Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885

1885-05-17

És midőn ezt ez ünnepélyes pillanatban teszszük, szent meggyőződésünk sugallja nekünk, hogy Méltóságod hitszegény korunk daczára, midőn sokan a halandók közül anyagi törekvésű elemekre oszolva mindent keresnek, csak Isten országát nem és. az ö igazságát, — ez ujabb diszes hivatásában is családi dicsőségének fogja tartani az Isten háza körüli kegyúri czimet, — meggyőződésünk sugallja, hogy mint eddig, ugy a jövőben is áldozatkészséggel kegyeskedénd az egyházzal szorosan összefüggő tökélyetesités és boldogitás szent ügyének, szolgálni, melyért a kik élnek, halnak örök időkön át és azörökkevalóságban ragyognak mint a csillagok ! ^ Miért midőn Méltóságod előtt tiszteletteljesen esedezünk, szabadjon Méltóságodhoz az ég bő áldásának lekönyörgése mellett a nagy költő eme szép szavait intéznünk: Mit várunk tőled, kérdezd meg atyádat a sírban. Mint bizunk benned, halld ez örömriadást. Éljen! A főispán szives köszönő beszédje, s pár megszólitás után: PÁPAI REF. HITKÖZSÉG nevében KISS GABOR ref. lelkész következőleg szólt : Méltóságos Grófi Veszprém megyének szeretett Főispánja! A pápai reformált egyház közönsége is őszinte részvéttel osztozik azon örömben, mely koszorús Bakonyunk déli és éjszaki vidékein megzendült akkor, midőn Méltóságodnak koronás királyunk által Veszprémmegye Főispánjává lett Icineveztetését a hir szózata közöttünk szét terjesztette. Méltóságos Főispán ur, e mai nap, nemcsak Méltóságod megtiszteltetésének, de isten imádásának is szent napja, a megdicsőülésnek a felmagasztaltatásnak ünnepe az; és csak most léptünk ki a küszöbökön, melyeken belül a királyért, a haza. nagyjaiért, s mindazokért, kik közügyeinknek önzetlen odaadással szentelik életüket, buzgó imávaljárulunk a Mindenható zsámolyához; ezeknek sorába foglaljuk ezentúl Méltóságodat is, s nem szűnünk meg buzgón kérni istenünket, hogy a haza, a vallás, s az emberiség javára Méltóságodat az emberéletidö legvégső határáig tartsa meg és éltesse. A főispán melegen hivatkozott arra, hogy mily büszkesége a megyének az, hogy a református egyház épen a megyében birja egyik főkincsét a református főta?wdát. A megye lakosságának is nagy részét teszik a .reformált egyh'áz hívei, kikkel szemben teljes rokonszenvéről biztositá a küldöttséget. A PÁPAI EVANG HITKÖZSÉG küldöttségét GYURÁTZ FERENCZ lelkész vezette,. mondván Méltóságos gróf ur! A pápai ev. egyházat az üdvözlet nyilvánítására a hálás kegyelet is inditja. — Midőn száz év előtt megalakult, az Esterházy család egyik magas hivatasu tagjában a dicső emlékű Gr. Esterházy Károly érsekben találta fel legelső gyámolitóját, ki a mostani parochiális helyet örök időre dij és tehermentesen ajándékozta oda. Most midőn közelebb uj templomot iskolát építettünk, a gyülekezet szerencsés volt ott üdvözölhetni Ó Méltóságát a Főispán urat nagylelkű jóltevöi élén. Ezen emlékek hatása alatt nyilvánítja tiszteletét O Méltósága előtt az ev. egyház, azon óhajtássál hogy azon uj téren,»melyet kiváló tehetsége, s nemes szive előtt felséges királyánk határozata feltárt, a dicsőült elődök által kivívott érdemkoszorut ujabb hervadhatatlan virágokkal gazdagíthassa. — Engedje az ég, hogy békés, boldog hazában, megyénk összes lakosainak egybehangzó óhaja szóljon igy: szeretett Főispánunkat Gr. Esterházy Móricz O Méltóságát családja és hazája üdvére áldja meg és sokáig éltesse a mindenható! Szívélyes szavakkal fogadta a megszólított az üdvözlést. A mit tett — monda — a pápai ev

