Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885

1885-09-06

Miesjelexiilt Minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. Bérmenteiten levelek, csak ismert kezektől fogadtainak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a la p SZER K. h iv a tálába (0 - k o 11 égiu m épület) küldendők. P AP A AP Előfizetési dxjalt. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajezár Egy szám ára íj kr. HIRDETÉSEK 1 hasábos peiitsor térfogata után 5 kr, nyüttérben 25 krajezár. A dij előre fizetendő. Bélyegdíj' mindig külön számíttatik Az előfizetési dijak* s hirdetések a lap KIADÓ hivatalába (r ef. fő iskola ny 0 m d á j a) küldendők. ^Pápa város hatóságának éstöbb pápai, s pápavidéki egyesületnek hivatalosközlönye. r Allamtakarékpénztárak. Midőn nálunk az utóbbi években az általános elszegényedés oly rohamosan emelkedett, s ez különösen a földbirto­kosokat sújtotta; —ugy az állam, mint egyesek üdvös mozgalmat indítottak, váll­vetve igyekeztek a baj külsejét feltalálni, hogy azon lehetőleg segithessenek. E moz­galom nem is maradt eredmény nélkül, mert jobbnál jobb intézkedések tétettek, melyek egy szebb jövőnek zálogát hord­ják magukban. Ez okból, mert minden honpolgár­nak kötelessége arra törekedni, miszerint hazája javát tehetsége szerint előmoz­dítsa, — bátor vagyok e nagy czél eléré­sére az allamtakarékpénztárak felállítá­sát mint egyik hathatós eszközt ajánlani. Ezek minden adóhivatalba lennének felállitandók, s kezelésükkel az adóhiva­talnokok bízatnának meg, kiknek szá­mát aránylag szaporítani kellene. Leg­méltányosabb volna az ügyvédi karból, mert az allamtakarékpénztárak műkö­dése által ezek keresete kétségtelenül apadna. E takarékpénztárak feladata lenne egyedül a földbirtokosoknak gyors, egy­szerű, könnyen hozzáférhető kölcsönt nyújtani, következőleg: Minden földbirtokos birtoka hivatal­ból előre megbecsültetik, mely az új ca­taster alapján könnyen fog menni. Az­után neki földbirtoka értékének V 3-áig kölcsön nyujtathatik, mely kölcsön min­den már az államtakarékpénztárnak ke­letkezte előtt be nem keblezett magán követelést megelőz. A magán követelés­sel megterhelt birtokra az állam nem ad kölcsönt, kivéve azon esetet, midőn a birtokos hitelezője beleegyeztével ez utóbbi járandóságát kívánja kifizetni. — TARCZA. Magyarok és szászok. (Bauszem Guitlójjak.J Senki se fejté oly behatón meg mint te, az eszmét, Mely a magyart és szászt egy kötelékbe füzi. Századokon voltunk testvérek vészbe', viharba 5 , Nincs derűben most ok bontni a régi kötést. Mike. Somogy. Erdő mentén visz utunk, hol a vén cser, bükk, s tölgyfák koronái kopáran (Spitzendürre) tekintenek le az alattuk nyájaskodó galagonya bokrokra, páfrány telepekre, hol a homok elfogja a kocsikerék zörgését, és a karvaly, kánya ijed­ten rebben tova. Mindinkább ritkul a vadon, ren­dezett fenyő iskolák mellett, jobb útra térve a grófi parkba érünk, mely mintegy folytatását látszik képezni az erdőnek. Itt is ős fenyők, hár­sak, s vadgesztenye csoportok bólintgatnak, me­lyekről itt ott vig mókusok kandikálnak le, s tűnnek el a szem elöl. De térjünk a grófilakba, melynek első termében számtalan kisebb, na­gyobb szarvas, oz, dámvad agancsok bontják a falakat — mig balra térve — oh ez egy szomo­rúan kedves kis szoba, ez volt az ifjú gróf lak­szobája. A család egyetlen sarjáé, kit a termé­szet felruházott mind azzal, mi szép mi nemes. Nem gsak daliás alakja, nem csak genialis szel­leme, de páratlan nemes jó szive, meleg barát­sága, hazafiúi lelkülete, feledhetlenné tette öt mindenki előtt, ki ismerte! Ott áll még most is 18 év után minden darab azon helyen mint ö hagyta. Fegyverei, vívó eszközei