Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885
1885-02-22
IVLegrj ele nilc Min den vasú rn a p. Közérdekű sürgős közlésekre koronkiüt rendkívüli számok is adatnak ki. Bermentcthn /ev. lek. csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt küzleinhiijek a l a p SZERE It i r a I a l á b a [ Ó - k o 11 é (j i a in é p il! c I) küldendők. Előfizetési dxjali. Egy évre 6 frt. —• Félévre 3 f)-í. Negyed évre 1 frt ßo krajczár. Egy szám ár a iß kr. HIRDETÉSE fi 1 hasábos feiitsor térfogata vtán ß kr, nyílttérien 25 kr ajc zárral szánntaínak. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Az előfizetési dijak* s hirdetések a lap lilADÓ hivatalai)a (r e f. fő i s k 0 l a ny 0 m d áj a) küldendők. Pápa város hatóságának éstöbb pápai, sp apavidéki egyesületnek hivatalosközlönye. EÖRMÉNYESI BÁRÓ FIÁTH FERENCZ cs. Itir. kamarás, val. litlcos tanácsos s Veszprém-megye főispánja 1S1S5—1S85. A megyeházán és városházán lengő gyászlohogók városunkban is jelzik, hogy Veszprém-vármegyének gyásza, mély gyásza van. A férfiú, kinek bölcsességére volt bizva 20 éven át megyei kormányzatunk vezetése és a ki ezen feladatát oly erélyryél, pártatlanul és hazafias buzgalommal tölte be, a mindenkitől szeretve tisztelt főispán, Báró Fiáth Ferencz nincs többé! Bár hetek óta készülhettünk e szomorú való bekövetkezéséhez, de mégis váratlanul jött tudata annak, hogy nélkülöznünk keilend őt a a politikai és közélet minden téréin. Hisz alig féléve, hogy hogy tanúi voltunk azon ritka szép jelenetnek, midőn a megyei közgyűlés általános lelkesedéssel s viharos éljenzés között egyhangúlag elhatározta, hogy a szeretett főispán arczképét — érdemei ehsmeréseóül — a megyeház nagyterme részére életnagyságban lefesteti, miért az ősz főispán könyekreinditó meghatottsággal mondott köszönetet oly remek beszédben, mely egyike volt a veterán szónok egyik legkiválóbb alkotásainak, — ki hitte volna, hogy 0 szónoklat az ünnepelt főispán hattyú dala volt. Az elhunytban nem csak vármegyénk vesztette bölcs vezetőjét, de érzékeny a veszteség hazai, politikai és társadalmi életünkre ós az irodalomra is, melyeknek buzgó munkába és pártolója volt. A nagy halottnak életrajzát és a temetés lefolyását alább köj zöljük. Legyen könnyű a föld áldott hamvain! Báró Fiáth Ferencz. Közéletünknek egy általánosan ismert és tisztelt alakja tűnt cl ismét az élők sorából: báró Fiáth Ferencz, megyénk főispánja f. hó 19-én meghalt Veszprémben. O mindig azon főuraink közé tartozott, kik melegen érdeklődnek a nemzet politikai, társadalmi, irodalmi cs művészeti kérdései és törekvései iránt s ő maga is tevékeny részt vett ezekben. Halála tehát nemcsak megyénkre, hanem az egész országra nézve veszteség. Fiáth kedveltté tudta magát tenni ugy a legmagasabb, mint a legszegényebb körökben. Politikai irányelveire nézve ifjúkorától kezdve a conservativekhez vonzott; mint fiatal ember ismerkedett meg Széchenyi István gróffal, ki oly hatással volt rá, hogy Kossuth Lajos radicalismusa ellen, — mint a Széchenyiféle iskola hive— erős harezot vivőit Fiáth is a maga körében. A konservativismus annyira megegyezett Fiáth vérmérsékletével ís, hogy egész élete minden politikai actiójának fő jellemvonása az