K templom felépülése körül, örömmel'tette azt, s a mennyire számtalan más oldalról igénybe vett anyagi tehetsége engedi, továbbra is felajánlja az evang. hitközségnek igénytele?i támogatását anynyival is inkább, mert ezen aránylag nem nagyszámú hitközség páratlanul szép eredményt mutatott fel az által, hogy templomát oly szépen felépiteté. — Az egyes tagokkal váltott beszélgetés után a főispán — PÁPAI LELKÉSZI KART fogadta, melynek szónoka NÉGER ÁGOST apát szólott: Méltóságos Gróf Ur! cs. kir; kamarás! Tisztelve szeretett uj főispánunk! A Pápa városi lelkészek is örömmel sietnek Méltóságod elé, hogy Méltóságodban városunk kiváló polgárát, ki nemes szive sugallatát követve , jótékonyságát valláskülönbség nélkül gyakorolja közöttünk valláskülönbség nélkül üdvözölje, — üdvözölje azon örvendetes körülmény alkalmából, hogy O Felsége, dicsőn uralkodó apostoli királyunk Méltóságodat ujabb bizalmára méltatni és Méltóságod kitüntetésével reánk és Pápa városában lakó híveinkre is kegyelme dicssugarát árasztani kegyeskedett. Méltóságos gróf ur! szeretett főispánunk! Ha igaz az, amin kételkedni nem szabad, hogy Isten az ő áldását az imához köti, ugy legyen meggyőződve, hogy akkor ami buzgó imánk Méltóságodra nézve az ál-, dások kiapadhatlan forrásaivá fognak válni; mert] meg nem fogunk szűnni, őszinte sziv- és lélekből kérni Azt, kitől jő minden jó adomány és tökéletes ajándék, hogy Méltóságodat főispáni uj hivatáskörében, közügyeink javára, szeretett övéivel együtt, mosolygó örömek közt, boldogság és megelégedésben még sokáig, igen sokáig tartsa és éltesse! A gróf szép szavakkal utalt azon elismerésre méltó ritka szép egyetértésre, mely épen Pápán az egyes hitfelekezetek között fenáll, s mely kétségtele?iül a derék lelkészi karjiak az érdeme. Megmutatták ezt a tisztelt lelkész urak az által is, hogy már néhány év ota rendesen közösen fáradtak hitsorsosaik gyámolitásán. Két dolog van — végzé beszédjét a főispán — mü ni?ics kötve egy valláshoz sem: — a jótékonyság és az ima. Fáradjanak — kéré — az elsőbe?i továbbra is a lelkészek, s ebben felajánlja ő is közreműködését; — az imájukba pedig foglalnák be őt, hogy adna Iste?iü?ik ?ieki erőt nehéz hivatása betöltésére. AZ IZRAELITA HITKÖZSÉG szónokának FISCHER ADOLF következő beszédjére: Méltóságos Gróf ur és Méltóságos Főispán ur! Megjelentünk, mint a helybeli izraelita hitközség elöljárói és küldöttjei, hogy hitrokonaink nevében Méltóságodnak veszprémmegyei Főispánná történt kineveztetése alkalmából hazafias tiszteletünk — és szívélyes üdvözletünknek őszinte kifejezést adjunk. Meggyőződésünk, hogy Méltóságod mint dicső őseinek méltó utódja és mint a törvénynek megyénkben legfőbb őre, hitközségünknek is nemes jóakarattal biztosítani fogja ama törvényes alkalmat, mely alatt minden honpolgára zavar| talanul élvezi a jogegyenlőség áldásait. Tiszta szívből kívánjuk, hogy mindnyájunk Istene Méltóságos