a falon, Íróasz­tala a számtalan aprósággal, a piánin, mit azóta Ezt az állam erre megbízott hivatalno­kaival teljesítteti előre megszabbott %­ért, sőt azután kölcsönét ha a birtokos óhajtja a részére megállapított hitel ere­jéig kiegészíti. A hitel illetőleg kölcsönnyújtást ugy gondolom eszközölni, hogy minden bir­tokos kap egy hitelkönyvet, a melyben birtokának hivatalos becsüje benne van. Ennek megfelelőleg az államtakarékpénz­tár főkönyvében szinte meg van az ille­tőnek lapja, a tulajdonos kiskönyvével egy szám alatt. Az illető például bemegy az államtakarékpénztárba kis könyvével kölcsönért, ott megnézik hitellapját és kiadják neki a kért kölcsönt amennyi­ben az nem haladja túl megállapított hi­telót. 0 a főkönyvben nyugtázza a fel­vett kölcsönt, az államtakarékpénztári hivatalnok pedig a kiskönyvbe írja be a felvett összeget. Minden kölcsöntől a ka­matok negyedévenként fizettetnek, ha a negyedévi fizetés clmulasztatik, akkor a kamatok tőkesittetnek és az illető hitel­lapja annjdval terheltetik. A kölcsön visz­szafizetése a kölcsön-vevő tetszésétől függ, addig mig a kölcsön kamataival együtt annyira nem szaporodik, hogy az a meg­határozott hitel nagyságát eléri, mely esetbn az államtakarékpénztár a birto­kot haladéktalanul elárverezteti. Az adó ha idejére be nem folyik, szinte ilyen állam takarékpénztári köl­csönné válik és hasonlókép kezeltetik, tehát adóhátralók som lehet soha, A kamatlábat fél- vag}'' évenként az országgyűlés határozza meg. A netán támadó nagy hitelszükség­letre az állam könnyen teremthet pénzt, mert mind a bel- mind a külföldi tőke szívesen felkeresi az ilyen biztos taka­rékpénztárt, melynek alapját az összes magyarországi birtokok képezik. Még szivesebben akkor, midőn tudja, hogy az senki fel nem nyitott, sőt ruházata utolsó da­rabig ott együtt, mint utoljára horda, s mintha csak várná, hogy újra felvegye ö — ki mint egy fénylő csillag jelent meg e földön, s volt öröme büszkesége a régi névnek, melyet viselt. Fátyol borítja életnagyságú arcz képét, melyen át égő barna szemei, íves szemöldökkel, a magas fehér nyilt homlok, sürü hullámos sötét haja, és szép száj őrös szakállal övezve, tisztán kivehető. Husz éve daczára, erőteljes férfias alak. A legkisebb részletig együtt minden mi neki kedves volt, csak ő hiányzik, csak ót rablá el a sors szeretett szüleitől. A legnagyobb gond mivel ápolák, or­vosi tudomány, mind mind nem mentheté meg az életnek. Menjünk ki ki, hol a virág ágyak most is ugyan azon rendben vannak, mint 18 év előtt — hol a tóparton szomorú füzek csüggesztik búsan lombjaikat a sima viz szélébe, a nádas suttog el­múlt napokról, a vadgalamb búg-búg — s az ün­nepi csendet, csak az evezők locscsanása zavarja, mig a túlparton kikötünk. Magas lépcsőzeten felérve görög stylben épült mauzóleumhoz jutunk. Márvány oszlopokon belül, kinyiilik a nehéz ajtó, s ismét vele talál­kozunk. A legelfásultabb keblet is fájdalmas ér­zés járja át, megpillantva a hatalmas érczkopor­sót, melyet száraz és friss virágok borítanak, mig a háttérben ismét életnagyságú arezképe iró asz­talánál ülve, elqtte kedvenez vadász ebe, felette fegyverei, s mind azon tárgy mi neki kedves volt. Alig bírunk megválni e képtől, önként fel­lázadunk a sors igaztalanságáért, és törülünk könnyet szemeinkből! A szürke, fehér, s fekete márvány, aranyozással a föllepen, ugyszinte fres­kók, melyek az élet múlandóságát képezik, mind egyenkint n üvészek alkotása. E helyen egykor órákig vigan fütyörészett az ifjú gróf, fatörzsön ülve pihenve vadászat után, tópartoD, erdőszélen, nem sejtve mily hamar leli itt örök pihenő helyét. Tovább, tovább fenyő erdőn át, kis forrás­ő