maradt. Különböző méltóságokat viselt negyvenhat éves nyilvános működése alatt s mindenütt lelkiismeretes, pontos, képzett hü fia volt a hazának. A hetven éves aggastyán az utóbbi években már sokat betegeskedett s e hó elején állapota oly súlyosra fordult, hogy gyermekei betegágyához siettek. Báró Fiáth Ferencz 1815-ben született Akán, Veszprémben. Alsó iskoláit Győrben végezte; 1829-ben -Székesfehérvárra ment rhetorikára s néhány vizsgáját mint magántanuló Pesten tette le. Ifjú korában is már szenvedélyes sportsman volt, szeretett vadászni, lovagolni; de az irodalommal s nyelvekkel is örömmel foglalkozott. A jogot Győrött hallgatta s 1834-ben Fejérvárra ment patvariára. Még 24-ik életévét alig töltötte be. Fejérmegye megválasztotta alispánjává s egyszersmind követévé a pozsonyi országgyűlésre. 1843-ban ismét fellépett Fejérvárott megyei követnek és alispánnak, párthívei nagy lelkesedésé között, akik közül barátai azonnal aláirtak a választás költségeire 30,000 frtot, melyhez Zichy Domokos azzal volt utolsó aláíró: »amennyi ezenfelül szükséges.« Megís választották mindkét helyre, daczára az ellenzék roppant erőfeszítésének. Pozsonyból, hova mint követ utazott, ment Lendvára, megtartani esküvőjét Kapy Ágnessel, e kitűnő növel. Az országgyűlésen legelőbb feltűnést keltett azon bátor, s a közáramlattal is szembeszálló beszéde, melyet a horvát kérdésbén "tartett. 1845-ben Májláth Antal főkancellár alatt kinevezték a magyar helytartótanácshoz tanácsosnak, mire alispáni állásáról lemondott. 1848-ban, a mikor a reformok öt és családját is vagyonilag megrendítették, belenyugodott a megváltozott helyzetbe s beállott nemzetőrnek, lemondott állásáról a helytartótanácsban, a mit azonban sem István főherczeg, sem később a belügyminiszter nem fogadott cl soha. Az 1849-ki pátens kibocsátása után hosszas kíukodések után családostól együtt fölutazott Bécsbe, a hol keserves csalódás, mellöztetés várt reája s meggyőződött, hogy a trón a legitimitás és nc'rhzet érdekeit összeegyeztesse, e forradalmi időben egészen elhibázott volt. 1860-ban lett Veszprém vármegye főispánja s bár állása az ellenzékes hangulat miau fölöttébb nehéz volt, Veszprémmegyét a kiegyezés eszméjének ö nyerte meg nagyszabású beszédeivel. 1861. év novemberében a veszprémmegyei közgyűlés karhatalommal szétoszlathatván, a megyei tisztikar lemondott, Fiáth helyére administratort tették s Fiáth hazament egy darabig gazdálkodni Akára. Többször megfordult azonban Bécsben s folyton érintkezett a politikai körökkel. Családi ügyekben többször follátogatván Bécsbe, az udvari körökben nagy befolyással biró Nádasdy Ferencz gróf fölszólította egy alkalommal (1864-ben), hogy készítsen memorandumot ama terveiről, melyekkel a dynastiát és népet egymáshoz közelebb hozni reméli. Fiáth a memorandumot elkészítette s 1864. őszén felküldötte Nádasdynak, majd elkészítette Nádasdy felszólítására a cancellária, helytartótanács, a megyék visszaállítására szükséges királyi kéziratokat, a Magyarországhoz intézett kiáltványt, s az országgyűlést megnyitó trónbeszéd bevezetését. 1S65. ápril iö-ikán megjelent Deák húsvéti czikkc s ez évben a megyék szervezésérc vonatkozó tanácskozásra Bécsbe hivatván, ismét kineveztetett Vcszprcmmegye főispánjává. 