főispán urat és nagyrabecsült családját sokáig boldogan éltesse. A főispán határozottan kijeleíité, hogy főispáni működésében a" törvényszabta határon és a keresztényi szeretet utján fog mindig halad?ii. A hitközségek fogadása után a Pápán állomásozó HONVÉD HUSZÁR EZRED TISZTI KARA, kinek nevében HUBERT ANDOR alezredes üdvözlé a főispánt. A főispán köszönő beszédjében felemltté, hogy teljesen átvan hatva a honvédség nemzeties nagy jelentőségéről és fontosságáról. Minden országban, minden hazafinak hő óhaja csak az lehet, hogy a hadsereg és polgárság békés egyetértésben legyen egymással. Csak igy lehet igazán szolgáhii a hazának és a fejedelemnek. Részéről e honvédség és polgárság egyetértésének mindenha buzgó harezosa leend. A pápai kir. járásbíróság nevében Mikovinyi Ödön kir. járásbiró, Anyós Pál, Sült József, Dr. Levatich Kálmán, Mezriczky Károly albirák, Kletzár Sándor telekkönyvvézetö és Tottzer István aljegyző; a kir. közjegyzőség rézzéről pedig Zárka Dénes kir. közjegyző— jelentek meg. Üdvözlő szónok MIKO VINYI járásbiró volt: Méltóságos Gróf. Mélyen Tiszteli Főispán úr! A vezetésem alatti pápai királyi járásbíróság bírói és hivatalnoki kara nevében üdvözlöm Méltóságodat, O Császári Kir. Apostoli Felsége által Veszprém megye Főispánjává legkegyelmesebben történt kineveztetése alkalmával; egyszersmind szivünk mélyéből eredő azon óhajtásunknak adok kifejezést, hogy magas pályáján Méltóságod működését teljes siker, megelégedés s dicsfény koszorúzza, s a Mindenható az évek hosszú során át éltesse! A főispán megköszönve a megtisztelő figyelmet, oson sajnálkozásnak adotl kifejezést, hogy főispáni hivatásában tulajdonképen kevés érintkezési alkalma van a jeles pápai kir. járásbírósággal, melynek különben üdvözlését hálás köszönettel fogadja. A KIR. ADÓHIVATAL, A KIRÁLYI POSTA és TÁVÍRDA HIVATAL tisztelgésénél HARMOS ZOLTÁN adópénztdrnok szólott : Méltóságos Gróf! Cs. és K, Kamnrüs úr! Engedje meg Méltóságod, hogy a pápai mk. adó- posta és távírda hivatal nevében, főispánná lett kineveztetése alkalmából, midőn ezen uj méltóságához szerencsét kívánunk, egyidejűleg örömmel és mély tisztelettel üdvözölhessük. . örömmel üdvözöljük Méltóságodat, mert örvendetes jelenségnek tartjuk azt, ha főuraink a közügyeink intézésében elfoglalják azon helyet, mely őket nem csak a traditiónál fogva, de magas műveltségük miatt is megilleti. Mély tisztelettel üdvözöljük Méltóságodat, mert ezen érzettől vágyunk áthatva oly ivadék iránt, kinek ősei hazánk fényes történetét csinálni segítették, s mert a költő szerint, csak sast nemzenek a sasok, s nem szül gyáva nyulat Nubia párdueza. Reméljük, hisszük, hogy Méltó* ságod dicső ősei nyomdokán haladva, nemcsak öregbíteni fogja azon nimbust, mely az Esterházy nevet körül övedzi, de hazánknak is fontos szolgálatokat fog tenni! A megköszönő szavak után a PAPAI REF. FŐISKOLA TANÁRI KAR küldöttsége {"Antal Gábor, Bocsor István, Jády József, Németh István, Baranyay Zsigmond^ Yikár Kálmán, és Dr. Fischer LajosJ következett, kiknek nevében ANTAL GABOR ezen beszédet tartotta: Méltóságos Gróf Ur! Mélyen tisztelt Főispánunk! A dunántúli ref. egyházkerület pápai főiskolája tanári karának képviseletében jelentünk meg