Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885

1885-05-17

tal, kik Pápára kisérték a szeretett főispánt. Az igen sikerült ünneyélyességet, mély taraczk és di­namit lövések k'özt fejeztetett be, JSchönauer Antal győri püspökségi urad. gazdatiszt rendezte. n. A fogadtatás Pápán. Városunk nem maradt hütleti rég ismert lelkesedéséihez. A körülmény, hogy megyénk főis­pánjaid O Felsége a király épen városunk rendes lakóját, első polgárát nevezte ki, — csak fokozta az örömet és lelkesedést7 Ennek adott páratlanul szép, impozátis kifejezést városwik. Már fiapokkal a főispán megérkezése előtt meglett állapítva az ünnepélyes fogadtatás prog­rammja, mely minde?i pontjábaTi a várakozáson felül sikerült. Az érkezés napján (e hó 13-án) már kora hajnalban a város utcáin a tűzoltói derék zene­kar vonult végig, mely jeladásra kilüzettek a zász­lók a házakra Pápa soha sem volt etinyire és ily szépen fellobogózva. Mindefi közintézeteken zászlók lengettek. A Beticzések székházán és gym­nasiumán lobogott a két legnagyobb és leghosszabb zászló. Majd li óra után újból a tűzoltó zenekar adoii jelet a vasüti indóházhoz való kimenetelre, mire csakhamar mindinkább sűrűbb- és sürübb embercsoport sietett a vasút felé. A fogattulajdo­nosok nagy számban kiÜdték el fogataikat A vá­rosi képviselőtestület a polgármesterével élen hosz­szú menetben jelent meg a fogadtatáson. Az indóháznál és a diadalkap imái ezrekre menő néptömeg foglalt helyet. Mondhatni az egész Pápa talpon állott. A rétidet, mi egyetlen egyszer sem lett a legkevésbbé sem megzavarva, derék rendőr­kapitányunk éber felügyelete mellett a rendőrségi személyzet és a tűzoltó egylet tagjai tartották fejit. A rendes vasúti megérkezési idő után né­hány perczczel robogott be a várva-várt vonat, mit 12 7iwzsár lövés és felhangzó zene és, éljen jelzett. Gróf Esterházy Móricz főispán úr, kit Gecse-Gyarmathról, megyénk határszéléről Hor­váth Lajos pápai járás szolgabirája kisért — többen a vidék intelligentiából csatlakozva a kí­sérethez — kiszállva a coupéeből először is a pol­gármesterünk üdvözlését fogadta, kivel együtt az indóház előtti térségre, a reá várakozók nagy so­kaságához ment szűnni nem akaró éljenektől fo­gadtatva. A város polgársága tievében NAGY BOLDIZSÁR főjegyző következő beszéddel üdvözli a főispánt: Méltóságos Gróf! Megyénk Főispánja! örömmel üdvözli Méltóságodat Pápa város közönsége, megyénk Főispánjává lett kinevezte­tése alkalmából. Örömmel üdvözli Méltóságodat azon város közönsége, mely a magas Gróf Esterházy család nagyúri határtalan kegyességét már századok óta élvezni szerencsés. Kétszeres e szerint az öröm, mely e város minden egyes polgárának keblét áthatja akkor, midőn Méltóságodban nem csak e város első pol­gárát, — a kegyúri jótékonyságban kiapadhatlan Gróf Esterházy család méltó sarjadékát, de egy­úttal megyénknek is kormányzóját tisztelheti. Szép a hivatás, de nagy is a feladat, me­lyet Méltóságod ezen magas állásnak elfogadá­sával magára vállalt, — az önzetlen hazafiúság és a legtisztább honfiúi érzet fényes tanúságát adta Méltóságod akkor, midőn e magas állást elvállalva, ezzel a már magas születésével járó nagy uri kényelmet, a gondtalan szabad életet a közügyek terhes gondjai korlátaival megszorit­tatni engedé, magát a haza, megyénk és váro­sunk közügyeinek