1865. szept. 11-én tartotta főispáni bevonulását, s ez időtől kezdve egész mai napig viselte e tisztjét. 1876ban 40 éves szolgálata után lemondott állásáról, de lemondását a kormány nem fogadta cl, s igy máig vezette Veszprémmegye ügyeit. Azon férfiak közé tartozott ö, kiknek hazafias működésükért az ország hálával tartozik, — s a gyász, mely Veszprémmegyében kiválólag s tágabb körökben is siratni fogja, nem lesz méltatlanra pazarolva. " A gyászmise és ünnepélyes beszentelés Veszprémben. A gyászmise 10 órakor volt a szt.-Ferencz rend templomában, hová a családon és a megyei tiszti karon, s küldöttségeken kivül csak igen kevesen fér.tek be, a közönség nagy része az oldal sekrestyében, a zárda folyosóin, és az utczán várta az ájtatosság végét, melyet a rendfőnök nagy segédlettel tartott. Gyászmise után a megyei tisztikar teljes számban, és a megyei bizottsági tagok nagy számmal a gyászoló családhoz mentek, hogy alispán ur a megye közönségének koszorúját, — főjegyző ur pedig a' megyei tisztikar koszorúját „hálája és fájdalma' jeléül" átadja.' A főispáni lak fekete posztóval bevonva, s ! növényekkel diszitett termében volt a koporsó j ravatalra helyezve, s körül rakva 30 koszorúval, melyet egyesek, testületek, családtagok, és az elhunyt barátai, s tisztelői, köztük Pápa város közönsége a kegyelet, és szeretet jeléül és emlékéül hoztak. A győri és budapesti vonatok megérkezése után 3 / /( .i2 órakor megyés püspök ur O Excellentiája, ki már korábban megérkezett és a család vigasztalására sietett, megkezdte az ünnepélyes beszentelésr, kisérve két infulás apát és a káptalan Örszes tagjaitól, s 16 segédkező paptól, ezen gyász szertartáson jelen volt a megyei tisztikar s a megyei bizottságok igen nagy része egyletek, egyesületek, községek képviselői, Jankovich László, Somogy m. főispánja, — Gróf Zichy Lajos, Gróf Esterházy Ferencz, Zirczi apát, Felsőörsi prépost, Gróf Almássy Tasszilló, Boné Géza, kamarás, Fehérmegye alispánja, •— Néger Ágoston, pápai apát — Fenyvessy és Matkovich országos képviselők, — Pápa város nagy küldöttsége a polgármesterrel, •— Gróf Esterházy Móricz tisztikara Kiss László jószág felügyelővel — a pápai collcgium és a pápai izr. hitközség küldöttsége, — Gróf Festetich Elek— a Murakereszturi apát -— a kir törvényszék tagjai, — a rn, kir. honvéd tiszti kar, — számos birtokos, lelkész, nagybirtokosok képviselői, és nagy szánni városi, és vidéki közönség, mely a főispáni lakkai szemben levő 2 utcza nagy részét elfoglalta. A beszentelcs után a koporsó lezáratván, a temelk. egylet diszes gyász kocsijára tétetett, hogy a vasútra kiszállítva, Akára a családi sírboltba vitessék, hova egy megyéi küldöttség kisérendi. Az ünnepélyes szertartáson megjelent közönségen meglátszott, hogy valóban szeretett, és őszintén gyászolt férfiút vesztett el az elhunytban, béke lengjen porai felett! A családi gyászjelentés igy hangzik: ?iáth Ferenczné szül. és gyermekei: eörméÖzv. eörményesi báró kapivári Kapy Ágnes a maga nyesi báró FiáthMiklós m. kir. osztály-tanácsos és gyermekei: Béla, Ferencz, Miklós, Lajos és Mária; eörményesi báró Fiáth! Pál és neje pribérdi és vuchini Jankovich Ilda, valamint