Méltóságod előtt, hogy kifejezzük üdv ét szerencse kivánatainkat Méltóságodnak Veszprém megye főispánjává történt kinevezése alkalmából. A dunántúli reformált egyházkerület ezen pápai főiskolája negyedfélszáz év óta munkál már a felvilágosodás és tudományos műveltség terjesztésén, az erkölcsiség szilárdításán, a hazaszeretet és magyar nemzetiséghez való ragaszkodás élesztésén. Azon irány és szellem, mely főiskolánkból mint gyökérből indulj ki, Istennek hála, nem veszett el nyom a nélkül közéletre nézve, mert a megyei tisztikar nem egy jeles tagja, a megyei és országos közügyek nem egy lelkes bajnoka e főiskola körében veté meg közhasznú munkásságának, söt későbbi nagyságának alapjait. Ezen ősi főiskola nevében, mely a szabad vizsgálódásnak s a magyar nemzeti szellemek erősségül és védbástyául szolgált akkor is, midőn mindegyiket veszélyek fegyegették, üdvözöljük ma Méltóságodat, Vármegyénk főispánját, mint ki hivatalos állásában, hivatva leend alkotmányos királyunknak és az országos kormánynak a közoktatás fejlesztésére és a magyar nemzetiség terjesztésére vonatkozó intencióit is képviselni. Fogadja kegyesen Méltóságod tőlünk kineveztetése feletti őszinte öröm érzetünk nyilvánítását; részesítse főiskolánkat és annak tanári karát szives figyelmébe és jóindulatába. Mi részünkről mindig öröklő tisztelettel és ragaszkodással viseltetünk Méltóságod iránt, a minek jelen alkalommal csak azon szívből jövő óhajtásban adunk kifejezést, hogy az Isten Méltóságodat szerencse és boldogság közt sokáig éltesse ! Antal Gábor beszédje után még BOCSOR ISTVÁN kir. tanácsos is szót emelt: Méltóságos főispán úr! Azok után és azokhoz, miket előttem szólt tiszttársam nevében tanodánk nevében elmondott, szabadjon nekem a magam részéről néhány szót csatolni. Én méltóságodnak harmadfél év óta adósa vagyok. Méltóságod 50 évi tanárságom ünnepén oly szívből fakadt sorokat kegyeskedett hozzám intézni, melyek mindeddig íelejthetlenül élnek keblemben, de melyekért én akkor egyszerű köszönetnél egyebet nem fejezhettem ki. Most koronás királyunk kegyelme, melyMéltóságodat egy megyének, melynek én is szülötte vagyok, élére állította, alkalmat nyújt nekem, adósságom lerovására. Igaz, hogy e lerovásnál a viszonyok különbözősége miatt nem kis nehézség merül fel. Egy elaggott kor áll szemközt egy fiatal virágzó korral, — egy igénytelen mult, egy fényes jövővel. Az enyém a mult, Méltóságodé a jövő. Méltóságod nálam egy korhadt, kidűlendő törzsökre pazarolta — mondhatni — szerencsekivánatait; nekem azokat egy ősi nagy család erőteljes ifjú sarjának, s oly fényes jövő kiemelésével kell és lehet viszonoznom, melyhez méltó szavakat az öreg ajkak alig tudnak találni. Mindazonáltal hálával tartozom a gondviselésnek, mely haladott éveim dacára megengedte, hogy valamint egy másik (a casinói) jubileaumon egy érdemdús atyának emlékezete iránti részvétet én tolmácsolhassam, ugy most e derék atya nyomdokait követő fiúnak üdvözletére még élőszóval fejezhessem ki az agg kebel kivánatait. Méltóságod nekem hoszszu életet kivánt, hogy az eddig szerzett koszorúhoz az elismerés még több virágait fűzhesse: én pedig azt kívánom, legyen az a koszorú, melyet most fejedelmeink elismerése