szentelé. Ily önzetlen hazafiúság, ily önkéntes oda­adás méltó bizodalmat kelt mindenki keblében, hogy az elvállalt szép hivatásnak, a nagy fel­adatnak Méltóságod dicső ősei példájára fog meg is felelni, s azok ősi dicsöségci.ek koronáját egy uj drágakővel ékesitendi. Midőn tehát Méltóságodnak önzetlen haza­fiuság.iban mindenkor tapasMalt jó hajlamába, nagyúri kegyességébe városuukat továbbra is ajánlani bátor vagyok, kívánom, hogy Méltósá­godat a haza, megyénk és városunk üdvére, ezek jólétének előmozdítására az Isten sokáig éltesse! E beszédre a FŐISPÁN a vasúti indóház lépcsőjén állva, szilárd biztos hangon, szép szó­noki hévvel igy válaszolt: Tisztelt Polgártársaim! Őszinte szivböl köszönöm a város közönségé­nek szives üdvözlését; büszke vagyok arra, hogy polgára vagyok ezen iparkodó, és a közügyekért lelkesedni tudó városnak. Hiszem, hogy' azon jó viszony, mely köztem és polgártársaim közt léte­zik, csak erősbödik, és szilárdul, ha főispáni minő­ségemben is iparkodom városunk hasznára lenni. Számitok és remélek polgártársaim támogatására, és azzal köszönöm még egyszer szives megem­lékezésüket, hogy Isten áldja meg megyénk leg­népesebb városát, s annak lakosságát! Megérdemlett lelkes éljen követte e szavakat, mik a lehető legjobb hatást idézték elő, mire a menet megindult. A főispán maga mellé ültetve kocsijába a város polgármesterét, követve a járás szolgabirája, s a megjelent küldöttség áltat a dai­dalkapu elé érkezett. A diadalkapu gyönyörű lát­ványt nyújtott magas, szép ivével, Ízléses alakjá­val, magasan le?igő zászlóival. Itt a főispán le­szállott kocsijáról és fogadta a városi tisztikar és képviselő testület üdvözlését, mint OSVALD DA­NIEL tolmácsolt a következőkben: Méltóságos Grófúr, — szeretve tisztelt Főispánunk! Engedje meg nekünk mint e város ezidö­szerinti elöljárói és képviselő testületének, — hogy Méltóságodnak, koronás királyunk O Fel­sége által Veszprém megye főispánjává lett ki­neveztetése alkalmából, — első sorban terjeszt­hessük elő hódoló tiszteletünk nyilvánítását, s ezzel kapcsolatosan tolmácsolhassuk városunk közönségének ezen kitüntetés feletti osztatlan örömét! — Méltóságodnak dicső emlékezetű őseitől örökölt tulajdonai, — és szivjósága biz­tosit minket arról, hogy városunk közönségének jogos, és méltányos kívánalmai Méltóságod ál­tal közpályáján is, — mindenkor támogattatni fognak. — Ezen hit és reménytől áthatottan fo­gadja tehát Méltóságod városunk képviselő tes­tületének hódoló tisztelete ismételt kijelentését, — azon szivböl fakadó üdvkivánattal, hogy Méltó­ságodat szeretett hazánk, — megyénk és váro­sunk diszére, uri családjának pedig véghetetlen örömére, a mindenható Isten sokáig boldogul éltesse. Az üdvözlő beszédre a főispán mindenkit megnyerőén e szép válaszszal felelt: Igen Tisztelt Városi Hatóság! Fogadják őszinte szívből jövő köszönetemet azon meleg és szives fogadtatásért, melyben a városi tanács és képviselő testület részesít. —" Öt év óta vagyok tagja a képviselő testületnek, s ha nem is vehettem közvetlen részt a tanácsko­zásokban, de figyelemmel kisértem azt, és ismerem a város érdekeit. Itt a város kapujánál, a megtisz­teltetés szép jelvénye mellett biztosítom önöket uraim, hogy főispáni minőségemben is feladatom lesz a város érdekeit előmozdítani, mire egy al­kalmat sem fogok