követelése minden más követelést meg­előz és a legrövidebb uton kielégíttetik. Az államtakarékpénztáraknak az előbbiekben leirt egyszerű gyors hitelnyúj­tása különösen a kisbirtokosokra lenne áldásos, kik magukon biztos, a szükség­esetében mindig felvehető kölcsönnel könnyen segíthetnek, birtokaikat jobban felszerelhetik, végül megszabadulnak a rájuk nézve veszélyes váltó adósságoktól mert az államtakarékpénztárból ép oly gyorsan, ép annyi időre kapnak pénzt, s nekik az nem kerül annyiba mint bár­mely más kis kölcsön, melynél a drága ügyvédi díj jak felemésztik a várható előnyt. Hogy az államtakarékpénztárak az elébbiekben érintett módon folytathassák áldásdús működésüket, azok létrehozását okvetlen a birtoktelekkönyvek hivatal­bóli rendezésének keh megelőzni. E ren­dezés díját az áUam határozza meg és közegeivel végezteti. A rendezés után som örökösödésből, sem osztályból, sem vétel­ből, sem megterhelésből soha többé za­var nem támadhat, mert meg keh állapí­tani, hogy a telekkönyvben változás semmi nemű ügyletből nem történhetik az ál­lamtakarókpénztár engedélye nélkül. Ha­lálesetnél, osztálynál a birtok átírása a jogos tulajdonosra azonnal hivatalból eszközöltetik. Igy megszabadul az állam az illeték megrövidítésektől. Továbbá nem eshetik meg az, hogy egy birtok a 15-ik kézen forog és egy sem fizetett il­letéket. Az utolsó birtokoson pedig 15­szörös illetéket nem lehet megvenni, mert az kamataival együtt a birtok értékét felülmúlja s az utolsó birtokosnak nem csak. hogy semmije sem maradna, de még birtokaira fizetni kellene. Mennyi kár származik ilyen esetekből az államra ? Végül csak azt jegyzem meg, hogy a mely földbirtokos a hitel ily módon lett szabályozása mellett tönkre megy. nemzetgazdasági szempontból nem saj­nálható. 3 ívó iázz Xajoí Felhívás! Veszprém megye közönségéhez. A budapesti országos kiállítás, melynek fé­nyes sikerét bel- és külföld egyátalán a leghi­zelgöbb módon ismeri el, a hazai vidéki közön­ség, különösen azonban a gazda közönség részé­ről korán sem örvend oly látogatottságnak, mint azt akár az ország minden vidékéről már előze­tesen is tanúsított érdeklődés, s a kiállítók nagy száma alapján várni lehetett, akár azon kiváló közgazdasági fontosságnál fogva, melylyel a gaz­dasági élet és a közművelődés minden ágát fel­ölelő kiállítás bir, — kívánatos volna. Nem lévén czélunk itt, a kiállítás czéljait, az ott szerzendö különféle ismereteknek, s ta­pasztalatoknak közgazdászati életünk, s annak fejlődésére irányuló kiváló horderejét fejtegetni, de utalnunk kell közgazdászatunk ez utóbbi évek­ben sajnosán érzett válságaira, melyek nem csak ébredövé, de mintegy hazafiúi kötelességévé kell, hogy tegyék minden gazdának s iparosnak, hogy közgazdászatunk fejlődésének jövő eredményét saját kezünkben tartva, annak biztosítására most már, komolyan is a tett mezejére lépjünk. Budapesti országos kiállításunk fényes si­kere megmutatja nekünk kincseinket, feltárja előt­tünk közgazdászatunk ez utóbbi évtizedek alatt történt mikénti fejlődését, s jelenlegi állapotát, megismertet bennünk saját általános körülmé­nyeinkkel, s a figyelmes érdeklődő szemlélőnek tanácsot ad, s utat jelez, a jövő működési életre nézve. Külföldi gazda s iparos társaink tömege­sen , ezerével sietnek is kiállításunk előnyeit, hasznait tanulmányuk tárgyává tenni, s azt sa­ját hasznukra fordítani, s éppen itthon a magyar­gazdák s iparosok vonulnánk vissza közönyös­ségünkkel, kik a hazaszeretet, s annak boldogí­tása iránti törekvéseink, s lelkesedéseinkkel, ép­pen a külföld előtt mindenkor páratlan mintaké­pül állottunk. Ezt tennünk nem lehet, nem sza­bad ! De magyar hazánk iránt öröklött s