gyermekeik: Elemér, Tibor, Ilona; kis-zsennyei báró Sennj*ey Pálné szül. báró Fiáth Mária és férje kis-zsennyei báró Sennyey Pál országb'iró és val. belső titkos tanácsos, valamint gyermekeik: Béla, Géza és Mária; zsadányi és töijök-szent-miklósi gróf Almássy Tasszillóné szül. J báró Fiáth Anna és férje zsadányi és török-szenjt-miklósi gróf Almássy Tasszilló, valamint gyermekeik: Anna, Hildegarde és Húberta; Treherne Dalrymple Morganné szül. báró Fiáth Ágjties és férje Treherne Dalrymple Morgan ezredes^ valamint gyermekeik: gróf Waldstein György 1 és Treherne Ágnes; Schmidt Pauli Edgárné szül. báró Fiáth Josefa és férje Schmidt Pauli Edgár, valamint gyermekeik : Edgár Jean Paul és Erzsébet nevében is megtört szívvel jelenti felejthetetlen férjének eörményesi báró Fiáth Ferencz urnák val. belső titkos tanácsos, cs. kir. kamarás, és Veszprémmegye főispánjának élete 71. évében Veszprémben 1885. évi február hó 19-én d. u. 3V 2 órakor hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos fölvétele után történt gyászos elhunytát. A megboldogult hűlt tetemei februárhó 21-én d. e. V 2 i2 órakor fognak Veszprémben'beszenteltetni, és februárhó 22-én d. u. 1 órakor Akán eltemettetni. Az engesztelő szent mise áldozatok Veszprémben februárhó 21-én reggeli 10 órakor a Ferenczrendiek templomában; Akán februárhó 23-án reggeli 11 órakor a plébánia-templomban fognak a Mindenhatónak bemutattatni. — Veszprém, 1885. évi februárhó 19-én. Az örök világosság fényeskedjék neki! A megye által kiadott gyászjelentés a következő : Veszprém vármegye közönsége mély fájdalommal tudatja szeretett főispánjának: eörményesi báró Fiáth Ferencz urnák val. belső titkos tanácsos, cs. és királyi kamarásnak 1885. évi februárhó 19-én d. u. órakor Veszprémben történt gyászos elhunytát. — A megboldogult hült tetemei februárhó 21-én d. e. %i2 órakor fognak Veszprémben beszenteltetni és februárhó 22-én d. u. 1 órakor Akán eltemettetni. Az engesztelő szt.-mise-áldozatok Veszprémben februárhó 21-én reggeli 10 órakor a Ferenczrendiek templomában; Akán februárhó 23-án reggeli 11 órakor a plébánia templomban fognak a Mindenhatónak bemutattatni.— Veszprém, 1885 évi februárhó 19-én. Az örök . világosság fényeskedjék neki! Agrár-reformok az egyesült-Államokban. Az Egyesült-Államok törvényhozása is kezd behatóbban foglalkozni az agrár kérdéssel s e téren is oly reformok létesítésével, melyek az általános jólét emelését czélozzák. Ez idő szerint egy törvényjavaslat fekszik a képviselőház előtt, mely a birtokszerzés korlátozásáról szól és a föld birtok szerzésének jogát csakis az amerikai polgárok részére akarja biztosítani. A törvényjavaslat első látszatra felette visszatetszőnek tűnik fel, azonban, ha annak indokolását alaposan vizsgáljuk, kétségtelen, hogy sok oly mozzanat van abban, mely ezen javaslattal kibékíti az ellenszenveket. Ama ,tÖbb millió acre földbirtokra utalva, melyeket idegen üzérek vásárolnak, a javaslat következőket hoz fel: »ézen "földbirtokoknak meg nem telepedett idegenek" által való • megvásárlása,- • az idegenek túlhatalomra jutásának oly rendszerét alkalmas megteremteni, mely az Egyesült-Államok legjobb érdekeit, szabad szervezetével ellentétbe hozza. 8