elmulasztani. Szives üdvözlé­süket még egyszer köszönöm. Ha a szívben sok az érzés, akkor a szavak hiányoznak, én sem tudok már egyebet mondani, mint leérni az Isten áldását a város hatóságára, hogy az, e várost fel­virágoztatni, nagygyá és gazdaggá tenai képes legyen ! Nagy éljenzés követte a főispánnak szavait, mire áz impozáns menet, a küldöttségekkel, ifjú­sággal élén zászlók mellett az új főispánt laká­sáig kísérte. Bent a várudvarban az apáczák sok fehér ruhában öltözött leánykákkal üdvözöl­ték a vár urát; virágokat nyújtva át. Majd a grófi uradalom tisztikara tisztelgett, kiknek nevében KISS LÁSZLÓ a következő be­szédet mondotta: Méltóságos Gróf! Cs. kir. Kamarás! Méltóságos Főispán ur! O Felsége koronás királyunk bizalma Mél­tóságodat Veszprém vármegye főispánjává kine­vezvén, az uradalmi tisztikar hódoló tisztelettel jeleut meg, hogy ezen fontos állás, és kitüntető kinevezéshez Méltóságodnak szerencsét kívánjon. Méltóságoddal egyidöben 0 Felsége egy főpapot is nevezett ki, kinek székhelye ép ugy mint Veszprémben a vármegye háza, magas he­gyen épült, — egy üdvözlő küldöttség szónoka igen találóan jegyzé meg, hogy midőn a főpap egyház megyéje gondjaival terhelve székhelyére felvonul, egy nehéz keresztet visz magával a Golgotha hegyére. — Méltóságod is főispáni be­vonulása alkalmával egy szép vármegye jövője s több mint kétszázezer lakos jóléte, és boldo­gulása gondjainak súlyos keresztjét viszi fel a Veszprémi hegyre, de gondoljon Méltóságod már első útjában arra, hogy a kereszt egyúttal a si­ker és megváltás jelvénye is és hogy Méltósá­god erélyében, igazság-szeretetében, nemes szi­vében, hazafiúi érzetében és történeti nevének nimbusában oly kincset bir, melylyel a gondok keresztjét, a kivívott sikerek emlékkövévé lehet változtatni, melyre a történelem ragyogó be­tűkkel írja fel a 31-ikEsterházy nevét, ki az or­szágban főispáni méltóságot viselt. Ezen nagy feladathoz hazánk egy szép ré­szének Veszprém vármegyének felvirágoztatásá­hoz, nagygyá és erőssé tételéhez kívánunk mi szerencsét, kedvet és kitartást Méltóságodnak és kívánjuk, hogy az Isten Méltóságodat, és csa­ládját a haza és benne a kisebb haza, a várme­gye javára, sokáig éltesse. A gróf szívélyes válasza után az az napi fogadtatás véget ért. III. A kivilágítás. Délután lázas sietséggel készültök minden­hol a — kivilágításhoz, melynél szebbet aligha mutat fel vidéki város. Este 8 óra után vette kezdetét a kivilágítás. A főtér a szó teljes értelmében fényárban úszott. A közönsép 11 óráig hullámzott az utczákon, a térzenét a tűzoltói zenekar szolgáltatta. Este p után az ünnepelt főispán és neje nyitott kocsin, a közönségnek szűnni nem akaró éljenzése között szemlélte meg a tiszteletére adott kivilágítást, mely valóban ritkította párját. Számos házakon külön nagy transparentek tündököltek, többnyire a grófi czimerekkel. Gyö­nyörűen volt kivilágítva a többek közt a polgá r . mester ur háza, hol nagybetűkkel világlótt az „Éljen" az ablakok transparentjei pedig a me . gyei, a grófi és E. M. kezdőbetűket ábrázolták Kiss László, Hanauer lakásaik, a városháza, hol egyik transparent a városnak és grófnak czime­rét, a másik pedig a következő feliratot tüntette fel: „Mélt. GrófEsterházy Móricz városunk első polgára és megy étik új főispánja sokáig éljen." a megyeházán a