Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885
1885-09-06
Miesjelexiilt Minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. Bérmenteiten levelek, csak ismert kezektől fogadtainak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a la p SZER K. h iv a tálába (0 - k o 11 égiu m épület) küldendők. P AP A AP Előfizetési dxjalt. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajezár Egy szám ára íj kr. HIRDETÉSEK 1 hasábos peiitsor térfogata után 5 kr, nyüttérben 25 krajezár. A dij előre fizetendő. Bélyegdíj' mindig külön számíttatik Az előfizetési dijak* s hirdetések a lap KIADÓ hivatalába (r ef. fő iskola ny 0 m d á j a) küldendők. ^Pápa város hatóságának éstöbb pápai, s pápavidéki egyesületnek hivatalosközlönye. r Allamtakarékpénztárak. Midőn nálunk az utóbbi években az általános elszegényedés oly rohamosan emelkedett, s ez különösen a földbirtokosokat sújtotta; —ugy az állam, mint egyesek üdvös mozgalmat indítottak, vállvetve igyekeztek a baj külsejét feltalálni, hogy azon lehetőleg segithessenek. E mozgalom nem is maradt eredmény nélkül, mert jobbnál jobb intézkedések tétettek, melyek egy szebb jövőnek zálogát hordják magukban. Ez okból, mert minden honpolgárnak kötelessége arra törekedni, miszerint hazája javát tehetsége szerint előmozdítsa, — bátor vagyok e nagy czél elérésére az allamtakarékpénztárak felállítását mint egyik hathatós eszközt ajánlani. Ezek minden adóhivatalba lennének felállitandók, s kezelésükkel az adóhivatalnokok bízatnának meg, kiknek számát aránylag szaporítani kellene. Legméltányosabb volna az ügyvédi karból, mert az allamtakarékpénztárak működése által ezek keresete kétségtelenül apadna. E takarékpénztárak feladata lenne egyedül a földbirtokosoknak gyors, egyszerű, könnyen hozzáférhető kölcsönt nyújtani, következőleg: Minden földbirtokos birtoka hivatalból előre megbecsültetik, mely az új cataster alapján könnyen fog menni. Azután neki földbirtoka értékének V 3-áig kölcsön nyujtathatik, mely kölcsön minden már az államtakarékpénztárnak keletkezte előtt be nem keblezett magán követelést megelőz. A magán követeléssel megterhelt birtokra az állam nem ad kölcsönt, kivéve azon esetet, midőn a birtokos hitelezője beleegyeztével ez utóbbi járandóságát kívánja kifizetni. — TARCZA. Magyarok és szászok. (Bauszem Guitlójjak.J Senki se fejté oly behatón meg mint te, az eszmét, Mely a magyart és szászt egy kötelékbe füzi. Századokon voltunk testvérek vészbe', viharba 5 , Nincs derűben most ok bontni a régi kötést. Mike. Somogy. Erdő mentén visz utunk, hol a vén cser, bükk, s tölgyfák koronái kopáran (Spitzendürre) tekintenek le az alattuk nyájaskodó galagonya bokrokra, páfrány telepekre, hol a homok elfogja a kocsikerék zörgését, és a karvaly, kánya ijedten rebben tova. Mindinkább ritkul a vadon, rendezett fenyő iskolák mellett, jobb útra térve a grófi parkba érünk, mely mintegy folytatását látszik képezni az erdőnek. Itt is ős fenyők, hársak, s vadgesztenye csoportok bólintgatnak, melyekről itt ott vig mókusok kandikálnak le, s tűnnek el a szem elöl. De térjünk a grófilakba, melynek első termében számtalan kisebb, nagyobb szarvas, oz, dámvad agancsok bontják a falakat — mig balra térve — oh ez egy szomorúan kedves kis szoba, ez volt az ifjú gróf lakszobája. A család egyetlen sarjáé, kit a természet felruházott mind azzal, mi szép mi nemes. Nem gsak daliás alakja, nem csak genialis szelleme, de páratlan nemes jó szive, meleg barátsága, hazafiúi lelkülete, feledhetlenné tette öt mindenki előtt, ki ismerte! Ott áll még most is 18 év után minden darab azon helyen mint ö hagyta. Fegyverei, vívó