnek meg nagj 1, lomhán, s ezer kedves idyll jut eszembe, melyeket a népmon­dák és dalok boldog balatoni halászok arkadiai gyöngy élete közé szőlek. No de talán eleget gyönyörködtem a felséges képbon, melyet nem bir megörökíteni híven művészi ecset! A cigány még szilajabban húzza azt a talp alá szóló csárdást, — annyi gj'önyörü női gyémánt csillag, villog, — ki bírna ellentálhii, mindenkit ra­gad tova az a sodró örvény, rnely a csárdás ütemei szerint forog. A röppentyűk mind gyérebben repülnek az ég pislogó csillagai felé, a gondos mamák félteni kez­dik a viruló virágszálakat, mivel hűvösödik a lég. Nosza hát rajta, hadd gyulljanak ki a. fáklyák, meg­indulhat a vidám diadalmas menet, melyhez hasonló még Bacchust nem ünnepelte. — A vén tölgyek ál­madozva bólintják gj'érülő lombjaikat s töprengve elnézik a pezsgő ifjúság szüreti tréfáit, a fáklyák fénye mindinkább elhalványodik a sűrűben, a haj­lékok között el-el válik egy-egy csoport — s nem­sokára egyedül maradt a jókedvű férfivilág, mely e gy tágas terem barátságos athmosferájában kezdi bírálgatni , hogy mennyivel tüzesebb a „tavalyi 1­mint a „harmadévi". — Aztán hát, a hol annyira vannak, ott mindig akad egy művész, a ki életre kelti a szundikáló zongora húrjait, — persze a sze­gény Wagner szelleme nem igen hallhatja saját comporilióit, mert egy mélabús magyar dal többet ér ilyenkor a jovo zenéjének összes elméletének.

Next

/
Thumbnails
Contents