szolgabírói hivatal helyiségénél szintén két nagy diszes transzparent foglalta el az előtért, a megye és a grófnak czimere, babér­koszorúval övezve, melynek nemzetszin csokrán volt a királyi kinevezés kelte (i#8j. april 27.); a másik transperenten pedig a következő felirat fénylett: *Éljen gróf Esterházy Móricz esdsz. kir. kamarás, Veszprémmegye főispánja. *Szép volt a Collegium épülete és a bencések székháza; a ca­sino, a polgári kör helyisége, az urodalmi hiva­talépület, a plébánia ház felirásos transparentek­kel\ — számos magán ház, köztük Wittmánn, Dr. R,echnitz, Mattus lakásaik, a Grif szálloda, Mádai kávéháza stb. Goldberg üzleti helyiségé­nél e kis vers fénylett'. » Főispánunk 1 Üdvölt légy ! Szép megyénkben bárhova mégy ! [fiaidon áldás legyen Öröm ze?igjen völgyön hegyen! Veszprém megye új fényt kapott; Készíts Klió új szép lapot, Örökítsd meg büszkén, tisztán', Esterházy lett főispán 17" IV. A vármegye tisztikarának és Veszprém városának tisztelgése. — Május 14-én. — Az új főispán tiszteletére a vármegyének tisztikara csütörtökön reggel p órakor külön vo­naton érkezett meg városunkba. A tisztikar foga­dására a polgármester, s számos városi képviselő jelent meg az indóháznál. Az érkezőket az e célra odarendelt zenekar Rákóczy indulójával és lelkes Éljenekkel fogadták. A vonattal 4.2-en jöttek: töb­ben részitit kocsikkal, részint vasúttal már előtte való napon megérkeztek. Az elszállásolás után kedves vendégeink kö­zül többen a főtemplomba siettek, hogy a „Te Deum"on, melyet Néger Á. apát fényes segédlet­tel végezett, jelen lehessenek. Tizenegy órakor történt a várkastélyban a megyéi tisztikar fogadása. A várkastély belső ka­puján teljes díszbe öltözött huszárok, mások ál­lottak. A főispán az első emeleti nagy fogadó te­remben fogadta a megyei tisztikart, Veszprém város küldöttségét. Ott voltak'. Véghely Dezső alispán, Kolossváry József fő­jegyző, dr. Bezerédy Viktor tiszt, főjegyző, Dr. Purgly Sándor, Bélák Lajos aljegyzők, Kenessey Károly tiszti ügyész, Takács Ádám árvaszéki elnök, Pongrácz Dániel, Koller Sándor, Szélessy Dániel ár­vaszéki ülnökök, Szeglethy György árvaszéki jegyző, Dr. Kerényi Károly főorvos, Kopácsy Árpád főpéuz­tárnok, Kasensky János főszámvevő, Szőke Ignácz fó'köiiyvivő, Ács Rudolf levéltárnok, Haraboschewsky Henrik kir. adófelügyelő, Paál Dénes kir. főmérnök, Gyurkovits Konrád kir. mérnök, Kovács Antal al­számvevő, Matyók Kálmán, Györötskey György könyv­vivők, Dugovits István gyámi nyilvántartó, Jákói Géza erdőgondnok, Dr. Fenyvessy Ferenez, Bartha­los István, Galamb József, Kolossváry Gyula, dr. Koritschouer Lipót, Dr. Csete Antal, Dr. Ováry Fe­rencz tiszteletbeli ügyészek, Huszár József tiszt, aljegyző, Keserű Imre gyakornok, Bicsak Ferencz állatorvos a központból. — Kletzár Ferencz szol­gabíró, Pap Gyula szb. segéd, Dr. Sándorffy Miksa járásorvos, Androvis Imre utbizíos a veszprémi járásból, Horváth Lajos, szbiró, Ihász Sándor szb. segéd, Dr. Makara György járás orvos, Dr. Recfe­nitz Ede t. járásorvos, Pósa Gábor utbiztos, Spitzer Mór m. állatorvos a pápai járásból: Noszlopy i Viktor szolgabíró, Persaics Kristóf szb. segéd, Soos i Lajos k. gyakornok, Schultheis/. Miksa járásorvos, I Dr. Rákosy Mór t. járásorvos a devecseri j á­\ rásból : Kenessey Miklós szolgabíró az enyingi i járásból, Szőnyeghy