Méltóságod homlokára tűzött, közpályán működendő életének oly virágaival ^tovább tovább szövődve, melyek mind az Esterházy-név dicsőségére, mind a megye jsva emelésére a haza és emberiség emlékezetében hervadatlanul virulhassanak! A kettős üdvözlő beszéd után a főispán ur szívélyesen válaszolt, hogy szívesen fogadja a pápai ref. főiskola tanári karának üdvözlését, mert ezen intézet nem csak sok feles tudóst^ académiai tagokat, egyetemi tanárokat, a közéletünk kitűnőségeit adott eddig is a hazának, hanem ilyeneket nevel is, és mindazok, kik ez intézetből mint tanitvámjok kikerültek, terjesztői és apostolai voltak mindig a magyar nemzetiségnek és hazafiságnak. Köszönetét és üdvözletét kérte átadni az egész tanári karnak is, A PÁPAI ÜGYVÉDI KAR küldöttségét, mely Lazányi Béla, Szenté János, Lázár Benő, Saáry Lajos, Szokoly Ignácz, Galamb József, Koritschoner Lipót, tagokból állolt TÓTH LAJOS vezette, kinek beszédje igy hangzott: Méltóságos Gróf, Főispán ur! A pápai ügyvédi kar részéről, mint annak küldöttjei, üdvözöljük Méltóságodat, azon örön műnknek adván kifejezést, hogy O Felsége a koronás király, nem valamely idegen, s általunk nem ismert főurat nevezett ki főispánnak, hanem kinevezte Méltóságodat, a pápai Grófot, Veszprém megye első virilistáját, s városunk legnagyobb birtokosát, boldog emlékű Gróf Esterházy Pál nagy hazafi első szülött fiát, — ki atyjának nyomdokait követni kész, ezen országos hivatal s méltóság elvállalásával.. Méltóságod mint Főispán, a .megyei közigazgatási bizottságnak elnöke, és az árvaszéknek fő-felügyelője, nekünk ügyvédeknek, nem csak a törvényszékeken, de más hatóságoknál is ügyeink, kérvényeink, beadványaink vannak, melyeknek igazságos és gyors elintézésére, Méltóságod magas figyelmét előre is kikérjük. Fogadja Méltóságod tőlünk azon forró óhajtásunkat: — hogy a Mindenható tartsa meg Méltóságodat ezen férfias erőben, egészségben, a Méltóságos Grófnéval, s kedves gyermekeivel igen számos évekig! A főispán köszönő beszédjében az igazságügy és közigazgatás közös érdekeire figyelmeztetve köszönte meg az ügyvédi kar üdvözlését. A PÁPAI LÖVÉSZEGYLET nevében HORVÁTH KÁJROLY beszélt: Méltóságos Gróf Ur! O Felsége, koronás királyunk által, Méltóságodnak Veszprém megye Főispánjává lett kinevezése alkalmából engedje meg, hogy a fővédnöksége alatt álló, pápai polgári Lövész egylet részéről mi is megjelenjünk hódolatunk s tiszteletünk mellett örömünket kifejezni. Legbensőbb szívből kívánjuk, hogy Méltóságodat, ugy mint főispánunkat, a közügyek élén — Hazánk javára, megyénk díszére, és a magas Grófi Család boldogságára az Ur Isten soká, igen sokáig éltesse! Ezen érzelmektől vezéreltetve van szerencsénk magunkat és egyletünket további kegyeibe aján ani. A gróf főispán örömének adott kifejezést, hogy a legnemesebb férfias szórakozást nyújtó lövészegylet újból megnyilloü. Jó sikert kivánt a felfrissült egyletnek és látogatását is kilátásba helyezte. AJPÁPAI CASINO nevében 0SVÁLD DANIEL fejezte ki üdvözléséi, kérvén, hogy a félszázad óta fenálló és előzőleg már bohl, édes atyja, s ez idő szerint pedig Méltóságod főignzgatósága alatt levő kulturális egyletet továbbra is pártfogolja. Meghatottan fogadta a főispán a Casino