eszközei a falon, Íróasztala a számtalan aprósággal, a piánin, mit azóta Ezt az állam erre megbízott hivatalnokaival teljesítteti előre megszabbott %ért, sőt azután kölcsönét ha a birtokos óhajtja a részére megállapított hitel erejéig kiegészíti. A hitel illetőleg kölcsönnyújtást ugy gondolom eszközölni, hogy minden birtokos kap egy hitelkönyvet, a melyben birtokának hivatalos becsüje benne van. Ennek megfelelőleg az államtakarékpénztár főkönyvében szinte meg van az illetőnek lapja, a tulajdonos kiskönyvével egy szám alatt. Az illető például bemegy az államtakarékpénztárba kis könyvével kölcsönért, ott megnézik hitellapját és kiadják neki a kért kölcsönt amennyiben az nem haladja túl megállapított hitelót. 0 a főkönyvben nyugtázza a felvett kölcsönt, az államtakarékpénztári hivatalnok pedig a kiskönyvbe írja be a felvett összeget. Minden kölcsöntől a kamatok negyedévenként fizettetnek, ha a negyedévi fizetés clmulasztatik, akkor a kamatok tőkesittetnek és az illető hitellapja annjdval terheltetik. A kölcsön viszszafizetése a kölcsön-vevő tetszésétől függ, addig mig a kölcsön kamataival együtt annyira nem szaporodik, hogy az a meghatározott hitel nagyságát eléri, mely esetbn az államtakarékpénztár a birtokot haladéktalanul elárverezteti. Az adó ha idejére be nem folyik, szinte ilyen állam takarékpénztári kölcsönné válik és hasonlókép kezeltetik, tehát adóhátralók som lehet soha, A kamatlábat fél- vag}'' évenként az országgyűlés határozza meg. A netán támadó nagy hitelszükségletre az állam könnyen teremthet pénzt, mert mind a bel- mind a külföldi tőke szívesen felkeresi az ilyen biztos takarékpénztárt, melynek alapját az összes magyarországi birtokok képezik. Még szivesebben akkor, midőn tudja, hogy az senki fel nem nyitott, sőt ruházata utolsó darabig ott együtt, mint utoljára horda, s mintha csak várná, hogy újra felvegye ö — ki mint egy fénylő csillag jelent meg e földön, s volt öröme büszkesége a régi névnek, melyet viselt. Fátyol borítja életnagyságú arcz képét, melyen át égő barna szemei, íves szemöldökkel, a magas fehér nyilt homlok, sürü hullámos sötét haja, és szép száj őrös szakállal övezve, tisztán kivehető. Husz éve daczára, erőteljes férfias alak. A legkisebb részletig együtt minden mi neki kedves volt, csak ő hiányzik, csak ót rablá el a sors szeretett szüleitől. A legnagyobb gond mivel ápolák, orvosi tudomány, mind mind nem mentheté meg az életnek. Menjünk ki ki, hol a virág ágyak most is ugyan azon rendben vannak, mint 18 év előtt — hol a tóparton szomorú füzek csüggesztik búsan lombjaikat a sima viz szélébe, a nádas suttog elmúlt napokról, a vadgalamb búg-búg — s az ünnepi csendet, csak az evezők locscsanása zavarja, mig a túlparton kikötünk. Magas lépcsőzeten felérve görög stylben épült mauzóleumhoz jutunk. Márvány oszlopokon belül, kinyiilik a nehéz ajtó, s ismét vele találkozunk. A legelfásultabb keblet is fájdalmas érzés járja át, megpillantva a hatalmas érczkoporsót, melyet száraz és friss virágok borítanak, mig a háttérben ismét életnagyságú arezképe iró asztalánál ülve, elqtte kedvenez vadász ebe, felette fegyverei, s mind azon tárgy mi neki kedves volt. Alig bírunk megválni e képtől, önként fellázadunk a sors igaztalanságáért, és törülünk könnyet szemeinkből! A szürke, fehér, s fekete márvány, aranyozással a föllepen, ugyszinte freskók, melyek az élet múlandóságát képezik, mind egyenkint n üvészek alkotása. E helyen egykor órákig vigan fütyörészett az ifjú gróf, fatörzsön ülve pihenve vadászat után, tópartoD, erdőszélen, nem sejtve mily hamar leli itt örök pihenő helyét. Tovább, tovább fenyő erdőn át, kis