Alajos szolgabíró, Végh Ist­j ván szb. segéd, Stinner József utbiztos a zirczi ! járásból: Kovács Imre polgármester, Csolnoky I László ügyész, Brenner Lőrincz tanácsnok Veszprém városból és Priczky József a „Veszprém" belmunka­társa és képviselője. A nagyteremben a megjelent tisztelgők fél­kör alakban helyet foglalva az ALISPÁN a kö­vetkező szép beszéddel üdvözlé a főispá?it: Méltóságos Gróf, szerelett Főispánunk! Üdvözöljük Méltóságodat; üdvözöljük szivünk egész melegével, s őszinte örömmel. Olyan örömmel, a mely a hivatalos kötelességének teljesítése körül önérzettel működő tisztikarnak lehet csak tulajdona. Üdvözöljük azért, mert Méltóságodnak vármegyénk főispánjává történt legfelső kineveztetésében teljes biztositékát látjuk annak, hogy vármegyénk közügye­inek vezetése, arra alkalmas és megbízható kezekbe tétetett le. Üdvözöljük azért, mert Méltóságod fényes és ősi családjának történeti múltja szoros kapcsolat­ban áll vármegyénk történelmének múltjával. Ilyen körülmények között, s az élet nagy mes­terének biztos kalauzolása mellett teljesen indokolt­nak láttuk tehát, hogy mint megyei tisztikar már elő­zetesen is bizalmas tisztelgésben adjunk kifejezést Méltóságod előtt mély tiszteletünknek és őszinte örö­münknek. Ezen lépésre kötelez bennünket azon figyelmes érdeklődés is, melyet Méltóságod a pár évvel ezelőtt, megtörtént általános tisztújítás alkalmából vármegyénk iránt tanúsítani szives volt. Fogadja tehát Méltóságod ismételten Veszprém vármegye teljes számban megjelent tisztikarának őszinte üdvözletét, s egyúttal azon határozott, igére­tét , hogy szeretett vármegyénk Méltóságod bölcs vezetése alatt intézendő minden teendő körül egész odaadással, szorgalommal és pontossággal fogunk közreműködni. Kérjük viszont Méltóságodat is, hogy jó indulata támogatásával és befolyásával hivatalos működésünket megkönnyíteni kegyeskedjék. A mindenható Isten tartsa meg Méltóságodat, mint Veszprém vármegye főispánját hosszú időu át vármegyénknek és hazánknak. Nyújtson folyvást és folyton alkalmat Méltóságodnak meggyőződni arról, hogy vármegyénk tisztikara mai napon tett őszinte igéretét és nyilatkozatát beváltani képes és beváltan akarja is. Éljeu ifj- gr. Esterházy Mólícz, Veszprém vár­megye főispánja 1! Az elhangzott éljenek után a főispán ekként válaszolt: Tek. Alispán Ur! Tek. Vármegyei Tisztikar! Ö Felsége koronás királyunk engem ezen nemes vármegye főispánjává kinevezni kegyes­kedvén, — ha ezen szép, s rám nézve igen meg­tisztelő, de egyszersmind nehéz állást elfogadtam és ha az azzal járó feladatnak megfelelni erőt és kedvet éreztem magamban: — nem tagadom, ezen elhatározásómban tetemes része van annak, hogy e nemes vármegye Önökben, tisztelt Uraim, birja jeles tisztikarát! — Azon tisztikart, mely­nek megválasztásánál, hogy én is, mint egyszerű polgára e megyének részt vehettem: egyik büsz­keségemet képezi. Eddigi szerény működésem inkább a társa­dalmi érdekek, intézmények és a gazdasági egye­sületre szorítkozott, de hiszen ezek oly szoros kapcsolatban vannak a megyei közélettel, melyet különben szintén mindig éber figyelemmel kisér­tem, hogy mindezek után bizton remélhetem, mi­szerint a vármegyei kitűnő tisztikar buzgó támo­gatásával és a megye közönségének jóakaratával együtt, — e megyének javára és érdekében siker­rel működhetem. Es ezen reményben őszinte bi­zalommal és hazafiúi érzéssel ajánlom fel várme­gyénk emelésére és felvirágoztatására egész erő­met és tehetségemet! És most ne kívánják önök Uraim, hogy e megható pillanatban, midőn szives üdvözlésük jótékony melege fokozza ugyan bennem az ér­zést, de elveszi tőlem a szavakat, tovább fűzzem érzéseim nyilvánítását. Egyről egyszer s minden­korra biztosithatom e megye derék közönségét, hogy e megyénk minden vidéke, s minden pol­gárával szemben egyenlő rokonszenvvel igyek­szem teljesíteni kötelességemet. Még egyszer köszönöm szives üdvözlésülcet és kikérem újból támogatásukat, kívánom Isten­től, hogy közös működésünknek sikerüljön Vesz­prém vármegyét, szeretett megyénket erkölcsi­leg s anyagilag nagygyá, erőssé, s virágzóvá tenni! Az újra felhangzó lelkes éljenek után az al­ispán az összes megjelenteket bemutatá főispá­nunknak, ki a bemutatottak mindegyikével barátsá­gosan kezet szorított, mire a tisztelgés véget ért. Végül a megjelent tisztelgők a gróf kérésére a várkastély vendégkönyvébe írták be neveiket. V. Az egyes küldöttségek tisztelgése. A vártnegyei tisztikar és Veszprém városá­nak küldöttsége után egymást érték a hatóságok, intézetek, egyletek küldöttsége. Mindenekelőtt mint vendég, a VESZPRÉM MEGYEI GAZDA­SÁGI EGYLET küldöttségét fogadta a főispán, mely megyei egylet elnökét tiszteli benne. A kül­döttség tagjai voltak: Pöschl Károly első alelnök megyerik közgazdasági előadója a közigazgatási bizottságban, Kiss László, másod alelnök, gróf Szapáry Károly, Tóth Kálmán, Hegedűs József, Ihász Lajos, Lakat Mihály, Csete Antal egyleti ügyvéd, Hets Ferencz pénztárnok és Nagy Iván titkár. A küldöttség szónoka PÖSCHL KÁRÓL V úr volt, ki tőle már megszokott szép , sza­batos előadásban üdvözölte a főispánt egylete ne­vében, felemiitvén azon lendületet, melyet a me­gyei gazdasági egylet épen az ünnepelt elnöksége alatt a megyei gazdasági viszonyok előnyére vett. A főispán következőleg válaszolt: Nagyságos alelnök ur! tisztelt küldöttség! Őszinte köszönettel veszem a gazdasági egyesület szives üdvözlését, s kétszeresen jól esik ez azon egyesület részéről, melynek elnöke va­gyok, s melynek igen tisztelt választmánya és buzgó tagjai részvétével — legyen szabad mon­dani — nem minden siker nélkül együtt mű­ködtünk. Igazat fog nekem adni a t. küldöttség, hogy a mely megyében virágzó gazdasági egye­sület van, — ott van virágzó megyei közélet is, s igy mint főispánnak is óhajtanom kell, s szi­vemből óhajtom is, hogy virágozzék és éljen a gazdasági egyesület és általa virágozzék, és él­jen szeretett vármegyénk. • A megyei gazdasági egylet üdvözlése után az egyes Hl TKÖZSÉGEK következtek. Elsőnek a RÓM. KA TH. HITKÖZSÉG Nagyságos NÉGER ÁGOST apát plébánossal élén, Ocsovszky Kázmér gymnasiumi igazgató, a káplánok, a ferenezren­diek, és a hitközségi küldöttek körülbelül 20— 25-en. Néger Ágoston következő beszédet mondott: Méltóságos Gróf Ur, cs. kir. kamarás! A legédesebb öröm árad a mai napon a pápai róm. katholikus hitközség minden tagjának szivére, midőn Méltóságodat, egyházunk áldo­zatkész kegyurát, vallás-erkölcsös nevelésünk lel­kes pártfogóját és a szűkölködők jóságos aty­ját, — mint szeretett Veszprém megyénk uj fe­jét hódolatteljesen üdvözölhetjük. (Folytatás a mellékleten.)

Next

/
Thumbnails
Contents