minden­kor tisztán megőrzött hagyományos szeretetünk, kötelességünkké teszik, hogy annak boldogitá­sára, s közgazdászati fejlődésére, tőlünk kitelhető hoz jutunk, mely felett a kedvenez vadász eb pihen kövülten, véső keze által hűen megörö­kítve. Ismét messzebb öt halom tűnik fel, sürüen fenyővel befásitva, alattok a kedvenez négyes paripa van elásva, melyekben annyit gyönyör­ködött egykor gazdájok, s melyek utolsó órá­jokig gondoztattak, mígnem ide közelébe kerül­tek uruknak. A szülői fájó sziv, redkivüli kegye­lete mindenhol. Vig volt a ház hajdan, emlékezem egy al­kalommal, midőn vagy harmincz vadász érkezett, utánok hozák a zsákmányt, kocsin gyönyörű szarvas feküdt s hallata utolsó fájdalmas hörgé­sét. Tisztásra vonszolták, hogy a jägerrecht men­nél előbb asztalra kerüljön, fáklyákkal állva körül a helyet, mig az égen fekete felhők függtek alá, miközben erős dörgés reszketteté meg a levegőt, s fényes villámok czikkáztak, mit a vig társaság észre sem vett jó kedvében, zene szóval vonult a lakba, hogy j hajnalig tánczoljon. S most -j- oh most is vendég-szerető a ház, most is tartatnak ismét nagy vadászatok — de zene, táncz még a legpajzáuabbnak sem jutna eszébe. — El el visz a jó gróf szórakoztatásul vendégei közül vadászatra, mi úgyszólván egye­düli mulatsága — 50—60 öz látható egy órai cserkézés alatt, melyek egyike itt ott oly kö­zelről nézi okos szemével az öldöklő fegyvert, mely sokszor halálát okozza; fáczányok nem elég gyorsröptüek, az ügyes vadászkéz elöl mene­külni , s a nyulak számtalana ugrándoz örülve életének. Leszáll a nap, aranyos sugarai elbúcsúznak a tájtól, sűrűbe vonul a vad, az erdő ismét csen­des lesz, az éj átveszi birodalmát, a holdvilág lassanként derengeni kezd, a derengés mind na­gyobb és világosabb lesz, néhány perez múlva csöndes szelid fény ömlik el az egész tájon, ott csillog a tó, mosva az alsó lépcsőket s vissza tükrözve egy szomorúan szép oszlopos épületet, melyből lakójának szelleme kiszáll s körül lengi szeretteit, suttogva: itt vagyok. — Közel vagyok hozzátok! * * * Kérded kedves olvasóm, miként viselték cl a szülök ezen megrendítő csapást? ember feletti erővel! Elveszteni az egyetlen gyermeket, ki szép- jó- gazdag, kiben összpontosul minden, mit ember bírhat — hisz ez képtelenség igy élni! Es mégis élnek, életök csupa jótékonyság, nem egy­szer hozták a lapok gr. S. J. nevét, mint ki nagy összeggel tett alapítványt, épitetett iskolát stb. stb., hát még mit a lapok nem tudnak — íveket lehetne beírni nemes cselekedeteikkel. Hany árva köszöni kenyerét, felneveltetését e háznak, sok sok volna mind ezt elősorolni! A vakság ellen. (Kór- és korrajzok.} — Dr. KÖVI JÓZSEFTŐL. ­A Londonban buzgó igyekezettel működő „seciety for the prevention of blindness" kiadvá­nyában nem régiben Fuchs Ernő a lüttichi egye­tem szemészet tanárának „a vakság okai és an­nak megakadályoztatása" czirnü munkája jelent meg, melyet a Haagában tartott öt nemzetközi egészségügyi congressus a genfi díjjal tüntetett ki. Szerző föterekvése, müve által „a közéx'de­keltséget minél tágasb körökben fölhívni a vak­ság elleni küzdelemre," mely czélját azonban mindaddig nem érte el, mignem egy szerencsés véletlen, — melyben mindenesetre több a sze­rencse, mint a véletlen — a közfigyelmet az eddig Lüttichban a vakság ellen szerényen, de serényen küzdő szemész személye felé irányítá, értjük Fuchs trnak, a bécsi egyetemen Jäger tanár elhalálozása által egy év óta megüresedett szemészeti tanszékbe történt meghivatását, mely után kétség tárgyát nem képezheti az, hogy Fuchs tanár ma már mindenesetre a leghivatot­tabb utódja Jägernek. Lássuk hát. 36

Next

/
Thumbnails
Contents