forráső követelése minden más követelést megelőz és a legrövidebb uton kielégíttetik. Az államtakarékpénztáraknak az előbbiekben leirt egyszerű gyors hitelnyújtása különösen a kisbirtokosokra lenne áldásos, kik magukon biztos, a szükségesetében mindig felvehető kölcsönnel könnyen segíthetnek, birtokaikat jobban felszerelhetik, végül megszabadulnak a rájuk nézve veszélyes váltó adósságoktól mert az államtakarékpénztárból ép oly gyorsan, ép annyi időre kapnak pénzt, s nekik az nem kerül annyiba mint bármely más kis kölcsön, melynél a drága ügyvédi díj jak felemésztik a várható előnyt. Hogy az államtakarékpénztárak az elébbiekben érintett módon folytathassák áldásdús működésüket, azok létrehozását okvetlen a birtoktelekkönyvek hivatalbóli rendezésének keh megelőzni. E rendezés díját az áUam határozza meg és közegeivel végezteti. A rendezés után som örökösödésből, sem osztályból, sem vételből, sem megterhelésből soha többé zavar nem támadhat, mert meg keh állapítani, hogy a telekkönyvben változás semmi nemű ügyletből nem történhetik az államtakarókpénztár engedélye nélkül. Halálesetnél, osztálynál a birtok átírása a jogos tulajdonosra azonnal hivatalból eszközöltetik. Igy megszabadul az állam az illeték megrövidítésektől. Továbbá nem eshetik meg az, hogy egy birtok a 15-ik kézen forog és egy sem fizetett illetéket. Az utolsó birtokoson pedig 15szörös illetéket nem lehet megvenni, mert az kamataival együtt a birtok értékét felülmúlja s az utolsó birtokosnak nem csak. hogy semmije sem maradna, de még birtokaira fizetni kellene. Mennyi kár származik ilyen esetekből az államra ? Végül csak azt jegyzem meg, hogy a mely földbirtokos a hitel ily módon lett szabályozása mellett tönkre megy. nemzetgazdasági szempontból nem sajnálható. 3 ívó iázz Xajoí Felhívás! Veszprém megye közönségéhez. A budapesti országos kiállítás, melynek fényes sikerét bel- és külföld egyátalán a leghizelgöbb módon ismeri el, a hazai vidéki közönség, különösen azonban a gazda közönség részéről korán sem örvend oly látogatottságnak, mint azt akár az ország minden vidékéről már előzetesen is tanúsított érdeklődés, s a kiállítók nagy száma alapján várni lehetett, akár azon kiváló közgazdasági fontosságnál fogva, melylyel a gazdasági élet és a közművelődés minden ágát felölelő kiállítás bir, — kívánatos volna. Nem lévén czélunk itt, a kiállítás czéljait, az ott szerzendö különféle ismereteknek, s tapasztalatoknak közgazdászati életünk, s annak fejlődésére irányuló kiváló horderejét fejtegetni, de utalnunk kell közgazdászatunk ez utóbbi években sajnosán érzett válságaira, melyek nem csak ébredövé, de mintegy hazafiúi kötelességévé kell, hogy tegyék minden gazdának s iparosnak, hogy közgazdászatunk fejlődésének jövő eredményét saját kezünkben tartva, annak biztosítására most már, komolyan is a tett mezejére lépjünk. Budapesti országos kiállításunk fényes sikere megmutatja nekünk kincseinket, feltárja előttünk közgazdászatunk ez utóbbi évtizedek alatt történt mikénti fejlődését, s jelenlegi állapotát, megismertet bennünk saját általános körülményeinkkel, s a figyelmes érdeklődő szemlélőnek tanácsot ad, s utat jelez, a jövő működési életre nézve. Külföldi gazda s iparos társaink tömegesen , ezerével sietnek is kiállításunk előnyeit, hasznait tanulmányuk tárgyává tenni, s azt saját hasznukra fordítani, s éppen itthon a magyargazdák s iparosok vonulnánk vissza közönyösségünkkel, kik a hazaszeretet, s annak boldogítása iránti törekvéseink, s lelkesedéseinkkel, éppen a külföld előtt mindenkor páratlan mintaképül állottunk. Ezt tennünk nem lehet, nem szabad ! De magyar hazánk iránt öröklött s mindenkor tisztán megőrzött hagyományos szeretetünk, kötelességünkké teszik, hogy annak boldogitására, s közgazdászati fejlődésére, tőlünk kitelhető hoz jutunk, mely felett a kedvenez vadász eb pihen kövülten, véső keze által hűen megörökítve. Ismét messzebb öt halom tűnik fel, sürüen fenyővel befásitva, alattok a kedvenez négyes paripa van elásva, melyekben annyit gyönyörködött egykor gazdájok, s melyek utolsó órájokig gondoztattak, mígnem ide közelébe kerültek uruknak. A szülői fájó sziv, redkivüli kegyelete mindenhol. Vig volt a ház hajdan, emlékezem egy alkalommal, midőn vagy harmincz vadász érkezett, utánok hozák a zsákmányt, kocsin gyönyörű szarvas feküdt s hallata utolsó fájdalmas hörgését. Tisztásra vonszolták, hogy a jägerrecht mennél előbb asztalra kerüljön, fáklyákkal állva körül a helyet, mig az égen fekete felhők függtek alá, miközben erős dörgés reszketteté meg a levegőt, s fényes villámok czikkáztak, mit a vig társaság észre sem vett jó kedvében, zene szóval vonult a lakba, hogy j hajnalig tánczoljon. S most -j- oh most is vendég-szerető a ház, most is tartatnak ismét nagy vadászatok — de zene, táncz még a legpajzáuabbnak sem jutna eszébe. — El el visz a jó gróf szórakoztatásul vendégei közül vadászatra, mi úgyszólván egyedüli mulatsága — 50—60 öz látható egy órai cserkézés alatt, melyek egyike itt ott oly közelről nézi okos szemével az öldöklő fegyvert, mely sokszor halálát okozza; fáczányok nem elég gyorsröptüek, az ügyes vadászkéz elöl menekülni , s a nyulak számtalana ugrándoz örülve életének. Leszáll a nap, aranyos sugarai elbúcsúznak a tájtól, sűrűbe vonul a vad, az erdő ismét csendes lesz, az éj átveszi birodalmát, a holdvilág lassanként derengeni kezd, a derengés mind nagyobb és világosabb lesz, néhány perez múlva csöndes szelid fény ömlik el az egész tájon, ott csillog a tó, mosva az alsó lépcsőket s vissza tükrözve egy szomorúan szép oszlopos épületet, melyből lakójának szelleme kiszáll s körül lengi szeretteit, suttogva: itt vagyok. — Közel vagyok hozzátok! * * * Kérded kedves olvasóm, miként viselték cl a szülök ezen megrendítő csapást? ember feletti erővel! Elveszteni az egyetlen gyermeket, ki szép- jó- gazdag, kiben összpontosul minden, mit ember bírhat — hisz ez képtelenség igy élni! Es mégis élnek, életök csupa jótékonyság, nem egyszer hozták a lapok gr. S. J. nevét, mint ki nagy összeggel tett alapítványt, épitetett iskolát stb. stb., hát még mit a lapok nem tudnak — íveket lehetne beírni nemes cselekedeteikkel. Hany árva köszöni kenyerét, felneveltetését e háznak, sok sok volna mind ezt elősorolni! A vakság ellen. (Kór- és korrajzok.} — Dr. KÖVI JÓZSEFTŐL. A Londonban buzgó igyekezettel működő „seciety for the prevention of blindness" kiadványában nem régiben Fuchs Ernő a lüttichi egyetem szemészet tanárának „a vakság okai és annak megakadályoztatása" czirnü munkája jelent meg, melyet a Haagában tartott öt nemzetközi egészségügyi congressus a genfi díjjal tüntetett ki. Szerző föterekvése, müve által „a közéx'dekeltséget minél tágasb körökben fölhívni a vakság elleni küzdelemre," mely czélját azonban mindaddig nem érte el, mignem egy szerencsés véletlen, — melyben mindenesetre több a szerencse, mint a véletlen — a közfigyelmet az eddig Lüttichban a vakság ellen szerényen, de serényen küzdő szemész személye felé irányítá, értjük Fuchs trnak, a bécsi egyetemen Jäger tanár elhalálozása által egy év óta megüresedett szemészeti tanszékbe történt meghivatását, mely után kétség tárgyát nem képezheti az, hogy Fuchs tanár ma már mindenesetre a leghivatottabb utódja Jägernek. Lássuk hát. 36