üdvözlését, mely egylet mindig különös figyelmet tanúsított ö és családja iránt. S mindjárt egyúttal, mert erre csak most lett alkalma, hálása?i köszöni meg a Casinőnak azon kegyeletes tényt, hogy bold. édes atyjának arczképét a Casinó számára lefest et é és emlékét is megilnncplé. Kéri továbbra is a Casino bizalmát, melynek igyekezni fog megfelelni, A PÁPAI VÖRÖS KERESZT EGYLET küldöttségének szónoka PAP JÁNOS kir. tanácsos volt, ki a következő szép beszéddel üdvözlé a főispánt: Méltóságos Gróf, cs. kir. Kamarás és Főispán ui! Felséges ap. Királyunk legmagasabb kegyelme, a felejthetetlen volt főispánunk halálával árvaságra jutott főispáni méltóságra mltsgs Gróf urat kinevezni méltóztatván, a pápai vöröskeresztről nevezett fiók-egylet kedves kötelességcnak ismeri, e fölötti örvendezésének és szerencsekivánatának általunk, mint e végett megbízott képviselői által, hódoló mély tisztelettel kifejezést adni. Mltsgod mióta boldog emlékű édes atyjának halála után, mint elsőszülött fiu a hitbizományi örökséget kezére vette, nem volt oly szép és nemes vállalat, melyből áldozatkészséggel párosult hathatós pártfogását megtagadta volna, számtalan könyeket igyekezett letörölni. A mi szerény fiók-egyletünk is emberbaráti czélból alakult, melynek főfeladata a harcz mezején hazáért és királyért vérüket ontott, megsebesült katonákat ápolni és szenvedéseiket enyhíteni, azután pedig amennyire telik, a nagyobb csapásokat szenvedett vidékekeknek s községeknek segedelmet nyújtani és a helybeli nagyon elterjedt szegénységnek sorsát enyhíteni, — és hogy ezen czélnak azon szerény közben, melyben mozoghatunk és azon szerény eszközökkel melyek rendelkezésünkre állanak, — megfelelni tudtunk, vagy legalább igyekezhettünk, azt nagy részben a mltgos gróf és mélyen tisztek élete sorsosa áldozat készségének és kegyes pártfogásának köszönhetjük; minket tehát a hódoló mély tiszteleten kivül a hálaérzet vonzott mltsgod elé, mely által buzdítva nyilvánítjuk azon szívből eredt szerencsekivánatunkat, hogy az Egek ura vezérelje lépéseit e szép de rögös uj pályáján, adjon erőt és kitartást a nehézségek legyőzésére áldja meg hosszú és boldog élettel, hogy legyen elég módja és alkalma Felséges urunk és a magas kormány bizalma mellett e megye lakosságának osztatlan szeretetét, ragaszkodását és becsülését is megnyerni s élete utolsó perczeig megtartani. S midőn magunkat és egyletünket kegyes pártfogásába ajánljuk, egy szívvel lélekkel kiálltjuk: éljen sokáig méltóságod boldogul, mélyen tisztelt főúri családjával együtt! A főispán mély liszteletének adott kifejezést a pápai derék fiókegylet iránt. Felemlité, hogy csak e napokban hallotta Budapesten, magától gróf Károlyi Gyulától az országos vörös kereszt egylet elnökétől, hogy a pápai veres kereszt fiokegylet az ország egyik legtevékenyebb egylete. Részéről ígéri, hogy ha eddig mint egyszerű tag is iparkodott ez egylet czélját előmozdítani, ugy mint főispán kinek ez épen hivatásához is tartozik, örömmel áll az egylet rendelkezésére. A PÁPAI POLGÁRI KÖR küldöttsége, mely "Wajdits Károly, Heykál Ede, Kovács István, Heim Ignácz és Fischer Adolf tagokból állott, WAJDITS KÁROLY elnök következő beszédjével fejezte ki tisztelgését: